Ősmagyar nyelvek | Ez az oldal egyszerűsített, nyomtatóbarát változata. Ide kattintva léphet vissza az eredeti oldalra. | ||
![]() | |||
Vetráb József Kadocsa : |
| ||
ahh(a)=ada=tta aladi // awinta Wiluadi " Amidőn a tengerről, Wiluaból eljövének... (Itanuwa város szertartási szövegei között fennmaradt A frankok kihaltak-jelentette ki Marie-Paule, amikor Gallia nem is oly rég kori történetébe kalandoztunk szavaink szárnyán repülvén át azt a tizenöt századot, amit egészként, a maga teljességében áttekinteni a történetírás áldatlan tevékenysége következtében nagyon nehéz, egyesek számára, neveltetésük következtében, szinte lehetetlen. A frankok kihaltak -visszhangzott bennem e rövid, de baljós mondat-rezgés, de kisvártatva átvette a helyét a következő archaikus görög idézet dallama; Oiontai eidenai ti méden oidotesz. Úgy vélik(az emberek), hogy tudnak valamit, pedig nem tudnak semmit.- mondatta egy élet tapasztalata Szokratésszel. Az teljességgel elképzelhetetlen, hogy egy olyan életerős, szakrális hagyományokkal és történelmi alkotmánnyal rendelkező, erős társadalmat alkotni képes, oly megpróbált katonai erővel bíró nép, mint a száli-frankok, akik meghonosították a szakrális királyságot (Reges Criniti) a mai Franciaország északi területein, s amelyet a mai napig is Frank-birodalomnak (Frankreich) hívnak a keleti frankok leszármazottai; a rajnai németek szemben minden természeti törvénnyel kihalt volna. Vonjuk vizsgálat alá a kérdést, kik voltak a frankok, milyen utat jártak volt be, amíg feltűntek Gallia északi területein a Krisztus utáni V. század elején.
Majd a későbbiekben látni fogjuk azt, hogy a magyarok, és a francok származásának közös eredete Tróján túlmutat, abba a korba vezetvén bennünket, ahol egyetlen ősnép található; - a Szkíta - egyetlen közös nyelvvel (glotta), amelynek számos változatát (dialektosz) használták az egymás közötti érintkezésben. A Trója Saga A trójai eredetmondára mint létező hagyományra - utal a Méroving korszak VII. századi krónikása Frédégaire, aki lejegyzi a maga korában Priam király, a frankok első királyának, történetét Helénával (Homérosznál Priamosz helyett Párisz szerepel ebben a történetben, ebből is látható, hogy Frédégaire a népemlékezet útján fennmaradt mondát közöl függetlenül a görög történetírótól). Leírja; - Priam után Friga idejében két csoportra oszlottak a frankokés az egyik csoportjuk Macédoniában telepedett le, és az őslakosokkal összeolvadva együtt alkották a makedón népet. A frankok másik csoportja kijővén Phrygiából, űzetvén régi hazájukból, számos területen vonultak át asszonyaikkal, gyermekeikkel egyetemben. Maguk közül királyt választottak, akit Francionak neveztek. Az ő neve után neveztettek Frankoknak Ez a Francio, elhagyva a Kis-Ázsiai részeket, a ma Európának nevezett földrész belsejébe vezette népét és a Tengermellék Rajna Duna által határolt területen telepedtek meg. Krónikája egy másik lapján Frédégaire hivatkozik még egy V. századi krónikás adatára, aki emlékezetünkbe idézi a frankok egykori királyát, aki szintén a Priam nevet viselte és Kr. u. 382-ben uralkodott. Trója
Az ókori keleti forrásokban az ékírással jegyzett, fennmaradt adatok közül az i.e. XVI-XIII. század, hettita nyelvű agyagtáblái informálnak bennünket teljes hiteleséggel, a mai elnevezéssel; trójainak (troié /ógörög) mondott nép hazájának fekvéséről, katonai szövetségeseiről, rokon népeiről és nyelvi hovatartozásáról. A hettita forrásokban gyakran szerepel a trójai királyság fellegvárának elnevezése: WILUA (hittita)=(w)ILIOS (Iliász) továbbá magának a városnak TRUWIA (hittita) TRUIA (Troié = Trója) neve. Erről a városról azt tudhatjuk meg, hogy I. Tudhaliya hettita nagykirály alatt (kb. Kr.e.1420-1400) egy AUWA nevű (jelentése; Lovas Vidék) országnak volt része, ami a mai Északnyugat-Kisázsia vidékeit foglalta magába. Ez az elnevezés előbb az ógörög nyelv törvényszerűségeit figyelembe véve ASSUA, majd Ázsia néven egy földrészre vonatkoztatva maradt volt fenn a geográfiában.
Ismeretes, hogy Alakandu, Wilua, azaz Trója királya és a hettita nagykirály; Muwatalli között katonai szerződés köttetett Kr.e. 1280-ban s ennek a katonai együttműködésnek volt a próbaköve az öt évvel később lezajlott Qades-i ütközet (1275), ahol a kor két ismert nagyhatalma; - a hettita birodalom és Egyiptom hadereje feszült egymásnak. A hettiták oldalán részt vettek a lükkök és a dardánok is. Homérosz felsorolja a trójaiak szövetségeseit, akik részt vettek a hellének elleni honvédő háborúban; - dardánok, lukkok (lükkök, országuk neve: Lukka) károk maionok (méionok) mysök (kéteioszok) plaiák (paphlagonok), pelazgok (pelaszg) thrákok - kikonok -frígek (phrügek), ...stb. Tisztán látható az a tény, hogy a görög városállamok haderejével szemben felsorakozott a Kis-Ázsia nyugati része által lakott minden ország hadserege. Felvetődik a kérdés; mi volt a tét, a trójai háború valódi célja? Nem járhatunk messze a valóságtól, ha arra gondolunk, hogy a valódi cél, az Égei tenger feletti hegemónia megszerzése, a további görög terjeszkedés biztosítása volt a Kis-ázsiai partvidék vonalában. Ennek útjában állt a gazdag Trója. Tróját lerombolták a Kr.e. XII. sz. derekán. Szikamberek A lakosság nagy része elmenekült és a Kis-ázsiai pelazgok népcsoportjával egyesülve új népet alkotott; a bebrysz népet, akik erőt gyűjtvén átkeltek a Boszporuszon és Thrákián keresztül elérték a mai Makedónia területét, ahol a Kis-ázsiai pelazgok egy része a görögországba már korábban beköltözött pelazgokkal elegyedve letelepedett. A szikánok, ismertebb nevükön szikamberek vagy ahogy Francio (Francion) nevű királyuktól nyert későbbi népnevükön nevezték; frankok, két nagy csoportra válva folytatták vándorlásukat. A szikamberek első csoportja tengeri úton elérte Itália legnagyobb déli félszigetét, Sicaniát (Sziciliát), majd északnak tartva a félszigeten Rómát, Treviso-t majdan átkelvén a déli Alpok láncán jutott be Gallia déli részeire. Érthető okokból minden területen, ahol útjuk folyamán elidőztek várost alapítottak emlékezve az ősi városra - a Trója nevet adták neki. Ezért is követhetjük nyomon a térképen az exodus útvonalát; Trogir a napfényes dalmát tengerparton, Trèves (németország), Treviso (olaszország), Trogen (Svájc), Troyen a Meuse folyó partján, az Aube-on Trouan és Troyes. Érdekességként jegyzem meg, hogy a Pireneusokban még mindig létezik a bébriszeknek egy kis népcsoportja, mely közösség területén fekszik a Trója (Troie) nevű falucska.
| |||
![]() |