Ősmagyar nyelvek Ez az oldal egyszerűsített, nyomtatóbarát változata.
Ide kattintva léphet vissza az eredeti oldalra.
Pető Imre :
A HUN SZÖVEGEK VILÁGA


2008.07.06.




   

Pető Imre: Hun nyelvi tanulmányok

Szövegek és szövegtöredékek értelmezése és elemzése. PAGEREF _Toc113899886 \h 1

TIZESZAVA: Tízige: Tízparancsolat PAGEREF _Toc113899887 \h 4

Szövegtöredékek. PAGEREF _Toc113899888 \h 5

Visszatekintés néhány nézőpontból PAGEREF _Toc113899889 \h 8

 

Szövegek és szövegtöredékek értelmezése és elemzése

 

Megjegyzés

A szövegekben szereplő szavak általában jelen vannak az érintett témakör szóanyagában, mégis, felbukkannak újabbak is. Ezek értelmezése a szövegelemzés során megtörténik, ezenkívül a ¤ megkülönböztető jelzéssel láttam el, első említésükkor. Az elemzések mélysége – műfaji, terjedelmi korlátok miatt – csupán érinti a tárgy által kínált lehetőségeket. Félretéve minden kötelező objektivitást, be kell vallanom: mély megilletődéssel  éltem át e szövegekkel való találkozás puszta lehetőségét is. A hun szavak  megismerése után eme szövegek az elődök fogalomalkotásának, nyelvhasználatának és világszemléletének egy jóval magasabb szintjére emelik az utódokat. Vajon mikor szereznek róluk tudomást fiataljaink, és mikor találkozhatnak velük szervezett oktatás keretein belül?

 

         Szövegtöredék, hun és örmény betűkkel leírva (SzKhB/490)

 

Asari Isechunkhkh (…) ontutta Asaret Asaraszúnihesz (…) Asarinekh vikh amendachunkh voltukh.            Chunkh ai anikh igebul vadoltuk. Isechunekh thaga Éjalana. Amenda azdigh chun ai ani. Asaront ai szertis okinta amenut.

 

                   //M   A szövegemlék értelmezése és elemzése

 

Asari Isechunkh(!)1 nemzette a világot Asaraszuninek2. Asarinak3 a fia(i) volt(ak) minden (hun4) ember. A férfiak5 és a nők az égből származtak. Isechunk fátyola6 a Tejút8. Minden csillag (egy-egy) férfi5 és nő. A világnemzés és a szerelem hozott 7 a létre mindenkit.

1. Jelentése: A Világ Emberőse, Mindenség Ura

2. Jelentése: Világanya, Világasszony. A mai vonzat  –vel ragot kíván.

3. Rövidebb neve is van a Mindennemzőnek: Asari („Világi”).

  4. Ma egyes számot használunk.

5. A chun: ember, hun, harcos, férfi jelentésű. Itt az egyetemesebb ember a valószínű.

Honnan tudjuk ezt? A mitológia részben és egészben ismert volt a Kódex föllelése előtt.

Az okinta itteni szerepe ellenére – ez az „ okoz” szó. Csak itt stílustalan. (Nem irodalmár volt az adatközlő). A múlt idő paradigma-rendszere még töredékes. Nem tudni, ez már tárgyas ragozás-e; a /voltaj/ (volt) igéhez viszonyíthatjuk, itt pedig az /ontutta/, /voltukh/ szerepel még, ez utóbbi és a voltaj ige csak alanyi ragozású lehet, lévén tárgyatlanok. A tárgyas ragozás az ontotta és az okozta szóban szépen, tisztán hangzik.

6. Thaga: fátyola. Bizonyára a tóga szó őse. Emlékezzünk meg a palást ősi szóról is, a Kárpát – medencében a Tejútnak van Istenpalástja neve is.

7. Okinta: itt nem az „előidézte”, „okozta” jelentésével van jelen a szó, hanem a környezetébe, a mondatba illővel: életre, a létre hoz. Asari tehát nem „okozott” mindenkit, hanem életre hívott, -hozott.

8. Éjalána: Tejút: Éjserege. Az /Éjalána/ szóban ott sejlik a szárny, sereg, seregszárny, lovassereg -  jelentés. Jogosan gondolunk tehát a „Hadak útja”-fogalomra, ezzel eljutva a székely – magyar Attila – mondáink igazságához.

 

Rövid, lényeges szöveg. A riportalany mesélő kedve helyett a „riporter”, adatszerkesztő tömörítő szándéka érezhető. Mint minden apa-anya a gyerek számára – úgy közvetíti a kanonizált származástörténetet. Valódi, mélységesen mély, megtartó tudást zár kristálykazettába. Vagy aranyló amulettbe: hat mondatba, hogy el ne veszítse. Ez ősi mondából ered, hogy a hun-magyar asszony lóra ülhet, harcolhat, büszkén uralkodhat, vagy a nő ilyen elismerése az ősi mesék szövegeit eleve kiszabta? Ez a szent monda kifejezi az „Ősnemzés” egyetemes fogalmát és tartalmát. Csodálatos értéke ősmagyar kori nyelvünknek eme fogalom tömör kifejtése.

A szöveg -  terjedelménél és témájánál fogva – a hunmagyar mondavilágnak csupán egy-egy lényegét adja, ez azonban valódi kincs. A hun teremtés nem atyauralmú: két egyenlő fél közössége kell hozzá, de azért minden fiút figyelmeztet külön: mindannyian Asari fiai vagyunk. (A világmindenség azonos fiai?…) Az égi származást hangsúlyozva fölível a mondanivaló egy magasabb világ szintjére, látható jelképpel figyelmeztet egyetemességünkre: a Tejúttal és a csillagokkal.

 

         Nyelvtani jellemzők, a szóelemek szerepe

 

Kiemelten: a  szóelemek

 

Asari: az i melléknévképző: a szó jelzőként válik névelemmé (valahová tartozás).

 

Isechunkh(kh): /ise/ + /chunk/, szó szerint ősember, értelem szerint emberős. Elég érezni a genitivust, a birtokos viszony nincs jelölve. A k a többes szám jele. A kh ismétlése íráshiba lehet.

 

ontutta: befejezett múlt, „tárgyiasított formában” (D.Cs.), azaz – tárgyasan ragozva.

 

Asaret: -t. A tárgy ragja mindig egy t! Ezerötszáz éve! Tulajdonnevesített szó. Lásd még a szócikkénél!

 

Asaraszunihesz(z?):összetett szó: világ+asszony Az achszin szót az alánból eredezteti a TESz. (A Dúló király innen való? A szarvas fiai a szót az asszonnyal együtt rabolták el…) Értelmezésem szerint a -hez rag helyén -nak áll a magyarban. (Ontotta hozzá helyett nemzette neki). Ma a val lenne használatban? Ehhez azonban nem jó az önt szó. Nemzette (ontotta) vele? A szóhasználatot tehát felhasználhatósága korlátozza ill. megszabja, így vagyunk a végződésekkel is.

 

Asarinek ~ Asarinak.  A végződés nem illeszkedik még a szó hangrendjéhez, csak –nek van még, és – hez, –vhet (ez lesz a  –val, –vel). Névelő sincs (a fiai) még.

 

vikh ~ fiai. Nincs a birtokon birtokos személyjel: -a, a birtokoson viszont a részeseset –nek

ragja birtoklást fejez ki. Ez ma el is maradhat: Asari fia, viszont nem kell többesjel a birtokon a minden miatt: Asari fia volt minden ember, és ezért nem szükséges az ige többese: volt… Ismerős viszont az Asari-fik összevonás, erre emlékeztet a kifejezés. A -k többesjel még lesz…

 

amendachunkh ~ minden hun v. „mindenember” . A –k a többes szám jele (: hunok) – 1500 éve.

    

voltukh ~ voltak. Csak a mgh. változott: az u az 1. személybe ment át: voltunk.

 

chunkh ~ hunok, harcosok, emberek. Előállhat-e olyan helyzet, hogy ez a nyelvi anyag nem hun, hanem magyar: a magyarok ugyanis a hunok közé keveredhettek? Akkor is becses nyelvemlékünk lenne, akkor is szenzáció: az eddig ismert nyelvemlékeknél 600 évvel régebbi, teljes kódex! Sőt, több könyv anyaga vár felkutatásra! Hány század kellett Árpád után, hogy ennyi nyelvemlékünk összejöjjön? Mennyi áldozatot kellett meghozni azért, hogy az Ómagyar Mária-Siralom nemzetünk tulajdonába visszakerüljön? Mit kellene az Iszfaháni kódexért adni, ha megvehető volna?

 

ai ~ és. Ez lehet éppen majd ei is, az ajsi akkor eisi – ez már ismerős: és. A kötőszavak „gyorsan” jönnek – mennek. Az ajsi igenis közel van az és-hez: eisi, tehát ez magyar, az ai elvész (a j nyelvjárási sajátosság).

 

Anik: /ani/ + k többesjel./ Igebul/ :  ég + -ből. A rag nem illeszkedik, egyalakú.

 

Vadoltukh ~ származtak – régmúlt idő: vad(in) + -et + uk.

Feltételezem: az –lt – és az olt helyhatározó –lt-je azonos eredetű, így az időjel -olt lenne, a kapcsolódás pedig: vad- + -olt-(időjel) + -uk (személyrag).

 

Isechunekh ~ Isechunnak! ; ise (ős) + hun + ek (többesjel). De itt mást várunk: hun + nek

birtoklást kifejező ragot. Érthető azonban, ha nincs kettőzve az –n: Isechunnekh…, a „helyesírási hibát” még nem szabad pirossal aláhúzni, mert a tévedés nincs kizárva. A birtoklás kettős jelzése (birtokoson, birtokon) még nem várható. Lehet, hogy a véghangzó eleve valahová tartozást érzékeltet, az Isechunekh thaga kifejezés thaga – tagja tehát „fátyolá”-t jelent. Nagyon tág ruhadarab ez…A tág szavunk, tehát.

 

thaga ~ fátyol. Csak nem ebből lesz a tóga? Ejalana ~ Tejút. Jelentése: „ Éjserege”. Azóta, Ady:  A Hadak Útja (verscím). Az alána szó latin megfelelői (ála, áláres, alátus, stb.)  a szárny mellett seregszárnyat, lovasságot, stb. -is jelentenek;

 

amenda ~ mind, HB: mend;

 

azdigh ~ csillag, a minden után f végződéssel, mint ma! (*azdin – azzin – izzin – izzini – izzani?) azdig – izdig – izgig –izgó….( Az izzás és az izgalom fogalmak testvérek.)

 

Chun aj ani ~ férfi és nő, névszói összetett állítmány: mellérendelő szószerkezet. És sehol „ist”, vagy hasonló. Magyar kifejezésmód mindenütt.

 

Asaront ~Világnemzés. Ma teremtést mondunk.

 

Asaront ai szertis ~ Világnemzés és a szerelem, ismét egy mellérendelő – kapcsolatos

szerkezet: kéttagú alany, egyes számban, az állítmány is: okinta, egyes számú ( mint ma!);

 

amenut ~ mindenkit. A tárgy ragja mindig egy t!

 

 

Vissza a lap tetejére.

 

TIZESZAVA: Tízige: Tízparancsolat

 

     A  frigyládában: a Tízparancsolat, az ószövetségi, kora-középkori törvénytábla!

 

 

TIZESZAVA   ( SzKhM/189) //M       TÍZSZÓ (Tízige)

 

     1. Hegü istahainitet ai urrusaghitet, urritet.           1. Tiszteld Istenedet és országodat, uradat!

     2. Leszünüte keltüdisi istahainitekh.                       2. Ne legyen idegen istenetek!

     3. Aluvüne istahainje inejvet berüin száhátwra.     3. Ne vedd Isten nevét hiába szádra!

     4. Suchütü isabikhet.                                                4. Ünnepeld meg őseidet!

     5. Wüljüne.                                                                5. Ne ölj!

     6. Lopüne.                                                                 6. Ne lopj!

     7. Tiknazirüne.                                                          7. Ne paráználkodjál!

     8. Hegaratü athaitet aj maiatet.                              8.Tiszteld apádat és anyádat!

     9 Auharüne   klübarekatje inüt  barunh((j?)át.       9.Ne óhajtsd  felebarátod  nejét,baromját!

10 Klübarekat(i)dima tüne ullü zedauwajildet.       10 Felebarátod ellen ne tégy ál (nok)

     / tanúbizonyságot!

 

(A szöveget a Kőrösi Csoma Sándor és Kelet népei című tanulmánykötet közlése alapján jegyeztem le. P. I.)

 

A Tízparancsolat tartalmilag nem változott. Hol van már a kőtábla, ezt pedig ezerötszáz év meg se karcolta! Az Iszfaháni kódex feltárandó szellemi világa olyan gazdag, hogy tereit felmérni külön-külön is szédítő. Hogyan fért meg Hunniában (Ez Antiqua Hungaria lesz a középkorban) a Suchazara és a Tizeszava? Milyen történelem, társadalom, mely kultúra képét tükrözi a kódex? Mi az örmény-hun együttélés tartalma?

 

1. Az első szava”   nyelvtanilag egy szép magyar mondat. Legfontosabb mondanivalójával az élen áll: Isten, az ország, az uralkodó iránti tiszteletre int.Tárgyát a háromtagú mellérendelő szószerkezet jelölt viszonyban álló tárgyragos szavakkal fejezi ki, közöttük egy kötőszóval. 

 Hegü: felszólító mód; a hegin ige  közvetlenül, parancsként szól, elsőként;

istahainitet ~ istenedet ;   istahain + it (birtokos személyjel, e. sz. 2. sz.) + -et, tárgyrag.

Urrusagh + it + -et – mint előbb; urritet ~ uradat ; urr + it + et – mint előbb;

 

2. Leszünüte: a leszin e. sz. 3. sz. + ü felszólító módjel + te tiltószó: ne legyen! Úgy látszik, az ü hátrafelé hat, így mégis van bizonyos „harmóniakeresés” , illeszkedés.

Keltüdisi: „kettedesi”; keltü + di + si. Itt nem a keltüsit találjuk, hanem a keltüdi (tört) továbbképzését a –si sorszámnévképzővel. Mondatbeli  jelentése: másod-, idegen;

istahainitek ~ istenetek: istahain + itek – t.sz. 2. személyű személyjel (egy Isten, ti). Ez már a mai magyar. A szóalakban az ai diftongus után: istahan, „a kétnyíltszótagos törvény” alá esve kiesik az a (malina > málna), és itt van az Isthen, Isten. 

 

3. Aluvüne ~ ne vedd : alu + vü + ne; a vűn ige felszólító módban + ne tiltószó. A szóelemek sokáig felcserélődnek. (V. ö. máshol: homolt > otthon).

Az alu igekötő: alá (fentről). Fentről leveszi, nem pedig lentről felveszi a szájára - ez szemléletbeli különbség: „ne vedd le a szádra!” Nem kell fordítani, ezért a „leveszi rá” formula nem zavaró.

Istahainje inejvet; v.ö.Vistaszpahja pusza (Hüsztaszpész fia) Perszepoliszi felirat. Istené nevet:  istahain + je birtokjel + inejv –et. A birtok kifejezése: „istené nevet”. A birtoklás nem esik messze egyéb jelzéstől: isteni nevet, olykor a végződések is egybeesnek.

A berű tagadott állapotban áll, (talán, jelentése adott, de magyarul még nem szólalt meg). Egybe kell vetni a berj = férj etimológiájával.

Száhátwra ~ szádra : száha + tu + ra; száj + te + ra.

A magyar d (szád) birtokos személyjel eddig magas előhanggal szerepelt (urrusaghit = országod). Ez a mély „magánhangzó-maradék”, amit D. Cs. w-vel jelöl, talán messzire mutat vissza az időbe (sumér du = te).

 

4. Az isabikhet nyt. tárgy* isaket lenne, birtoklás nélkül = ősöket. A bi, mint annyi más hun elem, emlékeztet   valamire. A sumerben ez birtoklást kifejező névmás, 3. személy. (V. ö.: Badiny)

 

5. A szó eleji msh. légiesedett: wüljü. A felszólító mód jele (alanyi ragozásban) ű-ből fejlődik j-vé; az ü mgh-t eleve j-vel ejtettük: -jü.

 

6. Lopüne ¤ Itt van egy számon nem tartott szó, a lopni hun megfelelője. Csak *lopin vagy legfeljebb *lopen lehet. Lupen?- fr. név (lüpen), pl.: Arsene Lupen.

 

7. A tiknazirüne ¤ (tik+naziren ¤?+ne) szó etimológiája ismeretlen. Valószínűsítem a tik = tyúk szót első elemként. Megfigyeltük már a baromfiudvarban. Gyakran a tyúk kelleti magát, hogy kikezdjen vele a kakas…Ne tyúkoskodjál, „vagy valami efféle” lenne? Volt oka a későbbi szócserének? A metaforás kifejezés helyett közvetlen szó kellett: paráználkodik.

 

8. A hegaratü helyén hegatatü a várt forma: tiszteld. De így is gond van, mert a szó több egy szótaggal, ami egy többlet-képzőt ad ki. Ez a tat műveltető képző lenne, ha a várt t helyett nem r állna a harmadik szótagban. Így az elemek szerinti jelentés a tiszteltesd lenne.

 

9. Az első szó jelentése nem ismert, ezért csak sejtett ill. kikövetkeztetett alakot tudok leírni: *auharin? ~ óhajtani. A hegaratü r-jét is látva –     r-es nyelvhasználatra gyanakszunk. (V. ö.: józan – rózan, a magyarban.) Esetleg lehet az *auhaitin ige . De lehet még az *auhain is.

Klübarekatje inüt, barunh(j)át ¤: alapszó + je = felebaráté + (nőt) nejet; a baromját helyett vagyonát írtam, mert anyagi javakról, gazdagságról van szó, és a barom szó jelentése megváltozott.

 

10. Az ullü ¤ valószínű jelentése: ál; zedauwajild ¤, az utolsó szó, bármilyen szépen, energiásan hangzik is, csak fordításban ismerős, származása – születése rejtély.

 

Vissza a lap tetejére.

 

Szövegtöredékek

Az alábbi négy szó együtt : korunkig elzúgó intelem, ősi harangszó.

     Szövegtöredék…SzKhM/112 „Kiáltás”(Egyéni címjavaslat)

Türününkhne sivajatin Isurrukhet       //M Ne(m) tűrjük Mezopotámia elpusztítását!

A „tizenegyedik” ige valódi? Mert ez a máról (is) szól: Síva istennő pusztítja égen-földön - föld alatt Őshazánkat, Mezopotámiát!  Az általam„Kiáltás”címmel ellátott töredék szövegkörnyezete ismeretlen. Szép feladat a történészeknek, filológusoknak  megkeresni majd a drámai felkiáltás történelmi okait. Az Isurrukh szó etimológiai jelentése Ősország. Őshaza…(A keserű megjegyzést nem lehet elkerülni. Honnan vették a hunok e romantikus származáselméletet? A magyaroktól?)

 

 

Szöveg (K, görögből, fonetikailag nehezen rekonstruálható, SzKhMch/14):

 

”En arkhéj éjn ho Logosz , kaj ho Logosz éjn prosz tón Theón, kaj Theosz éjn ho Logosz”: Esziszkü ben volaj szava, iszia szava volaj theosz velé iszia theosz volaj szava.”

 

(!) feltételezés: „iszia”= isa (HB) (!) Megjegyzés: mivel itt a szöveg nem az”isztain”alakot használja, úgy tűnik, ez nem felel meg a  görög ”theosz” fogalomnak. //Iu,M

 

Kezdetben a szó vala, biz’ a szó Istennel vala, biz’ az Isten vala a szó. (P. I.)

 

Krisztus születése után 500 körül, négyszázhetven évvel kereszthalála után hangzik fel számunkra a bibliai ige.  Hunul, magyarul szólal meg.

 

 

Bilinguis hun - latin szöveg, SzKhMch/3:

 

Vojgum Athira Istahain Wusturje - Ego sum Atila  Flagellum Dei //M,L

Attila   vagyok, Isten   Ostorja! (P. I.)

 

 

Ismert nagy történelmi személyiség híres mondását vagy a neki tulajdonított szállóigét örökítette- és őrizte meg ez a két nyelven ránkhagyott mondat, melyről még azt sem tudni, melyik nyelvé az elsőség a lejegyzés idejét tekintve. Ha a hun - latin sorrend megfelel a valós lejegyzési sorrendnek, a huné az elsőbbség. Mindenképpen olyan érzésünk támad az olvasáskor, mintha Attila levele, vagyis maga a Nagykirály szólalna meg. Magyar nyelven szól hozzánk. Rövid, magyarázó - értelmező összetételnek minősíthető mondatban. Vojgum - az igealak ma tárgyasnak számít, nem mondjuk: vagyom, mert tárgyatlan ige. Nincs személyes névmás,hisz a hunban, magyarban ez az igerag. Az Istahain Wusturje helyén állhatna Istahainje Wustur is, mint ahogy a Tizeszava-ban  fordított a végződés-használat: istahainje inejvet.

 

  Az örmény szövegek fordításainak hun nyelvi vonatkozásai        

 

                Meg kell erősíteni és be kell határolni a cím által megjelölt feladatot: a Hun szavak, szövegek c. dokumentum örmény szövegeinek a fordítását csak jellemző nyelvi jegyeinek a felmutatásával kívánjuk méltatni.  A szövegtöredékek történészi elemzését a szaktörténészeknek kell elvégezniük. Reményünkkel segítjük munkájukat: minél nagyobb anyag lesz birtokukban, annál biztosabb lesz a kép a hunok történelméről. Valós tényanyag keveredik a mitológikus tudattal – érzelemmel, de az értő – érző történész szem mindig valós képet alkot. Nem szabad legföljebb a nemzeti múltunknak eleve kijáró, de nem túlzó és nem torzító elfogultsággal elismerni, miénknek vallani sajátunkat. De hogy rágalmazzanak tudós elfogulatlanság ürügyén, -nos, ez ellenséges cselekedet, az ilyen ellen minden egészséges nemzetnek védekeznie kell.

                A hunok birodalma és társadalma (Részlet) c. rész sok érdekes társadalmi tényt rögzít. Nyelvezete változatos, megőrzi tárgyilagos hangnemét, a tényekre összpontosító célratörő lendületét. A részletből kitűnik, milyen nagy a hunok felségterülete. Használt kifejezései: Felkelő Nap Tengere, ez a Csendes-óceán. Hiányzik a hun névalak, nem tudhatjuk, a tengir (I), tengér (K) szavakon kívül volt-e más szó az óceánra. (Szép lenne a „ felkelő”-melléknév megléte…) Az Öv-hegység az Ural neve, jobban hangzana a Hurál, mert nem tudunk mást elképzelni;  lehetséges, hogy a hurál szó övet is jelent, esetleg ez nem hun szó, és abban a másik (mongol?) nyelvben a hurál övet jelent valóban. Nehéz  mást elképzelni. Az Indiai-óceán valószínűleg *Parszi-tengir. (A Tüzek-hegységének a neve ismert: Tesjaghild.) Érdekes a chun szó jelentéskörének leszűkítése: „az asszonyokat nem nevezik hunoknak”...Nem ismert a Nagyok Tanácsa kifejezés, továbbá a Birodalom szó, ami az örményben tulajdonnév. Valószínű, hogy a szöveg lendületét az eredeti „grabár-minőség”, és nem a fordítás színvonala biztosítja. Csak sajnálhatjuk, hogy az örmény írástudó „nem tette próbára” a hun nyelv képességeit ilyen kifejezések eredeti hun nyelven történő lejegyzésével: …saját szövetségeseiknek tekintik őket… a hunokkal való szövetség a boldogulásukat szolgálja… nem zsákmányolják ki a legelőket… tisztelik a messziről jött népek műveltségét… rangja az első fiúi ágon öröklődik…, stb. A Nagy Szövetségi Tanács testület-név itt a Nagyok Tanácsa alakkal szerepel.

     A nagy hun szövetség története (töredék) -részben elképesztő időszámítással találkozunk. Nem tudjuk, hogyan szerepel az eredetiben, Fordító miként számította át az eredeti, évtizedekben számolt időt (22680 év!) az elképzelhetőbb, hatezer esztendős időtávra. Luvephej Madü nevéhez fűzött a hun időszámítás kezdete (Kr. sz. e. 5500-5000). Az ősi hunok menekülése a fekete emberek uralma elől a bibliai zsidók vörös-tengeri megmenekülését idézi. A hunok történelmi-mitológiai emlékképe a menekülésről és a Mindenható segítségéről vélhetően azonosítható a Biblia hasonló motívumával, ezek egy tőről fakadnak. A hun mondai elem történelmi igazságtartalma nem cáfolható meg, és ősi elsődleges élményalapja a kusita múlthoz köthető. A „fekete emberek uralma” erre mutathat vissza. Ebben a részben fontos nevek és kifejezések találhatók, amelyek a hunok birodalmi szervezetéről vallanak. Isurrukh az Ősi Államot, Mezopotámiát jelenti, az Ősország sőt Őshaza névvel is visszaadható, hisz a hunok saját földjéről és nem más nép földjéről van szó. Luvephej Madü öccse, a Megállíthatatlan Lovas Fejedelem hun neve hiányzik, sajnos. Műve a Madü Chun Bir: Nagy Hun Szövetség.  Részei, összetevői a Madü Chunkh, Kücsü Hunkh és a Kücsü Bir. Vagyis a Nagy Hunok, Kis Hunok és a Kis Szövetség (az egészen más nyelvű népek). A Nagy Szövetségi Tanácsnak (Madü Hurálid Jüncsild) rövidebb neve is van: Nagy Tanács; hun neve valószínű *Madü Jüncsild. Ez utóbbi szó a latinnal közös jüncsta (együtt) származéka, és az „együttes” szó megvilágítja jelentését. A fogalmakról elmondható, hogy élő, lényeget kifejező, alkalmas és beszédes nevek. (A szervezeti kialakításról is elmondhatjuk ugyanezt, de máshol…) Az uralkodó létrehozhatja a Vezérek Tanácsát. -E név hun változata sem szerepel az anyagban. (De ismét megállapíthatjuk a szervezeti felépítés egyszerűségét, hatékonyságát, amely sokszor követendő mintául szolgált a későbbi korok számára.)

.    A hunok vallása c. szövegrész szintén elbűvöl tiszta egyszerűségével, nemes bölcsességével. Különösen megható a naphimnuszok éneklésének felidézése, egybefűzése a törvényekkel és „a Nap mindent éltető sugarával”. Említett a Napje outou kifejezés (Nap gyepüje), Welamabiri Madü uralkodó neve, a sonjuk (ősi hunok), és a marju népnév. Lehet, hogy ez a „finnugor” mari nép.

SzKh. sz. n. –jelzettel szerepel még egy szövegtöredék az örményből magyarra fordított szövegek közt, és ebben a Phekte touman („fekete főnők”) vezérnév. 

 

Vissza a lap tetejére.

Visszatekintés néhány nézőpontból

 

Most - visszapillantva a szövegekre – elfogja az embert a szédület, hiszen tartalmuk és ősiségük, az általuk kitágított tér – idő – érzés szinte megszüntet minden földi vonzást. Csak arra tudok gondolni: lehet-e valami még olyan fontos számunkra, mint amilyen a hunmagyar nyelv föllelése? Talál-e még emelkedni kész nemzetet a Szurb Khács kolostor három nemzet értékét emelő szellemi energiája? Vagy csak kettőt: amelyik most őrzi, és amelyik megalkotta – óvta – rejtegette idáig? Nekünk őrizték meg, hunok maradékainak, de mi már nem tudjuk, mire való őseink tudása – hite – hatalma? Méltó fogadtatásra számíthat-e a hun nyelv, vagy szabadulni szeretnénk a mostanitól is, odahagyva országot – nyelvet – nemzetet?Mondanak-e valami biztatót, büszkeségre okot adót, vagy csak üres nyelvüket?

 

A korai kereszt… Ezeket a „barbár hunokat” láttuk-hallottuk: szavaikban kimondható tudásukat, hitüket. Beleolvashattunk az V. századi „pogány hun”  kőtáblájába: a Tízparancsolat állt rajta. Még ötszáz év sem telt el Jézus élete óta. Európa még a birodalmi szokásokat és parancsokat követi, nem a keresztény Európa eszménye vezérli. A hunok részvételével is folyt nagy világfelfordulás még nem ért véget, nagyon az elején vagyunk egy majdani békés építő folyamatnak. És még ezután jönnek az avar- és magyar-magyarok! De 500 körül a hunok királya térítő papokat kér az örmény királytól (thagavor), mert népének lelki támaszra van szüksége. Egyet meg is nevez: amelyik térítő a jászok (jazigok) földjén már bizonyított…És folyik a feltehetően örmény rítusú katolikus kereszténység terjesztése…

 

              Téli napforduló… A szomszédos perzselő parázsú Parszi-Perzsiában a mágus-vallás emlékképei a Mithrász-kultusszal keverednek, és a kereszt zoroaszteri eszméi vegyülnek hozzá. Kelet a manicheista Nap-kultusz, az  iszlám, a budizmus (Így.) meg-megújuló hatásainak kitéve választ hitet-vallást, és még ezután jönnek a kazárok a zsidó-hittel. A hunok a legmagasabb szellemi szinthez fordulnak, azokhoz az örményekhez, akik pogány birodalmak után most Bizánc politikai, szellemi, művészeti erejét nagyrészben adják. És a császárát is –olykor. A hunok beiktatják életükbe fő ünnepként a Suchünek szérild fogalmát: a Szentnek születését. Megemlékezik a „Suchü Szérildbi” – Szent Születésnap ünnepéről, ami Karácsonynak felel meg. Csillagai között ott van az ünnepkörhöz tartozóan Gyertyaszentelő ünnepe két csillagnévvel megnevezve: Jerkheni és Jerkaielo. Az ikercsillag tehát a Gyertyaszentelő és a Gyertyahajoló neveket kapta a keresztségben! Február másodikának keresztény ünnepe a hun égbolton! Nehéz a lélek szerelése, mikor ilyen élményeknek van kitéve!

 

Milyen régi? Ehhez az új, keresztényi hithez és tudáshoz képest az „Ősnemzés” szövegének tudástartalma egy fél vagy egész évezreddel is régebbi lehet. A Hun szavak, szövegek legújabb kidásában Fordító közli összeszedett ismereteit a rendelkezésére álló iszfaháni – krétai nyelvi kincsekről. (Kőrösi Csoma Sándor és Kelet népei, K. Cs. S. Közműv. Egyesület, 2005. márc. 7.) Megtudjuk vagy sejtjük: az örmény munkák támaszkodnak meglévő, és talán jóval régebbi hun írásbeli hagyatékra is. Betűminták, „ábácék” bemutatása, a hun írásbeliség legteljesebb bizonyítékai… Nem mondhatjuk, hogy V-VI. századi tudást rögzítettek a könyvek-lapok. Különösen a csillagnevekből tudunk következtetni születésük távolabbi korára. Ezek a nevek sok meglepetést okoznak megmaradásukkal is, az ötven név szuverén, önálló nemzeti csillagtudomány meglétét bizonyítja, mivel a névadás (Fordító kölése szerint a kínai formációk felé mutat.) nem követi az ókori kultúrákat, csak néhol érzékelhető mitologikus átszűrődés. Az csillagtudást -önállósága mellett- ősisége jellemzheti, a Lubba név pl. a bronzkori fémöntés élményére mutat az idő távolába vissza. A tudományos kifejezések megléte és magyar nyelvűsége nem várt, nem remélt örömmel tölthet el minden magyart, aki számon tartja az emberiség egyetemes tudásához hozzátett magyar értékeket, és ezek megléte öntudatának szerves részévé váltak. De vajon mikor ébred rá a tudományos világ a nezeti értékeinkkel szembeni kötelezettségére?Mikor érdeklődnek meglévő nyelvi kincseink felől? Mikor óhajtják felkérni a másolatok megszerzésére az Iráni Iszlám Köztársaság hivatalos szerveit? Mikor lesznek itthon hunmagyar nyelvi emlékeink és mikor tanulmányozhatjuk a teljes anyagot? Fokozódó aggodalommal gondolunk rájuk, a szomszédos Irak műemlékeinek sorsára is együttérzéssel figyelők…Mi lesz, ha történik velük valami? Iszfahán is bekerült az új hírek közé: atomerőmű épül itt…

 

     A válaszok válasza, avagy a kutyába harapott farok

 

{Mit mond az Akadémia? Tudományos Fellegvárunk, annak szakintézménye, a Magyar Nyelvtudományi Intézet azt mondja, hogy „…a nyelvtörténészeknek nincsen tudomásuk hun szavak létezéséről”. És Igazgató Úr megtartja előadását a nyelvrokonság ismérveiről, persze szakirodalmat is ajánl, hogy pótoljuk elmaradásunkat… Mi pedig szétnézünk, hogy Magyarországon vagyunk-e még… Kenesei István Igazgató Úrnak rendelkezésére bocsátottam az eddig megjelent nyelvi anyagot, udvarias levelekben kérve őt a beavatkozásra. De ő nem ismer hun szavakat, és amíg ő hivatalában marad, a magyar nyelvtudomány nem tud majd hun szavak létezéséről.}

 

Vissza a lap tetejére.