Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Honlap és cikk ajánló!
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
2625577
látogató!
Ma  214,
ebben a hónapban
21013 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 24 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 
Beküldő neve
webmester
Beküldés időpontja :
2008.07.08. 12:14
Elolvasva
380
  Nyomtatható változat   Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez! 

Vetráb József Kadocsa

Témacsoport: Pilis. A rejtőzködő történelem

TÚR, TURA, TURUL

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

Az eltűnt idő nyomában...

 Kevés időnek előtte, egy őszi napon Vásárosnamény felé tartottam volt közúton, amikor váratlanul szemembe tűnt az egyik bekötőút mentén álló tábla felirata; Nyírmada. Vajon tudják-e ennek a településnek a lakói, hogy mit jelent a mada szócska ebben az elnevezésben, avagy megelégszenek a finn-ugor nyelvészet felkent tudorai által hangoztatott „ismeretlen eredetű szónak" aposztrofált kifejezéssel?

A kérdés, kérdés maradt.  -  Elgondolkodtam azon, hogy még mennyi „ismeretlen eredetű” földrajzi elnevezéssel találkozhatunk a Kárpát-medence területén, amelyre az akadémikus nyelvtudomány nem tud elfogadható választ adni; Tihany, Balaton, Siófok, Zamárdi, Almádi, Almás, Szőny, Dömös, Pilis, Rimaszombat, Tolna, Torda, Tisza, Túr, Tura, Túristvándi, Túrkeve, Túrricse, Túrony, Mezőtúr, …és még folytathatnánk a sort.

Való igaz, ha a futóhomokra alapozott finn-ugor nyelvészet roskatag építményéből akarnánk kiindulni és felfedezni ősi szavaink értelmét, az olyan volna, mintha hazánk Vác remetéről elnevezett városából a Duna bal-partján haladva akarnánk elérni – anélkül, hogy átkelnénk a pesti révnél – Veszprém városát.

Vajon sikerülne-e? -Semmiképpen.

Nosza keljünk át az „ősi folyón”, hogy haza érkezzünk saját nyelvi és kulturális közegünkbe!

Ősi nyelvük felfedezésében jelentős szerepet játszottak a XIX. század kiváló angol és francia nyelvtudósai; Sir Henry C. Rawlinson, aki már 1833-ban „szittya” (szkíta) nyelvként azonosította, a mezopotámiai agyagtáblákon olvasható ékírás szövegeit és tevékenyen részt vett ezek megfejtéseiben. Jules Oppert 1859-ben megállapította, hogy ez a kérdéses nyelv a magyarral rokon. François C. Lenorman továbbfejlesztve Oppert elméletét, sok nyelvtani példán keresztül mutatta ki, hogy ez a nyelv agglutináló szerkezetű ( szótő+ rag vagy toldalék), rokon az ural-altáji nyelvekkel elsősorban a magyarral. Ezt az archaikus nyelvet 1869 óta – egy hibás olvasat okán – sumer vagy szúmir nyelvnek tartja a vonatkozó tudomány.

Dr.Badiny Jós Ferenc sumerológus professzor

Dr. Novotny nyomán a Tihanyi Apátság latin nyelvű Alapító oklevelének (1055) ún. magyar szórványai segítségével az 1970-es évek elején a párizsi Sorbonne egyetemen megtartott Orientalista Világkongresszuson fel-és elismertette a magyar- és sumer nyelv azonosságát és  azt Mah-gar vagy proto-magyar nyelvnek tartja.

A Dunamedencei Magyar Nép az i.u.-ni 1000. esztendő körüli időben azt a nyelvet beszélte, amit ma a nyelvtudomány SUMIR NYELV-nek nevez.” 1

Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a múlt században megszülethetett, pater Anton Deimel és René Labat professzor által összeállított Sumer-Német, és Akkád-Sumer-Francia szótárak valamint a magyar nyelv segítségével kielégítő válaszokat kaphatunk fenti elnevezéseink értelmét illetőleg.

Szabó László kedves turai barátom kérésére a TUR elő - vagy utótagú magyar helységnevek lehetséges szófejtéseivel foglalkozunk.

A fenti ékjel hangtani megfelelőinek a TUR szónak több jelentése is van, például; említhetjük a település, alap, fundamentum, torony, visszatér, betér, belép, megtorol, túr (lovaglás közben keletkezett seb a ló hátán vagy a lovas ülepén) értelmezést is.

A mah-gar TUR szó olyan az ősnyelvből ránk, az utódokra, hagyományozott szó (ŐS ETIMON), amely a szkíta-kelta és szkíta utód népek nyelvében megőrződött és egyes jelentéseit megtartotta.

Itt megemlíthetjük a Gall (GÁL, KÁL /sumer/= nagy, hatalmas) – ugye ismerünk számos GÁL családnevű embert Magyarországon - vagy a Frank ( franc, franche /fr./ jelentése: nyílt, őszinte, egyenes) nyelvből a modern franciába átlényegült TOUR (ejtsd: tur) szót, ami hímnemű főnévként = forgás, fordulat…stb. nőneműként = torony, bástya, valamint igei változatában = fordul jelentéssel bír.

Ehhez kapcsolódik a magyarországi Túrony község neve, amelynek szófejlődése a következő;

TUR, TUR-ony, torony.

Említsük meg a magyar TUR-csi ill. TUR-pe=törpe szavainkat is, mint a tur szó kicsi, csenevész értelméből fakadó ma is használatos kifejezéseinket.

Visszatérve TURA község elnevezésére. Nevét valószínűleg az Arvisurában említett TURA táltosról kapta, akinek névadásában feltehetőleg, az játszott szerepet, hogy családjában hetedik gyermekként születve táltos jegyekkel (foggal vagy hat ujjal) látott napvilágot, és felnövekedvén az égi tudással felvértezve segítette népét.

„Uruk népének szokásai szerint Őrsúr volt az első, aki a Kuszkó birodalmában szokásos módon ún. Szakhara peremes építményt emeltetett. Ezt Altagur 12 évig (Kr.e. 2688-2676-ig) építette. Ezekben a régi rovásokban az áll, hogy valamikor Tura beavatott a róla elnevezett Turra hegységben talált ilyen építkezés-re alkalmas kőzetet, s abból 100 000 rabszolgával  20 évig építette Hemium herceg. Tura beavatottnak 2,300 000 követ kellett gondosan megmunkáltatnia, hogy felépülhessen a nagy “Világépület”, ami a beavatottak nagy tudását dicsőíti.”

Arvisura

 

Megjegyzendő, hogy az a gyakorlat, ’mely szerint helységet hun-magyar táltos nevéről neveznek el nem egyedülálló a Kárpát-medencében, gondoljunk TUR-DA, Torda város nevére.

A TURUL

A magyar Turul sólyom szakrális működési rendje az ősvallásunkban csak akkor érthető, ha visszatérünk a sumer vallásban betöltött szerepéhez. Ez szorosan kapcsolódik a csillagmítosz égen futó aranyszarvasához; a NAP-hoz. A sumerok a napot (UTU, UDU=üdű=üdő=idő) hatalmas agancsú szarvasként képzelték el, aki szarvai között a fényes napkoronggal végzi futását, így éri el pályája csúcsát napisten havának 21. napján, a teljes fény ünnepén.

Azt a napot, amelyen a leghosszabb ideig süt a nap, és amelyen a legrövidebb az éjszaka ULLU-nak nevezték.

Ennek az ellenpárját, a téli napforduló idejét, amikor a napot a rövid fény után beköszöntő teljes sötétség uralja; TURUL-nak. Az „elgyengült fény vagy a „visszatérő fény” ünnepének. Ekkor az Égi Istennő, INANNA elküldte madarát IMDUGUD-ot, hogy a holtponton segítse túl az elgyengült, térdre rogyott szarvast, SABA-t és az megkezdhesse felemelkedését a sötétség honából.

Táltosaink még a XIII. században is megülték a TURUL ünnepét a téli napfordulón, kivonultak a Szent ligetbe, vagy egy tiszta forrás mellé és fiatal kerecseny sólymokat; „ráró” madarakat röptettek.

Az ezt követő három napon, ahogyan eleink mondták: „megállt a nap”, hiszen mindig az ég azonos pontján jött el a pirkadat.

PIR-KA-AN (=piros az ég kapuja), népünk még mindig így mondja: „pirkan”.

Aztán december 24-én megszületik a „Világ Világossága”, a „Fény Fia”; Jézus és vele együtt a remény.

Napról napra több lesz a fény a világban.

Vetráb József Kadocsa

1.)Badiny J.Ferenc; Káldeától Isztergamig című trilógiájának II. kötete.

 
    

  
 
<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>


Az aktuális ' Pilis. A rejtőzködő történelem '   téma valamennyi cikke
  
Vetráb József Kadocsa :  TÚR, TURA, TURUL ... Ezt olvasom!
Vetráb József Kadocsa :  Az Árpád-kori Buda és környéke ...
Vetráb József Kadocsa :  Nyulaknak-szigete ...
Vetráb József Kadocsa :  Sicambria, Ős-Buda, Alba … ...
Vetráb József Kadocsa :  Andorás-kori nyelvemlékünk I.: A Tihanyi alapító oklevél ...
Vetráb József Kadocsa :  Andorás-kori nyelvemlékünk II.: ANDRÁS-KORI Ó-MAGYAR IMA ...
Vetráb József Kadocsa :  Trójaiak, Szikamberek, Szikánok, Frankok… I. ...
Vetráb József Kadocsa :  Trójaiak, Szikamberek, Szikánok, Frankok… II. ...
Vetráb József Kadocsa :  A MÁSODIK MOHÁCS ...
Vetráb József Kadocsa :  Királyok Völgye ...
Vetráb József Kadocsa :  Hunyadi Hollós Mátyás Egyeteme ...
Vetráb József Kadocsa :  Hollós Mátyás vén Budája… ...
Vetráb József Kadocsa :  A Pilis kapuja (fotóalbum) ...
Vetráb József Kadocsa :  Királyvölgy és Hortobágy (fotóalbum) ...
Vetráb József Kadocsa :  Ősbuda - Mátyás-kori Buda romterületének környékén (Fotóalbum) ...
Vetráb József Kadocsa :  Ősbuda elővára: a Turul-vár romterülete (Fotóalbum) ...
Vetráb József Kadocsa :  Faragott kőtöredékek a Szt. András kolostor területén a középkori Kékesen és környékén (Fotóabum) ...
Vetráb József Kadocsa :  ISTER.GAM, Szent Mihály hegye és környéke (Fotóalbum) ...
Vetráb József Kadocsa :  Atilla és párducos Árpád városa: Szikambria I. ...
Vetráb József Kadocsa :  Atilla és párducos Árpád városa: Szikambria II. ...
Vetráb József Kadocsa :  Szent erdeinkben ...
Vetráb József Kadocsa :  Milyen volt Mátyás király egyeteme ...
 
    

  
 

Eddigi hozzászólások:

A cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


 
    

  
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)

Extra mosolyok:
(Egérrel megfogva behelyezhetőek a szövegbe.)

Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)



 
    

 
Generálás ideje: 0.07 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
23 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 2625577 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:171
Látogatók összesen 1498 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
humbarandog
Ursulan
suhavulta
moroc
mocor