Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Honlap és cikk ajánló!
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
2625560
látogató!
Ma  197,
ebben a hónapban
20996 látogató volt.
Jelenleg
2 regisztrált tag
és 23 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 
Beküldő neve
webmester
Beküldés időpontja :
2008.07.08. 13:15
Elolvasva
390
  Nyomtatható változat   Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez! 

Vetráb József Kadocsa

Témacsoport: Pilis. A rejtőzködő történelem

Az Árpád-kori Buda és környéke

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

„ A jelenlegiek közül mindenki tudja,
a jövendő belieknek pedig maradékaink adják át..."


Dénes nádorispán (1236. ítélőlevél).

Ebben szerzője több évtizedes kutatásai eredményeképpen, hiteles források és a Monumenta Strigoniensis által közölt helytörténeti adatok, Árpád-kori oklevelek, határ kijelölő adománylevelek, ítélő levelek pontos földrajzi hely meghatározásai és a kortársak leírásai alapján az Árpád-házinak nevezett Turul nemzettség szent királyainak szakrális és adminisztratív központját a Pilis hegység területén belül azonosította. Evlia Cselebi1 török világutazó magyarországi utazásai során (1660-1664) felkereste a térséget is és leírásában fontos és pontos informácíóval szolgál a régi város (Vetvs Bvda, Bvda Veter) fekvésével és pusztulásával kapcsolatosan. Leírja, hogy Buda Esztergomtól két kanakra volt a régi esztergomi út mentén. Ezzel a török hosszmértékkel nem tudnánk sokat kezdeni, ha nem tenné hozzá azt, hogy Kanizsa (Török Kanizsa, Nagykanizsa) viszont fent nevezett várostól – mint viszonyítási ponttól – negyven kanak távolságra volt.

Egyszerű számtani művelettel felderíthető, hogy 1 kanak megközelítőleg 5 km távolságnak felel meg a ma használatos mértékrendszer szerint. Kézenfekvő az a következtetés, hogy ez a régi Buda a Duna völgyében, a jelenlegi Pilismarót közelében a szobi révvel szemben volt. A török-tatár haderő által elfoglalt (1541) lelakott város, ennek a lakosságát pusztító és végül elűző Iszlám huszonöt év múltán felszámolta a régi budai villájetet, faragott épületköveit behajózta s a Dunán leúsztatva, értékesítette. Busbeck holland származású diplomata a török uralom kezdete után 12 évvel járt Budán, és előzőleg bejárta Vetus-Buda területét is. Leírásában megjegyezte; ott- létekor nyomorúságos állapotban találta az ősi várost, gyönyörű épületei romokban vagy összedűlőben voltak. Vetus-Buda – mint írják – 1566-ban már teljesen elnéptele-nedett a kevés megmaradt lakosság Esztergomba szökött.

 Alig hihetőnek tartottam azt, hogy az írott emlékek és a szájhagyomány által megőrzött emlékek erről a Budáról nem egészülnek, nem egészül-hetnek ki vizuális módon. A korszak irodalmát olvasva bukkantam reá az alább következő rézkarcra2, amely a pilisi Új-Budát ábrázolja.


 

 

 

 



A kép nézőpontja a város mögött emelkedő hegyoldalon van. Ez látható az előtér emberalakjainak (staffage figuráinak) és az ábrázolt „váras” arányviszonyán. A feliratában Budának nevezett vár jobb oldalán, patakvölggyel osztott dombocska látható (Akasztó-domb). Előtte széles folyó, hátán egy árbocos kereskedő gálya úszik a sodrásiránnyal megegyező irányba (balról-jobbra). A folyó felirata; Danubius flu.(-vius). A túlparton egy hegység dombokká, lankákká szelídült domborzata fut a fövenyig. A legnagyobb igyekezettel sem lehet a Pesti síksággal vagy a 30 km-re fekvő Gödöllöi-dombsággal azonosítani.

Azonban ez megtehető, ha vesszük a fáradságot és bejárjuk Pilismarót környékét, a várostól Esztergom felé tartó közúton haladva kb. 1 km-re megtaláljuk a Bitóci-dombot, amelyet a Bitóc- patak völgye oszt két részre: az Akasztó-dombra és a hosszabbik, mintegy 1,5 km hosszúságú várdombra, amely elnyúlik a basaharci völgyig. A Duna túloldalán látható – a rézkarc ábrázolásáról már jól ismert - Szent Mihály hegy, a Malom-hegy, a Hosszúföldek néven ismert zöldellő dombok és a z Ipolyság zöld hegyvonulataihoz tartozó Fekete-hegy csúcsa.


                    

Egy eltüntetett város, Újbuda helye, a háttérben az Ipolyság hegyei.

 


 Visszatérve a Duna jobb partján magasodó méreteiben is óriási, fényes palotákkal és díszes polgári házakkal rakott városhoz elcsodálkozhatnánk azon, hogy hadászatilag mennyire védtelennek tűnik, ha nem tudnánk Evlia Cselebitől, hogy négy nagy vár volt a közelében, amelyek a védelmét szolgálták. A Duna két partján erődítmények láncolata, Esztergomnál pedig - műszaki zárként – hajóhíd szabályozta a behajózást az ország szívébe vezető folyószakaszon. A kereskedelmi hajózás nagy része valószínűleg az esztergomi Kis-Duna ágon3 bonyolódott dél-keleti irányban elkerülve a Pilis-szigetet (Insula Pilis), egészen addig, amíg a Kárpát-medence egyik megrázó erejű földmozgása következtében „egy a Dunába omló hegy” el nem zárta a medret, olyannyira, hogy a Duna megváltoztatta folyását. Mikor történt? Erről megoszlik a Pilis kutatók véleménye. A pálos iratok a XV. század második feléig említik a Pilist szigetként, ha ezt vesszük alapul Réthly Antaltól4 tudjuk, hogy első nagykirályunk,

Atilla halálától (453) számítva 61 alkalommal volt itt Magyarországon olyan nagy földrengés, amely a Pilis hegységet érintette. Az említett saeculumban; 1443-ban, következményeit tekintve; a sziklákon épült várak romba dőltek, lakott falvak, városok pusztultak el. Más vélemény alpján a XVIII. században következhetett be a folyómeder elzáródása az 1763. vagy az 1783. évi nagy komáromi földrengéskor. A Pilis környékét ábrázoló térképen jól látható ez a maradéktalanul nem kiszáradt folyóágy, kisebb-nagyobb halastavak, itt-ott a fejét felütő sás, zsombék vonja magára figyelmünket, ha e tájon barangolunk.

 Elképzeljük az Árpád-kori Pilis-szigetet, ezt a természet alkotta, folyóágakkal védett erődítményt, amelynek völgyeiben – önellátó módon – az élethez szükséges gabona megterem, édesvíz forrásai kiapadhatatlanok, a Duna halai és a királyi vadaskert vadjai kellő táplálékot nyújtanak a lakosságnak, úrnak, szolgának, földművesnek egyaránt, amelyet a szkíta várépítészet, a hely szellemét tisztelő, a természetet kiegészítő, abba rejtetten beleillő erőd rendszere véd, leányvárakkal, fiókvárakkal őrizve a völgyek bejáratait, fogalmat kaphatunk a korabeli Magyarország erejéről.  A szent táj éledezik, sebei behegedtek, jeleket küld, hogy magunkra leljünk.

Vetráb József Kadocsa

 
    

  
 
<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>


Az aktuális ' Pilis. A rejtőzködő történelem '   téma valamennyi cikke
  
Vetráb József Kadocsa :  TÚR, TURA, TURUL ...
Vetráb József Kadocsa :  Az Árpád-kori Buda és környéke ... Ezt olvasom!
Vetráb József Kadocsa :  Nyulaknak-szigete ...
Vetráb József Kadocsa :  Sicambria, Ős-Buda, Alba … ...
Vetráb József Kadocsa :  Andorás-kori nyelvemlékünk I.: A Tihanyi alapító oklevél ...
Vetráb József Kadocsa :  Andorás-kori nyelvemlékünk II.: ANDRÁS-KORI Ó-MAGYAR IMA ...
Vetráb József Kadocsa :  Trójaiak, Szikamberek, Szikánok, Frankok… I. ...
Vetráb József Kadocsa :  Trójaiak, Szikamberek, Szikánok, Frankok… II. ...
Vetráb József Kadocsa :  A MÁSODIK MOHÁCS ...
Vetráb József Kadocsa :  Királyok Völgye ...
Vetráb József Kadocsa :  Hunyadi Hollós Mátyás Egyeteme ...
Vetráb József Kadocsa :  Hollós Mátyás vén Budája… ...
Vetráb József Kadocsa :  A Pilis kapuja (fotóalbum) ...
Vetráb József Kadocsa :  Királyvölgy és Hortobágy (fotóalbum) ...
Vetráb József Kadocsa :  Ősbuda - Mátyás-kori Buda romterületének környékén (Fotóalbum) ...
Vetráb József Kadocsa :  Ősbuda elővára: a Turul-vár romterülete (Fotóalbum) ...
Vetráb József Kadocsa :  Faragott kőtöredékek a Szt. András kolostor területén a középkori Kékesen és környékén (Fotóabum) ...
Vetráb József Kadocsa :  ISTER.GAM, Szent Mihály hegye és környéke (Fotóalbum) ...
Vetráb József Kadocsa :  Atilla és párducos Árpád városa: Szikambria I. ...
Vetráb József Kadocsa :  Atilla és párducos Árpád városa: Szikambria II. ...
Vetráb József Kadocsa :  Szent erdeinkben ...
Vetráb József Kadocsa :  Milyen volt Mátyás király egyeteme ...
 
    

  
 

Eddigi hozzászólások:

A cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


 
    

  
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)

Extra mosolyok:
(Egérrel megfogva behelyezhetőek a szövegbe.)

Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)



 
    

 
Generálás ideje: 0.12 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
23 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 2625560 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:171
Látogatók összesen 1498 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
humbarandog
Ursulan
suhavulta
moroc
mocor