Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Honlap és cikk ajánló!
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
2579075
látogató!
Ma  47,
ebben a hónapban
22245 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 22 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 
Beküldő neve
webmester
Beküldés időpontja :
2008.07.08. 16:53
Elolvasva
377
  Nyomtatható változat   Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez! 

Vetráb József Kadocsa

Témacsoport: Pilis. A rejtőzködő történelem

Trójaiak, Szikamberek, Szikánok, Frankok… I.

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

„ahh(a)=ada=tta aladi // awinta Wilušadi "


Amidőn a tengerről, Wilušašból eljövének...


(Ištanuwa város szertartási szövegei között fennmaradt
egy a XVI. században keletkezett rituálé részlete.)

„A frankok kihaltak”-jelentette ki Marie-Paule, amikor Gallia nem is oly’ rég kori történetébe kalandoztunk szavaink szárnyán repülvén át azt a tizenöt századot, amit egészként, a maga teljességében áttekinteni – a történetírás áldatlan tevékenysége következtében – nagyon nehéz, egyesek számára, neveltetésük következtében, szinte lehetetlen.

 – A frankok…kihaltak…-visszhangzott bennem e rövid, de baljós mondat-rezgés, de kisvártatva átvette a helyét a következő archaikus görög idézet dallama; „Oiontai eidenai ti méden oidotesz.” – „Úgy vélik(az emberek), hogy tudnak valamit, pedig nem tudnak semmit.”- mondatta egy élet tapasztalata Szokratésszel.

Az teljességgel elképzelhetetlen, hogy egy olyan életerős, szakrális hagyományokkal és történelmi alkotmánnyal rendelkező, erős társadalmat alkotni képes, oly’ megpróbált katonai erővel bíró nép, mint a száli-frankok, akik meghonosították a szakrális királyságot (Reges Criniti) a mai Franciaország északi területein, s amelyet a mai napig is Frank-birodalomnak (Frankreich) hívnak a keleti frankok leszármazottai; a rajnai németek – szemben minden természeti törvénnyel – kihalt volna.

Vonjuk vizsgálat alá a kérdést, kik voltak a frankok, milyen utat jártak volt be, amíg feltűntek Gallia északi területein a Krisztus utáni V. század elején.

A trójai identitástudat erősen tartotta magát évezredeken keresztül a francia politikai nemzetben, egészen addig, amíg a szakrális királyság jelen volt Európa közepén. Jean Lemaire a gueldre származású francia költő és énekes az 1510-es évek elején a magyar, francia és a török nép közös trójai eredetét hangsúlyozza kiemelvén azt, hogy a két előbb említett nép jézushitű, míg a törökök oszmánhitűek.

Majd a későbbiekben látni fogjuk azt, hogy a magyarok, és a „francok” származásának közös eredete Tróján túlmutat, abba a korba vezetvén bennünket, ahol egyetlen ősnép található; - a Szkíta - egyetlen közös nyelvvel (glotta), amelynek számos változatát (dialektosz) használták az egymás közötti érintkezésben.

A Trója „Saga”

A trójai eredetmondára –mint létező hagyományra - utal a Méroving korszak VII. századi krónikása Frédégaire, aki lejegyzi a maga korában Priam király, a frankok első királyának, történetét Helénával (Homérosznál Priamosz helyett Párisz szerepel ebben a történetben, ebből is látható, hogy Frédégaire a népemlékezet útján fennmaradt mondát közöl függetlenül a görög történetírótól). Leírja; - „Priam után Friga idejében két csoportra oszlottak a „frankok”és az egyik csoportjuk Macédoniában telepedett le, és az őslakosokkal összeolvadva együtt alkották a makedón népet. A frankok másik csoportja kijővén Phrygiából, űzetvén régi hazájukból, számos területen vonultak át asszonyaikkal, gyermekeikkel egyetemben. Maguk közül királyt választottak, akit Francionak neveztek. Az ő neve után neveztettek „Frankoknak” Ez a Francio, elhagyva a Kis-Ázsiai részeket, a ma Európának nevezett földrész belsejébe vezette népét és a Tengermellék – Rajna –Duna által határolt területen telepedtek meg.”

Krónikája egy másik lapján Frédégaire hivatkozik még egy V. századi krónikás adatára, aki emlékezetünkbe idézi a frankok egykori királyát, aki szintén a Priam nevet viselte és Kr. u. 382-ben uralkodott.

Trója

A trójai háború az ókori hellén irodalomban Homérosz Illiászában vált az utókor számára ismertté. Sokáig a kiváló elme játékának tartották egészen addig, amíg Schliemann német régész fel nem tárta a kékellő Égei Tenger Kis-Ázsiai partvidékén, a Boszporusz mellett, fekvő várost a XIX. század második felében. A lineáris B írás megfejtése (1852) lehetővé tette a térségre vonatkozó ismeretek megszerzését.

Az ókori keleti forrásokban az ékírással jegyzett, fennmaradt adatok közül az i.e. XVI-XIII. század, hettita nyelvű agyagtáblái informálnak bennünket teljes hiteleséggel, a mai elnevezéssel; trójainak (troié /ógörög) mondott nép hazájának fekvéséről, katonai szövetségeseiről, rokon népeiről és nyelvi hovatartozásáról.

A hettita forrásokban gyakran szerepel a trójai királyság fellegvárának elnevezése: WILUŠAŠ (hittita)=(w)ILIOS (Iliász) továbbá magának a városnak TRUWIŠAŠ (hittita) TRUIA (Troié = Trója) neve. Erről a városról azt tudhatjuk meg, hogy I. Tudhaliyaš hettita nagykirály alatt (kb. Kr.e.1420-1400) egy AŠŠUWAŠ nevű (jelentése; Lovas Vidék) országnak volt része, ami a mai Északnyugat-Kisázsia vidékeit foglalta magába. Ez az elnevezés előbb – az ógörög nyelv törvényszerűségeit figyelembe véve – ASSUA, majd Ázsia néven egy földrészre vonatkoztatva maradt volt fenn a geográfiában.

A trójaiak kereskedelemmel és nagyállattenyésztéssel foglalkoztak. - Nem lehet véletlen, hogy Homérosz  
„lónevelő”, „lófékező” trószokról; trójaiakról tesz említést. - Városuk neve a görög Wilioszból származó „Wiry” formában őrződött meg III, Amenhotep fáraó egy égeikumi kereskedelmi útvonal helységeit feltüntető listáján. Katonai értelemben Trója jól felszerelt, gyakorlott haderővel bírt, mely’ része volt a Nyugat-Ázsiai rokonnépek jól működő katonai szövetségi rendszerének. –

Ismeretes, hogy Alakšanduš, Wilušaš, azaz Trója királya és a hettita nagykirály; Muwatalliš között katonai szerződés köttetett Kr.e. 1280-ban s ennek a katonai együttműködésnek volt a próbaköve az öt évvel később lezajlott Qades-i ütközet (1275), ahol a kor két ismert nagyhatalma; - a hettita birodalom és Egyiptom hadereje feszült egymásnak. A hettiták oldalán részt vettek a lükkök és a dardánok is.

Homérosz felsorolja a trójaiak szövetségeseit, akik részt vettek a hellének elleni honvédő háborúban; - dardánok,– lukkok (lükkök, országuk neve: Lukkaš) – károk – maionok (méionok) – mysök (kéteioszok) – plaiák (paphlagonok), pelazgok (pelaszg) – thrákok - kikonok -frígek (phrügek), ...stb.

Tisztán látható az a tény, hogy a görög városállamok haderejével szemben felsorakozott a Kis-Ázsia nyugati része által lakott minden ország hadserege. Felvetődik a kérdés; mi volt a tét, a trójai háború valódi célja?

Nem járhatunk messze a valóságtól, ha arra gondolunk, hogy a valódi cél, az Égei tenger feletti hegemónia megszerzése, a további görög terjeszkedés biztosítása volt a Kis-ázsiai partvidék vonalában.

Ennek útjában állt a gazdag Trója.

Tróját lerombolták a Kr.e. XII. sz. derekán.

Szikamberek

A lakosság nagy része elmenekült és a Kis-ázsiai pelazgok népcsoportjával egyesülve új népet alkotott; a bebrysz népet, akik erőt gyűjtvén átkeltek a Boszporuszon és Thrákián keresztül elérték a mai Makedónia területét, ahol a Kis-ázsiai pelazgok egy része a görögországba már korábban beköltözött pelazgokkal elegyedve letelepedett.

A szikánok, ismertebb nevükön szikamberek vagy ahogy Francio (Francion) nevű királyuktól nyert későbbi népnevükön nevezték; „frankok”, két nagy csoportra válva folytatták vándorlásukat.

A szikamberek első csoportja tengeri úton elérte Itália legnagyobb déli félszigetét, Sicaniát (Sziciliát), majd északnak tartva a félszigeten Rómát, Treviso-t majdan átkelvén a déli Alpok láncán jutott be Gallia déli részeire. Érthető okokból minden területen, ahol útjuk folyamán elidőztek várost alapítottak – emlékezve az ősi városra - a Trója nevet adták neki. Ezért is követhetjük nyomon a térképen az exodus útvonalát; Trogir a napfényes dalmát tengerparton, Trèves (németország), Treviso (olaszország), Trogen (Svájc), Troyen a Meuse folyó partján, az Aube-on Trouan és Troyes.

Érdekességként jegyzem meg, hogy a Pireneusokban még mindig létezik a bébriszeknek egy kis népcsoportja, mely közösség területén fekszik a Trója (Troie) nevű falucska.

˜

  
        
 
    

  
 
<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>


Az aktuális ' Pilis. A rejtőzködő történelem '   téma valamennyi cikke
  
Vetráb József Kadocsa :  TÚR, TURA, TURUL ...
Vetráb József Kadocsa :  Az Árpád-kori Buda és környéke ...
Vetráb József Kadocsa :  Nyulaknak-szigete ...
Vetráb József Kadocsa :  Sicambria, Ős-Buda, Alba … ...
Vetráb József Kadocsa :  Andorás-kori nyelvemlékünk I.: A Tihanyi alapító oklevél ...
Vetráb József Kadocsa :  Andorás-kori nyelvemlékünk II.: ANDRÁS-KORI Ó-MAGYAR IMA ...
Vetráb József Kadocsa :  Trójaiak, Szikamberek, Szikánok, Frankok… I. ... Ezt olvasom!
Vetráb József Kadocsa :  Trójaiak, Szikamberek, Szikánok, Frankok… II. ...
Vetráb József Kadocsa :  A MÁSODIK MOHÁCS ...
Vetráb József Kadocsa :  Királyok Völgye ...
Vetráb József Kadocsa :  Hunyadi Hollós Mátyás Egyeteme ...
Vetráb József Kadocsa :  Hollós Mátyás vén Budája… ...
Vetráb József Kadocsa :  A Pilis kapuja (fotóalbum) ...
Vetráb József Kadocsa :  Királyvölgy és Hortobágy (fotóalbum) ...
Vetráb József Kadocsa :  Ősbuda - Mátyás-kori Buda romterületének környékén (Fotóalbum) ...
Vetráb József Kadocsa :  Ősbuda elővára: a Turul-vár romterülete (Fotóalbum) ...
Vetráb József Kadocsa :  Faragott kőtöredékek a Szt. András kolostor területén a középkori Kékesen és környékén (Fotóabum) ...
Vetráb József Kadocsa :  ISTER.GAM, Szent Mihály hegye és környéke (Fotóalbum) ...
Vetráb József Kadocsa :  Atilla és párducos Árpád városa: Szikambria I. ...
Vetráb József Kadocsa :  Atilla és párducos Árpád városa: Szikambria II. ...
Vetráb József Kadocsa :  Szent erdeinkben ...
Vetráb József Kadocsa :  Milyen volt Mátyás király egyeteme ...
 
    

  
 

Eddigi hozzászólások:

A cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


 
    

  
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)

Extra mosolyok:
(Egérrel megfogva behelyezhetőek a szövegbe.)

Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)



 
    

 
Generálás ideje: 0.12 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
23 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 2579075 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:171
Látogatók összesen 1497 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
humbarandog
Ursulan
suhavulta
moroc
mocor