Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Honlap és cikk ajánló!
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
2579067
látogató!
Ma  39,
ebben a hónapban
22237 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 14 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 
Beküldő neve
webmester
Beküldés időpontja :
2010.07.10. 07:48
Elolvasva
336
  Nyomtatható változat   Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez! 

Vetráb József Kadocsa

Témacsoport: Pilis. A rejtőzködő történelem

Atilla és párducos Árpád városa: Szikambria I.

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

I. rész: - Szikambria és a szikamber királyok elei Magyarországon


„...mert a vérben, a lélekben él az örök ősemlékezés"
                                                    Szépvizi Balás Béla

Vetráb József Kadocsa

 

Volt idő, elmúlt korokban, amikor létét is tagadták a frankok ős elei által emelt városnak, Szikambriának, amely Pannónia határán emelkedett Szikan hegyének tetején. A város nevét írott források őrzik a szkíta eredetű Meroving dinasztia legendáriumán, továbbá az anjouk korából reánk hagyományozott rajzolt hártyákon, s a múló idő sárgította könyvlapok elmosódó körvonalú betűin keresztül. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül a francia krónikás hagyományok és a közép-kori francia nyelvű irodalom Szikambriára vonatkozó utalásait, amelyek a Galliából Kis-Ázsiába kiáramló gall népcsoportok virágzó városállamának - a hellén katonai szövetség általi - elpusztítását követő s az őshazába vivő visszatérése történéseinek fontos részére: a magyarországi tartózkodásra vetít fényt.

Simon Langlois: „L'horizon de la culture: hommage à Fernand Dumont” című munkájának 191. oldalán jegyzi a következő sorokat: „Samothès, quatrième fils de Japhet, fils de Noé, a émigré dans les Gaules, où il a fondé un lingage de rois lettrés, créateurs d’universités. Proscrit pour impiété (il ne croyait pas en l’immortalité de l’âme), un membe de ce lignage a fui, en Asie, où il a apporté la culture gauloise et fondé la cité Troie. Après la ruine de celle-ci, conquise par les Grecs, Francus, fils d’Hector, est retourné au pays des encêtres. D’autre fugitifs de Troie ont crée, entre le pays des Scythes et celui des Hongrois, l’empire de Sicambrie; puis, ils ont émigré en Germanie grâce à l’empereur romain Octave et sont entrés peu à peu en Gaule pour y rejoindre les déscendants de Francus, fondateur du royaume des Francs.”

Noé fia Japhet negyedik fia: Samothès Galliába vándorolt, ahol a világ teremtője kegyéből királyok sora származott tőle. E családfának egyik, hitetlensége okán, száműzött tagja (ki nem hitt a lélek halhatatlanságában) (Kis-) Ázsiába menekült, ahová vitte magával a gall kultúrát és megalapította ott Trója városát. Ennek lerombolása után meghódították a várost a görögök. Hektor fia Francus (Francion) visszatért ősei országába, más trójai menekültek létrehozták Szikambria birodalmát a szkiták és a magyarok országa között, aztán – Octavius római császár kegyéből – Germániába távoztak, majd lassanként Galliába hatolttak, hogy egyesüljenek Francus – a Frank királyság megalapítója – leszármazottaival. - (a szerző fordítása)

Íme, a gallok, frankok, franciák eredet történetének rövid foglalata bár Langlois hozzáteszi magáénak vallva Jean Guéhenno meghatározását a legendák mibenlétét illetően: <<La légende, c’est une autre histoire, l’histoire du cœur du peuple et son imagination.>> Ezzel a kiváló elmében fogant általános érvényű megállapítással egyet is érthetünk, ha nem színezi az élő beszédben egy kis árnyalatnyi felhang, amiből az igaz gondolatok felé háramló fölényes gőg mosolyog reánk. – Így magyaríthatnánk a gondolat lényegét megragadva: - A legenda más dolog; a nép szívének-lelkének szövetén átszűrődő fénysugár-történelem, amely gondolatvilágából fakad, - s amelynek iránya a múltjából érkezik jelenébe s halad majd tovább töretlen a jövendő korokba. – tehetnénk hozzá. – Helyezzük most le asztalunkra Langlois tanulmányát és vegyük kezünkbe Iean Hiret Angeuin mester Guillaume VI. Fouquet de la Varenne-nek, Angers püspökének ajánlott művét, melynek címe:< Des Antiqvitez D’Aniou>, mely Anthoine Hernavlt, a király úr nyomdásza Angers-i műhelyében nyomatott az 1618. esztendőben. Ez a könyv felsorolja Gallia királyait időrendi sorrendben és tömör mondatszerkezeteiben láttatja cselekedeteiket. A minket, magyarokat, érdeklő történet a 24. paginán kezdődik:

„Rhem’ – Rhemus fils de Namnes, fut le 23. Roy de Gaule l’an du monde 2753. & du deluge 1097. il regna 38. ans, le 30 an de ſon regne, la ville de Troye en Aſie fut ruinee, il mourut ſans enfants maſles, il maria ſa fille auec Francus fils d’Hector prince de Troye deſcendu d’Hercules de Libie.”

 „Namnes fia Rhemus volt a 23. galliai király a világ teremtésének 2753. az özönvíz 1097. évében. Uralkodásának 30. évében az Ázsiában lévő Trója városa leromboltatott. Fiú örökös nélkül halt meg. Lányát összeházasította a líbiai (africai) Hercules leszármazottjának: Hectornak, a trójai herceg  fiával, Francus-val.”

Majd folytatódik a 25. oldalon:

Franc’ – Francus fut le 24. Roy de la Gaule, l’an du monde 2791. & du deluge 1135: il regna 60. ans, durant le ſiege de Troye il vint en Gaule pour demander ſecours à Rhemus durant qu’on luy amaſſoit des hommes il eſpouſa la fille du Roy, s’en retournant, il entendit en Hongrie que la ville de Troye eſtoit prīſe, il renuoya de là l’armée des Gaulois à Rhemus, & demeura en Hongrie, il baſtit la ville de Sicābrie qu’il nomma ainsi du nom de ſon fils et ſa tante Sicambria ſœur du Roy Priam, il fiſt là ſa demeur, apres la mort de Rhemus, il bailla le gouvernemēt de la Gaule aux Druydes enuiron l’an du monde, 2810. à cause qu’il en eſtoit trop loing.

„Francus volt Gallia 24. királya a világ teremtésének 2791. az özönvíz 1135. évében, 60 esztendeig uralkodott, Trója ostroma idején Galliába jött, hogy (katonai) segítséget kérjen Rhemustól. Nőül vette a király leányát, hogy egyesítse népüket. Galliából visszatértében, Magyarországon hallotta, hogy Tróját elfoglalták. Felmentő seregének gall katonáit innen visszaküldte Rhemus királyhoz. Magyarországon maradt, itt építette fel Szikambria városát, amit saját fia nevéről valamint nagynénje nevéről, Priamus király nővéréről, nevezett el. Itt rendezkedett be és Rhemus halála után, a világ teremtésének 2810. esztendejének környékén elsöpörte a druidák (papi rendjének) kormányzatát Galliában, mivel túl sokáig állt fenn.”

Midőn ezen sorok vonalain végigfutott tekintetünk és szemünk értésére adta eszünknek a leírtak értelmét felpillanthatunk múltba révedő tekintettel, hogy rendszerezni legyünk képesek frissen szerzett értesüléseinket: - A gallok trójai ága, Trója hellének általi elpusztítása után, visszafordult őshazájuk, Gallia, tájai felé. Két ágra oszlottak a brycek vagy más néven szikánok. Az egyik Afrika északi részén keresztül jutott először Sicania-ba, a mai Szicíliába majd az Appenin-félszigeteten s az Alpok dél-nyugati részén átkelve a mai Franciaország területére. A szikánok második csoportja (Bryce II.), a magyarországi ág (les Hongres) Pannónia területére érvén megalapította államát, amelyet Szikambriának (Sicambrie) neveztek a saját nyelvükön. A rómaiak Latium nyelvén Francochoriumnak magyarul „frankok országának” hívták. – Lássuk, mit ír Szikambriáról és a szikamberek királyainak eleiről Langlois az Anjou történelem 33. és 34. lapjain:

-„ Marcomirus fils d’Anthenor Roy de Scithie, qui fut tué par les Gots demeurans ēs Iſles Scanzianes, Laiſſa la Scitie & vint ſur le Rhin auec vne armee de centſoixante & quinzemil ſix cens cinquante & huit hõmes, Et auec leurs femmes & enfās eſtoyēt en nōbre quatre cent quatrevings neuf mil trois cens & soixant, sans les seruiteurs & seruates, Trithemius & Hunibaldus. Ce Roy serempara & de Sicambrie & des Gaules, & commēça à regner l’an du monde 3519. & du Déluge 1863. ou ſelon Trithemius l’an du monde 3522. il regna 28. ans.”

Anthenor szkítiai király fia, Marcomirus, akit a Skandináv-szigeteken lakozó gótok megöltek, elhagyta Szkítiát és Rajnához jött 175 658 fős hadseregével, feleségeikkel és gyermekeikkel össznépe így 489 360 főt számlált a szolgákat és szolgálóleányokat leszámítva – Trithemius és Hunibaldus szerint. - Ez a király elfoglalta mind Szikambriát, mind a gallokat és elkezdett uralkodni. Marcomirus a világ teremtésének 3519. az özönvíz 1863. évében, Trithemius szerint a világ teremtésének 3522. évében és 28 évig uralkodott.

 „Anthenor fils du dict Marcomirus fut le 2. Roy des Sicambriens l an du monde 3547. & du Deluge 1891. il regna 30. ans, il eſpousa Cambra fille de Belin Roy de Bretaigne.”

Marcomirus fia, Anthenor volt a szikamberek második királya a világ teremtésének 3547. az özönvíz 1891. évében, feleségül vette Bretaigne királyának, Belinnek leányát Cambrát és 30 esztendeig uralkodott.

„Priamus fils d’Anthenor fut le 3. Roy de Sicambrie, l’an du monde 3577. & du Deluge 1921. il regna 26. ans. Il auoit quatre fēmes.”

Anthenor fia Priamus volt Szikambria harmadik királya a világ teremtésének 3577. az özönvíz 1921. évében, négy felesége volt, 26 évig uralkodott.

                                                                                                                   (a szerző fordításai)

 

És folytatódik a geneológia ily’ módon a gall királyok végtelen során át.

Megjegyzés: Trója pusztulását a gregorian naptár szerint Kr.e. 1250 körüli időpontra teszik a történészek. Ez kiindulópontul szolgálhat az Anjou krónika kettős időszámításának meghatározásaihoz.

folytatása következik

Felhasznált irodalom:

Iean Hiret : Des Antiqvitez D’Aniou – Anger, M.DC.XVIII.

Alain Demurger:  Nos ancêtres les Troyens, publié dans Les Collections de L'Histoire n° 44 - 07/2009

Gérard de Séde: Race fabuleuse…/ Paris, 1974. J’ai lu /série

Noszlopi Németh Péter: Az Árpád-kori Buda nyomai a Pilisben / Püski, Bp. 1998.

Vértessy György: Fehéregyháza kérdése – tanulmány, Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár/Bp. gyűjtemény

Kálti –Borsi: Cronica Picta - Képes Krónika – kétnyelvű kiadás /2000. Emberfia Alapítvány

Anonymus: Gesta Hungarorum /Osiris, 2000.

Kézai Simon Krónikája /Osiris, 2000.

Nicolaus Olahus: Hungaria / Osiris, 2000.

Rupp Jakab: Buda-Pest és környékének földrajzi helyzete / MTA, Pest, 1868.

Magyar Eszter: A Pálos-rend pilismaróti uradalmának újjászervezése a török hódóltság után /Pálos Rendtörténeti tanulmányok I. /1994.

Maróti oklevelek XVIII. sz.-ból - Komárom-Esztergom Megyei Levéltár-Evl. 1. Folyamodványok év nélkül. 1740-es évek

Forrás: InterNet http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/telepulesek_ertekei/Pilismarot/pages/ptI_005_forrasszemelvenyek_2.htm

Letölt: 2010-06-22

Külön köszöni e cikk írója Tharan-Trieb Marianne műfordító és kutató segítségét a francia szöveg lectorálásában, s a végleges magyar szöveg megszületésében.

 


01. Abraham Ortelius 1597 térképrészlete

 

02. Buda-Szikambria hegyei az Ipoly-torkolattól tekintve

 

03. Falmaradvány a Szamárhegyen

 

04. Szikambria csonka hegye és a Duna-szigetek a Sashegyről

 

05. Több szintes falvonulat a Szikán hegyen

 

06. Ákos palota környéke Vért mezejével

 
    

  
 
<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>


Az aktuális ' Pilis. A rejtőzködő történelem '   téma valamennyi cikke
  
Vetráb József Kadocsa :  TÚR, TURA, TURUL ...
Vetráb József Kadocsa :  Az Árpád-kori Buda és környéke ...
Vetráb József Kadocsa :  Nyulaknak-szigete ...
Vetráb József Kadocsa :  Sicambria, Ős-Buda, Alba … ...
Vetráb József Kadocsa :  Andorás-kori nyelvemlékünk I.: A Tihanyi alapító oklevél ...
Vetráb József Kadocsa :  Andorás-kori nyelvemlékünk II.: ANDRÁS-KORI Ó-MAGYAR IMA ...
Vetráb József Kadocsa :  Trójaiak, Szikamberek, Szikánok, Frankok… I. ...
Vetráb József Kadocsa :  Trójaiak, Szikamberek, Szikánok, Frankok… II. ...
Vetráb József Kadocsa :  A MÁSODIK MOHÁCS ...
Vetráb József Kadocsa :  Királyok Völgye ...
Vetráb József Kadocsa :  Hunyadi Hollós Mátyás Egyeteme ...
Vetráb József Kadocsa :  Hollós Mátyás vén Budája… ...
Vetráb József Kadocsa :  A Pilis kapuja (fotóalbum) ...
Vetráb József Kadocsa :  Királyvölgy és Hortobágy (fotóalbum) ...
Vetráb József Kadocsa :  Ősbuda - Mátyás-kori Buda romterületének környékén (Fotóalbum) ...
Vetráb József Kadocsa :  Ősbuda elővára: a Turul-vár romterülete (Fotóalbum) ...
Vetráb József Kadocsa :  Faragott kőtöredékek a Szt. András kolostor területén a középkori Kékesen és környékén (Fotóabum) ...
Vetráb József Kadocsa :  ISTER.GAM, Szent Mihály hegye és környéke (Fotóalbum) ...
Vetráb József Kadocsa :  Atilla és párducos Árpád városa: Szikambria I. ... Ezt olvasom!
Vetráb József Kadocsa :  Atilla és párducos Árpád városa: Szikambria II. ...
Vetráb József Kadocsa :  Szent erdeinkben ...
Vetráb József Kadocsa :  Milyen volt Mátyás király egyeteme ...
 
    

  
 

Eddigi hozzászólások:

A cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


 
    

  
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)

Extra mosolyok:
(Egérrel megfogva behelyezhetőek a szövegbe.)

Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)



 
    

 
Generálás ideje: 0.05 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
23 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 2579067 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:171
Látogatók összesen 1497 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
humbarandog
Ursulan
suhavulta
moroc
mocor