Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Honlap és cikk ajánló!
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
2625894
látogató!
Ma  531,
ebben a hónapban
21330 látogató volt.
Jelenleg
1 regisztrált tag
és 23 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 
Beküldő neve
webmester
Beküldés időpontja :
2008.10.27. 06:38
Elolvasva
259
  Nyomtatható változat   Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez! 

MERtnet portál

Témacsoport: Közhírré tétetik

A "Nap Háza" nyomában

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

Az idén is megrendezi az Irodalom és politika című konferenciát egyetemünk Bölcsészettudományi Karának Összehasonlító Irodalomtörténeti és Művészettörténeti Tanszéke a Politikatudományi Tanszékkel közösen. A december 15-én tartandó rendezvény kapcsán dr. Kovács Sándor egyetemi docenssel, a Politikatudományi Tanszék oktatójával beszélgettünk érdekesnek ígérkező előadásáról, melynek címe: A "Nap Háza" irodalmi toposz politikai-jogi vonatkozásainak elemzése az antikvitás tükrében

- Kérem, beszéljen arról, mi indokolta e nem hétköznapi téma választását!
- A "Nap Háza" irodalmi toposz legkorábbi nyomait - mai ismereteink szerint - a sumer kultúrkörben fedezhetjük fel, mely a Folyóköz területén több mint ötezer évvel ezelőtt alakult ki, diverzifikált templomgazdasággal, teokratikus államszervezettel és kifinomult elitkultúrával egyetemben. Később viszonylag hosszú virágzást kö­vetően szinte teljesen kihullott az emberiség emlékezetéből. A pusztulás a legújabb időkig teljesnek és véglegesnek látszott, hiszen az utóbbi kétezer éven át voltaképpen azt sem tudta az emberiség, hogy létezett valaha ilyen nevű nép.

- Sumernek nevezték magukat a sumerek?
- Nem, ez akkád elnevezés. A sumerek Mezopotámiát "Signear"-nak, földjüket "Engi" - vagyis a "Nádúr" - földjének, magukat pedig "szubir"-oknak, azaz földműveseknek vagy egyszerűen csak "szagig"-nak, képletesen feketefejűnek nevezték. Érdekes, hogy az Engi családnévként fordul elő nálunk - az énektanáromat is Engi Istvánnak hívták -, a szubir pedig - modifikált formában - Szombathely (Savaria) latin elnevezésében bukkan fel.

- Hogyan történt e kultúra felfedezése?
- Voltaképpen csak az 1877-es lagasi ásatások után kezdett körvonalazódni a sumer civilizáció, melynek feltárásában a legnagyobb szerep az angol (Woolley), francia (de Sarzec), német (Lenzen) és amerikai (Hilprecht) régészeknek jutott. A 20. század elején, ha mozaikszerűen vagy töredékesen is, de lényegében egy - mai szemmel nézve is - meglepően fejlett, vállalkozó szellemű és az emberiesség eszméjétől áthatott civilizáció képe bontakozott ki a régészek előtt. Ennek felfedezése jelentőségben vetekedett Cantor halmazelméletével, Freud pszichoanalitikai elméletével vagy Einstein relativitáselméletével. Sőt, talán mindhármat felülmúlta, hiszen már a 20. század második felében komoly kifogások érték mindhárom tudományos elméletet.

- Összefoglalná, hogy számunkra miért bír fontossággal e kultúra?
- Mert - Kramer lapidáris szavait idézve - a "történelem Sumerben kezdődik". Magam pedig - Deimel, Kramer, Sitchin és mások álláspontjához hasonlóan - úgy vélem, hogy a modern európai kultúrának nem pusztán hat, egymással szorosan összefonódó történeti forrása van, jelesül a prehisztorikus kelta-germán, az ókori görög-római avagy a középkori zsidó-keresztény műveltség. Sumer ugyanis "nem csupán a szó szoros értelmében vett első civilizációnak tekinthető" - utalt rá Sitchin -, hanem "a későbbi ókori kultúráknál jóval fejlettebb és szinte mindenre kiterjedő volt. Aligha kétséges, hogy ez az a civilizáció, amely az európai kultúra és civilizáció alapját képezi". Az európai kultúra ugyanis nem feltétlenül a földrajzi Európához kötött, és nem is mindig az európai kontinensen virágzott. Gondoljunk például Ptolemaiosz, Kallimakhosz, Eratoszthenész vagy éppen Szent Ágoston észak-afrikai munkásságára!

- Milyen kulturális örökséget hagytak ránk a sumerek?
- Ezt felsorolni is nehéz lenne. Vannak tudománytörténészek, akik száz civilizációs vívmányban foglalták össze ezen örökséget. Az újabb és újabb tudományos felfedezések azonban tovább szaporítják e listát. Irodalmi példáknál maradva - a világ közvéleményének meglepetésére - Ádám és Éva, Jónás és a Cet, Gilgames és Humbaba, Vénusz és Adonisz, Szkülla és Kharübdisz, Kirké és Odüsszeusz alakja csakúgy, mint Noé bárkája, Jákob lajtorjája, Thot tabulája, Nimród bólája, Lucifer égő tekintete vagy Khárón ladikja - bár átdolgozott formában és többszörös áttétel útján, mégis bizonyíthatóan - sumer gyökerekből ered.

- Említene magyar vonatkozású példákat is?
- Két magyar regét említenék példaképpen. Az egyik a Csodaszarvas - sumerül Daramah - regéje, ez utóbbiból származnak egyébként a hazánkban előforduló Darmó/Durumó/Darmos családnevek. A másik a Lúdas Matyi, melyet Fazekas Mihály művének alcíme még úgy "reklámozott", hogy az egy eredeti magyar rege három levonásban. Pedig a történet a mezopotámiai Nibur (Nippur) városában született, ahol Gimil-Ninurta háromszor verte el a városbírót, mert az elvette egyetlen kecskéjét és kidobatta palotájából. Az első verés során nem mint építőmester, hanem mint királyi küldönc férkőzik a városbíró közelébe, de a további két verés pontról pontra azonos a Lúdas Matyi történetében olvashatóval.

- És elárulná, mire utal a "Nap Háza" szimbólum az előadásában?
- Az elmondottak tükrében talán nem is oly meglepő, hogy az elmúlt évtizedek látványos tudományos eredményei nyomán mind több magyar népmeséről (mint például a Lúdas Matyi, az Infántis Lacika vagy a Magyar Marci) igazolódik be a közvetlen sumer származás, hatás vagy eredet. Nos, Az Aranyhajú királyfi című népmesénkben felbukkanó "Nap Háza" eredetileg a mezopotámiai Zimbir (Szippar) városában székelő Legfelső Bíróságot jelentette. Ez a városban talált agyagtáblákból egyértelműen kiderült. E kérdéskört járja körül az előadásom, melyre minden érdeklődőt szeretettel várok.



A cikk eredeti helye a hálón: http://www.mertnet.net/node/2176

 
    

  
 
<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>


Az aktuális ' Közhírré tétetik '   téma valamennyi cikke
  
Pető Imre :  FELHÍVÁS! ...
Pető Imre :  MEGHÍVÓ: Ősi kultúrák találkozása, november 26-án! ...
MERtnet portál :  A "Nap Háza" nyomában ... Ezt olvasom!
Pető Imre :  A Nemzeti Hírháló botrányos híre, és honlapunk válasza ...
Dr. Miklauzič István :  Kinek az őstörténete? ...
Dr. Bakay Kornél :  A HISTÓRIAI ÁMÍTÁS LEGÚJABB HAZAI TRÜKKJEI ...
Pető Imre :  In memoriam Harsányi Ildikó ...
Pető Imre :  Forrásanyag kutatása ...
Varga Kitti :  Lakodalmas Hagyományaink Régen és Ma ...
Pető Imre :  Elődök szava (könyvajánló) ...
 
    

  
 

Eddigi hozzászólások:

A cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


Hozzászóló neve: OiolosseloteCikkek 10. hozzászólásaIdeje: 2009.02.28. 10:24  
Az Ur, Uruk környéki 'fekete-fejűek' - ahogy a Gilgames-eposz megemlékezik róluk - nem a zsidók ősei, hanem mieink? Vagy talán a kettő összefügg?

 
    

  
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)

Extra mosolyok:
(Egérrel megfogva behelyezhetőek a szövegbe.)

Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)



 
    

 
Generálás ideje: 0.06 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
23 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 2625894 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:171
Látogatók összesen 1498 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
humbarandog
Ursulan
suhavulta
moroc
mocor