Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Honlap és cikk ajánló!
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
2579456
látogató!
Ma  428,
ebben a hónapban
22626 látogató volt.
Jelenleg
1 regisztrált tag
és 60 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 
Beküldő neve
webmester
Beküldés időpontja :
2016.03.19. 16:07
Elolvasva
364
  Nyomtatható változat   Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez! 

Soproni Svetlik Ottó

Témacsoport: KALEIDOSZKÓP

Az ősnyelv nyomában Krantz után a dravidáktól az obi-ugorokig

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

                                         

Szittya-hun származás?

A 18. századig abban a hitben éltek elődeink, hogy népünk szittya-hun származású, ez a nézet akkor kezdett megváltozni, amikor létrejött az indoeurópai nyelvcsalád elmélete, és elsősorban külföldi nyelvészek kezdtek foglalkozni a magyar nyelvvel. Nem lehet vitás, a magyar nyelv szókincse és szerkezete rokonságban áll a finnugor nyelvekkel, de a rokon nyelv nem jelent rokon népet is!

A magyar nem finnugor nép, nem vagyunk finnugorok, a magyar a finnugorral csak rokon nyelvet beszélő nép!

Nem vetem el a finnugor nyelvi rokonságot, de hiszem, hogy az uráli nyelv vándorútja pont fordított volt, a Kárpát-medencéből terjedt szét, a magyar nyelv pedig itt alakult ki a Kárpát-medencében. Nem lehet a finnugor őshazát Nyugat-Szibériába helyezni, ahol nem voltak meg a feltételei egy nagyobb népesség kialakulásának. Akik ma Magyarországon támadják a finnugor nyelvrokonságot, azokat szeretném megnyugtatni, pont a finnugor nyelvrokonság bizonyítja azt, hogy a magyar nyelv Európa legrégibb nyelvei közé tartozik. Erről írt Krantz, ehhez kerestem a közös szavakat a bizonyításhoz.

Grover S. Krantz: Az európai nyelvek földrajzi kialakulása

Imre Kálmán fordította le magyarra Grover S. Krantz amerikai antropológus „Az európai nyelvek földrajzi kialakulása” című könyvét, amelyben Krantz néhány nagyon figyelemre méltó megállapítást tesz a magyar nyelvvel kapcsolatban. Szerinte nagyon valószínű, hogy az Észak-Afganisztán területéről elinduló eredeti juhpásztorok a magyar Alföldet is elérték, ha pedig így van, akkor Magyarország területén már 10.000 éve beszélték a magukkal hozott proto-altáji nyelvet, ami aztán alapját képezte a magyar és a többi finnugor nyelvnek. A magyar nyelv kifejlődése már itt történt a Kárpát-medencében. A juhpásztorkodás időben jóval korábban elkezdődött Észak-Afganisztánban, és onnan terjedt el minden irányba, így a juhpásztorok előrenyomulása Európába jóval megelőzte a földművelést. Ez módosítja azt az elképzelést, hogy a magyar nyelv Európa legutolsó mezolitikus nyelve (nem ősnyelv), ehelyett ezt a nyelvet a magyar Alföldet elérő altáji nyelvűek hozták magukkal Észak-Afganisztán területéről.

Krantz nagyon valószínűtlennek tartja, hogy az uráli őshaza az Urál hegység térségében volt, ahonnan tévesen nevét is kapta. Az Urál hegység központi földrajzi elhelyezkedése nem bizonyítéka egy nyelvcsoport eredeti kiindulási területének. Elterjedésének okát be kell bizonyítani, nem lehet feltételezni minden irányú elterjedését. A magyarok honfoglalása 986-ban a Kárpát-medencében megtörtént, de ez sem okozott népességcserét, vagy még inkább nyelvcserét abban az időben. Az uráli nyelvek elterjedésének csak egy lehetséges magyarázat maradt, hogy a nyelvcsalád a mostani Magyarország területéről terjedt el az ellenkező irányba. Ha mindez igaz, akkor ez azt jelenti, hogy az összes helyben maradó európai nyelv közül gyakorlatilag a magyar a legrégibb. Szerinte a jelenlegi uráli nyelvek elterjedése könnyen követhető a mai magyarországi kiindulópontból. A szarvasmarha tenyésztésének elterjedésével több, mint kétszeresére növekedett a népesség, az itt élő eredeti négy vadásztörzs többletszaporulata elvándorolt új területekre. Krantz szerint elvándorló csoportoknak nyelvi különbözőségeik is voltak, tehát négy különböző nyelvjárás indult ki Magyarország területéről. Az első uráli csoport elérte a Balti tengert, de itt beolvadtak, nyelvi nyomuk nem maradt. A második uráli csoport északra, majd keletre ment, ez a finn ág, feltehetően a szarvasmarháról áttértek a rénszarvas tenyésztésére. A harmadik uráli csoport pásztorai az északi iránytól 20 fokkal kelet felé terjeszkedtek, majd teljesen kelet felé fordultak, ebből lett a szamojéd ág. A negyedik uráli csoport szintén kelet felé tartott, ezekből lett az obi-ugor ág (vogulok és osztjákok). Természetesen minden kivándorló csoport útközben vegyült a helyi őslakossággal, a keletre induló két csoport főleg mongoloid népességgel. A kivándorló népesség genetikai változásai Krantz írásából követhetők.

A magyar Alföld népességének növekedését nagyban segítette az eredeti vaseke kifejlődése, vagyis feltalálása a magyar Alföld észak-keleti területén. Ennek hatására az észak-keleti terület népessége megnövekedett a tízszeresére, az itteni nyelvjárás elterjedése is megnövekedett mindenhol. A későbbi vogulok és osztjákok kivándorlása is innen kellett, hogy kiinduljon az észak-keleti területről, minden bizonnyal a legelterjedtebb itthon maradt nyelvjáráshoz tartoztak, ezért hasonlít legjobban az obi-ugor a magyar nyelvhez, arra az időre már kialakulhatott az uráli alapnyelv! A magyar nyelv kialakulásának bölcsője a Kárpát-medencében volt, sok idő kellett ahhoz, míg ősmagyar nyelvről beszélhetünk, ahogy a magyar nép kialakulása is egy hosszabb folyamat volt. Azok, akik innen indultak ki északi és keleti irányba, csak az eredeti nyelvet tudták magukkal vinni, a változások már csak az itt élőket érintették.

Az Észak-Afganisztán területéről minden irányba kivándorló eredeti juhpásztorok elérték Mezopotámia területét is, ez lehet a magyarázata a sok hasonló hangzású szónak a magyar, a finnugor és a mezopotámiai nyelvekben. Elsősorban a sumer és akkád nyelvben, de vannak hasonló szavak más itt élt népek nyelvében is, mint az elámi, kasszita (kassu), vagy a hurri-urartui nyelvcsalád nyelvében. Krantz szerint a magyar Alföldön lenne a legkisebb és legelszigeteltebb proto-urál-altáji nyelv, ami afganisztáni eredete óta a legkevesebbet változhatott, ezért nem lenne szabad meglepődni a magyar és a sumer nyelv hasonlóságán. A nyelvi kutatók állításával ellentétben nyelvészeti hasonlóságuk egyedül abban áll, hogy mindkettő többet őrzött meg a közös ősi nyelvből, mint e nyelvi törzs bármely másik tagja. Sajnos a Mezopotámia területére beözönlő szemiták térhódítása nemcsak a sumer nyelv kihalásához vezetett, de minden bizonnyal a hozzá köthető közeli rokonnyelvek is kihaltak.

Az Észak-Afganisztánból kelet felé terjeszkedő eredeti juhpásztorok eljuthattak Indiáig is, jó néhány hasonló szó található a különböző dravida és az uráli nyelvek között, mint ahogy vannak hasonló szavak a dravida, valamint a sumer és akkád szavak között is!

Miközben az uráli alapnyelv i.e. 6.000-re már kialakult a Kárpát-medencében, addig a magyar őstörténetben nemigen lehet visszamenni az i.u. 5. század előtti időkbe. Az i.u. 5. század előtti időkről semmit sem tudunk biztosan, legfeljebb találgatni lehet. Marad a nyelv kutatása, Krantz elméletének megfelelően összehasonlítani azokat a hasonló szavakat, amelyek megtalálhatók a Kárpát-medencében kialakult magyar és szláv nyelvek mellett Mezopotámiában és a Dravida nyelvekben. De ide tartozna még az ógörög és az etruszk nyelv kutatása is, hiszen ezeknek a nyelveknek is a Kárpát-medence a kiindulási helyük.

Írásom célja az összehasonlítás, bemutatni a hasonlóságot a magyar, a finnugor, a mezopotámiai, és a dravida szavak között, ezzel is alátámasztani Krantz elméletének helyességét.

Kéz és köt

A Proto Uráli *käte ’kéz’ jelentésű, ugyanaz a vogul (manysi) kät, osztják (hanti) ket, finn és észt käsi. A magyar kéz szó a *käte finnugor szóból magyar fejlemény a *t-ből z hangváltozással. A meglepő az lehet, hogy az akkád qātu vagy qātu(m) szintén kéz jelentésű, ahol -um az egyes szám alanyeset végződése, qāt a szótő (konstruktiv alak), qātšu ’az ő keze’. A szakirodalom néhol meg is jegyzi, hogy: No Sem. etymology, vagyis a qātu szó nem szemita eredetű. Az akkád qātu finnugor eredetűnek látszik, még akkor is, ha ezt az asszirológusok nem hajlandók észrevenni. A hettita kessara jelentése szintén kéz.

A korai történelmi időkben Mezopotámia területén turáni fajú népek éltek, amíg a szemita nomádok nem kezdtek el beszivárogni, és nem kerültek túlsúlyba. Mezopotámia őslakosai között ott lehettek az Észak-Afganisztán területéről elvándorló juhpásztorok utódai is, ezért van az, hogy a magyarhoz hasonló szavakat találunk az ősi mezopotámiai nyelvekben. Az eredeti juhpásztorok eljutottak a mai Indiába is, a dravida nyelvek őrzik szavaikat! A dravida nyelvek közül a tamil kai ’kéz’.

Következtetés: ugyanabból az ősnyelvből származtatható a magyar kéz, finnugor käsi, kät, ket, akkád qātu, dravida kai, hettita kessara.

Ősi, finnugor kori szó a köt (*kitke vagy *kütke), finn kytkeä, manysi kät köt, ami pont megegyezik a manysi kät kéz szóval, kéz és köt ugyanazzal a szóval kifejezve! Ezekre a szavakra jellemző a [KT] kétmássalhangzós gyök. Összekötni két (vagy több) dolgot két kézzel lehet, lásd magyar kéz, köt, két, kettő. A nyelv ősiségét mutatja, a kéz és köt szavak még nem váltak el egymástól a manysi nyelvben mindkettő kät, még megvan az ősi „kötés” köztük. Ugyanakkor a sumer kešda ’megköt’, kešed ’megköt, összeköt’, kad kötni, gyűjteni; szőnyeget szőni. A sumer gudu ’átköt, megköt’, itt a zöngétlen k és t helyett a zöngés párjuk, g és d a két mássalhangzó. Az akkád katāmu (to cover up) ’befedni’, a sumer kadu (cover) ’befed, betakar’. Az akkád rakāsu (ra-kāsu) összeköt, kaşāru kötni, szőnyeget kötni, összegyűjteni. A finn kutoa jelentése szőnikytkeä ’összeköt’, käsitys ’megfog’, az ősi időkben a kötés, szövés és a varrás hasonló műveleteket jelentett.

Több dravida nyelvjárásban találkozhatunk a szókezdő [KT] gyökkel a kötni, varrni, ölteni, tűzni, kifúrni jelentésű szavakban. Például a Kolami kuṭ- (kuṭt-) (to sew) varrni, a Gondi kuṭ- (to stitch, sew) tűzni, ölteni, összevarrni, a Gadaba kuṭ- id (to stitch, sew) ölteni, varrni, a Parji kuṭṭ- (to pierce, sew) kifúr, varr. A legtöbb dravida nyelvjárásban kaţţu ’köt, kötés, kötelék’ jelentésű, Tamil kaţţu ’lekötni’.

Következtetés: ugyanabból az ősnyelvből származtatható a magyar köt, a finnugor kät, a dravida kut-, kot- és kaţţu, a sumer kad, kešda, kešed és gudu, az akkād kaşāru és katāmu szó.

A Tamil kūţai ’kosár’, ami kúszópálma, bambusz, vagy pálmalevél összekötözésével készül. A Toda nyelvjárásban koţ- [KT] (to tie, build) ’köt, rögzit, épít’. Ebből kiderülhet az is, hogy a finnugor kota [KT] nem ház volt, hanem egy összekötözött tákolmány a helyben található anyagokból. Ezt csak erősíti a Tamil kuţi [KT] (thatched roof) ’zsúpfedél, nádfedél’ jelentése, de kuţi jelenthet ’házat, lakóhelyet, otthont, várost’ is. Más dravida nyelvjárásokban guḍi ’ház, templom’ vagy ’kis pagoda, kegyhely’.

A finn kota ’kunyhó’ (ház) szóhoz hasonló Tamil, Malayalam, Kannada, Kodagu és Tulu nyelvjárású szavak:

Tamil kuṭi ház, lakóhely, otthon, család, eredet, város, bérlő, koţţakai tehén-istálló, fészer, kunyhó, kuṭikai levelekből készült kunyhó, templom, kuṭical kunyhó, bódé, viskó, kuṭicai vikendház, kis kunyhó, kuṭiñaikis kunyhó, vikendház. Malayalam kuṭiház, kunyhó, család, feleség, törzs, koţţiltehénistálló, ól, műhely, ház. Kannada koṭṭage, koṭige, koṭṭigeistálló vagy melléképület (főleg szarvasmarha), pajta, szoba. Kannada gudi ’ház, templom’. Koḍagu koṭṭï ’viskó, pajta, istálló’.Tulu koṭṭakunyhó, vagy lakás.

A magyar nyelvből hiányzik a kota szó, de finnugor nyelvészeink szerint ebből származik ház szavunk (k-ból h és t-ből z), van viszont [KT] gyökkel kutrica kezdetleges házikó vagy hitvány kunyhó (lásd a hasonló tamil kuṭical), ide tartozhat a ketrec hordozható zárt tér, és a kotorék állat odú is. Következtetés: ugyanabból az ősnyelvből származtatható a finnugor kota, a mordvin kudo, a Tamil és Malayalam kuţi, Kannada gudi. Amennyiben a magyar ház szó is ebből származik, akkor ebből származik az angol house, német Haus, olasz, spanyol és portugál casa is. Az indoeurópai ház szó a latin domum, az orosz, a szlovák és lengyel dom, stb. Itt jegyzem meg, hogy a sumer haz (cover) ’fedél, fedezék, menedék’. A szkíta-szarmata katta ’ház, otthon’.

Kap, odakap, kapkod, kapál és kapa

A magyar [KAP] gyök több jelentésű, alapja a kap, kapkod, odakap, bekap, kapál, kapálózik, kapkod, kapar szavaknak. Mivel az eredeti juhpásztorok elérték egyrészt Indiát, másrészt Mezopotámiát, valamint a Kárpát-medencét, szavaik egy része megőrződött ezekben a térségekben, ezért érdemes odafigyelni a dravida szavakra is!  A Tamil kappu (kappi-) (to gorge, cram into mouth) bekap, bekapja, betömi a szájába, Malayalam kappuka odakap, bekap, eszik, mint egy kutya vagy őrült, a dravida Pengo kap- (-t-) (to bite) harap. Az akkád agappu(m), aqappu jelentése madár szárny, de kappu alakjában a madárszárny mellett előfordult, mint (wing of door) kapuszárny is az OB, vagyis az Óbabiloni kor írásaiban (kapû ’visszahajlít’). Ha belegondolunk, a madár a kapáló, csapkodó mozdulatokkal száll, szárnyaival félkört írva le a levegőben, ahogy a kapuszárny is félkört ír le, nem véletlen az akkád hasonlóság, és a magyar kapuszárny elnevezés. Az akkád maqqabu jelentése (hammer) kalapács, míg kalappu, kalabbu (pix-axe) csákány. Itt említeném meg az akkád kapdu gyorsan, azonnal, sürgősen jelentésű szót, ami a magyar beszédben együtt jár a kapkod, kapkodva, kapásból szavakkal. Finn kaapata ’elfog’.

Az akkád kapû ’visszahajlít, görbül’, kapāpuhajlít, görbít, kapālu ’összehajt, felgöngyölít, feltekercsel’, kāpilu ’csavaró’, kapāṣu (2), kabāṣu, kapbāṣu ’visszahajlít’, kapāsu ’visszahajlít’, kippatu ’csinál egy kört’, ḫapāru * ’kiás’, hapūtu ’kapa, fejsze’, kuppupu ’hajlít, görbít’ jelentésű.

Következtetés: ugyanabból az ősnyelvből származtatható a magyar kap, kapkod, bekap, kapál, kapar, a finn kaapata, a dravida kap-, kappu, kappuka, és az akkád kappu, agappu, aqappu és kapdu

A Proto Uráli *kaŋa(-rV)íj, íj-alakú’ (kiejtése kanga-r?), finn kaari ’ív, görbület, kanyar’, észt kaaríj, minden íj-alakú, kanyargó, kör’, számi kuoŋar 'borda', magyar hajl-, hajlít, hajlás, hajló, hajlott, kanyar. (Kangar egy kora középkori szteppei nép volt, a besenyők törzsszövetségének tagja, az íjfeszítő népek közé tartoztak.)

Az akkád KP gyök nagyon gyakran, mint KaP vagy KuP a hajlítással kapcsolatos szavakban jelenik meg (néha K helyett Q, P helyett B található). Az akkád kapālu, qapālu (to roll up, to form coils) jelentése felgöngyöl, begöngyöl, ez megfelelt a mezopotámiai homokos talajon a kapálásnak, ami fémeszközök hiányában inkább a homok turkálása, görgetése volt. Mindkét szóban megtalálhatjuk a KP gyököt, a szó végső jelentését a harmadik gyökmássalhangzó és a magánhangzók döntik el. Így kapāpu jelentése hajlít, görbít, kapāşu visszahajlít, kuppupu nagyon hajlott. A kupa szó qabūtu, itt a zöngés b helyett a zöngétlen p található. Az uráli *käppä ’hegy, domb, halom’, a mansi käp, és finn kääppä ’domb, halom’, észt kääp ’sírhalom’, és itt a magyar hepehupa is, amelyik göröngyös, nem egyenletes talajt jelent. Sumer dud (mound) ’dudor, bucka’. A Proto Dravida *kup- (heap; stack) ’kupac, halom, rakás’. A dravida Kannada kappu (to dig) ásni, kappu, kappa, kappal (hole in the ground, pit) lyukat fúr a földben, vermet ás, Tulu karpu (pit, hole, ditch) vermet ás, kilyukaszt, árkol. Az akkád karpatu(m) ’cserépedény vagy tál’. Az akkád kuppu ’víztartály, vízgyűjtő’, kippatu kört, karikát, kerületet jelent, qabāru to bury, temetni, és qebēru(m)  elkapar, elás, eltemet. Mindkét utóbbi szónál a q helyett k, és a zöngés b helyett a zöngétlen p behelyettesítve, a magyar kapar szót kapjuk, ami utalhat a halott elkaparására. Az akkád qabūru ’sír’(halom), kapāru (to wipe, to cleanse, to polish, to purify) töröl, tisztít, csiszol jelentésű, és ezek a műveletek kaparással is járhatnak. Az etruszk capra ’koporsó’, az afgán kabr ’sírdomb’, kabrestan ’temető’, német Grab ’sír’.

Következtetés: ugyanabból az ősnyelvből származtatható a magyar kupac, kup, kupos, kapál és kapar, mansi käp, finn kääppä, észt kääp, az akkád kapālu, kapāpu, kapāru, kapāşu, kuppu, kuppupu, qabūru, és qabāru, a dravida kappu, kappa, kappal, az ógörög szkaptol és szkapane.

Az ógörög nyelvre jellemzőek az olyan sz-el kezdődő szavak, amelyek a magyar szavaknál sz nélküliek. Ilyen a szkambósz ’kampó’, szkoposz ’megfigyelő, kopó’, szpermat ’permet’, szporósz ’por’, szporász ’elszór’, szpóra ’szórás (magvetés), lásd még sperma és a diaszpóra szavakat!

Kapál szláv jövevényszó nyelvészeink szerint, lásd cseh okopat, szerb, horvát, szlovén kopati és a szlovák kopat jelentése ’ás, kapál, rúg’, lengyel kopać motyką, orosz мотыжить, ukrán мотижити ’kapál’. A finn kuokkia, litván kaupuoti, lett kaplét, észt köplama és török çapalamak szintén ’kapál’. Ha megnézzük a kapa szót is, szerb, horvát, cseh, szlovák és lengyel motyka, orosz мотыга, ukrán мотика, finn kuokka, litván kauplys, lett kaplis, észt köblas és török çapa. Az ógörög szkaptol ’kapál’, szkapane ’kapa’. Egyedül a szláv nyelvekben nem található az etimológiai kapcsolat a kapál és a kapa szavak között, miközben a magyar, finn, észt, lett, litván, török és ógörög nyelvben megvan, egyik a másikból logikusan következik! A sumer gaba (a plow) ’faeke’, a zöngés g és b a magyarban zöngétlen k és p, vagyis gaba helyett kapa, sumer gabal (ga-ba-al) (fight) ’harcol’, a sumer szó a „kapálózó”, küzdő mozdulatok képi leírása. A magyar belegabalyodik több jelentésű, általában valamilyen zavaros helyzetbe jut.

Kút

A magyar kút szó ismeretlen eredetű, kapcsolatos a vízzel, a víz ivásával, a víz kinyerésével a földből, és a vizes edénnyel. Ahol nem volt víz, ott kutatni, ásni kellett a földben. (Csak megjegyzem, hogy az angol cut szó jelentése többek között vág, vés, mar, emel.) A kútfúrás a víz keresésével, a talaj ”átszúrásával”, próbaásással indult. A Proto Dravida *kuḍ-i- ’inni’, a Proto-Dél Dravida *kuḍ- ’kanna, edény, fazék’, a dravida nyelvjárások közül a Tamil kuţi ’inni’, kuţam ’vízes edény, vödör’, a Malayama kuţi ’ívás, víz ivása étkezés után’, a Kannada és Koduga kudi ’inni’. A Teluga kuţţu (to prick, pierce, bore) ’szúr, kiszúr, kifúr’. Az akkád kūtu ’boros, sörös, olajos edény, egy kanna’, miqqu ’lyuk, gödör’. A sumer KU ’lyuk, gödör’, kud ’szakít, szétszakít, vág, kivág’. Etruszk qutum ’korsó, kancsó’, qutumuza kis korsó, az ógörög kutosz ’bemélyedés, edény’, kotülosz ’pohár’, kotülé ’mélyedés’. A Proto-Dél Dravida *kuḍ-, jelentése ’fazék, edény, kanna, korsó’, vagyis minden, amiben vizet lehet tartani. Az akkád kannu szó jelentése kanna.

Következtetés: ugyanabból az ősnyelvből származtatható a magyar kút szó, mint a dravida kuţi, kudi, kutam és kuţţu, az akkád kūtu, etruszk qutum, az ógörög kutosz, kotülosz és a sumer kud.

Arat, darál, tarol, őröl, ár

Az egymássalhangzós akkád arû [aR] többjelentésű szó, egyrészt (millstone, grindston, mill), vagyis malomkő, malom, másrészt (granary, storehouse), azaz tárolóhely, magtár, raktár is. Itt van tárolva az eladásra szánt árú, míg a sumer ara, ara3 ’őrölni, de ara jelentése lehet az akkádhoz hasonlóan ’kézi malom’, vagy ’malomkő’ is. Az akkád ararru jelentése molnár, ararrūtu (work of a miller’) ’a molnár munkája’, (arat, darál, őröl). A sumer dar darabol, darál, tör, őröl, hasít, a sumer tar tör, tarol, vág, szeletel. A dravida nyelvek közé tartozó Tamil nyelvben arai ’porrá őrölni’, arappu ’porítás’, míg a Kannada nyelvjárásban are (arad-) ’őröl, porrá tör, összetör’, és arata (act of grinding) ’az örlés cselekménye’. Az akkád ardu [RD] és a sumer arad [RD] jelentése szolga, rabszolga, a zöngés d helyett zöngétlen t párját olvasva az arat szót kapjuk. Az aratás és az őrlés nehéz munka volt, az akkád araru jelentése pedig átok, átkozódás, nem összetévesztendő a molnárt jelentő arraru szóval, bár lehet, hogy a molnár sokat átkozódott munka közben. Az aratást, betakarítást a turāšu, turēzu szó jelentette. Etruszk ar ’vágni’, latin arare ’eke’, olasz aratro ’eke’.

Következtetés: ugyanabból az ősnyelvből származtatható a magyar arat, darál, tarol, őröl, mint a dravida are, arai, arata és arappu, az akkád ararru és ararrūtu, a sumer dar és tar.

A sumer ar (ruin) lerombol, tönkretesz, akár a magyar ár, áradás, sumer uru2, uru18, uru5 ’ár, áradás, özönvíz’. Tamil ār (-v-,-nt-) ’megtelik, átterjed’, hasonló jelentésű, mint a magyar ár, áradás, áradat, araszt szavak. Az etimológiai szótár szerint ár ’áramló víztömeg’, ősi, ugor kori szó, vö. vogul tūr ’tó’, osztják lar ’árterület’, tor ’tó’

A magyar ár (lyukasztásra használt szerszám) szóhoz hasonló a Tamil ār ’élesség’, Malayalam ār ’szilánk, szálka’ (lehet akár bambuszból is). Az etimológiai szótár szerint ár ’hegyes szerszám’, ősi, finnugor kori szó, vö. mordvin uro, ura ’hosszú, nagy ár’, finn ora ’fúróféle szerszám’. A finnugor alapnyelvben *ora ’ár’ alakban élhetett.

Szív, szopik, csókol, cuppog, csecs, cici

Az etimológiai szótár szerint hangutánzó szavak a szop, szopik, cuppog, valószínűleg azok is (lásd a csecsemő szopás hangját), mégsem hasonló minden nyelvben. Hasonló a tamil cūppu és cīppu, a vietnámi cho bú, az angol suck, de nem hasonló a szlovák dojči, a cseh kojit, a francia téter, az olasz allattare, a finn imettää, az észt imetama, a norvég die, a svéd dia, és lehetne folytatni. Az indoeurópai nyelvekben a szop, szopik nem hangutánzó szó (az angol nyelv szókincsének legalább 30%-a nem indoeurópai, köztük az angol suck szó sem), annál meglepőbb, hogy a finn és az észt szó sem az, viszont hangutánzó a Tamil cūppu, a drawida nyelvek ősi rokonságban állnak az uráli nyelvekkel, ez több példával is igazolható. A Proto-Dravida *cub-, Proto-Dél Dravida *cūm(p)-, Proto-Kolami-Gadba *Cup-k-, Proto-Gondi-Kui *sūb-, Proto Észak Dravida *cumG-, Brahui cūp-ing (to suck) ’szopik, szív’. Finn és észt sup ’korty’, finn sap ’nedv’.

A sumer sub (to suck; to rub) szop, szopik; dörzsöl, míg šub (to lick) nyal. Mindkét sumer szóban a zöngés b található a zöngétlen p helyett, a sumer hangok közül a jelenlegi ismeretek szerint hiányzott az o, bár ezt sokan kétségbe vonják. Az akkád naşābu (na-şābu) szopás, dörzsölés, míg našāqu (to kiss) csókolni, sumer megfelelője ne sub (to kiss). A sumer ne sub ’csókolni’, ne parázstartó fémüst, sub dörzsölés, a csókolózást a sumerek a parázsló fémüst dörzsölésének hasonlatával fejezték ki.

Következtetés: ugyanabból az ősnyelvből származtatható a magyar szopik és csókol, a tamil cūppu és cīppu, a sumer sub, šub és ne sub, az akkád naşābu és našāqu.

A dravida nyelvcsalád

Az eredeti juhpásztorok Észak-Afganisztánból kiindulva magukkal vitték ősi nyelvüket, eljutottak Indiáig, Mezopotámiáig és a Kárpát-medencébe is. Ősi nyelvük szavai megtalálhatók számos élő és kihalt nyelvben, ez az ősnyelv az alapja az uráli nyelveknek, szavai megtalálhatók a dravida nyelvekben, de nyomai megmaradtak a kihalt sumer és akkád nyelvben is, ezekből láthatunk itt néhány további példát. Szentkatolnai Bálint Gábor székely születésű magyar nyelvész egy eljutott egy expedícióval Dél-Indiába 1877-1880 között, ahol alkalma volt tanulmányozni a tamil nyelvet. Megjelent könyvében a tamil nyelvet a turáni népek legrégibb írásos okmányának tartotta, a magyar és a tamil nyelv közötti szoros összefüggésekre hívta fel a figyelmet, szerinte a tamil nyelv a turáni nyelvek szanszkritja. (Szentkatolnai Bálint Gábor A magyar nyelv Dél-Indiában)

A dravida nyelvcsaládhoz mintegy 70 nyelv tartozik, főleg Dél-Ázsiában találhatók, elsősorban Indiában, Srí Lankán és Pakisztánban. A négy leggyakoribb dravida nyelv a Tamil, a Telugu, a Kannada és a Malayalam. (A könnyebb megkülönböztetés miatt a dravida nyelveket nagy kezdőbetűvel írom, mint Tamil, Telugu, Kannada, Pengo, stb!)

A házat jelentő dravida kuţi és finnugor kota mellett az ősi kapcsolat bizonyítéka a két nyelvcsalád között a nyelv szó is! A magyar nyelv, manysi title="ńēləm (page does not exist)">ńēləm, Telugu nālika, nāluka, nālka, Kolami nalka, Naiki és Kolami nālka, Konḍa nālika, Kannada nālage, nālige mind nyelv (tongue) jelentésű. Továbbá, a Telugu nāku megnyal.

Szól

Kannada sol, sollu (kiejtése szol, szollu) (to say, speak, tell) ’mond, beszél, elmond, szól’, sollisumondani, beszélni, elmondani, szólni’. A Tamil col (to say, speak) ’mondani, beszélni’, Malayalam col (word, command) ’szó, parancs’. Akkád sulû (a prayer, a supplication) ’ima, könyörgés’, sullû (1) (to appeal (to someone), to call (on someone) to do something) ’fellebezés, könyörgés (valakihez), hívni (valakit), szólni (valakinek), (hogy tegyen valamit). Akkád sullumu (reconciled) ’egyeztetni’. Az uráli *sawV (word, speech) ’szó, beszéd’, hanti săw ’hang’, mansi såw ’hang’. Baszk solas (talk) ’beszélgetés’.

Következtetés: ugyanabból az ősnyelvből származtatható a magyar szól, szólal, szólás, szólam, a hanti săw, mansi såw, dravida nyelvek közé tartozó Kannada sol, sollu (szol, szollu), Tamil és Malayalam col és az akkád sulû, sullû és sullumu.

Szószövés, szó és sző

A szószövést nem én találtam ki, jellemző az ősi nyelvekre. Amikor beszélünk, forog a nyelvünk, mint a motolla, egymásba szőjük a hangokat az értelmes beszédhez. Ha ez igaz, a szó, a beszéd és a hangok szövése, kötése, fonása nem állt messze egymástól az ősi gondolkozásban, az ősi nyelv képi nyelv volt.

A dravida Tamil nyelvben paṉṉu (paṉṉi-) (to weave) ’szőni, fonni’, ugyanakkor a Tamil paṉṉu (paṉṉi-) és paṇi (to speak, say) ’beszél, mond’. A Tamil paṉṉu (fonni) megjelent a Kárpát-medencében is, uráli *puna ’forog, pörög’ (lásd a régi fonást, szövést), uráli *pura ’fúr’. Az ősmagyar nyelvben a szókezdő p-ből f lett, ősmagyar*funả ’fon’. A vogul säw ’fonat, fonadék’, osztják sãw, vogul såw ’szó’, az uráli *sawV ’szó, beszéd’, finn sää ’fonat, fonadék’. A finn vurr ’fonó’, pyōria ’pörög’, észt pun ’szójáték’, fun ’móka’. Láthatjuk, az ősi dravida tamil és a finnugor nyelv is hasonlóan fejezte ki a szövést, fonást, valamint a beszédet, a szószövést. Talán fel sem tűnik, hogy a mindennapos használatban levő telefon szó ógörög eredetű, tēle ’messze, távol’, phōnē ’hang’. Mondhatnánk, a telefonálás ’távfonás’, az ógörög phōnē ’hang’, ógörög phain ’fon, fonni’, szó és sző itt is hasonló! A latin textus ’szövet’, textum ’szöveg’, az angol text ’szöveg’, textile ’szövet’, az angol sew ’varrni’. Figyelmet érdemel a latin pannus ’kelme’, a szó Kárpát-medencei eredetű lehet, s mindjárt felmerül a kérdés, vajon a mai Dunántúl, a római kori Pannónia és az itt élő Pannonici nép nevét nem-e az itt készült kelmékről, szőttesekről kapta? Még megemlíthető a sumer dug4, dug11 (speach, to speak) ’beszéd, beszél’, és a zöngés d zöngétlen t párjával tug, tu9 ’szövet’. A sumer tug szóból kaphatta nevét a latin tóga, a római polgárok hivatalos viselete. A sumer tuku5 (to beat, strike of cloth; to weave) ’verni, ruhát szőni’. A sumer tuku és a Kárpát-medencei tak-ács nem áll messze egymástól (tug-ács, tuk-ács, tak-ács). Az ógörög tékosz ’takács’, a kétmássalhangzós tk gyök azonos a magyar, a szláv, az ógörög és a sumer szóban! Hozzá vehetjük még az akkád takāpu(m) ’szúr, kilyukaszt, varr, ölt’ jelentésű szót is, és el kell gondolkoznunk azon, vajon tényleg szláv eredetű-e a takács szó!

Megjegyzés: a magyar szöveg szó nyelvújítás kori szó latin mintára, de nem volt nehéz „kitalálni”, a szó, szav, (mint a „hó, hav”) és a sző, szövés adta a mintát, a magyar nyelvben ez benne volt!

Beszéd

Szerintem a beszéd szó régebbi alakját is itt lehet megtalálni, a dravida nyelvek közül a Tamil pēcu (to talk, speak) ’beszél’, pēcal, pēccal (talking) ’beszélő’, Malayama pēcuka (to speak) ’beszél’. A Kárpát-medencében a zöngétlen p-ből zöngés b lett, a c-ből belső fejleményként sz, a szlovák besed ’beszélgetés’, beseda ’megbeszélés’. Azért arra figyeljünk, hogy miközben a beszéd szó hasonlít a magyar, a dravida és a szlovák nyelvben, addig szól, szólni csak a dravida és a magyar nyelvben hasonló, a szláv nyelvekben már nem, szlovák hovoriť vagy horvát govoriti. A googl fordítóban a szlovák hovorít' 'szól, beszél', reč ’beszéd’, diskusia ’beszélget’, konverzácia ’beszélgetés’, így a mai szlovák nyelvben nyoma sincs a magyarhoz hasonló szóbokornak. Az etruszk vacil (mint főnév) ’felajánlás, ajánlat’, de talán lehet ’hozzászólás, beszéd’ is. Az ógörög badzó ’beszél’, müthosz ’beszéd’.

Mag

A magyar mag szó nemcsak a növény magját jelenti, hanem valakinek a magja, magzata, vagyis valakinek az utóda, gyereke. A Tamil makagyermek, csecsemő, fiatal állat, fia vagy lánya, fiatalkorú’. A Proto-Dél és Proto-Észak Dravida *maG-, és Proto-Telugu *mag- ’gyerek’. (A zöngés ’g’ zöngétlen párja ’k’). Az ír mac ’fiú’, hasonló a skót MC vagy mac, családnevek előtt –fi, fia. Az ógörög mükh ’mag, makk, mák’, mükhosz ’magóc’. A sumer mu a növekedéssel kapcsolatos, vagy ’fiatalember’ jelentésű, mug (female genitals, vulva) ’női nemi szerv, vulva’, de a sumer GAM (a mag fordítottja!) színtén ’vulva’ jelentésű, GAM nagybetűkkel van írva, ez jelzi, hogy pontos kiolvasása nem ismert (lehet gam, de lehet más is), a sumerológusok sem ismerik helyes olvasatát. Akkád magrānu ’gabona halom’, magrattu ’gabonatároló hely, szérű’, maqqû B ’árpa adag’. A finn nyelvből hiányzik a mag szó, a finn ’vetőmag’ siemen (mint a magyar szem, finn silmä), észt seeme.

Az etimológiai szótár szerint mag valószínűleg ősi, finnugor kori szó, vö. zürjén mÏg ’a ruha ölrésze, az ing derékrésze’, cseremisz moŋyɘr ’törzs, test’.

Következtetés: ugyanabból az ősnyelvből származtatható a Tamil maka, az ír (kelta) mac ’fiú’, az ógörög mükh, a magyar mag (és a magyar belső fejlődésből a magzat, makk, mák) és a sumer mug2.

Baba, csecs, anya, apa, vér, gida

Megfigyelhetjük, hogy a hangutánzó baba szó hasonlít sok európai nyelvben, hasonlóan bābu B báb, bábu, baba az akkád nyelvben is. A dravida nyelvekben már p van a szókezdő b helyett, Kannada és Telugu pāpa ’baba, kis gyerek’, Gadaba és Parji pāp ’gyerek, baba’.

A Dravida nyelvek közül a Telugu cāci ’női mell’, Kannada cāci ’gyermeki szó a női mellre’, Tamil cāci ’anyatej’, a Poto-Dravida *čāc- (breast) ’mell’ (gyermeki szó), vö. magyar csecs, csöcs, cici.

Tamil ammā, ammāḷ ’anya, családanya, hölgy’. A sumer ama ’anya’, akkád ummu ’anya’, etruszk ati ’anya’.

Sok nyelvben hasonló az apa szó, de azonos csak a magyar apa, a dravida Kannada apa, és az etruszk apa szó. Hasonló az ír athai, a mongol aab, és a török baba is. A mezopotámiai akkád abu ’apa’, a sumer abba, adda, aya, pap mind ’apa’ jelentésű. A sumer pap jelentése ’családfő, első a családban, és apa, atya’. Különböző a szláv nyelvekben a pap szó, szlovák kňaz, szlovén duhovnik, horvát sveštenik, szerb свештеник, orosz священник, bolgár свещеник. A sumer pap, a magyar pap, papa, a szláv pópa, ószláv popъ vagy a római pápa eredetileg mind ’apa’, és ugyanabból az ősi forrásnyelvből eredtek. Európában a görög pap(p)a ’apa’ szóból származtatják, az etruszk papa ’nagyapa’.

 

Proto-Dravida *vēr (root) ’gyökér’. Mondhatjuk, hogy azonos vér, azonos eredet, azonos gyökér!

Teluga ésTulu giḍḍa ’kicsi, rövid’, Kannada és Tamil giḍḍu, guḍḍu ’rövidség, kicsiség’, giḍḍa ’törpe’,

Tulu giḍḍe ’törpe, alacsony férfi’, giḍḍi, giḍḍu ’alacsony ember’. A magyar nyelvben gida a kecske és az őz hím kicsinye, (a nőstény a gödölye), ami pont egyezik a dravida nyelvekkel, ahol csak az alacsony férfi neve giḍḍe, giḍḍi, giḍḍu. Az etimológiai szótár szerint gida származékszó, melynek töve állathívogató szó, vö. magyar nyelvjárási gid <disznók hívására szolgál>, végződése pedig kicsinyítő képző.

Úr, uru

A magyar úr szó eredeti jelentése szerint olyan férfi, akinek hatalma és tekintélye van. Eredetileg az uralkodók, fejedelmek címe volt, de több vallásban Úr az Isten megszólítása volt. A magyar úr szó eredeti alakja uru volt, fejedelmet vagy uralkodót jelentett, a honfoglalás korában csak a törzsi vezetők, vezérek, a király és a hercegek megszólítása volt. Az úr szóból (uru) származik az ország (uruszág) szavunk is.

A Tamil ūr ‘falu, város, nagyváros’, Malayama ūr ‘falu’, Kota és Toda u·r ‘falu’, Kannada ūr ‘falu, város, Koḍagu u·rï ‘falu’, Tulu ūru ‘falu, város’. A sumer uru ‘város, település’, akkád ālu(m) ‘város’, deteminumként uru valakinek a földjét jelentette. A sumer városok nagy része egyben városállam is volt, a nagyobb sumer városok közé tartozott Ur, sumer nyelven URIM2 és Uruk, sumer nyelven UNU(G). Mindkét ősi város már a sumerok előtti Ubaid kultúra korában is létezett, lakói nem sumerek és nem is sémik voltak! Az, hogy a dravida nyelvekben ūr, ūru, és a sumer uru jelentése is ‘város’, ez nem lehet véletlen, a sumer szó valószínűleg átvétel az előttük ott élt pre-sumer néptől, akiknek pontos kiléte nem ismert, de lehettek az eredeti juhpásztorok utódai. Az azonos hangzású, de más ékjellel írt uru jelentése a sumer nyelvben lehet ’város, település, terület, térség’, lehet ’árvíz, özönvíz’, lehet ’vetés, földművelés’, lehet ’erős, erőteljes, hatalmas, nagy’. A latin urbanvárosi’, urbanus ‘város’, finn urbaani ‘városi’, finn urhea ‘bátor’.

A magyar úr szóhoz hasonló jelentése van a sumer ur szónak, amelyik több jelentésű szó, szótárból ismert ‘kutya’ jelentése, de inkább ‘őr, őrző, védő’. A sumer ur ‘kutya, húsevő állat, szolga, fiatal férfi, harcos, ellenség’. Az ur szó jelenti az erőt, harcosságot, nem véletlen, hogy urbara ’farkas’, míg ursaĝ ’hős’.

Hal, gud és kota, kō vagy kő és por

Proto Dravida *kaj- ’hal’, a Proto FU *kala ’hal’, finn kala, sumer kad ’hal’, ku6 ’hal’.

A Proto Dravida *gūd- ’fészek’ jelentésű szó, amelyik számos más Proto Dravida nyelvjárásban is megtalálható. A sumer nyelv sokat átvett az előtte ott élt népek nyelvéből, erre példa a sumer nyelvben gud ’madárfészek’, megegyezik a dravida szóval. Az őskori ember a madaraktól, egyéb állatoktól ellesve, eltanulva készített magának „fészket” gallyakból, esetleg nádból, barlang nem volt mindenhol. A GUD mássalhangzós váza GD, zöngésből zöngétlen g/k és d/t váltással megkapjuk a KT, vagyis a KOTA szó mássalhangzós vázát! Ezzel rokon a sumer kadu ’betakarni, befedni’.           

 A Proto-Dél Dravida *kō és a Tamil ‘hegy’. A dravida nagyon hasonló a magyar szóhoz, a vagy szó talán az eredeti juhpásztorokkal Észak-Afganisztán területéről került hozzánk, a hegyek ott is kőből vannak. A finnugor *kiwe, mari kü, mansi küw, finn kivi’, ‘kő’ jelentésű. Malayalam puṟṟu (ground) ’föld, talaj’, (por), az akkád nyelvben egy szókezdő e hanggal megtoldva eperu, epru (earth, dust) ’föld, por’, nálunk a magyar eper jelzővel földi eper.

Ed, Ede, Etele

A Képes Krónikában olvashatunk Attila törvényes fiáról, Csabáról, akinek két fia született, Ed és Edemen. Ed Szittyaországban maradt, Edemen pedig visszatért Pannóniába, utódjuk volt Pata.  Csabától ered az Aba nemzetség, az ő utóduk volt Aba Sámuel. Az uráli*ede ’első része, eleje’, hanti ilе, manysi il, ēla ’előre’, a Dravida *ed_-(*-r_-) ’úr, mester, király’. Az akkád ēdû ’kiemelkedő, magas rangú’, etellu ’kiemelkedő, kiválló, úr’, fejedelem, bajnok’ (Lásd Etele, Atilla), ellu (holy, sacred) ’szent, szentséges’. A sumer ed ’felmegy, felemelkedik’. Ha nem is azonos jelentésűek, de az alma nem esett messze a fájától! A német edel ’nemesember’. Finn että, ete ’elő’, edelleen ’tovább’. Több szónál is cserélődik a zöngés d a zöngétlen t párjával! Az etimológiai szótárban elő ősi, finnugor vagy urál kori szó, vogul il, ēla, osztják ilä ’előre’, a szó az alapnyelvben *eδe alakban élhetett.

Pata és patkó

Pata több jelentésű szó a magyarban is, Pata Aba Sámuelnek az őse lehetett, van több Pata nevű helységünk, például Pata, Gyöngyöspata, Kolospata, Bégapata. Pata a lovak ujjának hegyét fedő vastag szaruréteg. Az ógörög paté ’patkó’, a magyar csetepaté ’kisebb összeütközés’. A dravida nyelvek közül a Tamil paţam a lábfej felső része, Manda paţa kāl ’talp’, Malayalam paţa ’csata, hadsereg’ (csete-paté). A bolgár, bosnyák, szerb peta, szlovák päta, szlovén, horvát pete, ’sarok’. A patkó a lópatával érintkező fémeszköz, a ló patáját védi kopás ellen. A szláv nyelvekben potkova ’patkó’, welszi pedol ’patkó’, a mai újgörög pétalo ’patkó’. A pata több finn szóban is megtalálható, mint kaapata ’elfog’, napata ’megragad’, kidnapata ’embert rabol’, siepata ’feltartóztat’.

Lehet, hogy az Árpáddal bejövő magyarok nem ismerték a patkót, de a patkó szó ismert volt a Kárpát-medencében. A 896-ban bejövő hódítók nyelve nem tisztázott, a magyar, mint „finnugor” nyelv, már régóta itt volt, Árpádék csak hatalmi változást okoztak a Kárpát-medencében!

Következtetés: ugyanabból az ősnyelvből származtatható a magyar pata, és patkó, a szláv peta és potkova, az ógörög paté, a dravida paţam és paţa kāl.

A pata szónak egy másik jelentése is van, a Malayalam pata ’forrásban levő, tajtékzó’, patapata ’tűzforró’. A finn pata és potti, észt pott ’fazék’, akár az angol pot, etruszk patna ’ívóedény’.

Korom, kara

Koḍagu kara- (karap-, karat-) ’fekete lesz’. A kara szót török eredetűnek tartják, magyar nyelvben a korom szóban maradt meg (és talán a karácsony szóban is, kara-csony a sötétség végét jelentette). A korom az etimológiai szótárban honfoglalás előtti török jövevényszó, vö. kun qurum. A latin carbones, angol carbon ’szén’.

Néz

Tamil nēṭu (nēṭi-) ’néz, figyel rá, keres, kutat, szemlél, tekint, ráirányít, keres’. A Tamil nēṭu ’néz’ szóhoz hasonló szó kerülhetett a Kárpát-medencébe, ahol az ősmagyar nyelvben a szó belsejében a ţ-ből z lett, ugyanúgy, mint a finnugor kota vagy käsi szavaknál. Az uráli *näke ’látni, nézni’, finn näke, észt näge ’nézni’.

Szláv szavak a magyar nyelvben

Krantz elméletével érthetővé válik a magyar és a szlovák szavak hasonlósága, (lásd beszélgetés-besed, barázda-brázd, borotva-britva, kabát-kabat, kupac-kopec (domb), vidéki táj-vidiek, csapolt (sör)-čapované (pivo), hiba-chyba, gomb-gombík, stb.). A Kárpát-medence évezredekig népek és nyelvek olvasztótégelye volt, különböző népcsoportok és nyelvjárások éltek itt egymás mellett, a saját nyelvjárásukhoz formálva a szavakat. A magyar és a szlovák nyelv is itt alakult, formálódott a Kárpát-medencében, itt vált el a szlovák nyelv a magyartól. Krantz szerint a szlávok terjeszkedését, szaporulatának megnövekedését a vaseke, más néven nehéz eke elterjedésének lehet köszönni, kifejlesztésének legvalószínűbb helye a magyar Alföld északi széle lehetett, ahol a földet könnyű ekével nem lehetett felszántani. A szláv terjeszkedés innen sugárzott ki! Ki kell jelenteni, a szláv népességrobbanás még nem ok arra, hogy a magyar nyelvbe került szláv jövevényszavakról beszéljünk minden közös szó esetén! A szláv terjeszkedés elsősorban nyelvi úton történt, Cirill és Metód egyházi szláv nyelve erőteljesen elterjedt, ami érinthette az ősmagyarság egy részének elszlávosodását is. A szlávosodással a magyar szókincs egy része is beépült a szláv nyelvekbe. Mihály bizánci császár által megbízott Cirill és Metod új vallást, új írást, új szláv nyelvet terjesztett! Köztudott, hogy Rasztiszláv morva fejedelem szláv nyelven beszélő szerzeteseket kért Bizánctól, bevezették a szláv nyelvű iskolákat és papképzést, szláv nyelvre fordították le a könyveket. „Népünk meg van keresztelve, még sincs tanára. Nem értjük a görög és a latin nyelvet . . . Nem esmérjük sem az írott betűket, sem azok jelentését, ezért küldjön hozzánk tanárokat, akik megokosítanak bennünket a Szentírás szavaiban és azok jelentésében” (i. sz. 862., Rasztiszláv, morva fejedelem). A nyelvészek egyetértenek abban, hogy az i. sz. 9. században a szlávok nem beszéltek egységes nyelvet.

Szentkatolnai Bálint Gábor hívta fel a figyelmet arra, hogy az írott emlékek nélkül eltűnt avarok nyelvét azoknak a népeknek a nyelvében kellene keresni, amelyek felett uralkodtak, a magyar, a szláv és a rumuny (román) nyelvben. Hozzátenném, az itt élt hunok, szkíták, kelták ugyanígy itt hagyták szavaik egy részét.

A szkíták szomszédai voltak a finnugor népeknek, helléneknek, germánoknak, a szlávok elődnépeinek. A szlávok a szkíták szolganépei voltak, szkíta uralom alatt éltek, nagyon sok szkíta szót átvehettek, ahogy a finnugor nyelvekbe is kerülhetett számos szkíta szó. Az utolsó szkítáknak azokat a magyar törzseket nevezték, akiknek eredetmondája a Meotiszi mocsaras vidékhez kötődik, és akik többször is elhagyták Szkítiát, egykori szálláshelyüket, és megtelepedtek a Kárpát-medencében.

Néhány szlávnak tartott jövevényszó a magyar nyelvben, és az akkád megfelelője:

kalapács, akkád kalappu ’balta, csákány’, szláv klepács ’kaszakalapács, kaszaverő kalapács, kővágó csákány (a malomkő vágásához használatos).

kapál, akkád kapālu ’felgöngyölít, szláv okopati, okopat, kopat ’ás, kapál; kaparja, rugdossa a földet’.

karám ’náddal, vesszővel körül kerített fedetlen hely a szabadban együtt tartott háziállatok együtt tartására és védelmére’, akkád karāmu ’akadályozni, megfékezni, tárolni, felhalmozni’, szlovák krúm, kram ’bányászok, favágók, szénégetők által készített alkalmi lakás, szálláshely’.

kosár, akkád kaṣāru megkötözni, összegyűjteni, szláv bolgár kóser kaptár, méhkas, román cosár ’karám, juhkosár, góró, pajta’.

mátka, akkád matqu (sweet) ’édes’, szláv jövevényszó, bolgár mútku ’méh’, ’anyaméh’, szb.-hv. matka ’anya’, szlv. mátka ’anyácska’. 

túr, túros ’sebes, sebhely’, akkád ţurru verni, szlovén túr, tvór ’ fekély, gennyes fekély, furunkulus’.

ugar, akkád ugāru ’legelő, mező’, sumer agar, szerb-horvátv ugär, cseh úhor.

 

Pilis, palást, felleg, felhő, falat, folt

Pilis maga a magyar történelem, a magyarság szakrális hagyományainak helye. Itt táborozhatott Attila és Árpád, itt volt Géza fejedelem székhelye, itt született Vajk, a későbbi Szent István. Itt van Esztergom és Visegrád, itt éltek és vadásztak királyaink. TESZ: „A pilis szláv eredetű szó, jelentése „kopaszság”, jelentéstani okok miatt a magyar szó forrása csak a nyugati kereszténységhez tartozó szláv nép nyelve lehet, mert csak ezekben a nyelvekben jelent „tonzurá”-t a szó”. Úgy gondolom, ez nagyon kevés a szláv eredet bizonyításához, Krantz elméletét itt is lehet alkalmazni. A szó már nagyon régen eljutott a Kárpát-medencébe, a Tamil pil ’letör egy darabot, szétrepeszt, széthasít vagy szétvág’. Az akkád piliš ’lyuk’, piliš uzni ’fül-lyuk’, akkád pilku ’egy körülhatárolt terület, egy körzet’, piliš appi ’orrlyuk, egy vágat, alagút’. Az akkád pilšum (piliš) főnévként ’valaminek a megszegése, sértés, lyuk, vágat, hasadék, nyílás, kilyukasztás’, palāšu igeként ’átszúr, átüt, kifúr, vájatot tör, betör’.

A pilis szó a finnugor nyelvekben is megjelent, az uráli *pilwe, mari pɘl ’felhő’, a finn pilvi szó jelentése ’felhő, eltakar’. A magyar nyelvben a pilis szó nem kopaszt jelentett, hanem azt, amit eltakart, mint a palást, valamit elpalástolt, eltakart, akár a finn pilvi ’felhő’ szó! A magyar tájszólásokban pilis 'a kenyér megszegésekor levágott darab, kis szelet, gyürke (a kenyérnek sülés közben kihasadt és kiduzzadt része). Felleg ősi finnugor kori szó magyar képzéssel, a szótőt vö. finn pilvi, osztják pälɘŋ, zürjén (régi nyelvi) pil, votják pil’em, cseremisz päl, mordvin pel, pejel. Az etruszk fala, fala-tu (sky) ’égbolt’. A szlovák és cseh plešatý, szlovén plesa ’kopasz’ jelentésű, a magyar nyelvben is tovább él a szó, csak a szókezdő p-ből f lett. Ilyen a felhő, felleg, ami eltakarja az eget, a felejt szó, amit elfelejtünk, az takarásba kerül, valamint a falat szó, ami egy letört darab, mint a Tamil pil. A Pilis hegység ősi titkot rejt, amit betakar, befed, palástól, eltitkol, beborít. A fal, falat ősi uráli kori szó, vö. vogul pōl ’darab, falat’, osztják pul ’darab, falat, falás’, mordvin pal ’darab; hús’, finn pala ’falat, darab, morzsa’. A folt szó szintén innen ered, a folt eltakarja a lyukat, az etimológiai szótár szerint belső fejlemény, a folt a falat (fal, harap) szóhasadással elkülönült formája lehet. Az uráli nyelvekben is változik a tőmagánhangzó, vagyis flektál, a magyar nyelv is nagyon finoman flektáló nyelv, csak nem akarják észrevenni, minden szót máshonnan eredeztetnek. Ezért nem ismerik el a magyar nyelv sajátosságát, a szóbokrokat sem. Pokorny által leközölt PIE szavak között a (803-4) helyen pel-, pelɘ- (to wrap, cover) ’betakar, palástól, eltitkol, befed, borít’ található. Ha a pil- szó eredete az eredeti afganisztáni juhpásztorokhoz vezet, akkor a szó legalább annyira uráli, mint indoeurópai!

Következtetés: ugyanabból az ősnyelvből származtatható a magyar pilis, palást, felhő, falat, folt, tamil pil, akkád piliš és pilku, etruszk fala, finnugor pil, pel, pɘl, päl, pal, pōl, pul. (Érdemes lenne megnéznünk föld szavunkat is, ami bizonytalan eredetű szó, alapszava a föl ’valaminek fölső része, fölseje, teteje’!)

Természetesen a magyar nyelvben jóval több a szlávokkal közös szó, nagy számmal kerülhettek be mindkét nyelvbe olyan szavak, amelyeket a nyelvészek minden alap nélkül a magyar nyelvbe bekerült szláv jövvényszónak tartanak. Ilyen a beszéd, méz, család, cseléd, kapál, kupac, pap, pata, Béla, stb. Meggyőződésem, hogy a mai magyar nyelvből kiveszett, vagy háttérbe szorult számos olyan ősi szó, amelyik része volt nyelvünknek, de mára a közelünkben élő szláv nyelvekben terjedt el. Ezekre a felvetésekre igyekszem választ találni, például nem lehet egy magyar szó szláv átvétel, ha megtalálható az akkád, és/vagy a dravida nyelvekben is!

Kicsi, kavics, pici

A Proto-Dél Dravida *ic- ‘kicsi’, uráli *ićä (*üćä) ’kicsi’, a vogul ići ‘fiútestvér’ jelentésű. Szláv családnevekben gyakori az -ics végződés, jelentése ‘valakinek a fia’, vagyis aki valakinek a kicsinye! A körülöttünk élő szlávok nagy része nem cserélt országot, csak nyelvet, volt idő arra, hogy a Kárpát-medencében átvegyenek és megtartsanak több olyan szót is, amelyeket az eredeti juhpásztorok hoztak magukkal Észak-Afganisztán területéről és az Uráli nyelvhez tartozik. Semmi sem bizonyítja azt, hogy az ics, ic nem volt használatos a magyar nyelvben is, csak idővel visszaszorult. Ma is “benne van” több magyar szóban, mint a kicsi, ici-pici, –ica kicsinyítő képző, vagy ic, ics forditottja, mint Jenci, Pircsi, stb. Szerintem döntő jelentőségű a kavics szavunk -ics végződése, a kavics szó a ‘kő’ főnévből származik belső fejleményként. A kavics a kicsi kő! Itt kell megemlíteni az öcs szót, amelyik ősi finnugor kori szó, a vogul ići ‘fiútestvér’ mélyhangrendű változata, és a tócsa szót, amelyik a tó szóból kicsinyitéssel képződött, ahogy a pénzecske, halacska, de itt van a labdacs szó is, a labdaformájú kis golyó, különösen a gyógyszertárban készítenek ilyeneket. A talicska kézzel tolt, egykerekű kisméretű anyagszállító eszköz, szláv jövevényszónak tartják, lehetne a neve tolicska is, mivel tolni kell, az -ics pedig a kicsinyítő képző, ahogy a –ka végződés is kicsinyít vagy becéz. Az orosz tyelezska, ukrán tyelizska ’kordé, taliga’. A pöcs is a “nagy testvér” öcsikéje! Nyelvészeink szerint ismeretlen eredetű, pedig becéző ikerszónak is jó, mint öcsi-pöcsi. Az ic, ics ‘fia’ jelentése kiveszett a magyar nyelvből, de mint kicsinyítő képző, ma is használatos. A török a nyelvben küçükkis, kicsi’. A sumer kiši (ant) ’hangya’, de kiši jelentése más ékjellel írva ’fél, fele’ (half). Láthatjuk, a szavak eredete elvitathatatlanul a ragozós nyelvű népekhez vezet!

A Dravida Kannada pīcu (shortness, smallness) ’rövidség, kicsiség’, Tulu pīñcilů ’vékony, karcsú’, Telugu picca ’rövid’. Az olasz piccolo, piccino már csak átvétel!

Méz

„Méz ősi, finnugor kori szó, vö. zürjén ma ’méz’, mordvin med ’ugyanaz’, finn mesi ’ugyanaz’. Ezek előzménye a ’méz, mézből erjesztett ital’ jelentésű finnugor *mete lehetett. Az sem zárható ki, hogy az alapszó esetleg indoeurópai forrásra megy vissza, vö. óind mádhu ’édes ital, mézsör, méz’. A finnugor szó belseji *t > magyar z hangváltozásra vö. kéz.”

Az eredeti juhpásztorok Észak-Afganisztán területéről a Kárpát-medencébe hozták a mat és mesi ‘méz’ szavakat. Elterjedt Európa közepén, de átvették a kelták (walasiek, írek, bretonok) is. A Dél Dravida *mat- ‘méz’, Tamil maţţu ‘méz’, Malayalam maţu ‘édesség, méz’, Gondi mesi ‘egy kis méh’, Kannada mes nayi ‘méz’, mesi ‘méhkaptár’. Az etruszk math szintén ’méz’ (a t hang z hanggá változott, mint a magyarban), a Proto FU *mete ’méz’, mordvin med, észt mesi, walesi mêl, ír mil, breton mez, és a finn mesi ’méz’. A dravida mes ’méhkaptár’, szláv med ’méz’, angol mead ’méz-sör’, a kelta medu, hun medos ’mézes bor’. Megjegyzem, a finnugor őshaza meghatározásánál alapvető szempontok voltak a mézzel és a méhekkel kapcsolatos szavak, most addig jutottak el a legújabb kutatások, hogy a méh szót a kaukázusi etnikumu etruszkok hozták magukkal a Közel- Keletről elvándorolva.

Következtetés: ugyanabból az ősnyelvből származtatható a magyar méz, szláv és mordvin med, észt és finn mesi, breton mez, kelta medu, hun medos, Tamil maṭṭu, Malayama maṭu, maţţu, Gondi mesi, Kannada mes nayi.

Villan, ragyog, Béla, Belár, villám

A Tamil viḷakku (lamp, light) ’égő, izzó, fény’, veḷ, veṇ (white, pure, shining, bright) ’ fehér, tiszta, ragyogó, fényes’. A Tamil és Kannada beḷa, beḷaku, beḷagu ’fény, izzó, villanás’, Tamil és Kannada beḷaguragyog, megvilágosodik’, Kannada beḷ(u), beḷa, biḷa, biḷu ’fehérség, ragyogás, fényesség’, Tamil beḷar ’fehér vagy világos lesz’, főnévként ’fehér vagy ragyogó fehér színű’. Az akkád bēlu ’úr, mester, uralkodó’, bêlu ’uralkodik, kormányoz’. Bél a közel-keleten isten megnevezése volt (Bél ugariti isten), a babiloni főistent, Mardukot is hívták Bélnek. Magyarországon több Árpád-házi király neve volt Béla, a szlávoknál бєлый (bjélüj) ’fehér’, a kelta bel ’fénylő, ragyogó’, a kelta napisten, fényisten neve Belenus. Úgy gondolom, minél messzebb tudunk visszamenni az időben, annál közelebb jutunk a szó eredeti jelentéséhez, eredetéhez, a kelták nem jártak messze tőle! Az akkád bēl, bēlu már csak átvétel, ahogy a közel-kelet Bél, Baal isten neve is az! A sumer bil jelentése ’ég, fénylik, világít’.  A szó eredeti jelentéséhez talán legközelebb a dravida szavak állnak, hiszen a királyok, uralkodók, istenek megszólításához tartozott a fényes, fényesség, ragyogó megnevezés, a naphoz hasonlították őket. A fehér régi jelentése is más volt, nem véletlen a sok „fehérvár” elnevezésű városunk, a fehér a tisztaság, a „szent” színe volt. A magyar nyelv világit, világosság (fény) szava is megőrizte az eredeti jelentés lényegét. Nálunk, magyaroknál az ősi bel-, vel, vil szó v kezdőbetűs változata maradt meg (b/v)! Feltételezhetően a szó eredete az eredeti juhpásztorokhoz köthető, ahogy az itt közölt többi dravida szónál is. Ez kizárja azt is, hogy a Béla név eredetileg szláv lenne! Ahogy az eredeti szónak semmi köze nem volt a „bélhez, belsőhöz”, ez már későbbi belemagyarázás! Itt kell megemlíteni, hogy a Csodaszarvas eredetmondában Hunor és Magor a Meotis mellett Belár leányaira és feleségeire bukkan, akiket elrabolnak. A tamil beḷar ’fehér vagy ragyogó fehér színű’ jelentésű, ami illik egy uralkodó vagy király nevéhez, megszólításához!

Következtetés: ugyanabból az ősnyelvből származtatható a dravida vel, villaku, bela, belu, bila, bilu, belaku, belagu, beḷar, babiloni Bél, bēlu, bêlu, sumer bil, kelta bel, magyar világos, világít, Béla, szláv bjélüj.

A dravidáknál is villant az íj, a Tamil vil, Telugu vilu, villu, Kota vily, Kannada bil, billu, Kodagu billi, Tulu billu, biru, íj’. A vil, vill a magyar nyelvben a villám, villan, villa, világ, világos szavakban maradt fenn. A villám az isten nyila, mikor villámlik, világos lesz, a háromágú villa isteni szimbólum volt (lásd Poszeidon görög istent), és a világ teremtése is úgy kezdődött, „Legyen világosság”. Kezdem gyanítani, hogy a svájci szabadságharcos íjász Tell nem véletlenül lett Vil-mos!

Malayama vil, villuíj’, Malayalamvillan, villi, Tamil villan, villavaṉ, villōn, villiíjász’, Tamil villār, villōr ’íjászok’  

Széle, cseléd, család, szeletel

Az etimológiai szótár szerint valaminek a széle ősi ugor kori szó, vö. vogul sēl ’széle valaminek’, osztják sil ’szél, szegély, part’, az ugor alapszó *sel ’szél’ lehetett. Az akkád nyelvben is valaminek a ’széle, oldalaşēlû, a szó elején ş kiejtése megegyezés szerint tsz, t- követte a glottál stop. Szerintem a magyar cs hanghoz hasonló hang is lehetett. Alig tér el tőle írásban şēlu (servant), ami ’cseléd jelentésű. Cseléd az, aki a család szélén foglal helyet, ami kiderül az akkád mondatból: ša bīti şēli pontos fordítása ’a ház széléről’, az akkád bītu jelentése ’ház’. Az akkád nyelv szerint a cseléd, a szolga az, aki a ház szélén van. A család akkád neve salātu (1) (a clan, a family), ami egyrészt nagyon hasonló a sok levélből álló saláta szóra, a szókezdő sz helyett cs és a zöngétlen t helyett a zöngés d párja behelyettesítésével megkapjuk a magyar család szót! A hangfejlődés korai időszakában cs hang még nem létezett, az s és az sz előfordulása pedig gyakran változott nyelvjárásoktól függően.

Az etimológiai szótár szerint család szláv jövevényszó, vö. óegyházi szláv čelad ’háznép’, horvát-szerb čeljad ’háznép; fehérnép’, szlovák čelad ’család; cselédség, háznép; a fiatalok’. Ezek a szláv *čelo ’nyáj, csorda; nem, ivar’ szóra vezethetők vissza. Szótörténetileg azonos a cseléd szóval, annak mély hangrendű párja.

A finnugor etimológiai nyelvészkedés csak odaig terjed, hogy kitől vehetett át a magyar nyelv egy szót, de ez nem etimológia! Abból kellene kiindulni, hogy a szavak képek leírásával születtek, és ez kép hiányzik a szláv nyelvből eredeztetésnél! Ha elfogadjuk Krantz elméletét, amikor a szavak megszülettek vagy elterjedtek, az még a szláv népességrobbanás előtt volt, a mostani számbeli fölényük nem bizonyíték semmire! Ha elfogadjuk az obi-ugor szavak ősiségét, miközben mi magyarok milliós számbeli fölényben vagyunk velük szemben, ugyanez igaz a magyar és a szláv nyelvben meglévő szavak eredetét illetően is, a szlávok népességbeli fölénye nem döntő bizonyíték a szavak eredetére.

Szel ősi finnugor kori szó, vö. vogul sil- ’szel’, osztják sül- ’felvág’, cseremisz šelä-, finn säli ’hasít’. Az akkád šalātu (to split apart; to split, slit) szel, széthasít, szétoszt, szeletel, darabol, sumer sil jelentése ugyanaz, vagyis ’szel, szeletel’, (és lásd a magyar szilánk szót is). Tudjuk, a saláta sok szeletből, levélből áll, akár a családfában egy család. (Már volt róla szó, egy belső magyar fejlemény az, hogy az akkád szavak átírásánál használt ş kiolvasása lehet sz, s, vagy cs, lásd şēlû ’széle’, vagy şēlu ’csel-éd’. A csel szótőhöz az ad, ed, (éd) képző kapcsolódik, vö. harmad, heted, ezred.)

Hegy, Horka

Végül egy példa a nyelvek keveredésére. A szláv hor, gore hegyet jelent, ahogy az uráli *kwore és*wōre is, a finn *ëlë-vārē (high hill) ’magas hegy’ (vaara erdős), a finn vuori és a sumer kur ’hegy’. Ennyi véletlen egybeesés nem lehetséges! A magyar nyelvben más szó jelenti a hegyet, de azért ismertük mi is, megmaradt a Horka, vagy Harka, ami az államalapítás előtt a magyar törzsszövetség harmadik legmagasabb méltósága volt, de a horkan, horkant szó is innen eredeztethető, valamint a horihorgas kifejezés is.

Hasonló akkád szavak, vagy véletlen?

Ha hinni lehet a görög és római történetíróknak, a szkíták a legrégibb népek közé tartoztak, Trogus Pompeius szerint „A szkíták ezerötszáz éven át minden más nép előtt birtokolták Káldeát (Mezopotámiát) s ők a világ legősibb nemzete, régiségben még az egyiptomia­kat is felülmúlják." Ez azt is jelenti, hogy a szkíták nyelve az egyik legrégibb nyelv volt, ezért a későbbi nyelvek kölcsönözhettek a szkítáktól, nem pedig fordítva. A szkíták eltűntek Mezopotámiából, majd megjelentek ie.700- tól - ie. 300-ig a Tanais (Don) és a Duna közötti területen. Senki nem tudja, hogy a Mezopotámiában beszélt nyelvükből mennyit őriztek meg, de a mezopotámiai és a magyar nyelvek között meglévő sok hasonló szó talán választ ad erre is. A következőkben olyan szavakat mutatok be, amelyek egy része már megjelent “Szkíta szavak a magyar, a szláv és más európai népek nyelvében” című írásaimban.

Bár jó néhány próbálkozás volt a magyar és a mezopotámiai nyelvek közötti rokonság bizonyítására, ezeket a hivatalos álláspont mindig megcáfolta. Nem is mennék el addig, hogy a magyar nyelvet rokonságba hozzam a sumer nyelvvel, jelenlegi ismereteink ezt nem támasztják alá, s pláne nem az akkád nyelvvel kell a magyar nyelvet rokonságba hozni. Egyetlen lehetőségem felhívni a figyelmet a magyar és a mezopotámiai nyelvekben meglévő hasonló hangzású és jelentésű szavakra, a sok egy, két vagy három mássalhangzót tartalmazó, azonos vagy hasonló jelentésű gyökre, szótőre, melyek nagy száma elgondolkoztató kell, hogy legyen! Az összehasonlító nyelvészet feltevésére, hogy nem a hasonlóságok, hanem a szabályszerű, rendszeres különbözőségekre kell figyelni, itt oka fogyottá válik! Nem az akkád vagy a sumer nyelvből lett a magyar nyelv, nincs ok a szabályos hangtani változások keresésére sem! Nem nyelvek rokonságát, hanem szavak hasonlóságát, azonosságát kerestem az akkád és a sumer nyelvben! Olyan szavak hasonlóságát, melyek egy ősnyelvből eredtek, de korán szétváltak, és mindegyik a saját belső fejlődésének megfelelően változott, alakult, ha meg átvételek, akkor meg kell keresni az átvétel okát. Nem a magyarok rokonai a sumeroknak, nem a magyar nép jött Mezopotámiából, hanem a magyar nyelv őse ázsiai eredetű, és megjelent Mezopotámiában is, beépült úgy a sumer, mint az akkád nyelvbe!

Meggyőződésem, hogy az ősi Mezopotámiában egy ragozó nyelvű turáni eredetű ősnép élt, akik eltűntek a beözönlő szemita áradatban, de nyelvük beépült az akkád nyelvbe, ahogy a sumer nyelvbe is, innen a sok magyarhoz hasonló szó. Ha elfogadjuk Krantz elméletét, 10.000 évvel ezelőtt egész Európa és a Közel-Kelet egyetlen nyelvjárási hálózat volt.

Az alábbi összegyűjtött hasonló szavak nagy része az akkád szókészletből lett válogatva.  Minden vizsgált akkád szónál fel lehet tenni a kérdést, hogy lehet-e rokonítani egy hasonló magyar szóval, vagy nem. A mássalhangzós szótők, szógyökök azonossága és az azonos vagy hasonló jelentés lehet az összehasonlítás alapja. Figyelembe lehet venni, hogy bizonyos hangok hiányoztak néhány ezer évvel ezelőtt, változhattak a zöngés-zöngétlen párok, illetve felcserélődhettek az s és sz hangok is, vagy helyettük cs hang jelent meg a magyar nyelvben, ami a magyar nyelv belső fejleményéből következett. Homonímiákról nemigen beszélhetünk, hiszen nemcsak a szavak hasonló alakja, hanem hasonló jelentése is feltétel az összehasonlításkor. A gondot az akkád nyelv meglehetős bonyolultsága okozza, a szavaknak a nyelvtani esetektől függően nagyon sok megjelenésű alakjuk van, néha nem is ismerhető fel a hasonlóságuk, teljesen különbözik a szótári alakjuktól. Például alāku ’menni’ ige az 1.sz. 3. személyben illak ’ő megy’. Ezért csak a szótári alakokat, a főneveket vagy főnévi igeneveket vizsgáltam, de a végső szót egy megfelelő asszirológus szakembernek kell kimondania.

Sarrukíntól Shu-turulig

Az Akkád Birodalom története Sarrukínnal kezdődött i. e. 2350 körül, és 142 év után Shu-Turullal végződött. Ez volt a Föld első központosított birodalma. Sarrukín másnéven Nagy Sargon, Shar-Gani-Sharri vagy Sarru-Kan néven is előfordul. Sarrukín igazi nevét nem tudjuk, szemita nevet választott magának a trónon, de valójában semmit nem tudunk származásáról! Sarrukín először Kis sumer város királyát támogatta, később fejedelemséget alapított Akkád (Agade) fővárossal. Sorra megtámadta és elfoglalta a sumer városállamokat, meghódította egész Dél-Mezopotámiát. Hadjárataival eljutott egészen a Fölközi-tengerig, és kiterjesztette hatalmát az egész térségre. Sarrukín a négy világtáj urának kiáltotta ki magát, nevének jelentése „igaz, vagy törvényes király”. Akkád neve a későbbi asszír és babiloni írásokban együtt jelenik meg Sumer nevével a királyi címben, sumer nyelven Lugal Ki-Engi Ki-Uri, vagy akkád nyelven Šar māt Šumeri u Akkadi, vagyis Sumer és Akkád földjének királya.    

Šu-turul (Šu-durul) 15 évig uralkodott, nevének semmi köze a magyar turul szóhoz. Az ősi királynevek úgynevezett beszélő nevek voltak, Šu-turul jelentéséhez ismerni kéne a leírásához használt ékírásos jelek pontos jelentését. Az akkád šū (shu) jelentése ő, 1.szám, 3. személy személyes névmás, vagyis Ő „turul”. Csak találgatás,  turul kiejtése eredetileg lehetett durul is, akkád dūrum ’védőbástya’, Šū-turul ’Ő a védőbástya’, de dûru(m) II ’állandóság’, ez is egy lehetőség. Sumer durul (stone) ’kő’.

Arāku vagy örök?

Feltehetjük a kérdést, hasonló-e az akkád arāku [RK] és a magyar örök [RK] szó? Mert arāku (to be long; to last long; to be too long) ’sokáig, sok időn át; a végső, a legutolsó időkig; túl sokáig’. A hosszú angol fordítás a magyar nyelvben örökké, az ö hangot nem ismerő akkád nyelvben arāku. Az etimológiai szótár szerint örök valószínűleg török jövevényszó a honfoglalás előtti időből, vö. jakut örü, ürü ’hosszan, állandóan, egészen’. A magyarba az ótörökből *ürük ’állandó, hosszan tartó’ alakban kerülhetett. (Ahol most törökök élnek, ott valamikor előttük a hattik, hettiták éltek!)

Halál és hulla

Vajon van-e valamilyen ősi kapcsolat az akkád alālum, halálum ’felakaszt’, és a magyar halál szó között, vagy csak hononímiák? Az alālum, halālum ige D systemben (h)ullul ’lógatott’ (magyar hull és hulla szavak). (A D systemről annyit, hogy ebben a rendszerben a középső gyökérbetű (l) megduplázódik, fokozza a szó jelentését.) Ha ehhez hozzátesszük a kihullu, sipittu, sapādu gyászszertartással, gyászolással kapcsolatos akkád szavakat, az elgondolkoztató! Ha semmi közös nincs bennük, akkor honnan vannak a magyar nyelvben a halál, hull, hulla, sipít, sápít, sápad szavak, amik mind a halállal vagy temetéssel is lehetnek kapcsolatosak? (sipittu és sapādu sz-el ejtendő)

Az akkád szókincsnek csak egy kisebb része hasonló a magyar szavakhoz, amik szerintem egy közös ősnyelvhez tartoztak! Bátran feltehetjük a kérdést, honnan ez a hasonlóság, élt-e Mezopotámiában a sémi törzsek bejövetele előtt olyan nép, amelyik ismerte ezeket a közös szavakat, beszélte-e azt az ősnyelvet, amelyikből a magyar nyelv is kialakult? A nép beleolvadt a hódító szemitákba, szavaik pedig az akkád nyelvbe, már csak nyomokban fedezhetők fel. 

Mushdu-water

Több internetes írásban lehetett találkozni a mushdu-water kifejezéssel, ami félig akkád, félig angol kifejezés. A mushdu-watert többen is mosdó-víznek értelmezték, fordították, ami nem egészen helyes! A mushdu-water „forrása” Samuel Noah Kramer asszirológus The Sumerians című írása. Itt található a következő idézet: „If a king's retainer seized a blind man for the mushdu-water which is in the field, he would give him to eat (nothing but) the food leavings (?); nor would he give him drinking water; nor would he give the donkey (uses by the blind man) drinking water.” A szövegből kiderül, hogy a királyi alkalmazott nem mosdóvizet foglalt le, annak sok értelme nem lenne. A mushdu, vagy helyesen írva mušdu, egy fából készült kártoló fésű (sumer giš-ga-rig2), vagyis a gyapjút kártolják a gyapjúfonal gyártáshoz, a zsíros gyapjút kimossák, ehhez van szükség a mushdu-vízre. Végül is, a mušdu szó fésűt jelent, de amire szükség van, ha nem is mosdóvíz, de mosó víz! Nem ismerem az akkád mušdu szó etimológiáját, de nem csodálkoznék, ha nem „mosó”, hanem „tisztító fésű” lenne a helyes fordítása! Az akkád mašādu (beat coth, wool), szövetet, gyapjút ver. A mosás célja a ruha tisztítása, régen ennek lényege a vízben áztatás, ütögetés, dörzsölés volt, a sumer maš (to be pure) tisztának lenni, az akkád mašû [MS] (rub, massage), dörzsöl, gyúr, ez lehetett a magyar mos [MS] szó alapja is, a mosás szó szerint tisztítást jelent, amikor mosunk, tisztítunk!  Az akkád masû (wash) ’mosni’, mesû (masāu, *mešû) (to wash, to clean) ’ mosni, tisztítani, musâtu (washwater, lavatory), ’mosóvíz, mosdó’. Egy érdekes összefüggésre hívnám fel a figyelmet, az akkád mašu ’to forget’, elfelejt jelentésű is, vagyis amit elfelejtünk, az kimosódik!

Nagy garral, karám, kamra, pohár és tál

Ma már ritkán használjuk a nagy garral kifejezést, aminek jelentése nálunk nagy hangon, hangoskodva, a szó megtalálható az akkád nyelvben is, garû jelentése (to make war, to wage war), vagyis háborúzik. Sumer gar ’hősies’, gardu ’katona’, garaš ’katonai tábor’. Akkád rigmu ’kiáltás, zaj’, magyar rigmus, az akkád ugāru (meadow) ugar. Az etimológiai szótár szerint ugar déli vagy nyugati szláv jövevényszó. Az akkád karāmu hasonló jelentésű a régi karám szavunkkal. A karám a hagyományos állattartásban az állatok egyben tartására, és részben időjárás elleni védelmére szolgáló kezdetleges, oldalfalakból álló, fedetlen építmény volt. A karám megakadályozta az állatok szétszéledését, egyben tartotta őket. Erre utal az akkád szó fordítása is, (to hinder, to restrain, to delay, to stock up, to store, to pile up) akadályozni, visszatartani, feltartóztatni, raktározni, tárolni, felhalmozni, a fordítás tökéletesen körülírja a karám szó lényegét. Hasonló jelentésű az akkád kamru  összegyűjt és kamāru felhalmoz, összehord, hozzáad szavak. Az ógörög kamára ’kamra’. Magyarul a kamra szó felel meg az akkád szavaknak, a kamra az, ahol összegyűjtjük az élelmiszert, a télire eltett lekvárokat, savanyúságokat, de van fáskamra, vagy szerszámos kamra is. Ha megfigyeljük az akkád karāmu és kamru, kamāru szavakat, láthatjuk, hogy a szókezdő k után következő két mássalhangzó cserélődik fel, (krm és kmr), ahogy a magyar nyelvben is a karám és a kamra szavakban! Az akkád pahāru (to gather) jelentése szintén ’összegyűjt’, a magyar pohár szó etimológiája innen érthető, a pohár az, ami összegyűjti a bele töltött folyadékot vagy magokat, a sumer bahar (pot) ’edény, korsó’. Az agyagedényeket készítő fazekas szintén pahāru, sumer bahar. Az akkád şamiu jelentése szomj, szomj-as, uráli *śomV (hunger, thirst) ’vágy, szomjúság’. A különböző italokat, mint a bort, sört, és az olajat tartó edény neve kūtu volt. A magyar tál szó két alakban is megtalálható az akkád szavak között, ezek a különbségek adódnak a tájszólásokból, másrészt az időeltolódásokból. Az akkád dalû (2)tál, itt a szókezdő zöngés d van a  zöngétlen t helyett, de a tál szó zöngétlen változata is megtalálható, tallu B (írásban tal-lum) tál (tartály). A dālû szónak két jelentése is van, jelentése ’vízhúzó vödör’ (tál) és ’vizimadár’ (daru?) is. Az akkád adaguru (a container used in cult for libations) egy vallásos, kultikus célokra használt italáldozati tartályt jelent, sumer neve adagir.

Has, hasít, dús

Nyelvészeink ismeretlen eredetű magyar szónak tartják has szavunkat, az akkád ḫašû több jelentésű szó, jelentése ’emberi és állati tüdő, has és belek’. A sumer haš egyik jelentése (soft) ’puha’. Ahogy a magyar nyelvben is van hasít, hasogat szó, az akkád nyelvben hasonlóan a magyarhoz hašu(m) IV  (to crush, chop) vág, hasogat, aprít, míg haşābu (to break) hasít, törik, szakít. A sumer haš (to break) eltör, letör jelentésű. A fügefa levele, szára, vagy a seprű nyele sāru B [SzR], ami hasonlít a magyar szár [SzR] szóhoz. Az akkád dešû ’bőséges, dús, míg dús, dúskál akkádul duššû, a sumer nyelvben šedu jelenti a dúst, bőségest, a sumer szó épp fordítottja a magyar dús(e) szónak! Úgy gondolom, a duššu összetett szó, az alapszó duš, ehhez jön a šû suffix (például abu jelentése apa, abušu jelentése apja).

Szapul, csábít, csal, csavar, cselvetés

Kihalóban van a szapul szavunk, az akkád şapû eredeti jelentése áztat, vagyis a beáztatott ruhát fával vagy kőhöz csapkodták, ez volt a szapulás, de lehet csap-kodásnak is fordítani, mivel ş olvasható csak a magyar nyelvben a szavaktól függően, mint sz, s, vagy cs is! Erre példa az akkád şābitu szó, melyet magyarul csábító-nak fordíthatunk, szótári jelentése vonzó, megtartó. Akkád şabāru(m) ’csavar’ (forgat, sodor), a magyar szóban cs kerül ş helyére, míg b helyett v  található (mint Bill és Will). Hasonló az akkád şalpu, magyar csalfa (csaló, csalárd). A csalfa szóban az akkád p-ből magyar f lesz. Azt tudjuk, hogy a finnugor, vagy ugor alapnyelvi szókezdő p hang átalakult a magyar nyelvben f hanggá. Jól ismert példája ennek a hangfejlődésnek a vogul ηk, a finn pää-ből magyar fej lett, de itt van a latin pater, angol father is. A şalpu szóban nem szókezdő a p, de feltételezem, hogy ez egy összetett szó, a szótő a şal. Az akkád şêlu, şālu [CsL] (to start a conflict), magyarul a harcot kezdeni, vagyis régiesen cselvetés, a magyar csal, csel a megfelelő magas és mély hangrendű megfelelője. Feltehetően az akkád şêlu, şālu ’harcot kezd’ etimológiailag közös eredetű a şēlû ’széle, oldala’ szóval.

Dühös, duzzog, ugat és harap

Ha megnézzük az akkád nyelvben a dühhel, haraggal kapcsolatos szavakat, itt is felmerülhet a kérdés, hogy hasonló szavakat találtunk, vagy csak véletlen egybeeséseket, hononímiákat. Ide tartoznak az akkád agāgu, agāmu, aggu, dahû, dehû, dahru, duhhusu, dussuhu, halāqum, magirtu, hūşu, šērtu, uggu, nuggatu, uggatu, uzzu, uzzatu, šēzuzu szavak. A magyar düh szóhoz hasonló az akkád dahru (fury, angry) düh, harag, őrjöngés, ugyanezt jelenti a sumer ug, akkád uggatu és nuggatu (anger, wrath) szó is! Az uggatu nagyon hasonlít a kutyák hangadásához, az ugatás szóhoz, ahol a kutyáknál az ugatással együtt járhat a düh, dühös ugatás is. Az aggu (furious) dühös, haragos, mérges inkább a magyar aggódik szóhoz hasonló, az uzzu és uzzatu (anger, wrath) düh, harag, a két akkád szó, uzzu és uzzatu hasonlít duzzog szavunkhoz. Csak megjegyzem, már többször felmerült bennem, hogy a magánhangzóval kezdődő akkád szavak egy részének elejéről lekopott egy szókezdő mássalhangzó. A sumer mir (to be angry; anger, rage) mérges, dühösnek lenni; harag, düh. A mérges ember „dul-ful” az akkád dullulu (oppressed) elnyomott, duhhusu, dussuhu (to oppress) ’elnyom, zsarokoskodik’, dulpu (sleeplessness) álmatlanság (feldúlt?) Az agāmu (to be furious) ’dühös’, šērtu (crime; punishment) ’büntetés, fenyítés’ (sumer šerda), viszont magīrtu, migīrtu (insult) ’sértés’, magrû ’sértő’, hūşu (a pain) egy fájdalom, a húsba vágó talán jó szó lenne rá! Végül itt említem meg a harāpu (to cut) mar, szab, szel, vagyis harap. A kutyamarás és a kutyaharapás ugyanaz! Az etimológiai szótár szerint harap ősi, finnugor kori szótő magyar képzéssel, a feltehető finnugor alak *kar- vagy *kor. Az akkád harāpu ‘mar’ nem tévesztendő össze a harapu (to be early) korán jelentésű szóval! A dravida nyelvek közé tartozó Pengo kap- (-t-) (to bite) ’harap’. 

Gaz

A GZ két mássalhangzós gyök megtalálható több hasonló jelentésű sumer és akkád szóban is. A magyar gaz szó jelentése egybeforrt a gazember szóval, másik jelentése a kertben növő gaz, vagyis gyomnövény, amit ki szoktak irtani. A sumer gaz megölni, levágni; őrölni, megverni, sagaz (sa-gaz) ’rabló, gyilkos’, lusagaz (lu-sa-gaz) ’bandita, útonálló’, gudgaz ’hentes, mészáros’, gab2-gaz ’gyilkos’. Az akkád gazālu ’lop, rabol’, guzalluútonálló, csavargó, gazfickó, zsivány. 

Sumer gaz és gi (akkád dâku) jelentése ’ölni, gyilkolni’ (kill), ĝiri jelentése ’kés, kard, tőr’. A sumer GILak (arrow?) ’nyíl’, nagyon hasonló a magyar gyilok szóhoz, lényegében hasonló jelentéssel, a nyíl egy gyilkoló szerszám. A nagybetűs GIL-ak azt jelzi, hogy a jel pontos kiejtése ismeretlen.

Ógörög nyelv

Egyes vélemények szerint az ősgörög és a magyar i.e. 5ooo évvel ezelőtt még közös nyelv volt, akkor váltak szét, az etruszk nyelv jóval később vált le a magyarról. Számos hasonló szó van a magyar és az ógörög nyelvben, mint: megasz-magas, kutosz-kút, gürosz-kör, atta-atya, ifiosz-erős (ifjú), kénér-étel (kenyér), orejász-óriás, phane-fény, müsziké-muzsika, tümbosz-domb, tömb, sírhalom, pisztosz-biztos, halósis-elfogás (háló), stb. Ma a csángók nyelve áll a legközelebb az ősgörög nyelvhez, Varga Csaba így ír erről:

a.) A csángó beszédben egészen szembetűnő az ilyen kiejtés: cendesz, kedvesz, édesz, szegít, moszt, meszél stb. Nyelvünknek ősgörögként elhíresült ága ebből a „pöszéző”csángó ágából kellett, hogy leváljon, hiszen kétszer ugyanaz nem alakulhat ki. Például ógörögként így hangzottak e szavaink: ’oszüté’=ecet, ’szüszmatia’=csizmadia, ’inesz’=inas, ’szüpö’=cipő. Ehhez vegyük hozzá az olyan ógörög szavakat is, melyek a legkevesebb útbaigazítást sem igénylik: ’kopasz’, ’szakasz’, ’szalag’, ’szösz’. Továbbá nagyon sok mai szavunk is megtévesztésig épp ilyen csángósan-ógörögösen „pöszéző”: csupasz, horpasz, rekesz.

b.) Az ógörög sz s-vé válására a szóvégen: ’pürrosz’=piros, ’pisztosz’=biztos, ’megasz’=magas, ’órejász’=óriás, ’kallimosz’=kellemes, de a szóvégi sz olykor z-vé vátozott: ’szérosz’=száraz.”

A finnugor nyelvrokonság

Gyakran olvasható, hogy a magyar nyelvben kb. 650 finnugor eredetű szó van, és ezek a szavak és továbbképzett alakjaik előfordulásának aránya a beszélt nyelvben döntő hányadot foglal el. 

A 207 szavas finn Swadesh lista alapján nézzük meg a finn és a magyar nyelv közös alapszókincsét. Ez a Morris Swadesh amerikai nyelvész alkotta lista olyan alapszavakat tartalmaz, amelyről feltételezhető, hogy minden nyelvben megvannak. A listának több változata létezik.

A finn Swadesh-lista

Az alapszavak között a 207 szóból 46 egyezőséget jegyeztek fel a lista készítői a magyar és a finn nyelv között, ami elég szegényes, hiszen 161 alapszó nem egyezik, az egyezések száma 22 százalék. Az, hogy ennyi alapszó hiányzik a finn-magyar közös listából, azt jelzi, hogy az együttélés viszonylag rövid ideig tartott, és nagyon régen szétváltak.

Egyező finn és magyar alapszavak:

magy. én, finn minä, magy. te, finn sinä, magy. mi, finn me, magy. ti, finn te, magy. ki, aki, finn kuka, ken, magy. mi, ami, finn mikä, magy. hol, ahol, hova, ahova, finn missä, jossa, magy. más, finn muu, toinen, magy. egy, finn yksi, magy. kettő, finn kaksi, magy. három, finn kolme, magy. négy, finn neljä, magy. öt, finn viisi, magy. hal, finn kala, magy. madár, finn lintu (magyar lúd), magy. tetű, finn täi, magy. kígyó, finn kyy, magy. fa, élő fa, gyümölcsfa, finn puu, magy. ’(fa)kéreg’, finn kuori, magy. vér, finn veri, magy. tojás, finn muna, (magyar mony), magy. szarv, finn sarvi, magy. toll, finn sulka, magy. fej, finn pää, magy. szem, finn silmä, magy. száj, finn suu, magy. kéz, finn käsi, magy. szív, finn sydän, magy. máj, finn maksa, magy. iszik, finn juoda, magy. szopik, finn imeä (magyar emik), magy. (meg)hal, finn kuolla, magy. tud, finn tuntea, magy. él, finn elää, magy. úszik finn uida, magy. ad, finn antaa, magy. hold, finn kuu, magy. víz, finn vesi, magy. folyó, finn joki (magyar jó pl. Berettyóban), magy. kő, finn kivi, magy. felhő, finn pilvi, magy. jég, finn jää, magy. éj(szaka), finn , magy. új, finn uusi, magy. régi, finn vanha, (magyar vén), magy. név, finn nimi.

Természetesen vannak ezen kívül is hasonló szavak, amik a 207 szavas listából kimaradtak, például:

magy. vaj, finn voi, magy. hang (ének), finn ääni, magy. ház, finn kota, magy. apa (ős), finn isä, magy.  száz, finn sata, magy. állat, finn éläin, magy. lök, finn lykkää, magy. megy, finn menee, stb.

 

A hiányzó 161 alapszó között van a nagy, bő, széles, vastag, nehéz, kis, kicsi, rövid, szűk, keskeny, vékony, nő, férfi, ember, gyerek, feleség, férj, anya, apa, állat, kutya, féreg, erdő, bot, gyümölcs, mag, (fa)levél, gyökér, fű, kötél, bőr, hús, csont, zsír, farok, haj, fül, fog, nyelv, köröm, lábfej, lábszár, térd, szárny, has, belek, nyak, hát, mell, köp, (le)hány, fúj, nevet, meglát, gondol, szagol, alszik, meghal, megöl, harcol, vadászik, megüt, elvág, hasít, leszúr, kapar, vakar, ás, repül, jár, eljön, lefekszik, leül, feláll, forog, esik, fog(ni), szorít, dörzsöl, mos, töröl, húz, tol, dob, varr, számol, mond, nap, csillag, eső, tó, tenger, homok, föld, köd, ég, szél, hó, tűz, út, hegy, piros, fekete, meleg, hideg, jó, rossz, piszkos, egyenes, kerek, éles, tompa, sima, nedves, száraz, helyes, közeli, messzi, jobb, bal, stb.

 

Ezek a szavak talán a szkíta, hun, kun, avar vagy jász nyelvből kerültek hozzánk, az anya, apa, has, hasít, kicsi, nap, csont, tenger, mag szavak a mezopotámiai térségben is megtalálhatók.

 

Az észak-manysi Swadesh-lista

A közös magyar és észak-manysi szavak listája nagyon szegényes, amelyben 113 alapszóra nincs észak-manysi szó, az egyezések száma 20. A következő egyezések találhatók: magy. egy, manysi akwa, magy. kettő, manysi kitiɣ, magy. három, manysi χūrəm, magy. négy, manysi ńila, magy. öt, manysi at, magy. hosszú, manysi χosa, magy. nő, asszony, manysi , magy. anya, manysi oma, magy. tojás, (mony) manysi mūŋi, magy. fül, manysi pal, magy. szem, manysi sam, magy. nyelv, manysi ńēləm, magy. kéz, manysi kāt, magy. máj, manysi mājt, magy. (meg)hal, manysi χōl-, magy. (meg)öl, manysi al-, magy. megy, jár, manysi jal- és min-, magy. víz, manysi wit, magy. jó, manysi jomas, magy. név, manysi nam. Az egyéb szóegyezések megtalálhatók Starostin adatbázisában.

 

Miközben a legrégibb finnugor nyelvemlékek mind a magyar nyelvhez fűződnek, nincs 200 évnél régebbi obi-ugor nyelvemlék, de a lejegyzett szavak is folyamatosan változtak az elmúlt idő alatt. Az obi-ugor Swadesh lista készítését megnehezíthette, hogy 6 manysi (vogul) és 15 hanti (osztják) nyelvjárást különböztetnek meg, és szavanként változhat, hogy mikor melyik változatok egyeznek meg vagy különbözhetnek egymástól.

(A szavak egy részét Munkácsi és Kálmán gyűjtötte1986-ban, más részét Steinitz 1966-1993 között.)

 

Hasonló manysi (vogul) és hanti (osztják) szavak

m. kéz; vog. kät, kat; osztj. ket, m. hal; vog., osztj. kul, chul, m. tél; vog. täl, tal; osztj. tal, m. fa; vog. –pa, m. szem; vogul sam, säm, osztják sem, m. ős; vogul äs, m. vaj; vogul, osztják woj, m. vér; vogul wür, osztják wer, m. három; vog. churem, osztj. kolem, m. öt; vogul ät, at; osztják wet, m. hat; vog. kot, chot, osztj. kut, chut, m. nyíl; vog. nal, osztj. nal, m. lélek; vog. lel, lil, osztj. lil, m. kéreg régies kér; vog. ker; osztj. kir, ker; m. tó; vog. to, osztj toγ, m. hal; vog.-osztj. kul, m. lélek; vog. lel, lil, osztj. lil, m. mony tojás; vog. man, mon, osztj. mon, m. köt-; vog. kät-, m. varr; zürj-votj. vur-, m. kő; vog. küw, m. éj; osztj. ej.

Az összesen 21, vagyis 6 manysi és 15 hanti nyelvjárás Starostin uráli adatbázisából a következő:

North Mansi, Middle Lozva Mansi, Lower Lozva Mansi, Pelymka Mansi, Konda Mansi, Tavda Mansi, Vakh Khanty, Verkhne-Kalymsk Khanty, Vasjugan Khanty, Vartovskoje Khanty, Likrisovskoje Khanty, Malyj Jugan Khanty, Tremjugan Khanty, Jugan Khanty, Upper Demjanka Khanty, Konda Khanty, Nizjam Khanty, Sherkaly Khanty, Kazym Khanty, Synja Khanty, Obdorsk Khanty.

 

Az angol all, magyar ’egész, összes, mind’ szó a következő 15 változatban fordul elő a 21 nyelvjárásban: pusǝ̆n, pušn, šaq, šoq, soq, soχ, so̝q, šɔχ, šaχ, eynäːm, χarna, pertä, i-saχaːt, isaːt, isa.

Két hanti nyelvjárásban is előfordul az isa (isza) szó! A Halotti beszédben az isa, pur es homu vogymuk jelentése ezek szerint lehet „mind por és hamu vagyunk.” A mansi šoq pedig a magyar sok szóhoz hasonló alakban és jelentésben is. Az angol man, magyar ’ember’ szó előfordulási változatai a 21 nyelvjárásban: χum, qum, qo̝m, ku, ko, χoːy, χuːy, χu, χɵ.  Az észak manysi χum (ember) és a latin human, homo (ember) szavak hasonlósága nagy. Ki mondja meg, melyik volt előbb, a finnugor vagy a latin szó, és volt-e közös gyökerük?

 

A manysik lakóhelye az Ob és az Urál hegység között terül el, valaha manysik éltek az Irtisbe torkolló Konda partján, a hantik az Ob alsó és középső folyásánál, annak mellékfolyói partján élnek, az egyik mellékfolyó neve Vah. Micsoda véletlen, a dravida nyelvek között van Konda nyelv, és vah jeletésű szó, az egyik dravida nyelven vah (to sharpen) élesít, egy másik dravida nyelven vah (to fry) ’süt’ jelentésű.

 A vogul lel és lil, az osztják lil, valamint a sumer lil is ’lélek’ jelentésű. A sumer főisten neve Enlil (a levegő ura), felesége Ninlil, nevük a sumerek előtti nép nyelvéből és mitológiájából lett sumeresítve. A dravida malayama kūḷi (demon, ghost) ’rossz szellem, lélek.

Finn és észt maa, sumer ma, mada, akkád mātu ’föld’, tamil nāţu ’ország, vidék’, kannada nāḍu ’megművelt föld’.  

Uráli *śorwa ’szarv’, finn sarvi, észt sarv, mari, udmurt, komi šur ’szarv’, sumer sir ’éles, hegyes, csúcsos, mint a magyar ’szúr, szúrós’.

Uráli *śure (to die) meghal, uráli *śurwa ’lök, döf, to, nyom’, sumer sur (to press) ’nyom, présel’, uráli *šurV (to cut) ’vág, szab’.

sumer dar ‘to break up), akkád salātu ‘darabol, darál, hasít, vág’, tör’,

sumer tar ‘vág, levág, tarol’.

sumer sila ‘szel, szeletel, szilánkol, vág’.

sumer sil (to split), akkád šalātuszeletel, szétoszt’.

sumer haš (to break off; to break), akkád ‘haşābu, sebēru’ ‘hasít, tör, szakít.

hettita ishā (lord) 'úr', a finn isä 'ős' vagy 'apa', hettita ed 'enni'.

Csak néhány kiragadott példa volt a hasonló szavakból, a sort lehetne folytatni!

 

A finnugor nyelvet valamivel több, mint 22 millió ember beszéli, ebből 14 millió a magyar. Nyilván a kisebbség vette át a többség nyelvét, milyen logika az, amelyik ezt fordítva gondolja? Az más kérdés, hogy jónéhány közös szó eredetibb formában maradt meg az obi-ugoroknál vagy a finneknél, mint a Kárpát-medencében maradó magyaroknál. Az északi tájakon kevesebb volt a külső nyelvi hatás, míg az itt tartózkodó kelták, szkíták, hunok, avarok mind hozzájárultak a magyar nyelvben történő változásokhoz. A nyelv állandóan változik, ősi szavak felejtődnek el, új szavak váltják fel őket.

Utószó

Kevés szó esik ma Magyarországon Grover S. Krantz könyvéről, pedig amit leírt, az Európában talán a magyaroknak a legfontosabb, Krantz a magyar nyelv eredetét és a közös őshazát a Kárpát-medencébe helyezi. Krantz Californiában végzett a Berkeley egyetemen, majd járt egyetemre Minnesotában is, antropológiát tanult, munkahelye a Wasingtoni Állami Egyetem volt. Krantz pont az ellenkezőjét állítja, amit a finnugor nyelvészek, állítása a magyar nyelv kialakulása szempontjából a legjelentősebb, végre helyére tette a dolgokat. A Kárpát-medencében alakult ki az uráli nyelvek őse, elterjedése követhető és bizonyítható logikailag a kiindulópontból. Van egy nagyon ősi kapocs a magyar és a finnugor nyelvek között, ehhez együtt kellett élniük valamikor nagyon régen. Aki elveti a finnugor nyelvrokonságot, az többet árt, mint használ, mivel a magyar nyelv attól tartozik Európa legrégibb nyelvei közé, mert együtt alakult ki itt a Kápát-medencében a finnugor nyelvekkel. Krantz elméletét bizonyítja az itt bemutatott hasonló magyar, finnugor, mezopotámiai és dravida szavak összehasonlítása. A dravida szavak és az uráli szavak közötti hasonlóság csak úgy lehetséges, ha mindkét helyre az eredeti juhpásztorok nyelve jutott el, ahogy Mezopotámiába is.

Számos hasonló szó talalható az eredeti juhpásztorok által feltehetően bejárt úton. Bizonyára több helyen is lehetne vizsgálódni, a török nyelv is tartalmaz számos olyan szót, amelyikhez találhatunk hasonló sumer, akkád vagy dravida szót. Ezért a honfoglalás előtti török „jövevényszavakat” nem ártana alaposan átvizsgálni! Jó példa erre a kara szó, amelyik ugyanazt jelenti egy dravida és a török nyelvben is. Kevés szó esett az ógörög és az etrusz nyelvben levő hasonló szavakról, ahogy a hasonló sumer szavak is épp, hogy csak meg lettek említve.

Végül vissza az eredethez, néhány mai afgán szót találtam az interneten:

afgán təl mindig, folyamatosan’, magyar teljes, teljesen

afgán bradar ’testvér’, magyar barát, szláv brat, angol brother.

afgán urdu, ordu ’hadsereg’, régi magyar horda

afgán kabr ’sírdomb’, magyar kapar

afgán tura, magyar tőr

afgán toj ’ered, áramlik’, tojedəl morzsolódik’, magyar ered (a tojás maga az eredet!)

afgán zard ’sárga’, akkád warqu, magyar zöld?

afgán kala ’erőd’, sumer kalag (strong) ’erős, izmos’.

Irodalom:

Grover S. Krantz Az európai nyelvek földrajzi kialakulása

Worthington M. Complete Babylonian

ePSD

Asszír cad szószedetek

Finn Swadesh lista

Starostin Adatbázis

Wikipédia témával kapcsolatos írásai

Magyar etimológiai szótárakak

Pokorny Master PIE Etyma

Dr. Aczél József Ősgörög eredetünk és a kun-szkíta nyelv

Varga Csaba Ógörög: Régies csángó nyelv

Soproni Svetlik Ottó Szkíta szavak a magyar, a szláv és más európai népek nyelvében I. és II.

Soproni Svetlik Ottó AKKÁD is, MAGYAR is

 

 

 

 

 

 

 

 

 
    

  
 
<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>


Az aktuális ' KALEIDOSZKÓP '   téma valamennyi cikke
  
Bognár Ferenc :  A szívhez szóló ősműveltség ...
Vetráb József Kadocsa :  VISOKO, A Piramisok völgye ...
Pető Imre :  NIMRÓD ÉS FIAI ...
Bognár Ferenc :  Isten képére, avagy a nyelv holografikus rendje ...
Bognár Ferenc :  A Jász hőskor és a biblia-történet ...
Bognár Ferenc :  A Szűzanya (Fekete Madonna) fattyú népei ...
Bognár Ferenc :  Az Életfa csillag-gyökerei ...
Bognár Ferenc :  A Magyarok Istene, avagy Boldogasszony nyelvi hagyatéka (II.) ...
Soproni Svetlik Ottó :  Szkíta szavak a magyar, a szláv és más európai népek nyelvében.
A magyar nyelv szkíta szókincse. 1. rész. ...

Soproni Svetlik Ottó :  Szkíta szavak a magyar, a szláv és más európai népek nyelvében.
A magyar nyelv szkíta szókincse. 2. rész. ...

Soproni Svetlik Ottó :  AKKÁD is, MAGYAR is ...
Soproni Svetlik Ottó :  Az ősnyelv nyomában Krantz után a dravidáktól az obi-ugorokig ... Ezt olvasom!
Soproni Svetlik Ottó :  Ősnyelv a Kárpát-medencében, pannon és ungárus ...
Soproni Svetlik Ottó :  Gelu (Gyalu) és Búvár Kund. Ősnyelv a Kárpát-medencében 2. ...
 
    

  
 

Eddigi hozzászólások:

A cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


 
    

  
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)

Extra mosolyok:
(Egérrel megfogva behelyezhetőek a szövegbe.)

Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)



 
    

 
Generálás ideje: 0.05 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
23 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 2579456 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:171
Látogatók összesen 1497 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
humbarandog
Ursulan
suhavulta
moroc
mocor