Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Honlap és cikk ajánló!
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
3217163
látogató!
Ma  384,
ebben a hónapban
9513 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 2 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 
Beküldő neve
webmester
Beküldés időpontja :
2019.05.08. 15:37
Elolvasva
574
  Nyomtatható változat   Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez! 

Bognár Ferenc

Témacsoport: KALEIDOSZKÓP

Jász őstörténet
(Horvát István után röviden)

<<< Előző cikkhez

 

Hivatalos történettudományunk szeret azon sopánkodni, hogy nem maradtak írásos maradványok történelmünk korai időszakáról. Élesen cáfolja ezt a most, közel 200 év után újra kiadásra került tudós Horvát István, Értekezés, a Jászokról mint Magyar Nyelvű Népről és Nyilazókról c. őstörténeti műve és folytatása.[1] E ritka módon felkészült és alapos kutatót, adatközlőt,[2] hitelességénél fogva az ötven évvel később munkálkodott Gyárfás István akadémikus is felhasználta saját könyvében.[3] Váratlan távlatokat nyitó óriási adathalmazából, igyekeztem átláthatóvá téve csak a leglényegesebb vonalakat kiemelni. Szerencsére, ami még 10 éve is abszurd felvetésnek tűnt, az ma az újabb keletű archeogenetikai kutatások keleti kapcsolatokat mutató eredményei[4] fényében immár átgondolásra érdemes elméletté lágyult.

Horvát István az Országos Széchenyi Könyvtár első felügyelőjeként, még eredetiben olvasta a görög, latin és héber nyelvű kútfők, és régi oklevelek anyagait. A történelmi leírások vizsgálatánál feltűnt neki, hogy egyes azonos események szereplői, a szerző személyétől függően, eltérő nevek alatt szerepeltek! Rájött, hogy a beszédes népnevekről tükörfordítást adó historikusok keze alatt, jóval több népnév született, mint amennyi nép valójában volt.[5] Ezért fontosnak látja kimutatni, hogy a tükörfordítású népnevek ókori halmazában, ősnépeink hadierényeket csillogtató jász-lovasíjász ágának szereplése, jól látható és beazonosítható nyomokat hagyott szerte az ókori Eurázsiában. Gigantikus horderejű felismerései miatt, az utána szárba szökő finnugor irányzat képviselői őt elhallgattatási céllal, őrültnek bélyegezték meg. Így eredményei és érvei, máig hivatalos vizsgálat nélkül maradtak. Méltatlanul mellőzik műveit, holott a hivatkozott szerzők eredeti szövegeit hozva, írásai kiváló forrásművek lennének a mai történetbúvárok számára is.  

A szkíta-hun ősiségünk irányába állított finnugor tilalmi sorompók fura helyzetet idéztek elő. A témával behatóan foglalkozó amatőr kutatók kerültek lépéselőnybe. A magam részéről fogalmi tisztázást látok szükségesnek, ha egybevethető vonások adódnak a mítoszi mondandó és a történelmi folyamatok között, és ha azonos jelentésük alapján több eltérő népnév is egyeztethető! Nem lévén szakember, hivatkozásaimat az olvasmányosság hangsúlyán a lábjegyzetekben adom meg.

Kellő óvatossággal kezelve is e témát, magyar történelmünk szempontjából fordulópontot kínál a jász múlt exhumálása, eredetük és ókori előéletük feltárása. Váratlan kifejlettel nem csak a középkori Jászok neve forrt össze az ,,íjász” fogalmával, de az ógörög nyelv tanúsága szerint ugyan ez a kultikus szintű és magyarul is érthető analógiás nyelvi kapcsolat állt fenn az ókori Jászok és íjuk esetében is, ami viszont már magyar őstörténeti húrokat penget. A képlékeny mítoszi adatok bevonásával, érzékelhetővé szilárdul az íjász kaszt hadtörténeti főszerepe. Látható lesz, hogy az i.e. II. - I. évezred harcos elitjeként, uralmi pozíciójuknál fogva tudtak nagy lökést adni az egyetemes kultúra felvirágoztatásának. Ősisége okán rejt tehát rengeteg kultúrtörténeti újdonságot a csillagvallási elemekkel bővelkedő Jász hagyományvonal.

Különösen fontos tisztába tennünk már itt az elején, hogy a Jászok mai iráni származtatása, könnyedén illeszthető a Horvát István hirdetette még korábbi ősmagyari eredetközösség lehetőségéhez! Mindössze apró módosításra szorulnak a szokásos fogalmak és értelmezési módok.  Lehetne Jászainknak egy hulláma XIII sz.-i iráni jövevény a Kárpát-medencében, e helyzet sem zárja ki egy jóval korábbi tömbjük I. sz.-i pannóniai jelenlétének esetét. Még középkori feltételes iráni nyelvük sem bizonyít eredetet, hiszen az is lehet egy korábbi nyelvcsere eredménye. Sok tehát a bizonytalanság. Viszont biztos tévedés egy esetleges XIII. sz.-i jász mellék-hullám epizódját, a Jászok teljességi történelmeként kezelni. Mit mutatna a teljesség? Azt a zavaros, pillanatnyilag még megmagyarázhatatlan helyzetet, hogy hagyományelemeinkkel társítható szkíta-hun-jász régészeti maradványok és írásos utalások, egyetemes szétszórtságban megtalálhatóak az ókori világban.

Ebből kifolyólag, újravizsgálandó a számtalan véletlennel magyarázott átfedés és egybecsengés valódi oka!

Ősiségünket hirdető krónikáink, archaikus műveltségi elemeink és az archeogenetika friss eredményei szerint, történelmünk folyama több ezer éves lehet. Ez esetben joggal feltételezhető, hogy nyelvünknek is e fejlődési menethez illően ősinek kell lennie! Amit hiszen ragozó volta és gyökrendszere a napnál is világosabban hirdet. E résztudományok összecsengő eredményei miatt kikerülhetetlen a kérdés, lehet-e az ősnyelv egyik egyenes ágú örököse a ma magyarnak nevezett nyelv! Remélhetőleg a kapcsolat körvonalazódni fog! Minden esetre szókincsünk bősége, terjedelmessége és érzelmi kifinomultsága, élesen ellentmond a korábbi, hiányállapottal okolt átvételi elmélet realitásának. Őstörténelmi vonalunk kiterjesztésével tehát egyre valósabbá válnak a krónikáink hirdette szkíta gyökereink. Miért fontos ez?

 

 

                        A szkíta magról sarjadt őskultúra

 

 

A régi leírások értelmezésénél számításba veendőek a kor sajátosságai! Esetünkben a mitikus ősszemlélet analógiás jelképiségéről van szó, főként annak szokatlan mondandójáról! A máig mellőzött analógiás társító logikát követve árnyaltabb, tisztultabb korképet kapunk. Vagyis a valós történetfolyam összeegyeztetendő az ókoriak mitikus időbeosztásával, mely utóbbi az idő-hossz helyett, a jellegzetes kulturális vonások alapján kronologizált! Az ókori híradások szálai azért futnak össze szkíta elődeinknél, mert nekik e mitikus alapú felosztásban saját külön ,,történelmi” korszak jutott.

1)-A korai egyházatyáknál a vízözöntől (Noé) a Bábel-tornya építéséig terjedő időszak, a szkítizmus koraként szerepelt. [6]

2)-Erről szól más szavakkal a római Cato (i.e. III-II.sz.) is!:

A vízözön után Ság Scythiában született újjá az emberiség, és a Scythák megszaporodván, a világ tájaira elsőként küldtek gyarmatokat.[7] (Oka lehetett hatalmi, de akár gazdasági is.)

3)-Épp ezért e kezdeti szkíta kulturális korszak, markáns nyomot hagyott még a Bibliában is!

Amikor a vízözön által legyőzött régi, bűnös világ romjain Isten szövetkezett Noéval, akkor a köztük született (győzelmi) szövetség jelképe, az ÍJ lett!!!    (1Móz 9,13)

            Bár a vallásos utókor tudatában e szövetség jelképeként a szivárvány rögzült, de a héber, görög és latin nyelvű Bibliákban a kifejezésére alkalmazott KESET, TOXON és ARCUS szavak elsősorban Íjat jelentettek!!! Értsd jól, a ,,vízözön” utáni emberiség szkíta gyarmatos rétege, saját kultikus jelvényük az ÍJ ,,jegyében” kolonizálhatták a földet. Hatalmuk megdőltével pedig a kultikus ÍJ szóképük eredeti értelmét, elhomályosította a szivárvány mellékjelentés!!! Ebből láthatóan, mi már mit sem tudva az ókori szkíta kulturális alapokról, torzan értelmezzük a régiek mondandóját. Ergo, félreértve az ősi ismeretvilágot, téves következtetéseket vonunk le a történelem eseményeiből.

Valóban a nomád szkíták lennének az emberi kultúra letéteményesei?

A mitikus információtöbblet beszámításával jön a váratlan eredmény! A régiek nem antropológiai jellegzetességek alapján állítottak fel faji kategóriákat, hanem számukra megkülönböztetésül az életvitelt uraló létszemlélet, a lelkiség, az életvitel jellege vált mérvadóvá. Ebben a megközelítésben a szóban forgó lovasíjász Szkíta népek egyben Jász-íjászok is voltak, és aki a Szkíta és Jász népek eltérő voltára hivatkozva elutasítja kulturális rokonításuk realitását, annak számára hozom az ősi Szkítia területén élő svéd utódok nyelvi egyeztetését.

Svéd nyelvhagyomány útba igazít. Nyelvük szkíta (népnév) és lövész, (íjas lövész, tehát íjász) szavainak ,,egyezése” mutatja, hogy a szkítákat íjásznak tekintették!: 

Svédül SKYT = szkíta és SKYTT = lövész.

E svéd kifejezésekből következően, a szkíta név nem egy népet, hanem beszédes módon a (mitikus hérosz) korszak íjász-létszemléletű néprétegét jelölhette, ami Horvát István két féle igazát is támogatja. Egyrészt kulturális téren mutatja ,,szkíta ősnyelvi” kezdeteket és befolyást, hiszen a későbbi indogermán nyelvek e szkíta népnévről képezték saját íjász-lövész szavukat. [8] Másrészt a Szkíta és Jász név egy-azonos íjász jelentése pedig kiválóan mutatja, hogy az idők során sokkal több népnév lett a tükörfordítás miatt, mint amennyi nép ténylegesen volt. Természetesen a sztyeppei íjfeszítő népek a hódoltatott népek bevonása által állandó keveredésben voltak, éppen úgy, mint bármely birodalmi nép, ami viszont a mai etnikai alapú szelekciók téves voltára enged következtetni. Ahogy az elzártságukra ügyelő, a hagyományaihoz szigorúan ragaszkodó, zsidó nép sem mutat genetikai egyöntetűséget.  

 

 

Az ősi analógiás névadás

 

Őseink tudásának nagy része felejtésre került. A szkíta ,,népnévből” képzett lövész szó jelenségénél ezért utalnunk kell a látens, de bizonyítható nyelvtörténeti tényre, miszerint a korai fogalmi szóképzésnél, (a mitikus szemlélet hatására,) isteni idea lett mintaként követve! Ez volt a beszédes nevek adásának kora, mikor még a korai istenek nevéről lettek képezve a vele minőségileg rokonnak tartott kifejezések.[9] Főleg a népnév, méltóság, kultikus fogalmak, stb. Pl. Erószról az erotika, Kronoszról a kronológia, Istár/ Histárról a história, Pánról a félelem pánik szava, a X. sz.-i rettegett magyarok Ugri nevéről pedig az emberevő óriást jelentő ogre,[10] stb. stb. E képi-névadó hagyomány miatt vezethető vissza szinte minden ősi szó valamely hajdani isten nevére. Bár a hozott szkíta esetnél a hozzá tartozó istennév már elenyészett, de a kétkedőket az Isten képére c. tanulmányomhoz utalom, melyben statisztikailag rengeteg példával bizonyítom e névadó logikai rendszer hajdani meglétét.[11] A továbbiakban több esetben is előkerül gyakorlati valósága.   

 

 

 

A mai Jászok

 

 

Történelmi téren a tudomány, egyes népeknél egy pontból induló, egy szálon futó történetiséggel számol, vagy csak az ókorban, vagy pedig kizárólag a középkortól eredően osztva nekik szerepet.[12] Ám az azerbajdzsáni valamint a kazahsztáni rokon magyar törzsek előkerülése mutatja, hogy a népek korábbi elválása illetve szétrajzása miatt, helyesebb lenne több ágon hullámzó, átfogó történetiséggel számolni! Így kellene a jászok történelmét is kezelni!

A köztünk élő Jászokra térve, iráni, alán-utód népnek tekinti őket a mai magyar tudomány, adatok híján a betelepülési idejükről viszont csak találgatni tud. Makkay János régész, az Előítélet nélkül a jászokról c. tanulmányában józan megfontolással ezt a helyzetet feszegeti, és kijelenti, hogy adatok hiányában nem lehetne se megerősítő, se cáfoló tudományos következtetéseket levonni. [13] … …,,Mivel nem lehet tudni, nem szabadna állítani, hogy (a jászok) nem lehetnek az 568-ban ethnikai identitásukat még bizonyára őrző (alföldi) szarmata-alánok utódai.” …[14]

Jobb híján tehát egy XIII. századi kun betelepedéssel együtt beköltöző elemeikkel számolva, két elmélet él velük kapcsolatban. Egyik vélemény szerint egyszerűen a középkori íjászokat nevezték Jászoknak, azaz csak íjaikról kapta egy néprétegünk a nevét. A másik irányzat pedig elválasztva a magyaroktól, nyelvcserén átesett, oszét rokon iráni eredetűeknek tartja őket. Az adatok egybevetése szerint valóban az íjakkal kapcsolatos a nevük, és érkezhetett akár iráni kultúrkörből a Jászok egy része, de a több hullámú beáramlásuk figyelembe vétele jócskán kibővíti a róluk alkotott képet.

Hajdani nyelvük irániságát és oszét rokonságukat illetően, Kánnai Zoltán járt alaposan utána a cáfoló érveknek. Kiderítette, hogy itt is a kötelező finnugor irányzat kapaszkodik téves értelmezésekbe. A jász nyelv irániságát egyrészt a sziléziai Werhner György 1550-es közlésére alapozzák: eszerint az ő koráig a jászok megtartották a maguk ősi, különös, őket a magyaroktól megkülönböztető nyelvüket.

Ezen ,,ősi, különös, megkülönböztető” nyelvet tartja a tudomány iráninak, anélkül, hogy a hatvani szandzsák szintén ekkor készült adókönyvének szinte totálisan magyar jászsági névanyagát, figyelembe vette volna. Súlyos figyelmetlenség ez, ha a 100 évvel korábban írt Bonfini szerint is a XV. sz.-i Jászságban már a magyar nyelv forgott közkeletben.[15] Tehát a XIII. sz.-i Jász hullám, két évszázad leforgása alatt magyarosodott volna meg? Valójában Werhner Gy. szavai csak dialektusi különbségre utalnak, ami a jászok által később is használt sajátságos palócos beszédre vonatkozhatott.[16]

A jász nyelv irániságának másik érve az ún. pilisi jász–szójegyzék.

Kánnai Zoltán e Jászságtól távoli Pilisben fekvő Jászfaluból származó nyelvemlékről is kimutatta, hogy azt tévesen tekintik jászoktól eredőnek. Nagy valószínűséggel inkább egy Kaukázusból jövő - és ezért hegyi lakhelyet választó - iron (oszét) kolónia hagyatéka lehet,[17] akikre csak áttételesen ragadt a jász név.

Mint írja, már az oszétok jászságával is baj van, hiszen a jász név - a kaukázusi Oszétia vidékén - sem az irániként jegyzett oszétokat, hanem a (kipcsaki török nyelvű) balkarokat jelöli. Az oszétok magukat nem jásznak hívják - még oszétnak is ritkán - hanem azon saját régi iron nevüket használják, melynek az ősidőkben semmi köze nem volt a jászokhoz.[18]

Bizonyítékok hiányában pedig téves elgondolás Jászainknak iráni nyelvet hirdetni. De az sem oldana meg semmit, ha a XIII. századi hullámuk nyelve tényleg nem a magyar lett volna, hiszen ez épp úgy eredhetne egy korábbi nyelvcseréből, amint ez több nép esetéből is ismert.

 

A Jászok ,,magyarsága” mellett érvelő tény viszont, hogy magyarországi történelmi szerepük és jogi és kulturális helyzetük, semmiben sem különbözött a többi nemzetségétől. Épp úgy saját közigazgatási törvényekkel és szabadságjogokkal felruházva, külön tömbben éltek kapitányaik alatt, mint a többi nemzetség. Ezért szinte egyedülálló eset lenne, ha ilyen elszeparált helyzetben lévő nép pár száz év alatt megmagyarosodva, elhagyná ősi nyelvét.

Ha a csángók századokon át elkülönülve is megtartották magyar nyelvüket, ha a jászoknál jóval korábbinak elismert székelyek is megőriztek néhány különös, csak a székelységre jellemző tájszót, úgy a jóval később érkező, iráni nyelvű jászoknak még többet meg kellett volna őrizniük saját ősi kifejezéseikből. Miért nem tudták külön élve sem megőrizni a maguk ősi nyelvét, mint akár a svábok?

Archaikus magyarságuk mellett érvel még azon jász-íjász kultúrköri sajátosság, amely - az íj központi gondolatára visszamenően - ,,analógiás-névadásuk” töredékes maradványaiként értékelhető.[19] Ilyen a jász városok nevében lévő Jász előtag, meg a nyilas mértékegység - a ,,nyilasokban” mért és nyilasokban számon tartott föld - valamint a királynak fizetett ,,nyilas jövedelmek” középkori hagyománya.[20] Ezek mutatják, hogy a Jászoknál a kultikus szerepű íj, elnevezésükön túl a gyakorlati életbe is bevonódott, ami kimondottan ősi, mitikus hagyományvonalra utal. Alaposabb vizsgálatot érdemelnek tehát a róluk fennmaradt híradások. Ahogy a régészet is kizárólag a történelmi leírásokból tud biztosat állítani a feltárt maradványok hovatartozását illetően, úgy ideje a Horvát István által hozottakat megvizsgálni!

 

 

 

Három az egyben, jász, jazyg, filiszteus

 

Áttekintésünket indítsuk a különös történelmi helyzettel, amely Horvát Istvánnak feltűnt.:

Középkori jászainkat a magyar királyi törvényekben és oklevelekben, az ókori JASONES és JAZYGES népek neveivel illették, továbbá teljesen érthetetlen módon, a bibliából ismert PHILISTAEUS (filiszteus) néven is emlegetve voltak.

 

- 1681 előtt a törvényekben PHILISTAEUS, az oklevelekben JAS, JASSONES névvel, de néhol váltva, vagy egyszerre mindkét formában, PHILISTAEUS azaz JASONES szerepeltek.

-1681-1751-ig a JAZYGES azaz PHILISTEAUS és

-1751-től végleg eltűnik a Philistaeus nevezet, és marad a JAZYGES alak. [21]

 

A JASONES és JAZYGES nevek valóban köthetőek az iráni ókorhoz, de az iráni származtatás a finnugor eredetelmélethez hasonlóan, fordított irányú. Váratlan helyzet viszont, hogy Jászainknak Filiszteus néven köze lett volna a szentföldi őskultúrához. Ám így kellett lennie, a középkori írók nagy része még tisztában volt e szokatlan ténnyel, ezért az első magyar Bibliákban is a fordítók Jásznak írták, fordították le a kánaáni Filiszteusok nevét!!!

Az elfogulatlan és alapos utánajárás tehát három eltérőnek tartott népelem egybevetését igényli! Ezek lennének a középkori Jászok, az ókori Ias/ Iazygok, valamint az ókori Filiszteusok. 

 

 

 

 http://osmagyar.kisbiro.hu/keptar/jasz_elemei/image008.jpg

Mikoviny Sámuel 1731-es Jászság térképének címkerete:  Iazygum et Philisteorum

 

 

Pannonia ókora

 

 

Az ókor földrajzosai szerint, a mai Kárpát-medencében élt:

-A Duna-Tisza közén (eredetileg görög, de itt latin betűkkel) IAZYX, (kiejtve Jaszusz) és tbsz. IAZYGES, sarmatiai nép.

-A Dunán túl Ptolemaios említett IASSIOI népet, e név Pliniusnál IASII formájú.

-A Dráva mellékén, kőbe vésve maradt: Respublica IASORUM (Ias Köztársaság)

-és Toplicánál szintén kövön: Aquae IASAE (Jász-Fürdő) település feliratát találták meg. [22]

-Erdélyben ismét kőbe vésve: i.sz.150. Dacorum IASSIORUM, azaz ,,dák Jászság.”[23]

 

A rendszerezést kezdve a Iazyges (Iazyx) népével, velük számol a történettudomány. Őket minden ókori térkép jelzi a Kárpát-medence Duna-Tisza közétől kezdve egészen a Fekete-tenger északi partjaiig elhúzódó sávban, a Római Birodalom határain túl eső, meghódítatlan területeken. Már Nagy Sándor idejéből az Ister (Duna) mellett élő Iazyges földjéről hallani.[24] (Egyesek e Iazyges nép alföldi szarmata utódaiban tételezik fel a jász vonal folytonossági lehetőségét.)  

 

 

Iassii

 

A Iazyges (Iazyx) nép ismertségével ellentétben áll a pannoniai IASSII-k helyzete.

Ugyanis a rómaiak által elfoglalt dunán-túli, dráva-melléki és daciai területek rejtélyes IASSII/ IASSOI népéről alig tudni. Velük valami nincs rendjén, eltűntek a Pannoniát bemutató leírásokból, sőt mára teljesen kiszorultak a történelemből is.  

Élt itt egy magyaros hangzású ókori elődnép, fejlett köztársasági államalakulatban (Respublica Iasorum) aqua Iasae fürdővárossal, és ennek ellenére hírük sem maradt! Érthetetlen, hogy szakembereink miért nem számolnak a Iasi állam korai létével, civilizált vívmányaival és történelme alakulásával. Pedig földrajzi szomszédságuk által, a Dunán-innen, római uralom alatt élt IASSII-k egybevonhatóak lennének a rómaiak dunai határán (limes) kívül rekedt IAZYX/ IAZYGES (ejtsd Jaszusz) népével. Még nevükben is szinte azonosak, mert a latin IASSI névtől csak a görögös leirati formájában tér el a Iazyx (Jaszusz) név.[25] Ismétlem, a két nép vizsgálatát együtt kellene lefolytatni, hiszen egybefüggő területüket csak a limes vonala vágta ketté. Persze nehéz feladat lenne a barbárnak tekintett Iazyges népéről feltételezni, hogy egy részük már a római hódítás előtt államalakulatot hozott létre Pannoniában.

Egybevetve a híradások adatait, a római hódítások előtt a Meotis-tengertől (Azovi) egészen az Adriai-tengerig terjedhetett a sarmatiai Iazyges-Jászok uralma, hiszen Illyriában is éltek IAS-ok.[26] Ez így már egy elgondolkodtatóan hatalmas, szinte birodalmi egységet rajzol elénk, egyik súlypontjában a szervezett IAS államformát bizonyító maradványokkal!

 

 

 

 

 

Minden út Szkítiába vezet, avagy JAZYX (Jaszusz) = JAS = JON

 

 

Itt további fogalmi tisztázást igényelnek a IASSII ősnépen keresztül adódó váratlan történeti átfedések. Kiderül ugyanis e IASSI-król, hogy egyúttal ION-ok is voltak, ami a névsokasodás tipikus esetét felmutatva igazolja, hogy ismereti kategóriáinkkal van baj.[27]

Nos egy felöl a Iassii/ Jassii népnév folytán náluk iráni profilt várunk. Más felöl az Iazyges-ek szkíta-szarmata eredete mellett, (a szintén szarmata alánok által) az őket fémjelző iráni kultúrhatásokra rábólint a tudomány. Vagyis életterükben egybefüggő, és csupán a latin és görög betűs leiratban eltérő nevű, egyaránt ,,iráni jellegű” népről van szó. A hangsúly azon van, kik is voltak ekkoriban az irániak? Az ,,irániként” jegyzett területeket a római hódítás korában, a magyarokkal is rokonított Parthusok íjfeszítő népe uralta, akik pénzeik tanúsága szerint görögös írásbeliséggel bírtak.

Visszacsatoló tényként e kérdéses Parthusok, az ókori íróknál a Szkíták vándorai/ szökevényei/ kivándorlóiként voltak számon tartva.[28] Ha tehát a Szkítákról már láttuk, hogy lövészek-íjászok, azaz Jászok voltak, akkor kivándorlóik a Parthusok szintén, és ezért hívhatták ekkor a pártus uralom alatt álló Babilont, Jász Városnak.[29]. Az egymást váltó szinonim nevek által így érnek össze és értelmeződnek a korábban szétágazó eredetszálak.

A Szkíták, mint tudjuk Jász-íjászok voltak, és lám a Jazyges-Jászoknak a Metanasta = helyváltó/ kivándorló neve épp azt jelenti görögül, amit maga a szkíta nyelvű parthus szó, ill. a róla képzett népnév. Parthus = kivándorló, (magyar szinonimája elpártoló)

Nomád Szkíta → Jász-íjász, → Metanasta → kivándorló → Parthus, mind ugyan az.  

 

Miként tehát az iráninak tartott pannoniai IAS-ok rokoníthatóak a ,,görögös” kultúrhatásokat mutató Parthusokkal,  úgy a IAS-okra tapadó görögös ,,ION vonás” sem lehet különös!:

Pannoniai területük a Respublica Iasorum, egyúttal Ioniának is hivatott.

 

            Fennmaradt, hogy:

A (Respublica Iasorumhoz kapcsolódó) alsó-pannoniai Moursa város, (Eszék) IÓNIA városának tartatott!!! [30]

 

Nem elírás, nem képtelenség, mindössze szokatlanul új történelmi helyzet számunkra. A régiek tudták jól, hogy a pannóniai Iassii/ Jassii nép gyökérazonosságban áll az általunk görögnek elkönyvelt Ión/ Jónnal és viszont, a görögföldi Ión/ Jónok pedig egyúttal Ias-ok is voltak!!! Ne feledjük, szkíta alapokról indultunk! Lazítsunk hát a Ión/ Jón nép görög voltának beidegződésén, mert egy még korábbi kapcsolattal ősnépi szinten, egytövűek az Iasi/ Jasi néppel! A közös szkíta alapok miatt, visszafelé haladva az időben egyre egységesebbé válik a kulturális körkép. Ahogy a mítosz is az egynyelvű, egységes emberiségről mesél. Töltsük hát fel ismereti hézagjainkat azzal a meghökkentő kiegészítéssel, hogy az Ión meg az Ias névformák, már a görögöknél alapvetően egyet jelentettek, és alaki eltérésük ellenére ugyan arra az ősnépi rétegre vonatkoztak!!!

 

Haladjunk lassan, hogy belátható legyen az újdonság!

A számunkra ég és föld eltérést mutató görögös Ión/Jón és iráni Ias/Jas nevek alapvető azonosságának okát, Horvát István a közös alapú prehellén, io, ión, ioi, iá, ió, iós = ÍJ szógyökben találta meg![31] 

 

Igaza volt. Görögben az íj jelentésű prehellén IO/ IA gyök kapott maga mellé népnévképző ON végződést, IO + ON ebből lett a IÓN népnév. A IAS név esetében a szóvégi S hang szintén ragként szerepelt! Ezért lehetnek alapjaik közösek, így fordulhatott elő, hogy görögben a Ión név dialektusi változataként használták a Ias formát !!![32] Nincs elég hely itt levezetni, hogy a tudomány prehellénnek mondott népe, az egyeztetőszemlélet kínálta egyeztetőjegyek alapján, megint csak szkítának ismerhető fel. A Jón és Jas népnevek íjász jelentése innen eredően lehet közös szkíta hagyaték. 

Félre hát korunk hibás szelekciójával, hogy görögnek lett elkönyvelve a jón, és iráninak a jász. Gyökereiket tekintve, mind két ,,indogermán” ág egyaránt szkíta alomból származott, és ősnépi azonosságuk jóval tovább fennállt, mint tanultuk.[33] Fel kell tehát élesztenünk és ki kell hangsúlyoznunk a régiek azon magától értetődő ismeretét, miszerint már az ókori görög nyelvben is egyet jelentett a IÓN és IAS név![34]

 

 

Nocsak, a ION = IAS.

Athén ókori városállama egyaránt hivatott Ión és Ias néven is.[35] Mivel a ION és IAS név valóban egyazon ,,íjász ősnépre” vonatkozott, ebből kifolyólag: ahol csak ION népekről kapni ókori híradás, ott IAS-ok is emlegetve voltak!!! [36]

           

Eredetileg együtt, vagy egymást helyettesítve jelent meg e két szinonim névforma mindaddig, amíg a híradások le nem horgonyoztak valamelyik változat mellett! Így volt ez Hellasban, Pannoniában, Illyriában, és minden felé!

Hellasban, Pannoniában, Illyriában, és minden felé!

 

Mekkorát fordult a világ! Elemző látóterünkben az elöl álló fa eltakarja a mögöttes erdő teljességét. Szerencsére az ismert Iassi és Iazyx (Jászusz) nevek mellett használatos Ión változat, még Pannoniában is fentmaradt!:

-Bizonyítja ezt a Dráva melléki Respublica IASORUM-hoz társítható római Mursa városának leírása, (később Eszék) miszerint Iónia városának mondatott!!! [37]

-Római kövek, [38] ill.: ,,Trajánus császár a ionok mellett lakó dákok ellen hadakozott”; és mivel a dákok mellett jazygeseket ismer az utókor, csak rájuk vonatkozhatott a híradás ion névalakja. [39]

-A romlott Pannonia névnek helyes Pan-iónia alakja is ,,össz-Iónia, ill köz-Jónia” értelmű, a latinos Respublika Iasorum név görögös fordításának megfelelően!

-E párhuzamos névhasználat átnyúlt egészen a középkorig, mert Magyarországon a Jászokra még a XIV. sz.-ban is használták a Jon nevet. [40]

 

Legyen elég ennyi egymást igazoló írásos híradás! 

Mindjárt látni fogjuk, miszerint, a görögnek jegyzőkönyvezett Ión népek kulturális rokonságban álltak a térben távolabbi ,,iráni” Ias/ Jas ágakkal, lévén mindkettő szkíta gyökerű. Az ó-görög nyelv amúgy sem állt messze az ó-perzsától. Ezért derülhetett ki a görög-földi prehellén Jónokról is, hogy nevükben szintén íjászok voltak!

A történelem ködéből jövő jónok, és az iráninak tekintett jászok egyeztetése tehát nem ütközik komolyabb akadályokba, még a korai nyelvi eltérések sem számottevőek

 

 

                        Képi analógiák

 

Horvát István tehát helyesen látta meg az ókori és a középkori történeti iratokban is együtt mutatkozó ION és IAS alakok gyökérazonosságát, a jász és íjász, valamint a ion és ias értelmek szoros összetartozását. Úgy gondolta, hogy ókori nevüket az íjról nyerték.

Ő még nem tudva az ősi, analógiás névadó rendszerről, nem kapcsolta ide a hellének előtti IO holdistennőt! Mint már említettük, a névadás korai rendszerében a népek istenükről lettek elnevezve, illetve a még korábbi időkben az istenanyákról, és nem a tárgyaikról. Ezért az íjász népek sem íjaikról nyerték nevüket, hanem a szóképi bokor központi ideájáról, a hasonló tulajdonságú és nevű isteni lényről, aki a jellemzők egybecsengése folytán itt kétségtelenül a csillagvallási tartalmakhoz kötődő, prehellén IO holdistennő volt.[41]

Az Io szó eredete ismert.

Io már a görögök előtt használatban volt (prehellén) ÍJAT, HOLDAT és TEHENET jelentve, és ez maradt meg az utód ógörögben. (IO a Hold, égi tehén képében bolyongja be az egész földet.) A matriarchátusi képbeszédben teljesen természetes volt az egyaránt íves alakú hold és íj, valamint a felajzásra kész női energia és a szintén ajzandó íj analógiás társítása. Ezért hozatott azonosságba a Nő, az Íj, és a Hold, mely utóbbit a földi vizeket mozgató, a földet esőkkel itató, (vándorló) égi tehénként jelképeztek.

Ma már csak tátott szájjal csodálkozunk a régiek analógiás megközelítésén, civilizációnkban idegen gondolat lett női ideára visszavezetni a harcos íjász eszmények gyökerét. Ám a mitológiában járatosak találkozhattak Io (ijo) párhuzamaival. A görögöknél Artemisz, a rómaiaknál Diana holdistennő épp úgy nyilas alak, ahogy eredetileg Egyiptomban is nő, Neit istennő tanította nyilazásra a fáraókat. [42] Így lett a női őshagyományokban még a háború ,,ura” is nő. Ezért imádkoztak az indiai hunok harc előtt Anahita istennőhöz a győzelemért.[43] Az íjfeszítő hunoknak a Holdanya népes családjába való tartozása, az egyik nyomós érv ősiségük mellett. Holdfajúságukról írt a mindezen előzményekről mit sem tudó Dr Blaskovich Lajos kb. 60 évvel ezelőtt:

-mi szerint a görög IO és a kínai JUEH egyaránt ,,hold” jelentésű, (lévén csak kiejtés-módosulatai egymásnak, - mondjuk mi,) miért is a kínaiak HOLDFAJÚNAK nevezték, a Kína határvidékéről Perzsiába költözött JUEHTI, avagy JUECSI, hún népeket! [44]

 

Tehát az íjfeszítő népek egyik archaikus jegyének tekinthetjük a holdtól való jelképes leszármazást! Kulturális dominanciájuk jelenik meg a királyt díszítő holdszarvak képében. (A hold és a csillagok jelzése mellől, láthatóan hiányzik a nap!

 

                                      

 

A hold égisze alá tartozó uralmat, képi párhuzama a királyi szarv jelzi.

 

Horvát István még nem tudva az istenek névadó szerepéről, kora logikáján az ÍJ szót tekintette névalapnak,. Számunkra viszont a Föld-, és Hold-anya tisztelet korábbi időszaka a mérvadó. Ez pedig a felhozott logikai láncolat kezdetét a matriarchátusi idők csillagtiszteletéhez rendeli, és a Iónok esetében kétségtelenné teszi az Io Holdistennőtől induló névadás menetét. A Hold népei, istenanyjukkal való analógiában élve térhettek kultikus bolyongó-vándor életmódra. Innen érthetően nem a műveletlenség, netán építészeti képzetlenség miatt nomadizáltak egyes hajdani néptömbök, hanem a vallási felfogásuk okán. Így kapcsolódnak egymáshoz a Hold-népek főbb vonásai, az íjfeszítés, a bolyongó nomád életmód és a holdtól való leszármazás tudata. A vizsgálatba vont népek mindegyikénél fellelhetőek e jegyek.

A pan-ioniai, (azaz ias-köztársasági) Ión/Ias nép is nyilván saját Io Holdistennőjéről vette nevét, és országukat és szent fegyverüket is a hasonló io/ia szóalakkal jelölték. E névgócosulás pedig az ősi, analógiás-névadás folyománya azzal a különös kitétellel, hogy e prehellén alapszavak magyarul is érthetőek![45] Pannonia tehát a szövetségben élő holdtisztelő íjász-népek ,,birodalma” lehetett, és ha már az I. sz.-ban magyarul is érthető szavakat használt Jászainknak Ias elődnépe, akkor kárpát-medencei jelenlétünk 1100 évesnek tartott időszaka korrekcióra szorul.  

 

E ponton Szűz Máriára is kitérve szögezzük le! Az ő hold és csillag attribútumai, Mennyek Királynője titulusa, valamint Szűz (az újhold) és Babba (hold) melléknevei, mind azon eredendő hold-minőségéről árulkodnak, mely csak a kereszténység térnyerésével homályosult el.[46]

Vagyis messzire visszakövethetőek hagyományvonalaink, hiszen az ókori Pannoniából, (Össz-Iónia) Io Holdistennő országából (Saváriában Isis néven) lett a középkori (holdas-csillagos) Boldogasszony Mária (Babba Mária) országa.

Erre emlékezve, Róbert Károly idejében az itteni Jászokon még ott csillogott a Ión név. [47]

Az ideák párhuzamaiból az őshagyományok folytonossága olvasható ki, és mindössze a vallási főszereplő alakja módosult az ideológiai fordulatnak megfelelően!

A történelem átértékelésre szorul, ha ilyen számú egybeesést a véletlen nem produkálhat. Folytonosság okán maradt a Jászokon az ókori JAZYX / JASSONES névváltozat, akik még a ION változattal is emlegetve voltak. Amikor keleten fordult a kocka, az Ősatyák térnyerésével a buja Ősanyák leszármazási ága szégyenletessé vált.[48]

Herodot írta:

Most ugyan mind más IONESEK, mind az Athénbeliek, nem akarván Ioneseknek hivatni, elszégyenülni látszanak ezen nevezetre.[49]

A holdanyai származás szégyenén, idővel nálunk is eltűnt az istenanyára utaló Ion név, és elsődleges maradt a férfias Jász. A követendő ideák átalakultak.

 

 

           

Nyelvi metamorfózis, JÁSZ-ból GAZ!

 

 

A Jézus születése körüli időkre, a Kaukázusnál be-betörő hunok, már régen ismerté tették nevüket az örmények előtt. Keleti águk Jazyges néven még sokáig megtartotta a Duna-Tisza közétől a Meotisz-tengerig uralt területet, és a történetíróknál egészen a IV. századig követhető nevük. Majd a hírmondó személyének változásával, változik a népnév, és a VII. sz-i Ravennai Geográfus a Meotisz fölötti Jazyges helyén már Gaz nemzetet (Gens Gazorum) emleget nagyon következetesen, hiszen az olaszos nyelvszokások a Jánosból is Gianni-t gyártottak. Így született egy új nép, Chazar/ Cozar/ Kazár névformával, de olaszos nyelvterületen a XV. sz.-ig megmaradt a Gazária alak.[50]

A Ias = Iazyges = Kazár (Gazár) névváltozatok ókortól a középkorig tartó vonalán, kimutatható tehát a történelmi folytonosság. Még a névváltozás okáról is felvilágosítást nyertünk, miszerint a lejegyző személy nyelve lett a meghatározó!

 

A középkori Jászok is Gazok lettek.

 

Egyre több adat és érv áll ki a Jász-magyar történelmi folytonosság mellett, melynek realitását egyes tágabb szemléletű történészek, az IV. századig fennálló Sarmatia vonalán keresztül tartják valószínűsíthetőnek. E történész irányzat, az iráni szarmata jazygesek alföldi maradékaiban feltételezik a jász-alán etnikum esetleges tovább élését, az avar uralomtól, egészen az Árpád vezette bejövetelig. [51]

E feltételezést támogatja a Jászokon ragadt az ókori JAZYX (tbsz. JAZIGES,) és JASSONES névváltozat, továbbá az ókori meg a középkori nyelvi hangváltások párhuzamai. A J és G/Gy hangok egyetemes rokonságán, mind az ókorban, mind középkori Jászainknál akad Gaz és Gyász névvariáns.

Mindössze a nyelvi szakosodás nehezíti tehát az átláthatóságot, de csak azért, mert iskolai tanulmányainkból kimaradt a hangtani képlékenység.[52] Nyomatékosítsuk ezért, hogy az ókori európai Jazyges nép történeti fonalán talált Jazyg = Gazorum változás megismétlődik a középkori Jász, helyenkénti Gaz változata által. Így a moldvai Jászvásár is szlávul mondva Giasium[53]

  

            http://osmagyar.kisbiro.hu/keptar/jasz_elemei/image006.jpg

 

Brion, 1775, Párizs, Carte, De l’empire Ottoman

A Jász/ Jazygesek neve itt Gyazyges

 

A meotiszi Jazyges/ Jászok Kazáriájában, még a XI. sz.-ban is éltek Hunokkal azonosított GAZ-ok,[54] és e helyzet ismételten az eltérő nevű népek egyeztetésének szükségére mutat! 

 

 

 

 

A Jászok kánaáni hídfőállása

 

 

Tekintsünk időben még korábbra! Ősnépi mivoltukból magyarázható az a bonyodalmas körülmény, hogy jászainkat nem csupán az ókori pannoniai elődökkel vetették egybe, hanem időben és térben hatalmasat ugorva a Biblia kánaáni PHILISTEUS népével is rokonítva voltak.

,,Mára kikopott az emlékezetből, hogy a magyar régiségben a Jászok, azonosítva voltak a Bibliából ismert ,,bűnös, rabló” Philistaeusok egy ágával, hisz ez, a keresztény elítélő felfogásban olyan szégyenletessé és elhallgatni valóvá vált, hogy lassan még a jászok között is kiment a köztudatból.”[55]

             A Magyarországra betelepült pogány és vad Jászoknak a bibliai Philistaeus/ Philistinus néven való szerepeltetése - a 150 éves hivatalos vélemény szerint - csak szimbolikus célzatosságú. Ez esetben felmerül a kérdés, miért csak ők, ha mellettük a többi vad pogány nemzetségek név szerint említve voltak![56] Aki viszont megvizsgálja a kánaáni filiszteusok műveltségét, az rájön, hogy a jász-filiszteus azonosság, a velük rivalizáló zsidó-hagyomány szemszögéből lett szégyenletes.  

A Biblia szerint:

A zsidók megérkezésekor, a filiszteusok már a későbbi görög városállamokhoz hasonló berendezkedésben, főként Gáza, Asdod, Ascalon, Gát és Akkaron fővárosok fejedelmeinek uralma alatt éltek, és több kisebb városuk is említve volt. Településeik nagyok, magas falakkal, kapukkal és zárakkal erősítettek, külön megemlítve őrtornyaikat, és még számtalan kerítetlen faluról szól a hír. Technikai fejlettségükre jellemzően, a gabonát a saját malmaikban dolgozták fel, és a régészet hatalmas gabonatárolóikat tárta fel. A fém megmunkálását csak a filiszteusok ismerve, a zsidóknak eleinte tőlük kellett fejszét, ekevasat és egyéb vastárgyat stb. beszerezniük.[57]  

Az Úr zsidókhoz intézett szava is bőségükről árulkodik: nektek adom a Földet, melyen nem munkálkodtatok, és a városokat, melyeket nem építettetek, hogy azokban laknátok, szőlőket, és olajfákat, melyeket nem plántáltatok. Vallási életükről megmaradt, hogy Mózes parancsot adott oltáraik felforgatására, álló és faragott képeik összetörésére és elégetésére, (szent) berkeik kivágására! Egy technikailag és szellemileg fejlett társadalom képe körvonalazódik.

A philisteus név állítólag a héber plisti szóból jött, mely kóbor, ballagó, csapongó; a gyök: palás = csapong, kóborol.[58]  – A régi aethyopiai szótár szinonimái pedig még pontosabb egyeztethetőséget kínálnak, a philistaeus jelentése itt elköltözött, vándor, száműzött, = METANASTA = PARTHUS.[59]

Ebből talán beazonosíthatóvá válik a történelmi helyzet. A Jazyges nép METANASTA, és a Szkíták PARTHUS ága nevének tükörfordításait találjuk a kánaáni filiszteusokon. Figyelembe véve az ógörög phylasz = őr, felügyelő, őrszem, testőr, jelentést, a filiszteusok vándor íjász hadinépnek tűnnek a kereskedelmi utak jelentősebb állomásain. Népnevük itt is etnikum helyett foglalkozás, illetve életkörülmény jelzésére utal!

            Az ókori adatok ismeretében, Horvát István és Gyárfás István akadémikus is elutasította a jászok és filiszteusok tévedéssel, valamint a jelképes hasonlósággal magyarázott középkori egybevetését!

 

Ugyanis!:

1)- A középkori ,,szimbolikus azonosító láz” vírusa, nem csupán a törvények és oklevelek szerzőit gyűrte maga alá, de feltűnő módon a korai hiteles bibliafordítók is egyenlőségjelet tettek középkori jászaink és az ó-szövetségi filiszteusok között!!! Így az 1382-es kiadású töredékekben, magyarra, több helyen is jásznak fordították a bibliai események filiszteus szereplőit,[60] Kánaánt pedig egyenesen a jászok földjének tették meg! Erről írt Gyárfás István akadémikus is.  [61]

2)- A héber hagyományokra építő régi szótár is ide jut.[62]

3)- A középkorban általános volt a jászokról Philistaeusként beszélni. [63]

4)- A középkori lengyelországi (a korábbi szarmata jazygesek földje) törvénykönyvek szintén említettek ott élő philisteusokat, akik a Jazyges utódai lehettek. [64]

5)- A középkori moldvai Jászvásár is váltva Jassky Targ és Forum Philisteorum-ként volt emlegetve. 6) A kaukázusi Derbendben a Jasonius-hegy mellett, ahol a Caspi-kapu Jazuz néven is szerepelt, volt a Philisteus népnek temploma.[65]

7) Immár bátrabban nyúlhatunk a hangtani igazolásokhoz! A kérdéses neveket időtől és tértől függetlenül azonos névváltozatok veszik körbe! Az ókori és a középkori Jász/ Ion név Gaz változataihoz hasonlóan, a kánaáni filiszteusoknál is fellelhető a Ion és Gaz alak is.

                       

 

 

    Metamorfózis folyt. köv.

Filiszteus = Ion = Jász = GAZ:

 

A tévedés elkerülésére célszerű részletezni a bizonyítás fárasztó útjait. Az eddig tárgyalt Jász = Gaz (Gyasz) = Jón azonosságnak megfelelően, mindegyik névváltozat előjön a kánaáni Philisteusokról, ahonnan modern világunk csak az utóbbival számol!

A)- A Philisteusok Gáza városában élt a Gaz/Gazaeus nemzetség.[66]

B)- A jász szinonimájaként használt jón névváltozatot, maga Gaza városának és az előtte lévő tengernek korábbi Io neve kínálja. [67] A mítoszban a földet bebarangoló Io ide is eljutott, azaz a Holdanya vándorló népének Istenanya-tisztelete, egy korai időben erős hangsúlyt nyert a környéken. A térség lakóinál tehát szintén körvonalazódik a prehellén kapcsolat, amit Robert Graves a héber mítoszoknál meg is említ.[68]

C)- A ,,Jón/ Jász” vonatkozások előkerültével, immár nem háríthatjuk a véletlenre a feltűnő névadási párhuzamokat! Jászberény, Jászapáti, Jászjákóhalma stb. hasonlóságára, az öt nagy filiszteus város közül, Asdod, és Askalon JASZ kiejtésű AS előtagjában, valamint GAZA város nevében, (a zsidók Azza formában használtak,) a jász név hangtani változatára ismerhetünk.

D)- Főként ha az íjász eszmények központiságán, Gáza (egy korábbi nevén Ione,) régi pénzein, a nyilazó Apollón, vagy a nyilazó Diana alakja látható.[69]

E)- Adódik egyezés a nemzeti viselet terén is! A Trajanus császár domborművein megörökített Jazyges harcosok bőr pikkelypáncélos öltözéke, megegyezik a bibliai filiszteus Góliát ruházatának ,,pikkelyes páncélú” leírásával! 

F)- Philistaus névnek a régi etiop szótár is elköltözött; vándor, száműzött jelentést ad, mint amit a Jazyges nép Metanaszta mellékneve is jelent.

G)- Végül, ahogy mi Nimród ősapánk gigászsága folytán vagyunk gigász-ivadékok, úgy a filiszteusokról is fent maradt gigászi származásuk.[70] Bár e Gigász = Gé-gens származás nem a Holdhoz, hanem a csillagvallások Földanya-alakjához kötődik, ennyi zavar és romlás a sok ezer éves ismeretvonalon még elfogadható. 

 

E rengeteg fellelt párhuzam a szóban forgó népek integrációját igényelné az elkülönítő történetírás helyett. Bárki utánajárhat Horvát István kutatási megbízhatóságának! Több felöl is körbejárva minden névváltozatot és megjelenési helyszínét, az eddigieknél is jóval aprólékosabban járt el, összegyűjtve és felhalmozva az ókori írók igazoló közléseit. Az általa feltárt tömérdek egybeesés nem lehet a véletlen műve, sokkal inkább a kulturális gyökérazonosság következményeként értékelhető. 

 

 

 

A jász egyetemesség

 

 

A vízözön utáni globális szkíta kolonizáció hírére magam is szagot fogtam, és körülnéztem igazolja-e még valami az ősi közlések hitelét!

Láttuk már a jászok és a jónok archaikus holdanyai eredetét, és láttuk hold-jellegüket egybeolvadni az íjász-léttel, lévén a korai Holdanyák egyúttal Íjas-alakok voltak. Szemügyre véve az ősi harcos íjász-jelleg jelzőértékűvé vált egyetemes alakját, megtalálni vélem a filiszteusokkal kapcsolatban állóknál is. Illő tehát megvizsgálnunk ezt a még kevéssé felderített lehetőséget!

Az ősnyelvi közös eredet okán lett hasonló a prehellén Io/ Jo, a római Iuno/ Juno, és Ianus/ Janus, a kínai Jüeh, valamint az egyiptomi Jah, lévén mind a vándorló Hold nevei.[71] Semmi különös nincs tehát abban, ha a nomadizáló zsidók JHVH/ Jahve hagyományaiban is jelentős szerepet kapott a hasonló nevű vándor hold. Egyiptomból jőve, az ottani kultúrát magába szívó Judea beli Jehuda törzs JHVH Istenének (Jahve) neve, ezért rokonítható az egyiptomi Jah Holdisten nevével. A holderedet 100 éve még nem is volt kérdéses, és a héber és keleti hagyományokkal magas fokon tisztában lévő Mahler Ede szerint:

 …”Az izraeliták JHVH-jének tisztelete, - mint más helyütt kimerítően bizonyítjuk,- ugyancsak holdtisztelet volt.”…[72]

 

Átértékelendő a vallástörténet fejlődésmenete, ha a monoteizmus előfutárának tekintett izraelita vallás is a  szkíta-jász népek korábbi holdtiszteletéből nőtt ki, annak számtalan elemét szívva magába a többi valláshoz hasonlóan. Ezt tudva, érthetőbbé válik a bibliai történetet átszövő látens ,,hold-nyomok” előkerülése.

Az istenek nemzedékváltásának mitikus történetében, Io Holdanya, az ifjabb nemzedékhez tartozó Héra haragja elöl menekülve, egy hosszabb időre Egyiptomban lelt menedéket.[73] A hellén változatú gigantomachia során pedig a Földanya Typhon-szörny gyermeke győzte le Egyiptomban Zeuszt. A jelképes mondandó szerint, Egyiptomban a matriarchátus (Io) egy jelentős ideig diadalmaskodott a feltörekvő patriarchális áramlatokkal szemben, és ezért viselhette korábban a szomszédos Szentföld is Io holdanya nevét.

A szkíta-jász kozmológia globális őskörnyezete teszi érthetővé a belőle kinövő zsidó teológia hold-affinitását. Hiszen maga Ábrahám ősatya is a mezopotámiai Sin Holdistennő földjéről, Sineárból érkezett népével abba a Kánaánba, melynek akkori fővárosa Hacor - a mai Tell-Hazorban folyó ásatások alapján kijelenthetően -  szintén az ősi holdtisztelet egyik fontos helyszíne volt.[74]

 

 

                                               http://osmagyar.kisbiro.hu/keptar/jasz_elemei/image010.gif

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A Tell Hazorban feltárt szentély romjai között, az egyik Kr. e. 14–13. sz-ból származó sztélén ábrázolt alak, a holdisten felé nyújtja kezét.

 

Elfogadható a helyzet. Holdtisztelet Kánaánban, Io holdanya földjén, teljesen természetes állapot. Nyomatékosító jel még a Sinai hegy nevének ismételt Hold jelentése. Itt kapta Mózes a törvényeket.[75] Illetve Michelangelo szarvakkal ábrázolt Mózese is a holdgyermeki minőségről szólhattak, ami akkoriban még tudott lehetett.

A zsidók holdisteni kultuszára utal Istenüknek Jahve neve, és a holdistenekkel egyező bika alakja, melyben átvezette népét a Vörös-tenger mocsaras vidékén. Ezért mondta Jeroboám király a két aranyborjút csináltatva:

,,Imhol vannak a te isteneid óh, Izrael, a kik téged kihoztak Egyiptomnak földéről.” [76]

 

A zsidók Istene tehát nem csupán nevében egyezett az egyiptomi Jah holddal, de Jeroboám tanúságában kora holdisteneinek általános tehén/ bika alakját is bírta. Ezen is túl, a prehellén Io egyetemes Hold, Tehén, és Íj jelképei mind ott találhatóak JHVH alakján. Lásd a már bemutatott hold és tehén vonásai mellett, a szövetség jeléül választott ÍJ-at! Emlékszünk?:

Amikor a vízözön által legyőzött régi, bűnös világ romjain Isten szövetkezett Noéval, akkor a köztük született (győzelmi) szövetség jelképe az ÍJ lett!!!    (1Móz 9,13)

 

Még az ősnyelv szórványai is emlékeznek a Zsidóság szellemi gyökereinek hold-tehén-íj, aspektusára.:

-Az ógörög Io/ Jo, (hold, tehén és íj) az egyiptomi Jah (hold) zsidó JHVH, (hold, bika, és íjra szerződött) továbbá angolul Yew (íj,) és Jew (zsidó,) szavak rokon vonásaiban. Nyílván az íjász kultúrgyökerek hatására.

Mindezek után elfogadhatóvá válnak Palesztina szkíta-jász gyökerei! Ha tehát a filiszteus és föniciai partok hajdani Ionium nevét képletesen ,,Jászia” formában szemléljük, rögtön feltűnik az itteni Israel/Jiszrael meg a többi Jisz kezdetű nevek hangtani rokonsága. Hamarosan jelentésükben is rokonságot fogunk kimutatni![77]

 

 

           

Asszíria

 

 

Io helyi szereplése, azaz a holdtisztelet uralma megokolja a környék korábbi Jón vonásait. Így a Menelaosz emberei által alapított Palesztínai kolóniák mitikus történetei is több hitelt nyernek. Bár a zsidókról egészen más kép alakult ki, ennek ellenére láthatóan kulturális gyökerekkel kapcsolódnak a Hold-tisztelethez, és ezen keresztül a prehellén Jón-Szkíta ősnéphez! [78]

E szkíta őshagyományokra fókuszálva, különös ,,íjász” távlatok nyílnak a kutatók előtt. Ugyanis a köztudottan harcias szomszéd államban, Asszíriában is uralmi pozícióban találjuk eszméjét. Nem lehet más képen értékelni azt a jelenséget, amikor a névadás több irányból is az íjász-ideákhoz vezet vissza.

Asszíriánál is ezt találjuk.

Analógiás névrendszerében: 

Asszíria Assur városában őrködött népén az asszírok Assur istene, és az uralkodók nevének ASAR-ASUR tagja nyílván őt, népét, esetleg földi helytartóját jelöli, pl. NabopolASAR stb. A rokon szóalakok tehát a helyi istenre vezethetőek vissza, akinek ,,jász = íjász” jellegét, a képeken látható nyilas-alakja emeli ki.          

http://osmagyar.kisbiro.hu/keptar/jasz_elemei/image013.jpg    

http://osmagyar.kisbiro.hu/keptar/jasz_elemei/image012.jpg 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az ,,asszír” szavak jelentése is ide mutat:

-    assur, usur = Nemes, és Őrző,[79] (Az akkori íjász harcos címe és funkciója.). 

Asszíria íjász profiljának hold aspektusú kulturális hátterét, az i.e. 1700 körül uralkodott Puzur-Szinasszír király duplán is igazolja, hiszen nem csak a nevében azonosult a holddal, (Szin) de uralkodói Enszi címe is holdat jelentett.[80] Asszíria íjász voltára Tigris folyója nevének ,,nyíl” jelentése ad végső megerősítést. [81]

E nyíl értelmű görög Tigris szónak asszír Diglat/Tiglat változatát találjuk meg, pl. Tiglat-pilesar asszír király nevében. Assur Isten alakja, királyaik neve és címe tehát épp úgy a holdtól eredő nyilasság kiválóságát és emelkedettségét hirdette, mint a környék helynevei, ami tehát az ősi analógiás szemléletből fakadt, és szorosan rokonítható a szomszédos Kánaán névrendszerével!

A vizsgált területek ,,íjász” dominanciája a mitikus szkíta kolonizáció sikerét jelzi, talán ahhoz az mitikus történelmi jelenséghez kötve, melyben a harcosok kasztja - a mitikus emlékezetű ksatria-lázadás osztályharca szerint - megszerezte a papoktól a társadalmi elsőséget.

 

 

                        Izrael

 

A zsidó neveket tekintve, ha JHVH isten Jehuda törzse a közös hold-tiszteleti alapokról indult, akkor nyílván az Israel törzse is. Csak a női hold-aspektus szégyenteljessé válásával polarizálódott át minden, az új korszak ellentétes kulturális és társadalmi igényeinek megfelelően.  

A zsidók egyiptomi előéletéhez hasonlóan, a Filiszteusoknak is egyiptomi leszármazás ad meg a Biblia.[82] Vagyis szakosodott jelenünk ellentétes ismereteivel szemben, tömérdek szál mutat eredendő kultúrtörténeti átfedést a bibliai zsidók és filiszteusok között, holott állítólag ősi harcban álltak egymással. Az isteni-névadás hagyománya alapján, az Ábrahám érkeztekor már királyaik uralma alatt, szervezett állami keretek között élő  filiszteus-jászok nyelvköréhez illeszkedik a környék Jiszrael, Jiszák, Jiszmael, Jisszakár, stb. név-gócosulata. Hamarosan a jelentésükből is láthatóbb lesz a közös Jász gyökér. 

 

 

Etiopia és a Falasák

 

 

A közös gyökerek valóságára tanít a Falassák félreértett helyzete is!!!

Izraeltől csaknem 3000 km-re, Etiopiában élt a feketebőrű Falasa nép, mely jeruzsálemi származást vall, és ezért kapták Falasa = száműzött, illetve kivándorló nevüket.[83] (Lám, lám, ugyan ezt jelenti a Parthus, valamint a (Jazyges/ Jász) Metanasta népnév.)  Bár a Falasák héberül nem tudnak, de vallási szertartásaik meghökkentő módon régebbi ,,mózesi” elemeket hordoznak, mint a mai ortodox zsidóké. (Feltételes Szkíta-Jász ősiségük esetén, ez helyénvaló volna.) Jelen vallási állapotukból zsidó voltukra ismerve, Izrael állam kb. 15 éve bevándoroltatta és honosította az utolsó etiopiai csoportjukat is.

E véleménnyel szemben a régi etióp bibliák, az Etiopiában is élt philistaeus néptöredéket hívták FALASI ill. FELESET néven, és történeteinek philistaeus szereplőit írták le bennük etiop nyelven FALASÁNAK, nem pedig a zsidókat.[84] Logikus módon, hiszen a Falasa és a Philistaeus név jelentése egyaránt: vándorló, (csapongó) ill. száműzött értelmű, és F-L-S gyökükben is azonosak!!

Feltehetően, az érclelőhelyekkel bíró Etiopiába is eljutott hajdani Philistaeus néptöredék vált Falasaként ismertté, és ezek modern utódait nézik most zsidónak az archaikus vallási jegyek miatt. Az egyezést kínáló alapokat tévesen a zsidó kultúra privilégiumának tekintik, holott láttuk mennyi érv szól a fordított helyzet mellett, vagyis, hogy a zsidók léptek ki az egyetemes hold-tisztelet köréből, és tértek új vallási irányokra. (Teljesen hasonló módon tehát, mint a turáni ősvallást elhagyó iráni törzsekkel is megesett.) Valószínűleg nem-zsidó voltukból fakadóan ismeretlen a héber nyelv, az ősi vallási hagyományaikat amúgy szigorúan megőrző etiop falasák körében. Nem csodálkozhatunk tehát, ha a Falasák hagyományaiban Filiszteus-Jász-íjász nyomokat találunk!

Erre utal a hajdan az etiópiai Falasákkal ,,együtt élt,” de mára elenyészett Géez (vándorló és szabad jelentésű) nép, aki az etiopiai ősnyelvet is adta. Itt volt a történelmi Tigré vidéke, és mi a Közel-Keletről már ismerjük a Tigris név nyilas jelentését.[85] Nos e Géez nép, már csak nevének vándor-jelentése által is a Jász/ íjász név GAZ változatára hajaz.[86] Vagyis ha e Géez név a Jász változata lehetett, akkor természetessé válnak a Falasák meg a Filiszteusok között adódó átfedések is.

Ne feledjük, Etiópia által abból az ősi Chus országból kerülnek elő a ,,jász-gyanús” történelmi maradványok, amely Chus név - Nimród révén - nem csupán krónikás ősünket jelölte, de már az ókorban szinonimája volt a Hun névnek is.[87] 

Valószínűleg a Jász-íjász ősiség miatt vált az etiop királyi dinasztiában feltűnően kedvelté a régi IYASU/ IJASU,  mai formájában Jeasszu név.[88] Bár a modern hagyomány az etióp Ijasu nevet a zsidó Joshuével (Jozsué) azonosítja, de ez utóbbi nevéről is kimutatható a Jász kötődés!

 

 

 

Jézus vagy Géza?

 

Elérkeztünk egy tisztázandó ,,oktalan” véletlenhez! Géza fejedelmünk nevének YESSE és JESSE formája[89] látszólag Jézus nevének arameus Jesse változatát adja! Nézzük csak!

A Géza név, a mai álláspont szerint régi török méltóságnévből származik, (névváltozatait lásd a lábjegyzetben.[90]) XIX. sz-i nyelvtudósaink viszont a beszédes Győző hangtani változatának tartották.[91] 

A kérdés a következő.: Az ősnyelv közelsége és a közös szkíta kulturális gyökerek okán, lehet-e a Jézus névnek Győztes/ Győző értelme?!

E kérdésben, a Jézus és Géza nevek közti távolságot áthidalja Jozsué, a Győztes!

Bár korunk irodalma a zsidók kánaáni győzelmeit megtestesítő Jozsué neve jelentésére Megmentőt ad, de ez csak úgy takarja el a Győztes jelentést, mint a bibliai szivárvány az íjat. A nevek hajdani beszédességére tekintettel, útmutatónkká válik, hogy a kommentárok elsődlegesen Jozsué Győztességét, személye Győztes jellemvonását emelik ki. Mivel a görög JÉZUS név héber JESHUA alakja egy-azonos e győzelmes JOSHUA (magyarul Jozsué) honszerző vezér nevével, az átfedés okán találunk Jézus esetében is Győztes dominanciát![92] Így máris közös nevezőre hozható Géza győzősége Jézus győztességével.

De további is kapcsolatok is adódnak! Az alakilag rokon - Izrael/ Jiszroél ország névadójának, - Jákob patriarchának Istentől kapott Jiszrael nevében is a Győztes jelentés lappang.[93]

            A Győző/ Géza/ Jesse/ Jesus/ Jozsue/ Jiszróél névkör körülhatárolt ,,győztes” jelentésoldala ismeretében, ide kell állítani még a hangalakra és jelentéstanilag is szinte pontos megfelelőt adó arab GHAZA és GHAZI = győző jelentésű szavakat.[94]

Rögzítsük: az ősi szóképi jellegnek megfelelően, ha két szó között az alaki egyezésen túl a jelentésben csak apró módosulat adódik, (szinonimák) szintén nyelvi rokonságukról beszélhetünk.

Ez esetben az arab GHAZA = magyar GÉZA/ GYŐZŐ mellé állítandó az ősi kánaáni (filiszteus) GAZA = Erős, város neve is![95] Kétségtelen a közös logikai eredet, hiszen a győztes egyben erős is volt. Rokonításunkat, a fellelhető nyelvfejlődési kapcsolat és a közös kánaáni kultúrgyökerek támogatják. Az ősi város elsősége pedig az átvétel irányát is valószínűsíti.[96]

A vizsgálat alá vetett rokon nevek beszédes szóbokrot alkotnak, képi középpontjukban az Íjász, a Győztes (Megmentő) és az Erős jelentésekkel.

Tehát a falasa gyökerű etióp IYASU/ IJASU/ JEASSU  királynév a vele azonosított héber Joshue/ Jozsue felöl kibontva GYŐZtes, magyar szem olvasatával pedig ÍJAS/ ÍJÁSZ jelentést ad.[97]

Visszatérve a kiindulópontot jelentő Gézához, győztes íjász voltának kérdését talán véglegesíti, hogy apjának Taksonynak fennmaradt görögös Toxun névváltozata szintén Íjász értelmű.

 

A széles térben használt Jiszrael, Ijasu, Joshua, Jeshua, Jézus, Jesse, Géza, Győző, Ghazi és Gaza ősi névváltozatok, ősnyelvi alapon összetartoznak. Alaki rokonságukon túl jelentésben is közel azonosak, és a történelmi hőskor logikájának megfelelő beszédességgel - az ókori íjász-harcosok győzelmeire utalóan - az általunk Jász formában ismert, vándorló szkíta-íjász néptömb névadó rendszeréhez látszódnak kapcsolódni. A Falasák tehát nagy valószínűséggel egy ősi Jász ág utódai, és hagyományaik összemosódása miatt tévesen tekintik őket zsidónak. Nem ez az első eset, amikor a közös gyökerek miatt a jász-utódokat zsidónak tartották. Ugyan így történt az ókori IASSI/ IAZYX esetében, és később középkori kazár utódaiknál is![98]  

 

 

                       

                        Táguló hatókör

 

 

Időben talán nincs is olyan mérhetetlenül messze az ősnyelv kora. Hiszen a vizsgált névvariánsok alaki rokonsága mellett, apró módosulatokkal mindnél előkerülnek a gyökérállapot tulajdonságai. Szkíta eredetű ősiségünket hirdető krónikáink igazát tehát, nyelvi kapcsolataink is alátámasztják! Hiszen a magyar szóváltozatok kiválóan illenek az ősi szavak csokrába.

            Területileg, a szkíta kolonizáció holdra és íjra visszamenő ,,jász” ill. jón kultúrkapcsolatait megtaláljuk az emberi kultúra egyik bölcsőjének tekinthető Kis-Ázsiában:

a szárazföld belsejében lévő Asszíria/Assyria íjas/jász vonatkozásaitól kezdve, az egész palesztínai, phoeniciai és szíriai partszakasz meg az előtte lévő tenger használatban volt Ione neve által, ill. a Földközi-tenger ottani észak-nyugati csücskénél lévő antik Sinus Issicus (öböl) és Issus város is a jász nevet rejti, Ión vonatkozásai szintén datáltak.[99] (Innen indul a Taurus = Bika hegy vonulata.)

Onnan nyugatra találjuk a cariai Ióniát 12 Jón várossal, és Illyriánál sem véletlenül hullámzik Ión-tenger, mert Illyria egyik részét, amint már említettük eredetileg Ias-nak, ill. Iónikának, lakóit Iátá-knak hívták. [100]

Pannónia hasonló gyökereit már láttuk, és a harcos íjász kultúra globális elterjedése miatt, nyugaton Rómáig kiterjeszthető a hajdani befolyási övezetük vonala! Ugyanis Róma kultúráját is a pelasgus Jónok alapozták meg, és nem csak az írás Latiumba vitelével,[101] de az ,,őslatinnak” tekintett első szkíta gyarmatos Janus/Ianus isten is ,,kétarcú” (holdjellegű). Neve ezért adja az Ión névváltozatát. [102]

Az etnikai különbségeket kereső szemlélet elakadhat azon, hogy az írásos hagyományok a neve szerint jón Ianus ősapát, szkíta gyarmatosként érkeztetik Itáliába!!! Amint láttuk, a régiségben a szkíta az egyben Ion is, ha tükörfordítással mindkettő íjászt jelentett, és az eredet kérdésében ez a lényeg. A Rómáig kiterjesztett hatókör után keletre visszafordulva, a holdfajú bolyongó jászok helynévi nyomait globálisan megtalálni.[103]

Az ismert antik világ szinte teljes területéről előkerült nyelvi egybeesések, a Robert Graves hangoztatta kulturális homogenitás képét állítják elénk, abban a stádiumban, amikor a Földön végigsöprő társadalmi változás osztályharca, az íjász-harcos kaszt győzelmeit hozta el. A mitikus szkíta kornak maradtak tehát bizonyítékai.

 

 

 

Eltűnt Szkíta ősök    

 

 

A vallásváltások hatalmi átrendeződéseinek polarizáló hatása a nyelveket is utol érte, és nyelvileg átértelmezte a történelmet. Átpolarizálódott a kezdeti nyelvi kifejezéstár. Egyes korábban követendő eszmények, később elítélendő tartalmat kaptak, eltűntetve az ősnépi ágak nagy hányadát. Így pl. a keresztény világ a korábbi pogány uralom értékeit, szellemi vívmányait magába integrálta, de léte egészét még is csak elítélve, szitokszóvá tette a pogány népek neveit. Így lett a korábban dicsőséges szkíta névből, északon (izlandi) skitugu = (dán) beskidte = mocskos jelentésű, és délen a vándor jelentésoldalból (horvát) skitnica = (bolgár) ,,szkitnyik” = csavargó kifejezés.

Hasonló átalakuláson mentek keresztül a következő népnevek: Arám→haramia, Vandal→vandál, Brigantii→briganti, Cimber/ Kimmer→cimbora, Fönic→fene, Frank→franc, Ugor→ogre, a (gaszkonyi) fr. Gasconado→hetvenkedő, nagyszájú, így jött a sváb-bogár, stb. stb.

E polarizáció legnagyobb vesztesei maguk az ősi Istenanyák voltak, mert a legélesebb váltás hajdani SZŰZ jelzőjükkel történt. A szűz kifejezésére alkalmazott szó átfordult és szajha jelentést nyert.:

 - ném. Magde = szűz és szolgáló, (ágyas)

- ang. Maiden = szűz és szolgáló, (ágyas)

- ném. Dirne = lány, hajadon, és szolgálólány, kurva

- szlovén/ horv. Devica  és ukr. Diva = szűz, ám cseh Devka = szajha

- ógör. Partheniosz = szűz, és a Partheniasz = ágyas gyermeke (fattyú)

- cseh Bohiné = Istennő, és Béhna = szajha,

- az ógör Coré = Istennő, fiatal lány, hajadon, szűz, viszont a Cár = hulladék, és szolga. 

E jelenség állhatott a szégyenletessé válás hátterében. Emlékszünk?:

Most ugyan mind más IONESEK, mind az Athénbeliek, nem akarván Ioneseknek hivatni, elszégyenülni látszanak ezen nevezetre.[104]

 

 

 

              Összefoglalás

 

Mondhatja rám bárki, hogy ,,íjász-fejlövésem” van, és beszűkült látásmóddal mindenben az íjász-jelentést látom. Szerencsére az etnikai, nyelvi, és kulturális egységből kiinduló történeti szakosodás elmélete, és a kapcsolódó tükörfordítású nyelvi kifejezések kiállnak mellettem. Bár ennek alapos körbejárása egy másik könyv terjedelmét igénylik, hamarosan sort kerítek rá. Itt mindössze arra hívhatjuk fel a figyelmet, hogy a köztudati értelmezések kiegészítésre szorulnak! Igen is maradtak írásos híradások elődeink kulturális befolyásáról, államalkotó törekvéseiről, harcairól, csak új értelmezési alapokat kíván feldolgozásuk. Igen is kimutatható az ókori és középkori népek közti történelmi folytonosság, valamint az a történelmi folyamat, melyben a harcos kaszt az egységes földi alapállapotok tagozódását és specializálódását kezdeményezte, majd több lépcsőben megvalósította. Még az ősnyelvi egységesség is körvonalazható.

Gyakorlatilag a ló és az íj a kulcsa mindennek. A ló kocsiba fogásával, családos közegben is áthidalhatóak lettek nagy földrajzi távolságok. Nyergébe üléssel még inkább kitágult a földrajzi horizont. Ezért találni globálisan íjász-maradványokat. E helyzet elemzése oda vezet, hogy a mitikus közlés a szkíták korai kolonizációjáról, történelmileg helytálló eseménysor lehetett. A kolonizáció lefolyása pedig mitikus képekkel áll összhangban.

Az tudott, hogy csillagvallás csillagászati ismereteiből nőttek ki a modern tudományok. A mindeddig számításon kívül hagyott mitikus adalékok szerint, a kultúra fejlődését tekintve szinte minden a bolygó-minőségeket formázó Istenanyák szeretetteljes világából hajtott ki. Persze az idő változást hozott, és az Istenanyák alakjai is harciassá váltak.

Árnyalt képet adva a hold jelentőségéről, egyiptomi ,,idő és minden tudás Mérője” státusza a régi értékeire mutat. Hagyományai erején, a monumentális értékeket hátrahagyó Római Birodalmat alapító Januson keresztül, napjaink keresztény hitéletében is látens vezető szerepet visz. Mindössze szokásos módon félre van értve a közlendő. Hiszen kozmológiás vetületében, az égi átjárókat őrző (kulcsos) hajdani Janus latin holdistenről szól ma is a két féléves időkör kezdete, (bejárója) a január és június hónapja, továbbá azok Szent János és Szent Iván napjai.[105] Kereszténységünk Szent Pétere a földi hierarchia, az Egyház feje, és a túlvilági Kapu, a Mennyek kapujának őre. Homályos kontúrjaiból kiolvashatóan, ma ő viszi tovább Janus holdisten részleges feladatkörét. [106]

 

                         

 

                        Janus                                                              Szent Péter

 

Ennyit röviden a szent hagyományokig visszaérő szellemi gyökereinkről és történelmünkről. Láthatóan még a keresztényi értékek jelentős része is ezer szálon kapcsolódik a Jász Istenanyák hagyományvonalához, annak korábbi ismeretkincséből táplálkozva. A régiek képbeszéde, jelentéstartalmaik olvasata számtalan további magas szintű ismeretet rejt! Ha a véletlennel való megokolás helyett mindezeknek vizsgálati esélyt adunk, akkor kétségtelenül átírandóvá válik az ismert történelem. Talán szerencsés lenne a régészetben is használatos, kultúra-alapú kategóriák mintájára rendszerezni a történelem eseményeit. 

Mivel a kultúra pedig a hagyományokon és a nyelven alapul, röviden ki kell térnünk még a magyar nyelv kérdésére is! Ősi történelemmel rendelkező népnek, ősi nyelve is kell legyen, pláne ha rendelkezünk a nyelvhez kötődő írásbeliség egyik legrégebbi, rovásos formájával.

Szóegyezés terén, magyar nyelvünk már számtalan ősi nyelvvel lett egybevetve. A nagyszámú szóegyezések folytán rokonítva lettünk az ógörög, latin, etruszk, kelta, héber, szanszkrit, türk, stb. nyelvekkel. Még Sajnovits János a finnugor-elmélet úttörője is utalt arra, hogy a magyar nyelv rokonítását egészen a kínai nyelvig kellene lefolytatni. [107]

 

A maiak közül:

-Mario Alinei, olasz nyelvész az itáliai etruszkok ősnépének nyelvét tekinti a magyar egyik korai változatának.[108]   

-A szintén olasz Michelangelo Naddeo professzor a magyaros jelképek és díszítő motívumok elterjedése kapcsán talált sok ezer éves áramlási vonalat.  

-A történész, dr. Padányi Viktor az asszír nyelvben fedezett fel sok lényegi egyezést. Szerinte: az asszír khasánu, szalat, tartan, kudur, kundu, zakánu, pekhu, labuttu, vizír, harku, csitár, sák szavak egytől-egyig asszír közigazgatási és katonai szakkifejezések és egytől-egyig megvannak a honfoglaláskori magyar nyelvben is ugyanolyan jelentésben, ugyanolyan közigazgatási, kormányzati és katonai értelemben, mint az asszírban, sőt még a fonetikai torzulás sem nagy.[109]

-Timaru-Kast Sándor a kelta-magyar szóegyezésekből gyűjtött meggyőző mennyiséget.      Részemről nagy örömmel találtam rá szószedetében, egy nyelvünk ősiségét pompásan bemutató, kiemelten szoros szóegyezésre.[110]

 

Záró gondolatként!

A nyelv a szellem tolmácsa.

Magyar nyelvünk egy szakrális ősi műveltség hagyatéka, ha egyedi teremtőereje folytán egyetlen szóbokorral képes egy összetett gondolatsor kifejezésére.:

… A tanodában tengődő tengernyi tanulónak, tanítóik tanítják a tántorgó tánc tanát, a tanulók utána tanultságukat tanusítják, (vizsgáznak) de a tandik (ostobák) eltángáltatnak. …

Milyen érvekre lenne még szükség, hogy felismerhető és elismert legyen magyari történelmünk és kultúránk ősisége? Ha jelenünk válsághelyzetében utolsó védbástyánk a kereszténységünk. Az a Jézusi szeretetvallás, mely az ősi csillagvallások teljességi szemléletű értékrendjéből táplálkozva hagyományozott ránk örök és egyetemes szellemi értékeket. Csak fel kell tárnunk őket!

Jelen kiadás célja volt, hogy az utókor Horvát István munkásságát megismerje, szorgalmát és zsenialitását méltó módon értékelhesse. Remélhetőleg előbb-utóbb munkásságának többi terméke is elérhetővé válik. Végül köszönet illeti a Horvát-könyvek kiadásán sokat fáradozó dr. Végvári Józsefet.

 

                        Bognár Ferenc    2019

 

 

 

 

 



 


[1] Horvát István a Széchényi Országos  Könyvtár első ,,őrzője,” egyetemi tanár volt. Művei: Értekezés I. A Jászokról,  mint Magyar Nyelvű Népről és Nyilazókról (Pest, 1829. újra 2019) Értekezés II. A Jászokról, mint Toxotákról, Ionokról, Pannonokról, Pelasgusokról, Paeonokról és Hellenekről, (Pest, 1830 újra 2019) Végvári József író, hatalmas munkával modernizálta és javította a 200 éves nyomtatás miatti olvasási nehézségeket.

[2] Még a mai nagyok, Győffy, Kristó, Harmatta, Komoróczy, Németh, Moravcsik, László, Kosáry, Alföldy, Hahn,  Dümmerth, is messze elmaradnak tőle.

[3] Gyárfás István, A jász-kunok története. (Kecskemét, 1870)

[4] Neparáczki Endre, Honfoglalók származásának és rokonsági viszonyainak vizsgálata archaeogenetikai módszerekkel Ph.D. értekezés tézisei 2017.

[5] Még a Biblia görög, héber és latin fordításainál is különböző névvel szerepeltek egyes, ugyanazon népek. Ez bizonyítja a népnevek beszédes, azaz tulajdonságot jelölő őstermészetét.

[6] Epiphanius egyházatya "Contra Haereses' c. művéből hozza Zajti Ferenc: A torony építése alatt fogantatott Tharráig tartott a bizonyos szkíta utódlás és (szkítizmus) elnevezés. Ádámtól Noéig a barbarizmus, Noétól a (babiloni) toronyig és Seruchig, a szkíta babonaság s azután Seruchtól és Aramtól Ábrahámig graecizmus, majd az Ábrahámmal szövetségben álló utódoktól kezdve Judától a judaizmus. (Zajti Ferenc, Zsidó volt-e Krisztus. Bp. 1936. VII. fejezet.)

[7] Cato, Töredékek, (Értekezés II. 50. §.)

[8] -Lövész = (svéd) skytt = (izl.) skytta = (dán) skytte,  (kiejtés SK-val)

-Lövész = (holland) schutter = (német) schütze =(angol) shooter = (arab) satt, (kiejtés S-sel)

-Lövés = (svéd) skytte, = (ném) schusse = (ang) shot. Mind ugyan azon szóból eredve.  Az már nyelvi ok, hogy a régi iratokat az utódok eltérően olvasták. Így lett SKARLÁT = német SCHARLACH (S-el) = ang. SCARLET (szk-val). Az iskola = német SCHuLe (súle) = angol SCooL (szkúl) és a Révai Lex.: SÍ = dán SZKÍ = norv. SÍ.

[9] Anonymus sem véletlenül etimologizált egyes nevek esetében.

[10] A francia, s innét az angolba is átment »ogre« (emberfaló szörny) a magyaroknak a középkorban szokásos »Ugri« nevéből lett. (Dr Kohn Sámuel A zsidók története Magyarországon, Bp.  Athenaeum RT 1884. 48.o.)

[11] Az Isteni-névadás ókori szóképzó struktúra. (Magyar Adorján) A saját istenükkel lelki rokonságban lévő személyek, tárgyak és fogalmak, valamint a környező földrajzi alakulatok mind, gyökileg hasonló formát kaptak.  Pl. gót hatásra németben Gott, (isten) Gatt, (férj) Gottin, (istennő) Gattin, (feleség) Gattung (faj, nemzetség) gatten, (egyesülni, párosodni,) gut, (jó, érték, dolog, földbirtok, jószág, vagyon, javak) güte (minőség, jóság) gütig, (jóságos, kegyes) gatten, (egyesülni, párosodni,) gattíren (vegyíteni) gattlich (egyező) gäten (gyomlálni, kapálni,). Íme, mint a magyar szóbokrok rendszere! http://osmagyar.kisbiro.hu/modules.php?name=base_topics&file=olvas&cikk=kitekinto-5027879d6135c

[12] A kizárólagos ókori megjelenésre példa a Jazyges, a középkorira pedig a kun, ill. a mór nép esete.

[13] …,,a jászok magyarországi megjelenésével foglalkozó legkiválóbb tudósok meglehetősen bizonytalanok abban, mikor és hogyan kerültek be a jászok elődei a Kárpát-medencébe, illetve hogyan és mikor érkeztek jelenlegi lakóterületükre. Német Gyula szerint: hogy az alánok, akiket magyarul jász … névvel neveztek, mikor és hogyan kerültek hazánkba, nem tudjuk pontosan. Győrffy György szerint: A heves megye Zagyva-parti részén megtelepedett jászság ideköltözésének ideje történeti rejtély.”… (Makkay János, Előítéletek nélkül a jászokról, A szerző kiadása, Bp. 1997. 31.old.)  … ..ha pedig azzal számolunk, és joggal tesszük, hogy a finnugor/ősmagyar nyelvű népek már 670 körül bejöttek a Kárpát-medencébe, akkor nyilvánvaló, hogy az iráni nyelvű szarmaták-alánok-jazigok-roxolánok és az ősmagyarok utolsó, döntő találkozása nem az Irtisz és a Prut között került sor, hanem a Kárpát-medencében. (39.o.)

[14] Makkay 41.o. 

[15] Horvát I. Könyvvizsgálat a magyar nyelvnek fényre botsátott ágozati, Tud. Gyűjt. 1833-34. ebben  (IV. A Jász Nemzet Nyelvéről, Tud. Gyűjt. I. kötet 94.o. 1834)

[16] És még arról nem is szóltunk, hogy a jászsági helynévanyagban – ami természetszerűleg sokkal lassabban változik, mint a lakosság nyelve - szintén semmi, de semmi nyoma egy magyartól idegen nyelvnek! … Nincs tehát egyetlen érv vagy adat, ami komolyan megkérdőjelezné a jászsági jászok mindenkori magyarnyelvű voltát; minden jászsági adat a mindenkori magyarnyelvűség mellett tanúskodik.  (Kánnai Zoltán, A jászok nyelvéről 2007, 4.o   http://www.leventevezer.extra.hu/jaszok.pdf)

[17] A kun és jász népvándorlás minden bizonnyal kaukázusi és iráni eredetű néptöredékeket is sodort magával Mo-ra. Erre utaló nyelvemlék került is elő, de csak egyetlen településről, a Jászságtól messze eső Pilisben fekvő Jászfaluból. (A ,,jász” megjelölés itt valószínűleg tényleg oszétokra vonatkozik, akik az igazi jászokkal együtt jöttek Magyarországra, s emiatt ragadt át rájuk a jász nevezet; mint ahogy a Kaukázusban maradt ironokra is ugyanúgy csak aggatva lett az oszét = jász név. … Ennek a falunak a népét fatális tévedés lenne - mint a Jászságtól távol eső, egyetlenegy falut kitevő, néhány összefüggéstelen szótöredék alapján beazonosított kaukázusi néptöredéket - magukkal a jászokkal azonosítani, akik már a legkorábbi rájuk vonatkozó névanyag alapján is alapvetően magyarnyelvűként tűnnek föl. .. ha a jászok mint zömében egységes iráni nyelvű nép lépték volna át a Kárpátokat, akkor - továbbra is tömbben élvén – a XVI. század közepére nem válhattak volna nyelvükben és neveikben magyarrá úgy, ahogyan az 1550-es török defterből előtűnik. (Kánnai 6.o.)

[18] Kánnai, 2.o  

[19] Isteni-névadás egy archaikus szóképzó nyelvi struktúra. Az ókori népeknél kimutatható, hogy a saját istenükkel lelki rokonságban lévő személyek, tárgyak és fogalmak, valamint a környező földrajzi alakulatok mind, gyökileg hasonló formát kaptak.  Pl. A gót utód németben Gott= isten, Gatt, (férj) a Gottin, (istennő) a Gattin, (feleség) Gattung(faj, nemzetség) gatten, (egyesülni, párosodni,). ..- gut, (jó, érték, dolog, földbirtok, jószág, vagyon, javak), .. güte (minőség, jóság), …. gütig, (jóságos, kegyes) …. gatten, (egyesülni, párosodni,) …  gattíren (vegyíteni) .. gattlich (egyező)  … gäten (gyomlálni, kapálni,) stb.   http://osmagyar.kisbiro.hu/modules.php?name=base_topics&file=olvas&cikk=kitekinto-5027879d6135c

[20] A jászok földjei nyilasokra voltak felosztva, és a XV.sz.-i oklevelekben, PHARETRÁLIS PROVENTUSOK, azaz ,,nyilas jövedelmek” szerepelnek. (Értekezés I. 82 §.) Ugyan ezen logika szerint, a pártus-jazyg utód morváknál – a fennmaradt cseh nyelven - UJEZD = nagybirtok, kerület, körzet vidék.

[21] Értekezés I. 10.§.)

[22] Mindkettőt lásd Ókori Lexikon, (szerk. dr. Pecz Vilmos, Bp. Franklin, 1904) Iassii címszavánál!

[23] Hunyad vármegyei Várhely mellett, Dacorum Iassiorum, a közeli Boldogfalván pedig IONIUS feliratos köveket

találtak. Gyulafehérváron szintén ION felirat jelzi a dáciai iónesek hajdani létét. . (Értekezés II. 31. §.)

[24] Horvát hivatkozik Arriánus közlésére. (Értekezés I. 25 §.) 

[25] Horvát: a gör. IAZYX forma (amiből lett a JAZIG) JÁSZUSZ kiejtésű volt, miként a (latin) IASSI, IASOS, és IASAS  szintén JASSZI, JASZOSZ, és JASZASZ kiejtésű volt.

[26] A római hódoltságú, Dunán-túli, Dráva környék ,,Ias” övezet, szerves  geopolitikai egységben állhatott a  Duna-Tisza közén át Erdélyt is magába foglalva a Meotiszig érő ,,Iazygia”  területével. Hiszen a drávai IASSII területhez délen csatlakozott még az illyriai IAS-ok vidéke. Stephanus Bizantinus: Iás, Illyria része, Lakói Iáták. Neveztetik Iónikának is. (Értekezés II. 26. §.)

[27]Az i.sz. kezdetén élt Ovidius, tomis-i száműzetésekor kételkedni kezdett az ottani jónok görög származásában, mivel azok nem viseltek görög öltözéket és a görög nyelvet kevesen beszélték. (Értekezés II 32. §)      

[28] Justinust, Trogus Pompeiust, Jordanest és Hispáliai Isidort idézve.          (Értekezés I. 34. §)            

[29] Caius Július Solinus i. sz. III. sz.-i földrajztudós, az I. sz.-i Mela Pomponius adatai után írta Babilonról: apud Jasum Urbem, azaz Jász Város (Értekezés I. 36. §)

[30] S. Bysantinus történetíró említette az alsó-pannoniai Moursa-ról, (Eszék) hogy Iónia városa és Adriánus császár építtette. (Értekezés II. 30. §.)…. Zonarás, a II. sz.-ban írt Appianus után mondja Traianus dáciai hadjáratáról, hogy hadakozott az iónesek mellett lakó (erdélyi) dácusokkal. (Értekezés II. 29. §)….. Hunyad vármegyei Várhely mellett, Dacorum Iassiorum, (itt jász) a közeli Boldogfalván pedig IONIUS feliratos köveket találtak. Gyulafehérváron szintén ION felirat jelzi a dáciai iónesek hajdani létét. . (Értekezés II. 31. §.)

[31] Az ó-görög io, ión, ioi, iá, ió, iós szavak mind íj jelentésűek amit Horvát István a szótári jelentések mellett, Homeros, Hesiodos, Apollonius Rhodius, Theocritus verseiből idézve is hoz.. (Értekezés II. 24. §)…. Az Ión (Iwn) népnév pedig az io + on képzőből áll, ami összeolvasva a két O-ból hosszú Ó, (Ómega) lesz, így jön ki az Ión. (Értekezés II. 25. §.) … Az ív vagy íjj magyar szóhoz közelít a tatár és ujgur nyelvben a: jej, a kurd és török nyelvben a iai, mely mindegyik íjj jelentéssel bir. (Gyárfás István, A jász-kunok története, Kecskemét, 1870.  I. k. 283.o.)

[32] Lásd Révai Lexikon és Ógörög-Magyar szótár (szerk. Györkösy­-Kapitánffy, Akadémia Kiadó, 1990) … Strabo szerint Attikának volt hajdan Ionia és Iás neve,. (Értekezés II. 17. §.).

[33] A Jón törzs volt a görög kultúra megalapozója, eredetüket tekintve az alig ismert, vándor (prehellén) pelasgusok utódai. A pelasgusok vitték Latiumba a betűk használatát, ahol több kutató az etruszkokkal hozza őket kapcsolatba. Az etruszk-magyar nyelvrokonságot pedig prof. Mario Alinei is hirdeti Ősi kapocs c. 2005-ben megjelent könyvében.  

[34] Lásd Révai Lexikon és Ógörög-Magyar szótár (szerk. Györkösy­-Kapitánffy, Akadémia Kiadó, 1990) … Eustathius: Ázsiában az iónesek ezeknek (athéniak) maradékai, velük egy nevűek, mivel az Iás (ioniai) dialektus éppen a régi Attikáé (Athén). (Értekezés II. 26. §.)

[35] Strabo: Attika (Athén) hajdan Ionia és Iás néven hivatott. (Értekezés II. 17. §.)

[36] .. S. Bizantinus: Iás, Illyria része, lakói Iáták. Neveztetik Iónikának is. (Értekezés II 26. §) …S. Bisantinus: a Cycladesekhez tartozó Ios szigete, az Ione nevű lakóitól nyert nevet. Tehát itt is Ios = Ion. .. Strabo: Attika (Athén) hivatott hajdan Ionia és Iás néven. … A Ciliciai Issus várost Iás-nak nevezik a Napkeleti írók. Nagy Sándor itt győzte le Darius perzsa királyt, (Issusi-győzelem) id. Plinius itt Sinus Issicus-nál említ Iónokat. (Értekezés II. 17. §.) ..Strabo: A Cariai Ias város az Iones lakosoktól kapta nevét. (Értekezés II. 28.§) ….Mursa a iassii környék pedig Ionia, mert: S. Bysantinus említette az alsó-pannoniai Moursa-ról, (Eszék) hogy Iónia városa és Adriánus császár építtette. (Értekezés II. 30. §.)….

[37] S. Bysantinus történetíró említette az alsó-pannoniai Moursa-ról, (Eszék) hogy Iónia városa és Adriánus császár építtette. (Értekezés II. 30. §.)….

[38] Várhely mellett Boldogfalván az eredetet jelző IONIUS és Gyulafehérváron ION feliratú kő jelzi a dáciai iónesek hajdani létét.. Hunyad vármegyei Várhely mellett, Dacorum Iassiorum, (itt jász). (Értekezés II. 31. §.)

[39] Zonarás, a II. sz.-ban írt Appianus után (Értekezés II. 29. §)…..

[40] A főtisztviselői oklevelekben, az erdélyi vajdákról: Anno 1320. 1325. Thomas Dousa Comes de Zolnock…. Anno 1330 Thomas Dousa Banus et Comes Ioniae. Dósa Tamás tehát a Külső Szolnok vármegyei Ionok főispánja volt, ahol jászokról tudunk. (Értekezés II. 36. §.)….

[41] Íme az Isteni-névadás. Ne zavarjon senkit Jón/Ión ősapa emlegetése, a férfi-ősök későbbiek meg a származtatás terén.

[42] Ókori Lex.

[43] Prof. J. J. Modi: A hunokról, akik meghódították Indiát. Mi volt a hunok vallása? (Zajti Ferenc, Bp. 1926)

[44] Dr Blaskovich Lajos: Őshaza és Körösi Csoma Sándor célja,  Bp. 1942, Stádium, 47. old.

[45] Már ez is a magyari folytonosság mellett szól. Mágikus nyelvünk a hold és az íj további analógiáit ismeri.: Io Holdanya, (IJO) égi fázisaival nem csak a földi vizeket, de a női nedvek áramát, a termékenységi ritmusokat is uralja, és ővé az íj. Nyelvünk egy mélyebb értelmű egyeztetést is ad az ógörög ÍJ, a HOLD, és az ANYA ógörög társítására. Ajzó kifejezésünk tulajdonságukban is egyezővé teszi a (buja) nőt és az íjat, valamint az árapályt gerjesztő holdat. …

[46] Annál könnyebben mehetett végbe az összeolvadás, hogy Mária neve egybecsengett a krétai szűzek Marnán nevével. … S. Bizantinus : Gáza, Phoenitzia városa, most Phalesztináé, a hivatott Minoának is, Minosz odament és magáról elnevezte, innen ered a Krétai Juppiter tisztelete, akit Marnának hívtak, mely magyaráztatik Krétából eredettnek, mert a Szűzeket így nevezik a Krétaiak: Marnán. (Értekezés II. 47. §)

[47] A főtisztviselői oklevelekben, az erdélyi vajdákról: Anno 1320. 1325. Thomas Dousa Comes de Zolnock…. Anno 1330 Thomas Dousa Banus et Comes Ioniae. Dósa Tamás, Külső Szolnok vármegyei főispán. (Értekezés II. 36. §.)

[48] A Jónoknál ekkor kerülhetett a névadó lista élére Io helyett (Xutus fia) Ión törzsfő.

[49] Értekezés II. 59.§

[50] Ptolemaeus, Appianus, és Ammianus Marcellinus,: A Meotis mellett élő Jazygesről beszél.  (Értekezés II. 8.-9.§.).  A (VII.sz.-i) Ravennai Geográfusnál Gens GAZORUM. (Értekezés I. 6. §.) A Genovai Közt. XV. sz.-i okleveleiben Gazaria néven említtetik. (Horvát I. A magyar nyelvnek fényre botsátott ágozatai, Tud. Gyűjt. 1833-1834. III. A Chazar Nemzet Nyelvéről, 108. old.) … Bár a XI. sz.-ban a Kazár Birodalmat Svjatoslav, orosz fejedelem hatalmas támadásai alapjában megingatták, (964—965) és végkép felbomlott. (Dr Kohn Sámuel A zsidók története Magyarországon, Bp.  Athenaeum RT 1884. 49.old.)

[51] Az Irán melletti Médiából kivált szarmaták (JAZYGES) uralták az észak-európai sztyeppét. Birodalmuk a IV. század első felében bomlott fel, a szolgák lázadása miatt, és ekkor állítólag több százezer elűzött szarmata lett a rómaiak által befogadva. Mivel Paulus Diakonus 568-ban, a Dunántúlról a longobárdokkal együtt Itáliába vonuló pannóniai népekről tesz említést, ezek között, a VI. sz.-ban a szarmaták maradványainak egy része feltehetően a sűrű tömegben lakott Alföld népeként visszamaradt. (Makkay János: Előítéletek nélkül a jászokról, a szerző kiad. Bp, 1997. 28. old.)

[52] Az egyetemes hangrokonság mentén, a mi nyelvünkben is jer = gyere, jójul = gyógyul, és figyelem (!) jász = gyász, stb. Hasonló módon a középkori szlávban a Jász = GAZ, és Jászvásár = GIASIUM.

[53] Itt jász fejedelemség volt még a XIV. sz-ban is. Egy 1330-as szerb oklevél szerint: Gospodstsvo Jassko = Jász Fejedelemség, és a fekete tatárok és Basaraba Ivanko vajda Viddini Mihály bolgár cár szövetségében összeállnak a szerbek elleni közös akcióra. Ez a velbuzdi-csata, mely szerb győzelemmel végződött.

[54] Abul-Pharajius: A Hunnusoknak kik Gázoknak hivatnak, némely nemzetségük Hyrkániából és a Charzaeusoknak (Kazareus) északra fekvő földükből kijött. (Jászok II. 40. §)

[55] Magyar Adorján, Ősműveltség, M.A. Baráti Kör Bp. 1995. Jászok fejezet

[56] Egy 1399.-ben kelt pápai levélben, IX. Bonifác pápa a magyarországi Minoritáknak lelkére köti, hogy a magyarországi nagy számú CUMÁNUSOKAT, PHILISTAEUSOKAT, TATÁROKAT és PATARÉNUSOKAT buzgón a keresztény hitre térítsék.  (Horvát István, Könyvvizsgálat a magyar nyelvnek fényre botsátott ágozati, Tud. Gyűjt. IX. kötet 1833)

[57] Szent Biblia, 1Sám 13,19–21

[58] A magyar akadémiai nagy szótár szerint. (Gyárfás, A Jász-Kunok története I.k. 284.o.)

[59] A philistaeusok:  falasa annyi mint: elköltözött; falasi = vándor, felesata = elköltözés, nevük tehát aethiopiai nyelven kiköltözött, metanasta, száműzött, Ludolf Jób Aethiopiai szótárában (Gyárfás. I. kötet IV. szak. IV rész. 285.o.)

[60] Horvát I. Rajzolatok a Magyar Nemzet legrégiebb történeteiből (Pest, 1825) 113. o.

[61] -,,Hogy az ó szövetségben felemlített philistaeusok alatt a jász nemzet értendő, igazolja ezt az is, hogy a bécsi vagy Révai Codexben, mely a legrégibb magyar biblia fordításnak XV-ik század elején készült másolata, valamint a XVI-ik század kezdetén iratott debreczeni magyar legendában a philistinus philistaeus név, a magyar szövegben, „jász”-nak van fordítva, …. a Révai Codexben: - „mikoron azért kibocsátta volna pharaó az népet, nem hozá által őket Úr isten az Yazoknak földén, ki közelben vala”; … „menjetek nagy Emathba, és szállotok le a jászoknak Gethébe” … – „Urnak igéje ti reátok kanaán Jászoknak földö” …-„és elvesztem a jászoknak kevélységét.;” .. -A XVI. sz. debreczeni magyar legendában: - „mikoron a jászok a zsidókra hadakoznának, és a Goliád óriás harczra ingörlenéje az istennek népét, … kit hallván a Saol király, hogy ezután a jászokat elverték volna” … „Szent Dávidnak mindönkoron hada vala a jászokkal.”Gyárfás, I.k.288.oldalán hivatkozik a Debrecz. legend. könyv. (Toldy F. 1858.) 63 s k. l.-jára

[62] A zsidó teológiát végzett Ballagi Mór, A magyar nyelv teljes szótárá-ban, (Pest, Heckenas kiadás,1873) Jász: 1) a.m. íjász, 2) a Tisza vidékén élő nép, mely már a magyarral összeolvadt. 3) a régi zsidó nép szomszédságában, s vele folytonos ellenségeskedésben élt törzs, filisteusok.

[63]Pl. IX. Bonifácz pápa 1399-ki oklevelében írta, hogy már régen értesült, miszerint kúnok, philisteusok, tatárok, patarenusok és más hitetlen szakadár nemzetek a pogányok különböző tartományaiból felkerekedve Magyarországban megszállottak.“  Gyárfás, III.k.7.o. ..,,Sőt külhoni irók is használták a jász helyett a philistaeus nevet; jelesen az 1363-ban élt Bazanói János egykorú történetiró, azon vitézt, ki 1348-ban Lajos király praancsára durrazzói Károlyt lefejezte „pogány philistaeus;” Gravinai Domokos és Villani pedig ugyanezt „Cuman, pogány Cumin” néven említik.” 

[64] Értekezés I. 50 §

[65] ,,A Derbendnameh-ban, Kr. u. 733. Ebü-Musslem, Derbendet 17 szakaszra osztotta, mindegyik nemzetnek egy külön házat építtetett, mely azokról neveztetett; a mely a palaestinai népé volt, Philisthini nevet viselt stb.; – lakott tehát Derbendben philisthim nemzet, mely palaestinai nép volt.” (Tud. Gyüjt. 1830. VIII. 64. l.-ra hivatkozik Gyárfás István,)

[66] Stephanus Bizantinus:, Gáza városának GAZAEUS nemzete. ( Értekezés II. 20. §.)… Gáza lakosai Josue Könyvében a zsidó kútfők által Azzim, a görög és latin fordításban, valamint Flaviusnál Gazaeus néven hivatnak. (Értekezés II. 47. §.)

[67] Stephanus Bizantinus: …....Beszélik nékik, hogy a Gázától Aegyptusik fekvő tenger is Ionium Tengernek hivatik: mert Gázának volt Ione neve is. …. Gáza, Phoenitzia városa, most Phalesztináé, a syrusok Azának hívják, hivatott Iónénak is, Ió-tól, aki oda hajózott, és ott maradott. (Jászok II. 47. §.)

[68] ,,Az Odüsszeia több szakasza szerint, a spártai Menelaosz tíz esztendeig hajózott egyiptomi-palesztinai vizeken, és a korai acháj görögök, kolóniákat alapítottak Palesztinában. (I. 30. 3)” Graves-Patai: Héber mítoszok (1969) 165. o. … Graves a lyd Xanthoszra hivatkozva arra is kitér, hogy a filiszteusok Askalon városát a spártaiak egyik őse alapította.

[69] (Értekezés II. 47. §.) … Publius Nigidus Figulus: Apollo hivatik Iánus néven, és Diana anyi, mint Iana…. Apollonak Abelio, Belenus, Belus, Bela, Bél nevei, a görög Bélosz = nyíl szó szerint szintén nyilas jelentésűek. (Értekezés II. 45. §)

[70] Diodorus Siculus: a philistaeus nép GIGAS eredetű. (Értekezés II. 22. §) Horvát István említi a filiszteusok bibliai Anákim és Enatzim = óriás nevét. ,,Josue Könyvében olvasható, hogy a gazaeusok ENATZIMOK, azaz gigasok voltak.” (Értekezés II. 48. §.)

[71] A hold egyiptomi nyelven JAH.  Az egyik hold-istenség Honszu, a másik isteni megszemélyesítője Thot, a bölcsesség istene, aki időnként a Thot-Jah összetett nevet viseli. (Kákosy László, Ré fiai, 314 o.)

[72] Mahler Ede: Babylonia és Assyria, (1906, MTA) 169.o. ….Mahler Ede, orientalista, filozófus és tanár. A Magy. Nemz.  Múz. őre, majd egyetemi tanárként, észak-sémi, óegyiptomi és kopt nyelvet, meg ókori keleti archeológiát és kultúrtörténetet oktatott. Tagja az MTA-nak, és több külföldi tudós társaságnak, ill. a Magyar Zsidó Szemlének.

[73] Ez elég korai időben történhetett, ha fiának tartották a Memphist alapító Epaphus, mások Menes egyiptomi királyt.

[74] Hacor: már Kr. e. 2700-tól lakott észak galileai város, a késő bronzkorban Józsue lerombolta. (Kr. e. 1230 k.)  A  feltárt szentély romjai között, az egyik Kr. e. 14–13. sz-ból származó kövön ábrázolt ülő alak, a holdisten felé nyújtja kezét. Hacor neve szerepel egy Kr.e. 18. sz.-ból való egyiptomi szövegben, a mari szövegekben  és az amarnai levelekben is. A hikszoszok idejében az ország legnagyobb városa volt. (Magy. Kat. Lex.) Lásd még Tell Hazor régészeti eredményeit.

[75] Szin :  - 1) babiloni holdisten, -2) puszta Elim és a Sinai-hegy között, talán azonos a Sinai-pusztával. ... Sinai: A Sinai hegyen jelent meg Jahve Mózesnek, és ott kötötte meg az ott egybegyűlt néppel a szövetséget (a Mtörv-ben Hóreb). Az elnevezés eredetileg jelző volt, az ottani Isten hegyén dívó Szín-kultuszra utalóan. (Bibl. Lex.)

[76] 1Kir 12,28; (Károli) Sőt a héber Jerach = hold, így Jeroboám király neve is a holdra utal.

[77] Lásd  Jicchák (Izsák) Rabint, avagy a mai Erec Jiszraelt.

[78] F. Josephus szerint Areusz spártai király i.e. 183 körül levelet írt Oniás, jeruzsálemi főpapnak azt állítva, hogy Ábrahám az ősapja. Később Jonathán főpap ( Makkabeusok 129) állításait bizonyos zsidó szent könyvekkel megegyezőnek elismerte. (Graves-Patai: Héber mítoszok, 1969. 165. o)

[79] Sára (fejedelemnő),….Szarecer, (akkád: sar uszur, ’óvja a királyt’). …..Szaramel, Azaramel: (héb. sar  am el, = ’Isten népének fejedelme’)…..Szárgon (asszír: ’az igaz király,’)…..Sesbaccár (babiloni: ’Samas őrizze az apát’) Samas+aba+accár (assur)  = napisten-apát-őrizze, vagyis asszur = Őrző jelentésű. (Bibliai Lex.) … sarru = király, ill. a héber sar = fejedelem szó is innen származhat, ,,fényes” értelemmel. … A sumerogramma, uzu = siru, ‘hús’, átvitt értelemben vérrokont jelent: A Királylista királynak (sarru) nevez mindenkit. Lásd Komoróczy Géza, Asszírok: az identitás változásai, (tanulmány) 

[80] Puzur- Szin asszír király egy i.e. 1700 körüli feliraton az, magát archaizáló címmel enszinek nevezi. (Komoróczy Géza, Asszírok: az identitás változásai, tanulmány) …-Szin, babyloni holdisten jósdaisten, (sumír neve In-zu, a tudás és bölcsesség ura) emberek, istenek és minden élők teremtője és szülője. (167.o.) …- Szin, a sumir En-zu a hold. (162.o. Mahler Ede: Babylonia és Assyria, 1906, MTA)  Tehát a holdat jelentő asszír Enszi, a sumér Enzu és egyiptomi Honsu/ Chonsu szavak testvérek.

[81] Tigris = Diglat = (arab) SATT = nyíl. Lásd Dr. Kaulen F. Asszyria és Babylonia, 1891 8.o. és az Ókori Lex.

[82] A Teremtés könyve 10.6. ,,Kám fiai: Kus, Micraim, Put és Kanaán,” 10.13. ,,Micraim fiai a luditák, anamiták, lehabiták, haftukiták, patraziták, kaszlukiták és a kaftoriták, akiktől a filiszteusok származnak. 

[83] Ugyan ezt jelenti a Parthus, valamint a (Jazyges/ Jász) Metanasta népnév. (Óg-M. Sz.).

[84] A Philistaeusok az Aethiopiai Szent Írásban FELESET’EEME, Philistaea pedig FELESET’EME néven jön elő. Továbbá a FALASA = MIGRAVIT, EMIGRAVIT, …FELASA = MIGRARE, EMIGRARE,… FALASI = TRANSIENS, PEREGRINÁTOR,…FELESATE = MIGRATIO, EMIGRATIO,…FELESATA = EXILIUM, és a feleset’eeme, valamint a felese’eme nevek, ezekből a szavakból származnak a Lexikon Aethiopico-Latinum 1699. Francofurt, szerint. (Horvát, Rajzolatok a Magyar Nemzet legrégiebb történeteiből,  Pest, 1825, 136. §.)

[85] A (görög) Tigris = (asszír) Tiglat = (arameus) Diglat = nyilas jelentés található az örmény Tigran király és Tigranocerta városa, meg az asszír Tiglat királyok nevében, rokonságban az ó-görög toxo (togso/toks/tohs) = nyíl szóval.

[86] Pláne, hogy az asszír nyelv hasonló zengésű gheeshta szava, egyenesen nyíl jelentésű!!!!!lásd: Benjamin Daniali: Asszyr idők c honlapján, az asszyr életfáról szóló oldalon

http://www.assyriatimes.com/assyrian/knowledge/the-fascinating-balanced-sacred-assyrian-tree-of-life/3426

[87],,Örmény kútfők egyhangúan állítják, - hogy általában a hun-magyarok nevezték Chusán/ Chusita = Chus-utód néven, az örmények, perzsák, és Aria többi népei.” (Szongott Kristóf, A magyarok eredete és őslaka, 1906. 15. old.) … Ott jön a gubanc, hogy Chusita népeket a régiek több helyen is ismertek, Etiópiában, és Európában a Kaukázus fölött indulva keletnek egy sávban, egészen Indiáig. - Mit tett erre az egyet-kereső tudomány? A szétvándorlás lehetőségét kihagyva, a három helyen lokalizált Chus népnevet történetírói tudatlanságnak tekintve, a kaukázusi meg az indiai Chus tartományokat, tévesként törölte.

[88] XIII. sz.-i etiop Kebra Nagaszt kéziratban. .. A Révai Lex 1911-ben kiadott 1. kötete Abesszin címszavában közli a modern Jeasszu formát.

[89]  Az előző az Aventinus Annales Boiorum-ban, az utóbbi a Révai L. szerint Annales Kamenzes-ben.

[90] Régi krónikáinkban: Geyza, Geisa és Geicha, de máshol Geythsa, Geisce, Geche, Gyesse, Jesse, Yesse, pénzein: Geuca, VII. Gergely pápánál Geuza, Geusa, a németeknél, lengyeleknél stb. Joas, Jojas, Joitsco, Gouz, Govizo, Gizo, Guizo stb., (Szász Béla: A húnok története – Attila nagykirály, Gede testv. 2013. Előszavában Bakay Kornél hozza a forrásokat.)

[91] Czuczor-Fogarasi: A magyar nyelv szótára, 1862.

[92]  a) Ógörög-Magyar Szótár: Iésous (Jészousz) = 1) Jézus, 2) Jozsua, … b) Már a korai egyházatyák Jézus előképét látták Józsueban, nem csak nevük azonosságán, de történetük analógiái miatt is. (Biblia, Szent István Társ. 1979, Bevezetés Józsue, a Bírák, Rut, Sám. és a Királyok könyveihez, 217.o.) … c) …,,Előjön pedig gyakran az Iésus név a Sidók között Iosue-ről Fláviusnál. ..…. Nem kell Tudós Férfiak előtt okokkal és Ó-Testamentomi helekből vitatnunk azt, hogy a LXX. Tolmátsok a Görög Szent Írásban Iosuet szinte így Iésusnak nevezik, sem azt, hogy az Iosue, Ieschuha, Iesse, s’ a’ t. (stb) egyet jelentenek.” (Értekezés II. 39.§.) … Jézus = Jozsué nevek azonosságán emeli ki Jézus végső Győztességét a Bibliai Lexikon is: „bízzatok, mert legyőztem a világot.” Azaz Győző = Géza = Jesse = Jézus = Joshue = Jozsué.

[93] A Jiszróél szó etimológiáját a Biblia adja meg, amikor elbeszéli Jákob pátriárka tusakodását az angyallal, aki így szólt: ,,Nem csak Jákob lesz ezután a te neved, hanem Izráel is, mert küzdöttél az Istennel, és az emberekkel és győzelmes maradtál.” (Zsidó Lex. izraelita címszó) A Bibliában úgy szerepel itt, hogy emberek legyőzője lesz.

[94] A győztes háborút (ghaza) megvívott hadvezér arab-török kitüntető címe a GHAZI = győztes harcos, (Révai Lex.)

[95] Gáza, filiszteus város, - neve jelentése erős, ill. héber Uzzi nevének jelentése: az én erőm.(Keresztény. Bibliai Lex) .. Gaza = Uzzi, és e két alak igazolja, hogy eredetileg elöl J hang állt, amely a hangtan szabályai szerint vagy keményedik (G) vagy lekopik.

[96]..,,Es az Philistéusoc tartományában soc ideig lakéc Ábrahá mint jövevény.” Szent Biblia, (Cároli Gáspár, Hannovia 1608) Moses I. könyve XXI.34.

[97] Győztes-lovag jelentése miatt a perzsa GUST-asp király neve (Dárius felmenője) szintén a bizonyítékok körébe tartozik. A perzsa Hystaspes, óbactriai nyelven Vistáspa, új-perzsa mondákban Gustasp név jelentése az Ókori Lexikonban Csatalovas, az alábbi német forrásban pedig Győztes-lovag. Szerünnyei: A Persepolisi ékírás, (Tud. Gyűjt. Pest, 1838 Trattner) 69. old. 10 lábjegyzetében hivatkozik Wahl allgem. Geschichteder morgenlandischen sprachen und literatur  (Leipzig, 1784.) 268. old. Ctesias Persicorum-ából való idézet fordítására.  

[98] Dr. Kohn Sámuel rabbi épp Illyriában, ahol az Iatak, és épp a Meotiszban, a Jazygesek helyén és idejében vélt tudni zsidókról, valószínűleg a Jászok utódait hitték annak.: …,,nyugatrómai császár Honorius az Illyriában lakó zsidókra vonatkozólag már 400 körül bocsájtott ki külön rendeletet; és Polában a III. századból latin feliratú zsidó sírköveket is találtak; továbbá a Fekete-tenger éjszaki és éjszaknyugati vidékein már a rómaiak idejében laktak zsidók.” .. (Dr Kohn Sámuel A zsidók története Magyarországon, Bp.  Athenaeum RT 1884. I. kötet 4.o.) … Kazária vezetőinek zsidó hitre térése történelmileg elfogadott tény lett.

[99] A Ciliciai Issus várost Iás-nak nevezték a Napkeleti írók… Abul-Pharájius a Ciliciai A-YAS tenger melletti A-YAS várost emlegeti, mely más íróknál Nagy Sándor Issusi-győzelmének helye.  Ezen Issus/Ayas város Marco polonál Giazza nevet visel. Id. Plinius a Ciliciai  Sinus Issicus (öbölnél) említ Iónokat. (Értekezés II.17. §.)….

[100] Stephanus Bizantinus: Iás, Illyria része, Lakói Iáták. Neveztetik Iónikának is. (Értekezés II. 26. §.)

[101] id. Plinius:  … igen régi a betűkkel élés, Latiumba behozták ezeket a Pelasgusok. (Értekezés II. 60. §.)  

[102] Cato Töredékeiben: A Scythák megszaporodván, a világ részeibe gyarmatokat küldöttek. És ezek közül jött (Itáliába) Iánus Dirimmel és a Gallusokkal. (Értekezés II. 50. §.)…. Az Olasz Országi Albula (a Tiberis folyó) nevét, az Ianigen-áktól (Iónoktól) nyerte. (Értekezés II. 45. §.)

[103] Az ókori Médiától délre, újabb Jón/Jász állomást jelez a médiai Jasonius Mons, (Jász hegy) mely az aranygyapjúért indult argonauták vezérének, Jászonnak, és a colchisi királylány, Médeia szerelmének emlékét hirdeti. E szerelem gyümölcse lett az ifjú Medes, a médek ősapja, kiknek később egyik királya a hun Atilla volt. Innen keletre, az ókori Margiana tartomány Margus folyójának partján lévő Jasonius várost már a hun tipusú népek területének határán találjuk.

[104] Értekezés II. 59.§

[105] Itt is az Isteni-névadás nyomait találjuk, amikor Latiumban Janusról kap nevet a kapu, bejárat (janua) valamint a két kezdő hónap január és június, az ottani János és Iván napokkal. Iván csak a Ján szláv változata, tehát a hajdani 10 hónapos évnek első január hónapja Janus-Jánossal, és hatodik június hónap az Iván-(Iuán)-Jánossal kezdődött.   

[106] … A keresztény szimbológiában Szent Péter megkapta Jézustól a mennyek országának kulcsait. Mt. 16,-18.  Őr lett, akinél a bejárást biztosító kulcsok vannak.

[107] …,, úgy vélem, hálás lesz az olvasó, ha tárgyamtól kissé eltérvén, előadom, amit a minap közölt velem levélben T. HELL (Miksa) atya, kiemelkedő tehetségéhez méltón és a dolgok egymáshoz illesztésében való nagy jártasságával, nem kevésbé éleselméjű, mint finom módon kigondolva. Azon a véleményen van: a kínaiak az ősei vagy minden ázsiai népnek, sőt a magyaroknak is, vagy legalábbis az ázsiai nyelvnek, azaz: a magyarok legősibb dialektusát a kínai dialektusokban kell keresni. … ... ,,E kevéssé ismert rész a magyar-kínai nyelvrokonságot próbálja igazolni. A gondolat már korábban felmerült Praynál, ill. Hellnél, s egyáltalán nem állt ellentétben a finnugor rokonság keresésével, elképzelésük szerint ugyanis a finnugor nyelvek (így a magyar is) az ázsiai nyelvekhez tartoznak, valamennyiük őse a kínai, és az e nyelveket hordozó népek is egy központból rajzottak szét. Sajnovics először összefoglalja a kínai rokonságot támogató érveket, majd hosszan idézi Hell levelét erről, végül maga is megtámogatja néhány ötlettel. (Sajnovics János Demostratio, [az 1770-es nagyszombati kiadás magyar fordítása] Elte, Bp. 1994. Constantinovitsné Vladár Zsuzsa, A Demonstratio műfaji, forráskritikai és szóhasználati kérdéseiről, 3. Kitérő a Demonstratio szerkezetében 119.old.)

[108] Mario Alinei: Ősi kapocs – a magyar-etruszk nyelvrokonság, Allprint Kiadó, 2005.

[109] A magyar történetben, a magyar nyelvészetben és a szumir nyelvben jártas szem akaratlanul is megakad az "asszír" kormányzati, közigazgatási és katonai terminológia minden szaván és szakkifejezésén. A khasánu, szalat, tartan, kudur, kundu, zakánu, pekhu, labuttu, vizír, harku, csitár, sák szavak egytől-egyig asszír közigazgatási és katonai szakkifejezések és egytől-egyig megvannak a honfoglaláskori magyar nyelvben is ugyanolyan jelentésben, ugyanolyan közigazgatási, kormányzati és katonai értelemben, mint az asszírban, sőt még a fonetikai torzulás sem nagy.

A "labutt" az asszír nomenklaturában Delitzsch és Sayce szófejtése szerint "katonai közigazgatás alatt álló, rendszerint külső, hódított tartományt, főleg határtartományt" jelentett, de ez volt a hivatali neve az ilyen tartomány katonai kormányzójának is. A szó feltűnő fonetikai rokonságot mutatott a "lebed" s ebből a lebedia szóval és történelmi ismereteink szerint ez is katonai közigazgatás alatt álló határtartománya volt a kazár birodalomnak. A többszörös egyezés (labuttu (tartomány), labuttu (parancsnok), lebedu (tartomány), lebedu (parancsnok) mindkét esetben) mégsem lehet "véletlen". --- Khasánu a királyi személynök, helyettes király, ma miniszterelnök, nádor. Honfoglalás kori neveink között a "kusán" Árpád helyettese volt. A bolgárok elleni szövetséget Árpád és a kusán kötötték meg Szélérosz Nikétász bizánci császári követtel. A "khasán" és a "kusán" jelentésében, hangzásában ugyanaz. --- Szalat, asszír tartományi fejedelem, magas rangú úr, általában a királyi család tagjai viselik ezt a méltóságot. Honfoglaláskori nomenklaturánkban "solt" "zsolt", "zupa". Akkádban "sziltan", etruszkban "zilath", törökben "szultán". --- Tartan, az asszír haderő várostromló, "műszaki" csapatainak főparancsnoka és a haditermelés főnöke volt. Nálunk "tarchán", tarján", a "kovácskirály" a bányászok és kovácsok (Tarján) törzsének feje. Etruszkban "tarchun" (ebből jön a Tarquinius). A Bibliában "tartan". --- Vizír, magyarban vezér, törökben vezír. Asszírban katonai parancsnok. --- Kudur, valamilyen bírói funkciót végző főember, döntőbíró, kiküldött bíró. Pontos szerepe, bírói funkcióján kívül, az asszír szövegekből nem derül ki tisztán. Nálunk "kádár". --- Kundu, magas katonai rang az asszír hadseregben. Anonymusnál "kund", a történettudományban "kende". A szó par excellence asszír katonai kifejezés. --- Zakhanu, asszíroknál több kisebb közigazgatási alegység (pikhatu) és ezek vezetői (pekhu) fölé rendelt királyi tisztviselő. A szó maga a "khagán" szóval azonos. Konstantinosnál fordul elő, aki szerint Árpádot "zakanos"-sá, azaz "khagánná" választották meg. Feltűnő a kh - zs hangromlás, aminek csak hosszadalmasan kifejthető nyelvtörténeti magyarázata van. A szó a japán nyelvben is kh - zs hangromláson esett át, mert ugyanez a szó a japánban "zsagán" (amit az angolok saját spellingjükben "shogun"-nak torzítanak). Kazárban, avarban, kök-türkben azonban "khagán". --- Pekhu, az asszíroknál kisebb közigazgatási rang. Azonos a kazár "beg", az avar és bessenyő "beke", a török "bég" szavakkal. Honfoglaláskori magyar megfelelője "bakó", amely akkor még nem hóhért jelentett. --- Harku, az asszíroknál a "kisebbik király", rendszerint a trónörökös és egyben az összes hadak parancsnoka. Honfoglaláskori magyarban "horka". --- Csitar, az asszír terminológiában sátor, tábori sátor, de jelenti a harckocsi-lovak fejét védő, vagy díszítő készséget is (v. ö. a magyar "csótár" szóval). --- Voltak még különböző "sák"-ok is (szupar-sák, rab-sák, sák), a tartan közvetlen beosztottjai. Valószínűleg a magyar "Csák" is eredetileg méltóságnév lehetett.

Ennek a tucatnyi asszír közigazgatási és katonai kifejezésnek feltűnő jelenléte a honfoglaláskori magyar nyelvben kétségtelenné teszi, hogy labuttu-lebedu egyezés sem véletlen. Mivel azonban az egész fenti lista "finnugorilag" mégis hihetetlenül hatott, e sorok írója kötelességének érezte ezeket a szavakat Maspero művén kívül máshol is ellenőrizni.

Ezt a munkát mostoha lehetőségeimhez képest Sayce ismert asszír nyelvtana és szószedetes, Fr. Delitzsch kitűnő munkája és D. J. Wiseman néhány évvel ezelőtt megjelent asszír antológiája felhasználásával végeztem el bizonyára tökéletlenül. (dr. Padányi Viktor, Dentu-Magyaria, Veszprém, 1989. Turul, 146.o.)

[110] A kelta utód ír nyelv SUIOCHAN (ejtsd szikán) szavának szék, ülés pad, ülep, lakhely, székhely, gyűlés, törvényszéki ülésszak jelentései, (Timaru-Kast S. Kelta magyarok, magyar kelták, Magyar ház, Bp, 1999, 177. old.) Pontos megfelelést ad a székely SZÉK értelmeivel, valamint a francia SIEGE (ejtsd szézs) szék, székhely, törvényszék, ülep, jelentéseivel. (Öt nyelvű szótár, szerkesztette Somogyi Ede, Robicsek Zsigmond könyvkereskedésének kiadása, Bp, V. Fürdő utcza 8)

 

 
    

  
 
<<< Előző cikkhez


Az aktuális ' KALEIDOSZKÓP '   téma valamennyi cikke
  
Bognár Ferenc :  A szívhez szóló ősműveltség ...
Vetráb József Kadocsa :  VISOKO, A Piramisok völgye ...
Pető Imre :  NIMRÓD ÉS FIAI ...
Bognár Ferenc :  Isten képére, avagy a nyelv holografikus rendje ...
Bognár Ferenc :  A Jász hőskor és a biblia-történet ...
Bognár Ferenc :  A Szűzanya (Fekete Madonna) fattyú népei ...
Bognár Ferenc :  Az Életfa csillag-gyökerei ...
Bognár Ferenc :  A Magyarok Istene, avagy Boldogasszony nyelvi hagyatéka (II.) ...
Soproni Svetlik Ottó :  Szkíta szavak a magyar, a szláv és más európai népek nyelvében.
A magyar nyelv szkíta szókincse. 1. rész. ...

Soproni Svetlik Ottó :  Szkíta szavak a magyar, a szláv és más európai népek nyelvében.
A magyar nyelv szkíta szókincse. 2. rész. ...

Soproni Svetlik Ottó :  AKKÁD is, MAGYAR is ...
Soproni Svetlik Ottó :  Az ősnyelv nyomában Krantz után a dravidáktól az obi-ugorokig ...
Soproni Svetlik Ottó :  Ősnyelv a Kárpát-medencében, pannon és ungárus ...
Soproni Svetlik Ottó :  Gelu (Gyalu) és Búvár Kund. Ősnyelv a Kárpát-medencében 2. ...
Bognár Ferenc :  Kulturális gyökereink, avagy a X. sz.-i Géza név ókori Jász bölcsője ...
Bognár Ferenc :  Jász őstörténet
(Horvát István után röviden) ...
Ezt olvasom!
 
    

  
 

Eddigi hozzászólások:

A cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


 
    

  
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)


Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)



 
    

 
Generálás ideje: 0.09 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
24 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 3217163 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:171
Látogatók összesen 1501 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
humbarandog
Ursulan
suhavulta
moroc
mocor