Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Honlap és cikk ajánló!
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
2625571
látogató!
Ma  208,
ebben a hónapban
21007 látogató volt.
Jelenleg
3 regisztrált tag
és 20 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 
Beküldő neve
webmester
Beküldés időpontja :
2008.07.07. 05:18
Elolvasva
316
  Nyomtatható változat   Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez! 

Szongott Klára

Témacsoport: Örmény-magyar oldalak

In memoriam Vahan Anhaghth Astvatzaturian

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

2008 május 21-én, a libanoni Tyrosban (a mai Tir) elhúnyt negyedfokú unokatestvérem, Vahan Anhaghth Astvatzaturian professzor, a nyelvtudományok legendás művelője, az ókor-tudományok világklasszisa.

    1932 február 2-án látta meg a napvilágot az erdélyi Erzsébetvárosban, mint Szongott Dénes, Szongott Miklós történelemtanár fia, Szongott Kristóf, a híres szamosújvári örmény történész-tanár dédunokaöccse. 1945-ben a család - szüleivel és nénjével - Olaszországba menekül, s Velencében, az örmény kultúra nyugati fellegvárában települ le. Diákéveit ott tölti, majd beiratkozik a mechitaristák egyetemére. 1955-ben szerez doktori diplomát örmény nyelv- és történelemből. 1957-ben pappá szentelik, s belép a Mechitarista Rendbe. Ekkor veszi fel családja eredeti nevét, Astavatzaturian, amelyet II. József törölt el 1784-ben, s kényszerítette a családra annak német tükörfordítását: Sohn-Gottes. A rend 1958-ban Libanonba küldi, a Tyrosi Örmény Egyetemen örmény nyelvet és indogermán összehasonlító nyelvészetet tanít. 1961-ben közép-ázsiai majd észak-afrikai kéziratgyűjtő és régészeti expedíciókban vesz részt, ahonnan 1967-ben tér vissza Tyrosba. Ekkor az egyetem professzorává fogadja. 1968-1970 között megújítja az ősi szervezet, a Société Arménienne de Zarytos történészi kutatásait. Itt mintegy 80 kiváló, többnyire örmény származású történész-régész-nyelvész kutatásait irányítja. 1973-1976 között libanoni kulturális attasé az Iráni Császárságban.

    Elképesztő nyelvtudása még ugyancsak polyglott munkatársait is elkápráztatta. Magyar és örmény anyanyelvén kívül az alábbi nyelveket beszélte magas fokon: olasz, veneto-i, francia, spanyol, portugál, katalán, gallego, leóni, román, német, angol, holland, flamand, svéd, dán, izlandi, ír, kimru (welsh), finn, észt, lív, orosz, lengyel, ukrán, cseh, szlovák, szerb, bolgár, albán, új-görög, perzsa, kurd, hindi, grúz, csecsen, török (számos közép-ázsiai rokonnyelveivel), új-héber, arab, kopt.

    A kihalt nyelvek közül a pun nyelvnek elsőszámú tudora volt, de nagyon jól ismerte az ó-görög, latin, ó-örmény, ó-perzsa, ó-arab, szír, ó-héber, ó-egyiptomi, szanszkrit nyelveket is. A hun-szkíta nyelvemlékek felderítésében és összegyűjtésében oroszlánrészt vállalt. Foglakozott az etruszk nyelv problematikájával is.

    Nem szívesen publikált, nem maradt sok publikációja az utókorra, nem szerette tanulmányait kisebb cikkekben szétszórni, kizárólag összefoglaló, monografikus tanulmányokat jelentetett meg. Hallatlanul szerény, hallgatag ember volt, nem szeretett „szerepelni." Művei közül kiemelkedik a Dynamique évolutionnaire des langues. (Zarytos /Tyros/, 1973) c. hatalmas nyelvfilozófiai monográfiája, a Lingua Punica. (Venezia, 1981) nyelvészeti monográfia, valamint a szkitoid nyelvekről írt első átfogó publikáció: Les langues scythoides. (Zarytos-Tyros, 1985).

    1993-ban az Örmény Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjává választotta és a Jereváni Egyetem díszdoktorává avatta. 1992-ben járt utoljára Magyarországon, ekkor részt vett a Filozófiai Vitakör „Ember és Fejlődés" konferenciáján.

    Az egyetemes emberi tudomány egy hallatlanul érdekes és színes egyéniségétől vesz most búcsút.          

            (Szongott Klára, Cordoba, Argentina)

 
    

  
 
<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>


Az aktuális ' Örmény-magyar oldalak '   téma valamennyi cikke
  
Szongott Klára :  In memoriam Vahan Anhaghth Astvatzaturian ... Ezt olvasom!
 
    

  
 

Eddigi hozzászólások:

A cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


Hozzászóló neve: deak.istvan01@gmail.com VendégkéntCikkek 54. hozzászólásaIdeje: 2015.06.21. 17:54  

Tisztelt Szongott Klára! Örmény-ügyben szeretném önnel felvenni a kapcsolatot. Deák István


Hozzászóló neve: Tyula VendégkéntCikkek 37. hozzászólásaIdeje: 2014.10.24. 13:37  

Nagyon érdekes és rendkivüli ember lehetett , fel sem tudom fogni , hogy miért nem ismerjük se öt se a munkàit ? Egyàltalàn , hogy képes valaki ennyi nyelven beszélni ?


 
    

  
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)

Extra mosolyok:
(Egérrel megfogva behelyezhetőek a szövegbe.)

Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)



 
    

 
Generálás ideje: 0.08 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
23 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 2625571 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:171
Látogatók összesen 1498 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
humbarandog
Ursulan
suhavulta
moroc
mocor