Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Honlap és cikk ajánló!
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
2579413
látogató!
Ma  385,
ebben a hónapban
22583 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 23 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 
Beküldő neve
webmester
Beküldés időpontja :
2008.07.28. 16:51
Elolvasva
253
  Nyomtatható változat   Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez! 

Lepár Szilveszter

Témacsoport: Párbeszéd- és vitaoldalak

Adatgyűjtés a hun törzsnevek és a magyar helynevek összevetéséhez (Vázlat),

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

Vajon léteznek-e a hun törzsnevekkel kapcsolatba hozható helynevek a magyar nyelvterületen? Detre Csaba: „Hun szavak, szövegek"- című, Schütz Ödön csapatában készült kutatása 2005-ben jelent meg Kovásznán a Körösi Csoma társaság kiadásában. A szerző közlése szerint az adatfölvétel egy iráni örmény kolostorban történt több mint harminc éve egy „Iszfaháni"-nak nevezett örmény nyelvű, és egy „Krétai"-nak nevezett görög kódex kézzel történt másolása révén. Igazán kár, hogy a közlés hitelét nem erősíti a szerző néhány eredeti kéziratlapjának fényképe. A gyűjtés rövidebb változata hozzáférhető az interneten „dr. Detre Csaba: Hun szavak, szövegek" cím alatt. A nyomtatott változat - az internetestől eltérően - tartalmaz huszonöt hun törzsnevet, melyek közül kettő-kettő nagy valószínűleg ugyanannak az egy-egy névnek a torzított változata.

*

A törzsnevek sorában megemlítem az ókori, kínai följegyzésekből ránk maradt három hun törzs- és egy nemzetségnevet is. Korabeli ejtésük bizonytalan. Forrás: Szász Béla: A hunok története Attila nagykirály c. könyve (Reprint, eredeti: 1943. Bp. Bartha Miklós Társaság.)

*

A dr. Detre-féle közlés nyomtatott változatát vetettem össze néhány helynév-mutatóval. Ezek:

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, a továbbiakban: Cz-F.

Kiss Lajos: Földrajzi Nevek Etimológiai Szótára, Budapest, Akadémiai Kiadó 1997. A továbbiakban K. L. Innen vettem az első írott említések névalakjait.

Lipszky János: A Magyar Királyság és Társországai térképe és névtára 1804-1810. Arcanum DVD, a továbbiakban (L). A nevek mai helyesírással szerepelnek. A Lipszky által nem magyarnak minősített helyeket mellőztem.

A székely székek rendszere, Erdélyi magyar adatbank, Jakabfy Elemér Alapítvány, Transindex, internet.

Az ebből kiemelt részt ide iktatom: „Midőn végleges otthonra leltek a Kárpátok karéjának oltalmában, a székelyek valószínűleg még törzsi-nemzetségi szervezetben éltek. Ennek emléke a legtovább Marosszéken őrződött, ahol még a XVI. század elején is bizonyos széki tisztségek betöltése egy 6 nemre és 24 ágra épülő rotációs rendszer szerint történt.

 

E nemek és ágak a következők:

az Adorján nem a Vácmán, Telegd, Vaja és Poson ágakkal;

">a Meggyes nem a Meggyes, Kürt, Dudor, Gyáros ágakkal;

a Jenő nem a Balási, Új, Szomorú, Boroszló ágakkal;

a Halom nem a Halond, Náznán, Péter, György ágakkal;

az Abrán nem a Gyerő, Új, Nagy, Karácson ágakkal;

az Őrlőc nem az Ecken, Seprőd, Szovát és Bod ágakkal.

A Székelyföld más részein az okleveles anyagban nem találkozunk e rendszer működésének közvetlen nyomaival, de a nemek és ágak nevei sűrűn előfordulnak a hely- és személynévanyagban."

Tálos Géza: Az avar korra utaló településhálózat nyomai a magyar helyneveken - Névtudomány és művelődéstörténet, 1989, 174 - 164. old. Zalaegerszeg, 1989.

*

A helynévanyagban szereplő Bogra- és Orbó-puszták Decs mellett találhatók - saját gyűjtés.

*

 

Aduni - Adony; Ér-, Nyír-, Tisza-, Adány (L-Bihar), Adánd (L-Somogy) valamint Abony; Nagy-, Sík-, Füzes- „falvak Bereg-, Bihar- és Szabolcsban. Régies irásmóddal: Odon, Odun, Addon. Kis-Ázsiában előjön Adana város" Cz.-F. Appony? (Oponice, Szl.) Aponyvára (L-Nyitra), továbbá: Diósad? Uppony (?).

 

Bastetiji - Baste-tiji = szélesföld (?). A tiji végén az i a szó főnév voltát jelzi, s a Horger törvény értelében lekopik. Óbást (L-Nógrád), Egyházasbást (L-Gömör), Bástyanka (L-Nyitra), Vasztélypuszta, Bustyaháza (Bustina, Kárpátalja), Bustatelek (Erdély).

Első említések korabeli írott alakja: bozth, bos, Bozthyh, Buztech.

Basteoutouji (valószínűleg azonos az előbbivel).

 

Berenü(tiji) - Berény: Balaton-, Borsos-, Csák-, Diós-, Iklan-, Jász-, Karancs-, Kis-, Lovas-, Mező-, Nagy-, Temes-, Vörös-. Lipszky szerint akad Berény még Temesben, Tolnában, továbbá két Berencs található Abaújban, kettő Nyitra vármegyében, egy Szabolcsban. Továbbá esetleg: Barancs, Rásonysápbarancs, Rétközberencs, Berenc, Szamosberence, Berente, Bernecebaráti, Berénd, Berend, Hagyárosbörönd, Nádasberend, Beremend, Borónka (L-Somogy), Bernice (L-Liptó), Berengyest, (Berendeşti, Moldva, Ro.) Blegyest? (Blăgheşti Moldva, Ro.)

K. L. az ótrük 'berendi' - 'megadta magát' népnévből eredezteti.

 

Csegi - Csege, Tisza-, (L-Szabolcs és Nógrád, továbbá Csegöd Szabolcsban és Biharban, Csög, Csögle Veszprémben, Csöde Zalában, Csökmő Biharban, Csököly Somogyban), Cegei halom, Cege, Csegez (Pietroasa, Ro.) Csegöld; Cseke? Szatmárcseke? Csekéd, Csekefalva, Csekej, Csekelaka, Csekés, Cseke-tó, Cseki, Cseklész, Cséklye, Csügés (Ciugheş, Moldva, Ro.) Csépa, Csép, Csepel? Csepely? (L: Csép Komárom, Pest és Veszprém megyében, Csépa Hevesben, Csepány Borsodban, Cepe Ugocsában, Csepel Pest (2) Somogy és Veszprém megyében, Csepely Baranyában, Ungvárban, Csepreg Sopronban, Cégény Szatmárban.)

 

Dorgathegi - előkelő-hely (?) -hegy (?). Lehet, hogy a „thegi" m. név képző, vö: vas-tag

 

Douroughetiji, (valószínűleg azonos az előbbivel) - Bogra-puszta (?), Dorog: Kis-, Nagy-, Hajdú-, Dorogháa, Dorogiás, Dőr, Dörgicse, Taliándörögd, Somogydöröcske, Kisürögd (Chişirid, Ro.) Nagyürögd (Nojirid, Ro.), Iregszemcse - 1387-ben Irug, Járek (Szerb.), Újireg. (L - Dolha, Máramaros, Dörög Győrben, Dörögd (2) Zalában, Dorogma, Borosod, Dorogháza, Heves, Dorog (2) Esztergomban, egy-egy Hevesben és a Hajdúságban.)

Első említések korabeli írott alakja: Dorog, durug.

 

Maleczki József szerint a „hetiji" esetleg „hetény". Így a törzsnév értelme: „Hetényúr". Ide vonhatók a Hetény helyneveink is (Chotín, Szlo), Hosszú-, Lovász-, Tisza-, Hetényegyháza, (L - Hete, Bereg, két Hetés Somogyban ill. Zalában, öt Hetény Abaúj, Somogy, Torontál, Ugocsa, Komárom megyében és a Hetenye folyót Nyitrában.

 

Kevi - kövi; Túr-, Rác-, Kajászó, tkp: Keveaszó, Kevice (Szl.).

A „kő" szót tartalmazó helynevek között egyelőre szétválogathatatlanok a törzsnévre, illetve valamely tényleges kőre/hegyre utalók.

Kínai: Hu-jen, vagy Ho-jen?

 

Khalatiji - hal-hely; Haláp, Cserháthaláp, Zalahaláp, Kiskunhalas, Gyöngyöshalász - egyik hely sem alkalmas halászatra! Kelgyest? (Pildeşti, Moldva, Ro.). Halusest (Hălăuceşti, Moldva, Ro.)

Khala~khalia? Malom-helyi?

Kínai: K'u-lim? (Szász)

 

Klünteidi - előföld (?); Klézse (Cleja, Ro. Moldva), Klenóc? (Klenovec, Szl.), Apátkolozs, egyesítve Nagykolossal (Vel'kỳ Klíž szl.), Kolozsnéma (Klížska Nema, Szl.), Koloska-völgy, Kolozs, 1326-ban Kulusakna (Cojacna, Ro.), -borsa, -bós, -kara, -korpád, -monostor, -nagyida, -pata, tótfalu, -vár (mind Ro.) (L - Kolozsvár Zala, Zalalövőnél)

 

Kücsüteidi - kicsiföld (?); Kecsed (Aluniş, Ro.) Mezőkecsed, Kecsedszilvás (Pruneni, Ro.), Kecsetkisfalud (Satul Mic, Ro.), Kecső (Kečovo, Szl), Kicsind (Mala nad Hronom, Szl.), Kőcse (Checea, Ro.), Köcsény (Kocín, Szl.), Köcsi-tó, Küsmöd (Cuşmed, Ro.), Kicsiszalonc (Tarâţa, Moldva, Ro.), Göcs (Găeşti, Ro.), Göcsej.

Nem jártam utána annak, hogy a „kis/kicsi" szót tartalmazó helyneveink közt akad-e olyan, amelyik a hun kücsüteidi törzsnévből eredhet. Mindenesetre megvizsgálandó a Kisfalud név: előfordul az egész magyar nyelvterületen: Bodrog-, Duna-, Kecset-, Nemes-, Puszta-, Tisza-, Zselic- összetételekben. Idetartozik Sorkifalud is.

 

Laiduni - Lád: Magyar-, Német-, Sajó-, Szendrő-, Ladány: -Bene, Jász-, Körös-, Mező-, Nádasd-, Püspök-, Tisza-, Vámos-. (L - Ladány Torontál és Bars megyékben, Ladháza Borsodban, Ladomány Tolnában, Ladomér Bars, Sáros és Zemplén megyékben). Továbbá Ledény (Ladzan' Szl.), Ladna - Nagyladna és Kisladna (Vel'ka Lodina, Malá Lodina, Szl.), Nemesládony, Tompaládony, Lébényszentmiklós.

Kínai: Lan?

 

Livi - Apátlévna, Livana (Szl.), Mezőlivádia (Livadia de Cîmp, Ro.), Léva (Szl.). Lív finnugor nép - nevének etimológiája K. L. szerint tisztázatlan.

 

Madüjaghildi - nagyhegység (?). A Kücsü és Madü jelző olyasféle értelmű lehet, mint a kunok esetében a Kis és a Nagy.

 

Madüteidi - nagyföld (?).

 

Madüvaradi - nagyvár had (?). A törzs nevét olyan települések őrizhetik, melyek mellett sosem volt vár. A madü szó emlékét idézheti Máda (Mada, Erdély) Nyírmada, Madácsi (Madačka, Szl.) Madácsfalva, Madocsa, (L - Madocsány (Liptó), Madrác (Somogy), Madunic (Nyitra), Maglóca (Sopron), Maglód>Mag+lád? (Pest), Mágocs (Baranya, Csongrád), Sajkás-kerület, Mágocsér (Csongrád), Mágor (Békés). Érdekes a Vas megyei Magersdorf magyar neve: Nagyfalu... Ez fölveti azt a gondolatot, hogy az esetleges hun helynevek az idők folyamán 'magyarosodhattak', vagyis pl. a 'baste'-ból széles lett, a 'madü'-ből nagy. Sok helynevünk tartalmazza a Magas, Magos elemet, ami nem csak hangzásban, de értelemben is közel áll a madü-höz.

 

Varad ~ váras hely, ahol sok vár van.

 

Sadáni - Zsadány, Zsidány, Zsédeny; Hernád-, Horvátzsidány, Kiszsidány, Mező-, Sára-Száraz-, Szatmár-, Tarna-, Zsegnye - 1332: Segnia, 1337 Zednye (Žehňa, Szl.), Tarnazsadány, Bodrogzsadány, és +Zsadány hn. Böhönye határában, Gyarmat határában két Zsidány (= Zsadány?), továbbá Locsmán mellett, Zdánice/Steinitz Morvaország É-i határán, Zsodán(y)puszta Karancsberény közelében, Zsadányhorváti Zilah közelében, Zsodán(y)árka Doboka közelében. (L. 16 Ság, vagy Ság-gal kezdődő helyet sorol föl. Összefüggésben állhatnak-e ezek a „saduni' gyökével?)

 

Sopruni - hegyalja, lejtős hely, Sopron, -bánfalva, -horpács, -kertes, -kőhida, -kövesd, -nyék, -szentmárton, -udvard, továbbá: Kétsoprony (Békés m.), (L. Soponya, Fejér), Sopornya (Szl.).

Kínai: Su-pok?

 

Suchongadi - Such-ongadi - szent/fölsőhalom (?), szent/fölsőhalom had (?); Onga, Ond, Ónód, Ónók (Erdély, Birlea), Und, Ug-dűlő, Ugocsa, Ugocsakomlós, Ugod, Ung- folyó és megye, -csertész, -szenna, -vár. (L. számos su-, szu- kezdetű helynevet sorol föl, csak Szuhából 11-et, amihez jön Szuhapataka, Szuhány, stb. Vajon lehetséges-e kapcsolat?

Szogidi - talán ékhad, előhad: szegh (hun)=szög; Szeged, Szegerdő, Sajószöged, Szegvár. (L. Szegegyháza, (Szabolcs), Szegfalu, (Zala), Szeghegy, (Bács), Szegyes, (Szabolcs.) Szogd, Szogdia: szogdiai, Tószeg, Diószeg (Tuta, Moldva, Ro.)

 

Telikhi (?); Telek, Alsó-, Maros-, Mező-, -gerendás, -háza (1. Egyek belterületén, 2. Sedliska' Szl.), Teleki, Telegd, Telegér, Mezőtelegd. Telegd - egyúttal székely nem-név.

 

Tesongadi - lánghalom (?), lánghalom had (?); Tasnád (Tăşňad, Ro.) -bajom, -csány, -szántó, -szarvad (mind Ro.), Tusnád (Tuşnad Sat (Ro.), Tuson (Tuşinu, Ro.) (L. Tés, kettő Veszprémben, egy Csongrádban, két Teskánd Zalában, Teske (Gömör), Tesla (Tolna), Tessér (Baranya), Teszér (Nyitra, Hont és Veszprém 2-2.)

A 'tés' előtag előfordul még a Tés, Tésenfa, Tésfalu, Téseny, Tésa, Tusa (Tusice' Szl.), Tusaújfalva (Tušicka Nova Ves, Szl.) helynevekben.

Az 'ongadi' utótaggal kapcsolatban lásd: Szuchongadi.

 

Vepüszidi - Vép, Veperd (Weppersdorf, Au.), Öszöd? (?) (L. Veper hegy, Gömör és Zólyom). Vepsze finnugor nép.

 

Volgjaghadi - volgahad (?) //Folyóhadi (a szerk.),

 

Wourduszi - ordosz (?); Bogra-puszta (?), Orbó-puszta - mindkettő Decs mellett, Ordacsehi, Ordas, Ordas-puszta, Ordó-patak, Hidvégardó, (L. Orda, Somogy), Orgovány, Orbai-szék (?) (Kovászna), Ortó-puszta, (Ung m. Cz-F). Ordosz.

 

Hu-jen, vagy Ho-jen, Su-pok, K'u-lim, Lan törzsnevek, Tien-fan, nemzetségnév: vas, vaserős. Shiratori szerint: temur (tör.) Szász B. könyvéből

 

Maleczki József megjegyzései:

 

„A helynevekről: A -hetiji végződésű törzsnévben én a Hetény és a különféle -hetény végződésű helyneveket sejtem, az -eidi végződésben pedig az  -éd-re végződő helyneveket. Ez egyelőre számomra nem világos jelentésű képző, de már írtam, hogy az Árpád és a Buzád (Budád) is ebbe a sorba illik. (Továbbá még sok-sok ilyen helynév, Bonyhád, Bezdéd stb.) Az egyik legérdekesebb ilyen helynév: Pecsenyéd (Pöttsching, Ausztria). A Pecsenyéd azt jelentette: Besenyéd vagy Besenyőd."

Tid, tijd (hun) = nagyobb, v. nevezetes földterület, tehát M. J. szerint Besenyéd > Besenyőföld, Bonyhád > Bonyha földje, stb. Összefügghet a szó a Teliki törzsnévvel és a mai telek köznévvel?

  

Detre Csaba megjegyzései:

 

„Hallatlanul érdekes, különösen a Dorghathegi - Dorog nevek összehozása. A „dorga" mintegy „úr" jelentéssel megvan a mai összes mongol nyelvi változatban is. Lehet, hogy még földrajzi nevekben is. Nekem a „Livi"-ről a lívek ugrottak be, a „Vepüszidi"-ről a vepszék, „Szogidi"-ről pedig a szogdok sokkal inkább, mint Szeged. Szaniszló barátunk, mint tősgyökeres szegedi számára ez nem szimpatikus.

Ne felejtsük el, a 'szegh' szó megvan a hunban is, a maihoz nagyon hasonló jelentéssel! No persze ez nem egészen biztos érv!

Az előbbiekre talán még az is érv, hogy a piciny, ma már csaknem kihalt Ny-i finnugor népeknél óriási erejű a hun „identitás-tudat". 

 

Esetleges hun szavak helyneveinkben

 

Attila > Ata > Ete Magyaratád, Nagyatád, Átány; Atya,  Atyás, Atyha, mindhárom Erdély, Ada, Vajdaság, Komárom Eteváros, Tolna, Decs melletti határrész, Etes, Etéd - Atid, (Erdély), Egyed, Etyek, Hegyéte.

Ne feledjük, hogy az ata > atta > atya > apa stb. előfordul a magyarban, a gótban, az ógörögben, számos török nyelvben, stb.

 

Buda Budapest, Budafa (Zala), Mikebuda (Pest), Szászbuda (Erdély), Boda (Baranya), Bodafalu (Szl.), Bodakajtor (Fejér), Budaszőlő (Hajdú)

 

Csucsa (egér) falu Erdélyben.

 

Gal (mesebeli óriás), gali (óriási) Alsó- és Felsőgalla, Galyatető, Gálos, Gálosfa, Gálospetri, Galsa, Gálszécs.

 

Dzs(cs?)ijágh (dió) Csajág.

 

Inke (tehén, ünő) falu Somogy megyében, Fölvidéken, továbbá: Jenkepuszta Miskolc része.

 

Tur > túr (árok, meder) Mezőtúr, Siótúr, Somogytúr, Túrkeve, Túristvándi, Túr folyó - eredetileg mind folyó, v. pataknévből.

 

Sár (sár) Sárköz, Sárosd, Sárrét, Sárfalu, Sárvíz: számtalan területet, település és vízjárás neve Kárpát-medence szerte. Ezért a 'hun' és a 'magyar' névadás megkülönböztethetetlen.  Már csak azért is, mert ezek a helyek önmagukat nevezték el...

Ugyanez a helyzet ismétlődik az azonos, vagy alig különböző közszavaknál, melyek helynévképzésnél használatosak: lú (ló), iker (ökör), büka (bika), bor (bor) stb. szavaknál.

 

Sárbogárd - sár (sár), bog (rög, göröngy), bogard (göröngyös terület).

 

Sopru hen lefelé,

 

Soprun, hegyalja - lásd a törzsneveknél.

Adatgyűjtő megjegyzése a sopru = so > su + pru > puru - értelme föl, esetleg szent + ösvény, tehát fölút, szentút.

 

Veszpru hen (fölfelé, fölfelé menet) Veszprém

 

Welamabiri > Balambér > Balamír > Elemér (Elemír, Bácska, Szerbia), Velemér, falu és patak, (Vas m.) Első említések korabeli írott alakjai: Welemyr, Welemer.

 

Zur (csermely, kis patak - szurdok?) Szurdok (Strimtura, Erdély), Szurdokpüspöki,

*

Ez az összeállítás csupán nyersanyagul kíván szolgálni egy későbbi, alaposabb és szakszerű kutatáshoz, aminek hamarosan eljön az ideje. A hun-hírbe hozható helyneveink közé ezért kerültek bele, a nagyobb vizsgálat után félreteendők. Adatgyűjtő nyelvészeti következetések levonásától, összefüggések megállapításától tartózkodik, mindössze csodálkozik olykor-olykor. Például azon, hogy a „Hun szavak szövegek" nyelve és a magyar közötti erős kapcsolat ellenére a hun és a magyar törzsnevek közt semmi átjárást nem sejt. Akkor sem, ha utóbbiak közé vonja a 'kabart', a 'kazárt', a 'székelyt', vagy a föntebb fölsorolt székely ág- és nem neveket.

A dr. Detre-féle közléssel kapcsolatban nyilván további finomítások szükségesek; a tollhibák, az interpretatio armenicak kiszűrésére, valamint az örmény átiratból hiányzó Ű, Ny, és Ty betűk ill. hangok hunbeli létének, s egyáltalán, a pontos hun kiejtésnek megállapítására.

A hírek szerint magyarországi örmény egyházi expedíció indult 2005-ben a hun nyelvi hagyaték nyomába. Megérkezése, és eredményeinek közzététele döntő változásokat hozhat.

 

Hun szavak kínai forrásból

 

In.: Szász Béla: A hunok története - Attila nagykirály (Reprint, Szabad tér, 1995, 26-27. oldal). A két évezred előtt följegyzett, s nyilván kínaias hun szavak ejtéséről keveset tudunk.

 

Hiung-nu hun: aki rabszolgává tesz (Zsoldos Imre SVD, tajvani nyelvészprofesszor);

t-ing-li ku-to tan-hu a főkirály teljes címe: Ég fia őmagassága, ebből maga a cím: tan-hu; más olvasat szerint san-hu, sen-hu, esetleg zhen-gu Groot: szélesség, magasság. V. ö. japán: tenno;

t-ing-li török: tängri: ég, szumir: dingira: ég, isten;

Ko-to fiú;

Ts'uan-ku feleség, v. a főkirály első felesége;

At-si feleség, olvasata még: yen-chi, iptcsi;

Ki-ts'u férjezett hercegnő, vö: török: kyz;

t'o-k'i a bal és a jobb király címe: kiváló;

További kisebb hun királyok címe:

dzsit-tok, ho-hu, ho-ti, jobb: i-tiet-tsu, bal: kok-le, jobb: ko-lim, bal: tsiok-to-han, bal és jobb: tsiem-tsiang, jobb: u-to-siu (vagy kiu), un-gu-t'e királyok, a nagy tong-ho, kut-to-ho, jobb: ti- lo-dzi, ku-ong, u-tsik-ti-ki-ho - kisebb előkelőségek;

T'u-si bölcs, igazságos, ejtése: tuki, tusi=tűz;

Hu-jen, vagy Ho-jen, Su-pok, K'u-lim, Lan -törzsnevek;

King-lu, king-lo kard, v. ö. koreai khal, tör. Kilichi;

Kim-liu-li rizsevéshez használt kanál;

Pi-sa fésű;

Se-pi, su-pi övcsatt;

T'ok-t'o teve;

Vu-ku varázslás, bűvölés, vö.: tör: bügü;

K'ut-ti, t'o-hi, to-tu ló, vagy szamár;

Teu-lo sír, Shiratori, Vámbéry: csiir: sír, tör.;

Eu-ta pokol? Őrség? Vámbéry: odu;

K'i-lien, kilien, v. shilien ég, isten, vö.: tör.: tengri, kök;

Küh-kieh csekély, alacsony, régi kiejtése: kut-ket (?); ujgur: kul; kischi = szolga;

Tien-fan vas, nemzetségnév: vaserős. Shiratori szerint: temur (tör.)

S'iu-k'i hadsereg;

T'i-li-kang kivonulni, kimenni;

Puh-koh trón, a török bödig átírása;

Kü-t'u-tang fogni;

Kop-tuta előbbi átírása kínaira;

Kop teljesen;

Tuta Kül Tegin föliratán: foglyul ejteni.

 

Egyéb szavak Szász könyvéből:

 

Vatni vadon nevű pusztaság, (Stephanus Byzantinus), vadon Faustus Byzantinus Örmények története, idézi Lukácsy Kristóf. Világosító Szent Gergelyt a massagétának nevezett hunok ló farkára kötötték, és a "Vadon" mezején szétszaggattatták.

Kamosz hunok kedvenc itala (Priszkosz);

Akacir ak-kacir fehér főnix, Vámbéry, aquac-ari erdei ember, -Marquart.

 

Személynevek (uralkodók, fejedelmek):

 

Balamir, Valamber, Voalamber, Alamber az első európai hun fejedelem;

Charaton fekete ruha, Vámbéry: kara-ton;

Mundzukus, Mundzsuk, Boncsok fej, zászló, Bendegúz;

Rua, Ruga;

Oebarse, Ojbarsz Vámbéry: oi = erdő, barsz = párduc (török) Németh: aj = Holdpárduc;

Uldin, Uldus Vámbéry: jüldüs, jildiz, julduz =csillag;

Otkár - Vámbéry: otka: nyilazni;

Basik Vámbéry alacsony, zömök (tör.);

Kursik Vámbéry: születés, származás (tör.);

Buda, Bleda, Ueblda, Uerla;

Attila: ~atyácska, a szó hun alakja: Athair;

Fiai: Emnedzur, Ultzindur; Rékától született fiai: Ellák, (Ilek) több török népnél előfordul, ujgurul ileg  = fejedelem. Dengezik Codex Cumanicus: tengezich = déli szél, Irnik ~ Hernac.

 

Vámbéry további névmagyarázatai török nyelvekből:

 

Berikh adomány, ajándék;

Edekon (edik kün) szerencsés nap (vsz. gün v. gin; a szerk.);

Giesm (Jism, Jisim) villám;

Khelkal (kelkal, kalkaul) felemelkedő;

Khunkha (csagatáj: kunk, kung) holló, sötétszürke;

Kuridakh puszta hegy (vsz. -dagh; a szerk.);

Mundo kopja, lándzsa;

Ornigiskl (orsa-igis-kul) magas állású állami rabszolga;

Skottas (török: sukat, sokat, sugat) ajándék;

Onegisius (An-aga-szi) Tíz-úr-ja.

 

Nem hagyhatjuk ki a legújabb forrást a sorból: Ucsiraltu professzor könyvét, a benne található rekonstruált hun szavakkal.

 

***

 
    

  
 
<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>


Az aktuális ' Párbeszéd- és vitaoldalak '   téma valamennyi cikke
  
Bartha Lajos :  Kire lő a lövőcsillag? ...
Pető Imre :  Szkíta - hun jövevények az orosz nyelvben ...
Pető Imre :  Levelezés a hun nyelv befogadása érdekében ...
Lepár Szilveszter :  Adatgyűjtés a hun törzsnevek és a magyar helynevek összevetéséhez (Vázlat), ... Ezt olvasom!
Pető Imre :  KÖZHÍRRÉ TÉTETIK! ...
dr. Arató István :  Termékeny félhold? ...
 
    

  
 

Eddigi hozzászólások:

A cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


 
    

  
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)

Extra mosolyok:
(Egérrel megfogva behelyezhetőek a szövegbe.)

Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)



 
    

 
Generálás ideje: 0.11 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
23 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 2579413 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:171
Látogatók összesen 1497 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
humbarandog
Ursulan
suhavulta
moroc
mocor