Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Honlap és cikk ajánló!
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
2623404
látogató!
Ma  161,
ebben a hónapban
18840 látogató volt.
Jelenleg
1 regisztrált tag
és 24 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 
Beküldő neve
webmester
Beküldés időpontja :
2008.07.24. 06:44
Elolvasva
432
  Nyomtatható változat   Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez! 

Pető Imre

Témacsoport: Szülőföldi látogatások: Perkupa

DOBÓDÉL, PERKUPA ÉS VARBÓC KÖZSÉGEK FÖLDRAJZINEVEI (Részletek)

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

Egy leporolt egyetemi szakdolgozat margójára...


 Ha akkor nem születik meg ez a szakdolgozat, előbb-utóbb meg kellett volna úgyis írnom. Mert szülőfalum és a szomszéd falvak dűlői szemem előtt ívelnek-hajladoznak, a gyermek és ifjú szemén és lelkén át megmaradt a felnőtt számára is: kitörölhetetlen emléknek. Szinte minden határrészben volt földünk. Ismerni kellett területét és minőségét, és bár nem kellett, a környezetét, örök emlékként él a színe is, a hangja, a forráskútjának tiszta vize, és minden mezei munka élménye, emberek és jószágok fáradozásai és örömei. Annyira, hogy emlegetni kell ezeket a neveket: itt zsonganak, az egyes évszakok tennivalóinak nehezével és örömével telítődve, a vidéki, falusi Magyarország egykori történelmének élet-zajával üzenve a mai embernek is.

BEVEZETÉS

  A nevek beszédes emlékképei évszázados viaskodásnak, élet-harcnak. Tulajdon- azonosító jelek a határban eligazodni, a határterület pontjait megnevezni akarók számára. A ma emberének akkor is sokat mondhat e névgyűjtemény, ha nem nyelvész az illető, nem is földhivatali térképész, hiszen a hivatalnak egyre kevesebb dolga van a határral: nem kell részletekkel bíbelődni már, az egybeszántott nagyipari parcellák rikítanak a napraforgótól vagy az idétlenül sárga repcétől ezer hektárokon keresztül. Micsoda élmény-özönt, mennyi szépség-halmazt gyűjtött össze a régi kor gazdálkodó embere, mennyi a veszteség azóta ezeken a tájakon! Ha átfutjuk vagy elolvassuk e névtárat, évszázadok üzennek nehéz sóhajtással vagy tiszta nevetéssel felénk.

Ezt nem találja mindenki érdekesnek. A határt se. A falusi életet sem. De ez is hagyományunk. Mint ahogy az ének, muzsika, a szép viselet, kézi mívesség, ez is megőrzendő, összegyűjtendő. Hiszem, hogy sokaknak keltem fel érdeklődését, sokak határozzák majd el, hogy ők is megőriznek valamilyen hagyományt a jövőnek: lehet hogy díszítést, egy-egy táncmozdulatot, a falu néhány régi szép dalát, felvételt vagy festményt a szülőföldről, mindegy, hogy mit őriz meg az ember, csak tisztelje meg valamivel a múlt emberét is, örüljön az ősök örömével, és becsülje a nemes hagyományt! Egyre több fiatalt látok, melyek büszkén emelik magukhoz e rájuk hagyott örökséget. Legyen biztatás minden felnőtt szó, a jövőnek szóló. A fiatal az élet, a jövő. De milyen lesz e jövő? Átmenti-e az ember az élet szépségét is, vagy csak a rohanását? A földeken lesz-e gazda, vagy csak napszámos? Nem lehet szép jövő annak a népnek, amely megtagadja múltját, elfelejti küzdései színtereit, utálattal menekül faluról, vidékről, az országból. Ez a föld véráztatta föld, és a nemes küzdelmek, szép hagyományok immár védelemre szoruló színhelyei. Minden idevonz, idehúz, ideparancsol: hűség, dologszeretet, hazafiság, jövő. Ideköt a múlt, jelen és jövendő: a teljes időfolyamat. Nem tudok a dűlőnévről se nyelvészettudományi objektivitással beszélni. Egy hely, de mégsem ugyanaz. Ha Hustárt mondasz, nekem a pacsirta kezd emelkedni a táblából, hogy elzengje-cserregje zeneszámát. Ha Almafatető áll a papíron, nekem ez a messzelátó hely, tiszta márciusban-augusztusban a Magas-Tátra idáig hajló látványa. Valakinek csak a Varnyas, nekem ez a Homloka-kút közelsége, enyhítő, finom hideg vizével, vagy a lápa kútjáé, a dolgos, szép nagylánnyal, merítőjével…

Nevek között halad el életünk. Minél kevesebb nevet tudunk, annál kevéssé tudjuk megnevezni a világunkat, mely így egyre inkább másoké lesz. A bokornak, fűnek, gyomnak „nevét is, virágát is tudni”, de ismerni a helyet is, ahol megterem, ez: otthon lenni a tájban, szülőföldünkön, a hazánkban. Az örökösök mind örökség-védők is, ha nem azok: érdemtelenek .  

 

 

BEVEZETÉS

 

Előszó

 

 

Azt a feladatot vállaltam, hogy összegyűjtöm három Borsod-Abaúj-Zemplén megyei község földrajzi neveit. A munkához először áttanulmányoztam és kijegyzeteltem az e tárgyban megjelent főbb nyelvészeti munkákat (ld. a bibliográfiát), majd 1975 nyarán elvégeztem az adatgyűjtés egy részét. Edelényben a Járási Földmérési Hivatalban kijegyeztem a kataszteri térképek névanyagát (még az 1893-as kéziratos térképeket használják), Miskolcon a Megyei Levéltárban pedig átnéztem a még föllelhető régi térképeket és iratokat. A helyszíni gyűjtés során a területet jól ismerő helybeliekkel többször bejártam a határt és magnetofonszalagra rögzítettem az információkat.

            A három község: Dobódél, Perkupa és Varbóc Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, az Edelényi járásban van. Perkupa a vasút mentén fekszik, Szalonna megállóhely és Jósvafő-Aggtelek vasútállomás között. Perkupáéval érintkezik a két másik falu területe. Perkupa belterületétől Dobódél belterülete 5 kilométerre van északkeleti irányban, Varbócé szintén ennyire, keleti irányban. A három község a Perkupa-Varbóc Községek Tanácsának igazgatása alatt van, az eddigi földrajzi és gazdasági egységét most a közigazgatás erősítette meg. Egykor Torna, ill. Abaúj-Torna vármegye alsó járásához tartozott mindhárom, Bódvaszilas székhellyel. Varbóc falu a Gallyasság nevű dombvidékre települt, a másik kettő a Bódva völgyébe. A földjeiken tíz község egyesüléséből alakult Dózsa Mezőgazdasági Termelőszövetkezet gazdálkodik. Perkupa magába foglalja Jósvafő-Aggtelek vasútállomást, Varbóc pedig a Lászi pusztát (a Térk. Lászi tanyának jelzi).

 

 

A dolgozat jellege

 

A terület névanyagának a történeti szempontú feldolgozására nem vállalkozhattam, mert a teljes levéltári anyaghoz nem tudtam hozzájutni. Nem mondhattam le viszont arról, hogy a meglévő adatokat felhasználjam, ezek nélkül hiányosabb lett volna a dolgozat. A szinkron anyagú névtár csak szűk képet adhatott volna a terület névadásának módjairól, sajátosságairól, ezenkívül kellő mélységű névélettani vizsgálattal kellett volna ezt végezni, amire nem volt lehetőségem. Így a dolgozat „vegyes szemléletű” lett. Fő törekvésem az volt, hogy lehetőleg teljes legyen az összegyűjtött névanyag.

 

 

A helynevek közlésének módja

 

Először névtárat közlök, ahol a térképen feltüntetett számok sorrendjében felsorolom falvanként a neveket, külön a belterület majd a külterület neveit. Ezután szócikkes névtárat közlök községenként, betűrend szerint.

            A szócikk szerkezete: a kikövetkeztetett köznyelvi forma után a szó térképi száma következik, majd fonetikus leírása és az ejtésváltozatok. Rövidítés jelzi a terület jellegét, művelési módját a Kataszt. vagy történeti említések idején. Ha változott a művelési jelleg, utalok erre. Gondolatjel után a névvel kapcsolatos írásos közlés következik, majd a jelölt helyre vonatkozó információk leírása. Ahol nem találtam elég bizonyító adatot a név eredetére vonatkozóan, feltételezésemet írom le. Ez azonban rendszerint az után a nyelvjárási szöveg után következik, amelyet bekezdéssel írtam le. Ahol a nyelvjárási szöveg nincs összekapcsolva (szerkesztve) az előző mondatokkal, ott sem láttam szükségét annak, hogy a sok „például” utalószóval egyhangúbbá tegyem az írást. Néhol elmaradt a nyelvjárási közlés is, a köznyelvi forma után egyszer úgyis megtalálható, kivéve akkor, ha a név már nem élő. Ezzel pedig rövidíteni akartam a szócikkes névtár terjedelmét.

            Munkámat – ha alaposabb tudok lenni és a körülményeim jobban engedik – folytatni kívánom, a névanyag történeti szempontú feldolgozásával és névélettani vizsgálattal.

 

 

Adatközlőim

 

Dobódélról:                Nagy Gábor                50 éves

                                   Péderi József               63 éves

                                   Szemán István              60 éves

                                   Tóth Pál                       58 éves

 

Perkupáról:               Falucskai Lajos            58 éves

                                   Falucskai Lajosné        54 éves

                                   K. Falucskai Lajos       60 éves

                                   Gál Lajos                     82 éves

                                   Pető Imre                    68 éves

 

Varbócról:                 Molnár István              55 éves

                                   Tar Géza                     50 éves

                                   Tar István                    48 éves

                                   Vozik József                60 éves

 

A hivatalos adatokat mindhárom községről a Perkupa-Varbóc községek tanácsán kaptam Juhász József tanácstitkártól és Farkas László tanácselnöktől.

 

 

A helységek ismertetése

 

a) Dobódél

 

A Szén-nemzetség ősi birtokai közé tartozott az Árpád- és vegyesházi királyaink idején. 1427-ben is a Széniek és a velük vérrokon jósvafői Tekesek birták és hét adózó jobbágyportát számoltak. 1473-ban a Patakiak és Martonosiak osztozkodtak területein.

            A török alatt ismeretlen volt a sorsa. 1689-ben felerészben a csetneki uradalom tartozéka, kincstári birtok és a gr. Aspremont családé. Még 1715-20-ban is lakatlan, 1750 körül népesült be újból. Ekkor 27 házban 61 róm. kat. és más felekezetű lakott, mindössze 104 fő. 1938 táján már csak 96 lélek lakta, ezek 531 k. holdon gazdálkodhattak. – Mindezeket CSIKVÁRI közli a kisközségről. Némileg eltérnek FÉNYES adatai ezektől, aki 1851-ben 167 katolikust és 6 zsidót számlál. FÉNYES jó réteit, erdőit említi, erről azonban PESTY más véleménnyel van. Szerinte: „Ha réteinket tekintsük, annál alylyasab, silankab, csátésab, a Megyénkben nincs, de az országban is alig lehet”. Ugyanitt arról panaszkodik Pédery István községi előljáró, hogy a réteket a perkupai és a szalonnai magas gátak teszik tönkre, és a község csak azzal dicsekedhet, hogy mezein „nemcsak elég jó vizet kaphatunk, hanem … remeknek mondható forrás kútaink is vannak”.

            A községet egykori XVI. századi pusztulása után PESTY szerint Abaúj megyéből népesítették be újból – Péder és Bodolló községekből, mert „lakosainak nagyobb része és előkelőbbjei: Péderi és Bodolay nevet viselnek”.

            1972-ben CSOMOR adatai szerint a község már Perkupához tartozik, belterülete 7 holdnyi, 95 lakos él 24 lakásban. Postája Perkupán van. Iskolája nincs, a hivatalos ügyeket Perkupán intézik, de a közös tanács nevében Dobódél neve nem szerepel. Ez előtt az érdekes múltú falvacska előtt nem látszik távlat, földjein tíz község egyesüléséből alakult téesz gazdálkodik, új házak nem épülnek, a fiatalok máshol vesznek tanyát. Néhány szép oromzatú régi lakóháza a környékbeli népi ipar fejlettségéről vall és jó ízlését dicséri. Jelenleg 22 háza van, négy év alatt 15 fővel szaporodott lakossága, mos 110 ember él itt, tsz. tagok, nyugdíjasok, bányászok (Közös Községi tanács V. B. adatai, Perkupa).

 

 

Nyelvi megjegyzések

 

A palóc nyelvi sajátosságok gyengébbek, kevésbé felismerhetők, mint Perkupán és Varbócon. Ez a falu egykori pusztulásával függ össze. Több faluból népesült be újból, és ez nyelvi kiegyenlítődést eredményezett. A köznyelv hatása is jobban érvényesült itt, mert a kis falu nem alkotott zárt nyelvi egységet. A szlovák nyelvterületek közelsége, a lakók szlovák kapcsolatai is közrejátszhattak abban, hogy gyengébben hallhatók a palóc nyelvi sajátosságok.

 

A magánhangzók jelölése

 

                                   u  ú      i  í        ü  ű

                                   o  ó      e  é      ö  ő

                                    a ao     e  e

 

 

Enyhe diftongizálás itt is hallható a középső nyelvállású magánhangzóknál (ó  ou, ő  öü, néhol még é  éi (ez azonban olyan enyhe, hogy felfogható a mgh. képzési sajátságának is. Meglepő, hogy az e hang egész gyengén hangzik, majdnem zárt e van a helyén, csak néhány szóban (pl.: lucerna) hangzik tisztán. Az „l” ö, o után nem esik ki és nem nyúlik meg a mgh., de a nyelvhasználat nem egységes. Hallatszik föld, főld, néhol főd, ritkán főüd.

 

 

b) Perkupa

 

A falu történetét 1939-ig CSIKVÁRI közlése alapján vázolom. Ezek szerint a falu és határa a Tornai-nemzetség ősi birtokai közé tartozott, a velük vérrokon Tekes-, Szalonnai- és Szini-családok bírták. 1427-ben a jósvafői Tekes család 21 jobbágyporta után szedte az adót. 1473-ban a Tekesek egyezséget kötöttek a Martonosiakkal és Pataiakkal az itteni részre. 1532-ben hosszú harcok kezdődnek, 1565-ben 1 ½ adózó portája van. 1720-ban is csak 4 jobbágy és 3 zsellér háztartása van, ekkor gróf Gyulai és herceg Eszterházy a birtokos. 1833-ban már 122 háza van 953 lakossal, ekkori birtokosai még Csiszár, Hódossy, Ragályi (v. ö. Ragályi lápa), Gedeon. 1869 és 1920 között 918-ra emelkedik a lélekszám. 1939 táján 867 lakosa 2836 k. holdon gazdálkodik. Lakosai 2 kivételével magyarok, 312 róm. kat., 12 gk.,523 ref., 3 ev., 2 gör. kel., 14 izr., 1 egyéb. 209 lakóháza van, 1 róm. kat., 1 ref. népiskolája, 1 róm. kat. és 1 ref. továbbképzője van a településnek.

            FÉNYES (1851) szerint a falunak 930 lakosa volt, azóta nem sokat szaporodott.

            Néhány adat 1972-ből (CSOMOR szerint):

 

-----------------------------

Terület

Népesség

Lakóház

Perkupa

1934

1153

313

1. Belterület

73

1029

284

2. Dobódél

7

95

22

3. Jósvafő-Aggtelek vasútállomás

29

7

 

 

A falu határában 1950-től folytak kutató-fúrások és 1955-ben kezdődött meg a gipsz feltárása és a gipszanhidrid bányászása. Az ásványt őrlőmű őrli meg, a port talajműveléshez szállítják.

            1958-ban termelőszövetkezet alakult, hat egyéni gazdálkodó maradt. A közös gazdálkodás átformálta a határ képét, a kis parcellák megszűntek, a határban csak néhány ember dolgozik a földeken. A dombokat befüvesíti a tsz, a Bódva-völgyi réteket felszántotta. Valószínű, hogy a jövőben még jobban megváltozik az itteni táj. Perkupa határában mesterséges tavat fognak kialakítani, amely több mint egymillió m3 vizet tud tárolni a borsodi iparvidékek ellátására (v. ö. újsághírek).

            A táj földrajzi képe igen változatos. Magas bércek síkságokkal váltakoznak, dimbes-dombos vidékek között patakok völgyei húzódnak. A rendkívül tagolt határban az itteni ember csak úgy igazodott el és beszédében úgy tudta felidézi a helyeket, ha mindent pontosan meg tudott nevezni. Ezért a viszonylag kis földrajzi terület megnevezésére bő névanyag szolgált.

 

 

Nyelvi megjegyzések

 

A palóc nyelvi sajátosságok jobban érezhetők, mint Dobódélon, de nem annyira, mint a varbóciak nyelvében.

 

                        magánhangzó jelölése

 

                                   u  ú                  i, í                    ü   ű

                                   o ou,    ó          e, ei, é              ö   öü,  ő

                                    a  ao                e  e

 

            Megjegyzem, hogy az áo (á) mindig tiszta, az ou (ó) és ei (é) diftongus ritkán hangzik tisztán és még egy adatközlő nyelvében sem egységes. Meghagytam az ó-t, é-t és ő-t ott, ahol nem volt erős a kettőshangzó, és még betudható a magánhangzó képzési sajátságának. A diftongusokat itt inkább áo-nak, ou-nak, ei-nek, öü-nek kellett volna jelölni. Technikai szempont (gépelés!) is hozzájárult ahhoz, hogy egységesíteni próbáltam a leírást.

 

 

c) Varbóc

 

Perkupától nyugatra, 5 kilométerre van, kies vadregényes tájra, dombok közé települt. CSIKVÁRI ezt írja történetéről (idézem a tartalom szerint): a honfoglalástól kezdve a Szini és Tekes családoké. 1427-ben 15 porta után szednek adót a Sziniek, 1486-ban a Forgách és Varbóczi zálogba adják itteni részüket a Derecsényieknek (v ö. Zálogföld? – a dolgozatban). Szendrő eleste után gyakran kirabolják a falut, míg évi adót vállaltak. 1565-ben Báthori Andrásé, 8 portával. A 17. szd. elején protestáns. 1660-ban Király Imre, Bocskai István, Aszalai Mátyás a tulajdonososok. 1720-ban 3 nemes, 13 jobbágy és 3 zsellér lakja, 1828-ban már 469 fő. Ez időben már a legjobb fehér borai vannak. FÉNYES 1851-ben 489 ref. és 56 kat. lakost említ, és itt is olvashatjuk, hogy a szőlőhegye tágas, s fehér bora a leghíresebb magyar borokkal vetélkedik. Tulajdonosok: Ragályi, Recsky, Mészáros, Gedeon, Lenkey, Pap, Ség családok. PESTY munkájában is boraival dicsekszik a község előljárója.

            A régen virágzó szőlőkultúra emlékét csak a szóbeszéd, az írások – és a földrajzi nevek őrzik (Szőlőtető, Szőlőoldal, Borháztető, stb.). Ezek a nevek ma szántóföldeket jelölnek.

            A határ megművelése a tsz-nek egyre több gondot okoz, sok területet feladtak, a szántók főleg takarmánynövényeket teremnek. Az emberek nem látnak távlatot maguk előtt itt, máshol építkeznek. CSOMOR 1972-ben 259 lakost említ, 74 lakóházat (ebből a Lászi pusztán lakik 21 fő 5 házban), azóta a népesség nem szaporodott. Közigazgatási szempontból Perkupához tartozik, közös tanáccsal.

            A táj képe is igen változatos, bár nem annyira tagolt, mint Perkupa határa. Az itteni határrészek nagyobb egységeket képeznek, a Lászi erdőségek kevesebb névvel szolgálnak. Nehézséget okoz a meglévő névkészlet összegyűjtése, az emberek ugyanis ingerültek, ha a határról kérdezzük őket, keserűen veszik tudomásul községük visszafejlődését. Egy mélyebb névélettani – és egyáltalán – nyelvjárási tanulmányt kellene itt végezni, mert a jövőben a falu valószínű megszűnése miatt erre már nem lesz lehetőség (v. ö. LŐRINCZE: A földrajzi nevek változása és elmúlása c. fejezet).

 

 

Nyelvi megjegyzések

 

A magánhangzók lejegyzése:

 

                                   u  ú                  i  í                    ü  ű

                                   o  ó, ou            e  é, ei              ö  ő, öü

                                    a ao                             e

 

A diftongusok közül csak az ao hangzik mindenütt, a középső nyelvállású hosszú magánhangzók tekintetében még egy személynél sem egységes az ejtés.

            A leírásban nem egységesítettem, mert az anyagom kevés ahhoz, hogy helytálló hangtani tanulságokat vonjak le. A perkupai nyelvtől abban tér el, hogy az ottani bizonytalan ao helyén itt jól hallható ao hangzik, és általában a diftongizálás itt erősebb.

 

Néhány hangtani érdekesség

1. a hiátus kétféle feloldása: Zaovoz –Zaokoz

2. i – ü helyén              : Bikk;

3. s – r helyén              : Bossóhegy;

4. B – ill. b v helyén     : bőlgy;

5. p – f helyén              : penéje;

6. zöngés – zöngétlen változat: Gálicá – Kálica;

7. l kiesése, o ö megnyúlása: Oudalföüd;

8. a mgh. megnyúlik, de az l nem esik ki: főld, Ördöggaot vőlgy.

 

            További adatok kellenek ahhoz, hogy helytálló megállapítást tehessünk, mivel az adatközlők egyéni nyelvhasználatával való magyarázat nincsen kizárva.

 

 

 

 

NÉVTÁR

 

A belterület nevei

 

a) Dobódél (1-8)

 

1

Dobódél

5

Alsó kertek

2

Dobó utca

6

Felső kertek

3

Alvég

7

Bolt

4

Felvég

8

Templom

 

 

 

b) Perkupa (1-69)

 


1

Perkupa

2 +

Hosszúmocs

3

Alvég

4

Felvég

5

Újsor

6

Csapás

7

Part

8

Falu

9

Faluköze

10

Garasos

11

Zsidóutca

12

Cigánysor

13

Dózsa György utca

14

Petőfi Sándor utca

15

Bajcsy-Zsilinszky utca

16

Kossuth Lajos utca

17

Rákóczi Ferenc utca

18

Favári-telep

19

Gáludvar

20

Boltudvar

21

Csapási patak

22

Falusi patak

23

Cigánykút

24

Boltkert

25

Brahokert

26

Dombikert

27

Tűzoltó szertár

28

Alsótemplom

29

Katolikus templom

30

Állomás

31

Alsóhíd

32

Katolikus iskola

33 +

Jegyzőlak

34

Tanácsháza

35

Református iskola

36

Iskola

37

Tsz. iroda

38

Posta

39  +

Népház

40

Kultúrház

41

Könyvtár

42

Orvosi rendelő

43

Alsóbolt

44

Vegyesbolt

45

Zoli boltja ~ Zoli bácsi boltja

46

Bolt

47

Élelmiszer-bolt

48

Italbolt

49

Kocsma

50

Húsbolt

51  +

Futura

52

Nagy István boltja

53

Zöldséges, ~ bolt

54

Bisztró

55

Parókia

56

Református parókia

57

Katolikus parókia

58

Templom

59

Régi kovácsház

60

Klub

61

Felsőhíd

62  + 

Bikaszálló

63  +

Legényszálló

64

Emlékmű

65

Temető

66

Katolikus temető

67

Református temető

68

Zsidótemető


 

 

 

c) Varbóc (1-13)

 

1

Varbóc

8

Templom

2 +

Égerszög (?)

9

Vegyesbolt

Petőfi Sándor utca

10

Italbolt

4

Táncsics Mihály utca

11

Kastély

5

Bolt

12

Kocsma

6

Katolikus templom

13

Híd

7

Református templom

 

 

 

 

 

 

A külterület nevei

 

a) Dobódél (9-43)

 

9

Szögligeti út

26

Feljáró alja

10

Felsőnyilas

27

Magastető

11

Rákóczi út

28

Rahozna

12

Csapás

29

Rahoznai rétek

13

Felső-kertalja

30

Perkupai út

14

Szarukő

31

Bódvajáró

15

Szarukő alja

32

Hosszú

16

Szarukő oldal

33

Középrétek

17

Bánya

34

Patak-köze

18

Kőbánya

35

Nagyrét

19

Feneketlen töbör

36

Sulyaszög

20

Kanfertő töbör

37

Bodzásszög

21

Úrbéri erdő

38

Alsó-kertalja

22

Lyukas töbör

39

Malomárok

23

Nagyortás

40

Bódva

24

Feljáró

41

Patak

25

Feljáró és Nagyortás alja

42

Kút

 

 

 

b) Perkupa (70-296)

 


70     

Hosszú

71     

Felsőhosszak

72     

Temető

73     

Gazsipatak

74     

Bánya

75     

Malom

76     

Kalakacs

77     

Kalakacs-oldal

78     

Vasút

79     

Töltés

80     

Hídköz

81     

Hídközi rétek

82     

Hídközi rampa

83     

Égres

84     

Égresi rampa

85    +

Leventetér

86     

Falurét

87     

Bikarét

88     

Faluföldje

89     

Káposztáskert

90     

Káposztás alja

91    +

Depónia

92    +

Superintendentiális malom

93    +

Lóúsztató

94     

Szúnyogrét

95     

Nagyhíd

96     

Dobódéli rampa

97     

Hidegkút

98    +

Kenderáztató

99     

Állomás

100 

Példánkert

101 

Kenderföld

102+

Juhúsztató

103+

Sodrás

104 

Ásod

105 

Ásodi rét

106+

Mosórét

107 

Kenderföld alja

108 

Ásodi kút

109 

Alsórét

110 

Cibik

111+

Parasztmező

112 

Agyagas

113 

Pótlékoldal

114 

Major

115 

Hársasvölgy

116 

Hársas

117 

Almafatető

118 

Almafatető alja

119 

Almafaoldal

120 

Almafaoldal-alja

121 

Oldal

122 

Oldal-alja

123 

Őrhegy mege (tt)

124 

Őrhegyalj

125 

Jónakaszálója

126 

Őrhegy

127 

Hosszú

128 

Alsóhosszak

129 

Őrhegytető

130 

Dimis

131 

Dimisoldal

132 

Dimiskert

133 

Dimiskert-oldal

134 

Nagykőkút

135 

Kutyásoldal

136 

Mesterhegy

137 

Régi temető

138 

Brahokert

139 

Falu feletti erdő

140 

Sűrű

141 

Sűrűalj

142 

Érje

143 

Érjeoldal

144 

Bankás

145 

Piszkor

146 

Vályoghányó

147 

Csorgó

148 

Csorgói kút

149 

Szilvakút

150 

Szilvakút-völgy

151 

Juhkővölgy

152 

Bogolyik

153 

Bogolyiktető

154 

Bogolyikoldal

155 

Nagyestók

156 

Gordony

157 

Kisgordony

158 

Nagygordony

159 

Gordonyoldal

160 

Bakófej

161 

Bakófeji szőlő

162 

Bakófej-tető

163 

Antal

164 

Fénkővölgy

165 

Fénkővölgy-tető

166 

Válóskót

167 

Görbe-patak

168 

Görbevölgy

169 

Középhegy

170 

Gelleháza-tető

171 

Baranya

172 

Legelő

173 

Delelő

174 

Gálortás

175 

Gálortás-tető

176 

Mocsolyavölgy

177 

Végvölgy

178 

Bodzáskút

179 

Vizesvölgy

180 

Végvölgyi patak

181 

Vizes-vég-hegy

182 

Nagyhegy

183 

Színi állomás

184 

Jósvafő-Aggtelek vasútállomás

185 

Berek

186 

Rahozna

187 

Bakórét

188 

Hídköz

189 

Hídköz rampa

190 

Hosszúnyilas

191 

Rahoznai rétek

192 

Rahoznai kút

193 

Rahoznai semlyék

194+

Fidrus

195 

Dobódéli kút

196 

Szentjánoskút

197 

Vasasorom

198 

Melegoldal

199 

Csengő

200 

Csengőfenék

201 

Csengő teber

202 

Csengőtető

203 

Csengőoldal

204 

Csengőlápa

205 

Rövidbérc

206 

Túlát

207 

Túláti erdők

208 

Túláti kertek

209 

Temetőbérc

210 

Veiszer-teber

211 

Falu feletti erdő

212+

Falu feletti tető

213 

Mészvölgy

214 

Mészégető

215 

Csipkés-hegy

216 

Cango

217+

Cango-malom

218+

Bakos-malom

219+

Gát

220 

Gátszög

221 

Gátszögi rampa

222 

Gencsirét

223 

Zsidócango

224 

Sebőlánc

225 

Sebőlánci malom

226 

Bábakút

227 

Bábáskút

228 

Széplánykút

229 

Kardoskút

230 

Huta

231 

Keresztút

232 

Pedagógus-föld

233 

Hustár

234 

Hustári út

235 

Hustári part

236 

Nagyhustár

237 

Kishustár

238 

Kishustár vége

239 

Kistelekes

240 

Nagytelekes

241 

Kistelekes-oldal

242 

Telekes patak

243 

Telekesvölgyi patak

244 

Ragályi lápa

245 

Kapáslápa

246 

Telekes

247 

Urbéri erdő

248 

Görbönke

249 

Telekesvölgy

250 

Hencvölgy

251 

Henc patak

252 

Hencvölgyi patak

253 

Nagylászló

254 

Nagylápa

255 

Csodakút

256 

Kislászló

257 

Szegődomb

258 

Varjas

259 

Varjasi lápa

260 

Varjaspart

261+

Nagykapu

262 

Nagyárok

263 

Varjasi út

264 

Hársas-tető

265 

Losonc

266 

Oláhszállás

267 

Homlokakút

268 

Tetői út

269 

Dögkút

270 

Víz-völgyi patak

271 

Faluvölgyi patak

272 

Faluvölgy

273 

Faluvölgyi erdő

274 

Hajagas

275 

Hajagasi lápa

276 

Hajagasi erdő

277+

Hóreb

278 

Bogolyik mege (tt)

279 

Somos

280 

Somosláb

281 

Somosláb-lápa

282 

Dreháktető

283 

Bérciföld

284 

Hosszúbérc

285 

Baranya

286 

Baranyatető

287 

Pálkút

288 

Szőlőtető

289 

Pálkút-oldal

290 

Magas-orom


 

 

A térképen hellyel nem azonosítható nevek:

 

291+

Dobó

294+

Málfark

292+

Dod

295+

Padlanyos

293+

Elkijáró

296+

Soklátás

 

 

 

c) Varbóc (14-146)

 


14     

Hársas

15     

Szövetény

16     

Egyházbirtok

17     

Egyházerdeje

18     

Szőlőtető

19     

Eperjes

20     

Eperjes-parlag

21     

Szalai-föld

22     

Borháztető

23     

Sajtó

24     

Zálogföld

25     

Aranykút

26     

Vadalmás

27     

Kismál

28     

Kucsfejkút

29     

Bükk

30     

Bükkoldal

31     

Bükki forrás

32     

Oldalföld

33     

Oldalszőlő

34     

Bérc

35     

Bérctető

36     

Úrbéri

37     

Tilalmas

38     

Fórislápa

39     

Szatmárlápa

40     

Bagolyik

41     

Kutyás

42     

Kerékkötő

43     

Temető

44     

Palonta

45     

Závoz

46     

Alsó-Závoz

47     

Felső-Závoz

48     

Fehérföld

49     

Bokány

50     

Bokány-tető

51     

Delelő

52     

Szeles

53     

Köbölkút

54     

Völgy

55     

Völgyoldal

56     

Völgyi rét

57     

Alsóhegy

58     

Bikarét

59     

Hosszak

60     

Első Pocsór

61     

Középső Pocsór

62     

Túlsó Pocsór

63     

Miklósbérc

64     

Miklósoldal

65     

Kerektábla

66     

Kalaptető

67     

Miklósbérc alja

68     

Miklóberk-alja

69     

Veresfűzrét

70     

Borsóhegy

71     

Káposztakert

72     

Vadaskert

73     

Kertalja

74     

Major

75     

Válósút

76     

Csorgó

77     

Patak

78     

Kiserdő

79     

Bükkös

80     

Bükkösoldal

81     

Rakottyás

82     

Ganajoskő

83     

Ganajos-tető

84     

Veresfűz-tető

85     

Veresfűz-oldal

86     

Veresfűz-alja

87     

Harangod

88     

Téglaszín

89     

Bejáró

90     

Juhrét

91     

Szarvashegy

92     

Gyümölcsös

93     

Kalica

94     

Kis-Kalica

95     

Nagy-Kalica

96     

Nagy-Tégla-hegy

97     

Kőhányó

98     

Lászipuszta

99     

Lászi tanya

100 

Lászirét

101 

Lászi patak

102 

Lászi major

103 

Mártonrét

104 

Bajnoki

105 

Bajnokföldi rét

106+

Malom

107 

Malomszög

108 

Malompatak

109 

Lászban

110 

Lászó

111 

Lászófenék

112 

Perjóc

113 

Perestető

114 

Szénvölgy

115 

Cinegés

116 

Belső-Telek

117 

Külső-Telek

118 

Telek

119 

Telekoldal

120 

Teleklap

121 

Égervölgyi Úttörőtábor (V)

122 

Sárkánykút

123 

Szögrét

124 

Erdészlak

125 

Perjóc-tető

126 

Perjócoldal

127 

Keringő

128 

Keringőbérc

129 

Keringőbérc-tető

130 

Isten fia útja tető

131 

Telekes patak

132 

Nagykő

133 

Ördöggát

134 

Ördöggát-völgy

135 

Ördöggát-barlang

136 

Virhó

137 

Veresfűz

138 

Pocsór

139 

Kölesföld

140 

Kenderföld

141 

Kerek

142 

Hátulsó Pocsór

143 

Homlokakut

144 

Hosszak teteje

145 

Gödörhegy

146 

Gyalogút-bérc


(Folytatjuk)

 

 
    

  
 
<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>


Az aktuális ' Szülőföldi látogatások: Perkupa '   téma valamennyi cikke
  
Ady Endre :  Hazamegyek a falumba ...
Pető Imre :  DOBÓDÉL, PERKUPA ÉS VARBÓC KÖZSÉGEK FÖLDRAJZINEVEI (Részletek) ... Ezt olvasom!
Pető Imre :  Perkupa ...
Pető Imre :  VARBÓC ...
Pető Imre :  A NEVEK OSZTÁLYOZÁSA ...
Pető Imre :  HÚSVÉTI KÖSZÖNTŐ VERSSEL ÉS TOJÁSCSOKORRAL ...
Pető Imre :  2008 évvégi köszöntő ...
Pető Imre :  A perkupai kis harang nagy kálváriája ...
Mészáros János :  A HARANGOK ÉLNEK ...
Pető Imre :  Tájjellegű szavak Perkupáról, köztük Hídvégardóból származók ...
Pető Imre :  Beszélgetés Kalász Lászlóval, 15 éve ...
 
    

  
 

Eddigi hozzászólások:

A cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


 
    

  
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)

Extra mosolyok:
(Egérrel megfogva behelyezhetőek a szövegbe.)

Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)



 
    

 
Generálás ideje: 0.1 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
23 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 2623404 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:171
Látogatók összesen 1498 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
humbarandog
Ursulan
suhavulta
moroc
mocor