Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Honlap és cikk ajánló!
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
2578961
látogató!
Ma  435,
ebben a hónapban
22131 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 7 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 
Beküldő neve
webmester
Beküldés időpontja :
2008.07.03. 08:14
Elolvasva
884
  Nyomtatható változat   Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez! 

Pető Imre

Témacsoport: A szkíta nyelv írott emlékei

HUN ÉS SZKÍTA SZAVAK TÁRA

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

CHUNEREN AJ ASKATAN BARREKH
CHUN (HUN) ÉS ASKATA (SZKÍTA) SZAVAK, ÖSSZEVONTAN

Készült dr. Detre Csaba Hun szavak, szövegek c. munkája (chun), és egyéni anyagközlése
(askata) alapján; Az askata szavak bekezdéssel, félkövér betűvel írva.
(A szemléltetést, és más gyakorlati célokat szolgáló összegzést Pető Imre készítette.)


3

 

A

 

Acsata (I): dolog, munka;

acsatad (I): dolog, munka;

acsatagh (I): dolgozó;

munkás;

acsatild (I): munkaeszköz;

acsatin (I): dolgozni;

Aduni (I): hun törzsnév;

-agh vagy -jagh, ritkán -igh melléknévi igenév (jelen idő); az -in, -en infinitum végződés helyett: pl.

hüvigh ~ hívő; képző: pl. volgjin (folyni) ~ volgjagh (folyó); szamthen (szántani) ~  szamthagh (szántó, földműves);

ágy: gaja (I);

ai: és, aztán (felsorolásnál);

aj (I): és;

ajge (I): agy, agyvelő, csontvelő;

Aji (I): Hold;

                        aighuum B: égbe, éghez;

ais: majd, majd pedig, és aztán;

ajsi (I): éspedig;

ajsiam (I): mégpedig (azért);

aisün: ugyanígy: altena: kiterjesztette, elterjesztette? –Nem tisztázható, valószínű aor. igealak;

aite: ezenkívül; hasonló szó lehet az ais-sal;

akhtumi (vsz.): oksági (?), actio (nost.?);

akrun (1): rokon;

akruni (I): rokoni;

Aldebaran (I): Aldebaran;

aljé (I): áll (testrész);

alluta: állt, alluta idzsitalegh: állt egyedül (?);

alma (I): alma;

alta (I): át;

altena: // v. ö. aisün; //

alto (I): vki, vmi által, vkin, vmin keresztül, alt: igekötő: át, pl. altvün: átjönni;

altusi // III: általi, vmin túli (mn.); //

alun (I): alom;

amena feniselb: mindennél fényesebb, a legfényesebb;

amenaklüntedneil: minden előbbihez képest, középfokú melléknévi vonzattal;

amenaklüntid: mindenek előtt(i), mindennél előbb(i);

amenasar: a teljes világ, világmindenség;

amenasaret: a világmindenséget;

amenasarum: az egész világra, az összes világra, az egész világban, az összes világban;

amenawrisedet: (az) összes erőt;

amenawriselb: legerősebb, mindennél erősebb. Valószínű alapfok: wrisi: erős;

amenda (I), amenu (I): valamennyi, az összes, egy halmaz minden tagja,

vsz. főnév és melléknévi értelemben is;

amendekh: minden, mindenek;

amenü ogünhot, ~ ogünhotí: (vsz.) minden ugyanolyan, v. minden ugyanott van;

amenü: minden egyes, egy halmaz minden része (v. ö.: Iszf.: amenu);

amri (I): kislány;

amtin (I): adni; (1)

ani (I): lánya vkinek;

ani: lánya vkinek;

anojszt: amott;

anojsztegh: amott (a távolban);

-ánt: képző, jövő idejű melléknévi igenév:; -in, -en infinitivus végződés helyett. rendhagyó/!!!/: (2)

anuin: felvenni, alkalmazni;

Arana (I): Dheneb (csillagnév)

ariat: kiindul, ered (főn. igenév ismeretlen, esetleg: arian);

árpa (I): árpa;

ásó (eszköz);

asar (I):  világ;

asar: világ;

(mai értelemmel: leszármazási vonal);

Asaraszúni (I): világot uraló nő, a világot szülő;

asarfova (I): világfa;

asarnekh vera: világra (v. ö.: vera);

asaront (I): a világ nemzése Isechünkh és Asaraszúni által;

asatild (I): ásatás;

asatin (I): ásatni;

asesi (I): ásó (ember);

asild (I): ásás;

asin (I): ásni;

askataji: szövetséges (mn.);

askata (fn.), askatan (mn.): szkíta;

askatan lezukuna: szkíta nyelvkönyv (a Kirkukban talált iratok utólagos, munkahipotézis-szerű megnevezése);

askata-unta: szövetségben lévő, ~et alkotó, „szövetségező”; főnévből képzett (ariostos?) gerundium;

asresi (I): összes;

asten (I): kapni, megkapni: (rendhagyó, ragozás hiányosan maradt meg) kapott vmi: ásta;

aszdik(h?): csillag(ok?);

aszdikkütüv(f)e: csillagok közé, csillagokkal körülvéve;

ászin (I): //óhajtani, kívánni, „aszni” valamiért//; +infinitivus, óhajtó mód: aszin segédigével

aszuni (I): úrnő, uralkodónő:

-át toldalék az igető után és az infinitivus rag előtt. Pl. műveltető ige;

-áth képző, az -in, -en infinitivus végződés helyett:  múlt idejű melléknévi igenév;

atha: atya, apa;

athad (I): atyaság, atyák intézménye;

athaji(n) (I): atyai;

Athaira (I): Altair;

athaji(n) (I): apai;

athama (I, K): törzsfőnök: törzsfőnöki:

athamadüsith III.: // Nagyságosatya. Szkíta király neve Dareiosz kortársa. //;

athamaji (I): törzsfőnöki

Athira (I): Attila; jelentése atyácska.

athira: atyácska, apácska,

athorr (I): szék;

Aveni (I): Vega;

avesi (I): régi;

azara (I): monda, Suchazara (I): szent monda, szent történet

azdigh (I): csillag:

Azrateni (I): Hamál:

 

B

 

bá (I): nagy emlősállat általában:, szent állat: suchü bá (I);

bagialu (I): bagoly;

báilden: (I): vadászni:

báildi (I): vadászat;

báili, báildesi (I): vadász:

bajegh, bajegekh: valamilyen szárazföldi állat, ~ok; // vsz. borjúk, p. i. //;

bajla (I): szarvasmarha ált;

Bájnekheni (I): Regulus;

ballakhalu: mitikus hely, etimológiailag értelmezhetetlen;

balta: (I): balta

baltaje buka:, vagy balta bukaje (I) balta foka

bana (I): láb (alsó lábszár):

bar (I): kiváló, jó:

Bara (I):  Taurus, jelentése: lándzsa;

bara (I): lándzsa;

baresi (I): barát: baráti(lag): baresild (I);

baresin (I): szeretni, kedvelni;

baste (I): széles;

baste: széles;

Basteoutouji (I): hun törzsnév;

Bastetiji (I): hun törzsnév;

Bastevolgjagh (I):  Dnyeper;

batten (I): nyomni vkit, vmit, közösülni (v. ö. „baszni");

batum: a völgy alja, völgytalp. Batum hen: a völgy alján, a völgytalpban;

bazmati (I): tengirdi (I): vmiből rengeteg;

béh, béj (I): bélé (?) be, befelé (felszólításként is);

be (I): -ba, -be;

-utta (I): pl. anutta=adott, anuttankh=adtuk (tárgyiasított formában) befejezett múlt;

béivüle (I): belül;

béivültel (I): belülről;

béj béh (I): be;

                        beinkh B: benne vagyunk („infinitivus indicativus”: bein: benne lenni);

bej, beh: -ba/-be (hat. rag);

bejke (I): béke; bejkesi (I); békés;

Béka (I):  Capricornus,  jelentése: béka;

beka: béka;

béla (I): belülről mozgató lélek, belső üreg, barlang;

ben (I): -ban, -ben (5)

bende (I): hirtelen, váratlan, követhetetlenül gyors: bendi, bendikh (I): rajta­ütés;

Bendeguzi Bendegúz, Attila apja: 'kiszámíthatatlanul gyors parittya' v.

Bendeguzisi (I): 'ua. vagy rajtaütő parittyás, parittyával rajtaütő'.

bendi, bendikh (I): rajtaütés;

bendün: villámgyorsan; igei határozó;

bentakh, v. wentakh: beszálltak; Ismeretlen (aor.?) igealak, esetleg az (indo)germán went: ment alakkal homológ igei forma („quasi-nosztretikus”?);

benmjün (I): bennem (5);

Berenütiji (I): hun törzsnév;

beroszildumthegumassza: tárul fel (mármint a szemük előtt). –Etimológiailag kikövetkeztetett jelentés; összetett ige, vsz. aor. visszaható alakja.

berü (I): felesleges;

berüin (I): feleslegesen;

Bethelgeuze (I): Bethelgeuze;

bevidi (I): új hír, ismeret, információ;

béwrün (I): bejönni;

(I): nap, nappal; mint a gin (I);

bima (I): ma;

biele III:

bir (I): szövetség; összefogás: subir (I);

biregh III:

biren (I): szövetségben lenni, szövetség, a szövetkezés katonai értelmében;

bit: bot (esetlegesen);

bitüssze: esetleges jelentése egy feltételezett bitin, v. bitün inf. alapján: botozni, ütni. (6)

bog (I): rög, göröngy: rögöcske, kis rög, vakondtúrás: bogár (I):

bogard (I): rögös, vakondtúrásos terület; sárbogárd (I): sárrögös terület;

bója (I): gazdag;

bojad (I): gazdagság;

Bollob (I): Cassiopeia: 'denevér;

bollob (I): denevér;

bor (I): bor;

                        bor B: bor , bored: a bor (-„praepos in postpos.”) boredhet: a borhoz;                                   boredic B: a bortól;

brekum, brekumekh: megköz. jel.: jóság, jótétemény, -ek;

Buda (I): személynév, jelentése főpap, v. megvilágosult, (vö. szanszkrit);

budga (I): kulacs;

bulbül (I): csalogány;

(I): baj;

büghücsi (I): bölcs,

büghücsegh(i) (I): filozófus;

bügücstued, bügücsszirtild (I): filozófia;

büka (I): bika;

büldzse (I): tölgy;

bülen (I): jávorszarvas;

büretin (I): beborítani;

 

C

Cerned ai Donud: mitológiai testvérpár;       

cha (I): ha;

chá'á (I): szellem;

chán (I): kínai;

chol (I): hol? ;

chormu: három;

chormuszegh (I): háromszög;

chun (I): hun, ember, harcos, férfi;

Chun (I, K): Canis Maior (jelentése: ember, férfi, harcos);

chun: harcos, férfi;

chunkh asarurrasagh (I): hunok világuralma;

chunum (I): nagy (darab) férfi;

chunur (I): kis férfi;

chümina

chü(v) (I): híve vkinek, vminek;

chüvigh (I): hívő;

chüvin (I): hívni, felhívni vkit vmire;

csaj (I): tea;                              

csáthi, csáthágh (I): parancsnok, vezető;

Csegi (I): hun törzsnév;

csepe (I): iszap, agyag; iszapos, agyagos (terület): csepild (I);

csúcsa (I): egér;

csüma (I): rügy, hajtás;

 

D

                        Darrhajavaus, Darrhajavauset: Daraiosz, Daraioszt;

                        de B: de;

dele , deli (I,K): dél:, déli;

Delivolgjagh (I): Duna;

dengi (I): amfora, agyagtartály;

dergü (I): vmivel, vkivel szemközt álló, szemben; szemközti, melléknévként;

di(gy?)evi (I): diadal; 

di(gy?)evild (I): diadalmas (dolog);

di(gy)evisi: diadalmas (személy);

dijevisi: diadalmas (v. ö.: chun di(gy)evisi: „iszfaháni idegenvezető”);

dikátün (I): elkezdeni;

dike (I): kezdet;

dikün (I): elkezdődni;

dilildic: gyémántból (való); uo. képző, mint az örmény bacarrakan esetében;

dima (I): ellenében;

diori, diorisi (I): gyors;

dita (I): kemény;

dlimild: gyémánt;

Doitieloia (I,b?):  Aries+;

Donud: mitikus személy ( ~ai Cerned: mit. testvérpár);

dorga (I): előkelő;

Dorgathegi (I): hun törzsnév;

Douroughetiji (I): hun törzsnév

düna (I): villám;

dünad (I): zivatar;

dünbá (I): bölény;

dzs(cs?)ijágh (I): dió;

 

E

 

ecse (I): öcs;

edi (I): fő, meghatározó;

edibáldi (I): nagy, királyi vadászat;

edin (I): meghatározni, diszponálni vmi felett;

edit: megy, vmi kitűzött céllal (vsz. főn. igenév: edin);

Egazdigh (I): Polaris;

egelü (I): szivárvány;

eidi (I): így;

Einaia (I): +Corona Borealis;

eitutantün: ezután, ezt követően? (8)

Éjalana (I): Tejút;

eidi (I): így;

ejen (I): igen, így;

ein (I): én;

ejsz (I): ez;

ejszin: ilyen;

ejszün: így;

eju (I): metszés, tépés; vmit metszeni, harántolni: éjen (I), evezés: ejuvezi, ejuveszi (I);

ejuveszild, ejuvezild (I): evező (eszköz);

evező (ember);

ejuveszin (I): evezni;

ekmadiata jebolünum gemodüssze: Teljes mértékben értelmezhetetlen mondat. Az ekmediata ismeretlen ige ismeretlen alakja. Etimológiailag csak sejthető: inf.; ekmadiatin, ami talán „kiteljesíteni” jelentésű.

-ekh, -kh (I): a főnevek többes száma, pl. chun, chunkh;

ekszerünte: kibocsát (vsz. főn. igenév: ekszerün);

eki (I): kifelé (!);

ele (I): elődje vkinek, vkiknek;

elenisi (I): első;

eleved, elevesi (I): élő (személy)

 

elüd (I): felmenők;

-elt, -olt (I): -t, valahol a tér egy meghatározott helyén, pontján: pl.;

élü (I): jelszó, jel;

elüna: elin: élni, létezni, lenni,, meghatározottságban lenni (jel. Szó) vmiféle ariostos-alakja;

elve (I): élet, életkör, élettér;

elvigh: élő;

elvin: élni, lakni vhol;

elvin (I): élni;

ema (I): anyaméh;

eme, meme (I): feleség;

emö (I): tündér;

emesi(I): tündéri;

emöd (I): tündéri terület, „tündérkert", „tündérország" (interpr. hung.);

en (I): általános tagadó posztpozíció, főnevek és igék előtt is;

ének (I): jenekh;

engün: enged (ni);

eraszümtessze: visszavonja, megszüntesse (?feltételezett jelentés); subjunctivus?; Bizonyára aor. –alak.;

érig (I): üreg;

esze (I): ész;

eszisi (I): eszes, okos;

esziszkü (K): kezdet, ősállapot, ,,arkhé" (gör.),

etanta: megevett (aor?);

feld: föld, terep; feldet: föld, v. síkság (is), terep (is); -t nyom. postpos.: feld hen: földön (quasi-nosztr.?);

-etül (I): -tól, -től; pl. kevetül, kevekhetül, szömetül

 

F

 

fedild (1): felső földréteg, humusz, fedő;

Feni (I): Vénusz (bolygó);

feni, fenigh (I), wiloia (I, b?): fáklya;

fenichümild: fény-ital (?); feni+chümild;

fenisi: fényes, feniselb: fényesebb;

figgat: ugrál (vsz. főn. igenév: figgin, esetleg figgatin);

fo(a?)va (I): fa;

Fomalhaut (I): Fomalhaut;

fövi (I): fű;

fuvin: fújni vmit;

 

G

 

Gal (I): mesebeli óriás, gali (I): óriási;

gali: óriás, óriási; gali-feni: óriási fény;

gat v. gata, gatekh: gát, gátak;

gatnilumatiszün: gátlástalanná, határtalanná téve (aor.? Gerundiumból képzett módhatározó?);

Geimini: (Ikrek): Jerku (I). Itt a név megegyezik a mai asztronómiai meg­nevezéssel;

gemodüssze: szintén ismeretlen ige ismeretlen alakja. (Subj.?);

genümentekh: odamentek szétnézni; (9)

ger (I): harci szellem; gerisi: harcos szellemű, harcias; gerin: önfeláldozással harcolni, küzdeni;

geregh: kerék (valamiféle rituális űreszköz?);

gereghit: az/ez a bizonyos kerék; Az –it egy nyomatékot kifejező postpositio lehet;

gerü: öreg;

gheir (I): kar;

ghutou, ghutu (I): kut;

gi(gy?)evi (I):  kegy; kegyes: gi(gy?)evisi (I);

(I): szarvas;

gin (I): nap;

girze (I): arc;

Gize (I):  Cygnus, jelentése: kereszt;

glandi (I): kehely;

golka (I): kék;

Golkeni (I): Capella;

got (I): gót;

gotekh urrukhje, Gótok földje, birodalma;

Gotekhjebiri: gót-hun származású vezér, Aetius ellen harcolt: 'a gótok szövet­ségese';

gúla (I): piramis;

guzi (i): parittya;

guzin (I): parittyázni, parittyával lőni

gzám: szán

 

H

 

hada (I): had(sereg):

haj (I): örmény:

Hajkh (I): örmények, Örményország);

hara (I): hit, vallás;

hare (I): varázslat;

hareo (I):

hatildimajeth: hatókörét, hatalomgyakorlás körét;

hatildum: hatókör, hatalom-gyakorlási kör(zet);

hatna: feltételességet kifejező (segéd-) ige: hatin (?); V. ö.: hodatin hatna.);

hatesi (I): vallásos;

hotu ben tiz (I): hatvan

hava: (I), hó; havas: havasi (I);

havald (I): Észak; északi: havaldi ( I)

hega (I) magasság, magaslat;

hegaratüssze: (vissza-?) emelje. Aor.;

hegatin (I): felemelni, tisztelni, tiszteltetni;

                        heghatinai B: felemeljen („infinitivus imperativus”);

heghild: magas (ság, fn.); heghild ben: a magasban;

hegi (I): magas:

hegin (I): magasra jutni, emelkedni, tisztelni:

helalumanta: ismeretlen ige valamilyen gerundium-alakja. Feltételezés: thegtul helalumanta: helyből el- v. kiterjesztettek vmit

helle: el (vsz. hirtelen, gyorsan)

hen: -on, -en, -ön

hen: -on/-en/-ön

hentin: enni:

het: mentén (?pontosan nem értelmezhető névutó)

hetild (I): étel; etimológiai eredete: lételem

fel­tételes mód segédigéje: lehetséges lenni, hatni, hetni (megfelel a német „mögen" igének; (11);

hevi (I): medve;

hezer: ezer;

hideitülen (I): hősietlen;

hideo (I) hős; hősies: hideosi (I);

hideo, hideokh: hős, hősök;

hideosi: hősi, hősies;

hideovara: hősök vára;

hidü: megy vmi cél felé (talán a hodi-vel azonos vagy közel azonos jelentésű szó, a fogalmi különbség ismeretlen, bizonyára nem imperatívus alak;

hidün: vsz. főn. igenév; // Ld. előbb. //;

hije (I): íny;

hijthe (1) ide (I);

hijthe: ide;

                        Hima B: most;

hima (I): most;

Hind (I): India; indiai: hindi (I);

hiszt: 1. itt (pedig); 2. pontosan nehezen meghatározó kötőszó, ilyesféle jelentéssel: meglehet, bár, hiszen;

hit (I): itt ez;

hithege (I): itt (általában), ott (általában): vojthege (I)

hodatin: meghódítani;

hodatin hatna: meghódítja, képes meghódítani (-mármint az egész világot);

hodikh: mennek  (úgy tűnik, emberre nem vonatkoztatható, vsz. főn. igenév:

hodin: P: (el)hagyni, haladni;

hodu: had, hadsereg, hudunekh: hadnak (birt. és részes eset);

hojszt: ott (hh.);

holgunta: (ki-, meg-) hallgatta;

holu (I): ól;

hom (I): honn, otthon:

hombürü: (valószínűleg) hömpölyög;

hombürin: vsz. főn. igenév;

homolt (I): otthon;

homolt: otthon;

hosszúni éjszaka: (I),éjszaka (napszak): hosszún (I);

hoszt: ott;

hoszthegh: ott, esetleg arrafelé;

hot (I)ott az;

hotu, tiz hen hotu (I): hat, tizenhat;

hot: ott (mutató hh.), (akkor?, már ott?, már akkor ott?), hogy ott;

hote: hogy, abból a célból, hogy;

houdume III;

hout: hogy (az);

houta: onnan (?);

houvre: értelmezhetetlen, vsz. kötőszó;

hovekh: juhok;

hovesi (I): juhász:

hovi (I): juh; többes sz.: hovekh (I);

hua (I), vihar;(12)

hurál (I): lánc;

huseo (I): jós;

hutu (I, K): út;

hutu: út;

hutukompou (1): útkanyar;

hülie (I): ölyv;

hümild (I): ital;                       

hümin inni: 3.személyben.PL:chümina:innék,hüminankh:innánk;

hűse (I) jóslat;

hüsti (I): üst;

hütü, tiz hen hütü (I): öt, tizenöt;

hüvsza vontün: össze (vissza) vonva;

hüvsza, hüjvsza: vissza;

hüvszasar: szó szerinti fordításban „visszavilág”, „fonákvilág”, netán „antivilág” ;

hworugat: ordít;  vsz. főn. igenév: hworugin, esetleg hworugatin;

hwouzi: nem egészen egyértelmű szó, feltehetőleg: fekszik, húzódik, elhelyezkedik (vszínű főn. igenév: hwouzin);

 

I

 

i: általános elvonatkoztatás: valahonnan, valamitől, valakitől, pl. Párszikhi: Perzsiai,

ichel (I) (napszak),

ichelt (időhat.),

ichelí (mn: éjszakai).

A kétféle megnevezés közti fogalmi megkülönböz­tetés nem világos;

idiam (I): mégis, ennek ellenére;

idiam: ezért;

idün: miután, miközben, idővel;

idzijün;

idzipid: pillanat;

idzs: egy; idzs kezibeh: egy kézbe; idzs thegum: egy helyre, egy helyben;

idzsi, tiz hen idzsi (I): egy, tizenegy;

idzsesi egész: (vö.: idzsi=egy) (I);

idzsi aluni (I): egy alomból származó;

idzsi ojsz nidzsi jüncsöntajic; Megközelítő magyar jelentése: a négy résztvevő család egyike, mármint a nemzetséget alkotó négy család egyike;

idzsi: egy, idzsitalegh: vsz. „egyedül”;

idzsid (I): egyenes geometriai értelemben;

idzsi-keltüdi; (13)

idzsild: egyetlen, az egyként működő; idzsildit: az egyetlent (funkcionális értelemben);

idzsen (I): elől;

idzsiwra (I): előre;

idzsiwra sovrun:  előre lefelé;

ige (I) ég (bolt), égi: igesi (I);

ige: ég;

igeji hen: (az) égen;

igeji szava: égi szó, égi hívás (?);

igeji: égi;

igejibir (I): égi szövetség;

iget: az ég (is), -t nyomatékosító postpositioval;

íj: viju (I), ijász: vijesi (I)

ijjú (I): szabadság; szabad idő, hely, akarat: ijuld (I); szabad ember: hazati (I);

ike (1): nagyanya;

ilden (I): üldözni; üldöző: ildesi (személy), ildágh (ált.); üldözött: ildáth (I);

ildí (I): üldözés;

illanekh, illanikh: szállnak, repülnek (vsz. főn. igenév illanin, esetleg illan);

illanta: elszállt, elrepült, eltelt (aor.?); Vsz. inf.: illin, illatin;

-im, -isz, - i, -inkh, -itekh,-ikh (I): A jövő idő: egyszerű meghatározott: infinitivus végződés + ~ (15);

imaszt (I): most pedig; mostani: imaszti (I);

ine(j)u (I): név;

ini (I): len;

iniesztünta (ger): elenyészik, megsemmisül;

inke (I): tehén;

inü (I): nő; t. szám: inekh;

irelti: valamiért, valakiért;

irente: -ért, vki vmiért, vki, vmi érdekében;

irentem: értem, érettem;

érted;

irentükhet: értetek

iri: ér (vérér);

isa: (ugyan)így;

isatha (I): isten(?), ősapa;

isathain (I); isztain (K): ősapái, ősi, isteni(?);

ise (I): dédapa, ősapa;

ise: de, bizony (esetleg; az isa valamiféle derivációja?;

Isechunkh athama (I): a hunok világot nemző őse;

isen (I): sem;

ishán (1): tartományúr, herceg;

isiam (I): azérthogy;

istum: eredet, őseredet (időbeli folytonossággal);

Isurrukh (I): Mezopotámia; mezopotámiai: isurrukhí (I);

iszia (K): (isja?): nyomósító összevonó határozószó: bizony(az), azpedig

iszte (I): íz (gustus);

iszten (I): üzenni;

isztild (I):  üzenet;

isztin (I): ízlelni: ízleltetni: isztatin (I), ízletes: isztild (I);

itekh (I): íjhúr, ideg;

iti, itild (I): gát, elhatároló eszköz: elhatárolni, elválasztani: itin, ejtin (I);

itidün: miközben, mialatt; igei határozó;

iun (I): görög; görögök, Görögország: Iunkh

ive egyes esetekben: -ed(e) végződés, pl. hümeve: (meg)ivandó), meghatározói igenév:

ivej (I): üveg;

 

J

 

jagh (I): hegy;

jágh: hegy, jághild: hegység;

jagheghet: a hegyek (is); -t nyom. postpos.;

jaghek, jaghild (I): hegység;

jaghild: hegység; jaghildekk: hegységek (ua. „iszfaháni guidebook);

jajúw (I): hajó;

jala (I): halál;

jala: halál;

jalainta: halandó;

jalakh: meghalnak;

Jalalun (I): Szaturnusz  (bolygó);

jalen (I): halni, meghalni

jalath: halott;

jalatiantani: halhatatlan;

járin: járni,

jata (I): hát;

jatawra (I): hátra; hátul: jatan (I);

játi (I); elefánt;

                        javadanta B: jót hozó, jóval járó (gerundium);

jawr III

je, -é: a birtokoseset végződése, pl. kevije, t. szám kevekhé; szömé;

jebolünum:

jegh (I), fagy, megfagyás, heg, hegesedés: (meg)fagyni, hegesedni: jegin (I);

jej (I): kár (mint hangulatot kifejező szó);

jéj (I), jég: jeges föld: jéjiti (I);

jenekh (I): ének

Jerkaielo (I,b): Castor;

Jerkeni (I): Pollux;

jerki (I): iker-, kettős;

jerku (I): ikrek;

Jerku (I): Ikrek, Geimini; A név megegyezik a mai asztronómiai megnevezéssel.;

jeti: hét;

jeti, jeti ben tiz (I): hét, hetven

Jijeti (I): + (talán: rák) Scorpius;

jiri (I): hír;

jueve, juevekh: az előző szótól való fogalmi megkülönböztetése jelenleg lehetetlen;

jugra (I): farkas;

juvana: fokozottan ilyesféle, -vsz.;

juvana: vsz. fokozottan ilyesféle;                   

jülin: gyűlni, felhalmozódni:,

jülemild (I): gyűlés: gyűjtemény, felhalmozódás;

jületid (I): gyűjtemény;

gyűjtemény, tár (factitivus értelemben);

jületin (I): (össze)gyűjteni;

jüncsta (I): együtt valakivel v. valamivel;

jüve (I): hideg:

jüvetegh (I): hideg(ség);

 

jüvendegh (I): érkező, (el)jövendő: (I)

jüvi (I): általában következő; vüni (I): követk. ember

 

K

 

Kaghak (I): város, település;

kala (I,K): hal;

Kalatiji (I): hun törzsi név;

Kalujnidzsiszegh (I): Delphinus; jelentése: rombusz;

kap (I):  kapcsolat;

kapesi (I): együttműködő, kapcsolódó, képes valamire;

kapild (I): együttműködés, kapcsolódás

kapin (I): kapcsolódni;

kapitin (I): kapcsolni; összekapcsolni;

kapu (I): kapu;

                        kapinkh B: kapunk (ind. praet. imperf.);

 

karra (I,K): szikla;

Karrabata (I, K): Kárpátok;

kekübanta: kiköpött, kibocsájtott magából. Aor.?;

kekübata: kibocsájtott, kiköpött. (16);

keltüdisi (I): másik, ld. Tizeszava);

keltüsi (I): második;

Kemt (I): Eg.yiptom; egyiptomi: kemti (I);

kenájátin (I): felkínálni, feajánlani vkit, vmit;

kenájin (I): kínálni, ajánlani vmit;

(I): felavatás, felkenés, harci díszbe való kifestés:

kenin (I): avatni, felkenni vkit, vmit;

ker (I): birtok;

kerisi (I): birtokos;

ker: birtok, terület, táj (iszfaháni analógia alapján);

keriatani: határtalan;

kerkompu, kerkompou: kanyarodó birtok, kanyargós ~, birtok-kanyar, kanyargós, nem egye­nes terület;

kert (I): erdős hegyvidék;

kerum III;

kevi (I): kő;

Kevi (I): hun törzsnév;

kézi (I): kéz:

khália (I): malom;

kháliasi (I): molnár;

khalka (I): szövetség;

khalu: település, város;

khanágh (I): merítő eszköz;

khani: kérdőszó: hány?

khanin (I): meríteni; (17)

khi?: ki?;

khikh?: kik?

Khimru (I, K): Krím;

                        khod B: hogy (kötőszó);

 

khormu, khormu ben tiz (I): három, harminc;

khulla, khullu (I): holló;

khuszi (I): húsz;

ki (I): ki?;

kila (I): kígyó (nagy);

kirelti (I): kiért?

kirta (I): hurok;

kisjú (I): hús;

klik (I): gyík;

klümma (I): tegnap;

klün (I): külön v.k./v.m.-től;

klüni (I): megelőző;

klünichel (I): este, esthajnal;

Klünteidi (I): hun törzsi név

klünje: vmi, vki előtt (névutó);

klüntiz (I), tiz hen klüntiz: kilenc, tizenkilenc;

klüntün: különösen;

kompu, kompou (I): kanyar;

Konsztantinoszurr (I): Konstantinápoly;

Kopibar (I): (Tesviju öccse) 'jólcélzó'. Esetleg összefügg a későbbi magyar „Koppány"  névvel;

találat, becsapódás (nyilazásnál, dárdavetés­nél);

kopin (I): célba érni, megérkezni;

ktü hezer: kétezer, ktü napi: két nap;

ktüdit: mindkettőjük; sejtett jelentés, a rejtélyes –it nyomatékosító (?) postpositio.;

ktünid (I): sík geometriai értelemben;

Ktüteni (I): Seratan;

kum (I): sötétség;

kuma (I): sötét;

kuna, tuedjülemild (I): könyv;

kutha (1): kutya;

Kutha (I): Leo; jelentése: kutya;

kutha: kutya;

kutu (1): kút;

kücsü (I): kicsi; Kücsüteidi (I): hun törzsnév

Kücsüvolgjagh (I): Don;Kücsüteidi (I): hun törzs neve;

kügili, kügir (I): tanya;

kügü (I): falu;

küh, kütu (I): ki, kifelé;

küivüle (I): kívül;

küivültel (I): kívülről;

Kümenlu: személynév. Megközelítő jelentése: legyőzhetetlen, sérthetetlen,

 kemény, ellenálló ló;

küncse (I): kincs;

kütu (I): ki, kifelé (felszólításként is); //Perkupán a kutyát így zavarják: tu, tu ne! //

Kütüve: közé, körbevéve, körülvéve, vminek a társaságában;

 

L

 

Lá (I): lélek;

Laiduni (I): hun törzsnév

laka (I,K): ház;

laka: lak, szálláshely;

lathag lassú: lathu (I), lasta, lastu (I), lassan: lastum (1);

ledzsi (I): légy;

leinin (I): lenni; segédige, + infinitivus végződés: + -i összetett meghatározatlan közeljövő, pl. most majd iszom:

lemlat: mászik (vsz. főn. igenév: lemlin, esetleg lemlatin is);

levil (I): tenyér;

levilin (I): szétterülni, elterülni;

lezu (I): nyelv, mint beszéd;

libegekhum: a levegőben;

liku (I): lyuk;

limiled: fényesség, csillogás; limiledum: fényességben, csillogásban;

limilekh: csillogások, villogások;

limilidanta: villogott, csillogott; aor.?;

limilnaj: fénylik;

limilnakh: csillognak, villognak. Vsz. inf. limilin, limlin, v. limilan, limlan. Itt nem valószínű, de nem is lehetetlen az aor.;

Livi (I): hun törzsnév

-lt pl. antult = adott, antultmuk = adtunk régmúlt általános ragja;

loncsoj, tiz hen loncoj (I): nyolz, tizennyolc;

lú (I, K): ló; többes sz.: luvekh, lóra!;

Lun (I): Hold (*);

Luwrá! (I): Lóra!

Lubba (I): (kanál), és: Ursa Maior (Göncöl-szekér);

luppa (I): kanál;Luvephej Madü (I): Nagy Lójejű fejedelem a hunok első, mitikus uralkodója

lünde (I): boldog;

lüthü (I): lejtő;

 

M

 

ma, bima (I): ma;

Madü (a Nagy): hun fejedelmek neve, rangmegjelölést is jelent;

Örményre  thagavor (király) -ként fordították, /kínai megjelölés: Modu/;

madü (I): nagy;

madü szeghild v. szeghild madü (l): gazdagon terített asztal;

Madü Touman (Kr.e. 3. sz.): Kína jelentős részét elfoglalta, Qin Shi Huanti császár ellene építette a Nagy Falat;

madügijmé: oriásszarvas, szentszarvas (Megaceros?);

Madüjaghildi (I): hun törzsnév

madüjawrekh: (nagy)medencék; v. ö.: „Darrhajavaus”:

Madüjawr: vsz. a Kárpát-medence v. a Dnyepr, Don, Donyec-medence-környéke

(- térsége? //Azaz a „Nagyjárók”. pi. //;

Madüjawrekhum: a nagy medencékben v. nagy medencéknél;

madüs:  nagyság; madüsi: nagyságos;

Madüvaradi (I): hun törzsi név

madüvatin: nagyobbítani, növelni;

madüvin: növekedni, nagyobbodni;

madüvinta: nagyobbodó, növekvő;

Madüvolgjagh (I): Volga;

madvild: növekedés, nagyobbodás;

mag: nagy, erős; magelb: erősebb, nagyobb;

magur: valamilyen nagyság, lehetséges, hogy: nagyúr;

maha (I): föld(terület);

maia: anya;

maid: majd, ezután, azután;

mail: mély;

maja anya: (I, K);

majmun (I): majom;

májra (I): anyácska;

maratuttanekh: (vsz. jel.) maradtnak, maradtaknak, maradottaknak;

marti (I): madár általában;

marti: madár, t. sz. : martikh;

megh: még, méghogy; míg (eközben, ezalatt), a magyarral olykor azonos jelentésű kötőszó;

Memazdigh, Merne (I): Spica; csillagnév;

 merne, eme (I): feleség;

meme, eme: feleség;

menikh: mennek;

menin: menni, főn. igenév;

menkhit: minket;

mer (I): esthajnal, (fn);

mere (I); este (időh.);

esti (mn);

mete (I): messze;

meti (I): messzi;

metesi, metisi (I): messze lévő ember;

mi (I): mi?;

mi: mi, ami;

mibinkh: a mi …, a miénk;

miéin (I): egymásra következni;

milikh küsztün: melyek közül;

mime (I): egymást követés, egymásra következés, szukcesszió;

mimed (I): dinasztia:

mímeld (I): származás;

mimeldin (I), származni, nem tisztázható a fogalmi különbség az előzőtől;

mimelldigh (I): származó;

származ­tatni;

mimezidi (I): származó;

mimezisi (I): származó;

minkh (I): mi(nk)

                        minkh: mi;

                        minkhet B: minket;

                        mint: mint (összehasonlítás esetén);                   

minta: mint, úgymint;

minte B:  mint;

mirelti (I); miért?;

mogaiun: erősen, szilárdan, teljesen (megközelítő jelentések);

mogulta: halmozódott fel, tolult össze, nagyobbodott meg. (18) mogün: (vsz.): magában, egyedül (az);

moni (I) tojás;

muha (I) moha:

mün: össze;

münasar: a mi világunk, münasarnekh: a mi világunknak (genitivus);

müntegh: minthogy (?), márminthogy (?), mivelhogy már (?); Valószínüleg ismeretlen ige partitipium praesense, amely már kötőszóvá alakult;

mütü: bogár;

mütür: kis bogár;

 

N

 

nahal (I): hajnal;

Nahaméreni (I): Merkúr;

nahar, nawar (I): nyár, forróság;

nahari,  nári (I): nyári, forró;

Napi (I, K): Nap;

napi: nap;

Napidic B: a Naptól;

Napijagh (I): Elbrusz;

napiji klünte: napon kívüli;

;

napinekh veri volgum: a nap vérének  folyama;

 

ne, pl. wüljüne =ne  ölj! tiltó mód: felszólító mód+- Megjegyzés: a

-ne tiltó rag gyakran az ige elé kerül, ui.a ne wüljü is helyes;

nehil, neil: -tól, -től, -nál, -nél (időhatározó);

neil (I): nyíl;

neilim, neilit, neilej; neiliam, neiliat, neiliaj: nyilam, nyilad, nyila; nyilaim, nyilaid, nyilai.;

neir (I): nyír(fa);

neirid (I): nyírfás terület;

nejikh wourdikh: amelyek képeznek, alkotnak;

                        nejle: -nál/-nél (névutó);

-neki, -ekhneki: kevinek (kőnek), kevekhneki (köveknek);

                     ne letünda: nem létező (gerundiumszerű alakzat);

nemandet: semmit;

nen (I): nem;

                        nen-bisyn B: nem biztosan, nem bizonyosan;

nidzsi: négy;

nidzsiszegh (I): négyszög;

nijdzsi, tiz hen nijdzsi (I): négy, tizennégy;

Nim(e)rüd: Nimród, Attila nagyapja (4. sz. II. fele):: 'unoka', valószínűleg Welamabiri unokáját értve rajta;

nimere (I): unoka;

nimrild (I): unokai viszonyban álló, unoka generációjából való;

nimrüd (I), unokai viszony, unokaság;

nise (I): Nyugat;

nisi (I): nyugati;

Nisurrukh (I): Nyugati Birodalom;

niwár (I): nyár (fa);

niwaárád (I): nyárfás terület;

no: vkinek, vminek neki, vkivel, vmivel szemben;

: mi, micsoda, miféle? (v. ö. Iszf. ni ~ mi);

nükh?: mik?, micsodák?;

nükin: neki;

odiam: azért;

 

O

 

odu (I): odu; oda;

                        ojkhi: aki;

                        ojsert B: azért;

                        ojst B: az;

ojsztegh: ott (hh.);

ojt: csaknem a teljes, csaknem az egész; -pontosan nem értelmezhető jelentésű kötőszó, vagy határozószó;

ojsz (I): az;

okin: származtatni;

omaszt (I): akkor, akkoriban;

omaszti (I):  akkori;

onga (I): sírhalom (kurgán);

ont (I): nemzés, nemzet;

ontágh (I): ondó, sperma;

onteszer (I): hímvessző;

ontin (I): nemzeni;

Onti fenijet: ontja fényét. Vsz. inf.: ontin (iszf. hun: ~ nemzeni);

or: év;

Oredeteni (I): Mezartim;

orem: nagy hegycsúcs, nagy orr;

orr ore (I), hegycsúcs;

oszti: (vsz.) az a bizonyos (ott);

oszu (I) ott fent;

oti, ote, ota (I): az (ott távol): valamennyi;

otu (I): valakinél, valaminél. A szem.sora: menotu, tinotu, üttu; minkhotu, tokhotu, ükhotu (nálam, nálad, …)

oudi (I): úgy;

ougher, ügher (I) szőke;

outou (I): lakatlan határsáv, gyepű;

ouvara: part (vsz. csak folyókra vonatkozható kif.);

 

Ö

 

öngü: együtt vkivel, vmivel. Velem együtt: menöngü;

önta (I): család;

öntad (I): nemzetség;

öntadikh (I): törzs

öntadisi (I): törzsi

öntamaia: nemzetség ős­anyja;

öntatha (I): a nemzetség ősatyja, nemzetség-atya;

önta(j): család;

öntad: nemzetség;

öntamaia: családanya, nemzetséganya;

öntaphei: nemzetségfő;

öntatha: nemzetség-atya;

öntumild: nemzett utód;

ösztörü (I): edénytartó cölöp;

ösztü (megközelítő jelentésben): vkivel, vmivel mind együtt. Mindenki velem együtt:

 

P

 

pala (I): étkezés;

palin (I): étkezni, falni;

párszi (I): perzsa;

Parszikh (I): Perzsia;

patera (I): háború (nagy);

pé(j)r (I): fehér;

pegin (I): előhívni, kivívni vmit;

pegun (I): vmit előidéző, kiváltó, előhívó;

pegüverekh tárje (I): fegyvertár;

pegüveri (I): fegyver (vérontó eszköz);

pegüverikh: fegyverek; e. sz.: pegüveri;

pekté szá(h): fekete száj;

péle (I): fél (két oldalból egy, ua. mint nagyar);

peri (I): férj;

phe (I): fé (K): fej;

pheidilegh: főként, főleg;

phej: fej;

phej-zenkh: fővezér. (Zenkh: eredetileg előénekes, szólóban éneklő pap. Itt vsz. fogalmi áttételről van szó.);

phektej (I): pekté (K): fekete;

Phektej tengir (I): Fekete-tenger;

pige (I): fog;

pigu (I): férfi, fiú (?);

poura (I): por;

pölti, pilti. pöti, piti, pötir, pitir, pöltir, piltir, piri (I): piciny;

pracein (I): okoskodni;

pracemain (I): okoskodás;

Prálun (I): Jupiter (bolygó);

pru, puru (I): ösvény, csapás;

pszak (I): koszorú, korona; megjegyzés: ua. mint az örményben;

Pszak (I): Auriga; jelentése: koszorú;

puge (I), pugekh (I): fogazat;

pugin (I): fogni, megszerezni. Pl.

Kutha pugutta martit: A kutya megfogta a madarat;

pusz (I): pénisz ("fasz");

 

R

 

racsa (I):  patkány;

rám (I): zár, retesz, (esetleg) kerítés;

rámin (I): zárni, körülzárni;

rási (I): rés, lyuk;

ravat: zenit, ravatum: a zenitben (ua., mint a pun);

rime (1): rossz szellem, rém;

Rimurrukh (I): Római birodalom: római: rimi (I);

rrhoghanta: rohant, száguldott. Alapige: rrhoghin, és/vagy rrhogatin;

ruba (I): szent tánc;

Rutichun (I): legendabéli keleti hun király; (18);

rüte, rüti: kemény, kitartó, szívós;

rwa, rwagh (I): haragos;

rwad: harag;

rwagin, rwain: haragudni;

 

S

sada: csata;

Sadáni (I): hun törzsnév;

saku, szaku (I): kis zsák;

salga (I): villanás;

salgagh (I): villogó;

salgaruti (I): gyémánt;

salgawüren (I): fényjelző őr;

salgélü (I) fényjel;

salgin (I): villanni;

salkanta (I): állandó;

salke (I), lét (általános, filozófiai értelemben): létezni: salkin (I);

sant (I) védelem;

sár (I) sár;

sara (I) szemét, üledék, szar;

sarakh (I) sárga;

sarlagh (I) sarló;

Sas (I), jelentése: sas Draco;

sas: sas (I);

sás: sás (I);

sasaka (I):  sáska;

sat bendün: nagyon gyorsan, nagyon hirtelen, netán „villámgyorsan”;

sat lagin bit: nagyon hosszú bot (?);

sat: sok (vmiből);

sati (I): nagyon, erősen;

satszah: sokszáz;

satur (I): sátor;

sava (I): só;

savesi (I); sós(savas?, savanyú?);

                        savum B: szózat, himnusz;

seikild, seikildekh: síkság, síkságok;

ser (I): sör;                            

si, sivi (I): ütés, csapás;

sibid: sebesség;

sijn, sivin (I): elpusztulni, megsemmisülni;

singa (I): oroszlán;

singa: oroszlán;

sira (I): tigris;

sisak (I): sisak;

siva: pusztulás;

sivasi (I): sivár:

sivasild, sivasad (I) sivatag;

 

sivata, sivatad (I): pusztítás

sivatakh (I): háborús, emberi pusztítás;

sivátin, sivájátin, sijátin lerombolni, elpusztítani, megsemmisíteni;

sivin elpusztulni,

sogh: csak (egy);

Somai (I, b?): Canis Minor +;

Somaielo (I, b): Procyon;

Sonyu (I), Sonyukh (I): Keleti hun fejedelemségek a Kr.e. 6.-Kr.u. 2. sz.-ban;

soprun (I) hegyalja;

Sopruni (I): hun törzs neve;

su (I): kézfej, többes sz.: sujekh;

subir (I): összefogás;

suchet: szentet: az iszf. analógia alapján, a suchü tárgyesete;

suchazara (I): szent történet;

suchütin (I): megszentelni, megünnepelni;

Suchongadi (I): hun törzs neve;

sugijmé (I): csodaszarvas;

sukhüne (I) soha;

sumagha: mint szumagha: csodálatos, felemelő;

súr (I): köszönet;

surin (I): megköszönni;

surim (I): köszönöm;

sülé (I): sün (-disznó);

 

SZ

 

szá(h) (I): száj;

szaghin (I): szagolni

szaghu (I): szag;

szamár (I): valaki, valami számára;

szamtükhra (I): számotokra

szamthagh (I): földműves;

szan (I): szám

szán (I): úr, megtisztelő megszólítás, „bácsi";

száth (I): száz;

szava (I, K): szó, beszéd;

szavajülemid, szavajületild (I): szótár;

szeghán (I):  asztal;

szeghild (I): terített asztal;

szele (I): szél;

Szelevu (I): Japán (?), Korea (?), esetleg mindkettő;

suchü (I): szent, örök;

szer (I, K): eszköz;

szérin (I): szülni;

szeritágh (I): eszközt készítő;

szeritin(I):  eszközt készíteni;

szerűn (I): szeretni (szerelemmel);

szerti (I): szív,

szertigh (I): szerető (szerelemmel);

szertild (I): szeretet, szerelem;

szirünild (I): szerelem;

szike (I), kiszáradt patak (völgy);

szikesi (I): szikes (?);

sziki, szikild (I): száraz, kiszáradt;

sziri (I, K): pusztaság, legelő;

szirild (I) síkság;

sziris (I): síkság;

szirünesen (I): szívtelen;

szirünesi (I): szeretetre méltó, szíves;

szirüni (I): szerelmes;

szirünild (I): szerelem;

szkálta (I): sánta;

Szogidi (I): hun törzsnév;

szo(a?)ru (I): szarv;

szór (I) ősz(hajú);

szorild (I) szürke, ezüstszínű;

szöm (I), szem: szüm (K), oi (I, b);

szömen (I): látni, nézni;

szu (I): fel, felső;

Szuhasar (I): felső világ, menny;

Szuoi (I): Sirius, jelentése (b nyelven?): felső szem;

Szureni (I):  Arcturus;

szurr (I): kard;

szuvrild (szubrild): sodrás, sodor (fn.);

szuvrild sibidia: a sodor sebessége (fordított v. visszaható genitivus);

szüvisz (I): ősz (évszak);

 

T

t és –et: a tárgyeset végződése, pl. kevit, kevekhet;

taka (l): kapa;

tálba (I): talp;

Tapio (j): női név. (19);

tár (I): tároló edény, épület, eszköz (általában);

tar (I): tar kopasz;

taretild (I): társi kapcsolat;

taretin (I): tartani;

taretisi (I): társ;

tarunta III. ;

tau (I): kár; -ez is fejezhet ki hangulatot, v. ö. jej);

taud (I): károsodás, nagy kár;

tauild (I); káros

tauth (I): gepida (?);

tava (I, K): tó;

tavakhet: tavakat – accus.;

tavild: távol (fn.), távolság (fn.);

teh (j?), ti (I): föld,

teile (I), tél, téli: teili (I);

teir (I), terild: csapda, kelepce, tőr;

teiri (I): tér;

Telikhi (I): hun törzsnév;

tenchunkh: égi, mennyei harcosok (e. sz.: tenchun);

tengerekhum: (a) tengerekben; tengerekh+a nagyon általános –um postpositio.;

tengir (I), tenger (K): tenger; tengird (I). Vmiből rengeteg: tengirdi (I);

*teni (I): tény, tevés;

*tenin (I): tenni;

Tenilu: személynév. Az örmény nem fordítja le. (Talán: mennyei ló);

Tenjü: nem világos értelmű és  - helyzetű magas rangú főúri rang;

tenmard, t. sz. : tenmardekh: égi ember, valószínű értelme: isten, (-ség);

tere (I): penge, él;

terekitüntane: (megközelítőleg) nem teríti be, nem fedi be (gerundium, modus negativus);

teremtild (I): teremtés;

téri (I): ír, gyógyír, orvosság;

termelés;

termetin (I): termeszteni;

termin (I): teremni;

tes (I): láng; lángolni: tesin (I), tesján (rendh., I); lángoló: tesjánt (I);

tes (I): // tűz-, pl. Tesjághild (Kaukázus): „tűzhegység” //;

tesi iptib: tűzcsóva? Tűzoszlop? Tűznyelv? Tesi iptibhet: tűzcsóvával?;

Tesjaghild (I): Kaukázus;

Tesongadi (I): hun törzs neve;

Tesvase, szurrvase (I): bronz;

Tesviju: 'tüzes íj', keleti hun király 5. sz. végétől 6. sz. első negyedében. (21)

teszth (I): tűz;

teszthi (I):  tűzből való;

teszthild (I): tüzes;

thaga (I): fejvédő kendő, fátyol (?), amelyet a koszorú alá tesznek;

thal: nagy völgy;

thege (I): hely, a tér egy része;

thegh: hely (~szín); thegtul: helyből, helytől;

thegisz (I): tegez;

theke (I): gömb;

thekild (I); gömbölyű;

thum (I) kulacs dugója;

tid, tijd (I): valamivel kitüntetett nagyobb földterület;

vala­milyen földterületről származó;

tiker (I): tükör;

til (I): nyelv;

timis (I): tiszta;

timsild (I): tisztaság;

tir (I) tőr (szúró-vágó eszköz);

tivi (I): tű;

tivije buka (I); tű foka:

tivije buka alto tüve (I): tű fokán (át) a teve;

toka (I): Kelet;

tokai (I, K): keleti;

Toku (I): keleti tartományok;

tom (I,K): vas;

tonde (I): tudás, ismeret;

tondin (I): tudni, ismerni;

tonszu (K), tonzu (I): disznó;

topa (I): lépés;

topin (I): lépni;

tor (I): tor (ünnepség);

torin (I): tort ülni;

Touman (=athaman?): több ókori K-hun fejedelem neve. Legjelentősebb e néven: Madü ~ .

touvár (I): kereskedelem;

touváresi (I): kereskedő; 

tudzsi, tudzsisi (I): keleti hun, tudós, bölcs;

tued (I): tudás;

tuedekh (I): tudomány;

tum: az ott, v. ott az, ott ahol, amiben (?), az a bizonyos (?);

tumba (I): buzogány: (I);

tuoji (I): fenyő;

tuojekh, tuojid (I): fenyves;

tuojvanta (I): fenyőredő;

touman (I): egyes K-i hun fejedelmek neve is;

tur (I): árok, kis völgy, folyómeder;

turda (I): tánc;

turdin (I): táncolni;

tün (ragozása valószínűleg ua., mint vün) tenni;

türen eltűrni, elviselni;

türetin (I) véghezvinni, kivitelezni vimt vkivel, vimvel szemben;

tüve (I): teve;

tüvi (I): tő (növény töve);

                        tylbet B: többet;

U

udatha, uda (I): nagyapa;

uggarenkh: rohangásznak, ugrálnak. Vsz. inf.: uggarin;

ughi (I): egyenes, igaz;

ughihara (I): igazhit;

ugu (I): part;

ullü (I): hamis;

ullün (I): hamisan;

um: -ban, -ben, - bizonyos területen belül, pl. Örményországban: Hajkhum;

urr város, település: (I: kaghak, K: polisz);

urrkhes (I),  urkhüsz (K): katona, harcos;

urrukh (I): állam, többes sz.;

urruságh (I): ország, uralom;

urrusi (I): uralkodó, király;

us, use (I): vagy;

vagy-pedig;

utu (I, K): út;

 

Ü

 

-ü - felszólító mód (egyes szám második személy) általános ragja, pl. antü - adj!;

üjkh: ők;

üjnekh: nekik;

üker (I): ökör;

űn, üjn (I): lila;

-üna,v.-ina végződés: feltételes mód általában:; (22)

ürentükh értük, érettük;

üwene szümenekh: az ő szemüknek, az ő szemük előtt;

üwene: az ők-, övék; szem.  névmás, birt. eset;

V

va (I): alsó;

vadatin (I): származtatni;

vadi (I): származás;

vadin (I): származni;

vahasar (I): alvilág;

vanta (I): erdő;

vantasi (I): erdős;

vanti, vantai; (I): erdei;

vantar (I): kis erdő;

vápa (I): pajzs;

vara (I, K): vár, erődítmény;

vásár (I): vásár;

vasé (I): réz;

vatah (I): rossz;

vaugha (I): vágy;

vaughin (I): vágyni vmi után;

vedé (I): vő;

vedet: vizet (is), -t nyom. postpos. E nélküli vsz. alak: vede;

veigün: végül, végre;

veilborütutta: elborított, átv.: töltött el, járt át;

vel: -vel;

vele (I): fél (vminek a fele);

veled együtt: tinöngü, vele együtt: üvöngü, velünk együtt: minkhöngü;

veletek együtt: tikhöngü, velük együtt: ükhöngü;

velgetin (I): (el)felejteni

velge, velgete (I): felejtés;

vélje (I): vmi felé, irányában;

veni: fény;

vera: -ra/-re, reá (postpos.). Megj.: az iszfaháni wra-val azonos;

Vepüszidi (I): hun törzs neve;

verdzse (I): vég, vége vminek;

Vereni (I): Antares;

veri (I): vér;

veri: vér;

Verilun (I): Mars ( bolygó);

verisi (I): piros, vörös;

verülta;

vezi (I, K): víz;

vezite (vezi+iti) (I): vejsze (vízzáró fonott halászati eszköz);

vi (I, K): fia valakinek;

vi: fia vkinek;

vijesi (I): íjász, vadász:

Vijesi (I): Sagittarius; jelentése: íjász;

Viju (I): (jelentése: íj): Aquila;

virágh (I): virág;

Virágh (I): (jelentése: virág): Virgo;

Virághir (I): kis virág;

vitesi (I): harcoló, harcos;

viti (I): harc, háború;

vodnekh: a VOLA- alakkör pontosan nem meghatározható értelmű derivációja. Aor.?;

voje: zsír,vaj (?), faggyú (?);

vojgimunkh, enkh (mint az örményben): vagyunk;

vojle: vmi fölé;

vojthe: oda;

vojthegi: ottani, az a bizonyos (ott);

volasszankh ne: 1. nem találtak; 2. nem lehetett, nem létezhetett (23);

volgagheket: folyókat –itt accusativus!;

volgild (I): idő (mint folyamat);

volgildid, volgildtued (I): történelem;

 volgjagh (I): folyó;

Volgjaghadi (I): hun törzs neve

volgjagh: folyó;

volgjama (I): sokáig tartó folyamat: sokára, hosszú idő múlva: volgjama ben (I);

volgjin, volgün (?): folyni;

volgum het: a folyam mentén;

volgum: folyam, nagy folyó;

volgumild: utód;

voljma (I): holnap;  // voljma hüminim: inni fogok! //

volte: lehetett, lehetséges; aor.? feltételes mód? (A VOLA alakkörben.);

vom (1): sárkány;

vomba (I): kis kígyó

vontün: -vonva. Egy feltételezett *vontin igéből képzett igei módhatározó (hüvsza vontin: összevonni).

vukh: futnak, szaladnak (vsz. főn. igenév: vun, vagy vutin-vuten);

vuli (I): új;

vulta(ta)nta III: P: vüjsza: szét-,vissza; igekötő (vsz.);

vüjszahaldutta: beterítette, elfoglalta (aor.?); vüjsza: vsz. igekötő: szét-, vissza(menőlegesen mind?) P: Esetleg: visszahajtotta, -terelte;

vükh: jönnek (főn. igenév: vün);

vüla (I): róka;

vüldi (I): völgy;

vün: segédige + infinitivus végződés + -i, pl. majd (valamikor) inni fogok: vüm hümini, stb.;

vünd (I) vendég;

vündild (I): vendégség;

vüne: nem származik (m. neg.), napijic vüne: nem a napból származik, ered;

vünerild: nyilvánvaló, kézenfekvő;

vünta: vonódott, mün vünta: összevonódott; (24)

vüregh (I): öreg;

vüvi (I): öv;

                        vynyzutta B: jött (elbeszélő múlt, cca. aoristos);

 

 

W

 

Wourduszi (I): hun törzs neve

würeni (I): fényjelző őr;

warin (I): várni vkire, vmire, vmit;

Welamabiri Balamír, Balambér, hun hadvezér (4. sz.), „kitartó, szilárd szövetséges”;

wendikh: védik, védelmezik (főn. igenév: wendin);

wereji: vmi felé, vmi irányában (haladni);

                         wert B: mert;

whet: -val, -vel;

whet: -val, -vel;

wizgalb ad wizgalb: egyre szűkebb;

wizgalb: szűkebb (vsz. alapfok: wizga);

wiloia (I): fáklya (v. ö. feni);

wra: -ra, -re, reá;

wraw: valamiféle jelző (?), esetleg: rossz.;

wriw: erő;

Wuaweia, Uaieia (I, b): Araxész;

wuri (I): őr;

wuste (I): ostor;

wustur (I): (kis) ostor;

wüsten (I): állatot hajtani;

állathajtás;

wülin (I): ölni, megölni;

wüljüne!, ne wüljü!: ne ölj!;

Würen (I): Orion: + (talán valamiféle őr, eredetileg valószínűleg,

würeni (I): fény­jelző őr;

würükh, würesi (I): őrség;

 

Z

zarani (I, K): arany;

Zarugh (I): Rigel;

zedauwajild (I, lásd: Tizeszava): tanúbizonyság;

zeligh (I): szolga;

zelin (I): szolgálni;

zeri (I): szárny;

zerint (I): szárnyaló;

zerild (I): szárnyas;

mesebeli szörnyek, sárká­nyok szárnya;

zezild (I): zöld;

zivud (I): zud zivatar;

zize, zezi (I): falevél;

Zoud-et: (az a bizonyos) Szíriusz;

Zoud: Szíriusz; V. ö. egyiptomi Zobd, Szopd, pun Zud;

zu (I): patak;

zubilb: gyorsabb;

zubi-zubilb: egyre gyorsabb (alapfok: zubi);

zud (I): zivatar;

zudor (I): kis zivatar;

zur (I): csermely, kis patak.

 

Jegyzetek

 

(1) Pl. amtam, amtasz, amtaj jelen idő, esz.;  tsz.: amtankh, amtatokh, amtakh;

(2) Pl. vün (eljönni)  – vüjánt (az eljövendő, a jövőbeni, a jövő);

(3) Pl. ászim hümin, ászisz hü-nim, ászi hümin, ászinkkh hümin, ászitekh hümin, ászikh hümin;

(4) Az r helyett az 1 elterjedése vsz. mással­hangzó torzulás, vagy.a gót alak elterjedése. Gótul:

Atila: 'atyácska'. Eredeti neve, (rangja mint elsőszülött?): Madü. (A Nagy);

(5) A ben személyjelekkel: benmjün, bemjüt, bemjü; bemjünkh, bemjetükh, bemjükh: bennem, benned, benne; bennünk, bennetek, bennük;

(6) A teljes mondat feltételezett jelentése: (A) nagyon hosszú bot a rossz világot üti (ütötte?), (hogy) üsse. Subjunctivus-szerű igealak (?);

(7) Ragozás: chüminam, chüminasz, chümina; chüminánk, chüminatikh, chüminakh: innám, innál, inna;

innánk, innátok, inná(na)k;

(8) Valószínűleg gerundiumból képzett mód- vagy időhatározó alak, pontos jelentése nem tisztázható;

(9) Bejárták a területet. Sejtett jelentés; a genü minden bizonnyal igekötő, a mentekh pedig a magyarral homológ alak, nagy valószínűséggel jelentéscsúszással. Aor. vagy befejezett múlt, v.utóbbi,-az aor.-on belül;

(10) Adja magát az a feltételezés, mintha mai magyarul értelmeznénk ezt a szót, bár itt valamiféle feltételt kifejező (segéd-) ige: hatin (?) valamilyen ismeretlen raggal ellátott formájáról lehet szó.

(V. ö. hodatin hatna.);

(11)  Példa: hetin+infinitivus, pl. hetim hümin, hetisz hümin, heti hümin, hetinkh hümin, hetitekh hümin, hetikh hümin;

(12) Hun törzsnevek: Aduni, Bastetiji, Basteoutouji, Berenü-(tiji), Csegi, Dorgathegi, Douroughetiji, Kevi, Khalatiji, Klünteidi, Kücsüteidi, Laiduni, Livi, Madüjaghildi, Madüteidi, Madüvaradi, Sadáni, Sopruni, Suchongadi, Szogidi, Telikhi, Tesongadi, Vepüszidi, Volgjaghadi, Wourduszi;

(13) Tört-számnevek: idzsi-keltüdi, idzsi-khormudi, idzsi-nijdzsidi, idzsi-hütüdi, idzsi-hotudi, idzsi-jetedi, idzsi-loncsojdi,

idzsi-klüncidi, idzsi-tizedi (I): egyketted, egyharmad, egynegyed, egyötöd, egyhatod, egyheted, ….

(14) Az -im, -isz, - i, -inkh, -itekh,-ikh (I): A jövő idő: egyszerű meghatározott: infinitivus végződés + pl. holnap iszom:

voljma hüminim, iszol: hüminisz, iszik: hümini, iszunk: hümininkh, isztok: hüminitekh, isznak: hünminikh;

(15) Az infinitivus tő helyett: -eve, - va, vüve: jüvede: jőve; (el)jőve. A két típus (v, d) nem feltétlenül azonos

nyelvtani jelentés, megkülönböztetésük az anyag jelenlegi feldolgozási szintjén nem lehetséges.;

(16) Vsz. part. perf. (aor?); Feltételezhető a kekübanta és kekübata alakok szembesítő szójátéka;

(17) )// Ez a „hányni” szavunk is. Kimerít: kihány. Hány-at merít? Ki hányja? A számnévi kérdőnévmás ebből maradt meg. Tehát a hány? kérdés, és a hány ige etimológiai kapcsolata nem vitatható: a számolással függ össze mindkettő. P. I. //

(18) Kína területén háborúzott a tarto­mányurakkal, államot alakított,

szövetségese volt a „ti" nép törzsfőnökeinek, ezt a népet egyes sinológusok ősi türk népnek tartják

(Kr. e. 6-5. sz.). Később több nyugati hun vezér neve is. Valószínű jelentése: kemény harcos;

(19) Esetleg azonos a magyar folyónévvel. Etimológiailag értelmezhetetlen. // A finn nyelvben

férfinév ugyanez! //;

(20) A szó eredete valószínűleg kínai, s az éggel kapcsolatos;

(21) Bizánci görög interpr. gr.: Theseus;

(22) Az infinitivus tő helyett -ünüm, -ü, -ün, - ünkh, -ünetekh, - ünükh.összes ragos alakja:;

(23) 1. nem találtak, v. nem találhattak (inf. alak ismeretlen; aor.? t. sz. 3. szem. tagadó alak),

2. nem lehetett, nem létezhetett (ez a valószínűbb, valamiképp a vola-ból derivált aor.? forma);

(24) Ez aoristosszerű elbeszélő múlt. Máshol: összpontosította, összpontosítódott. Megjegyzés:

az iszfaháni vün igével hasonló jelentésű igéből képzett derivátum.

 

 

 

Megjegyzések  a két nyelv lexikájához: Nagyon sok azonos, vagy alig különböző hangalakú és -jelentésű szóval találkozunk. Örmény forrásból hozzá fűzhetjük, hogy a hunok is szkíták. Teljes képet nem kaphatunk a töredékes szóanyag egybevetéséből, de az örmény forrást nem cáfolják a megegyezések, és hasonlóságok, csak megerősítik. A hun a szkíta nyelvhez egészen közeli, attól alig eltérő nyelvváltozat: ma nyelvjárásnak mondanánk. A chun tehát az askata nyelvi változata. Megjegyzendő, hogy az askata B, a Savum borhedet-változat minden szava mai magyar szó vagy szóelem. Minden tájnak megvan a maga dialektusa, ehhez hozzá kell venni a lejegyzések időbelieltérését is. Nehezíti a párhuzamok feltárását az, hogy még a meglévő nyelvi elemek sincsenek „fedésben”, a szavak  sokszor „elmellőzték egymást”. A feldolgozásnak ezen a fokán az átírás nehézségeit és megoldatlan vagy hibásan megoldott eseteit nem vizsgálhatjuk. Azonban ki kell jelentenünk, az örmény írástudók magas színvonalon oldották meg feladatukat.

 

UTÓSZÓ

 

A chun (hun) és askata (szkíta) nyelv igazolja az örmény tudósok hagyatékában föllelhető megállapítást, hogy ugyanis a hunok is szkíták. Ebből következően nyelvileg (és más jellemzők szerint is bizonyára) a hun nyelv alapvetően szkíta. Különösen érvényes ez a megállapítás a két nyelv nyelvtani szerkezetére vonatkozóan, de a lexikai megfelelésre, különös tekintettel az alapszókincsük megegyezésére is. A hun szavak szinte teljesen megegyeznek a szkítákkal, hangtani jellemzőiket és jelentésüket tekintve, ez a megegyezés olyan fokú, hogy a rokonság helyett az azonosság fogalmat kell jogszerűen használnunk. Azonnal fölmerül a két ősmagyar nyelvi változat viszunyulása a magyar nyelvhez. Míg a szerves fejlődés, a szkíta és hun ősmagyar nyelvi volta nyelvi-nyelvtörténeti mozzanatok által leírható, addig a tagadásához nem tudunk megbízható érveket felsorakoztatni. Mégis, ha tisztességes viszonyt kivánunk kezdeni az ősmagyarnak vélt hungaroid, vagy „protomagyar” (Lukács B.) nyelvváltozatokkal, számba kell vennünk az azonossággal, azaz a szkíta és hun nyelvnek a magyartól eltérő vonásait is. Könnyen megérthető, hogy ebbéli törekvésünk sikerét és teljességét megakadályozzák a korlátaink. Az első ilyen a terjedelemmel kapcsolatos. A másik nehézség (ami a terjedelemmel is összefügg), hogy e teljességhez nyelvtörténeti (diakron) szemléletű vizsgálattal sorra kellene venni mindazokat a tényezőket, amelyek minden bizonnyal meghatározták a szkítától a hunon át a magyar nyelvhez vezető folyamatokat. Nem kihagyva semmilyen történelmi-, társadalmi-, földrajzi- és időtényezőt ebből a nyelvészeti időutazásból. Egyenként kellene megvizsgálni a történelmi idő és –hatások függvényében végbemenő folyamatokat, kimutatva a hangtani, szó- és mondattörténeti változások és a társadalmi hatások összefüggéseit is. Legszembetűnőbb a szókincs feltöltődése egy-egy térség műveltségi szavaival. De milyen nehéz feladat volna kimutatni, hogy az egyes törzsek különböző szövetségi rendszerek tagjaként hogyan őrzik meg és milyen mértékben veszítik el nyelvi identitásukat! Ez most lehetetlen vállalkozásnak tűnnék. Ahhoz előbb a törzsi nyelveket: nyelvjárásokat kellene leírnunk. Nagyvonalakban azonban megállapítható, hogy az adott térségben, adott időben lejegyzett szkíta vagy hun nyelvi elemek egységesnek mondható általános képet mutatnak. Fejlődési vonaluk a magyart mint „végső célnyelvet” szerves módon éri el. A magyar nyelvi állapot mint kikövetkeztethető állapot, egybeesik a meglévővel. Beszámítva természetesen az igazolható kivételeket, és a nyelvfejlődés ezernyi tényezőjét. E tétel igazolására elég megemlíteni, hogy a magyar etimológusok rengeteg szavunk eredetijeként egy „ótörök’ elódöt jelölnek meg. Be kell ismernünk: a hun ez a keresett ótörök nyelv, már amennyire ótörök a magyar-ős szó, vagy amennyire ómagyar a török-ős szó. Minden nyelvtörténeti meditálásunknak van egy végső eredménye, mely a nyelvtudomány jövőjének is megjelöli fő tételét. Nem más ez, mint a paradigma-váltás, nyelvtörténetben, de a nyelvészet majd minden területén. Tudományos kapacitásunk elég nagy ahhoz, hogy néhány éven belül végbevigye a nyelvtudományi forradalmat, mellyel tisztázzák a magyar nyelv szkíta-hun-avar gyökérzetét, lemondva a finnugor árnyak hajszolásától. Nyilvánvaló, hogy a megjelenő nyelvi emléket tudományos feldolgozását a magyar nyelvészeknek mielőbb el kell végezniük, hogy meghatározhassa a tudomány, milyen hatással kell legyen a feltárt ősmagyar anyag nyelvünk jövőjére.

 

Mit kell tennünk a szkíta-hun nyelvi kincsek szellemi birtokában?

 

A válasz egyszerű: ekként kell élnünk, ehhez méltóan kell viselkednünk, e szellemi örökségünket birtokba kell vennünk. E könyv csak kis ízelítőt tartalmaz a kiadásra váró ókori nyelvi anyagból. De ezt ízlelgessük legalább! Egy ókori írásbeliséggel rendelkező népnek először is meg kell értenie, mivel tartozik az egyetemes múltnak, az emberiség kultúrájának. Múltunk megvallása elodázhatatlan feladat, tisztesség. „Elegendő harc, hogy a múltat be kell vallani…” - figyelmeztet József Attila, pedig még folytatódik kötelességünk: meg is kell védeni múltunkkal bevallott értékeinket. Lesznek tán ellenségeink, akik ellen meg kell védenünk igazságainkat? Voltak, vannak, lesznek. De egy ősi nyelvvel és kultúrával felvértezve, elsősorban a magyar testvéreinkkel összefogva megerősödhetünk, és győzelmesen biztosíthatjuk szebb jövőnket! Tudományos intézményünk, a Magyar Tudományos Akadémia szakintézményén, a Nyelvtudományi Intézeten kersztül kezdettől fogva elutasító volt az ősmagyar nyelvemlékekkel szemben. Ezt tetézte a bürokrata intézkedési mód, felsőfokú intézményhez végképp méltatlan, törvénytelen, lelketlen bürokratizmus, primitív dogmatizmus, mindettől meg kell szabadulnia az Akadémiának. A magyar nemzet igazságainak fényében meg kell vizsgálni a tudományos fő tételek tarthatatlanságát, különösen a nyelvtudományban és a hibás nyelvtörténetre épített történelemtudományban, a változások programjának azonnali kidolgozásával. A promramkészítést követnie kell intézményeink gyökeres megújulásának. A magyarság értékeivel és igazságaival szemben ellenségesen viselkedő bürokratákat ellenségként kell kezelnünk, és el kell távolítanunk az intézmények éléről, hogy a tudományos kapacitásunk felszabadulhasson. Ámen.

 

 
    

  
 
<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>


Az aktuális ' A szkíta nyelv írott emlékei '   téma valamennyi cikke
  
Vahan Anhaghth Astvatzaturian :  ASHKATAN B – CHUN LEZUKUNA, SZKÍTA B – HUN NYELVKÖNYV! ...
Vahan Anhaghth Astvatzaturian :  BARRILD = SZÓTÁR ...
Pető Imre :  Vahan Anhaghth Astvatzaturian ...
Pető Imre :  Előzetes megjegyzések az anyaggal, és eme feldolgozásával kapcsolatosan ...
Pető Imre :  ASKATAN LEZUKUNA. ASKATA NYELVKÖNYV ...
Pető Imre :  DLIMILD ASAR ~ GYÉMÁNT VILÁG ...
Pető Imre :  DARRHAJAVAUS (TÖRTÉNELMI SZÖVEG TÖREDÉKE) ...
Pető Imre :  EGY ÚJ SZKÍTA IRODALMI MŰFAJ BEMUTATÁSA ...
Pető Imre :  SZKÍTA SZAVAK ELEMZÉSE ...
Pető Imre :  HUN ÉS SZKÍTA SZAVAK TÁRA ... Ezt olvasom!
Pető Imre :  Irodalomjegyzék ...
 
    

  
 

Eddigi hozzászólások:

A cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


 
    

  
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)

Extra mosolyok:
(Egérrel megfogva behelyezhetőek a szövegbe.)

Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)



 
    

 
Generálás ideje: 0.21 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
23 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 2578961 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:171
Látogatók összesen 1497 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
humbarandog
Ursulan
suhavulta
moroc
mocor