Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Honlap és cikk ajánló!
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
2625578
látogató!
Ma  215,
ebben a hónapban
21014 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 25 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 
Beküldő neve
webmester
Beküldés időpontja :
2008.11.29. 06:39
Elolvasva
532
  Nyomtatható változat   Küldd el ismerősödnek ezt a cikket!   Szólj hozzá ehhez a cikkhez! 

Vahan Anhaghth Astvatzaturian

Témacsoport: A szkíta nyelv írott emlékei

ASHKATAN B – CHUN LEZUKUNA, SZKÍTA B – HUN NYELVKÖNYV!

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

Előszó:


     Az elmúlt évtizedekben (két évszázadban?) a Société Arménienne de Zarytos (örmény nevén: Zertasakan Hajkakan Miouthioun, v. Zertasiantz Miouthioun) szerveződés által összegyűjtött ókori kihalt nyelvek közül kiemelkednek azok a nyelvemlékek , amelyeket „szkitoid" nyelveknek jelölünk. Valamennyi e kategóriába sorolható nyelv nagy területi elterjedésű, s főleg Európa keleti felén, a mai európai Oroszország területén beszélték. Ezenkívül kisebb foltokban még Kis-Ázsia É-i részén, a mai Irak É-i területén, valamint kisebb foltokban Közép Ázsiában lehetett elterjedt.
     Az összegyűjtött nyelvemlékek keletkezési kora meglehetősen kétséges, annyi igazolható, hogy a mintegy 6-7 megkülönböztethető nyelvet a Kr.u. előtti 6.szd. és a Kr.u. 5. szd. között beszélték. (Az említett nyelvek részletes leírását lásd: A tanulmányozott szkitoid nyelvek fejezetet)
     Meglepő volt viszont az, hogy a kéziratos dokumentáció fizikai keletkezési ideje a Kr.u. 7-9. szd. közötti időszakra tehető a radiometriás vizsgálatok alapján. .Tehát bizonyosra tehető, hogy a keletkezés idejében a 6-7 nyelv közül legfeljebb már csak egy volt beszélt nyelv.

  • 1. Ashkatan A: Töredékekben megmaradt nyelv, rövid szöveg-töredékekkel, amelyek értelmezése meglehetősen kétséges. A nyelvből legfeljebb 100 szó értelmezhető. Gyakorlatilag az egyetlen kompakt töredék az amelyet Darrhajawaus jelzettel láttunk el (lásd ott). Ezt a nyelvet valószínűleg a Kr. e. 6. és 3. szd. között beszélték. Az ide sorolható anyagok -feltehetően - mind az ún. Arkhelaosz-hagyatékból származnak. Arhkelaosz Arisztotelész tanítványa volt, aki a nagy filozófus hagyatékát gyűjtötte össze, rendezte. Ennek jelentős részét azok az anyagok képezték, amelyeket ázsiai hadjárata során Nagy Sándor küldött Arisztotelésznek. Arisztotelész ezeknek csak egy kis részét tudta feldolgozni. Ide tartoznak az ázsiai nyelvekről küldött dokumentumok is. Ezek a dokumentumok a 7-9.szd. között, pontosan nem meghatározható időben a S.A.D. birtokába kerültek, ahol számos másolatot készítettek belőlük. Ez lehet az oka annak, hogy az egész vizsgált kézirattár keletkezési ideje megegyezik ezzel az időintervallummal.
  • 2. Ashkatan B: A S.A.Z. által összegyűjtött anyagok túlnyomó részét teszi ki. Hosszabb, mondhatni „tematikus" szövegekkel, amelyek nagy részét már eddig is értelmezni lehetett, s a további évek, sőt valószínűleg évtizedek során az egész nyelvet tökéletesen is rekonstruálni lehet majd. 2007 végéig több mint 7000 szót értelmeztünk. Az Ashkatan B nagyfokú hasonlóságot mutat azokkal a Közel és Közép Keletről (Szíria, Irak, Irán) előkerült nyelvemlékekkel , amelyek nagy része Hun jelzettel maradt ránk. Munkahipotézisként az „Askatan B" és a „Hun" jelzetű nyelvemlékeket egy nyelvként értelmezzük, s ezt az egyesítést ebben a könyvben is végrehajtjuk.
  • 3. Ashkatan C: Megkülönböztetése az AB-tól kétséges, feltételezésünk szerint elsősorban abban különbözik az előbb említettől, hogy számos olyan szót használ, amelyek egy merően más, mégpedig valószínűleg valamely ősi szakrális(?) nyelvből kerültek bele a használt nyelvbe. Mintegy 1400 szó rekonstruálása volt lehetséges.(A három szkitoid nyelv földrajzi elterjedését lásd az 1. ábrán).

  

Megjegyzés az „ashkatan" kifejezéshez: Ez a szó kétségkívül az „ashkata" szóból ered, jelentése: láncolat, szövetség. Az n képző rejtélyes, mert ha szövetségit akar jelenteni, akkor ez az eddigi tapasztalatok alapján ashkataji-nak kellene hangzania. Feltehetőleg valamiféle jövevényszó, méghozzá valószínűleg valamely indo-európai nyelvből ered

    A nyolcvanas évek elejéig feldolgozott szkitoid anyagokat 1985-ben tettem közzé. (Astvatzaturian, V.A. 1985). Ez a könyv mintegy 1400 szó, s megközelítőleg 20 ún. „normál oldalnyi" szöveg etimológiai feldolgozását adta. Az azóta eltelt csaknem két évtized alatt azonban a fellelt anyagok megötszöröződtek, ez szükségessé tette az újabb általános feldolgozást. Azonban számomra most már nyilvánvalóvá vált, hogy az a mű, amelyet itt kezében tart a tisztelt olvasó, nem jelenti az ashkatan nyelvkincs teljes és végső feltárását.     .    A teljes szkitoid nyelvkincset a S.A.Z. egy több kötetes monográfia keretében készül francia alapnyelven publikálni, mégpedig a birtokában lévő egyéb, nem a szkitoid-nyelvek közé sorolható nyelvek ismertetésével együtt. A publikálást előkészítő munka beláthatatlanul hosszú időt vesz igénybe, ezért a rendkívül nagy magyar érdeklődést kiváltó szkitoid-anyagot kivettük a többi anyagok közül, s magyar közreműködőkkel karöltve lehetővé tettük a külön magyar publikálást is. Jelen publikáció didaktikus célzattal készült, annak érdekében, hogy a széleskörű magyar publikum mintegy megtanulhassa nagyon valószínűen az őseiknek tekinthetők nyelvét.

    A S.A.Z. anyagokban fellelhető nagyobb irodalmi műveket csak a XIII. tanulmánytól (leckétől) kezdve ismertetjük ebben a könyvben, az I-XII. tanulmány didaktikai célzattal külön megszerkesztett szövegek, amelyek az eredeti szövegek tanulmányozásának felvezetését szolgálják.(Az ún. „tyrosi töredékekből" már a 3. leckétől bemutatunk egyes részleteket.) Mindenegyes felvezető tanulmányban (leckékben) külön szószedet van, amelyben az újonnan bevezetett szavakat gyűjtjük össze. Az egész könyv végén pedig egyesített szótár (barrild) található, amelyben az egyes szavakat etimológiailag értelmezzük, s bemutatjuk az egész S.A.Z. anyagban fellelhető összes változatát is.

    Az anyagok összegyűjtése, rendezése, értelmezése során kiemelkedő didaktikai tanulság az, hogy legkézenfekvőbb a szkitoid nyelveket magyar alapnyelvből magyarázni, mivel az általam ismert összes nyelvek közül ez a nyelv áll hozzájuk a legközelebb. (Lásd: összehasonlító etimológiai tanulmányok fejezetet). A S.A.Z. által eredetileg tervezett francia alapnyelvű

feldolgozás azt jelenti majd, hogy az egész hatalmas anyagot igen bonyolult áttételekkel újra le kell majd fordítani, miután már magyarul már sokkal könnyebben értelmeztük. Ezért nagyon fontos ez a magyar alapnyelvű kiadás, mert ez lesz a remélt francia nyelvű kiadás bázisa.

 

A szkitoid nyelvek rövid megismerés története

   A Tisztelt Olvasó most olyan nyelvek tanulmányozásába fog bele, amely nyelveket az Ókor végén-Középkor végén hatalmas területeken sok millió ember beszélt, hosszú évezredeken keresztül Eurázsiában etnikailag és politikailag is(!) meghatározó szerepük volt, más birodalmak képtelenek voltak ezeket a területeket -legalábbis tartósan -meghódítani, bár úgyszintén több ezer évig Eurázsia legfejlettebb kultúráival, úgymint Keletről -Nyugat felé, kapcsolatban állt. Lássuk a sort: Kínával, Indiával, Perzsiával, Mezopotámiával, a Görög Világgal, s a Római Birodalommal és kultúrkörével. Mégis: ezekről a nyelvekről a „ Mérvadónak Tekinthető Újkori „Nyugati kultúra" alig tud valamit. Ez mint látjuk, nem az Összemberi Kultúra hiányossága, hanem magát a „NyugatI Világban" önmagát mindenhatónak kikiáltó Nyugati Kultúrát minősíti. Ahogy beleástuk magunkat a szkitoid nyelvek, kultúra megismerés  történetébe, egyre inkább nyilvánvalóvá vált előttünk az a kép, hogy a Nyugat nem akarta ezeket a nyelveket, sőt magát az egész szkitoid kultúrát megismerni. A Nyugat számára ez a kultúra inkompatibilis és teljes mértékben ellenszenves volt. A szkitoid nyelvek nem minden nyom nélkül tűntek el a korai Középkor során, hanem beépültek olyan hatalmas nyelvekbe , mint számos türk nyelv, az iráni nyelvek, a hindi nyelvek, keleti szláv nyelvek, bizonyos mongol nyelvek, az ún. finn-ugor nyelvek, sőt még a kifejezetten nyugati indoeurópai nyelveknek tekinthető kelta és germán nyelvek. Azt leszögezhetjük, hogy a mai nyelvek közül kétségkívül a magyar nyelv az, mely a szkitoid nyelvekhez a legközelebb áll.

   Nincs szándékunkban e helyen a véleményünk szerint tökéletesen álproblémaként jelentkező, és Magyarországon a teljes értelmetlenségig kiélezett „finnugor-türk vitába" beleszólni, de le kell szögeznünk, hogy a magyar nyelvhez mindenek előtt legközelebb álló nyelvek, kétséget kizáróan  a fent említett finnugor nyelvek. Így a szkitoid nyelvek elsődleges családi körét is ezek a nyelvek alkotják, ezek közül is leginkább rokoníthatóan kiemelve a magyar nyelvet. Az nyilvánvaló, hogy az ún. „hun nyelvek" is részei a szkitoid nyelvnek családnak, ez már abból is nyilvánvaló, hogy az ún. „hunokat" a görögök, a közel- és közép keleti népek mind „szkítáknak" nevezik, (azaz, az ó-perzsa nyelvből eredeztethető  görög „szkütha" szóval  és derivánsaival illetik.  A szkitoid nnyelvek rokonságának, lehatárolhatóságának problematikájával részletesen „A szkitoid nyelvek rokonsága" c. fejezetben foglakozunk.

   Mint már említettük, a szkitoid nyelvek nem ismeretlen nyelvek, legfeljebb csak a"Nyugat" előtt ismeretlenek, mert az nem akarta ezeket a nyelveket megismerni. Ezt a nyugati attitűdöt én „Nyugati -Szkíta Averziónak" neveztem 1985-ös könvyvemben. (vide: V.A. Astvatzaturian, 1985) Ennek a történelemtudományokra gyakorolt negatív hatása felbecsülhetetetlen.

   Fussuk át röviden a „Nyugat" viszonyát a szkitoid nyelvhez és kultúrához .

   A Lagidák nem a „Nyugat" képviselőiként álltak szemben a szkitoid kultúrával, s ezért készek voltak azok kultúrájának mgismerésére. Számos bizonyítéka van annak, hogy Alexandrosz nagy keleti hadjárata során számos dokumentumot gyűjtött össze a „szküthákról" azok kultúrájáról, államszervezetéről, nyelvéről. A nyelvi gyűjtést bzonyos Asztüagész végezte, akiről feltételezhető, hogy méd, de az sem kizárt, hogy örmény eredetű volt. (Asztuagasz= isteni). Ezen feljegyzések nagy része a makedón visszavonulás után szétszóródott, de nem mind! A 3. században feltűnnek az ún. Arkhelaosz hagyatékban, amelyek Arisztotelész gyűjteményéből kerültek az A.-hagyaték legendás kurátorához. . A hagyaték egy része pedig átkerült Egyiptomba, az Alexandriai Könyvtárba. Mint már írtuk, végül is a vonatkozó anyag egy része -tejesen ismeretlen úton- eljutott a Zarütoszi Társasághoz. 

   Kr.u. a 4. század vége felé Örményországból több expedíció indult a Kaukázus É-i előterében és a Fekete tenger környékén élő hunok megismerésére. Ennek sok, ma még felmérhetetlen számú dokumentuma van, amelyeket a Középkor folyamán örmény kolostorok őriztek meg Iránban, Irakban, Szíriában és Libanonban. Ugyancsak expedíciók indultak a „szküthák" megismerése céljából a Kelet-Római Birodalomból is. A bizánci felderítés fő bázisa Kréta szigete volt, ahol néhány kolostorban több dokumentumot gyűjtöttek össze, nem csak Kelet-Európából, hanem - nagy valószínűséggel - a Kárpát-medencéből is, ahol a 6. - 9. században Nyugaton „avaroknak" nevezett népet szintén „szkütháknak" nevezték.

   A szkitoid nyelvek következő nagy fejezete a 13. században játszódik, amikor a híresen polyglott II. Hochenstauf Frigyes császár 32 nyelvű szótárának egyik példányát Al-Khamil egyiptomi szultánnak ajándékozza. Ez a példány valamikor a 16. század folyamán nehezen rekonstruálható velencei, majd portugál  úton szintén a S.A.Z. birtokába kerül. Tudni kell, hogy a jeles német császár e szótárának egyik példányát az Árpád-házi magyar királynak akarta adományozni. Ő azonban visszautasította az ajándékot kijelentve, hogy a „magyarok megtagadták pogány szkíta múltukat", s az ilyen műveknek semmi keresnivalójuk a keresztény Magyarországon. Megítélésem szerint ez példátlan történelmi ostobaság, de a magyaroknak ez a saját történelmük kiirtásának virtusa végig követte történelmüket, s ma már egészen más vonatkozásban ugyan, de jellemző rájuk a mai napig.

   A 19. században több magyar nyelvtudós is kutatta, vagy inkább „belebotlott" a szkitoid-kultúrákba, s nyelvekbe. Ezek közül kiemelem Zichy Istvánt és Lukácsy Kristófot. Érthetetlen, hogy e két óriásnak valamilyen rejtélyes okok miatt miért nem adatott meg az, hogy kutatási eredményeit nagy összefoglaló műben publikálja.

   A „magyar átok" a 20. században tovább folytatódik, a kiemelkedő magyar bizantino-turkológus akadémikus Moravcsik Gyula szkíta-feljegyzései jórészt eltűnnek. Benedeffy Lászlót megfenyegetik, hogy „exisztenciálisan ellehetetlenítik", ha tovább folytatja kaukázusi „magyar" azaz szkíta-hun kutatásait, (ugyanis eredetileg geodéta volt, szinte titokban végezte ilyenfajta kutatásait.) Nagyon hasonló szkíta-életút jutott Schütz Ödön jeles turko-armenológus professzornak is, aki menekítésként jelentős „hun" anyagokat adott át tanítványainak, Verzár Istvánnak, Mándoki Istvánnak, Szerb Jánosnak, Detre Csabának. Félelmetes történés, hogy a négy tanítvány közül három 1986 és 1991 meghal éppen hun-szkíta terepi kutatómunkája során, nagyon gyanús körülmények között.

   Óriási feldolgozatlan szkíta anyagok húzódnak meg az Orosz Szkíta Intézetben Moszkvában. Ha az oroszok felhagynak legendás rejtőzködési szokásaikkal, biztosra veszem, hogy tőlük bámulatos információkat kapunk a szkíta kultúráról és nyelvről.

   Meg kell emlékeznem azokról a hírforrásokról, amelyek a kínaiaktól származnak a „keleti hunokról." E vonatkozásban klasszikus, s mindmáig utolérhetetlen irodalom Sia Quian „Shi Ji" könyvének 110. könyve, amelyet Magyarországon nemrég magyarul is kiadtak „A hunok legkorábbi története" címen. (Peking, 1997) A vonatkozó kínai és mongol hírforrások kutatása az orosz forrásokhoz hasonlóan szinte heurisztikus lehet a jövőben.

   Mint Magyarországról származó örmény pap abban a különleges helyzetben vagyok, hogy az ölembe hullottak azon kiemelkedő jelentőségű szkitoid nyelvi anyagok, amelyeket különféle örmény kolostorokban őriztek. Mint eredetileg magyar anyanyelvű örmény, isteni ajándékként élem meg ezen anyagok megismerését. Nagyon hálás vagyok örmény és magyar testvéreimnek, akik ezen ismeretekhez juttattak. Ugyancsak nagy hálát érzek azon libanoni, szíriai, iraki, iráni örmény lelkész testvéreimnek, akik az engem kiemelten érdeklő szkíta anyagok megismerését számomra lehetővé tették, s készek voltak arra is, hogy a S.A.Z. -zal e tárgyban kooperációt alakítsanak ki. Kalkulációim szerint az egész szkitoid S.A.Z. aanyag mintegy négyötöde származik örmény kolostorokból. Ezek a kolostorok elképesztő szellemi kincstárak! Hiszen, ha meggondolom azt is, hogy az eddig előkerült pun nyelvkincseknek is több mint kétharmada örmény kolostorokból váltak ismertté, akkor nyugodtan leszögezhetjük azt, hogy az örmény kolostorok az ókori kultúrák elsőszámú kincstárai. De még mindig nincs vége az örmény kolostorok e témakörben megérdemelt laudációjának: Az örmény, főleg kolostorokban őrzött kéziratkincseknek (az évezredvégi kalkulációk szerint 7-15 millió könyvtári egység) 2000-ig mintegy 3-4 százalékát dolgozták fel a modern tudományok által megkövetelt módon. Ebből a 3-4 százalékból kerültek  elő a sok könyvben összegzően publikált kultúrkincsek. Akkor még miket várhatunk a maradék 96-97 százaléktól? Az Krisztus után 400 és 1400 között felhalmozott örmény kéziratos kultúrkincs tudományos feldolgozása egyes pesszimista nézetek szerint még egy évezredet fog megkövetelni. Én nem vagyok ilyen pesszimista, s jó lehetőséget látok a feldolgozás tekintetében az 1990-es évek közepén megkezdett ún. elektronikus feldolgozási módszerekben, különösen ami a dokumentumok igen minőséghű másolásait illeti. Azonban tökéletesen egyetértek azon örmény paptesvéreimmel, akik az anyagok „elektronikus világhálókon" való mozgatását élesen ellenzik. Ez az amerikai eredetű technológia magában hordozza azt a veszélyt, hogy az emberiségnek ez a kiemelkedő kultúrkincse amerikai kereskedők üzletévé váljék. Ezt meg kell akadályoznunk, s nagy bölcsességre utal az az egyházi enciklikánk, amely az ilyesminek lehetőségét csírájában fojtja el. Az örmény egyházi kincs nem lehet amerikai business!

   Köszönetnyilvánításaimnak e könyv végén külön fejezetet szánok.    

            

Methodológia

   A szkitoid nyelvek grammatikai leírásában gyakorta találkozunk olyan helyzetekkel, esetekkel, amelyek a lingvisztika számára merően újak, ezek esetében az eddigi methodológiák aktualizálása nem lehet egyértelmű. Ilyen esetekben több nyelv hasonló eseteinek összehasonlító tanulmányozásának eredményeivel igyekszünk a problémát megoldani. Ez különösen vonatkozik az igeragozásokra, amely esetekben a szkitoid nyelvekben olyan esetgazdagság észlelhető, amely eddigi tanulmányaim során páratlan. Az alapvető etalon itt (is) a latin grammatika, amelynek feldolgozottsága valamennyi nyelvét felülmúlja. Ezért ne lepődjön meg az olvasó, hogy az első összehasonlítás a legtöbb esetben a latin grammatikához igazodik.

 

Synonymica

   Az olvasó nehogy elcsodálkozzon azon, hogy bizonyos szavak még egyazon művön belül is több esetben másként jeleik meg az írásban. Ennek oka az, hogy még egy bizonyos művekben is több féle alfabetika használatos, vagy egy művön belül is különféle írásmód használatos. Ezt a fajta válozatosságot igyekeztünk az egységes latin betűs átírásban is megörökíteni.A szótárban pedig valamennyi írásmódot is feltüntetjük. (Pl. loncoi, lonchoi, stb.)

 

Általános latin betűs átírás:

A megtalált szkitoid nyelvű kéziratok valamivel több mint az egyharmada örmény betűvel íródott, csaknem egyharmada görög betűkkel, a maradék egyharmada latin és phoinikiai betűkkel. Mintegy 4 százaléka pedig az ún. szent betűkkel, amely görög-latin vegyes betűs írás, s csak olyan betűket tartalmaz, amelyek bármely nézetből is ugyanazt az alakzatot mutatják. Ezen betűk a Kr.e. 1. századból származnak, s elsősorban a Római Birodalom keleti és É-afrikai területein terjedt el. (lásd: 2. ábra). A „szent betűk" használata a kéziratokban szinte ötletszerűen váltogatják egymást, sok esetben mindenféle következetesség nélkül. Az egységes értelmezés kialakításához nélkülözhetetlen volt egy egységes fonetikus megjelenítő betűrendszer kialakítása, amely mintegy munkahipotézis betűrendszert is jelentett. A kialakított egységes betűrendszerre ezt követően „lefordítottuk" az összes tanulmányozott kézirat betűrendszerét. Ezt a munkát kifejezetten bonyolította az is, hogy gyakran találkoztunk azzal, hogy egyazon kéziratban több betűrendszer volt feltüntetve. A leggyakoribb az az eset volt, amikor az örménybetűs írás mellett a görög is feltűnt, láthatólag a fonetikus rendszer finomítása céljából. Azonban a fordítottja sem ritka, amikor a görögbetűs szövegekben jelennek meg örmény betűk. A „szent betűk" megjelenítése az eddigi vizsgálataink szerint valószínűleg nem jelentenek fonetikai finomítást, hanem inkább az iratok valamiféle ideológiai jelentőségét igyekszik felemelni.     

  

  Bitekh -Betűk

a   a

aa   á

b...b

c   c (kemény)

ch   ch (mint német ch)

d   d

dzh   dzs

e   e

ee   é

f   f

g   g

gh   g(laringikus)

h   h(lágy)

i   i

ii   í(hosszú)

j   j

k   k (kemény, mint görög „kappa")

kh   kh (lágy k, mint görög „khí")

l   l

m   m

n   n

nh   ny

o   o

oo   ó(hosszú)

oe   ö

ooe   ő (hosszú)

p   p

ph   ph (lágy p)

q   (laringikus k)

r   r

rr   (hosszú, ropogtatott r)

s   sz

sh   s

t   t (kemény, mint görög „tau")

th   t (lágy, mint görög „théta")

tsh   cs

tz   c (lágy, zöngés)

u   u

u   ú (hosszú)

y   ü

yy...ű (hosszú)

v   v

w...w (az angol w-hez hasonló hang)

z   z

zh   zs

 

Megjegyzés:

 Bizonyos betűösszetételek fonetikai értéke nem állapítható meg egyértelműen, mint pl. az örmény  és götög thi+magánhangzó egymásutániság. Valószínűsíthtő, hogy ilyen esetekben a magyar ty hangnak megfelelő hang jelenik meg. A nagyon ritka ni+magánhangzó egymásutániság pedig lehetséges, hogy magyar ny hanghoz áll közel.

 

 

1. Idzhi   Egy

Elenyshi tuedum -tuedatum - Első lecke (tanulmány) - tanítás

                                            ASHKATAN BIRUM

     Ashkatan  Birum   ashar amenajic   madyrelb   serild.   Sha   tyret  tarti ai sha nepi eli yjnuum. 

  Ashkatan Birum phejy Madekhnek Madyjed.

  Amena nepi Madekhnek Madyjedet hegati. Ashkatan Birum ashar-birum meil tarti asharnek mady redit.

  Ashkatan Birumuum tengeri mar eli. Ashkatan Birum ghevititlan.

  Ashkatan zin birumet veedi. Ashkatan zin sha eryshi. Dinum ziny dengi.

 

Lezuserild -Nyelvtan:

Főnevek:

Az ashkatan főnevek többsége magánhangzóval végződik, ezek között nem fedezhetők fel elkülöníthető típusok. A mássalhangzóval végződő főnevek között bizonyos típusokat különböztethetünk meg. Ilyen jól elkülönülő típus az egyszótagú r-végződésű főnevek. Pl. bor=bor, ser=sör, stb. Ezek közé mint alcsoporthoz tartoznak z rr-végződésű szavak. Pl.: barr: szó. E szavak deklinációjában rendhagyóságok jelentkeznek. Általában az ashkatan főnevekre nem jellemző a nagyfokú rendhagyóság, szemben az igeragozás konjugációjában jelentkező gyakori rendhagyó esetekkel.

Az ashkatan főnevek esetében nincsenek nemek.

 

Főnevek tárgyesete (accusativus): mással hangzóval végződő szavak esetében: szó+et ,egyes egyszótagú főnevek esetében: szó+it, pl. red, redit, vagy ser, serit, azonban a sher esetében: sheret . Magánhangzóval végződő szavak esetében: szó+t

Genitivus: Birtokló főnév után a birtok végződésében is kifejezésre juthat: mással hangzóval végződő szavak után: szó+y, magánhangzóval végződő szó után: szó+jy. Pl. Ashkatan Birum phejy: A  Szkíta Birodalom feje.

Megjegyzés: egyes esetekben a genitivus pospositioja így hangzik: -ije , pl.: klybarekatije : felebarátodnak a  (v.ö: Tizesava - Tízparancsolat, 9. parancsolat.) Azonban ennek a rendhagyóságnak semmiféle rendszerét nem sikerült felfedezni.

 

Genitivus és dativus postpositioja:mással hangzóval végződő szavak után: szó+nek.

Többesszám postpositio jele: magán hangzóval végződő szavak után: szó+kh, mássalhangzóval végződő szavak után: szó+ekh.Y-vel végződő szavak esetében, y eltűnik, s az előtte lévő mással hangzó után: ekh.      

Melléknév középfok: magánhangzóval végződő szavak után: szó+rb, mással hangzóval végződő szavak után: szó+erb. (általában y-vel végződő szavak után y helyett erb. Pl: kychy=kicsi, kicsiny, kycherb: kisebb.

Melléknév felsőfok: a  szavak után: szó+relb, (pl. madyrelb, kychyrelb.

Összetett melléknévi felsőfok: pl. amenakycherb (legkisebb),amenamadyrb (legnagyobb).

Rendhagyó:Bar: jó, barb: jobb, barelb: legjobb

Sha: sok, telb: több, shatelb: legtöbb

Hegi: magas, hegar: magasabb, hegalb: legmagasabb

 

 Kiemelő névutó:

 A magyar kiemelő névelő az, a helyett az ashkatan minden változatában névutót használ: pl. az ember = mared. Itt az ed névutó jelenti a kiemelést. A kiemelő névutót a mással hangzóval végződő szavak esetébn ed vagy id névutó hozzáadásáva jelenti. Megjegyzés: a kétféle változat használatára nincs általános szabály, s - úgy tűnik - a megkülönböztetés nem is következetes. Az eelid= élet szó esetében viszont a kiemelő névutó már benne van az alapszóban.  

  

Sententiae:

Vynum ishumekh eliumy. Futurum deorum privilegium (est)

Barelb tedi shend minte rimet dyjtelum: Melior est certa pax quam sperata victoria: Jobb a biztos béke mint a remélt győzelem

Telbet eiri elen marti keziben minte saath saalnagh  Más vale un pajaro en la mano que ciento volando.. Többet ér egy madár a kézben mint száz ami repül..

Khi shat eli shat timati. Ki sokat él, sokat temet.

 Nepi ydejy hegalb seratum linou! Salus rei publicae suprema lex esto!

Eelid madelb saldumy jalad.  Az élet legmagyobb kalandja a halál.   

           

               

Barrekh - Szavak:

 

elenyshi   első

tuedum   tanulmány, lecke

tuedatum   tanítás

ashkata   lánc, szövetség

bar: középfok: barb, felsőfok: barelb

tedi   biztos

shend   béke

rimet   remélt

dyjtelum   győzelem

telbet   többet

eiri   ér

keziben   kézben

minte   minte, kötőszó összehasonlításnál.

elen, elyn   egy, egyetlen

marti   madár   

saath   száz (sorszámnév)

birum   birodalom, szövetség  

ashkatan birum - szövetségi birodalom (=Szkíta Birodalom)

ashar    világ

- ed   nyomatékosító pospositio, magánhangzóval végződő szó után: szó+jed

amena   minden

amenajic   mindennél

madyrelb   legnagyobb (mady: nagy felsőfoka)

mady   1.nagy, 2. uralkodó t.sz. madekh, gen.: madnek, t.sz.gen.. madekhnek 

madyrb   nagyobb

nepi   nép

khi: ki, aki

eli: él

yjnuum   őbenne, azon belül.

shat   sokat

timati   temet (infinitivus perf.: timatin)

hegati   vkit, vmit tisztel (infinitivus perf.: hegatin) l

mar   ember

mari   emberi

saalnagh repülő, szálló (saalnin participum prasens)

serild   szerkezet, állam

sha   sok , telb: több, shatelb: legtöbb

shat   sokat

tyr   törzs (társadalmi szerkezet)

tarti   foglal magában, tart

tartin   tartani, magában foglalni

phej   1. fej(testrész)    2. vezető  

ydy   üdv

hegalb   legfelső

seratum   törvény

linou!   legyen! (leinin létige kemény imperativusa, v.ö. latin: esto! 

tengeri   rengeteg

ghevtitlan   legyőzhetetlen

vynum   jövő

ishum   isten

elium   privilégium

eeli(d )   élet

saldum   kaland

madelb   legjelentősebb

jala, jalal   halál 

zin   hadsereg

eryshi   erős

veedi   védi

veedin   védeni vkit, vmit

dimum   ellenség

dengi   gyenge

 

2 Kelty Kettő

Keltydishi tuedum - tuedatum   Második lecke, tanulmány - tanítás

                                            LAKAOTU   OTTHON

 Waan oenta lakuum eli. Oenta phejy oentatha. Oentamaia oentad dogony. Atha ai maia nidzhi det tartikh. Kelty vit ai kelty anit. Oentatha chun khi wijesi. Oentatha tarti keltai pegyverit aam. Tarti kty tirret idzhi surret ai kty vapat aishi kty barat. Amenidzhi chun tarti idzhi shishaqet tomyymai ai kty vapat vasheyymai.

Oenta oentadnek redy.Oentad phejy oentadmadyjed. Oentaduum sha hideo eli.

 Mi ejs? Ejs laka. Khi eli lakauum? Lakauum oentad eli. Mi ez? Ez ház. Ki él a házban? A házban a család él.

 Mi ajs? Ajs wiju. Mi az? Az íj.  

 Khi hojst?  Ojsthegh Oentamaia. Khi hijst? Ijsthegh oentamaia ai oentatha anijy. Ki van ott? Ott a családanya van. Ki van itt? Itt a családanya és családapa lánya van.

Mikh vojgimunkh minkh? Mik vagyunk mi? Minkh oentad vojgimunkh. Mi család vagyunk.

Kooekuum maia ai avamaia koeknekh. Kikh koeknekh keokuum? Yjkh koeknekh hojst.

Avamaia gery aam oenntamaia ai tintekh vital. 

Kertben luvekh legelinekh. Yjkh (!) foevit legelinekh. Lakajed keryn nidzhi mady kutha würidekh.

.

Lezuserild - Nyelvtan:

 

Az elin = élni ige ragozása a kijelentő mód jelenidejében:

elim =élek

elis=élsz

eli=él

elinkh=élünk

elitekh =éltek

elikh=élnek

 

Tőszámnevek:

egy: idzhi

kettő: kelty, kty (bizonyos felsorolásoknál)

három: khormu

négy: nijdzhi, nidzhi

öt: hyty

hat: hotu

hét: jeti

nyolc: loncoi, lonchoi

kilenc: klyntiz

tíz: tiz

 

tizenegy: tiz hen idzhi

tizenkettő: tiz hen kelty

tizenhárom: tiz hen khormu

tizennégy: tiz hen nijdzhi

tizenöt: tiz hen hyty

tizenhat: tiz hen hotu

tizenhét: tiz hen jeti

tizennyolc: tiz hen loncoj

tizenkilenc: tiz hen klyntiz

húsz: khusi

huszonegy: khusi hen idzhi  stb., mint tíz után.

 

harminc: khormu ben tiz 

harminegy: khormu ben tiz hen idzhi, rövidített formában is: khormuntiz hen idzhi

negyven: nijdzhi ben tiz

negyvenegy: nijdzhi ben tiz hen idzhi, rövidített forma: nijdzhin tiz hen idzhi

ötven: hyty ben tiz

hatvan: hotu ben tiz

hetven: jeti ben tiz

nyolcvan: loncoj ben tiz

kilencven: klyntiz ben tiz

 

száz: saath

kétszáz: ktysaath

háromszáz: khormusaath  

stb., stb.

 

ezer: hezer (olykor: jezer)

kétezer: ktyhezer

háromezer: khormezer

négyezer: nijdzezer

ötezer: hytezer

hatezer: hotezer

hétezer: jetezer

nyolcezer: loncojezer

kilencezer: klyntizezer

tízezer: tizezer vagy hwan 

húszezer: khusezer

harimncezer: khormubentezer

négyvenezer: nijdzibentezer

ötvenezer: hytybentezer

hatvanezer: hotubentezer

hetvenezer: jetinbentezer

nyolcvanezer: loncojbentezer

kilencvenezer: klyntizbentezer

 

százezer: saathezer vagy tizhwan

millió: saathhwan

tízmillió: hezerhwan

 

Húszas számrendszer a „Dlimild Ashar" (Gyémánt Világ) eposzban:

egy: idz

kettő:  kty

három: khorm

négy: nidz

öt: hyt

hat: hut

hét: jet

nyolc: loncon

kilenc: klyntiz

tiz: tiz

tizenegy: idzmad

tizenkettő: ktymad

tizenhárom: khormad

tizennégy: nidzmad

tizenöt: hytmad

tizenhat: hutmad

tizenhét: jetmad

tizennyolc: loncomad

tizenkilenc: klnykhus

húsz: khus

harimnc:klustiz

negyven: ktykhus

ötven:  ktykhustiz

hatvan: khormkhus

hetven: khormkhustiz

nyolcvan: nidzkhus

kilencven: nidzkhustiz

száz: hytkhus

kétszáz: tizkhus

háromszáz: tizkhussaath

négyszáz: madkhus

 

Sorszámnevek:

első: :elenishi,elishi

második: keltydishi, keltyshi

harmadik:khormushi

negyedik: nidzhishi

ötödik: hytishi

hatodik: hotushi, hotyshi

hetedik: jetishi

nyolcadik: loncishi (!)

kilencedik: klyntizishi

tizedik: tizishi

N.-ik: N+ishi

 

  Törtszámnevek:

egyketted: idzhi-keltydi

egyharmad: idzhi-khormudi

egynegyed: idzhi-nijdzhishidi (nijdzhidi)

egyötöd: idzhi-hytydi (hytydy)

egyhatod: idzhi-hotudi

egyheted: idzhi-jetedi

egynyolcad: idzhi-loncidi (loncojidi)

egykilenced: idzhi-klyntidi

egytized: idzhi-tizedi

egyhuszad: idzhi-kusidi

egyharmincad: idzhi-khormuntizedi

egyszázad: idzhi-saathidi

egyezred: idzhi-hezridi

 

 kétharmad: kty-khormudi, másfél:keltkes  (kes: fél)

 

Szorzó számnevek:

egyszer:elyn

kétszer: keltyn, ktyn (ktyn ad khi bendyn ad = bis dat qui cito dat, kétszer ad ki gyorsan ad)

háromszor: khormyn

négyszer: nidzhyn

ötször: hytyn

hatszor: hotyn

hétszer: jetyn

nyolcszor: loncojyn, loncyn

kilencszer: klyntizyn

tízszer: tizyn

N-szer: yn végződéssel a mássalhangzóval, -jyn végződéssel a magánhangzóval végződő tőszámnevek után.

 

Jelzősített szorzószámnevek:

egyszeres: elynishi

kétszeres: keltynishi, ktynishi

háromszoros: khomrmynishi

négyszeres: nidzhynishi

ötszörös: hytynishi

hatszoros: hotynishi

hétszeres: jetynishi

nyolcszoros: loncynishi

kilencszeres: klyntizynishi

tízszeres: tizynishi

N-szeres: ynishi végződéssel a mássalhangzóval, -jynishi végződéssel a magánhangzóval végződő tőszámnevek után.

 

Határozósított szorzószámnevek:

egyszeresen: elynil

kétszeresen: keltynil

háromszorosan:  khormyil

négyszeresen: nidzhynil

ötszörösen: hytynil

hatszorosan: hotynil

hétszeresen: jetynil

nyolcszorosan: loncojynil, loncojnil, loncynil

kilencszeresen: klytizynil

tízszeresen: tizynil

N-szeresen: ynil végződéssel a mássalhangzóval, - jynil végződéssel a magánhangzóval végződő tőszámnevek után.  

 

Személyes névmások:

Személyes névmások - alany eset:

ejn, eni: én                 minkh: mi

ti: te                           tikh: ti

y(j), yy: ő                         yjkh: ők

 

A dualis személyes névmások:

kejn, keni: én+1 valaki, én a társammal együtt.

kite: te+ 1 valaki, te a társaddal együtt

ktij: ő+1 valaki, ő a társával

kimen: mi ketten

kitekh:  ti ketten

ktjkh: ők ketten

 

Személyes névmások -tárgyeset:

enkmyt: engem(et)

tinkyt, tit : téged

jyt: őt

minkhyt: minket

tekhtyt: titeket

jynkyt: őket

 

Személyes névmások - birtokos eset:

imtin, emtin: enyém

tijint: tiéd

jyvin: övé

mibinkh, mivinkh: miénk

tibitekh: tiétek

jybekh: övék

 

Személyes névmások - részes eset:

nikhym: nekem

nikhyt: neked

neki: nykin, nykhije 

nikhynkh: nekünk

niketekh: nektek

nykijekh:nekik

 

Személyes névmások társ- és eszközhatározó ragos alakjai:

velym, velmy: velem

velyt, velyty: veled

velyn: vele

velynkh: velünk

velytekh: veletek

velykh: velük

 

A személyes névmás más határozóragos alakjai:

wraam: rám

wraat: rád

wraajy, wraaj:

wraankh: ránk

wraatykh: rátok

wraajykh: rájuk

 

bennijym: bennem

bennijyt: benned

bennijy: benne

bennijynkh: bennünk

benjetykh: bennetek

benjykh: bennük

 

wheltym: velem

wheltyt: veled

wheltyj: vele

wheltynkh: velünk

wheltjetykh: veletek

wheltjykh: velük

 

altolom: általam, rajtam keresztül

altolot: általad, rajtad keresztül

altolyj: általa, rajta keresztül

altolynkh: általunk, rajtunk keresztül

altolotykh: ájtalatok, rajtatok keresztül

altolyjkh: általuk, rajtuk kresztül

 

tylem: tőlem     Shareza, lásd még 4. lecke: szem. névmás elvonatkoztató esetei

tylet: tőled

tylej: tőle

tylynkh: tőlünk

tyljetykh: tőletek

tylyjkh: tőlük 

   

 

Birtokos személyragos főnevek („postpositio genitivi")

neilim   nyilam          neiliam   nyilaim

neilit   nyilad             neiliat   nyilaid

neilej   nyila               neiliaj    nyilai

neilinkh  nyilunk       v.neilaj  nyilai

neilitekh   nyilatok    neilankh   nyilaink

neilekh   nyiluk         neiliathak   nyilaitok

                             neilliakh   nyilai

 

athaim   atyám

athait   atyád

athajej   atyja

athajinkh   atyáink

athajitekh   atyáitok

athajekh   atyáik

  

Az igeragozásról általában:

  

Az igék infinitivus alakja:

Általában -in végződéssel (=  infinitivus perfectus) . Kivételek: pl. vojgen lenni, vyn jönni.

3 féle infinitivus különböztethető meg:

a.) infintivus perfectus,

Példa: Sirem tamin: szeretek játszani

b.) infinitivus imperfectus -inu végződés 

Példa: Vym khod taminu: jövök játszani

     Klindegh mei idzhyn amendinek patinu Difficile est unum omnibus placere

c.) nfinitivus imperativus.inai végződés:

Példa: Elinai hotyn jalinai rovyn: Élni hosszan, halni röviden, vagy: Éljél hosszan, haljál röviden. 

 Rendhagyók, pl.:

A létige infinitivusai: :

Infinitivus perfectus: vojgen: -infinitivus imperfectus, leinin: infinitivus imperativus. linai -vagy erőteljes imperativussal: linou

 

.Az igék imperativus (felszólító mód) alakja:

 Képzése: Egyes szám 2. személy: Az infinitivus rag helyére: szó+ y ragképző

                Többes szám 2. személy: Az infinitivus rag helyére: szó+yte ragképző

 

 Az igék negativus (tiltó mód) alakja:

 Képzése: Egyes szám 2. személy: Az infinitivus rag helyére: szó+yne ragképző (ne: tiltórag)

                 Többes szám 2. személy: Az infinitivus rag helyére: szó+ytene ragképző

                 Ne tiltó praepositio+ infinitivus imperativus. Pl.: Ne taminai! = ne játszál! Ne linai = ne légy!

 

 :A rendelkezésre álló irodalomból a tiltó módhoz a legnagyszerűbb példa a Tízparancsolat.

                                     TIZESAVA - TÍZ PARANCSOLAT:

   Megjegyzés: A Tízparancsolat a szkíta-hun nyelvemlékek legnagyobb számban megmaradt anyaga. Az összes fentemlített nyelvterületről több mint kétszáz példányban került elő. A különfél példányok között egészen minimális különbség van, valamennyi az Ashkatan B nyelvvariánshoz sorolható.   

 

  • - Hegy ishathaitet ai urrushaighitet, urritet.
  • - Lesynytene keltydishi ishathajekhet.
  • - Aluvyne ishtahainje inejvet beryin sahatwra.
  • - Shuchyty ishabikhet.
  • - Wyljyne.
  • - Lopyne.
  • - Tiknaziryne.
  • - Hegaraty athaitet ai maiatet.
  • - Auharyne klybarekatije inyt barunh(?)aat.
  • - Klybarekat(i)dima tyne ully zedauwajildet

 

    A létige ragozása : 1. vojgen, 2. leinin 

Kijelentő mód

Jelen idő:

ejn vajgum

ti vajgis

yj van

minkh vajgimunkh

tikh vajgitukh

yjkh vantukh 

 

Jövő idő:

ejn lesim

ti lesil

yj lesin

minkh lesinkh

tikh lestikh

yjkh lesenikh

 

Közelmúlt

ejn valam

ti valajs

yj valaj

mikh valankh

tikh volantukh

yjkh volanukh

 

Régmúlt:

ejn voltum

ti voltjis

yj voltaj

minkh voltunkh

tikh voltatikh

yjkh voltukh

 

Feltételes mód

Jelen idő

ejn leininam :

ti leininas

yj leininaj

minkh leininankh

tikh leininatikkh

yjkh leininakh 

 

Múlt idő:

ejn volyman

ti volynas

yj volyna

minkh volynankh

tikh volynatikh

yjkh volynakh

 

 Vyn = jönni ige ragozása:

 

Kijelentő mód, jelen idő:

vym: jövök

vys: jössz

vyt: jön

vynkh: jövünk

vytekh: jösztök

vynekh: jönnek

 

Kijelentő mód, jövő idő:

vyram: jönni fogok

vyras: jönni fogsz

vyrat: jönni fog

vyrankh: jönni fogunk

vyratekh: jönni fogtok

vyranekh: jönni fognak

 

Kijelentő mód, közelmúlt:

vylem: jöttem

vyles: jöttél

vylet: jött

vylenkh: jöttünk

vyletekh: jöttetek

vylinekh: jöttek

 

Kijelentő mód, régmúlt:

vulm: jöttem (volt)

vuls: jöttél

vult: jött

vultenkh: jöttünk

vultetekh: jöttetek

vultekh: jöttek

 

Feltételes mód, jelen idő:

vynimam: jönnék

vynimas: jönnél

vynimat: jönne

vynimankh:jönnénk

vynimatekh: jönnétek

vynimakh: jönnének

 

Feltételeles mód, múlt idő:

vylnatem: jöttem volna

vylnates: jöttél volna

vylnataj: jöttél volna

vylnatenkh: jöttünk volna

vylnatetekh jöttetek volna

vylnatekh: jöttek volna

 

visszajönni: hyvsa vyn ige ragozása, ú.m. fent: hyvsa+vyn

hyvsa=vissza, igék előtt igekötő, főnevek előtt: praepositio. Pl:: hyvsa adin= visszaadni., hyvsa adum= visszaadás. 

 

Gyakorító igeforma:

 Példa: würen: őrizni vkit, vmit , würiden: őrködni vki, vmi felett. A gyakorító igeforma képzése: id gyakorító tő berakása az infinitivus végződés elé.

 

Yymain minőséghatározó szóvégi „postpositio ige"(„ragige"). .

Mindig a minőséget hordozó szó végén áll postpositioként (ragként),  s ott mint ige határozza meg az alapszó minőségét. Pl. tomyymain = vasból állani, vasból készülni vmi.

tomyymam= vasból vagyok

tomyymai= vasból vagy

tomyyma= vasból van

tomyymankh= vasból vagyunk

tomyymatekh = vasból vagytok

tomyymakh = vasból vannak

Megjegyzés: Az egyes szám 3. személy helyett megjelenik a participium praesens forma is: Pl. tomyymaigh= vasból lévő jelentéssel. Ugyanígytalálkozunk viszont participium futurum alakkal is, amelynek jelentése -talán - vasból készülő= tomyymainta, v. tomyymanta.

 

  

 Barrekh - Szavak:

 

lakaotu   otthon

laka   lakás, ház, családi ház 

lakuum   lakásban, házban

uum   általános locatrivus, általános helyhatározó postpositio: bizonyos halmazon belül

otu   1. mutató névmás: ott, 2. postpositio: valahol ott

waan...(az) egész (bizonyos megnevezett halmaz tejessége)

oenta   család

oentad   nemzetség

oentatha   családapa

atha   apa, atya

oentamaia   családanya

maia   anya

dogon   vminek a hajtóereje, lelke, hajtóerő

nidzhi   négy

vi   fia vkinek

ani   lánya vkinek

ai   és (felsosorlásban)

tai   és ugyanannyi (egyenlő mennyiségek, minőségek felsorolásakor)

chun   harcos

wijeshi   harcos

mi?   mi?

ejs    ez

ajs   az

wiju   íj

ijsthegh   itt

hijst   itt (mutató névmásként)

ojsthegh   ott

hojst...ott (mutató névmásként)

vojgimunkh  (mi) vagyunk

keltai   másik, egyéb

pegyveri   fegyver

aam   is, bizony ám, ámpedig

tirr...tőr (szúró-vágó)

surr   kard

vapa   pajzs

bara   lándzsa

aishi   éspedig

kty   kettő vkiből, vmiből (mintegy névelőként)

oentad   nemzetség

red   rész

hideo   hős

oentadmady   nemzetségnagy, nemzetségfő, oentadmadyd   a nemzetségnagy, a nemzetségnagy.

avamaia    nagyanya

tinte   gyerek

vital   fiatal

gery   öreg

koekin   főzni

kooek   konyha 

kert...cserjés terület, domb.

lu   ló

legelin   legelni

foevi   fű

keryn   vmi körül

kutha   kutya

würen   őrizni

würiden...őrködni

wür   őr

shisaq   sisak

tom   vas

vashe  bronz

tomyyma   vasból lévő

vasheyyma   bronzból lévő

 

  • 3. Khormu =három

Khormushi tuedum = harmadik lecke, tanulmány, tuedatum= tanítás 

                                    MARI TOON(ED) = (AZ) EMBERI TEST   

 Amenid mar id ashar. Mar minte ashar kelty redic alli: leelic ai toonic. Tuut, leel ai toon ashar ai marekh phej redy. Leeled tartusi leeledtuedumwoz, me toonedwel termidtuedumed birenusi. Toon mari redekhy alynic phejynwra: Phejynelb: phej. Phejben ajge. Phejhen: girze, kty pile, de amenaphejynelb hawnek risajy. Girzenek wrei idzi ore, idzhi saa ai kty sym. Saanekh belyn pugekh beikh. Yshan saabelyn hije. Saa'alyn alje. Tuvan(agh) alynwrahaludanta vy ghjak ai jatyn jata. Toonnek kiptuum tirzhe, meilic vaightagekh aaghudnekh utyn (= utaagudnekh.): kty gheir ai kty kezi, amenid kezi-hen id-id shu, ladani,  meilekhhen hyty-hyty uuni. Tirzheben zhigerekh minte serti, ghaur, irekh, irekhuum veri. Tirzhe alunishi redhen phejynic alynwra  kty tomb, tirde, bana, meilekhen sentyn hyty-hyty uuni. Ghistyn tombekh ynekhnek puza, chunekhnek pus. Bana alynishi vaighy talba, mari toon amenaalynishi redy. Mari tooned leeled kapujy asharedwra.

Amendekhnek meerildy mared ojsekhnek meilekh laaj de ojsekhnek meilekh nen-laaj.(Prootagoras, Tyrosi töredékekből)   Pantoon khreematoon metron anthroopos einai toon meen ontoon hoos estin, toon dee mee ontoon hoos uk estin. (görög, latin-ashkatan átírással)       

 

 Lezuserild:

Az igék factitivus és passivum alakjai:

 Példa: elin: élni , elusin: élődni, felélődni, felélni,elatin: éltetni.

 Passivum-alak képzése: us gyök behelyezése az infinitivus végződés elé.

 Factititivus alak képzése: at gyök behelyezése az infinitivus végződése elé.

 

 A leinin  létige helyhatározós-igekötős alakjai:

 

wreinin: vkin, vmin rajta lenni

 Jelenidő kijelentő mód:

 wreim    wreinkh

 wreis    wreitekh

 wrei     wreikh

 

amin rajta van: részes eset: -nekh  Pl. Ored gizenekh wrei: az orr az arcon van (rajta).

 

bein: vmin belül lenni

 Jelenidő kijelentő mód:

 beim         beinkh

 beis         beitekh

 bei           beikh

 

Amin belül van: részes eset -nekh. Pl. Pugekh saanekh bei: a fogak a szájban (a szájon belül) vannak.

 

istein: itt lenni

 Jelenidő kijelentő mód: ú.m. fenti esetekben

 

 ostein:  ott lenni

 Jelenidő kijelentő mód: ú.m. fenti esetekben

 

keltein: másnak lenni.

Jelenidő kijelentő mód: ú.m. fenti esetekben 

Megjegyzés: keltyvyn: mássá válni

 

ullein: hamisnak lenni

Jelenidő kijelentő mód: ú.m. fenti esetekben

 

Igéből képzett főnevek:

 Képzés: ige infinitivus+ ed   Pl.: isteined: ittlét   ulleined: hamis lét, kelteined: más(ik) lét.

 Leinined: lét, de a LÉTnek vannak rövidebb formái is:  leined, leed.   

 

Az igék gerundium alakjai: (-va, ve) :

Pl. továbbhaladva: tuvan haludanta - Képzés: infinitivus végződés helyére: -anta gerundium képzőrag.

 

Az igék melléknévi igenevei ( participiumai) :

Jelen idejű  melléknévi igenév „participium imperfectum")  : Képzés : infinitivus végződés helyére:zöngés tővégződés esetén -jagh (rtikábban -jegh, igh, jugh), zöngétlen tővégződés esetén  -agh (ritkábban -egh, -igh, ugh képzőrag. Pl. zöngés tővégződés volgen: folyni, folyó: volgjagh., hívő: hüvigh. Zöngétlen tővégződés, pl. saamtin (v. saamten):szántani: saamtagh: szántó (azaz föodműves).    

 

Múlt idejű melléknévi igenév  („participium perfectum") : Képzés: infinitivus végződés helyére: -aath képzőrag. Pl. ajánlott: ajgaath. (ajgen=ajánlani)

 

Jövő idejű melléknévi igenév („participium futurum"): Képzés: infinitivus végződés helyett: -ant képzőrag . Ave Caesar morituri te salutant: Ydy Kajsaar jalantekh khesinekh tit.

Vyjant: a jövőbeni  (rendhagyó!)

 

 Az igék határozói igenevei (adverbium):

Képzés: infinitivus végződés helyett: eve, -ive egyes esetekben -ed (e) végződés, pl. hümeve: (meg)ivandó, megiva. Vüve: jöve. Jüvede: (elvárandó, eljövendő). A két tipus (v,d) nem felttlenül azonos nyelvtani jelentés, megkülönböztetésük az anyagok jelenlegi feldolgozási szintjén nem lehetséges.

 

Az igék gerundium (-ivum) alakjai  (megjegyzés: csak hozzávetőlegesen hozható összefüggésbe a latin gerundium-gerundivum esettel).   

 Olyan szó--derivációk, amelyek akár igékből, akár főnevekből, s melléknevekből is képezhetők. Igék esetében az infinitivus végződés helyett az - ild képzőraggal képezzük. leinild: levés, tamild= játszás. , de mintegy rendhagyó formaként, az infinitivus végződés megtartásával: vynild= jövés, jövetel. Főnévből képzett gyakorító eset: barrild= szótár, jaghild=hegység (v.ö. jagh=hegy).   

 

 

Barrekh   Szavak

toon   test

leel   lélek

id...egy (bizonyos halmaz egy eleme)

amenid   minden egyes

allin   állni valamiből

tuut   tehát, íme

leeledtuedum   lélektudomány, psycholigia 

tartusin   (passivum) tartozni vkihez, vmihez

me   míg, azonban

termid   természet

termidtuedum   természettudomány

wel   (postpos.) val, vel 

birenusin   (passivum)  foglalkozi vkivel, vmivel, bekebeleződni vmibe

alyn   alul

alynic   alulról

alynic pejynwra: alulról felfelé

phejyn: felül, fent

phejynelb: legfelül

alynelb: legalul 

hen   postpos. on, en, ön , valamely alapon rajta.

girze   arc

pile   fül

ore   orr

sym   szem

saa   száj

wrein   rajta lenni

ajge   agy

alje   áll(testrész)

belyn...belül (pospos. És helyhat., utóbbi esetben részes esetet vonz).

yshan: szintén,úgyszintén 

hije   íny

tuvan, tuvanagh   továbbá, továbbmenve 

haludin   haladni

ghjak   nyak

alynwra   lefelé

jatyn   hátul

jatynic   hátulról

jata   hát (testrész)

de...de (kötőszó)

amenaphejynelb...(leges)legfelül

haw   haj

risa   koszorú, korona

kipt   közép, közepe vminek

kiptuum   középen  

vaightagekh   végtagok

aaghudin utyn elágazni

amenid   minden egyes

gheir   kar

kezi   kéz

shu   kézfej

id-id   egy-egy

ladani   tenyér

uuni   ujj

tirzhe   törzs(testrész)

alunishi   alsó

tomb   comb

tirde   térd

bana   lábszár

ghsityn   között (helyhat.)

pus   hímtag, „fasz"

puza   paunci, puca, női nemi szerv

amenaalynishi   legalsó

talba   talp

zhiger   zsiger

zhigerekh   zsigeri szervek

iri   ér

veri   vér

ghaur   gyomor

amendekhnek   mindennek

meerild   mérték

ojsekhnek   azoknak

laaj   van, vannak, általános létezést kifejező szó, v.ö. es gibt,es  geben(német), hay spanyol.

meilekh   melyek

de   de (ugyanúgy mint magyarban.)

 

4 Nidzhi   Négy

    NIDZHISHI TUEDUM - TUEDATUM NEGYEDIK TANULMÁNY

                                          (LECKE) - TANÍTÁS

                                                  ASHARED

 

 Ashared ojs minte reginkh (reginankh) :Amenad meil tarti amenadekhet. Amenad = Ashar vaightilan. Ashar madredekhy: azdighekh, azdighumekh (minte Eejalaana), vulgeghekh,  hirrekh. Azdighek maha(a)zdikh, vulgeghek hyvsa ver(r)t venishi toonekh. Amena azdigh azdighkertuum laaj.  Ashar kychyredekhy: jagmaakh, trillakh, kevikh. Ashar poeltiredy: ustitlanekh. Feld kerenild volgildy Nap(nekh) keryn guum idzhi or. Feld kerenild volgildy keryn guum idzhi bi.  Laaj vulgekh dlimildyymakh.

Venishelb azdighekh:

Napi   Nap

Sirius   Suoi, Suboi

Canopus   Kenveni   

Vega   Aveni

Arcturus   Sureni

Capella   Golkeni

Antares   Vereni

Fomalhaut   Launereni, Fomalhaut 

Rigel:  Zarugh

Betelgeuze   Torraz, Bethelgeuze

Bellatrix   Dillaz

Mintaka   Huralveni

Altair   Athaira 

Aldebaran   Heteshalkub, Aldebaran

Polaris   Egazdigh

Regulus   Baajnekheni

Denebola   Detraz, Orraz

Algieba   Baajnekhvork

Spica   Memazdigh, Meme, Loon

Pollux   Jerkeni

Castor   Jerkaielo

Dheneb   Arana

Procyon   Shomaielo

Hamal   Azrateni 

Seratan   Ktyteni

Mezartim   Oredeteni

Nunki   Nunki

 

Azdighkertekh  - Csillagképek:

Tejút: Eejalana

Ursa Maior   Lubba, Luppa (kanál)

Orion   Würen  (nem egészen érthető, miért a würen=őrizni ige infinitivus alakjából képezték.Lehetséges, hogy a „würeni"   fényjelző őr szóból ered, lásd: Dlimild Ashar)

Gemini (Ikrek)   Jerku

Cassiopeia: Bollob, Wollow (Denevér)

Draco (Sárkány)   Shash (Sas) 

Corona Borealis    1. Raama (koszorú, korona) 2.  Einaia (jelentése ismeretlen)

Leo (Oroszlán)   Kutha (jelentése: Kutya)

Cygnus (Hattyú): Gize (jelentése: Kereszt)

Scorpius (Skorpió)   Jijeti (jelentése: Rák?) 

Sagittarius (Nyilas)   Vijeshi (jelentése: íjász)

Aries(Kos)   Doitieloia, jelentése imeretlen)

Auriga   Psaq (jelentése: virágoskert, vagy virágkoszorú)

Taurus - Bika   Bara (jelentése: Lándzsa)

Virgo (Szűz)   Viragh (jelentése: Virág)

Capricornus (Bak)   Beeka (jelentése: Béka)

Canis Maior (Nagy Kutya)    Chun (jelentése: Férfi, Harcos)

Canis Minor (Kis Kutya)   Somai (jelentése ismeretlen)

Aquila (Sas)   Viju (jelentése: Íj)

Delphinus (Delfin)   Kalujnidzhisegh (jelentése: rombusz)

 

Vulgeghekh - Bolygók:

Hold   Aji, Haji, Hold

Merkúr   Nahamereni

Vénusz   Feni

Marsz   Verilun

Jupiter   Praalun

Szaturnusz   Jalalun

 

Időszakok (és időhatározók)  - Volgildredekh:

év:or

ősz: syvis (orred)

nyár   nahaar (orred)

tél   teil (orred)

tavasz   viraghvolgild (orred)

nap (idő)   bi

nappal: bijuum, gim, gin 

éjszaka   ihel

hajnal   najal

esthajnal   mer

este (fn.): klynihel

este (időhat.)   mere

esti (mn.)   meri

 

 

                                                            Mady Nor  

                                   („Óda a Nagy Szellmhez"- Tyrosi töredékekből) 

                                   Feld tengirgis aishi jagh a shibild

                                   Mady Mornek nymet sengi aighed amendadgis

                                   Wert Madmor shend ai Madmor hardenkh,

                                   Wert  wuldig ojsmar khi ruli tali.

 

                                                       Ashar Azadataghy

                                („A Világ Felszabadítója" - Tyrosi töredékekből)

                                   Azadatagh vyzulla Eejalanahen giresdyn

                                    Maruum ijstegh vaaryzanta yyt.

 

                                                       Savum boredhet

                                    („Szózat a borhoz" - Tyrosi töredékekből)

                             Bored delijic vynyzutta ojsert khod minkhet heghatinai

                         Hima khod bored ijstegh, minkh aighuum beinkh.

                             Bisyn boredic tylbet kapinkh, minte Napijic.

                             Wert  bored javadanta, de Napid nen-bisyn ojst.

                              Napinegyn hatinkh elin de borinegyn nen. .

 

 Lezuserild

  A mondatok osztályozása

  

     A mondatok - mint a magyarban - tartalmuk, minőségük és szerkezetük szerint osztályozzuk.

     1. Tartalmuk szerint a mondatok lehetnek: kijelentők, kérdők vagy felszólítók -óhajtók.

 A kijelentő mondatok kijelentést tartalmaznak, állítmányuk jelentő módban, indicativusban áll. E könyvben alkalmazott írásokban pont, néha pontosvessző vagy kettőspont áll utánuk.

 A kérdő mondatok tartalma valamely kérdés. Könyvünkben általában kérdőjel áll utánuk.

    A kérdő mondatok valóságos vagy ún. költői (szónoki) kérdést fejeznek ki. Ez utóbbi nem más, mint kérdés formájában kifejezett állítás. Mint majd látni fogjuk, a szkitoid nyelvekben az igéknek létezik kérdő módjuk is, amely kitűnik az igeragozásból.: infinitivus rag helyett ur kérdőrag, amelyet követnek az esetragok. Pl. hymin=inni, hymuretekh (?) = isztok (?). Tehát a szkitoid nyelvekben kérdőjel nélkül is egyértelmű az, hogy a mondat kérdést tesz fel.

Emellett a kérdőmondatokat létrehozhatjuk olyan kérdőszavakkal, amelyek az egész mondatra vonatkoznak. Ilyen kérdőszavak például: ghult: hol?, mirt: miért? , személyekre vonatkozó kérdőszavak, pl. khi: ki? tárgyakra:mi: mi?  s a sort hosszan folytathatnánk.

     Kérdő mondat szerkeszthető a vojyn: vajon kérdőszóval is, amely mindig a ondat elején áll, s lényegében az utána következő állító mondatból is kérdőmondatot alkot. Pl.: Vojyn oenta lakaotu? Vajon otthon van a család?

     2. Minőségük (a tartalom érvényessége) szerint a mondatok lehetnek: állítók vagy tagadók.

    Az állító és tagadó mondatok egyaránt kifejezhetnek kijelentést, kérdést vagy felszólítást. A tagadó felszólítást tiltásnak is szokás nevezni.

    A tagadás mind a magyarban mind a szkitoid nyelvekben tagadószók (nen=nem , ne, nejoq=nehogy) átal történik.

    A nimun (soha) és tagadó névmások és határozószók (nimid (senki), nime (semmi),az egész mondatot tagadó értékűvé tehetik.

   Pl.: Nimun jyy hatumushivel volgenu bir :Nunquam est fidelis cum potente societas. (Phaidros)

  • 3. Szerkezet szempontjából a mondatok egyszerűek és összetettek lehetnek.

Az összetett mondatok tagmondatait e könyvben vesszővel választjuk el egymástól. A tagmondatokat a közöttük levő viszonyra utaló kötőszavak szokták egymáshoz kapcsolni. A szkitoid nyelvekben különösen a több tagmondatból áló összetett mondatban egy-egy mondat részei - más tagmondatok beékelődése miatt - gyakran szét vannak szakítva egymástól.

 

Mondatszerkezeti jelek: A szkitoid nyelvek eredeti szövegeiben, bármelyik betűrendszerben is írták őket, kizárólag a pont volt feltüntetve. A fent jelzett mondatszerkezeti jeleket a szövegelemzéseink alakították ki. (vö.: Astvatzaturian, V.A. 1985).

 

Határozók

   A határozók a szkitoid nyelvekben - mként a magyarban - a cselekvés helyéről, idejéről, módjáról, okáról, céljáról, estközeiről és egyéb körülményeiről tájékoztatnak bennünket Ennek megfelelően beszélünk hely-, idő-, mód-, ok-, cél- eszköz- és társhatározóról.

   A szkitoid nyelvekben -ugyanúgy, mint a mgyarban - a határozókat feloszthatjuk: előzmény-,tartam- és véghatározókra. Ezek az alábbi kérdésekre adnak választ:

 

         Előzményhatározók:                Tartakmhatározók:             Véghatározók:  

  

Helyhatározó: honnan? khoqic?             hol? khoq?                  hová? khoquum?

Időhatározó: nióta? mijata?                    mikor? mijan?            meddig? mejid?

Célhatározó: kitől? khijic?               Eszközhatározó:    Célhatározó: miért? mirt? Kiért?khirt

                     mitől?  mijic?       mivel? mihet?Kivel? khihet?   

Okhatározó: kitől? khijic? khic?

                    mitől: mijic? mic?

  

 Határozószók:

most, most pedig: imast, mostani: imasti   

akkor, akkoriban: omast , akkori: omasti

itt ez: hit

ott az: hot

ki: ut, kyh, kytu, kifelé: eki

be: beeh, beej

fel: su

le: va

ishia: nyomatékosító összevonó határozószó: bizony(az), azpedig.

együtt vk/vmivel: jynchta   

feleslgesen: beryn

külön vkitől, vmitől: klyn 

 

Helyhatározószók:

hely, a tér egy része: thege

helyben: theguum

e helyben: ijstheguum

azon a helyen : ojsthegumm

belülről :beelic, beelajic

itt (általában): hythege

ott (általában): vojthege

messze   mete, metyn

előre: idhiwra, elöl: idzhen

hátra: jatawra, hátul: jatan

ott fent: osu

otthon : homolt

ide: hijthe

oda: vojthe

ki, kifelé (felszólkításként is): kytu

be, befelé (felszólításként is): beeh, beej, belee

belé: belewy

kívül: kyjvyle

belül: beejvyle

belülről: beejvyltel

kivülről: kyjvyltel

szemben: qyduum

 

Időhatározó szók:

ma: ma, bima, ajsbit 

most: hima  

tegnap: klymma

holnap: voljma

sokára, hosszú idő múlva: volgjama, volgjama ben

amyn, amnig: mindig

soha: shuqyne

hossuni   éjszaka (időhatározó)

 

Módhatározó szók:

így: edi

úgy: oudi

nagyon, erősen: sati, satyn

bisyn: biztosan, bizonyosan

nen-bisyn: nem biztosan, nem bizonysan

sylle: össze

site: szét

aalta: át

 

Módhatározó általános képzése:

 Szótő + ile vagy ili végződéssel, pl. hunul: chunile, görögül: junile, kiválóan: barile, barili, picit: poeltile, poeltili . Gyakorta használatos a melléknév módhatározós alaja is, mint kiválóan: baryn.

A melléklnévvel kifejezett módhatározó nagy általánosságban számtalan rndhagyó esettel képződik: mellknév +n, pl. bery=felesleges, beryn =feleskegesen

Határozószóból kpzett melléknév: nagy általánosságban a határozószó gyöke+ i

Pl. kívüli: kjyvyli, belüli: beejvyli otthoni: homolti.

        Igeragozás:

Közelmúlt(= megközelítőleg Praeteritum perfectum) :

Képzés: infintivus ragok helyett ov praeteritum tő, ami után lásd pl. chymin: inni példáját:

 chymovam                chymovankh

 chymovai                chymovatekh

 chymova                 chymovakh

Régmúlt (=bármely latin esettel nem azonosítható egyértelműen.)

Képzés: Az irodalomban kétféle képzése van, ameyek egymáshoz való viszonya nem világos.

1.. Az önálló, más formákhoz (pl. aoristos) nem kötődő forma: Infinitivus ragok helyett utt régmúlt tő, ami után lásd: pl. chymin: inni példáját:

 chymuttam              chymuttankh

 chymuttai               chymuttatekh

 chymutta               chymuttakh

 

2. Ritkán önállóan megjelenő forma, többnyire az aoristos (elbeszélő mód, lásd övetkező fejezetet) rendszerhez kötődő forma: Infinitivus ragok helyett ull régmúlt tő, ami után lásd: tallin: dalolni példáját.

 tallullam                talullankh

 tallulai                   tallullatekh

 tallulla                  tallullakh

 

Felmerült annak a lehetősége is, hogy a két képzési forma két nyelvjárást, netán nyelvet takar. Ennek legfőbb érve az, hogy egyetlen kompaktan összeálló művön belül soha nem jelenik meg egyszerre a két képzési forma. Ez esetben is, mint nagyon sokszor a szkitoid nyelvek tanulmányozása során felvetődik az alapvető nyelvészeti probléma, hogy  mik azok a különbségek, amelyek alapján két nyelvi formát két különböző nyelvnek nevezünk.Esetünkben ezt a problematikát tovább nehezíti a nyelvváltozatok közötti időkülönbségek mértékének meglehetős bizonytalansága.  

  

Az igék elbeszélő módja:

Elbeszélő múlt (a görög aoristoshoz közel álló igeragozási mód).

1 Az egyszerű elbeszélő múlt esetében az elbeszélő múlt ragját, az YZ-t (továbbiakban: aor.-tőrag) helyezzük be az infinitivus rag helyett, amely után az alábbi ragok következnek, pl. chymin= inni esetében:

 

chymyzam               chymyzankh

chymyzai                chymyzatekh

chymyza                 chymyzakh

   

 Azonban mint látni fogjuk, az aor. tőraggal sokféle igemódot képezhetünk:

 

2.Ez az igeragozási mód mintegy megkettőzi az egész szkitoid igeragozási rendszert. Valamennyi igeragozási mód megtalálható ebben a rendszerben. Az alapeset valóban elbeszélő múlt, amelyen belül viszont megtalálható az összes igeragozási mód.

 Az elbeszélő mód általános képzőragja: YZ, (továbbiakban: aor. tőrag) amelyet az infinitivus rag helyett illesztünk be az igető után. Az yz rag után viszont megjelentethető az összes igeragozási forma, kivételt képeznek az infinitivusokkal képzett esetek. Pl. imperativus, negativus képzése kizáólag yz+y ill. yz+yne formában képezhető.

Tehát léteznek olyan igeragozási formák is, mint elbeszélő(elbeszélt) jelen, elbeszélő(elbeszélt) jövő, vagy elbeszélő feltétleles módok is.   

Szövegekben, szótárban alkalmazott rövidítése: aor.

  

Melléknevek fosztóképzője:

Képezhető főnevekből és igékből is.

Passivum (melléknevekből és főnevekből képzett):

-tilan fosztóképző-raggal. Pl. vaightilan: végtelen, (vaighis: véges). Pheitilan: fejtelen, fej nélküli. (pheishi: fejes, fejjel rendelkező.

Activum, factitivum igékből képzettek mintegy „participium factitivumként") :

-titlan fosztóképző-raggal, az infinitivus rag helyett: Pl. denochtitlan: elpusztíthatalan, denochtilan: nem pusztuló, nem elpusztuló, (v.ö. denochin: elpusztulni, ustijetitlan: nem osztható (atómosz).

N.B.: A facitivus at előragot az activum fosztóképző alkalmazásakor nem kell kiírni, mert a titlan activum fosztóképzőben a második t tulajdonképpen implicit módon azt jelöli.

 

Sententia:

Altybysigh khi amyn(amnig) hatishtilan(n)ekh pufati = dialektikus (az) aki mindig az esélytelennek szurkol (szorít).

  

Személyes névmás elvonatkoztató esete:

Passivum:

rulim    rólam         rulinkh   rólunk

        rulit   rólad            rulitekh   rólatok

ruli   róla               rulikh     róluk

 

       Activum:

       tylim: tőlem           tylinkh   tőlünk

       tylit:   tőled            tylitekh  tőletek

       tyli   tőle                tylik        tőlük

 

Főnevek birtokosragjai:

 hardum   harcom                   hardenkh   harcunk

hardid    harcod                     harditekh   harcotok

hardi     harca                         hardekh     harcuk

 

Maga-, saját képző (cca. „Reflectivus" alak):

Képzése: maha- Pl. azdin: sugározni. Mahazdin: saját(maga) sugározn. Azdigh: sugárzó, mahazdigh: saját(maga) sugarát kibocsájtó. : Mahamusdin: magamozogni.  Mahamusdigh: sajátmozgó.

 

„És" a szavak után ragként: -gis

 Pegyverit chunetgis tallim: Andra virumque cano  (Vergilius: Aeneis)

 

Általános létezést kifejező szó: Laaj

Vö.: német es gibt, es geben, angol: there is, there are, spanyol: hay. Ugyanúgy mint a spanyolban, a szkitoid nyelv sem különbözteti meg az általános létezés egyesszámú és többesszámú alakját.

 

Mutató névmások:

ez: ijst

az: ojst

amaz: (távolra mutató) : amojst

  

Barrekh:

regin   elmondani, kijelenteni

vaightilan   végtelen

nor   szellem

madnor   nagy szellem

jagh   hegy

shibild   síkság

nym   név

sengin   vmit zengeni, elénekelni

aigh   ég

wert   mert

shend   béke

hard   harc

tallin   dalolni

wuldig   boldog

ojsmar   az az ember

ruli   róla

vyzulla (aor.régmúlt)...jött

eejalana   Tejút (csillagászat).

vaaryzanta   vaarin: várni aor. jelenidejű participium.

madred   nagy, lényeges része vminek  

azadatagh   felszabadító

azdigh    csillag

azdighum   csillaghalmaz, csillagcsoport, csillagtársulás, galaxis

vulgegh   bolygó (csillagászat)

hirr   üstökös

kychyred    kis(mértetű) rész

jaghmaa   ásvány

trilla   kristály

poeltired    pici, piciny,apró-része vminek 

ustitlan   oszthatatlan, atom

venishi: fényes

azda   sugár

azdin   sugározni

maha(a)zdin: saját maga sugározni

hyvsa ver(r)t   visszavert

azdighkert  csillagkép

kerenild   keringés

bi   nap (idő)

volgild   idő

or   év

maha daqy   saját tengelye

daq   tengely

duum   pontosan

dlimild   gyémánt

dlimildyymakh   gyémántból lévők

savum   szózat

vynyzutta (aor. régmúlt)   jött

deli   dél (égtáj)

delijic   délről

ojsert   azért

tylbet...többet

Napid   a Nap

kapinkh   kapunk (inf. ind.:kapin )

javadanta   jót hozó, javadalmazó (gerundium)

bisyn   bizonyosan, biztosan

nen-bisyn   nem bizonyosan, nem biztosan  

negyn (pospos.)   vmi nélkül, pl. Napinegyn: Nap nélkül 

hatin:   tudni vmit (possibilis értelemben).

hatum   hathatóság, potentia.

hatumyn   hatékonyan, hathatósan

hatishtilan   esélytelen, hatástalan

altybysigh   dialektika

amyn   mindig (időhatározó)

amnig   mindig (időhatározó)

pufatin (dativus vonzattal)   szorítani, szurkolni vkinek, vminek

 

5 Hyty : Öt

  HYTYSHI TUEDUM, TUEDATUM: ÖTÖDIK TANULMÁNY, TANÍTÁS

                                                            (LECKE)

                                                  Feld ai feldtuedum

     Feld ojst vulgegh ojsol marumed eli. Felduum aigh(ed) gola, vanta zezild. Fakuum shat-shat zildekh termekh. Marekh shat nevildet termatekh. Tavakh, volgjaghekh ai volgumekh sintyn golakh. Feld buurhen tengirekh ai landakh. Landakhen tavakh, vedlandakh, volgjaghek, volgumekh, shivataghek. Mandelb vedlanded ojst, meilet Nishi Athalndet mondinkh. Minkh  emilinkh mi athalandankhwra.

 

Lezuserild

Tárgyas igeragozás:

Rendhagyó igék:

tudin: tudni (valamire képes):

tudim: tudom

tudi: tudod

tudis: tudsz

tud: tud

tudenkh: tudunk

tudetekh: tudtok

tudekh: tudnak

 

tudajin: vmit tudni

tudiam: tudom

tudid: tudod

tudia: tudja

tudiankh: tudjuk

tudiatekh: tudjátok

tudiakh: tudják   

 

Tárgyas igék képzése: Gyakorlatilag csak redhagyó módon képezik a szkitoid nyelvek. Általános egyezés, hogy az infinitivus végződés elé bekerül egy a hang, vagy i+a esetleg a+i kombináció, amely toldalék (többnyire) bentmaradnak az igeragok előtt is, noha megváltoztatják a nem tárgyas forma igevégződéseit is. (Lásd pl. fent a tudin és tudajin eseteket.)     

  

Melléknevek főnévesítése:

Ugyanúgy, mint a magyarban melléknevek főnév jelentést kaphat, s főnévi többesszám ragot is kaphat. Pl.:  Tavakh, volgjaghek ai volgumekh sintyn golakh.

  

A birtok ragozása - Birildet rogum

Egyesszám:

lakum : házam

lakut : háza

laku : háza

 

lakunkh : házunk (lakunk!)

lakutekh : házatok

lakukh: házuk (lakuk!)  

 

Többesszám:

lakajim : házaim (lakaim!)

lakajit : házaid (lakaid!)

lakaji : házai (lakaji)

 

lakajinkh : házaink  (lakaink)

lakajitekh : házaitok

lakajikh : házaik (lakaik)

 

Mint látható, a birtok többeszámú ragozása szinte pontosan megegyezik a mai magyarral, attól az írásbeli különbségtől eltekintve, hogy az eredeti ó-örmény (grabar) írásmódnak megfeleően  az a és i közé j-t írtak.

 

 Genitivus(?) - Ablativus(?) + postpositio

Elsősorban az ashkatan A-ban, de néha a B-ben is találkozunk olyan nyelvtani szerkezettel, hogy a postpositio-t megelőzi a jelzett szó nem egészen világos jeentésű ragozása. Ez a rag szó+ i , ahol az i jelentése nem világos. Az egyik felfogás szerint genitivust-jelöl, s így szinte pontosan megegyezik az örmény és ó-örmény (grabar) genitivus + postpositio formával. Van olyan szóösszetétel, ahol az ashkatan B és az ó-örmény betűről betűre megyegyezik. Pl.: ashkataji hamar: a Szövetség számára (A), az askata számára (örmény). Az örményben az i egyértelműen genitivust jelöl, de az ashkatan B-ben jelenthet egy önálló postpositio előtti ablativus formát is. Ezt jelen megkutatottsági stádiumban nem tudjuk egyértelműen eldönteni.

További példa:

 Ashkataji dietijuwume Darrhajawaushi vileth Mady Jawruum = Szkíta diadal Darrhajavaus (=Dareios) felett a Nagy Medencében.  (Tyrosi töredékekből).

A töredékszövegből két érdekesség is kitűnik: Az ashkatan B-ben általános askatan általános alak helyett ashkataji formát találunk. Az ashkatan B-ben általános szó+y birtokrag helyett a ritka szó+e birtokragot találjuk.

 

Visszaható névmások:

Alanyeset:

magam   magam

magat   magad

maga   maga

maginkh   magunk

magatekh   magatok

maguk   magekh

 

Tárgyeset:

magamet   magamat

magatet   magadat

maget   magát

maginkhet   magunkat

magatekhet   magatokat

magekhet   magukat

 

Birtokos eset:

magamei   magamé

magadei   magadé

magajei   magáé

maginkhei   magunké

magatehkei   magatoké

magikhei   maguké

 

Részes eset:

magamnek   magamnak

magatnek   magadnak

maganek   magának

maginkhnek   magunknak

magatekhnek   magatoknak

magikhnek   maguknak

  

Rövid birtokosnévmások

Ni athalandam   az én hazám

Ti athalandat   a te hazád

Yji athalandai   az ő hazája

Mi athalandankh   a mi hazánk

Tikhi athalndakh

Ykhi athalandakhi az ő hazájuk

 

Tehát a rövidített birtokosnévmások, amelyek a birtokost emelik k, mely után a birtokok kapnak rövidített birtokragot (a magyar fordításban a névelővel emeljük ki a birtokost) :

ni   :-m, mással hangzó végződésű szó után: -em

ti   t, mással hangzó végződésű szó után: -et

yji   ai, mással hangzóval végződő szó után:- ei vagy  -ai

mi   nkh, mással hangzóval végződő szó után:- enkh  vagy -ankh

tikhi   kh, mással hangzóval végződő szó után: -ekh vagy -akh

ykhi   khi, mással hangzóval végződő szó után: -ekhi vagy -akhi

  

SENTENTIAE - Tyrosi töredékekből:

Vedi, landa, maa elid maga Víz, szárazföld, termőföld az élet maga.

Magadei ashared magatnek myvatis Magadé a világ, magadnak műveled

Mi ishi athalanda nishi gaali vedlanda volaj. A mi ősi pátriánk a nyugati ősi mocsarasföld volt.

Mi ishi athalanded eli mi emiluum.  A mi ősi hazánk elékezetünkben él.

  

Barrekh:

feldtuedum   földtudomány

ojsol   ahol (helyhatározó)

marum   emberiség

Felduum   (a Földön)

gola   kék

zezild   zöld

zild   falevél

fa, fova    fa

termin   teremni

termatin   termeszteni

nevild   növény

tava  

volgum   folyam, nagy folyó

birild   birtok

rogum   ragozás

dietijuwum   (katonai) diadal

Darrhajawaus   Dareios (perzsa király)

vileth   felett (postpos. genetivus? vagy ablativus? Vonzattal.

 jawr   medence

Mady Jawr   Nagy Medence= Kárpát Medence(?) 

buur....felszín, felület  (bizonyos test felszíne, felülete)

landa...szárazföld 

tava  

vedlanda    vizes föld, nagy mocsár

ved   nedves, vizes

shivatagh   sivatag

myvatin   művelni vmit

athalanda   haza, pátria, Vaterland (szószerint).

nishi   nyugati

gaali   óriási

emil   emlékezet

meilet   melyet (meil= mely accusativusa)

mondin   (ki)mondani vmit, (meg)nevezni vkit, vmit.

emilin   emlékezni (amire: wra postpos. 

 

 

 
    

  
 
<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>


Az aktuális ' A szkíta nyelv írott emlékei '   téma valamennyi cikke
  
Vahan Anhaghth Astvatzaturian :  ASHKATAN B – CHUN LEZUKUNA, SZKÍTA B – HUN NYELVKÖNYV! ... Ezt olvasom!
Vahan Anhaghth Astvatzaturian :  BARRILD = SZÓTÁR ...
Pető Imre :  Vahan Anhaghth Astvatzaturian ...
Pető Imre :  Előzetes megjegyzések az anyaggal, és eme feldolgozásával kapcsolatosan ...
Pető Imre :  ASKATAN LEZUKUNA. ASKATA NYELVKÖNYV ...
Pető Imre :  DLIMILD ASAR ~ GYÉMÁNT VILÁG ...
Pető Imre :  DARRHAJAVAUS (TÖRTÉNELMI SZÖVEG TÖREDÉKE) ...
Pető Imre :  EGY ÚJ SZKÍTA IRODALMI MŰFAJ BEMUTATÁSA ...
Pető Imre :  SZKÍTA SZAVAK ELEMZÉSE ...
Pető Imre :  HUN ÉS SZKÍTA SZAVAK TÁRA ...
Pető Imre :  Irodalomjegyzék ...
 
    

  
 

Eddigi hozzászólások:

A cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


 
    

  
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)

Extra mosolyok:
(Egérrel megfogva behelyezhetőek a szövegbe.)

Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)



 
    

 
Generálás ideje: 0.08 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
23 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 2625578 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:171
Látogatók összesen 1498 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
humbarandog
Ursulan
suhavulta
moroc
mocor