Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Honlap és cikk ajánló!
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
2625871
látogató!
Ma  508,
ebben a hónapban
21307 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 24 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 

Urál-Altáji nyelvek


 
    

  
 
Új hozzászólás 

 (Listázva: : 13-1 )  

soproni2011.06.08. 08:01(13.)

Csatlakozva:
2009.01.15

Hozzászólások száma: 108

Kedves mimi!
Nem örülnék annak, ha csak vitatkoznánk és védekeznem kellene, mert sok dologban hasonló a véleményünk. Nem akartam övön alul ütni, sajnálom, ha így érezted. Nem utasítom el Krantzot, sőt azt írtam, hogy "magam is jónak tartom Krantz írását"(!), és hivatkoztam már rá egyik régebbi írásomban is pozitívan. Sokféle elmélet van, említhetném a finn Simo Parpola elméletét is, csak arra akartam utalni, hogy sokféle elmélettel találkoztam, ezek néha egymásnak ellent mondanak, mégis sokan hivatkoznak rájuk. Igen, a tények igazolják az elméleteket, kérdés, mit fogadunk el tényeknek. De nem akarom ezt tovább bonyolítani, nem áll tőlem messze Krantz elmélete, hidd el. Egyet értünk abban is, hogy a proto az egy mesterségesen rekonstruált nyelv, melynek nem volt őse, jobb híján hivatkozunk rá, de sok kétely van bennem a proto nyelvekkel, azok hitelességével. Tudom, mert olvastam, hogy az újromán nyelvekből nem lehet rekonstruálni a latint. Nehéz helyzetbe hozol, mert teljesen egyet értek azzal, hogy a „kultúrfölény” kifejezés mögött ott a kegyetlenség, mások leigázása, kipusztítása, erről is írtam már egy írásomban! Valóban, ma már minden az övéké! Természetesen nem értek egyet sumer ékírásos cserepekből repülőteret építeni, bár még nem hallottam róla. Nagy Sándort példának hoztam fel, és nem példaképnek! A lakota indiánokról a Wikipédia írt: „The Lakota (pronounced [laˈkˣota]; also known as Lakȟóta, Teton, Tetonwan ("dwellers of the prairie"), Teton Sioux) are a Native American tribe. They are part of a confederation of seven related Sioux tribes (the Očhéthi Šakówiŋ or seven council fires) and speak Lakȟóta, one of the three major dialects of the Sioux language. Láthatod, a préri lakói kifejezést ők használják. Bár a világ nagy része tényleg azt hiszi, hogy Ádám és Éva zsidó volt, de ez marhaság! Még a zsidók sem hiszik! Ábrahámtól származtatják magukat, mint ősapától, ami azért érdekes, mert ő sumer területen élt, onnan indult el! Egyébként a Biblia számos története sumer eredetű!
És végül egy részlet írásomból, a kota szóra reagálva: „Proto U. *kota sátor, kunyhó, ház. ( hut, hovel, house, Zelt, Hütte, Haus). HÁZ ( hod-ály). Finn: kota. Észt: koda. Mordvin: kudo, kud. Khanty: kat. Komi: ker-ka, vić-ko (viskó). Az igazság az, hogy a finn kota szó sátort, kunyhót jelent, koti jelenti a házat. Nem kétséges, a kota szó ősszó, nemcsak az uráli (finnugor) nyelvekben található meg. Az első „meglepetés”, hogy megtalálható Pokorny Proto Indoeurópai lexikonjában! http://www.utexas.edu/cola/centers/lrc/ielex/PokornyMaster-X.html Egy ősi szó, mely megtalálható két nagy nyelvcsaládban is! Pokornynál az 586-87 helyen ez áll: 586-87. kĕt, kot. IE. room, dwelling place szoba, terem, lakóhely, állandó tartózkodási hely. Nem kétséges, a Proto U. *kota és a Proto IE. kot azonos ősnyelvből származik! Emlékeztetőül néhány szó az angol nyelvből: cot (kunyhó), cottage (villa, nyaraló), cot (kiságy), carry-cot (mózeskosár), sheep-cote (juhakol). De idézhetnék más IE-i nyelvekből is, pl. cottage (francia), Hütte (német), hatina (ukrán), hata (orosz), kuca (horvát), gus, gos (indiai), kad (iráni). A sumer nyelvben is rátalálunk a szóra! ku [PLACE] (96x: ED IIIb, Old Akkadian, Ur III, Early Old Babylonian, Old Babylonian) wr. ku " to place, lay (down), lay eggs; to spread, discharge" Akk. Nadû. A sumer ki-tuš jelentése: dwelling =lakóház, ku-eš 3 jelentése: tent =sátor. A sumer haz [COVER] (1x: Old Babylonian) wr. ha-az "cover" Jelentése: lefed, fedett. HÁZ. A kota szó megtalálható a különböző dravida nyelvekben is kuta, kuti, hus, gudi formában, és mind házat jelent! Mint tudjuk, a dravida ősi ragozós nyelv! Az indonéz és maláj kota = város, az ajnu kat = épít, kotan = falu. Látható, hogy az ősnyelv szavai mindenhol megtalálhatók, nem lehet egy nyelvcsaládba beszorítani őket! Ezek az ősszavak valószínűleg a déli ősnyelvekből kerülhettek az északi nyelvekbe! A nyelvek összeérnek és nem ismernek határokat! A mai nyelvcsaládok egy vagy több ősi nyelvcsaládból táplálkoztak, de ezek az ősi nyelvcsaládok nem a rekonstruált ősnyelvek.”




A hozzászólás előzmenye >> 12. hozzászólás E-mail küldése   Hozzászóló honlapjaVálasz a beírásra

mimi2011.06.08. 04:13(12.)

Csatlakozva:
2011.05.20

Hozzászólások száma: 4
Kedves soproni, ez olyan övön aluli, hogy “a magyarok szeretnek hivatkozni rá, mert jókat ír rólunk” még akkor is ha általában úgy véled, hogy az elmélet hit dolga. Én mindig azt “hittem”, hogy az elméletet a tények igazolják vagy cáfolják!
A proto elméletek lényege a fejlődés, ami (re)konstruálható és melynek koronája mindig valamelyik indo-európai nyelv, most éppen az angol. (Ezt már egyes józanabb angolszász gondolkodók is sokallják.) Szerinted az új-román nyelvekből rekonstruálható lenne a latin? Szerintem nem.
Igen, az angollal közös szavaink nyilván az én példáim, azt hittem észre fogod venni a műveltségi szintet amire utalnak például az írott, rótt szavak. Csatolhattam volna a cot, cote, cottage szavakat is (az első a hindi-be is azonos jelentéssel bír). Természetesen, egyezem veled, minden ősnek volt őse, de a protonak nem volt, mert az egy ma konstruált “ős”, az nem volt, az lett, ezért nem hiszek benne. (A proto olyan mint az épített rom!)
A földrajzi nevek nem jelentésükkel kerültek be az amerikai nyelvbe! A lakota/dakota ámerikaiul nem jelent lak/lakó/lakóst. Utah annyira angol szó mint amennyire magyar. Vagy tévedek? Ma már minden az övéké!
A kultúrfölény nem vitás – mondod. Azért ez függ attól, hogy mit nevezünk műveltségnek, vagy nem? Pl. kultúrfölény-e a sumer ékírásos cserepekből heliportot építeni? Vagy ilyet nem illik kérdezni? Ami Nagy Sándor 30000 katonájának a nyomát illeti az az éktelen és kegyetlen pusztítás és a helyzetbe hozott görög telepesek (lásd Erdélyt és a többit Trianon után!)
Még egy kicsit az ősökről: amikor a bibliai ősök vonalán megyünk visszafelé, akkor mindenki zsidó Ádámig-Éváig. Nem proto, nem ős, zsidó. Ha a saját őseimen mennék visszafelé, előbb-utóbb egy protoba ütköznék, igaz? Miért is? Ne válaszolj, jobb ezt a vonalat nem feszegetni.

A hozzászólás előzmenye >> 11. hozzászólás E-mail küldése   Hozzászóló honlapjaVálasz a beírásra

soproni2011.06.01. 12:33(11.)

Csatlakozva:
2009.01.15

Hozzászólások száma: 108
Kedves Mimi!
Magam is jónak tartom Krantz írását, és tudom, hogy a magyarok szeretnek hivatkozni rá, mert jókat ír rólunk. Idézek: „A magyarországi magyar nyelv régisége hasonlóképp meglepő lehet. Ezt mezolitikus nyelvnek tartom, ami megelőzi a neolitikus bevándorlást.” Vagy: „Legalább egy esetben itt megfordul a népesség vándorlásának általánosan elfogadott iránya. Általában azt állítják, hogy az uráli magyarok egy bizonyos keleti pontról vándoroltak Kr. u. a 9. században Magyarországra. Ehelyett úgy vélem, hogy sokkal korábbi időben az összes egyéb uráli nyelvűek terjeszkedtek kifelé Magyarországról.” És még egy: „Adva lévén ezen ellenvetések, az uráli nyelvek elterjedésére csak egy lehetséges magyarázat marad, hogy a nyelvcsalád Magyarországról ered és innen terjedt el az ellenkező irányba. Ez nem jelent komoly problémát, ha az eredetet és elterjedési idejét a legkorábbi új kőkorra tesszük. Ha mindez igaz, akkor ez azt jelenti, hogy az összes helyben maradó európai nyelv közül gyakorlatilag a magyar a legrégibb. Ezen elmélet vizsgálatára be kell mutatni, hogy a jelenlegi uráli nyelvek elterjedése automatikusan követhető a magyarországi kiindulópontból és ezt a népességmozgások logikus szabályainak következetes alkalmazásával kell megtenni. Azt is be kell mutatni, hogy az uráli alcsoportok ezekkel a szabályokkal összhangban helyezkednek el.” Ezek mind olyan mondatok, amikkel egyet értek, de van olyan is írásában, amivel nem. De végül is, ezek mind elméletek, és hit dolga, hogy ki mennyit hisz el belőle. Nem vagyok abban a helyzetben, hogy minden állításnak utána járjak. Azzal egyet értek, hogy a földművelés és az állattenyésztés legalább tízszer annyi embernek ad megélhetést, mint a vadászó, gyűjtögető életmód. Azt írod, rám hivatkozva: „A proto már elégé megfoghatatlan, te elé még egy ősnyelvet teszel. A proto őse az ősmagyar, húh! És ebből a proto-ősből vagy ős-protoból maradtak ránk olyan közös szavak mint az írott-rótt : written-wrote, kör : circle, kulcs : clue/key/clef, rész | share, assza : ass, készít : cast, stb. Ha majd engedi a kertészkedés, nézz utána – hasonló helyzetben – hány indián szó került az ámerikaiba.” Hát ezt így nem írtam, vagy rosszul értetted! A proto nyelveket nem én találtam ki, csak hivatkozok rájuk, más is ezt teszi. A mostani proto-ősnyelveknek is volt elődjük, ezt be kell látnod! Azt, hogy ennek őse az ősmagyar volt, ezt nem írtam, legfeljebb azt, hogy ebből az ősnyelvből a magyar nyelv nagyon sok szót tartott meg, de az ősnyelvet nem nevezném magyarnak. Azt sem írtam le sehol, hogy a magyar nyelv a sumer nyelvből lett! Az itt példának említett közös szavakat, mint az „írott-rótt : written-wrote, kör : circle, kulcs : clue/key/clef, rész | share, assza : ass, készít : cast, stb.” pedig nyílván a te példáid, nem az enyémek. Az viszont igaz, hogy a magyarral egyező vagy hasonló szavak találhatók a világ számos pontján, számos nyelvben. Vannak közös szavaink például a különböző dravida nyelvekkel, a sumer nyelvvel, a kelta nyelvvel, az ógörög nyelvvel, a szanszkrit nyelvvel, és a kecsua nyelvvel, vagy a kaliforniai penut indián nyelvvel, stb. Egyenlőre a kertészkedés nem engedi meg, hogy sokat foglalkozzak a nyelvekkel, főleg a jegyzeteim hiányoznak, de úgy tudom, nagyon sok földrajzi név került át az indiánok nyelvéből a „amerikai” nyelvbe. Egy érdekességre azért felhívnám a figyelmedet, ismertek nálunk a dakota (sziú) indiánok, de ismert nevük lakota formában is. A Wikipédia szerint lakota, Lak h Ota szó jelentése: a préri lakói. Ebben a szóban benne van a magyar „lak, lakó, lakós” szó, és a h Ota szóban a szintén számos nyelvben előforduló „kota” (ház, lakóhely) szó! A préri szót elfelejthetjük! Az indiánok legalább 10ezer és 40 ezer év előtt vándoroltak ki, és közös szavaink vannak velük! Én ezzel foglalkozom, sajnos nincs annyi energiám, hogy a nyelven kívül mással is foglalkozzak. De szívesen olvasnám részletesebben a véleményedet, az nem elég, ha másokra hivatkozol! Jó Krantz, jó Gözt is, de mindig lehet olyan mondat, amivel nem értek egyet. Ami az indoeurópai nyelv ilyen elterjedését megmagyarázná, az nagy talány, én szeretném tudni, de nem tudom, mert hogy kultúrfölénybe kerültek, az nem vitás! Ha elfogadjuk Krantztól, hogy Dél-Anatóliából indultak ki, akkor is meglepő, hogy Európa és Ázsia egy része „indóeurópai” lett, és ez független genetikai hovatartozásukhoz. Krantz szerint a Kárpát-medence, és ebben főleg a magyar alföld megművelhetetlen volt, nem innen indult a mezőgazdaság fejlődésének kiindulása. Szerintem több dologtól is lehet egy nyelv linga franca, bár kétség kívül első helyen áll egy uralkodó nép hatása. Nagy Sándor elindult Ázsiába 30000 emberrel, meghóditotta fél Ázsiát, és nyomában görögül beszéltek mindenhol. Ilyen van.








A hozzászólás előzmenye >> 10. hozzászólás E-mail küldése   Hozzászóló honlapjaVálasz a beírásra

mimi2011.05.30. 00:09(10.)

Csatlakozva:
2011.05.20

Hozzászólások száma: 4
Kedves Soproni, Krantz elméletének a lényege, hogy a föld művelése és az állattartás legalább tízszer annyi embernek biztosít megélhetést mint a gyüjtögetés és a vadászat. Tehát ezt az életmódot bevezetők olvasztották be az “ősnyelvet” beszélőket.
A proto már elégé megfoghatatlan, te elé még egy ősnyelvet teszel. A proto őse az ősmagyar, húh! És ebből a proto-ősből vagy ős-protoból maradtak ránk olyan közös szavak mint az írott-rótt : written-wrote, kör : circle, kulcs : clue/key/clef, rész | share, assza : ass, készít : cast, stb. Ha majd engedi a kertészkedés, nézz utána – hasonló helyzetben – hány indián szó került az ámerikaiba.
Nem hinném, hogy a mezőgazdaság az öntözéses műveléssel kezdődött (Mezopotámia), én az ó-világ három kontinensének a találkozását neveztem meg kiindulásnak, a Kárpát-medence ebben a képben a szív, a pumpa szerepét játszotta.
“A közös nyelv nem jelentett genetikai rokonságot.” Hát mit jelentett? Ki állítja, hogy északról terjedt és mi? Egy nyelv csak akkor lesz linga franca ha egy uralkodó nép nyelve. A 10%-nyi gyüjtögető-vadászó nem lehetett uralkodó a 90% felett! Nem vontam kétségbe a sumér meg a többi nyelvrokonságot, csak az átvétel irányát, ég és föld! Keresd meg a térképen az általad felsorolt népek eloszlásának a súlypontját.
A hozzászólás előzmenye >> 9. hozzászólás E-mail küldése   Hozzászóló honlapjaVálasz a beírásra

soproni2011.05.23. 12:18(9.)

Csatlakozva:
2009.01.15

Hozzászólások száma: 108
Kedves mimi!
Idézek írásodból: „a mezőgazdaság terjedését követve az észak-afrikai vonal a baszkoknál, a nyugat-európai vonal a keltáknál (SKóT – SZKíTa), az észak-európai vonal a finnek táján fejeződik be. Mindegyik nyelv mutat némi hasonlóságot a magyarral”. Ez valóban így van, a hasonlóság pedig onnan adódhat, hogy volt egy közös ősnyelv, amely használatos volt Európa nagy részén, egészen az Urál-hegységig, sőt dél felé azon túl is. (Ezt az ősnyelvet ne tévesszük össze az IE-i nyelvészek rekonstruált proto nyelveivel!) Erre a nyelvre még nem mondhatjuk, hogy „magyar”, de tény, hogy a magyar nyelv nagyon sok ősszót megőrzött, nem véletlen, hogy Varga Csaba nagyan sok közös szót talált az angol vagy egyéb más nyelvekben a magyarral. A proto nyelvek előtti ősnyelv véleményem szerint a magyar nyelv elődje volt. A fejlett mezőgazdaság Mezopotámiából és Anatóliából indulhatott el, nem a Kárpát-medencéből. A közös nyelv nem jelentett genetikai rokonságot, de valószínűleg dél felől terjedt észak felé, és nem fordítva! A nyelv linga francaként ismert volt egész Európában, ezért a szavait sok nyelvben megtaláljuk. Egy keveset foglalkozom a sumer nyelvvel is, és bátran állíthatom, nagyon sok közös szavunk van a sumerokkal, de az akkádokkal is, de a közös ősszavak megtalálhatók a különböző dravida nyelvekben is, az indiánok nyelvében (Kecsua és Penut, de az etruszk és baszk nyelvben is. Ami ebből a nyelvből megmaradt az IE-i terjeszkedés után, azt nevezték el teljesen hibásan finnugor nyelveknek. Ezekkel a kérdésekkel több írásomban is foglalkoztam: http://www.virtus.hu/?id=user_art&user_id=12454
Krantzot megint előveszem, de ilyenkor nyáron kevés időm van. Amit a „népvándorlásokról” írsz, abban egyet értünk. Mikor Árpádék bejöttek, itt már „magyarul” beszélő népet találtak!
A hozzászólás előzmenye >> 8. hozzászólás E-mail küldése   Hozzászóló honlapjaVálasz a beírásra

mimi2011.05.23. 08:25(8.)

Csatlakozva:
2011.05.20

Hozzászólások száma: 4
Krantzot azért ajánlottam, mert a mezőgazdaság terjedését követve az észak-afrikai vonal a baszkoknál, a nyugat-európai vonal a keltáknál (SKóT – SZKíTa), az észak-európai vonal a finnek táján fejeződik be. Mindegyik nyelv mutat némi hasonlóságot a magyarral. Amivel Krantz nem foglalkozik, de ésszerűen következik a többiből, hogy Ázsia felé is ugyanilyen terjeszkedés történt és nem fordítva. A “rokonság” tehát Európa-Ázsia-Afrika találkozása körüli vidékekről sugárzik szét és – nagyon ésszerűen – a széleken mutatja a legközelebbi “nyelvrokonságot” a magyarral, mivel a szélek ennek a terjeszkedésnek a maradványai. Ebben minden benne van a rokonságokról. Ezt az óriási, lassú, de folytonos terjeszkedést nevezhetjük népvándorlásnak, rajta kívül nincs népvándorlás. Vannak későbbi eredményes terjeszkedések, mint a románoké, szerbeké, stb. kárunkra, az angoloké, oroszoké, stb. Nem tudok egyetlen olyan példát sem melyben egy nép felkerekedett, otthagyott csapot-papot és eredményesen áttelepült volna egy új hazába. Alinei kontinuitás elméletének is egyetlen kivétele van: a magyar, de szerintem ez élete legnagyobb tévedése. Valószínűleg a könyvtárakban valahol megtalálsz egy könyvet az abházok Törökországba költöztetéséről, nagyon megrázó, mottója: “aki hazát veszít, az mindent veszít”.
A hozzászólás előzmenye >> 7. hozzászólás E-mail küldése   Hozzászóló honlapjaVálasz a beírásra

soproni2011.05.21. 20:05(7.)

Csatlakozva:
2009.01.15

Hozzászólások száma: 108
Kedves mimi! Köszönöm, hogy elolvastad, és hozzászóltál. Nem csak kérdezem, hogy milyen nyelv a magyar, hanem igyekszek én is valamilyen választ adni. Írásom folytatása most készült el, rövidesen leközlöm azt is. Érdekes, amiket írsz, és valahol bizonyára igazad is van, nekem is vannak és voltak hasonló érzéseim a magyar nyelvvel kapcsolatban. A példáid nagyon jók és elgondolkoztatók. Ez is egy út a magyar nyelv bemutatására, szívesen olvasnék róla többet is! Krantz könyvét ismerem.
A hozzászólás előzmenye >> 6. hozzászólás E-mail küldése   Hozzászóló honlapjaVálasz a beírásra

mimi2011.05.20. 02:09(6.)

Csatlakozva:
2011.05.20

Hozzászólások száma: 4
Kedves Soproni, azt kérded: Milyen nyelv a magyar? Szerencsére sokkal megbízhatóbb mint használói; nem engedi magát félrevezetni. Vegyünk egy egyszerű példát: a mákosrétesben, tökösrétesben és kaposztásrétesben a közös nem a mák, a tök vagy a káposzta hanem a rétes. Ha a fu, ua, baszk, angol, stb. nyelvekkel vannak közös szavaink, sőt ugyanazok a közösek, akkor talán mi vagyunk a rétes.
Különben a nyíl, nyél, nyál, stb. mind a megnyúlást fejezi ki: a nyél a szerszámot, a nyíl a fegyvert nyújtja meg, növeli a hosszát, Nő(l)! Igen, ezeknek a szavaknak a gyöke a Nő(l) és minden eurázsiai nyelvben megtalálható. A magyarban ebből a gyök/szó/igé-ből lett az ~ön/~on/~en/~n rag is, az indoeurópai nyelvekben pedig az in, on, na, stb. prefix. Ezek mindegyike növekedést fejez ki, valami nagyobb, magasabb lesz, nő(l) a ráhelyezet dologtól: asztaloN könyv, book oN table, knjiga Na stolu. Az asztal magassága megnövekedett a könyvével.
A “honfoglaláskor bejött törzsek” kapitányok által vezetett katonai egységek (lásd Thuróczy), magyarul ugyancsak törzsek. Az istenadta nép helyben volt, magyarul beszélt és legkevesebb három millióan voltak. Ha nem így lett volna, akkor ezt most németül vagy valamelyik szláv nyelven írnám. Népek vándoroltatása előtt ajánlom mindenkinek Grover S. Krantz Az európai nyelvek földrajzi kialakulása című művének alapos áttanulmányozását.
  E-mail küldése   Hozzászóló honlapjaVálasz a beírásra

soproni2011.03.12. 10:07(5.)

Csatlakozva:
2009.01.15

Hozzászólások száma: 108
Néhány Proto-uráli szó a honfoglaló elődök nevében?
Proto U. *arpa = prediction (jövendölés), sorcery (boszorkányság), lot (sorshúzás), de jelent varázslást is! A finn arpa jelentése sors! Ha ebből a szóból vezetjük le Árpád nevét, akkor sem járunk messze az igazságtól! Bár a köztudatban Árpád, mint hadvezér jelenik meg, a történészek régóta sejtik, hogy Árpád (Kende) a szakrális vezér volt, a „nagy varázsló”, a „gyógyító”, az igazi katonai hatalom a „GYULA” kezében volt! Hérodotosz szkíta eredetmondájában Targitaus a szkíták ősapja, akinek három fia született, ezek nevei Lipoxais, Arpoxais és Koloxais. A három szkíta név végződése ugyanaz, de Arpoxais nevének arp, arpo vagy arpox töve talán ugyanaz, ami Árpád nevében is benne van!
Proto U. *asUrV = chief, prince, Fürst, Magyarul főnök, vezér, herceg, fejedelem. Ashur néven ismert a Közel-Keleten. ŐSÚR! (lásd lejjebb: „Ősúr apja Ócsád”) De kinek nem jut erről eszébe az egyiptomiak őse, ősura, istene, Osiris neve?
Az udmurt uzi_r, komi ozi_r, jelentése reich, ami jelenthet gazdagságot, de birodalmat is.
Kép
Ashur, Assziria fő istene íjász alakjában
Proto U. *ede = front part, das Vordere, magyarul: elő, eleje. Hanti ilе, mansi il, ēla jelentése szintén előre (vorwärts). Az Ed név ismert a Képes Krónikából, Attila Csaba nevű fiának két fia született, Ed és Edömén. A családfa: Attila, Csaba, Ed, Ügyek, Előd, Álmos! Anonymusnál olvasható a hét kun vezér neve: „Ed, Edömén, Et, Böngér, Ősúr apja Ócsád, Vajta, Alaptolma apja Ketel”. De itt van Etele/Attila neve is. A hurrita edel = király
Proto U. *jelä = light, sun, day. Ebben szóban ráismerhetünk a magyar Gyula szóra! Tűzzel, égéssel kapcsolatos szavaink a gyúl, gyújt, gyullad, ágyú, gyufa, de az etruszk Zila méltóságnév is, Zila az etruszk közösség feje, királya volt, a magyar Gyula megfelelője. A Kende, Kündű név megfelelője az etruszban a Cande méltóságnév, a török kün jelentése nap.
Proto Altaic *nóle, a török *jula, mongol *nöl, koreai *nuri: to burn, flame
Proto ugor *naje, hanti naj, näj = sun, fire, de najer = király, nagy úr
A magyar Gyula méltóságnév jelentése kapcsolatban volt a tűzzel, és a prot-uráli *jelä és a török *jula fény, nap, tűz, láng jelentései ezt alátámasztják! Érdekesség, hogy a proto török *jula nem a proto- altáji *nóle-ból származtatható, hanem a proto-uráli *jelä-ból!
Ezek a nyelvi példák azt sejtetik, hogy nem biztos, hogy a magyar őstörténetből és az Árpáddal bevonulók neveiből mindig helyes következtetéseket vontunk le! Ha a turul eredetmondát vesszük alapul, ugyancsak furcsa, hogy az ősök meglehetősen „magyarul” hangzó nevei (Emese, Csaba, Ed, Ügyek, Előd, Álmos, Gyula neve után jön Liüntika, Tarhos, Üllő, Jutas, Solt, Vajk „törökösen” hangzó neve! Számomra nem lenne meglepő, ha kiderülne, hogy a honfoglaláskor bejött törzsek egy része hun eredetű és a „finnugor” nyelv elemeit tartalmazó magyar nyelvet beszélte! A kettő nem zárja ki egymást!
(Módosította soproni 2014.01.11. 07:59-kor)
  E-mail küldése   Hozzászóló honlapjaVálasz a beírásra

soproni2011.03.12. 10:02(4.)

Csatlakozva:
2009.01.15

Hozzászólások száma: 108
Nyel, nyelv, nyal, nyál
Ahogy a magyar nyelvben, úgy a finnugor nyelvekben is több hasonló szó van ny_l mássalhangzós vázzal.
NYEL: Proto-Ugor *ńele (*ńēle) to swallow (a torok ŋili), Sammalahti verzió *ńeeli, finn niele, észt neela, számi njellâ, mordvin ńile, mari nelä, hanti ńel, nyenyec ńālā. A sumer giguru3 (hasonló a magyar giga, garat) és a szanszkrit gal szintén nyel jelentésű, míg a sumer ŋili jelentése torok, hang.
NYELV: Proto-Ugor *ńälmä, osztják ńälim, ńälem, vogul ńēlem, ńilēm, finn kieli, cseremisz jelme, Sammalahti verziója *ńelmä. A dravidához tartozó teluga nyelvben naaluka, nākku. Törökül a nyelv dil, míg a törökhöz tartozó csagatáj nyelven jalin.
NYAL. PU *nole és *ńōle, a finn nuole nyal (lick). Török nyelven jalamak jelentése nyalni, míg sumer nyelven šub, magyarul szop.
NYÁL.A nyál finnül kuola, bár a Czuczor-Fogarasi szótár szerint a nyál finnül: nila, nilja, míg az altáji nyelvcsaládba tartozó csagataj nyelven jala a nyál.
NYÉL: näl vogul nyelven. Egy ilyen összehasonlítás nem teljes, de látható, hogy a magyar szavakhoz hasonló szavak találhatók a finnugor nyelvekben, és valamivel több az ugor nyelvekben, mint a finnben, néhány az altáji (török) nyelvekben is előfordul, ha ritkábban is, és található a sumer és a dravida nyelvekben is! De vannak közös szavaink a baszkokkal is és egyes afrikai nyelvekben is található, amit már a finnugor elmélettel lehetetlen megmagyarázni. Néhány Urál-altáji szó átkerült az angol és egyéb indoeurópai nyelvbe, vagy viszont! Láthatjuk, több szónál is egyértelmű hasonlóság található a magyar és a sumer szavak között!
Morris Swadesh amerikai nyelvész összeállította a különböző nyelvek alapszókincsét, amely az összehasonlító nyelvészetben használatos, segít a rokonsági fok meghatározásában. Bár a szavak összeállításán lehet vitatkozni, a listák összehasonlítási alapot nyújtanak. A finn Swadesh listából kiderül, hogy 207 finn szóból jóindulattal is csak 35 hasonló, közös szó van a magyarral, de ez is jóval több, mint a török Swadesh listában található magyarral rokon török szó.
http://hu.wikipedia.org/wiki/A_finn_nyelv_Swadesh-list%C3%A1ja
Tisztában vagyok vele, hogy az ugor, vagyis a vogul (manysi) és osztják (hanti) nyelvekkel van jó néhány közös szavunk, de nem dughatjuk homokba a fejünket, a magyar nyelv tartalmaz nagy számban nem finnugor eredetű szót is, ezek beazonosítása várat magára!
  E-mail küldése   Hozzászóló honlapjaVálasz a beírásra

soproni2011.03.12. 10:00(3.)

Csatlakozva:
2009.01.15

Hozzászólások száma: 108
Nyíl (arrow) szavunk eredete.
Uráli *nyele vagy *ñele, votják (udmurt) nil, finn nuoli, lapp niuolla, vogul (manysi) ńēl, ńāl, osztják (hanti) ńal, számi njuollà, nyenyec ŋin. Nyíl szavunk egyértelműen a finnugor nyelvekkel rokon, és nem a törökkel, bár a honfoglaló magyarokat sokan török hun katonanépnek tartották, talán furcsa, hogy a harcnál, vadászatnál használatos nyíl szavunk nem török, hanem finnugorok, törökül a nyíl ok! Figyelemre méltó a sumer nyelv, ahol a nyíl neve gil-ak (GILak) de számos „hasonló” szót találhatunk a sumer nyelvben! A sumer gi-ir tőr, gyilok, gi-la hentes, hóhér, gi és a gaz (akkád dâku) jelentése ölni, gyilkolni (kill), ĝiri jelentése: kés, kard, tőr. A sumer gilak nagyon hasonló a magyar gyilok szóhoz, lényegében hasonló jelentéssel. A sumer ti (arrow) szintén nyilat, nyílvesszőt és bordát is jelent (a ti nagyon hasonló tű szavunkhoz!), de a két szó ékírásos jele nem egészen ugyanaz.
Érdekesség, az angol nail jelentése szegezni vagy szög, ami hasonló egy nyíl hegyéhez, míg kill jelentése ölni, gyilkolni. Az angol nyelv megőrzött jó néhány olyan szót, amit a brit szigetek ősnépe beszélt.
A Proto-uráli *kaŋa(-rV) jelentése: bow, azaz íj, íj alakú, de igeként hajlítani! Hasonló jelentésű a finn kaari 'íj, ív, a számi kuoŋar 'borda', észt kaar 'íj, ív, (magyar hajl-it, kany-ar, stb). Ha megnézzük a Proto-uráli *kaŋa(-rV), (kanga-r) szót, és tudva azt, hogy a sumerok szinte biztos, hogy Urál-Altáji eredetű nép volt, felmerül a kérdés, hogy országuk és saját maguk kangar elnevezése nem utal-e arra az eddigi értelmezésekkel szemben, hogy NYILAS, nyilazó, nyíllal harcoló nép volt, és a kangar elnevezés nem teljesen egyenlő az ugyancsak ismert kiengir elnevezéssel! Elgondolkoztató, hogy Árpádék először Hung várához értek, ami k>h módosulással a kang, vagyis nyilas névből is kialakulhatott, és akkor nem beszéltem a hunok nevéről! Köztudott, hogy kangar elnevezésű nép élt a 8-9. században valahol a Don és Dnyeper vidékén, akiket a besenyőkkel azonosítottak. A kangarok a besenyők nem török eredetű vezértörzse volt, bese jelentése sas. Annak nagyon kicsi a valószínűsége, hogy a magyarok valamikor is a besenyők elöl menekültek volna, hogy milyen kapcsolatban voltak egymással, az még nem tisztázott eléggé. A hunok egy „hasonló” besenyő támadást éltek át, így lehet, hogy ugyanarról a történetről van szó. Akik mindent elvetnek, ami „finnugor”, azoknak néhány Proto-Uráli szót leírnék, hogy legyen miről gondolkozni!
  E-mail küldése   Hozzászóló honlapjaVálasz a beírásra

soproni2011.03.12. 09:59(2.)

Csatlakozva:
2009.01.15

Hozzászólások száma: 108
Milyen nyelv a magyar?
Magyarországon ismert a múltban „ugor-török háború” néven elhíresült vita, ma pedig a finnugor nyelvrokonság elleni, illetve a sumer rokonság melletti vita. A sumer rokonságról lehet olvasni magyar, török, finn és tamil internetes írásokban, ezek jó része szavak összehasonlításán, megfeleltetésén alapszik. Ha jól megnézzük, a magyar nyelvet rokonítják pont ezekkel a nyelvekkel, vagyis a finnel, törökkel, tamillal, sumerrel, miközben megy az ádáz küzdelem azért is, hogy melyikkel nem vagyunk nyelvrokonok. Az Urál-altáji nyelvcsaládban elférnek mind ezek a nyelvek, legfeljebb a nyelvrokonsági fok nem ugyanolyan. Tény, hogy a magyar alapszókincs egy része finnugor, más része sajnos még „ismeretlen eredetű”, vagy főleg szláv és török átvételnek kikiáltott. Úgy gondolom, az átvétel iránya nem kellően tisztázott, hiszen a szlávok sokáig hun, majd mongol fennhatóság alatt éltek, és a hun nyelv ismerete nélkül nem tudható, ma hány átvett hun szó található akár a magyar vagy a szláv nyelvekben! Hogy egy példát mondjak, a mongol 'tokaj' szó (elbow), magyarul könyök, és aki megnézi a térképet, Tokajnál nagy kanyarulata, hajlata van a Tiszának! Sok vita elkerülhető lenne, ha tudatosulna, hogy a „Finnugor” vagy „Urál-altáji” elnevezés nem a legjobb, leghelyesebb kifejezés, a „Turáni nyelvek” kifejezés talán sokkal helyesebb lenne, de ma már ezeken a terminológiákon szinte lehetetlen változtatni. Az Encyclopedia Britannica szerint a turáni Európa és Ázsia nagy agglutináló nyelvcsaládja, amelyik már akkor létezett, amikor az árják (indoeurópaiak) megjelentek Európában és Ázsiában. Nem hiszem én sem, hogy a magyarok ősei egykor együtt éltek a manysikkal, hantikkal (vogulokkal, osztjákokkal) egy közös őshazában, genetikailag semmi közünk a finnugor népekhez, de nyelveinknek vannak közös alapszavai, ez letagadhatatlan! Csak elméletek vannak arról, milyen lehetett Európa az indoeurópaiak ideérkezése előtt, mekkora területen beszélhették azt az ősnyelvet, amelynek szavai megtalálhatók a magyar, a finnugor és egyéb előbb említett nyelvekben. Bár a hivatásos nyelvészek nem igen fogadják el a szavak összehasonlítását, a szabályos hangmegfeleléseket szajkózzák, de láthatjuk, az egész indoeurópai nyelvrokonítás elmélete is nagyrészt hasonló szavak összehasonlításából áll, amit maguknak megengednek, csak az eltérő véleményűeket tiltják el ettől. Úgy gondolom, a „finnugorizmust”, mint merev álláspontot, amit a finnugor nyelvészek képviselnek, el kell utasítani, de ne dobjuk ki a fürdővízzel a gyereket is! Hiba a „finnugor népek” mai állapotából levonni a következtetéseket, valamikor a világ jóval nagyobb részén beszélték ezt a nyelvet! A magyar nyelv egy ősi nyelv, közös alapszavaink vannak a finnugor népek nyelveivel, azon lehet vitatkozni, hogy ez a nyelv hol alakult ki, mi voltunk az átadók, vagy az átvevők, mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás A lényeg, hogy mi magyarok megőrzői vagyunk egy ősi nyelvnek, és ezt senki nem veheti el tőlünk. Magam nem tudok mást csinálni, néhány jellemző szó összehasonlításának példáján keresztül bemutatni a „nyelvcsalád” közös szavait. Olyan szavakat érdemes keresni, melyek több ezer évvel ezelőtt is ismertek, használatosak lehettek, s megtalálhatóak a magyar mellett a finnugor nyelvekben, vagy megtalálhatók más, például a sumer, akkád, vagy dravida nyelvben. A sumer és akkád szavak egy része talán a sumérek és akkádok előtt ott élt subar, szabír nép szavai voltak, az ő nyelvük nagy területen lehetett elterjedve.
  E-mail küldése   Hozzászóló honlapjaVálasz a beírásra

soproni2011.03.12. 09:54(1.)

Csatlakozva:
2009.01.15

Hozzászólások száma: 108
Vannak, akik az Urál-Altáji nyelvcsalád létezését is kétségbe vonják, pedig az ide besorolt nyelvek nyelvtani felépítése hasonló, jellemzőjük a ragozó (agglutináló) szerkezet, a magánhangzó harmónia, a mássalhangzók torlódásának elkerülése, nem használnak nyelvtani nemeket, és vannak egyéb hasonlóságok is. A „kiterjesztett” nagy ragozós nyelvcsaládhoz tartoznak a finnugor, szamojéd, altáji, török, mongol, mandzsu nyelvek, de van, aki ide sorolja a japán, koreai, ajnu, dravida (pl. tamil), paleoszibériai, a californiai Penuit indián és a kecsua nyelvet is, valamint néhány kihalt nyelvet, mint pl. a sumer, az etruszk, a hun és avar nyelvet.
Ide térkép
Őszintén szólva, nem igen hiszek a nyelvcsaládfák valódiságában, a közeli rokonságban, akár a finnugor és altáji nyelvek, akár az indoeurópai nyelvek rokonságáról van szó. Mivel az egész nyelvcsaládfa elméletet IE-i nyelvészek találták ki, a FU nyelvcsalád le van szűkítve, az IE-i nyelvcsalád pedig kiterjesztve, nem egyszer teljesen alaptalanul! Bár mindkét nyelvcsaládra igaz néhány nyelvtani jellegzetesség, de a nyelvcsaládokon belül óriási eltérések is vannak. Ez az írás az Urál-Altáji nyelvcsaládba sorolt nyelvek közötti hasonló szavakat ismertet, felvet néhány lehetséges összefüggést, rámutatva, hogy a szavak egy része egy ősnyelvből származhat, de néhány nyelvben lehet átvétel is, és a hasonló szavak nem bizonyítanak közös őshazát. Úgy gondolom, a ma finnugornak nevezett nyelv „lingua franka”-ként nagy területen volt valamikor elterjedve Európában, a közös nyelvet sokan átvehették, aminek semmilyen rokonsági alapja nem volt. Akár a finnugor, akár az indoeurópai nyelvcsaládba tartozás nem jelent sem genetikai rokonságot, sem közös őshazát!
A sumer nyelvről
A sumer nyelv ma hivatalosan „szigetnyelv”, vagyis olyan nyelv, amelyiknek nincsenek rokonai, és nem tartozik egyetlen nyelvcsaládba sem. Miután Henry Rawlinson 1835-ben megfejtette a behisztuni feliratot, ezután vette kezdetét az akkád nyelvű ékiratos feliratok megfejtése, majd a kétnyelvű akkád és sumer nyelvű agyagtáblák segítségével a sumer nyelvű ékírásos szövegek megfejtése is. Arra hamar rájöttek, hogy itt egy nem szemita nyelvről van szó, mivel csak a szemita szavakra igaz, hogy három mássalhangzósak a szógyökök, ami a sumerra nem jellemző. J. Oppert turáni nyelvre gyanakodott, de voltak, akik szkíta nyelvnek gondolták. Mára már a szkíta nyelvet is besorolták az IE-i nyelvek közé minden bizonyíték nélkül! Végül Oppert 1869-ben elnevezte sumernek egy ismert „sumer és akkád királyai” elnevezésű felirat alapján. Az agyagtáblák megfejtését elsősorban asszirológusok végezték, és F. Lenormant francia asszirológus még a finnugor nyelvek legközelebbi rokonának tartotta a sumert, de ezt később néhány nyelvész nyomására elvetették! Ma ismét egyre többen vannak, akik a sumer nyelvet uráli eredetűnek tartják, és erre számos bizonyíték van, sok egyező névszó, esetrag, igekötő, kérdőszó, névszóképző, igeképző hasonlít a magyarhoz, és gyakran a finnugorhoz is, rengeted sumer szó uráli eredete bizonyítható!
  E-mail küldése   Hozzászóló honlapjaVálasz a beírásra

  

Új hozzászólás
 
    

 
Generálás ideje: 0.07 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
23 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 2625871 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:171
Látogatók összesen 1498 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
humbarandog
Ursulan
suhavulta
moroc
mocor