Visszalépés a portál Főoldalára

Csak törpe nép felejthet õs nagyságot,
Csak elfajult kor hõs elõdöket,
A lelkes eljár õsei sírlakához,
S gyújt régi sírnál új szövétneket.

(Garay)

 
Beküldő neve
webmester
Beküldés időpontja :
2009.08.21. 06:31
Elolvasva
651
   Szólj hozzá ehhez a cikkhez! 

Oláh Anna

Témacsoport: Édes Erdély

...nyelvünk gyökszavait kell kifürkészni.. (Bolyai János)

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

Amint egyre gyakrabban ad hírt a sajtó a magyar művelődéstörténetünk újabb sikereiről, az UNESCO Világemlékezet listájára felvett utolsó két magyar - pontosabban erdélyi - szerző, Bolyai János: Appendixe, és Kőrösi Csoma Sándor Tibeti-gyűjteménye. Az előbbi jelölését a Bolyai Pedagógiai Alapítvány kezdeményezte, ez utóbbira is mi hívtuk fel a Magyar Unesco Bizottság figyelmét. A két névnek van egy-két közös pontja: Göttinga, ahol Bolyai Farkas és Kőrösi is tanult. Itt tanított EICHHORN, Johann Gottfried professzor, aki orientalisztikával foglalkozott, többek között a keleti nyelvek tanára volt. Kőrösi keleti útjára, valamint a magyarok eredetének kutatására Eichhorn professzor is biztatta. Bolyairól nem tudjuk, hogy hallgatta-e a professzor óráit, de azt igen, hogy a három fiával igen jó barátságban volt, valószínűen többször is megfordult a házukban. A professzortól bizonyára ő is hallott a magyarok eredetének, nyelvének kérdéseiről. Kőrösi már enyedi diák korában, Herepei Ádámtól is hallott erről az izgalmas témáról. Herepei a másik közös pont Bolyai és Kőrösi között, ugyanis Herepei Bolyai Farkasnak 8 éven át volt házitanítója. Farkas rengeteget tanult tőle, önéletrajzában is megemlékezik róla. Amit pedig tudott az apa, azt fiába is átplántálta.

És most egy listára kerül Bolyai és Kőrösi, egy olyan listára, amelyre mindössze öt magyar mű bizonyult méltónak. Egy helyen Kőrösi így indokolja ázsiai kutató útját:

Elhatároztam, hogy elhagyom hazámat, s Keletre jövök,.. egész életemet oly tudományoknak szentelem, melyek a jövőben hasznára lehetnek az európai tudós világnak általában, és különös világot vethetnek bizonyos, még homályban lévő adatokra nemzetem történetében".

De Bolyai matematikus és nem nyelvész- mondhatná a laikus olvasó. Akkor számára álljon itt néhány idézet Bolyai János kézirataiból:

„Nemzetünknél ugyanannyira is elhatalmasodott volt a latin nyelv, hogy az páratlan. Nemzeti nyelvünköt szinte elnyomá: míg a' Nemzet elég éber 's ügyes vala magát még jókor észrevenni ódivatú iskolaszerű álomkorságból-letarghiaból-ébredni és évszázak nyűgeit magáról lerázogatni kezdeni. Azonban, hogy nagy kárt ne valljunk illő lesz e' régi frigyesünktől is óvakodva 's illő előkészület, körültekintés után szépen, becsületesen válni-meg..." [1]...

...„Azonban minthogy nyelvünk eddigi állapotjában (abban tudniillik: melyben azt szeretett anyámtól s a dicső magyar nemzettől vettem ) tán egy szabályt sem lehet híven s minden olvasó kedve szerént (szerint) követni, azon egyszerű okból, hogy

részint (minden számos fóliántnyi nyelvtanok mellett) tudtomra, s mint hiszem, még eddig egy/etlen(ben) egy/tökélyes nyelv-szabály sem vala- nemcsak magyar, hanem már e földgömböni nyelvtanban is- ami volt is, vagy kivételt szenvedhető határozatlan (az eddig ingadozó, tántorgó elvek szerint kinek-kinek kénye szerint), vagy legalább rossz ízlésű ,

ami pedig a legveszélyesebb, két(értelmű)ségnek kitevő volt:  könnyen érttetik (könnyű meg-vagy fölfogni- ezzel), hogy tökélyesen szabályszerűleg (tehát következetesen s híven egyidomulag) csak úgy kezdhetnék: ha előbb Euklides(i) vagy mathesisi szellemben és szigorral (rigorral, more geometrico, mit matematcher Strenge) a követett nylevszabályaimat kijelelném."[2]

„...nyelvünk gyökszavait kell kifürkészni: mit, ahhozi józan tapintattal többnyire ugyan nem is bajos elérni, ha szinte van is néha oly származatnak látszó szó is, melynek származását, s tehát értelmét, gyökét elég biztoson ma már nem tudhatni, vagyis melynek gyöke, eredeti, vagy hajdoni értelme homályos, és csak hozzávetőleg kísértődhetik meg annak jelentése kipuhatolása....még fiatal koromban valami tani eszméimet akarván, mégpedig lehető jól, tehát jó írásmóddal följegyezni, s csakhamar észrevévén a nyelv tökélyetlenségét, azonnal átláttam s meg is állítottam önszámomra a fő elveket is 1823-ban." [3]

Kijelenthetjük, hogy Bolyai János nyelvészeti munkásságának igen komoly bizonyítékait őrzi az a közel tizenöt ezer oldalnyi kézirat, ami Marosvásárhelyen áll- feldolgozatlanul.

Megdöbbentő, hogy nyelvészeti elméleteit,- amiből néha valaki fel-felvillant egy-egy forradalmi gondolatot- a hivatalos tudományos körök nemcsak elhallgatják, de hatalmi pozícióból megakadályoznak minden további kutatási törekvést. Amúgy ezt tették annak idején az APPENDIX-el is és 175 évnek kellett eltelni a világsikerhez.

Jómagam csupán igen sommásan nyilatkozhatok szakmámtól, kutatási területemtől távolálló kérdésben (XVIII-XX sz. erdélyi művelődéstörténet, annak is a műszaki, pedagógiai vonatkozása).

Hiszek Bolyai János elméleteiben.

 Bolyai János Appendixének a Világemlékezet-listára történő közel 3 évig tartó jelölése, elfogadtatása során hónapokig vizsgáltam kéziratait, néha szinte órákig emésztettem egy-egy kifejezését, mondatát, és aztán megvilágosodtam... Szinte beleborzongok azokba a mélységekbe, amik néha egy-egy mondata mögött vannak! 
Azóta vallom, hogy Bolyai Jánosnak minden gondolata forradalmi, igaz, egyedi, dacol a konvencióval, butasággal, egysíkúsággal, szembe megy a kor  dogmáival, tiltakozik az akadémikusság, a categoricus imperativus módon előadott elméletek ellen.

Mindez igaz a nyelvészeti meglátásaira is. Meggyőződésem, (így több mint 25 év Bolyai-kézirat kutatás után), hogy nyelvészeti következtetései  újszerűségükben felérnek a nem-euklideszi geometriával, annál is inkább, mert - saját bevallása szerint - ha „Euklides(i) vagy mathesisi szellemben és szigorral... a követett nyelvszabályaimat kijelelném..." akkor felállíthatná a magyar nyelvtan szabályait. Kéziratai tanúsága szerint sokat megvalósított ebből a vállalásból, de ennek a kibontására, feltárására egy hadseregnyi kutató szükséges.

 Ezt a kutatási területet azonban elképesztően  sokan támadják, de ha a források, kutatók, tanulmányok  száma nő, újabb nevek, adatok, érvek kerülnek felszínre, újabb fiatalok, doktoranduszok egyetemi szakdolgozatokat írnak majd Bolyai nyelvészeti munkásságáról, akkor egyre kisebb lesz az elutasítók hangereje.

Most - hogy a világ figyelme Bolyai Jánosra terelődik- még hatványozottabb felelősséggel tartozunk ennek a névnek.    

Az ügy fontosságára és jelentőségére való tekintettel a Bolyai Pedagógiai Alapítvány egy Bolyai- nyelvészeti kutató csoportot szervez. Ha az eddigi kutatók ( közel egy tucat) külön-külön maradnak, akkor egymásnak riválisai, egymás kákáján csomót kereső, gyakran marakodó emberek maradnak, ahelyett, hogy egyesített erővel hasonlóan vívnánk meg a csatánkat Bolyai János nyelvész ellenfeleivel.

Várjuk az „önjelölt" kutatókat, szakembereket, vagy csak lelkes amatőröket, tanárokat, nyelvészet iránt érdeklődőket, nyugdíjas tanárokat, lelkészeket, orvosokat, ügyvédeket, történészeket, zenészeket, néprajzosokat - vegyenek részt ebben a grandiózus munkában. Mindenkinek jut bőven munka.
 

    Oláh Anna
Bolyai Pedagógiai Alapítvány alapító
olahannamari@t-online.hu   
www.bolyaitestamentum.hu


[1] Lelőhely: Marosvásárhely, Bolyai-Teleki Könyvtár, Bolyai-gyűjtemény, Bolyai János iratok, 19. sz. irat

[2] U.o. 585. sz. irat

[3] U.o. 78

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>
 
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.

Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)


Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Írd be ide a fenti képen látható kódot. A a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat




 
FÓRUMOK
ELÉRÉSEK
POLGÁRI KÖR (FB)
FOTÓALBUMOK
REGISZTRÁCIÓ

14315/450 | 23


Keresés honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:



 
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

 GYÖNGYÖSI POLGÁRI KÖR (FB)
 
 
Tovább a megrendelő oldalára

 

Unsoft.hu


@ webmester

@ szerkesztő
 
  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  ENNEAGRAM önismereti rendszer
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Meglátások
  Ősmagyar nyelvek
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  Szekeres Sándor: Ringsted utca története röviden
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Unsoft.hu
  Egyszerű játékok a sakktáblán
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 

ONLINE CHESS SCHOOL
AND MATERIAL
COLLECTIONS

ONLINE
SAKKISKOLA
ÉS ANYAGGYŰJTEMÉNY

 

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.