TÚR, TURA, TURUL

A fenti ékjel hangtani megfelelőinek a TUR szónak több jelentése is van, például; említhetjük a település, alap, fundamentum, torony, visszatér, betér, belép, megtorol, túr (lovaglás közben keletkezett seb a ló hátán vagy a lovas ülepén) értelmezést is.

A mah-gar TUR szó olyan az ősnyelvből ránk, az utódokra, hagyományozott szó (ŐS ETIMON), amely a szkíta-kelta és szkíta utód népek nyelvében megőrződött és egyes jelentéseit megtartotta.

Itt megemlíthetjük a Gall (GÁL, KÁL /sumer/= nagy, hatalmas) – ugye ismerünk számos GÁL családnevű embert Magyarországon - vagy a Frank ( franc, franche /fr./ jelentése: nyílt, őszinte, egyenes) nyelvből a modern franciába átlényegült TOUR (ejtsd: tur) szót, ami hímnemű főnévként = forgás, fordulat…stb. nőneműként = torony, bástya, valamint igei változatában = fordul jelentéssel bír.

Ehhez kapcsolódik a magyarországi Túrony község neve, amelynek szófejlődése a következő;

TUR, TUR-ony, torony.

Említsük meg a magyar TUR-csi ill. TUR-pe=törpe szavainkat is, mint a tur szó kicsi, csenevész értelméből fakadó ma is használatos kifejezéseinket.

Visszatérve TURA község elnevezésére. Nevét valószínűleg az Arvisurában említett TURA táltosról kapta, akinek névadásában feltehetőleg, az játszott szerepet, hogy családjában hetedik gyermekként születve táltos jegyekkel (foggal vagy hat ujjal) látott napvilágot, és felnövekedvén az égi tudással felvértezve segítette népét.

„Uruk népének szokásai szerint Őrsúr volt az első, aki a Kuszkó birodalmában szokásos módon ún. Szakhara peremes építményt emeltetett. Ezt Altagur 12 évig (Kr.e. 2688-2676-ig) építette. Ezekben a régi rovásokban az áll, hogy valamikor Tura beavatott a róla elnevezett Turra hegységben talált ilyen építkezés-re alkalmas kőzetet, s abból 100 000 rabszolgával  20 évig építette Hemium herceg. Tura beavatottnak 2,300 000 követ kellett gondosan megmunkáltatnia, hogy felépülhessen a nagy “Világépület”, ami a beavatottak nagy tudását dicsőíti.”

Arvisura

 

Megjegyzendő, hogy az a gyakorlat, ’mely szerint helységet hun-magyar táltos nevéről neveznek el nem egyedülálló a Kárpát-medencében, gondoljunk TUR-DA, Torda város nevére.

A TURUL

A magyar Turul sólyom szakrális működési rendje az ősvallásunkban csak akkor érthető, ha visszatérünk a sumer vallásban betöltött szerepéhez. Ez szorosan kapcsolódik a csillagmítosz égen futó aranyszarvasához; a NAP-hoz. A sumerok a napot (UTU, UDU=üdű=üdő=idő) hatalmas agancsú szarvasként képzelték el, aki szarvai között a fényes napkoronggal végzi futását, így éri el pályája csúcsát napisten havának 21. napján, a teljes fény ünnepén.

Azt a napot, amelyen a leghosszabb ideig süt a nap, és amelyen a legrövidebb az éjszaka ULLU-nak nevezték.

Ennek az ellenpárját, a téli napforduló idejét, amikor a napot a rövid fény után beköszöntő teljes sötétség uralja; TURUL-nak. Az „elgyengült fény vagy a „visszatérő fény” ünnepének. Ekkor az Égi Istennő, INANNA elküldte madarát IMDUGUD-ot, hogy a holtponton segítse túl az elgyengült, térdre rogyott szarvast, SABA-t és az megkezdhesse felemelkedését a sötétség honából.

Táltosaink még a XIII. században is megülték a TURUL ünnepét a téli napfordulón, kivonultak a Szent ligetbe, vagy egy tiszta forrás mellé és fiatal kerecseny sólymokat; „ráró” madarakat röptettek.

Az ezt követő három napon, ahogyan eleink mondták: „megállt a nap”, hiszen mindig az ég azonos pontján jött el a pirkadat.

PIR-KA-AN (=piros az ég kapuja), népünk még mindig így mondja: „pirkan”.

Aztán december 24-én megszületik a „Világ Világossága”, a „Fény Fia”; Jézus és vele együtt a remény.

Napról napra több lesz a fény a világban.

Vetráb József Kadocsa

1.)Badiny J.Ferenc; Káldeától Isztergamig című trilógiájának II. kötete.