Az"Égi király leányának" szigete.
„Testét megveti már, eljegyzi mennyei nászágy. Égi szerelmében ellankad megsebesülten 1."
Ráskai Lea domonkos rendi szerzetes nővér
Margit-legendájából (1510) szerezhetünk ismereteket „Bele” királyunk, - aki az
Árpádok véréből való királyaink között a negyedik volt ezen a néven – leányának
szent életéről.
Ez az áldozatos
élet, amely-nek jelentős szakasza (az Úrnak 1252. esztendejétől 1271. január
18-án bekövetkezett földi haláláig) a Nyulak-szigetének mondott
Duna-szigeten, a király úr által újjáépítetett Boldogságos Szűz Máriáról
elnevezett konventben öltött testet.
1. A hajdani Nyulak-szigetének keleti szeglete Szikambria és Buda hegyével.
De vajon hol
található ez a sziget, amelyen az említett időben a domonkos rendiek kolostorán
kívül még a következő létesítmények voltak találhatók; a ferencesek és a
Szent Mihály monostor pre-montrei rendi testvéreinek kolostorai és kertjei, az
ispotályos keresztesek vára, az esztergomi érsekség vára, tornya és házai2?
Ráskai Lea két alkalommal érinti e kérdést. Margit
életútjának meghatározó elemeként a veszprémi királynői vár területéről
történt, a Nyulak-szigeti beköltözésének és temetésének mozzanata okán.
Mozzanatnak nevezem, mert az idő csak egy pillanatra
zökkent ki folyamából és az eltéphetetlen kapcsolat Ég és Föld között erősebben
hatott Margaréta átlényegülését követően, aki oltalmazó, gyógyító szentté válva
velünk, közöttünk marad az idők végezetéig.
Lássuk Ráskai
idevonatkozó sorait; … Azért mikoron e szent szűz, Szent Margit asszony
immár volna tíz esztendős,… Veszprémből, Szent Katerina asszonynak klastromából
változtaték, hozattaték a klastromba, …a Dunának szigetében, -- mely sziget
az időtől fogva nevezteték Szűz Máriának-szigetének, avagy
Boldogasszony-szigetének, mert annak előtte mondatik vala
Nyulaknak-szigetének…” továbbá; „…lőn e szentséges szűznek Szent Margit
asszonynak temetése, Béla királynak leányának, Boldog-asszonynak egyházában,
Boldogasszony oltára előtt, Boldogasszony szigetében, ki másképpen neveztetik
Nyulaknak-szigetének: Úr-Istennek tisztességére, Szűz Máriának örömére és
Szent Margit asszony érdemeinek kimutatásara.”
2. A Helemba- és a Szűz-Mária sziget a régi budai hegyekkel
E
sorok írójánál hitelesebb személyt nem is hívhatunk segítségül a mondott sziget
azonosításához, hiszen domonkos rendi apácaként a Szűz Mária-szigeti
kolostorban élte fogadalmas életét és itt írta e fenti sorokat is. Tudjuk azt,
hogy a nővérek priorisszájuk vezetésével első ízben 1526 augusztusát követően
hagyták el a Szűz Mária-szigeti otthonukat, ahová hamarosan visszatértek, és
ezt követően – a török haderő hadműveletei következtében és Buda meg-vétele
után - 1541-ben, a rend okmányait, kegytárgyait összeszedve Szent Margit vörös
márvány-koporsójával a Felvidékre; Pozsonyba és
Nagyszombatba költöztek.
A rend Pozsonyban nyert ideiglenes
menedéket 1615-ben, ahol 1637-ben az utolsó Nyulak-másként Szűz Mária-szigeti
apáca is lehunyta a szemét, 96 éves volt3.
A magukkal vitt - birtokjogot,
donácíót, a zárda legfőbb jövedelemforrásait, vámokat és tizedeket igazoló -
ítélő - és oklevelek rengeteg olyan földrajzi adatot tartalmaznak, amelyek
segítségével beazonosítható a dunai sziget fekvése. Ezek az adatok mind
Esztergom és az akkori Buda térségét jelenítik meg.

3.
Nyulak-szigete rekonstrukciós rajz 1847.
A fent említettek alapján
állítható az, hogy a Nyulak-szigete, azaz Szűz Mária-szigete az Árpád-kori
Buda (Vetvs Bvda, Bvda veter) és az esztergomi latinok városának közigaz-gatási
határa közelében volt, a mai Sas-hegy, Búbánat-völgy és Szamárhegy előtt.
A Kelet-Nyugat irányában fekvő dunai sziget-pár a jobb parthoz közelebb eső
szigetét nevezték - hét évszázad múltán is – Szűz Mária szigetnek, ami
igazolható az 1979-ben kiadott Pilis Turistatérképének e szigetre vonatkozó
név-feltüntetésével, a másik sziget neve; Helemba. Kérem
a kedves olvasót, vizsgálja meg figyelmesen a fent közölt 1847-ben készült
fantázia rajznak nevezett grafikát.
4.Kiszáradt Duna-ág és régi Buda
hegyei.
Figyelje
meg a kolostor fekvését - tudomással bírunk arról, hogy az Árpád-kori templomok
szentélyei keletre néztek – és a környezetét, valamint a háttérben látható
hegyvonulatot, a hegyek arányait, formáját.
A kolostor kapujától
Észak-nyugatra fekvő toronyvár tömbjét.
A
középkori oklevelekből kitűnik az, hogy a Pilisnek és a Duna-völgyének ez a
része, a Búbánat-völgy és környéke milyen sűrűn lakott területe volt az akkori
királyi köz-pontnak.
Hivatkozom II. Béla király 1138. IX. 3-án kiadott
adománylevelére, amelyben a dömösi prépostság adományait növeli és megerősíti.
5. Dunaszigetek Buda
közelében
A falvak neveinek nagy
része a hibás lejegyzések ellenére ma is értelmezhető; Cuppan (Koppány),
Atilla, Obad (Abád), Geysce, Geysa (Gézafalva), Doboz, Damag, Dimis (Dömös),
Hedekcut (Hidegkút),továbbá Ypul (Ipoly folyó), Damasa, Bela
patak, és a meglepő közlés: „TISZA /Ticiam (sic)
mellett GEYSA faluban4”
II. Endre királyunk 1212. évi oklevelével visszaadja a
budai káptalan jogosítványit s egyben megállapítja a káptalant meg-illető budai
terület határait;- Buda és Hévíz között a völgy széléig,…Wzahashege (Vashegy,
Vasarc?), Morolhel-(hegy), Chemarkw (Szamárkő), Verhardy szeglet,
Guerchey szőlők és falu, Hyges-hegy alá (Hegyes-hegy), felmegy a
PILIS-hegynek mondott hegyig, leereszkedik az esztergomi nagy úthoz majd
felemelkedik a Tebewra (Tebesere) hegy derekáig, aztán három faluval, úgymint,
Meger (Megyer) és a két Pazanduk (Passanduk) faluval jut le a Dunáig5.
A
török 1526-tól kezdve több alkalommal is pusztította a Pilis területét, őslakosságát
kiirtotta. E korszak lezárultát követően (1686-tól) a Habsburg hatalmi érdek
tovább pusztította e számunkra fontos területet. Több ezer éves
várait, véderőműveit felrobbantotta és a kultúra nyomait is eltüntette a
királyi Pilisben, majd idegen népeket telepített le a Duna mentén, a Pilis
hegyei közé, a völgyekbe.
6. Madaras-kő Szt. Mária sziget
Kimondható,
hogy ugyanaz az „eszme” működött közre ebben a kétoldali pusztításban, amely
történelmünk egy későbbi rövid szakaszában feloszlatta a magyar
szerzetesrendeket; -a Pálos rendet és a pozsonyi domonkos rendi nővérek
rendjét, relikviáit lefoglalta, megsemmisítette, Szent Margit
márvány-koporsóját összetörette. A nemzet koronáját - kontár módon –
átalakítatta, és ez által azt átprogramozta.
Támadást
indított a magyar nyelv, a nemzeti tudat, a történelmi emlékezet ellen és
ehhez felhasználta a későbbi Magyar Tudományos Akadémiát (1854) és a
közoktatás intézményeit. -És e tarthatatlan folyamat még ma is érezteti
hatását.
De
hadd köszönjek el a következő sorokkal, amelyek Árpád-házi Szent Margit verses
zsolozsmájából valók (1276-1320 között keletkezett):
„Gratuletur
Hungaria de
Christi beneficio, cuius
extat vicaria salutari
suffragio.” |
Örülj, vigadj magyar haza,
hogy
Krisztus hozzád ily kegyes, van
már, ki érted szólana, és
üdvös pártfogást szerez.6 |
Vetráb
József Kadocsa
|