Nyulaknak-szigete

Az"Égi király leányának" szigete.

„Testét megveti már,
eljegyzi mennyei nászágy.
Égi szerelmében
ellankad megsebesülten ^1."

Ráskai Lea domonkos rendi szerzetes nővér Margit-legendájából (1510) szerezhetünk ismereteket „Bele” királyunk, - aki az Árpádok véréből való királyaink között a negyedik volt ezen a néven – leányának szent életéről.

Ez az áldozatos élet, amely-nek jelentős szakasza (az Úrnak 1252. esztendejétől 1271. január 18-án bekövetkezett földi haláláig) a Nyulak-szigetének mondott Duna-szigeten, a király úr által újjáépítetett Boldogságos Szűz Máriáról elnevezett konventben öltött testet.

1.  A hajdani Nyulak-szigetének keleti szeglete Szikambria és Buda hegyével.

De vajon hol található ez a sziget, amelyen az említett időben a domonkos rendiek kolostorán kívül még a következő létesítmények voltak találhatók; a ferencesek és a Szent Mihály monostor pre-montrei rendi testvéreinek kolostorai és kertjei, az ispotályos keresztesek vára, az esztergomi érsekség vára, tornya és házai²?

Ráskai Lea két alkalommal érinti e kérdést. Margit életútjának meghatározó elemeként a veszprémi királynői vár területéről történt, a Nyulak-szigeti beköltözésének és temetésének mozzanata okán.

Mozzanatnak nevezem, mert az idő csak egy pillanatra zökkent ki folyamából és az eltéphetetlen kapcsolat Ég és Föld között erősebben hatott Margaréta átlényegülését követően, aki oltalmazó, gyógyító szentté válva velünk, közöttünk marad az idők végezetéig.

Lássuk Ráskai idevonatkozó sorait; … Azért mikoron e szent szűz, Szent Margit asszony immár volna tíz esztendős,… Veszprémből, Szent Katerina asszonynak klastromából változtaték, hozattaték a klastromba, …a Dunának szigetében, -- mely sziget az időtől fogva nevezteték Szűz Máriának-szigetének, avagy Boldogasszony-szigetének, mert annak előtte mondatik vala Nyulaknak-szigetének…” továbbá; „…lőn e szentséges szűznek Szent Margit asszonynak temetése, Béla királynak leányának, Boldog-asszonynak egyházában, Boldogasszony oltára előtt, Boldogasszony szigetében, ki másképpen neveztetik Nyulaknak-szigetének: Úr-Istennek tisztességére, Szűz Máriának örömére és Szent Margit asszony érdemeinek kimutatásara.”

2. A Helemba- és a Szűz-Mária sziget a régi budai hegyekkel

E sorok írójánál hitelesebb személyt nem is hívhatunk segítségül a mondott sziget azonosításához, hiszen domonkos rendi apácaként a Szűz Mária-szigeti kolostorban élte fogadalmas életét és itt írta e fenti sorokat is. Tudjuk azt, hogy a nővérek priorisszájuk vezetésével első ízben 1526 augusztusát követően hagyták el a Szűz Mária-szigeti otthonukat, ahová hamarosan visszatértek, és ezt követően – a török haderő hadműveletei következtében és Buda meg-vétele után - 1541-ben, a rend okmányait, kegytárgyait összeszedve Szent Margit vörös márvány-koporsójával a Felvidékre; Pozsonyba és Nagyszombatba költöztek.

A rend Pozsonyban nyert ideiglenes menedéket 1615-ben, ahol 1637-ben az utolsó Nyulak-másként Szűz Mária-szigeti apáca is lehunyta a szemét, 96 éves volt³.

A magukkal vitt -  birtokjogot, donácíót, a zárda legfőbb jövedelemforrásait, vámokat és tizedeket igazoló -  ítélő - és oklevelek rengeteg olyan földrajzi adatot tartalmaznak, amelyek segítségével beazonosítható a dunai sziget fekvése. Ezek az adatok mind Esztergom és az akkori Buda térségét jelenítik meg.

3.  Nyulak-szigete rekonstrukciós rajz 1847.
 

A fent említettek alapján állítható az, hogy a Nyulak-szigete, azaz Szűz Mária-szigete az Árpád-kori Buda (Vetvs Bvda, Bvda veter) és az esztergomi latinok városának közigaz-gatási határa közelében volt, a mai Sas-hegy, Búbánat-völgy és Szamárhegy előtt.
 A Kelet-Nyugat irányában fekvő dunai sziget-pár a jobb parthoz közelebb eső szigetét nevezték - hét évszázad múltán is – Szűz Mária szigetnek, ami igazolható az 1979-ben kiadott Pilis Turistatérképének e szigetre vonatkozó név-feltüntetésével, a másik sziget neve; Helemba. Kérem a kedves olvasót, vizsgálja meg figyelmesen a fent közölt 1847-ben készült fantázia rajznak nevezett grafikát.

4.Kiszáradt Duna-ág és régi Buda hegyei.
 

Figyelje meg a kolostor fekvését - tudomással bírunk arról, hogy az Árpád-kori templomok szentélyei keletre néztek – és a  környezetét, valamint a háttérben látható hegyvonulatot, a hegyek arányait, formáját.

A kolostor kapujától Észak-nyugatra fekvő toronyvár tömbjét.

A középkori oklevelekből kitűnik az, hogy a Pilisnek és a Duna-völgyének ez a része, a Búbánat-völgy és környéke milyen sűrűn lakott területe volt az akkori királyi köz-pontnak.

Hivatkozom II. Béla király 1138. IX. 3-án kiadott adománylevelére, amelyben a dömösi prépostság adományait növeli és megerősíti.

5.  Dunaszigetek Buda közelében
 

A falvak neveinek nagy része a hibás lejegyzések ellenére ma is értelmezhető; Cuppan (Koppány), Atilla, Obad (Abád), Geysce, Geysa (Gézafalva), Doboz, Damag, Dimis (Dömös), Hedekcut (Hidegkút),továbbá Ypul (Ipoly folyó), Damasa, Bela patak, és a meglepő közlés: „TISZA /Ticiam  (sic) mellett GEYSA faluban⁴”

II. Endre királyunk 1212. évi oklevelével visszaadja a budai káptalan jogosítványit s egyben megállapítja a káptalant meg-illető budai terület határait;- Buda és Hévíz között a völgy széléig,…Wzahashege (Vashegy, Vasarc?), Morolhel-(hegy), Chemarkw (Szamárkő), Verhardy szeglet, Guerchey szőlők és falu, Hyges-hegy alá (Hegyes-hegy), felmegy a PILIS-hegynek mondott hegyig, leereszkedik az esztergomi nagy úthoz majd felemelkedik a Tebewra (Tebesere) hegy derekáig, aztán három faluval, úgymint, Meger (Megyer) és a két Pazanduk (Passanduk) faluval jut le a Dunáig⁵.

A török 1526-tól kezdve több alkalommal is pusztította a Pilis területét, őslakosságát kiirtotta. E korszak lezárultát követően (1686-tól) a Habsburg hatalmi érdek tovább pusztította e számunkra fontos területet. Több ezer éves várait, véderőműveit felrobbantotta és a kultúra nyomait is eltüntette a királyi Pilisben, majd idegen népeket telepített le a Duna mentén, a Pilis hegyei közé, a völgyekbe.

6. Madaras-kő Szt. Mária sziget

Kimondható, hogy ugyanaz az „eszme” működött közre ebben a kétoldali pusztításban, amely történelmünk egy későbbi rövid szakaszában feloszlatta a magyar szerzetesrendeket; -a Pálos rendet és a pozsonyi domonkos rendi nővérek rendjét, relikviáit lefoglalta, megsemmisítette, Szent Margit márvány-koporsóját összetörette. A nemzet koronáját - kontár módon – átalakítatta, és ez által azt átprogramozta.

Támadást indított a magyar nyelv, a nemzeti tudat, a történelmi emlékezet ellen és ehhez felhasználta a későbbi Magyar Tudományos Akadémiát (1854) és a közoktatás intézményeit. -És e tarthatatlan folyamat még ma is érezteti hatását.

De hadd köszönjek el a következő sorokkal, amelyek Árpád-házi Szent Margit verses zsolozsmájából valók (1276-1320 között keletkezett):

Vetráb József Kadocsa