Visszalépés a portál Főoldalára

Csak törpe nép felejthet õs nagyságot,
Csak elfajult kor hõs elõdöket,
A lelkes eljár õsei sírlakához,
S gyújt régi sírnál új szövétneket.

(Garay)

 
Beküldő neve
webmester
Beküldés időpontja :
2008.07.08. 16:14
Elolvasva
779
   Szólj hozzá ehhez a cikkhez! 

Vetráb József Kadocsa

Témacsoport: Pilis. A rejtőzködő történelem

Sicambria, Ős-Buda, Alba …

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

„A magyar nemzeti hagyomány mindig egyféleképpen beszélt,
 csak a krónikások értették meg
különféleképpen..."


 (Sebestyén Gyula)

Eoque Arpad Zuatapolug cum ceteris Hungaris, ut superius dictum est, debellato et occiso castra fixit in monte Noe prope Albam, et ille locus est primus, quem Arpad sibi elegit in Pannonia, unde et civitas Alba per sanctum regem Stephanum, qui ipso processit, fundata est ibi prope.

„Amikor Árpád a többi magya-rral együtt, miként fentebb el-mondtuk, harcban legyőzte és megölte Zuatapolug-ot, tábort ütött Noe hegyén Alba közelé-ben. Ezt a helyet választotta Árpád először Pannóniában, s szent István király, aki tőle származott, ezért alapította ennek közelében Alba váro-sát.”

(Barsi János)

 

A Kálti Márk által kalligrafált és iniciálékkal képírt Képes Krónikából vett idézet értelem-szerűen egy hegyekkel és völ-gyekkel szabdalt földrajzi térség felé indítja el a figyel-mes olvasót, mert ne legyen kétségünk a nyelvi fogalmazás pontosságát illetően, amennyi-ben a krónikás Noé hegyét említi, a hegy fogalmát jeleníti meg lelki szemeink előtt, és nem egy bírtok testet Székes-fehérvártól dél-keletre, aho-gyan azt Csánki Dezső a „Magyarország történeti föld-rajza a Hunyadiak korában” című munkájának III. köte-tében – meggyőződésem sze-rint jó szándékkal, ám tévesen - közli.

A Kárpát-medence központi sacralis területe; a Pilis, amely-nek kutatása a XX. század első felében megújult érdeklődéssel kezdődött el, majd új lendületet vett a századvég idején. Ide ve-zetnek el bennünket a Nagy Lajos királyunk részére készült Krónika ábrázolásai; a magya-rok második bejövetelének képi megfogalmazása, a Nagy Ég /AN-GAL/ alatt végzett szertar-tások királykoronázási (?) ké-pei.

A Turul-nemzettség szent királyainak – akiknek eleit még LU-GAL-nak hívták a régi nyel-ven - cselekedetei, élettörté-netük igazán fontos mozzana-tai; királybeavatási-, koroná-zási, fény felszabadító szertar-tásai, vadászatai itt zajlottak e kitüntetett tájon DUN-a isten ölelésében.

Oláh Miklós - a későbbi esztergomi koronázó érsek - „Hungária” című művében (1533), a következő sorokkal utal a királyi központ fekvé-sére:

Az erdős hegy, amelyet a vár nevén neveznek, (Marostól, melyet az időben németek laktak) a Duna szemközti partján nyugat felé két hazai mérföldre (1 magyar mérföld= 8354 m) húzódik. Közepén van Dömös prépostság, tekintélyes és jövedelmező, figyelemre méltó hely. A Duna partjára néz és körülbelül a hegyláb szélén van egy másik királyi palota ezt gyönyörű kert és az esztergomi érsek vadaskertje veszik körül, Esztergomtól egy olasz mérföldre fekszik. Innen emelkedik az a hegy – a lejtőin szőlős kertek húzódnak -, amely Esztergom vára és városa fölé magasodik.”

Visegrád, Kékes (Szent Lá-szló-hegy), Dobogókő, Do-bogó-hegy, Vaskapu és Esz-tergom határolja ezt a belső területet. Egyre valószínűbb, hogy itt lehetett a sicamberek két népe közül az egyik; a pannóniai ág (les Hongres) által alapított ősi város: Sicam-bria, Attila városa, Bvda Vetvs, Alba Ecclesia és Alba Regia az árpádiak fényes koronázó és temetkező városa. Pap Gábor művészettörténész a Pilis szin-drómához kapcsolódó „mag” elmélete is, mintha ezt támasz-taná alá

 Ezért ért váratlanul és ejtett zavarba az a bejelentés, és az ehhez kapcsolódó „argu-mentumok”, mely szerint a „mag” külső szélén; a szent-kereszti medence bejárati ré-szén, az Ezüst-Kevély mellett, néhány km-re Budakalász településtől, a kőbánya felett egy fenyves borította domb-tetőn (274 m tengerszint feletti magasságban) dr. Lánszki Imre geológus megtalálta azt a rom-területet, amelyet először Attila váraként, majd Ős-Buda vára-ként azonosított. Időteltével Alba Regale neve is felmerült egy itáliai grafika kapcsán e térséghez csatoltan. Az eredeti metszettről Bradák Károly is részletesen ír „Fehérvár-Fehér-folt” című rendkívül pontos, nagy tárgyi tudásra alapozott,  feltáró jellegű könyvének 18-20. oldalán (4 -5 kép).

 Megtaláltatott-e a királyi város, az attilai székhely?

Ennek felderítésére, mint a Pilis története és szakrális föld-rajza iránt érdeklődő lény, fel-szerelkezve digitális kamerám-mal, elindultam a mondott terep felkutatására. -Virágzásba fordult cserjék, fák intettek dia-dalittasan a smaragd színű - a földút martjáig futó - borzongó vetések felett.

A budakalászi kőbányát jobb oldali irányba elkerülő turistaúton juthatunk el a célun-khoz.

A fenyves és a sűrű, tövi-ses bokrok - borította domb-oldalon felkapaszkodva, kőzú-zalékon, nagyobb faragott kö-veken akad meg a szemünk. Elszáradt, halott ágak reccsen-nek talpunk alatt fájdalmasan beleroppanva az ünnepélyes csendbe.

Meglepően sok -a Pilis ezen a területén megszokott mészkő-szikláktól eltérő- vulkanikus kőzetalapú emberkéz emelte falmaradvány, amelyek a tetőn rendezett alakban, talajba sü-ppedten, sérülten és megtörten is belső tereket, földbe mélyedt rég-volt udvarokat ölelnek.

  Itt-ott a rakott fal magassága elérí a 2,5 - 3 métert. Érdekes megfigyelni az építés mikén-tjét; főleg kötőanyag nélkül rétegesen egymásra illesztett megmunkált kövek alkotják a felépítményt szemben a pilisi királyi központ forrasztott- vagy olvasztott-kő techniká-jával. Emitt egy dísztelen kő-trónusra emlékeztető marad-vány, amott egy félbehasadt, vésővel, pöröllyel megmunkált őrlőkő vonzza a tekintetünket.

Megtalálható itt korunk szeme-te is: eldobott üres- és törött sörösüveg, csokoládépapír.

A keleti oldalon ereszkedem le a dombról, elhagyva a to-vább élő múltat, ’mely a jelenbe kövesült.

A gyöngyfényű nap, félénken sejlik át a szürke felhőtakarón.

Az út lábánál, a kis fenyő-liget szélén töredezett határkő áll; a két őriző köve.

Sicambria, Etzilburg, Buduuar?

A romterület nagyságából, földrajzi fekvéséből, környe-zetéből adódóan – nagy valószínűséggel – állapítható meg, hogy saját korában a jelzett váracska a Pilis belső területét, a magyarság szent, szellemi központját; körszen-télyeit, annak külső védelmi vonalának részeként; kis számú őrkatonasággal, őr-várként védte az Észak-déli irányba folyó Duna-ág felől érkező esetleges ellenséges támadás, és behatolás ellen.

A Pomáz feletti Kőhegy tetején (374,9 m) sokkal nagyobb és jelentősebb vár nyoma található kitűnő rálátással a mai Pest és Göd határolta területre.

A Duna vonalán tovább-haladva, a Szentendre feletti Nyerges-hegy (558,1 m)csú-csán - az ebbe a sorba illesz-kedő – legközelebbi őr-várnak a nyomai mutathatók ki.

2. ábra Határjel

1. ábra Kopasz-hegy az Ezüst-Kevély mellett

3. ábra Falmaradvány

4. ábra Várdomb keleti oldal

5. ábra Az erődítmény falai

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>
 
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.

Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)


Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Írd be ide a fenti képen látható kódot. A a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat




 
FÓRUMOK
ELÉRÉSEK
POLGÁRI KÖR (FB)
FOTÓALBUMOK
REGISZTRÁCIÓ

5090/296 | 14


Keresés honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:



 
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

 GYÖNGYÖSI POLGÁRI KÖR (FB)
 
 
Tovább a megrendelő oldalára

 

Unsoft.hu


@ webmester

@ szerkesztő
 
  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  ENNEAGRAM önismereti rendszer
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Meglátások
  Ősmagyar nyelvek
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  Szekeres Sándor: Ringsted utca története röviden
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Unsoft.hu
  Egyszerű játékok a sakktáblán
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 

ONLINE CHESS SCHOOL
AND MATERIAL
COLLECTIONS

ONLINE
SAKKISKOLA
ÉS ANYAGGYŰJTEMÉNY

 

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.