Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
6972
látogató!
Ma  255,
ebben a hónapban
600 látogató volt.
Jelenleg
1 regisztrált tag
és 10 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 
Beküldő neve
webmester
Beküldés időpontja :
2008.07.08. 16:39
Elolvasva
347
  Nyomtatható változat    Szólj hozzá ehhez a cikkhez! 

Vetráb József Kadocsa

Témacsoport: Pilis. A rejtőzködő történelem

Andorás-kori nyelvemlékünk II.: ANDRÁS-KORI Ó-MAGYAR IMA

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

   Anno Domini 1842 Szent György havának utolján, amikor a futkározó kölyök-szél lába bele-belebotlik a sarjadó vetések száraiba és tovanyargalva a gyümölcsösök fehér-rózsaszínbe öltözött kényeskedő fái közé, virágszirmot szakít magának, Literáti Nemes Sámuel uram Pesthről útra kelt vala Poson várának irányába a' német-ajkú népek városai felé. Mi okból indula el - rokonlátásra vagy üzleti vállalatból? - ezt már nem jegyezte volt fel a krónikás pennája. Elég annyit megjegyeznünk, hogy Klagenfurt városában kezében akadott vala egy brevárium könyvecske, melynek elő - és hátlapja összvetartozó, vékony bőrhártyával vala boríttatva, s rajta régi írások. Sámuel uram, ki tapasztalt embere vala a' régi tárgyaknak, levén régiségkereskedő, megfuttatá szemeit az írások latin bötüin és látá, hogy az ki hátul vala; deákul vala. Úgy ám, de az előlap írásának sorait érdemes kibogozni, mert azok világos értelmet hordozának; „O Jezus zent maria azzuna hyweuc ysten rontha papa ur ellennch..." -hiszen, ez a magyariak nyelvén íródott vala a' régiek szavaival - gondolá nagy izgalommal magában, de orcájára az unottság lárváját terítvén látszólag kelletlenül forgatá ujjai között a' kincset, azért, hogy ára ne menendjen a' csillagok magasába, hanem a' földön maradjon, mint a' sebzett szárnyú vadgalamb. Végül megalkudván kifizette vala, és a breváriumot hazai földre hozá, oda ahonnan írása származott.

Eddig tart a legrégebbi, kontextusában összefüggő magyar nyelvemlék feltalálásának története.

Literáti úr régiségboltjának hátsó traktusába vonul szabadidejében és az ó-magyar szöveg föléhajolva megpróbálja értelmezni azt. Ameddig képes reá úgy őrzi a titkát, mint fösvény az aranyait, de két év leforgása után 1844-ben a „Századok” című tudományos folyóiratban Szabó József úr közli a nyelvemlék szövegét és Literáti olvasatát, -ami hiányosnak és hibásnak bizonyul- így irányul a közvélemény s a tudományos világ figyelme az ima felé.

A két nagyhatalom fegyveres ereje révén vérbefojtott szabadságharcunk után a MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁNAK még volt néhány szabad éve az isteni kegyelem okán, ezért nem engedte feledésbe merülni eme becses nyelvemléket; 1850. január 23-án Jerney János akadémikus a hatóság engedélyét bírván, hatósági felügyelet mellett lefejti a könyvecske fedlapjairól az írásokat tartalmazó hártyát és bemutatja az Akadémiának kijelentve, hogy annak valódiságát bárkivel szemben kész megvédelmezni (1).

A következő megjegyzendő évszám az 1854. évi.

Ekkor jelenik meg nyomtatásban Jerney János munkája, ’mely az alábbi címet viseli; „Magyar Nyelvkincsek az Árpádok Korából” írója ebben a tanulmányában közli a saját olvasatát archaizált betűátirattal.

Azonban később látni fogjuk azt, midőn megismerjük az első ima szövegét, hogy eme tudós urak olvasata, miért nem lehetett teljes és miért találhattak benne zavarba ejtő szavakat, sőt egy teljes - akkor még nem értelmezhető- mondatot is.

Az András-kori ima szövegét, az azt teljes terjedelmében megjelentető, Badiny Jós Ferenc könyvéből idézem(2) kiemelve a jelzett mondatot; ”O Jezus /és/ zent maria azzuna hyweuc ysten rontha papa ur ellennch bodug leo papa urc megwacyttuac nhelveun choncittiac uodalum waguc bacun futua hazuktual zeles feuldun zaranduglu zeghen nypec /és/ prasbytrucut fuul vur turcuan fuithou couruc-grazdua lufuu: Wutu peccis lughala toran munhi ni zobathaya heu gehnahabul Step lughalu ur fouguaia zenthiel ur ysten odutt wola gymultstul zent urzagnuc nagh pannona leun chinus cert paradisa muncchu wan felduc yse – wiz foulua angheluc eurec wulu hotulmual – horogtoul papa urunc zenti ieleus andoreas ur uthoya hyweuc azen /és/ amen.

 – A kiragadott mondat megfejtésével Dr. Novotny Elemér a megelőzően már idézett dolgozatában(3) foglalkozik kiemelve azt a tényt, hogy a nyelvemlékben található teljes mondat, csak a tudományos körökben „sumírnak” mondott nyelv szószedeteivel és nyelvi törvényszerűségeivel értelmezhető.

Érvelése a nyelvemlék valódisága mellett helytálló; a hártya kormeghatározása, eredetinek elismerése, továbbá az, hogy az 1842-ben fellelt nyelvemlék olyan kifejezéseket tartalmaz egy akkor még ismeretlen mezzolitikus nyelven, amit abban az időben (1855-1869) még nem fejtettek meg s fedeztek újra fel, kizárja a hamisítvány lehetőségét. Az ima szövege kulcsot ad keletkezésének időpontjára vonatkozólag (1046-1047), ezt az évszámot a latin nyelvű ORATIO is megerősíti, amely a bőrhártyán olvasható („ut rex noster neoelectus Andreas…”). Tudjuk, hogy Katolikus Endrét 1046 végén koronázták és ékítették a királyi méltóság jelvényeivel azt követően, hogy a „magyari nem” megaláztatására, idegen nemzetnek (teuton) alávetésére törekvő és ezt végbevivő királyi önkény ellen Vata főúr vezetésével fegyvernek erejével fölkelt a nemzet, s ez az első kuruc szabadságharc megdöntötte a „német” Péter rémuralmát. – Ez a jelző a meglepetés erejével hathat reánk, de figyelmesen elolvasva az ima sorait így találjuk benne; couruc-grazdua lufuu: Wutu peccis lughala.

András erős kézzel fordul szembe a szkíta ősvallás visszaállítását is célként kitűző fegyveres mozgalommal és annak vezetőivel. Ha Levente - „Andoreas” bátyja - nem hal meg oly’ „hirtelen” az ő királysága valóra válthatta volna ezt a célt.

Mi része lehetett benne a későbbi királynak ez nem bizonyítható, de hogy, minden eszköz, ’mely a hatalom megszerzéséhez és megtartásához vezet nem volt idegen tőle, - ismerve András pályafutását - az már elmondható, gondoljunk a fondorlatos „korona-kard esetére” öccsével, Béla herceggel. Kálti Márk Képes Krónikája ismerteti eme nehezen viselhető, és élhető korszakát a magyar történelemnek.

Arra biztatnék minden magyar olvasót, forgassa e lapokat!

Rátérve dr. Novotny mondatelemzésére vegyük szemügyre az alábbi táblázatot, amely meg fogja világítani elménket eme „protomahgar” mondat értelmét illetően;

grazdua lufuu: Wutu peccis lughala toran munhi ni zobathaya heu gehnahabul”

a sumír archetipus;

GAR. AŠ. DU. A /LU. PU. GU./WU. UTU./ PE. EG. GI. IŠ./ LU. GAL. LA./TUR. AN./ MUH. UN. HI./ NU./ ŠU. BAD. DU. A. HA./ GI. HU./GE. HIN. NA. HA. BU. LU.

 


1.      táblázat

Összehasonlító Etimológiai Táblázat dr. Novotny Tanulmánya alapján

ssz.

latin lejegyzés

sumír prototipusa (ősalakja)

jelentése

1.

grazdua

GAR-AŠ-DU-A

garázda /felforgatást csináló, felforgató

2.

lufuu

LU-PU-GU

főember

3.

Wutu

WU-UTU

Napisten embere

4.

peccis

PE-EG-GI-IŠ

főúr

5.

lughala

LU-GAL-LA

királyi

6.

toran

TUR-AN

Égi törvény

7.

munhi

MUH-UN-HI

Mennyeknek

8.

ni

NU

ne

9.

zobathaya

ŠU-BAD-DU-A-HA

szabadítsa meg

10.

heu

GI-HU

tüzes, / hő, heves, forró

11.

gehnahabul

GE-HIN-NA-HU-BU-UL

alvilágból

 


A szövegegység fordítása mai nyelvünkre: „A garázda főembert (lufőt); Watát, a királyi főurat, a mennyek törvénye ne szabadítsa meg a tüzes gyehennából!”

Érdekességként kell megjegyeznünk, hogy a gyehena szó szinonimái (rokon értelmű szavai) között; KUR-NU-GE-A= „a vissza nem térés országa”, KUR-HAL-LA = „a pusztulás országa”, KUR-PA-GUL = „a setétség országa”, ott találjuk a semita-akkád eredetű ARAL kifejezést is, ami elvezethet a Kaspi tótól keletre fekvő ARAL tó névadásához; „Halál vize” szemben a népmeséink „Élet vizével”.

Írásaimban Dr. Novotny Elemér dolgozatai alapján mutattam be a két legfontosabb, és legrégebbinek találtatott irodalomtörténeti nyelvemlékünket. A kronológiai sorrendet figyelembe véve az I. András-kori ima szövege kilenc évvel korábbi időpontban született, mint a Tihanyi apátság alapító oklevele (1055). Az előbbi nyelvemlék nyelvezetét tekintve, mindkét rétege magyar nyelvű, míg a királyi oklevél, mint hivatalos okmány, alapnyelve latin és a benne található un. „szórványok” őrzik a magyar nyelv akkori és egy régebbi archetipusát.

Rávilágítottam arra az irodalomtörténeti tényre, hogy az András-kori ima a legrégebbi teljes, összefüggő textust tartalmazó magyar nyelvű nyelvemlék szemben a ma is hangoztatott Ó-magyar Mária siralommal, amelynek korát a XII. század végére, Imre Turul-nembéli királyunk regnálása idejére keltezik.


 
    

  
 
<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>


Az aktuális ' Pilis. A rejtőzködő történelem '   téma valamennyi cikke
  
Vetráb József Kadocsa :  TÚR, TURA, TURUL ...
Vetráb József Kadocsa :  Az Árpád-kori Buda és környéke ...
Vetráb József Kadocsa :  Nyulaknak-szigete ...
Vetráb József Kadocsa :  Sicambria, Ős-Buda, Alba … ...
Vetráb József Kadocsa :  Andorás-kori nyelvemlékünk I.: A Tihanyi alapító oklevél ...
Vetráb József Kadocsa :  Andorás-kori nyelvemlékünk II.: ANDRÁS-KORI Ó-MAGYAR IMA ... Ezt olvasom!
Vetráb József Kadocsa :  Trójaiak, Szikamberek, Szikánok, Frankok… I. ...
Vetráb József Kadocsa :  Trójaiak, Szikamberek, Szikánok, Frankok… II. ...
Vetráb József Kadocsa :  A MÁSODIK MOHÁCS ...
Vetráb József Kadocsa :  Királyok Völgye ...
Vetráb József Kadocsa :  Hunyadi Hollós Mátyás Egyeteme ...
Vetráb József Kadocsa :  Hollós Mátyás vén Budája… ...
Vetráb József Kadocsa :  A Pilis kapuja (fotóalbum) ...
Vetráb József Kadocsa :  Királyvölgy és Hortobágy (fotóalbum) ...
Vetráb József Kadocsa :  Ősbuda - Mátyás-kori Buda romterületének környékén (Fotóalbum) ...
Vetráb József Kadocsa :  Ősbuda elővára: a Turul-vár romterülete (Fotóalbum) ...
Vetráb József Kadocsa :  Faragott kőtöredékek a Szt. András kolostor területén a középkori Kékesen és környékén (Fotóabum) ...
Vetráb József Kadocsa :  ISTER.GAM, Szent Mihály hegye és környéke (Fotóalbum) ...
Vetráb József Kadocsa :  Atilla és párducos Árpád városa: Szikambria I. ...
Vetráb József Kadocsa :  Atilla és párducos Árpád városa: Szikambria II. ...
Vetráb József Kadocsa :  Szent erdeinkben ...
Vetráb József Kadocsa :  Milyen volt Mátyás király egyeteme ...
 
    

  
 

Eddigi hozzászólások:

A cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára =>


 
    

  
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.
Ne feledd: azok a szavak, amelyekkel minősítesz valakit, többet mondanak rólad, mint akiről beszélsz!
Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)


Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)



 
    

 
Generálás ideje: 0.05 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
26 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 6972 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:180
Látogatók összesen 1794 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
david
Aranka
Etelka
Kollarne
Antonin8