Visszalépés a portál Főoldalára

Csak törpe nép felejthet õs nagyságot,
Csak elfajult kor hõs elõdöket,
A lelkes eljár õsei sírlakához,
S gyújt régi sírnál új szövétneket.

(Garay)

 
Beküldő neve
webmester
Beküldés időpontja :
2008.07.08. 16:53
Elolvasva
1534
   Szólj hozzá ehhez a cikkhez! 

Vetráb József Kadocsa

Témacsoport: Pilis. A rejtőzködő történelem

Trójaiak, Szikamberek, Szikánok, Frankok… I.

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

„ahh(a)=ada=tta aladi // awinta Wilušadi "


Amidőn a tengerről, Wilušašból eljövének...


(Ištanuwa város szertartási szövegei között fennmaradt
egy a XVI. században keletkezett rituálé részlete.)

„A frankok kihaltak”-jelentette ki Marie-Paule, amikor Gallia nem is oly’ rég kori történetébe kalandoztunk szavaink szárnyán repülvén át azt a tizenöt századot, amit egészként, a maga teljességében áttekinteni – a történetírás áldatlan tevékenysége következtében – nagyon nehéz, egyesek számára, neveltetésük következtében, szinte lehetetlen.

 – A frankok…kihaltak…-visszhangzott bennem e rövid, de baljós mondat-rezgés, de kisvártatva átvette a helyét a következő archaikus görög idézet dallama; „Oiontai eidenai ti méden oidotesz.” – „Úgy vélik(az emberek), hogy tudnak valamit, pedig nem tudnak semmit.”- mondatta egy élet tapasztalata Szokratésszel.

Az teljességgel elképzelhetetlen, hogy egy olyan életerős, szakrális hagyományokkal és történelmi alkotmánnyal rendelkező, erős társadalmat alkotni képes, oly’ megpróbált katonai erővel bíró nép, mint a száli-frankok, akik meghonosították a szakrális királyságot (Reges Criniti) a mai Franciaország északi területein, s amelyet a mai napig is Frank-birodalomnak (Frankreich) hívnak a keleti frankok leszármazottai; a rajnai németek – szemben minden természeti törvénnyel – kihalt volna.

Vonjuk vizsgálat alá a kérdést, kik voltak a frankok, milyen utat jártak volt be, amíg feltűntek Gallia északi területein a Krisztus utáni V. század elején.

A trójai identitástudat erősen tartotta magát évezredeken keresztül a francia politikai nemzetben, egészen addig, amíg a szakrális királyság jelen volt Európa közepén. Jean Lemaire a gueldre származású francia költő és énekes az 1510-es évek elején a magyar, francia és a török nép közös trójai eredetét hangsúlyozza kiemelvén azt, hogy a két előbb említett nép jézushitű, míg a törökök oszmánhitűek.

Majd a későbbiekben látni fogjuk azt, hogy a magyarok, és a „francok” származásának közös eredete Tróján túlmutat, abba a korba vezetvén bennünket, ahol egyetlen ősnép található; - a Szkíta - egyetlen közös nyelvvel (glotta), amelynek számos változatát (dialektosz) használták az egymás közötti érintkezésben.

A Trója „Saga”

A trójai eredetmondára –mint létező hagyományra - utal a Méroving korszak VII. századi krónikása Frédégaire, aki lejegyzi a maga korában Priam király, a frankok első királyának, történetét Helénával (Homérosznál Priamosz helyett Párisz szerepel ebben a történetben, ebből is látható, hogy Frédégaire a népemlékezet útján fennmaradt mondát közöl függetlenül a görög történetírótól). Leírja; - „Priam után Friga idejében két csoportra oszlottak a „frankok”és az egyik csoportjuk Macédoniában telepedett le, és az őslakosokkal összeolvadva együtt alkották a makedón népet. A frankok másik csoportja kijővén Phrygiából, űzetvén régi hazájukból, számos területen vonultak át asszonyaikkal, gyermekeikkel egyetemben. Maguk közül királyt választottak, akit Francionak neveztek. Az ő neve után neveztettek „Frankoknak” Ez a Francio, elhagyva a Kis-Ázsiai részeket, a ma Európának nevezett földrész belsejébe vezette népét és a Tengermellék – Rajna –Duna által határolt területen telepedtek meg.”

Krónikája egy másik lapján Frédégaire hivatkozik még egy V. századi krónikás adatára, aki emlékezetünkbe idézi a frankok egykori királyát, aki szintén a Priam nevet viselte és Kr. u. 382-ben uralkodott.

Trója

A trójai háború az ókori hellén irodalomban Homérosz Illiászában vált az utókor számára ismertté. Sokáig a kiváló elme játékának tartották egészen addig, amíg Schliemann német régész fel nem tárta a kékellő Égei Tenger Kis-Ázsiai partvidékén, a Boszporusz mellett, fekvő várost a XIX. század második felében. A lineáris B írás megfejtése (1852) lehetővé tette a térségre vonatkozó ismeretek megszerzését.

Az ókori keleti forrásokban az ékírással jegyzett, fennmaradt adatok közül az i.e. XVI-XIII. század, hettita nyelvű agyagtáblái informálnak bennünket teljes hiteleséggel, a mai elnevezéssel; trójainak (troié /ógörög) mondott nép hazájának fekvéséről, katonai szövetségeseiről, rokon népeiről és nyelvi hovatartozásáról.

A hettita forrásokban gyakran szerepel a trójai királyság fellegvárának elnevezése: WILUŠAŠ (hittita)=(w)ILIOS (Iliász) továbbá magának a városnak TRUWIŠAŠ (hittita) TRUIA (Troié = Trója) neve. Erről a városról azt tudhatjuk meg, hogy I. Tudhaliyaš hettita nagykirály alatt (kb. Kr.e.1420-1400) egy AŠŠUWAŠ nevű (jelentése; Lovas Vidék) országnak volt része, ami a mai Északnyugat-Kisázsia vidékeit foglalta magába. Ez az elnevezés előbb – az ógörög nyelv törvényszerűségeit figyelembe véve – ASSUA, majd Ázsia néven egy földrészre vonatkoztatva maradt volt fenn a geográfiában.

A trójaiak kereskedelemmel és nagyállattenyésztéssel foglalkoztak. - Nem lehet véletlen, hogy Homérosz  
„lónevelő”, „lófékező” trószokról; trójaiakról tesz említést. - Városuk neve a görög Wilioszból származó „Wiry” formában őrződött meg III, Amenhotep fáraó egy égeikumi kereskedelmi útvonal helységeit feltüntető listáján. Katonai értelemben Trója jól felszerelt, gyakorlott haderővel bírt, mely’ része volt a Nyugat-Ázsiai rokonnépek jól működő katonai szövetségi rendszerének. –

Ismeretes, hogy Alakšanduš, Wilušaš, azaz Trója királya és a hettita nagykirály; Muwatalliš között katonai szerződés köttetett Kr.e. 1280-ban s ennek a katonai együttműködésnek volt a próbaköve az öt évvel később lezajlott Qades-i ütközet (1275), ahol a kor két ismert nagyhatalma; - a hettita birodalom és Egyiptom hadereje feszült egymásnak. A hettiták oldalán részt vettek a lükkök és a dardánok is.

Homérosz felsorolja a trójaiak szövetségeseit, akik részt vettek a hellének elleni honvédő háborúban; - dardánok,– lukkok (lükkök, országuk neve: Lukkaš) – károk – maionok (méionok) – mysök (kéteioszok) – plaiák (paphlagonok), pelazgok (pelaszg) – thrákok - kikonok -frígek (phrügek), ...stb.

Tisztán látható az a tény, hogy a görög városállamok haderejével szemben felsorakozott a Kis-Ázsia nyugati része által lakott minden ország hadserege. Felvetődik a kérdés; mi volt a tét, a trójai háború valódi célja?

Nem járhatunk messze a valóságtól, ha arra gondolunk, hogy a valódi cél, az Égei tenger feletti hegemónia megszerzése, a további görög terjeszkedés biztosítása volt a Kis-ázsiai partvidék vonalában.

Ennek útjában állt a gazdag Trója.

Tróját lerombolták a Kr.e. XII. sz. derekán.

Szikamberek

A lakosság nagy része elmenekült és a Kis-ázsiai pelazgok népcsoportjával egyesülve új népet alkotott; a bebrysz népet, akik erőt gyűjtvén átkeltek a Boszporuszon és Thrákián keresztül elérték a mai Makedónia területét, ahol a Kis-ázsiai pelazgok egy része a görögországba már korábban beköltözött pelazgokkal elegyedve letelepedett.

A szikánok, ismertebb nevükön szikamberek vagy ahogy Francio (Francion) nevű királyuktól nyert későbbi népnevükön nevezték; „frankok”, két nagy csoportra válva folytatták vándorlásukat.

A szikamberek első csoportja tengeri úton elérte Itália legnagyobb déli félszigetét, Sicaniát (Sziciliát), majd északnak tartva a félszigeten Rómát, Treviso-t majdan átkelvén a déli Alpok láncán jutott be Gallia déli részeire. Érthető okokból minden területen, ahol útjuk folyamán elidőztek várost alapítottak – emlékezve az ősi városra - a Trója nevet adták neki. Ezért is követhetjük nyomon a térképen az exodus útvonalát; Trogir a napfényes dalmát tengerparton, Trèves (németország), Treviso (olaszország), Trogen (Svájc), Troyen a Meuse folyó partján, az Aube-on Trouan és Troyes.

Érdekességként jegyzem meg, hogy a Pireneusokban még mindig létezik a bébriszeknek egy kis népcsoportja, mely közösség területén fekszik a Trója (Troie) nevű falucska.

˜

  
        
<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>
 
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.

Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)


Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Írd be ide a fenti képen látható kódot. A a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat




 
FÓRUMOK
ELÉRÉSEK
POLGÁRI KÖR (FB)
FOTÓALBUMOK
REGISZTRÁCIÓ

10710/209 | 16


Keresés honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:



 
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

 GYÖNGYÖSI POLGÁRI KÖR (FB)
 
 
Tovább a megrendelő oldalára

 

Unsoft.hu


@ webmester

@ szerkesztő
 
  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  ENNEAGRAM önismereti rendszer
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Meglátások
  Ősmagyar nyelvek
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  Szekeres Sándor: Ringsted utca története röviden
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Unsoft.hu
  Egyszerű játékok a sakktáblán
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 

ONLINE CHESS SCHOOL
AND MATERIAL
COLLECTIONS

ONLINE
SAKKISKOLA
ÉS ANYAGGYŰJTEMÉNY

 

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.