Visszalépés a portál Főoldalára

Csak törpe nép felejthet õs nagyságot,
Csak elfajult kor hõs elõdöket,
A lelkes eljár õsei sírlakához,
S gyújt régi sírnál új szövétneket.

(Garay)

 
Beküldő neve
webmester
Beküldés időpontja :
2008.07.08. 17:33
Elolvasva
570
   Szólj hozzá ehhez a cikkhez! 

Vetráb József Kadocsa

Témacsoport: Pilis. A rejtőzködő történelem

Királyok Völgye

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

„Tiszteld őseidet,
mert rajtok keresztül nyertél életet
és örököltél Istent és hazát."


                                (Wass Albert; Hagyaték)

Amikor felhasad az Ég kárpitja és a csillag milliárdok gyémántos fénye felolvad a lángoló hajnal tüzében, felzeng az élő világ , Babba, a sarlós somlyói szűz, megszüli egy fiát, a Világ Világosságát, az Igazság Napját, aki nap, mint nap újjászületik és alászáll, kegyelme által új életet nyer a megfáradt anyag ezen a csodálatos teremtett világon, mikor magyarok, székely-magyarok, csángó-magyarok imádása magasodik az égig, akkor száz mérföldre Észak-nyugatra a csíki hegyek vonulatától, a Pilis kapujában, madárdal köszönti a reggelt.

Mire az újszülött Nap fölhágott a Nyergesre és letekintett az Asztal-kőre, már ott talált a kicsiny tisztáson. A szer megtartása után elindultam alá, a völgybe futó úton. A Mély-mocsár felöl leveli békák vastag hangjai ülték meg a levegőt; érezhető súlyként nehezedett minden rezdülő falevélre, harmatos, borzongó fűszálra. A Kunhalmok előtt letértem a szentendrei erdészet szorgalmi földútjára, amely meredeken lejtett a Király-völgyi kerékpárút szürke szalagjáig.

Északnak haladva folytattam utamat a Baglyas-hegy felé, az út két oldalát nehezen járható meredély szegélyezte. Az égígérő sudár törzsek gyökérzete lépten-nyomon előbukkant a vékony lösz alól. Meg-megállva faggattam tekintetemmel a tájat, fel a Nyerges-hegy völgybe tartó oldalát, a durván ácsolt fakeresztig, és le a csobogó Öreg-víz kékes csillogásáig.

Mi lehetett volna az, ami felkelti a figyelmemet?

Előző felfedező utjaim alkalmával a Nyerges-hegy oldalának középén kanyargó, sárga jelzésű turistaút fölött található forrasztott-kő technikával emelt falmaradványok tömbjeit pillantottam meg, amelyek méreteik ellenére, a természet működésének folyományaként, rejtett módon simultak az ősi tájba, sudár fatörzsek között, puha, élő mohatakaró fedezékében.

Tovahaladva a hegy másik oldalán, közvetlenül a turistaösvényt szegélyező faragott kövek látványából arra következtettem - mint kiderült, igen helyesen -, hogy a Nyerges vonulatán várrendszer nyomai mutathatóak ki.

1. ábra Nyerges-hegyi romterület

2. ábra Falmaradvány

3. ábra Járószint

Ennek a castrumnak a falai a járószintig romboltattak Lipót császár 1702-ben kiadott decrétumára, - nota bene a Rákóczi szabadságharc kitörése előtt másfél esztendővel -, amely elrendelte, hogy minden magyar erősséget, várat az ország központi részein, robbantsanak fel, nyomait tüntessék el a föld színéről, hivatkozva azok költséges fenntartására.

Nézzük meg mit ír Noszlopi Németh Péter; „Az Árpád-kori Buda nyomai a Pilisben” című tanulmányában: „…A török uralom utáni időkben a győzedelmes osztrák császárság úgy tekintette Magya-rországot, mint az osztrákok, a németség legtermészetesebb terjeszkedési területét. Ennek a gondolatnak hívei természetesen igyekeztek minden nyomát eltüntetni annak, hogy Magyarország esetleg az osztrákokénál is magasabb rendű kultú-rával rendelkezhetett valaha. Elnyomtak, pusztítottak minden fellángoló magyar kultúrtörekvést. Már Lipót császár a jelen-tősebb várak felrobbantásával, lerom-bolásával megkezdte a régi kultúrépít-kezések javának pusztítását. Először még a törökök esetleges újabb foglalásainak meggátlása volt a felhozott ok, később, a Rákóczi szabadságharc leverése után, az újabb ellenállási gócok megelőzésének ürügyével pusztították a régi magyar kultúrmaradványokat, majd az 1848-as szabadságharc is újabb alkalom volt erre.”

Igen. Elmondható, hogy ezek célzott rombolások voltak, hiszen nemcsak a várrendszerek, hanem a szakrális építmények, szentélyek nyomait is elpusztították, amelyek egy ősibb típusú, élő kereszténység; az egyetemes (catholicus) vallás és szertartásrend kultikus jegyeit viselték magukon. A Magyar Törvénytár (Corpus Juris Hungarici) I. András király egyik rendeletére vonatkoztatva, latin nyelven, néven nevezi ezt a vallást az alább következő szavakkal; „scytico, gentili et etnico ritu”, ami pontos fordításban így hangzik; „szkíta nemzeti és népi szertartásrend” (1).

Okkal feltételezzük azt, hogy ha a Pilist körbeölelő régiókban; a Káli-medencében, a Bükkben és az Ipoly menti falvakban felismerhetően jelen vannak az átalakított, szentélyekké, apszisokká beépített Árpád-kori kör-templomok, akkor a királyi adminisztratív- és szakrális központ szerepét betöltő Insula Pilisben is jelen voltak a török dúlás és a Habsburg terjeszkedés kora előtt. Energetikai mérés útján még mindig kimutathatók azok a helyszínek, ahol a működő kozmikus energia kijelöli ezeket a szent helyeket.

Baglyas-hegy

E kis gondolati kitérő után térjünk vissza a Király-völgybe, ahol újabb felfedezéseket tehet a figyelmes erdőjáró.  A Pilis védvonalát alkotó várrendszer egyes erősségeinél is szinte tökéletes munkát végzett az osztrák hadmérnöki tudás, az utász csapatok képzettségi szintje és a korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló puskapor. A nyerges-hegyi vár a külső védelmi rendszer sorába illeszkedik a szabad szemmel is jól látható Kő-hegyi - és a Baglyas-hegyi várral együtt védte keletről a királyi Pilist.

A Baglyas-hegy nehezen mászható, meredélyén, a fák takarásában, továbbá a Király-völgy mélyén futó Öreg-víz hegyhez tartozó csúszós lejtőjén a várfalból kiszakított nagyobb maradványok lelhetők fel. Ezek anyagát tekintve, forrasztott-kő technikával készült súlyos, vulkanikus kövekből és kötőanyagukból álló, emberkéz formálta, építmény maradványok.

4. ábra Forrasztott-kövek

5. ábra Falrész


6. ábra Várfalmaradvány

 Vértes-völgy

A Baglyas-hegyet elhagyva a balra kanyarodó kerékpárút mentén juthatunk el a Vértes-völgy bejáratához, szinte észrevétlen búvik meg a felületes szemlélő tekintete előtt, dús növényzet borítja. Ha veszi az ember a fáradtságot, és nehézségek árán felhág a talpa alatt meg-megcsuszamló hegyoldalon, egy kis őr-váracska maradékát szemlélheti meg. A méltóságteljes csend, a táj fenséges szépsége távoli korokba repítheti a kései utódot.

7. ábra Őr-vár a Vértes-völgy bejáratánál

8. ábra A várfal része

9. ábra Őrtorony

10. ábra Erős falak

Követve a Visegrád felé törekvő utat érjük el a Pap-rétet, ide futnak be a különbféle színjelzéssel megjelölt turistautak egymást keresztezve, majd különválva szaporázzák járásukat hegynek föl, völgynek le. Balra erdészház. Kakas kurorékolás, ló nyerítés hangjait hozza a pajkos szél. Jobbra fenn az Urak asztala tekint le ránk teljes méltósággal.

A Kékes

Az erdészlak fölött is hegy emelkedik; a Kékes (590,3 m). - Ma Szent László hegyének mondják az emberek. Vadat rejtő tölgy-és csererdeje van. Vadász-idényen kívül, mellőzve a futóvad szerepét, a kiépített vadászlesek sora előtt, felmehetünk a csapáson és a tetőn kb. 30 méter szélességben és 200 méter hosszan rommezőre lelhetünk, melyet szétszórt faragott kövek jelölnek. A köveken nem látható kötőanyag nyoma. Ebből tudható, hogy nem várfalból származnak.

11. ábra Faragott kő

12. ábra Érdekes faragvány

13. ábra Épületkő

14. ábra Tojásforma csiszolt kő

Mire szolgálhattak a lapidált, vagy  legömbölyített kövek?

Horvátországban, az Isztriai-félszigeten láttam ilyen kötőanyag nélkül egymásra illesztett kövekből épült széles, birtokot elválasztó kerítéseket. - Magasságuk változatos volt; 30 cm-től a két méterig terjedt.

Ismerjük a hely történetét; a Kékes hegyének tövénél, a Kékesi-medence királyi vadászkastélyát IV. Béla király a Boldog Özséb által alapított, legismertebb magyar szerzetesrendnek a Pálos atyáknak adományozta, nem sokkal a rend alapítása után. Ennek az átépített, kibővített rendháznak a fundusát a szentlászlói barokk templomtól 60-80 métere elnyúlva találták meg a régészek. Az adományozásról Gyöngyösi Gergely rendfőnök (1520-1522) pálos rendtörténeti munkájában olvashatunk. Az első,  ismert, középkori oklevél 1291-ben íródott, amelyben a veszprémi püspök által elismert pálos egyházak között szerepel a monostor ily’ módon: „Sancti Ladislai in Kekes”.

Szántai Lajos és Aradi Lajos előadásaiból tudhatjuk azt, hogy a pálos rendházak kiemelt helyen létesültek, olyan helyeken, amelyeknek a működését, működtetését segítették az atyák, ezért feltételezem azt - és ebben nem vagyok egyedül - , hogy a Kékes-hegyen szakrális építmény állhatott.

Mire végzek a kékesi romkert fényké-pezésével, megszólal alant a völgyben a Pilisszentlászló-i templom távoli harangja. - Békesség honol a tájon.

 Lassan szedelőzködve hazaindulok.

õõõõõõõõõõõõõ

                   ab

„Ne légyen az úton múlt-veszejtő homály, Ragyogjon a fényed, repülj Turulmadár!”

 (Szőke István Atilla: Magyarok madara)

 

 

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>
 
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.

Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)


Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Írd be ide a fenti képen látható kódot. A a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat




 
FÓRUMOK
ELÉRÉSEK
POLGÁRI KÖR (FB)
FOTÓALBUMOK
REGISZTRÁCIÓ

10738/237 | 18


Keresés honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:



 
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

 GYÖNGYÖSI POLGÁRI KÖR (FB)
 
 
Tovább a megrendelő oldalára

 

Unsoft.hu


@ webmester

@ szerkesztő
 
  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  ENNEAGRAM önismereti rendszer
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Meglátások
  Ősmagyar nyelvek
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  Szekeres Sándor: Ringsted utca története röviden
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Unsoft.hu
  Egyszerű játékok a sakktáblán
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 

ONLINE CHESS SCHOOL
AND MATERIAL
COLLECTIONS

ONLINE
SAKKISKOLA
ÉS ANYAGGYŰJTEMÉNY

 

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.