Milyen volt Mátyás király egyeteme

Kiigazító széljegyzetek egy neves szerző ismeretterjesztő cikkéhez

„Az igazat mond,
ne csak a valódit"

(József Attila: Thomas Mann üdvözlése)

Az Ősi Gyökér 2008. áprilisi számában megjelent cikk elkerülte volna a figyelmemet, ha a New-York-i székhelyű Magyarságtudományi Intézet honlapján, a világháló jóvoltából nem tűnik fel izgalmasnak tűnő címválasztásával. Az írástest három részre tagozódik fejezetcímeit tekintve: 2008. Corvin Mátyás esztendeje, Mátyás király titkos terve egy 40 ezer fős magyar egyetemről, valamint Bárány Péter titkos drámája Mátyás egyeteméről. Az első két fejezet egyes megállapításaihoz kényszerülök kiegészítést tenni, nem vitatkozva a tanulmány szerzőivel, hiszen a tények ismertetése nem képezheti vita tárgyát a tudományos kutatás egyetlen területén sem. Hangsúlyozni szeretném, hogy célom a kizökkent idő révén reánk ülepedett tévképzetek, gondolati síkon röghöz kötött, kikezdhetetlen ténymegállapítást sugalló, tudatzavart fenntartó eszmék ellen szóljak. Ezen a szinten már nem a közlő személye a fontos, hanem a teremtő ige és az általa létrehozott gondolatfolyam, továbbá annak irányultsága, mert az eszmék felemelhetik a lelket, és tükör által igaz képet mutathatnak, de több síkra tört felületük visszfényével tehetik látszólag torzzá önön arcunkat.

A cikk mögött az a téves állítás búvik meg, hogy a mindenkori Magyarország, melyet koronként hívtak Hunniának, Pannóniának is, Buda nevű vára, királyi székhelye, a ma Budának nevezett város; Budapest főváros I. kerületének területén található.

Idézem az erre utaló vonatkozó sorokat: „Mátyás király Magyar Egyetemének kívánta szentelni a gyűjteményt (Corvináknak elnevezett könyveit, - a szerző.), amit a legújabb kutatásaival igazolt a disszertációján dolgozó Krizsai Mónika SAL programos magánegyetemi hallgató. Feltárta, hogy a nagy királynak volt egy gyűjteménye és 30-40 másolóval működő műhelye a reprezentatív, díszes könyvek számára, de volt egy másik könyvtára is. Épített egy kápolnát a Duna felé néző keleti szárnyon, melyet szerzetesek gondjaira bízott és elhelyezte benne Alamizsnás Szent János, régi, korai keresztény szkíta szent hamvait." - eddig az idézet.

Nagy különbség mutatkozik Mátyás Budája földrajzi helyzetének valódi leírásai és korunk vélt tudása között. Heltai Gáspár (1510-1574) író, nyomdász, prédikátor 1575-ben posztumusz kiadott művének.: „Krónika az magyarok dolgairól", Mátyás királynak nagy dicséreti című fejezetében utal Corvin Mátyás Budájának földrajzi helyzetére. Arról a városról van szó, amelyről, Mátyás király halálát követő harminchat évvel később, 1526. szeptember havának 18. napján, Szulejmán szultán hadinaplójába felvéteti a következő sorokat: „(932. év Zil-Hidzse hó, - a szerző) 10. kedd. Kurbán bajrám ünnepe (annak emlékére, hogy Ábrahám feláldozni készült, fiát, Izsákot). Az állam oszlopai, a birodalom előkelői, a ruméliai és anatóliai bégek mindnyájan a trón elé járultak, és kezet csókoltak a padisahnak. Azt mondják, hogy Buda építése óta és az egyenes ágon leszármazó magyar királyok uralkodása óta Lajos király idejéig 4700 esztendő múlt el. (fordította: Thúry József)

Érzékelhető, hogy nem a mai Budáról, hanem az un. Ős-Budáról, a szkíta királyok ősfészkéről, királyi székváráról, városáról szól a hódító. Erről a Budáról írja Evlia Cselebi török világutazó százharminchat évvel később, amikor a török hódoltság alatt lévő várat ismerteti: „- „...Körülete tízezer lépés; a Kizil szerájtól (Veres palota) az Ova-kapuig kettős, vastag és erős fal van, a többi helyeken egyszeres fal van. De oly tömött és erős építkezésű fal, hogy fölötte két kocsi egymás mellett elmehet és lovakkal dsiridet lehet játszani; ...56 láb széles; erős építkezés ez."  - néhány sorral alább - „...E palotára nézve Gürz-Eliász hegye a magaslat. E magaslatok ellen való védekezés czéljából a palota keleti oldala előtt kettős, erős várfal van. Ezen az oldalon, a nagy bástyák fölött negyven-ötven darab kiálló ágyú van. Ámde Muhabat dombja igazán magaslat s az ellenség a várat mindig arról az oldalról támadja."  -  továbbá - „A Kizil Elma palotájától délkeleti irányba, felülről lefelé a palota alatt elmenvén, kettős erős fal között, tíz darab katonaháznál...A kapun belül egy bástya van, mely az összes budai bástyáknál nagyobb. Gog és Magog bástyáihoz hasonló bástya ez, a mely fölött 500 lovas dsiridet játszhatik...E bástyához hét aga és száz katona van őrségül kirendelve." „E bástyán kívül ...nagy gödör és sziklába vágott széles árok van."

„A Duna partján, Buda völgyében, egy tágas síkon, éppen ezer házból álló virágzó kül-város." ³

A leírásból kitűnik, hogy a királyi palota, ill. vár keleti és nyugati oldalán erősen tagolt domborzat mutatkozott, (hegy) magaslat volt, oly magas, hogy hadászatilag számolni kellett azzal, hogy az ellenséges tüzérség innen löveti a várat annak ostromakor, így erről az oldalról (keleti oldal) a várat kettős, széles fal védte 40-50 ágyúval. Ha Budát keleti oldalról egy hegy határolta, nem lehetett rálátása a Dunára a várbelieknek. A távoli folyóra a várból csak dél-kelet felé lehetett kitekinteni a Duna völgyén keresztül.

Cikkének következő részében a szerző ezt írja Mátyás tervezett egyeteméről szólván: „Ezt hallottam Brodarics István püspektől, kinél vala az egész épületnek jelzésének a képe is". -majd lentebb - „Tehát a tudományos szöveg arra utal, hogy Brodarics István püspökkel tervezgette Mátyás király azt az intézményt, amelyet Buda várban kívánt megépíteni, amelyhez külföldről hívta hazánkba az „írás tudományokban" járatos tudósokat."

Az idézet első mondata helyesen így hangzik: „Ezt hallottam Brodorics István püspektől, kinél vala az egész épületnek jedzésének a képe is". E mondat rögzíti tényszerűen Heltai Gáspár forrásának személyét: Brodarics Istvánt (Stephanus Brodericus) II. Lajos király főkancellárját, aki erre a tisztségre 1526. március 11-én emeltetett és 1526. augusztus 29-ig, a mohácsi csata elvesztéséig viselte. Több, mint valószínű, hogy Mátyás király jedzete, mai értelemben tervrajza,  II. Lajos kancelláriáján került a kezébe és maradt birtokában hátralévő élete folyamán. A mondatban szereplő egyházi stallumra utaló címzés alapján Heltai Gáspár (1510-1574) találkozása a püspökkel 1529 utánra tehető, amikor is az megmutatta neki a szóban forgó tervrajzot. Brodarics István születésének idejét több forrás másként jelöli (1470 k, 1480, 1490) feltehetően az 1480 év állja meg a helyét, mivel a XVI. század elején Pádovában tanul, ahol 1506-ban doktorált kánonjogból. Kancellárista, szerémi püspök, főkancellár, pécsi (1532), majd Váci püspök (1537) haláláig (1539). A fentiekből érthető, hogy Mátyás királlyal együtt nem tervezgethette a Buda alatti universitas városát, hiszen a király halálakor csak tíz éves gyermek lehetett.

Térjünk át a fenti tanulmány következő idézetére mely szerint: „Az öt kerengős, vagyis ötemeletes kerek építményt a föld alatti széles alagúttal akarta összekötni a kisebbik piaccal, ahová a doktorok, és magiszterek lakásait tervezte, az infrastruktúrával."

Idekívánkoznak Heltai erre vonatkozó mondatai: „ (Mátyás) úgy akarta az épületet rendelni, hogy mindenik piacról bólt alatt általmehetnének a kamorák közett a kamoraszékekbe az Dunára. Ahol által akarta rekeszteni az hosszú piacat a küsebbik piactól, abban az oldalba akarta a doktoroknak és a lektoroknak házait csináltatni minden szükséges szobákkal és kamorákkal, hogy az ablakok azoknak házainak lönnének napkeletre a küsebbik piacára, napnyugatra az hosszú piacra, az oszlopok felé, északra a Dunára, délre kedig Budára. Annakutána úgy akará a küsebbik piacát épűteni, hogy az északi oldalba szép bóltok, szép szobák és szép kamorák lönnének,..."

Ha átgondoljuk a leírtakat, tudatosul bennünk néhány fontos ismeret: - Nem kör alakú épületről van szó, hiszen az épület ablakai négy égtáj felé nyílnának; északra a Dunára, délre Budára, keletre a kisebbik piacra, és nyugatra, Bécs felé, a nagyobbik piacra, ahol az oszlopok tetején lévő székeken a professzorok hirdetnék a hét művészet tantételeit.

Olvassunk tovább! A szerző szerint: „Ugyancsak üzleteket, kis falatozókat tervezett arra a hídra, amellyel Budát Pesttel kívánta összekötni. Nagy, széles kőhídról álmodott, ahol zajlik az élet, a diákvárost nem zárta le a Duna, hanem egy híd utat mutatott számukra kelet felé."

Vessünk egy pillantást Heltai Gáspár idevonatkozó soraira: „Ezt is megjedzette vala, hogy az jeles épületet, melyre szándékozott vala régenten Zsigmond király és császár, hogy azt is véghöz akarná vinni. Tudniaillik, hogy Buda várából hidat ki akarna hozni faragott kövekből, és azt által akarná vinni a schola felett, nagy szélesen a Dunán, és az híd végén a Duna-parton, Pesten felött igen erős várat akarna rakni temérdek kőfalokkal, nagy töltéssel, hogy boltakon általmehetnének a nagy töltésen mind a párkányba, mind a nagy szegeletes bástyákban, melyek mind ki a széles és mély árokra szolgálnának."

A szerzőt idézve már megint felbukkan a keleti irányra való makacs törekvés, holott az általa is hivatkozott Heltai Gáspár krónikája kizárja azt.

Képzeljük el a magas hegyre épített Budavárát, amelynek északi tornyából letekintvén megláthatnánk a hollós Mátyás király által tervezett 40000 fős diákságot, a professzorokat és családjaikat befogadó scholat, az autonóm egyetemi várost, keletre és nyugatra nyíló piacaival, boltjaival, mészárszékével. Ha tovább siklik tekintetünk az északi irányba, a hegyek lábánál, megláthatnánk a Duna ezüstszalagját, azon túl Pest felett a magas sziklapárkányra épített erős várat, a Pest közeli hídfőt, melynek hídja magas töltéseken, érintve az universitas városát, Buda várába fut. Nos, ennek a tervezett hídnak legalább 5 km hosszúnak kellett lennie. Evlia Cselebi leírásából még három irányt ismerünk Budát illetően: keletre hegy, nyugatra hegy, dél-keletre Buda hosszú völgye határolja, amelyben 1000 házból álló városrész terül el a Dunáig. A fenti ismereteket rendszerezve elméjében, ki-ki vegye elő a térképet, és tegyen kísérletet arra, hogy megtalálja az ősi Buda városát, amelyet Mátyás újjáépíttetett, és korábban a Visegrádi várhoz tartozó Sassad földjével gazdagított.