A testrészek nevei PAGEREF _Toc113895300 \h 1

Családi és társadalmi viszonyok  PAGEREF _Toc113895301 \h 4

Színek  PAGEREF _Toc113895302 \h 7

Érzékek, érzékelés  PAGEREF _Toc113895303 \h 8

Földrajzi fogalmak  PAGEREF _Toc113895304 \h 9

Állatok  PAGEREF _Toc113895305 \h 12

Növények, természet PAGEREF _Toc113895306 \h 14

Élettelen természet PAGEREF _Toc113895307 \h 16

Társadalom   PAGEREF _Toc113895308 \h 18

Történelmi személyek  PAGEREF _Toc113895309 \h 22

Hun törzsnevek  PAGEREF _Toc113895310 \h 23

Vallási, mondabeli személyek, fogalmak  PAGEREF _Toc113895311 \h 24

Csillagok  PAGEREF _Toc113895312 \h 26

Bolygók  PAGEREF _Toc113895313 \h 28

Csillagképek  PAGEREF _Toc113895314 \h 29

Időszakok  PAGEREF _Toc113895315 \h 41

Tudomány  PAGEREF _Toc113895316 \h 42

Tárgyak, eszközök  PAGEREF _Toc113895317 \h 42

Italok  PAGEREF _Toc113895318 \h 46

Ételek  PAGEREF _Toc113895319 \h 46

Elvont fogalmak  PAGEREF _Toc113895320 \h 47

Melléknevek  PAGEREF _Toc113895321 \h 49

Számnevek  PAGEREF _Toc113895322 \h 52

Névmások  PAGEREF _Toc113895323 \h 53

Határozószók  PAGEREF _Toc113895324 \h 55

Névutók  PAGEREF _Toc113895325 \h 57

Kötőszók  PAGEREF _Toc113895326 \h 58

 

A testrészek nevei

 

ajge:                          agy, velő                  //M        Még megvan a tővéghangzó, a XVI. sz-ig. Természetesen – a magyar nyelvben, és ha nem szerepel külön a hivatkozás, mindig a hun és magyar nyelv viszonyáról van szó. A nyelvtörténészek szerint az ősmagyar korban nincs még gy hang. A Detre-dokumentum szerint a gy keletkezésének és terjedésének egyik módja a g hang lágyulása.

 

alje:                            áll                            //M         A „fej alja”; véghangzóval. Ez itt a birtokos személyjel magánhangzója (e. sz. 3. sz.) Megmaradt az alj szavunk, a mgh. nélküli forma is. A mai ja/je (+a/e) többalakúságával szemben  még csak a magas változat él (tivije), és ez érvényes általában a többi végződésre is. Az  alje>alj>áll sor végső alakját a teljes hasonulás adta.        E!

 

bana:                          láb                           //M          Talányos a bánya (ahol bányászat folyik), és a bánya (szláv „fürdő”) egybeesése. Valósznű azért, mert a hegy lábánál bukkan ki mindkettő: a fürdő és a bánya tehát egyaránt a hegy lába. Pl.: Bána-földek, majd Bánya-földek Sicambriában, a Felhévizeknél. (V. ö.: az ősi királyi központ /Ősbuda/ dokumentumai.) Ld.: „Bana másképp Bánya…annyit jelent: hévvíz;…Bánya folyó hévvíz…a bányából folyik lefelé” (Evlia Cselebi).        E!

 

[*buka:                       boka                         //M            A *csillaggal jelölt szavak feltételesen szereplő, ún. kikövetkeztetett szóalakok. Ebbe a csoportba csak néhány, szinte biztosan meglévő szó jutott be. A buka a tivi (tű) szónál fokot jelent, akkor a boka nem más, mint a lábszár foka.A szóeleji b, p, f gyakran átmegy a szomszéd hangba. ]        E!

 

gheir:                          kar                            //M            Hangtani eltérése a magyartól csekély. Nincs már meg a tővéghangzó! A r - képző. A karolás: kerítés, „ker” tő keresendő, íme, itt van. A szó igei alakja:*gheirin lehetett, ez a kér magyar szó. A kar és kér ezek szerint azonos eredetűek. Feltételezem a *gheize ~ kéz szó meglétét is.        E!

 

girze:                           arc                                //Mr       Valószínű, hogy a körző, „száj körüli” a jelentése. Ősi szónak kell lennie. „Mai arcunk” orca volt: orr + száj, ez más szó.

 

hije:                             íny                                 //M            A régi heu, heju, híje szavakkal kapcsolatos, amelyek a padlást jelentették, a „híját” a háznak. Tehát itt: szájpadlás, majd értelem-bővüléssel minden ínyt kifejezett. A hiátus: híja van, hiány van valamiből. Nehezen védhető a más nyelvből való eredeztetése.        E!

 

[*ini:                             ín                                 //M            A len ősi neve, az erős rostú növényről kapta nevét az ínszalag.]        E!

 

iri:                                 ér, vérér                       //M            Ez a hun-kori szó alapja az ered, erő, iram, ér, stb. magyar- kori        E!

 

jata:                              hát                               //M            Sok szóeleji j változott h-ra. Meglehet, a játi szó (~elefánt) ennek a képzett melléknévi alakja. Akkor háti, hátas lenne, ami nem számítana csodának, hisz az elefánt ősi személy- és teherhordó állat. Háti, hátasállat.

 

kezi:                             kéz                               //M            A tővéghangzó lekopásával rendszerint megnyúlik a tő magánhangzója. Feltételezem, hogy volt gheize v. gaize, kaize alakja is a szónak, egy más nyelvjárásban. Igei alakja gaizin v. keizin lehetett, ami gaizni – keizni:  hangrendi elkülönüléssel és ol, el képzővel a gázolni és a kezelni szavakat eredményezte.        E!

 

[*kuna                         könyök                          //M            Esztergom régi neve: asarkuna utótagja. (Papp Váry Árpád: Magyarország története térképekben (Arab világtérkép…,1154.) A második k a magyar szóban már képző. Ugyanez a szó a könyv is, a v utólagos elem, hiátustöltő. A névátvitelt az azonos működés: nyíló-záródó mozgás sugallta. A kultúra fontos hordozó eszköze a könyv! A Világkönyök név is elgondolkodtat Buda közelében, a Dobogókőtől északra. A „világ szíve dobogásától” nem messze. (V. ö.: a Dalai Láma ezért látogatott el Dobogókőre, az akkori nyilatkozata szerint!)]         E!

 

levil                              tenyér                             //M             A levilin ige azt jelenti, hogy szétterülni. A hun szóalak itt is „megfejti” a magyar szó titkát. A falevél is szétterül, levélként. Különösen egyes fajtái hasonlítanak a tenyérre. Ez tehát a mai levél szavunk, de a tenyér szó is a szétterjedéssel kapcsolatos. V. ö: Kisterenye. A névátvitel miatt elfelejtődött a hun zezi, zize (levél) hangszó. Lehet, hogy a leve maga az, ami szétterül? Túl egyszerűnek tűnik, hogy a leves anyagok leve volt először szétterülő, de így igaz. Elvonással keletkezett belőle maga a lé szó.        E!

 

{lezu                             nyelv (elvont)                 //T?             A szó a török nyelvben is megvan.}

 

oi                                  szem                           //Mr                V.ö.: tetőnyílás; og, ig, eg, ok gyökök. Az oroszban ma többes számban használatos: „Ocsi csornüje…”: fekete szemek…

 

ontágh                          ondó                           //M                Ontó volt előbb, a t zöngésedett. Íme, folyamatos melléknévi igenév, mint a szamtagh ~ szántó.        E!

 

onteszer                     hímvessző                     //M                  „Nemzőszerv.”  A /pusz/ szó szinonímájaként más a stílusértéke - a szóelemek jelentéséből is következően.

 

ore, orem                  orr, orom                     //M                Nem jó, ha valami ormótlan. Az Orum az Ararát orma.

 

phe, fé                        fej                               //M                  Halld: fékető! (A palóc fejkötő.)

 

pige                             fog                             //M                 „Foggal fog”, most már higgyük el. Lehet, hogy a bige szó alapja. A deákok latin nyelvű alakjának is ez az őse, mert - bár benne van a bi~kettő jelentés, a fogszerű alakra faragott játék mást is sugall: ezt a fog szót.        E!

 

puge, pugekh             fogazat                        //M               Kár tagadni. (A német kézzel-karommal fog.)         E!

 

{pugin                          fogni                         //M                Szinte nincsen „azonos alakú szó”! A megfogás, megragadás igéje az állati fogazatra emlékeztet, amellyel történik a művelet, ti.a „fogazás”. A latinban és latin nyelvekben is megvan, tőrrel, ököllel vívott harc fogalomkörét adja. A léthez szorosan kötődő fogalmak ősiek, e hun szavak latin nyelvből való származtatásának a gondolata is hibás. Mindamellett a hun – latin nyelvi párhuzamokkal számolnunk kell. Közvetlenül a hunok Kárpát-medencei tartózkodásától, vagy a szkíták ittléte óta, ami az idő távolába mutat, amikor a latin még nem volt. De – az etruszkok időt átívelő közvetítése révén – van a latinban egy magyar származású réteg, így sok közös hun-latin szó kerülhet elő a jövőben.}

 

pusz                        fasz                          //M                Túlélő magyar szóalak: van vér a pucában, puszi…A p>f -hangváltozás szó elején általános.az „ősmagyar korig”. Behisztúni v. perszepoliszi feliraton: Visztászpahja pusza ~ Hüsztaszpész fia. Mint ez: ’apja fia’, azaz az óperzsának tudott kifejezés magyar birtokos viszonynak felel meg. A pusz szó itt vkinek a fia – jelentésű. Nyilvánvaló összefüggést látok a hun és az óperzsa- és feltehetően szkíta eredetű- jelentés  között.

 

su                           kézfej                        //M                   A /subir/ hun szó alapja is: kézszövetség, vagy maga a vérszerződés. A sumír nyelvben is kézfej a jelentése. A megszentelést is e kezekkel végzi a pap. A /su/ és /chü/ (hű) összetétele: /suchü/~szent,örök.Ebből ered a sújt szavunk is: a sújtó kéz büntet, az áldó szentel, örökít. Az Úr, a Próféta kezét műalkotások sora örökíti meg: az  Örökítőt! Ez a szó adta az alapját a kézi munkálkodások kifejezésének is.        E!

 

sujekh                      kézfejek                         //M                 A sulyok, sulykol szavak kapcsolata a hun szóval nehezen tagadható (névátvitel). V. ö. még a súrol, sutykol, suhint, sőt a hun /suchü/,/suchütin/ szavakkal is!        E!

 

{súr, surim             köszönet, köszönöm        //M               A kézfejjel végzi a kézfogást: ez a köszönet módja hun elődeinknél. Egyúttal ez az érintés, érintkezés névigéje (név és ige). A súrlódás és súrolás szava is, amit átvettek a legyőzött és szövetségessé tett gótok is. A német nyelv is őrzi szavunkat (scheuern).

 

szá(h?)                       száj                              //M               Iszák, iszákos, száj…A j és h hunban, magyarban egyazon hiátustöltő volt.

 

szerti                          szív                              //M                  Szer-v! Néha ezt is szer-elni kell…A szer szó a magyarban nagy burjánzású ősi szó. A szlávban is megvan, de nincs ily nagy családja: cepgye (szerce) cepgeчнo (szirgyésna).

 

{szertild                    szeretet                          //M              A szer és szir tő gazdag, rokon szócsaládok táplálója. Ma szívnek hangzik az egyik, de megmaradt a jelentése. A legbensőségesebb tartalmak hordozói.}

 

{szirünesen               szívtelen                       //M               A magyarban már nincs meg ez a fosztóképző. Az  in, en a latinnal átment más európai nyelvekbe: intoleráns (nem tűrő).}

 

{szirünesí                szeretnivaló, szíves         //M            A si melléknévképző továbbélése: Barátosi, Kénosi (családnév); alvégesi, felvégesi: a felvégből jött – Perkupán, Torna vármegyében.}

 

{szirüni                      szerelmes                    //M          A későbbi lm képzőpár még hiányzik, az ld a leggyakoribb.}

 

{szirünild                    szerelmes                   //M          Íme. (Az érzés nem szünetelt, szavunk is volt rá mindig.)}

 

{szkálta                     sánta                           //M?      Ez szoroson nem tartozik a testrészek fogalomkörébe.  Érdekes, hogy nem a  mássalhangzóiban azonos a magyarral. (Máshol majd visszatérünk rá.)}

 

szöm, szüm                 szem                           //M        A szlávok is átvették. Némely nyelvjárás és nyelvjárás-sziget szóalakja ma is a magyarban.

 

talba                           talp                             //M            A tővéghangzó lekopásával a könnyebb képzésű, zöngétlen p maradt meg.

 

til                                 nyelv                          //Mr,T         /*Tilin/: nyelvelni: a zenészek is teszik. A török nyelvben dil az alakja. A dilinkós ember össze-vissza nyelvel. A tilinkó és a dilinkós szavunk megőrizte a /til/ – t. Gyerekkoromban sokat tilolt anyukám. A tilo nyelvét sűrűn emelgetni kellett, a kender pazdernyáját kellett összetörni vele. A til még ma is él…                     E!

 

veri                              vér                             //M          Mint a kezi, iri szavak. Nagy szócsaládja van a hun korban is. Már megvan a vereni: verseny és vörheny jelentés; ebből lesz a pegüveri (fegyver), stb. szó is.

 

 

 

Összefoglaló visszatekintés

 

                        Visszapillantva a Testrészek témakör szavaira, megállapíthatjuk, hogy 23 testrész nevére van megfelelő szó, ebből 17 ma is felismerhető magyar szóként: a fej, agy, kéz, szem, kar, orr, száj, áll, fog, hát, szív, íny, ér, vér, fasz, talp, boka szavak hun megfelelői. A magyar jelleget erősíti az a tény, hogy némely fogalomnak több neve is van,  ez szintén magyar jellegű, mint a /phe/ és a /fé/, a /pusz/ és /onteszer/ szavak esetében láttuk.

                        Ki kell térni néhány szó érdekes vonására. A su többes száma, a j hiátustöltő hanggal is bővülve, felismerhető szót eredményez: a sulyok szót, mint a kézzel végzett munka „alapszerszámának” nevét, amely névszóban csupán egy illeszkedésnek kellett végbemennie (e > o). A szabadkézi munka igéi a /su/ hun „kézfej” használatával: sulykol, sutykol, súrol, sutul, az s affrikációjával még: csutakol; a /su/ így már magyarul szól. Továbbá: igaz, hogy a /levil/ ma nem tenyeret jelent, mégis magyar szónak minősül. A /levin/ „szétterül” jelentésű ige és ennek főnévi vagy igenévi fogalma ma is megvan a levél szóban, míg a tenyér mai szóalakja szintén a terjedés, szétterülés fogalmából ered. Az orr és a hegycsúcs  egyaránt /ore/, de hisz ma is orom a csúcs. (Arany J.: „ormó”…) A nyelv jelentésű hun /til/-nek is megtaláljuk a mai megfelelőjét a dilinós, dilinkós, és persze a tilinkó és tilo szavainkban.

                        Intő példával szolgál a /pige/, /puge/ (fog, fogazat) és a /pugin/ (fogni) példája: a ma gyakran felszínes ítéletünkkel azonos alakú szavaknak minősített szóazonosságok valójában ok-okozati vagy más összefüggés révén szervesen összetartozó szavakat jelentenek. A természetben a fogazattal történik a megfogás: a fogni tehát azt jelentette, hogy fogazni. Más szó van a hunban a szívre, ez az eltérés azonban nem valódi, mert a /szer/ nagy szóbokor tagja a hunban is, magyarban is, a szí, szű utáni v. későbbi hiátustöltő mássalhangzó. Végül tehát 20 magyar szót találtunk, az alakváltozatokkal együtt 23 szót, és csak a /girze/ (arc) valamint a /bana/ (láb) hun szó tűnik idegennek; megvizsgálva a /girze/ szót, ősi szóalaknak véljük, amelynek gyöke a kör fogalomra utal. A testrészek nevei szorosan az alapszókincshez tartoznak, a hun nyelv testrésznevei hun és magyar nyelvűek.

 

Vissza a lap tetejére.

 

Családi és társadalmi viszonyok

 

akrun, -i                      rokon, -i                   //M                 Hangátvetés történt: kr>r.         E!

 

ani                               lánya vkinek             //Mr               Anu-tól kezdve igen sok alakja van a szónak.

 

atha, athai                   apa, apai                //M,K              Athíra: "atyácska" (r = becézőképző). Attila nagykirály hun neve, a mostani gót névalak. A másik hun névalak: Athaira, ez a „mai” Altair csillag hun neve is: Athair.A kelta nyelvben is: apa~athair. Minden bizonnyal becéző jelentésű szó.

 

athama                       törzsfőnök                //M                  A kozák rokonainknál: atamán. Az atha származéka.

 

baresi                          barát                        //Mr,Arm       A bar szó: „ jó”. A hozzám jó: barát. Ez hun – örmény szó.

 

baresild                       barátilag                  //Mr                 Felül kell vizsgálni a tananyagot a barát szó származását illetően.           E!

 

{baresin                      szeretni, kedvelni      //Mr                 Ha a szóbokor egy tagja magyar, mindegyik az.}

 

ecse                          öcs                             //M                    De régebbi az ecsém! Mint a ser is régebbi a sörnél.

 

ele                       elődje vkinek, vkiknek     //M                    Többes számú alakja használatos a magyarban.

 

elüd                          felmenők                    //M                    Ez viszont ma egyes szám: előd. És: eleink. A d hang gyűjtőnév-képző szerepű, mint a hun sárbogárd = ’sárrögös terület’ szóban.

 

{ema                         anyaméh                    //M                    Ősi rokonság révén… Emää a finnben.}

 

eme, meme               feleség                      //M                    Ema: a régi finnben ugyanez, ezenkívül: emse = koca.) A Meme csillagnév jelentése is ez, és a mezopotámiai csillagrendben Nimrud felesége: Eme. V. ö. még:Emese, emő, emlő, stb. Mez. EME: anya, dajka, D. SA. 107. EMES: papnő. Az ómagyar korban még megvan a szó.          E!

 

ike                             nagymama                //M                     Ük-e. Ma a még öregebb mama az üknagymama.

 

{ine(j)u                       név                          //M                     Előhangzóját (i) ez a szó is elvesztette; a mai v hiátustöltő.}

 

ise                               ős                            //M                     Már a HB-ből ismerjük, „isemucut”: ise-mük-üt.

 

jerku                            ikrek                         //M                   Jerku – ekru: „átvetés”.

  

maja                             anya                      //M,H,Gö            A föld: maha. Földanya: Maja. Ősi indián kultúra: maya. A mayáknak volt női istenük is. Az ismert legősibb nevek egyike, legősibb összefüggéseivel! Május: az élet! A máj szent szervnek számított az ősi időkben, a jóslások szerve is volt. A szó a szanszkrit nyelvben is megvan. Az anya görögül is maia. A Meótisz neve is „anyatenger”, az értemezés görög, a szó szkíta-hun. Lat. Palus Maeotis. („A Fekete-tenger anyja.” V. ö.: hun Phektej tengir!) „Francia régészek napjainkban találták meg Tutanhámon fáraó szoptatós dajkája sírját. A dajkát Majának hívták. A baszk legendakör szerint az Eget és a Földet, a Világot Maja istennő teremtette. Megtaláljuk még ezt a nevet az indiai és maori legendakörben is, illetőleg naptárunkban, ahol egy hónap neve. Az egyik, időtlen korú, Egyiptomban álló kőépítmény nevét Szfinxnek tudjuk. Ez a szó görög – tehát nem így hívták. A környék lakói Abul Hun-nak, Hun Atyá-nak nevezik. A maják hímnemű főistenüket így szólítják: Hun-apa.” (Csihák György: Sacra Regni Hungarici Corona…)                                                                                                             E!

 

{miein              egymásra következni        //M,T             A követés, utánzás névigéje. Miel, mível, művel. V hiánytöltővel vagy anélkül (mű) bokrosodik. Műköröm is: nem igazi, utánzott. Művészet!}      E!

 

{mime              (egymást) követés            //M, T                  Érkezik a görög mimes népes magyar családja. }

 

mimed             dinasztia                            //M, T                Ebbe tartozik a mímel, mimika szó is. A mimóza is követi a mozgást. A mimikrit se feledjük                E!

 

{mimeld           származás                        //M, T                A mívesség, művesség művei mind…}

 

{mimeldin        származni                         //M, T                Vissza-visszatérnek majd e képzők, igei származékok.}

 

{mimelldigh       származó.                         //M                    Volgjagh: folyó. Szántó neve szamtagh alakú a középkori „veszprémvölgyi adománylevélben”, az agh, igh több fázison át lett ó, ő: a jelen i. mnévi igenév képzője.}

 

{mimezidi                valamiből származó       //M                    A d mint az utó-d szóban.}

 

{mimezisi                 ua.                               //M}                      A szkíta alapnyelv egyenes folytatása a hun, és ennek a magyar. Az ógörög nem külön nyelv, hanem testvér-nyelv. Az etruszk is, erről meggyőz bennünket Mario Alinei professzor Ősi gyökér című könyve.

 

nimere                     unoka                       //Mr,Mf                 A nem + ér, ere; a nem-zés. A nimből „nem” lesz, és átveszi az ont szerepét. Az önt nagy családja visszavonul. A Nimrud, Nemere név is őrzi.            E!

 

{nimrild           unokai viszonyban álló         //M                     Az -ld képzőpár igen aktív. Nemcsak a hun nyelvben. Az old, elder, hold, field, feld, could,world, stb. vizsgálandók, gyűjtendők!}                  E!

 

nimrüd                unokaság                         //M                         Nemroth – Nimród ősi, mitológiai nevünk tovább él – napjainkig is. A nemere leszármazottai: maga a ’nem’ szó, hun vezérnév és magyar családnév. Erdélyben  Nemere a  hideggel betörő északi szél neve.

 

{ont                       nemzés                          //M                        Újabb hun szócsalád alapja!}

 

{ontin                    nemzeni                          //M               Ontó lesz és ondó. A szócsalád
alapigéje.}          E!

 

{ontágh                     ondó                         //M                      Zöngés környezetben a t nem maradhatott zöngétlen.             E!

 

{onteszer                  nemzőszerv                  //M                Az igényesebb nyelvi stílus szava.}

 

{ontin                       nemzeni                        //M                A család többi tagja is követi.}

 

{önt(a)disi                   törzsi                        //M                 Szép továbbképzések}

 

önta                            család                      //M                   Nem kellett várni a család szóra, megvolt a szavunk. Nem azért jönnek a „jövevények”, mert hiányzik a kellő szavunk, vagy elmaradottak vagyunk, ezért nem ismerjük a fogalmat. Egy új, megismert szó kiszoríthatja könnyen a régit. Ha erős kultúrhatás ér, és ha a nyelvhasználók ezt elősegítik, a folyamat felgyorsulhat. Ha mi adjuk át a szót, mi vagyunk az erőszakos elnyomók („elmagyarosítók”), de ha a kereszténység erőszakolt terjesztése kényszerít ránk idegen szót, mi vagyunk az elmaradottak, akik rászorulunk „a jóval fejlettebb szlávok” szavaira… Igaztalanok vagyunk magunkkal szemben, ha az idegen szavak átvételét egyirányú folyamatnak tételezzük fel. Ideje valódi leltárt készíteni nyelvőseink Eurázsiára gyakorolt nyelvi és kulturális hatásáról. Majd elkészül ez, már készül is! Lásd Varga Csaba és még sok kiváló ember  munkásságát! Ha a nyelvtudomány „rámozdul” e témára, felméri majd, hogy a népek a világ nyelveinek ősi rétegében a magyarok által még nagyrészt megőrzött ősnyelv maradványait használják. Nem érdemes ezen gúnyolódni, mert a magyarul beszélők mindegyike számára biztosítja megőrzött nyelvünk e nemes büszkeséget. Aki ezen cinikusan nevet, méltó szánalmunkra: az ilyen idegenként él saját nyelvében, minden szava idegen számára, és ez kínzó állapot. (A család szónál talán megbocsátja az Olvasó e kis kitérőt.)

 

öntad                           nemzetség                        //M        A d az ellátottság képzője, -ság, -ség, -ás, -és van helyette.

 

öntadikh                      törzs                               //M         Sok kh helyén gh sejlik, ekkor a jelentés öntődő-nemződő.

 

öntamaia                   a nemzet ősanyja                //M        A nemzés ill. család+anya szavak összetétele. A szóelemek alapján ’családanya’ a jelentése.

öntatha                     nemzetségfő                       //M          Meglehet, hogy a ’tata’ becéző szóalak e szó továbbélése.

 

peri                           férj                                   //M         Szavunkban a j hiátustöltő. Volt berj alakja is, a berü feleslegest jelent. De a pé(j)r fehéret, melyikhez van köze?  

 

szán  úr, bácsi (megtisztelő megszólítás)              //?            Vizsgálandó: Csolbajszán, stb. A japán úr neve: szán – perzsa szó is. A chán, hán, kán is ugyan ez.

 

szertigh           szerető (szerelemmel)                 //M              Szer: nagy, létfontosságú szócsalád fája ma is.

 

{szertild, szirünild            szerelem                 //M                Érzelmek, költészet… Priszkosz rhétor Attila udvarának kultúrájáról tudósít.}

 

{szertin                szeretni (szerelemmel)          //M              Az élet testi és lelki energiája.}

 

udatha, uda                      nagyapa                  //M              Az id, üd + ata: régi, id-(ős) apa. V.ö. sum. UD: idő. D.SA. 104. Mivel a hunok számára Mezopotámia az Ősországot, Őshazát jelentette – Isurrukhet– a  földrajzi névben is kifejezett viszonyukat tiszteletben tartva néhány szembetűnő szóegyezést közlünk (messze nem a tényleges számban) a  térség történelmi népeinek nyelvéből. E szóegyezések a hun nyelv szavaival jelzik a kutatások jövő irányait.

 

vede                                 vő                        //M                 Feltételezem a *vedin >  (vedni > venni) hun ige létét, így a vő valóban vevő, mint azt sejtjük is. A vevő, aki vette még a lányt. Elbeszélő múlt?

 

vi                              fia valakinek                 //M                    A „Láng-fiú” pedig: vitesi, vitéz. Heves, azaz hős.

                       

 

Összefoglaló visszatekintés

 

            A családi viszonyokat kifejező szavak túlnyomó többsége magyar szó, az eltérések, különbözések  rendszerszerűek. E fogalomkör szintén ősi rétege alapszókincsünknek. Mivel a hun szavak megegyezése a magyarral meggyőző, a számszerű kimutatásnak nincs jelentősége e feldolgozási szinten. Az eltérések rendszere az eltelt idővel, a nemzeti életterek változásaival (külső és belső feltételek) igazolhatóak. A szóelemek közül szembetűnő a végződések alaki változása és aktivitásuk csökkenése, megszűnése, a tőszavak jelentésváltozása. A szó azonosítását ez olykor megnehezíti. A maja pl. a legősibb anya-fogalom kifejezője, első szótagja kettőzve a gyerekszó: mama. A Földanya, Földistennő, a május hónap neve. Az  áni – lánya vkinek - kapcsolatban lehet az anya szó kialakulásával. A /nimere/ a  Nemere névben és a nem (genis) fogalomban őrződött meg. Az /uda, udatha/ az idő szóra mutat, az ise is szerepel, másutt, összetételben (Isatha, Isurrukh). A „nőség” szavai az /eme, meme, ema/, ősi megfelelésük a finn szavakkal az idő követhetetlen távolságába röpít. Az ont, önt tőszavaknak gazdag családja van a hunban,  a magyarban is, de az emberre vonatkozóan az elsőből csak az ontágh>ontó (ondó) maradt meg. A /miein- mime/ dús szóbokorral van jelen, és a görög mimes szó is része e bokornak („utánzás”). A mímel, mimika a szóbokor magyar ágai. Nagy ágak! Mí- mű, több jelentéssel: mű (ál, hamis), mű-v-el – míves. Érdekes az /ele/ szó, többes számú alakját ma is használjuk (eleink), az „előd” hun -  többes számot kifejező alakot pedig egyes és többes számban  - jellel ellátva – egyaránt használjuk. (Az „eleink” archaikus stílusárnyalatú.) A /baresin/ hun szó az alapja minden bizonnyal a szláv brat szónak, nem lehet ezért az ősi, nagy burjánzású szó nyelvünkben szláv jövevény. Hangátvetés történt az /akrun/ (rokon) és a /jerku/ (ikrek) szavakban, de magyar szavak azért ezek is. Talán csak a /szán/ (úr, bácsi ) szó ismeretlen, de az említett alakváltozatai révén nagyon is ismerős méltóságnév.

 

Vissza a lap tetejére.

 

Színek

 

golka                        kék                    //M,U               Szabályos hangváltozások: g-k, lk-k (mint az lt-t), a magánhangzók váltakozása  (kígyó, kálgyó) könnyen megy végbe a nyelvben, de e szó – a sok eltérés miatt – tovább vizsgálandó. Ujgur: kök.

 

pé(j)r                       fehér                     //M,Mez          Ismét a j – h megfelelés. Lehet-e véletlen a férj-hez közeli... V. ö. : PAAR…D. 381.

 

phektej, pekté        fekete                 //M,Mez          Nemcsak kieshet nyílt magánhangzó, keletkezhet is. A k után egy nyílt, magányos e  magánhangzó új szótagot hozott a magyar szóba. V. ö. :DS. 30. BU, ak. BIGITU.

 

sarakh                    sárga                   //M,U               Valószínű „fényest” jelent a „sárig hasú kígyó” és a „sárog viasz”, a nap   színét – fényét. / Sárhegy, Szárhegy = Naphegy. / Ujgur: szárok.

 

szorild                      szürke                  //M                Ez „szaruszín, „szaruság”. A szor = ősz(-haj). A szláv nyelvek is átvették. Orosz szérüj = szürke.

 

űn, üjn                      lila                        //M?               Nem az őn természeti jelenséghez kapcsolható ez a szín? Már nem használjuk ezt a szót. Lehet, hogy az őn nevű hal színe ez.

 

verisi                      vörös ( = véres)      //M              A  vér színe a vörös:   véres.

 

zezild                      zöld                        //M, U            „Levélség”; a levél neve zezi és zize. (Mert zizeg.) Szép, szinesztéziás, költői nyelvteremtés. A z-s kezdetű szótag „egyszerejtése” folytán rövidült a szó. A ’zöld’ az ujgurban: zezild!

 

Összefoglaló áttekintés

 

        A színek fogalmainak megalkotásában a természet megfigyelése játszotta a döntő szerepet. Gárdonyi Géza is ezt tanácsolja a nyelv művészeinek, titkosírással írt naplójegyzeteiben. A láthatatlan ember íróját posztumusz köszönti a hun nyelv minden szépségével, érzékletes költőiségével, varázslataival. Titkaival, ősidőkre nyíló szóajtajaival.

A színek elnevezései közül a /golka/ és az /űn, üjn/ nem tekinthető magyar szónak, a többi szó igen, bár megváltozott az alakjuk.

 

Vissza a lap tetejére.

 

Érzékek, érzékelés

 

isztatin                 ízleltetni                       //M              A magyar korban már plusz elem kellett: -lel-, az elégségeshez (képző). Itt még elég az „íztetni” is. Itt van előttünk egy új képző: -tat(ni). Még nincs feltüntetve a képzők között, de már „működik”. Észre kell a nyelvérzéknek venni, fel kell fedezni szerepét, és elvonható lesz, analógiásan átvihető. Lehet, hogy a tat –képzőnk már ebben a stádiumban van, de még a nyelvész nem tartja számon. Hiányzik az *iszin, ami ’ízelni’ jelentésű lenne, tehát ízt adni, ízzel ellátni. Biztos véletlen, de Babilónia fővárosát hívták Iszinnek a XII-XI. században Kr. sz. e. Nem árt azonban szétnézni a keleti nyelvekben: a hun nyelv széles kapcsolatrendszerrel segít majd tájékozódni Kelet ókori világában.

 

iszte                      íz                              //M                Nemcsak magánhangzó veszett el róla.

 

isztin                     ízlelni                         //M                Az  -in -ni -re változik. Ezután  nehéz  a t-t kiejteni. A torlódás miatt lassan elfelejti a nyelv. Alakja *iszni lesz, de a magyar korban már képezni kell a szót. (Az is lehet, hogy a t már képző, ekkor nem is kellett lekopnia”. Eredeti alakja /iszin/ lehetett. Embey-Isztin neves onkológus professzor családneve.

 

isztild                    ízletes                       //M              „Íztelt”. Az ld ismét. Keressük az angol nyelvben testvérét!

 

savesi                  savas v. sós                //M              „…Levesének nincs sava-borsa,/ Hitelt nem ád a fűszeres.” József Attila. (A költő olvasott Attila királyról…Visszanyerte önbizalmát.)

 

szaghu                 szag                           //M                Anyukám így bíztatott kiskoromban: Szagu! Szagu! A virág pedig  „csecse” volt, ami mongolul „csecseg”.

 

szaghin              szagolni                      //M              Ismét elég még a „szagni”, röviden.

 

szömen              nézni                           //M              „Szemni”… Később képző kell: el, ez: szemel, szemez, stb. Megőriztük a hun szót, de van másik is. Ezért vannak olyan nagy költői lehetőségek nyelvünkben.

                                

Összefoglaló áttekintés

 

        Az érzékelés szókincse még korántsem teljes, de az eddig megismert szavai magyar szavak. Az iszte szóban a t lekopását elősegítette a tárgyraggal való egybeesése. Ilyen szavakkal, mint a /szömen/ (nézni) vagy /savesi/ (savas v. sós) kiegészülhet az érzékelés szóanyaga.

 

Vissza a lap tetejére.

 

Földrajzi fogalmak

 

Bastevolgjagh             Dnyepr               //M               Szélesfolyó. Nem tudni, volt-e más neve is e folyónak.

 

csepe                          iszap, agyag          //M                    Hangszó, a szó családtagjai a víz csepegését idézik.

 

csepild                         iszapos terület       //M                  Csepel! Sok helynevünket egykor a hunok is használták, majd megőrizték az ittmaradó hunok. Az ld képzőpáros jelenléte igét sejtet, vsz. a *csepin ez: „csepni”; csep(pen)ni, csep(eg)ni: n és g képzővel a mai magyarban. Még *csepilin is lehetett: cseppelni, külső cselekvőt kifejezve. Az l-nek d nélkül is volt szerepe. A csepp szavunk tehát ősi hangszó.

*csippisz                       szoros               //M                    A svájci Navizsensz  völgy bejárati szorosa. ( Kiszely István: A svájci Hun völgy c. könyvecskéje nevét egyedüliként, figyelmeztetőként szerepeltetem: máshol is vannak még összegyűjtendő hun szavak.) Gyerekszó Torna, Borsod vm.-ben:  a játszótárs orrát befogni a behajlított mutató- és középső ujj közé, szorosan. (Van más népi, biz. jelentése is.)

dele, deli                       dél, déli             //M               Az égtáj, és nem a nap állása.

 

Delivolgjagh                  Duna                 //M                 Délifolyó. Ezek jelzős köznevek, nem valódi tulajdonnevek.

 

got                                 gót                     //G                 A hun ellesége, majd szövetségese volt. Izgalmas kérdés a gótok nyelve is. A huntól nem állhatott nagyon messze.

 

Gotekh urrukhje           gótok földje…   //M…            gótok országja. Vagy: Gotekhje urrukh.

 

*Gouzou-szoros             Parittya-szoros   //M            Sima Qin kínai történész könyvének (A hunok legkorábbi története) egyik földrajzi neve, itt figyelmeztetésként áll: a kínai források még sok szót ígérnek.

 

Hajkh               Örményország, örmények   //Arm         Ma Hajasztán. És 1915-re emlékezik,…

 

haj                            örmény                      //Arm

 

havald, havaldi        észak                          //M              Havalt (hóval). V. ö.: Havilath, Evilath!

 

Hind, -i                     India, -i                      //H             Hindu-ma is hun szót használunk. India: a h eltűnt.

 

ige, igesi                   ég, égi                       //M              Ott van, ahonnan az Ige jön. Ég (égbolt) és ige szavunk azonos eredetű.            E!

 

Isurrukh, -i               Mezopotámia            //M                Ősország, Őshaza! Kérdés, hogy mi az alapja a névadásnak.  Ez azonban nem lehet megkérdőjelezése a fogalomnak, a szó tartalmának. Mi nem írhatunk a hunok részére új történelmet, nem vonhatjuk kérdőre őket tudásukért. Mi nem tudhatjuk jobban , mint ők.

 

jagh, jaghek              hegy, hegyek              //M              ’Jó, jók’ jelentésű,  ami foly, az is ’jó’. Nyilván, a Keleten elterjedt ’dagh’ alaki változata. A Musza Dagh Mózes-hegy. F. Werfel A Musza Dagh negyven napja c. regénye az örmény genocidiumban tanúsított hősies helytállásnak állít emléket.

 

jaghild                      hegység                       //M                Ez pedig „jóság”.

 

Karrabata                 Kárpátok                    //Mf             Jelentése:„sziklafal”.     Az első szóelem a Karrabah és Carrara  szóban szerepel.  A bata lehet Pata és Batta földrajzi nevek adója. V. ö.  sum. BAD (L. 69) = fal.        E!

 

Kemt, kemti             Egyiptom,-i                //K               Kent: ma ismert cigaretta-márka Egyiptom régi nevével.

 

kert                          erdős hegy, kert         //M                 Lehet keríteni, azaz köríteni.

 

Khimru                     Krím                          //?                 Hangátvetéses szó. A mai névalak az újabb, bizonyára.

 

Konstantinoszurr     Konstantinápoly        //M                 A hunban egyszerűen Konstantinváros.

 

Kücsüvolgjagh         Don                           //M                 Kisfolyó.

 

lüthü                         lejtő                             //M                V.ö.: Erdélyi Zsuzsanna: Hegyet hágék lőtőt lépék.

 

Madüvolgjagh         Volga                         //M                 Nagyfolyó. A Volga elnevezése a hun-ősöknek köszönhető. A „számtalan kísérlet ellenére nem sikerült tisztázni származását”. Íme: hun szó. Folyót jelent. Rokona a német „folgen”, „Folge”        E!

 

maha                        földterület                    //M                  Például a Maharadzsa földterülete. A maha és maja egy szó változatai, az elkülönülés minimális de  elégséges. A föld és az anya szó majdnem-azonossága klasszikus nyelvi szépség! A Földanya-fogalomra emlékeztet.

 

Maszisz                    Ararát                         //?                    Jelentése: Mózes. Az örmények szent hegye. Az „özönvízi kikötő”. (Médiát is kell emlegetnünk. „A szentírás eredeti szövegében M é d i a mindig M a d a i  országnak íratik; …” Talán van köze a madü hun szóhoz is: ’nagy’.)

 

Napijagh                  Elbrusz                      //M                     Jelentése: Naphegy. A Nap szó Mezopotámiában: NAP (sal), NAB (ku): L.129. A Nap ősi magyar szó.        E!

 

nise, nisi                    nyugat, nyugati        //Mf                     Nis: Szerbiai város, jelenleg. Mi az összefüggés? Valószínű, Szkítiának ez a település jelezte a nyugati határát.

 

Nisurrukh                  Nyugati Birodalom  //M                      Az előtag ismerete feltételes, de a városoké, városságé nem.

 

outou                            gyepű,védősáv       //M                    Oltalom, oltal- maz. A palóc „autó” ejtése. (Sima Qin!) A keleti hunok szava a nyugatiaké is.

 

orem                           orom                        //M                    Polübiusz: „…az a hegy, amely  alatt Média fővárosa, Ekbatana feküdt, Orum-nak neveztetett .” Attila  Média királya is volt. A város neve is érdekes: az ék (ékes) és a bata (fal) szó érthető számunkra. Arany János töprengett a szón, ormó alakban is használta balladájában.

 

Parszikh, parszi          Perzsia, perzsa         //?                     Az irodalomban sokan a tűzvalláshoz kötik a nevet, a szó rokonai révén is: parázs, perzsel, pörsen, píros. És a per, pör?

 

Pekhtej tengir            Fekete-tenger           //M                  Egy nagy vízáradat tört be… – A hun történelmi tudat talán a Fekete-tenger születését örökíti meg. [A nagy hun szövetség története (töredék), Detre Csaba ford.] A Biblia: negyven napos esőjére is emlékeztet. Más motívummal is párhuzamba állítható: a zsidók menekülésével: az Úr népének lehetővé tette a Vörös- tengeren való átkelést, de üldözőinek nem.

 

Rimurrukh                  Római Birodalom       //M                    Bizánc a közelben volt. A Rim – ősi szóalak.

 

soprun                      hegyalja.                     //Mf                 Tehát Sopron. Veszprém ellentéte, hegyalja: sopru…hen.          E!

 

Szelevu                     Korea, Japán(?)         //M                 A széle(?) a szárazföldnek.

 

szike                     kiszikkadt patakvölgy     //M               A szikesi szó is idetartozik.

 

szikesi                       szikes?                     //M                  A kérdőjel nem indokolt, a válasz: igen.

 

sziki                          száraz                       //M                    Nagy szóbokor tagja a hunban is, magyarban is, a mai szik, szikes, szikkad, stb. rokona.

 

szikild                       száraz                      //M                    Ugyanaz. Az ld legtöbbször az lt képzőnknek felel meg: „szikelt”; néha a ság, ség-gel fordítható. Más népeknél is megtaláljuk a hun korban aktív képzőket.

 

sziri                       pusztaság, legelő        //M                  Szíriában is lehet. Nem véletlenek a szóegyezések.         E!

 

szirild                     síkság                    //M                      Ha véletlennek tekintjük a gyakori szóegyezést, gyakran kímélhetjük meg magunkat a további igazságok keresgélésétől. Most nem ezt tesszük, még ha elhúzódik is a tudományos szembesítés és ellenőrzés folyama. A felismerések örömét védjük meg!

 

sziris                       síkság                   //M                      Ua. A száraz szavunk.

 

tava                         tó                         //M                      A v része a tőnek, ez a „teljes tő”.

 

tauth                  ?gepida                    //M                    Biztos, hogy a tót szavunk ez. Izgalmas lesz bizonyítani. És a történelmi hátteret tisztázni az „eposzban” is megénekelt /chun/ – /tauth/ földi és égi szövetség mögött.

 

tengér, tengir,tengird       tenger          //M                  Tengir, Dingir, Tengri istennév is volt, pl.a türköknél, kunoknál.

 

tengirdi             valamiből rengeteg         //M                  Megmaradt a d sokasító képző sokáig aktívnak. Sasad, …

 

Tesjaghild                       Kaukázus        //M                  Láng-hegység. Mikor működtek a tűzhányói, meddig?

 

toka, tokai                       kelet, keleti     //Mf                 Toka-patak      (Gyöngyösön). És Tokaj, keleten!

 

Toku                             Keleti-tartományok    //Mf         Milyen „japánosan” hangzik! A hunok isteni jelképe a japán zászlón! (V. ö. : A hunok vallása, ford. Detre Csaba.)

 

tur                                árok                      //M            V.ö.: túró, feltúrt, turzás, Túr. Az oroszban is megvan: tvórog = túró. Ismét azok a mnévi igenevek… Az ószlávban a  tur még ige, vsz. hunoktól átvett szó. A régi m. „túros hátú ló” a feltúrt, varas, sebes hátú, nem gyógyított ló. (A nyers hús ezért kellett a nyereg alá!)

 

Uaieia, Wuaweia       Araxesz                     //?            Média határán folyik a Kaspi-tengerbe az Örmény-fennsíkon eredő folyó. (Media Atropatene a Parthus bir. része.)

 

ugu                              part                        //Mf             Tiszaug nevében, a „nagyrévi kultúra” területén.

 

vezi                               víz                          //M            A vejsze előtagja is volt: vezi+ iti = vezite, vízgát, vejsze.

 

volgjagh                       folyó                       //M             Mint a Volga! A németben: folgen = következni. A Volga hun szó. Azt jelenti, hogy folyó. Jelzővel: ’nagy folyó’, Madüvolgjagh.

 

vüldi                             völgy                      //M              A vűn szóból. „Jöveldet”, azaz térszín-hiány. (A szkíták európai szót használtak: ’tal’.

 

zu, zur                           patak                    //M            Hangszó, mint annyi más. Zú-dul, ha árad. A magyarok gyakran használnak ilyen hangokat, hangszókat: zú, zutty, zu bele! Ebben él ma is a szó.

 

 

Visszatekintő összegzés

 

        Bár a hunok korában ismert földrajzi térségek között még nem szerepel Afrika, Britannia , Délkelet- Ázsia, legalábbis körülhatárolva nem, a szavakban megjelenő világ hatalmas. Úgy tűnik, „hunközpontú” világkép alapján szemléljük. Magyar az összes köznév e témakörben, a többelemű tulajdonnevek köznévi tagjai is. Mindössze a /Hajkhu, Kemt, Khimru, Maszisz, Nise, Parszikh/ tulajdonnevek az egyetemes elnevezések, de a hunok ezeket is sajátjukként használták. Izgalmas követni a szűkebb térség földrajzát, különösen a Kárpát-medencében is használt neveket. Nincs okunk máshol keresni a soprun megfelelőjét mint Sopronban, a túr –t „a kis Túrban”. A csepe, csepild nyomán elindulva nem csak Csepelre, hanem Drávacsepelyre is eljutunk. Túr nevünk előfordulásáról is térképet rajzolhatunk. Ugyanerre bejegyezhetjük Tokaj, Veszprém, Sopron, Tiszaug, Csucsa, Nagyvárad, Halmajugra, stb. neveket. A sok szegh-tagú nevet, Csajágot, a sok -nyírád, -nyárád-tagúakat. Havaselvét és Erdőelvét, Emődöt, a Körös-Kőrös neveket, és a többieket mind, (amelyek összegyüjtésében remélhetőleg segítőim is lesznek). Magyarul szólalnak meg a melléknév-köznévi jelzős kapcsolatú tulajdonnevek: /Delivolgjagh, Nisurrukh, Isurrukh/. Bizonytalanok vagyunk néhány név földrajzi azonosításában: /Gotekh urrukhje, Toku, Szelevu/, és a tulajdonnévnek minősített jelzős szerkezetekben: a /Bastevolgjaghnak/ pl. milyen nevei voltak még, hogyan nevezték pl. az örmények a mai Volgát. Érdekes a jagh szó: hegy jelentésű, de része a folyó szónak is, a hegy jó, a folyó is foly-jó. Azonos szó a /maja és maha/, más-más hiátustöltővel, a föld tehát anyánk. Jó ismerni ősi metaforánkat.

 

Vissza a lap tetejére.

 

Állatok

 

alun; idzsi aluni           alom; egy…             //M…                alomból való//Gyöke az al, mint az alatt, alá szavaknak.

 

bá                                 vadállat                    //M                    Ba-rom. A „se bú se bá” szólás megvan a latinban, ófranciában is: scire neqve bu neqve bá…ne savoir ne bu ne ba! Hangszó, a bámulás, bámészkodás tudattalan bárgyúságából fakad.

 

bagialu                         bagoly                    //M                      ’Bogolyik’, ’baglyuk’ lehetett a köztes alak, ebből vonta el a magyar a mai szót.

 

bajla                              szarvasmarha          //?                        A marha a jászok szava? V. ö.: római feljegyzés a Duna – Tisza – közi incidensről, melyben az adóemelés miatt tiltakoztak a helyiek a „marha” szóval, „csatakiáltással”. Ez viszont a gazdagságot kifejező szavakhoz köthető: baján (avar), baj, bő, buja (ómagyar), bej (török gazdag), bojad (hun), bojár (orosz). Bajoskodni: gazdagsággal, marhákkal foglalatoskodni; a voi, voj is ebből ered: Voj(vodina), stb. Mivel fontos műveltségi-művelődési alapszó, ki kell vizsgálni eredetét. A magyar nyelvbe a hunból is jöhetett a fejlett szláv szó!         E!

 

beka                            béka                    //M                          Vajon hogy hangzik a Beka-völgyben? Hunul és magyarul.

 

bollob                           denevér                  //?                    Hangszó: az állat „lobogó” mozgását fejezi ki. Elfelejtettük.

 

bulbül                       csalogány, filemile      //?T                  Hangszó, a törökben is.

 

büka                          bika                         //M                    A szláv törzsek is átvették a szót.

 

bülen                         jávorszarvas              //?                     A két szót valaki felcserélhette, talán mégis ez jelenti a bölényt. Ekkor utalnom kell a büldzse (tölgy) szó hangalaki és tartalmi közelségére. (Tölgyállat? Bölényfa?) Nem a lexikonnak dolgozunk, hanem az embernek, így az elme játékait nem zárjuk ki! Lásd azonban: a baskír nyelvben a bülen szó szintén jávorszarvast jelent! Hogy a magyar-baskír viszony még talányosabb legyen! Pontosabban, a hun-magyar-baskír viszony.

 

csucsa                       egér                          //M                  V. ö. - Erdélyben: Csucsa. Nálunk is „csócsálnak”. Ez a szó igei alakja.

 

dünbá                       bölény                        //?                    Mintha „villámállat” jelentésű volna a szó, de ez inkább a szarvasra illik, a „bülen” meg a bölény lenne, de a szavak összecserélődtek. Egy ilyen kivételes eset is megeshetne, hisz elképeszt az örmény írástudó tudása!

 

gijmé                         szarvas                    //M                    „Elejtették már a gímet, / Üldözik a szarvas-hímet”…  (Arany J.) Ősi, mezopotámiai szó. Geime: gím.

 

hevi                           medve                      //M                    Heves. Valószínű jelentése ez. A későbbi medve szláv állat.

 

hovi, hovekh               juh                           //M                   A h > j, v > h hangváltozással. Utóbbi hiátustölő, mgh. előtt.

 

hülie                          ölyv                          //M                   Ismét lekopott a h, de lehet, csak kiejtés-variáns. A v hiátustöltő. Később így hangzott: hülye. Lehet, hogy mégsem a hüllő a hülye…   E!

 

inke                       tehén                         //M                      Ünőke.

 

játi                         elefánt                       //M                      Ját-szik, ját-ék szavunk? Ez is lehet. De biztos más is: a jata  = hát, ezek szerint háti, azaz hátas állat. Ez több mint érdekes lehetőség: kultúra- történet!           E!

 

jugra                          farkas                       //Mf                     Halmaj és Ugra két szomszédfalu, de egy ’farkashalom’.

 

kala                           hal                            //M                        Kala viszkele…Várjuk az úszkál szavunkat. K > h.

 

khulla, khullu           holló                          //M                        A kullog hangszó a madár mozgását adja vissza: innen az ige. Meg kell azonban nézni a fordítottját is: nem a mozgás neve volt-e előbb. Akkor igét keresünk, ez a *khullin v. *kulin lehetett, a hajlongó mozgást nevezhette meg. Ennek a melléknévi igeneve a kullogh, amiből kulló – holló lett és maga a kullog ige, mint „megdermedt szóalak”. (V. ö. még a Kulin családnévvel!)        E!

 

kila                          kígyó (nagy)                //M                       Sok változata is volt: kálgyó, kélgyó is.

 

klik                          gyík                             //?                 V. ö.: klik-klak: a hirtelen hely- és alakváltoztatás kalapja. Hangszó.

 

kutha                         kutya                         //M               Még az égen is van helye. Qutu, guda, guti: sok ősi név.

 

ledzsi                           légy                         //M               Idzsi kücsü ledzsi…ajsi kücsü mütür…(Új.)

 

lú, luvekh, luwrá!        ló,lovak, lóra!           //M                 Értettem!…

 

madügijmé                    óriás-, szentszarvas    //M              „Nagy nőstényszarvas”. „Elejtették már a hímet,/ Üldözik a szarvas – gímet…” (Arany J.: Rege a csodaszarvasról) Miről kaphatta volna Gyímes a nevét Erdélyben?

 

majmun                     majom                      //M,U                 A középkorban még ezt a hun alakot használták a magyarok. Ujgurban is: majmun.

 

marti                       madár                         //M                     Mart: folyópart, domboldal. Ahol a madár fészkel. „Buona ziue, kisleány! / Mért sírsz a Duna martján?…” - Csángó népdal-sorok.

 

mütü, mütür            bogár                       //M                      Mütyür bogarakról lehet szó… A bogárd szó zsombékost jelent.

 

racsa                       patkány                    //M?                 „Racsáló".

 

sas                          sas                             //M                    A sáska nem saska? Ragadozó, csak kicsi.

 

sasaka                     sáska                       //M                  Kis sasnak tűnik.

 

singa                       oroszlán                    //H                   A Szingh szó Indiában ’oroszlán’ jelentésű, méltóságot, hagyományt őrző kaszt-név.. Ők a turbános urak. Pl. Szvaran Szingh.

 

sira                          tigris                          //H                     A név kiesett a magyar nyelvből.

 

suchü bá                 szent állat                   //M?             A soha szó, talán. Inkább mégis a su (kézfej) szó az eleje. A kézzeli szentelést jelentheti: kéz + hű elemekből állhat.

 

sugijmé                    csodaszarvas /        /M                    Ha valóban ez az alakja, ez „kézszarvas”, de nem sok értelme van. Ha azonban  *suchügijmé volna az eredeti alakja, „szentszarvast” jelentene. Ez valószínű. A fordító használja a Megacerosz-nevet, feltételesen. Ez a cerosz-kerosz szó gondolkodásra biztat, itt lehet szóvátenni a mi Kőrös vagy Körös szavunkat. Ez is szarvast fejez ki, a koronával fején. Körös = koronás. (Szarvas város a közelében!) A ker, kar, kör, kür, kur, kúr, kor mindegyike köthető a kör gyökhöz. (Értelmetlen dolog tagadni a gyökrendszer működését nyelvünkben. A nyelv nem tűri a diktatúrát, Lőrincze professzor még a szabályokat is óvatosan fogalmazta meg.)

 

surild, surind                     mesebeli…            //?                szörnyek, sárkányok szárnya // A su (kézfej) származéka ez a két szó is. „Kézelt”, azaz kézzel is ellátott szárny ez, ahogy illik sárkányéknál. Ezek a szavak a távoli  Kína felé mutatnak: csaj, outou, és ez a kettő is.

 

süle                              sündisznó                     //M              És a sül, egzotikus rokona is sül. De a magyar elkülönítette e kettőt egy mássalhangzóval. Hun szó itt, hun ott…

 

szo(a)ru                       szarv                           //M              A szor-ít, szor-os szó is ez? A szarv is szorosan nőtt… Holt állapotban levehető. Még töprengjünk rajta, de azt már meg kellett tanulnunk, hogy a hun nyelvben semmi sincs véletlenül.

 

tonzu, tonszu               disznó?                        //?                Tonuzoba? -vezér volt. Az állatnak más neve jött, más törzsek hozták. Például a kunok. A törzsi külön élet nem jelentett nyelvi elkülönülést, csak törzsnyelvi sajátosságokat, amelyeket a Kárpát-medenccébe is magukkal hoztak. „Tájnyelvnek”, „nyelvjárásnak”, „nyelvszigetnek” nevezzük a nemzeti nyelv eme „horizontális” tagolódását. Ezek azonban törzsnyelvi emlékek, nem tájnyelvek.

 

tüve                            teve                          //M                  Már szólás is jár neki: …tivije buka alto tüve…a tű fokán át a teve… Még nem tudjuk, hogy hangzott a keleti bölcsességet kifejező közmondás. (Más helyen írok róla: a buka nem más, mint boka.)

 

üker                            ökör                        //M                    Sok állatnév szinte változatlan azóta. Büka, tüve, üker,…

 

vom                             sárkány                    //?                    Népmeséink kedvence. Kínában sok élt, a nagy dinoszaurusz-telepek feltárása folyik. Az ember valami módon emlékeket őriz róluk.

 

vomba                         kígyó (kicsi)             //?                    „Sárkányállat”.

 

vüla                             róka                         //?                     A latinban megvan, talán etruszk? A vulva szó rokona.

 

zeri                              szárny                      //M                    Feltételezem kapcsolatát a *zárugh-záró (láb)szár szóval. Az elkülönülést a magas e hang eleve biztosítja.

                                

zerild                        szárnyas                    //M                      Kell lennie igéjének is:*zerin: szárny(al)ni.

 

zerint                         szárnyaló                 //M                    Több szóalakja volt, a szárral szemben a magas hang könnyedebb hatású, illőbb a repüléshez. *Zerin kellett legyen a szár(ny)ni, majd szárny(al)ni igéje.

 

 

Összefoglaló visszatekintés

 

        Az állatvilág szókincsének mintegy fele a magyarban használt szó, az újabb tíz más jelentésben ismert. Indiai hangzású a /singa/ és /sira/, török a /bulbül/, a /tonzu/ pedig rokonnép szava. A szavak 70 %-a magyar. Elveszítettük a /dünbá, singa, sira, marti, bollob, bajla, inke, játi, hevi, vüla, racsa, tonszu, bulbül/ állatneveket,de hát a különböző magyarajkú népek sajátos szókinccsel rendelkeztek, és nagy volt a szavak „felhozatala” a nyelvpiacra. És más nevek, mint az „oroszlán”, olykor erősebbnek bizonyul a réginél.

 

 

Vissza a lap tetejére.

 

Növények, természet

 

alma                         alma                      //M                      Alma Ata kazak főváros  hun-magyar nevet visel.

 

árpa                          árpa                       //M                     Nincs mit mondani. Sok növény ugyanazt a hun nevét viseli a magyar korban is.

 

büldzse                      tölgy                      //M                     Szabálytalan hangváltozás a b>t, „ritka kivétel”. Lehet elírás, vagy a *tüldzse szóváltozata is. (Érdekes gondolat a tölgy és a bölény rokonságával foglalkozni… Alakra, termetre nézvést sok a közös vonás. Bülen – büldzse? „Tölgyállat” a bölény, vagy „bölényfa” a tölgy? Ez a feltevés még feltételezi ráadásként a bülen – bölény megfelelést is.) Lehet azonban jávorszarvas a ’bülen’, mint a baskír nyelvben is!

 

csüma                      rügy, hajtás                //M                 Ma is csumáznak vagy csimáznak, répát, pl.

 

dzs(cs?)ijágh               dió                         //M                 Melléknévi igenév. Jelentése: dijjadó, dívó, divatozó. Dús, életes fa. Régi alakja is megmaradt a Csajági, Csajághy típusú nevekben. Van Csajág falunk is. [Ha dió van, hun mogyoró is kellene, de még nincs. Ez pedig tojásőrző, tojástartó . TihAl.: „ munurau”; összetett szó: mun (tojás)+ urau : őr(z)ő.]

 

fo(a?)va                       fa                            //M                  Ez nyíló kettőshangzó, de mindenütt hangozhat.

 

fövi                               fű                            //M                    Fű és fő, mi köze egymáshoz? Az, hogy a hús sült, a fű főtt (zöldségek!). A fű és fő nem külön szavak. Ezt Kis Dénesnél és Varga Csabánál olvastam.         E!

 

ini                                 len                        //M,Mez               Az „ ínszalag” szó is. V. ö. a mezop.-i szavakkal.

 

muha                            moha                    //M                     Nyíltabbá lett az u, semmi más nem történt.

 

neir, neirid                  nyír(fa)nyírjes         //M                        A magyar korban a nei hangkapcsolat nyí-nek hangzik. Nem lehet véletlen a neir és neil majdnem azonos alakja sem. Talán a nyilat adó fa volt.

 

niwaárád                     nyárfás                     //M                  Nyárádmente a Nyárád folyó mentén van, Erdélyben. Mezőnyárádról se feledkezzünk meg.

 

niwár                            nyár                       //M                      A magyar korban ni-hangkapcsolatokból is ny lesz.

 

sás                                sás                       //M                        És a színe is ugyanaz.

 

{termin                         termeszteni             //M                   Régi alak a termeni. A termelés szavai következnek.}

 

{termetin                      teremni                //M                  Petőfi: „…hisz azt az anyaföld magától megtermené…”}

 

teremtild                      teremtés               //M               Aztán jöttek új családtagok is: termet, termetes, teremtett… A termés neve *termesi lehetett. A termesz is termeszt! Termény, terület: a ter gyök termékeny!     E!

 

termed                         termelés                 //M               Öröm látni régi-mai szavainkat.  

 

tuojekh, tuojid              fenyves                 //M              Tuja, még széles jelentéskörrel.

 

tuoji                               fenyő                    //M             Előkerülhetnek más fenyőnevek is. Mit mondanak a természetföldrajz tudósai?

 

tuojvanta                     fenyőerdő                //M           A szóösszetétel nyelvtana is megfelel a magyarnak, nem jelölt a szó tagjainak viszonya. Az összetétetben az előtag véghangzói elmaradnak.

    

tüvi                             tő                       //M,U                 Fa, növény töve. (Tű (tivi) közeli hangalak: tüvi – tivi. Valószínű, szóhasadással az egyikből lett a másik.) Az ujgurban: tövi.

 

vanta                           erdő                   //M                Vad(on). Mint a wild, Wald. Hun szavaink Európa nyelveiben mindenütt ott vannak.

 

vantai                          erdős, erdei        //M              Vad(on)i…

 

vantasi, vanti               erdei                  //M              Az erdő szó eredő, fiatal vadon. A vanta – ősi szóban: nt > d hangváltozás zajlott le, mint a tud, lúd, ad, stb. szavakban.

 

vantasi luvekh         vadlovak                 //M              A nagy hun szövetség története c. töredékben szerepel. Szóelemek szerint: erdei v. vadoni lovak.

 

virágh                        virág                      //M             Jelentése: vir(ul)ó, és mint a latin Virgó = szűz.

 

*zarugh                       szár                    //M                 A szó tulajdonnév: Zarugh a Rigel csillag neve, és „záró”-t jelent: ami a testet és a növényt is lezárja. Az arab Rigel (ejtsd: rizsel, ridzsel) is lábszárat jelent. És a Rigli! A német szóval való találkozás több mint meglepő. Nehogy hun-magyar-arab-német nyelvrokonságra gyanakodjunk…

 

zize, zezi                       falevél                   //M                A levél szó ekkor még tenyeret jelent: ami szétterül. Lásd: ott. Látjuk, a ’zöld’szavunkban az ld képzőpáros. (V. ö.: old, alt…)

      

                  

Visszatekintés

 

        Harminc névből csak a zezi-t lehet vitatni, de a zöld szavunkban ez is benne maradt.

 

Vissza a lap tetejére.

 

Élettelen természet

 

bog                           rög, göröngy                       //M      A bog a rovarhoz szegődött (bogár), de megmaradt eredeti jelentésében is (bog, bogoz). A bogár hun neve mütür volt, ez a picike, parány jelölésére szolgál, kissé tréfás szóként a mai napig használjuk. A törökben is megvan a bog szó, ez azonban nem jelent eredetiséget.

 

bogar                        rögöcske, vakondtúrás        //M      A bog szavunk a törökben is megvan, de csak eredeti jel.-ben. A magyar korban a bogarak kapják meg ezt a hangsort, addig el kell viselniük a mütür nevet.

 

bogard                      vakondtúrásos terület          //M      Sok helységet meglep a bogár régi jelentése.

 

sárbogárd                sárrögös terület                   //M      Tehát Sárbogárd!

 

düna                          villám                                 //?        Dünya: világ (török). Lehet, hogy a türkökkel közösködtünk a szón. Vagy az őstörökökkel, ha létezett ilyen nép.

 

dünad                       zivatar (villámlás)                  //?         J.: V.ö.: dűne.

 

egelü                        szivárvány                           //M          J.: ég + jel. Égjel, égi jel. Ősi jelentés! V. ö.:Biblia.

 

hava                          hó                                        //M        A szóvégi a (mint az e is) egy birtokos felé mutat, könnyű volt azzá válnia. Tehát nem elveszett: átalakult, nyelvi szerepre szakosodott.

 

heg                            fagy                                      //M        Mai nyelvünkben mást jelent a szó. De a jég értelmet ad a fagynak.

 

hua                            vihar                                     //?     (V.ö. és hull a villám is)

 

ivej                            üveg                                   //M             Torna és Borsod vármegyékben ismerős az ívedni ige: ’megpuhulni, folyóssá válni’ jelentésben még használjuk. Az uszkurusz például csak ívedten jó. Cselekvő szemlélettel a szó: ívni, a hal ívik, a vadkörte ívedik. Ez visszaható, passzív szemlélet. Az üveg az ívedésnek, sőt ívejgésnek az eredménye, ahol a g melléknévi igenév–képző, ha a nyelv akarja… A jászok  szóalakja lett a győztes. Ívej, íveg, éveg vagy később üveg egyaránt elfolyót, folyékonnyá válót, olvadékot jelent. Ami ’ívelyeg’. Az i mgh. ü-re változására sok példa van: izen – üzen, irem – üröm, stb.         E!

 

 jegatin                  megfagyasztani                        //M      Jegetni, hegetni; már szokatlan, de érthető.

 

jegh                      megfagyás, hegesedés              //M         Szóhasadás: mindkét változat él: heg, jég.

 

{jegin                     fagyni, hegesedni                    //M       A jég és a heg azonos eredetű.}

 

jéj                         jég                                           //M        A kár fogalmat is e szó jelenti? A „jégre vinni” szólás még hun eredetű volna? Ez annyit tesz, mint kárt okozni valakinek. Petőfi”: „…ha ő úgy nem bízik az emberekben, jégre nem viszik.”

 

jéjiti                       jeges föld                               //M           Összetett szó: jégföld.

 

karra                        szikla                                  //Mf         Karrabata: sziklafal. Így mondták a dák-szkíták és a hunok a Kárpátok nevét.

 

kevi                          kő                                     //M        Kevély. Mi az atyasága eme szónak? Ellenőrizni!

 

kutu, guthu               kút                                     //M      *Guthin v. *kutin igéje kut(at)ni jelentésű lehetett. Már nem hiszünk az ’azonos alakú szavak’ gyakoriságában.

 

poura                        por                                     //M           És a pórnép is „pornép”. Erősen palóc hangzású. A gótok is átvették a szót.

salgaruti                   gyémánt                              //M?         A fény és ró (v. ö.: rusztikus, rózsa, stb.) fogalmak összetétele. Mondjunk fényrózsát, vagy villogórózsát.

 

sár                             sár                                       //M            Jelentős a teljes megegyezések száma is!

 

sara                          szemét, üledék, szar               //M            Jelentés-elkülönülés: az sz-es alak ’ürülék’jelentésű.  

 

sava                          só                                        //M            „…levesének nincs sava-borsa,/ hitelt nem ád a fűszeres.” (J. A.) A só volt az elsődleges, hisz létszükséglet. Így a jelentés is.

 

saves                        sós, savas                              //M        Van sava-borsa levesének...

 

szele                          szél                                      //M        „…Szél kele most, mint sír szele kél…” (Kölcsey)

 

teh(j?), tehi              föld, földi                             //M          Teh-er vinni, művelni. Arany J.-nál: „nézni is tereh."

 

teri                           gyógyír                              //M?          Sok példa van a msh. elvesztésére.

 

tes                             láng                                //M,U         A teszth alakmása. Ujgur: ates~láng.

 

{tesin, tesján            lángolni(!)                        //M?         A teszth, a tűz és a tes távoli testvérek.}

 

Tesjághild                Kaukázus                        //M          „Lánghegység”. Melyik korból őrizték a láng emlékét?

 

tesvase, szurrvase     bronz                            //M          J.: Lángfém, kardfém.

 

teszth                       tűz                                    //M,U         A tes alakmása. Ujgur: ates.

 

tid,  tijd, -  i         kitüntetett nagyobb földterület, ill. innen származó //?

 

tom                        vas                                    //M            Mást jelent, de megvan a szó. Tumba: tömb, és buzogány, hunul. Ujgur: tömör. Temerin: itt is tömörítettek a vasverők. (A déli városban manapság a magyarokat verik.) A Tömöri nevű utód ma is él.

 

vase                      (réz) fém                            //M              Ma mást jelent a szó.

 

zarani                       arany                               //M              Elveszett a msh., mint a teri (~gyógyír) feltételezett változása során. V. ö.: Oláh: „… a baktriai Zarathusztrának a neve is zara = sárarany és thusztra = csillag szóból tevődött össze (26)”. Volt z nélküli ’arany’ jelentésű szóváltozat is.

 

zud, zivud                 zivatar                            //M          J.: zúdul.Hangszó.

 

zudor                        kis zivatar                       //M          J.: ami zúdul.

                                

 

Visszatekintés

 

        Megállapíthatjuk, hogy a /düna/ és /hua/ szavak kivételével az élettelen világ fogalomvilága is magyar nyelvű. Sok szó ment át alaki változáson, soknak a jelentése változott meg, ezek a változások azonban szervesen mentek végbe, követhetők és leírhatók a nyelvtörténeti alapfogalmakkal.

 

Vissza a lap tetejére.

 

Társadalom

 

acsata, acsatad                 munka                       //M          Az ács szó lett belőle. Ekkor még főleg famunka volt.

 

acsatagh                      dolgozó                          //M           Ácsató, Csató nevek…

 

acsatesi                        dolgozó                          //M          Ácsongat: boglyát rendezget, Erdélyben.

 

acsatild                        munkaeszköz                 //M            Ecsetel: gerebenez (tájszó). Köze van a hun szóhoz.

 

acsatin                         dolgozni                          //M          Ma: ácsolni. Jelentése leszűkült, csak famunkát jelent a mai magyarban.                                                                                                                       E!

 

athama, athamai          törzsfőnök,~i                  //M          Atha: atya szóból van, a kozák testvérek méltóságneve is.

 

*bajnek                          bajnok                          //M          Ez a szó a Bajnekheni csillagnév része. Mivel szerepel az alapdokumentumban, méltóbb sorsra érdemes. A latinok  bajnokunkat előléptették: Regulus, királyfivá. A -nek végződés még egyalakú nem illeszkedett a szóhoz. A bajla (szarvasmarha) szóhoz kapcsolható, a baj előtag révén. Ebből lett a gazdagság-fogalom javarésze. (Pl.: bojad, bojar, bojec, vojvodina, vajda, bej, stb., magyar és más nyelvekben.) A bajnok, bojár egyaránt bajoskodik.

 

bata                              fal                                    //Mf       Pata névadója? V. ö. Mez.. BAD (L. 69): fal.

 

bejke, bejkesi              béke, békés                  //M          Varbócon is így hangzik.

 

bevidi                          új hír, ism.információ         //?            Lassan az entrópia szó is meglesz a hunban.

 

bir                              katonai szövetség                //M          Feltéve, ha bírják egymás bizalmát....

 

{biren                         szövetségben lenni             //M          Bírni igénk jelentései közt ott sejlik a régi is.}

 

boja                      törődés, munkálkodás           //M            Később ez lesz a baj szavunk, de ekkor még a baj fogalma:

 

bü,                         bű.                                                         A gazdagság sok bajjal is jár, sokat kell „bajoskodni”.

 

bojad                        gazdagság                      //M                Ez a szláv bojár szó eredete is.

 

büghücsi                   bölcs                             //M                A mai l nem volt a szóban. A bőcs alak is ismert.

 

bügücsegh                filozófus                          //M              Bölcs(el)ő. Vizsgálandó a szó kapcsolata a gyermekágy fogalommal.

 

chá’á                        szellem                            //?                Feltételezem kapcsolatát a „halál” szóval.

 

chán                          kínai                              //Ch             Azonos a keleti méltóságnévvel: szan (japán úr), kán (mongol), sah (perzsa), stb.

 

csáthi, csáthágh         parancsnok,-                 //M            -vezető. //          Aki a csatát vezeti. Csató, a gh > ou > ó fejlődés után.

 

di(gy?)evi                     diadal                         //M           V.ö.: dzsijágh; a diadalmas fa. (A di szógyök tárgyalására olv.: Varga Csaba: A magyar szókincs titka!) A diadalnak díja van, a két szót nem szabad elválasztani egymástól, csak azért, hogy a káliz-izmaelitáknak is ajándékozzunk egy „jövevényszót”. Kik ők? Ismerték a hunok őket? A dijevisi vagy digyevisi hangalak közül a dij tövű a valószínűbb, de a dzs-s ejtés sem zárható ki. Ahogy a „dijóval” is megesett.                  E!

 

di(gy?)evild                diadalmas (dolog)         //M                  Ez is családtag.

 

di(gy)evisi                  diadalmas (személy)      //M                  Ez is a dió szó testvére. (A di gyök életére olv.: Varga Csaba: A magyar szókincs titka.)

 

dorga                         előkelő                          //Mr             Aki dorgál. A főnévi használat visszaszorult, az igei nem. De Dorog nevünknek köze van hozzá, sőt a hun törzsneveknek is: dorgateghi, doroghiteji. Dorog hun törzsi terület lehetett, Buda közelében.

 

elü                               jelszó, jel                     //M              El is tűnhet, meg is jelenhet a j. Itt ez utóbbi… Ebből származott az él, éles szavunk is. Az él a megmunkálás jele.

 

elve                           élettér                         //M              Eleve: Istent jelentett. Erdőelve: az erdő élettere, Havaselve: a havas élettere. A hun szó megvilágította az erdélyi földrajzi nevek értelmét.   E!

 

gi(gy?)evi                 kegyes                        //M              Majdnem azonos a di(gy?)evi (diadal) szóval, családtag.

 

gi(gy?)evisi                       kegyelmes         //M              A dzs itt sem zárható ki: valamely korban a szóban lehetett.

 

hada                             had                        //M                Kicsi még a szó serege.

 

haj                                örmény                 //Arm            Tág a tér, „rárószárnyú jó hamar lovakkal”…A lovas nép számára szinte nincsen távoli, elérhetetlen világ. De az Örmény-fennsík nincs messze. (Hol vannak a történelmi Örményország ősi hegyei, földjei! A néppel együtt pusztították el az országot is.) Arszákot, a dinasztiaalapító párthus királyt, az ötszáz évig erős Párthus Birodalmat is az örmények segítették életre. Hunok állama volt és szkítáké, magyar-ős népeké. Megállították, legyőzték a támadó rómaiakat. A negyvenezer fős impériumi haderőt szétverték. Főszerepben: a magyar harcmodorú könnyűlovasság!

 

Hajkh                       Örményország        //Arm

 

hara                           hit, vallás                //H               A szó láthatóan  Indiából is jöhetne.!

 

hare                          varázslat                  //H               Hare Krisna! A fehér hunok más néven heftaliták: Heftál királyukról utólag nevezték el őket. A perzsa és indiai irodalom és történetírás bő forrásokat kínál. A kusita-hunok és heftalita hunok már Kr. sz. előtti századokban kiterjesztik hatalmukat Indiára, a hun uralom, -vallás hatásai ma is tanulmányozhatók. Nem kell a közös szavakon csodálkozni. Néhány szó nem maradt meg a magyar időkig.

 

hareo                        varázsló                 //H               India felé mutat az eo kettőshangzó.

 

{hatesi                      hites, vallásos          //M              Az a i lett, de köztes hang lehetett az ajakker. nélküli a.}

 

holu                             ól                        //M                A h? Könnyen elvész.

 

hom                           hon                       //M              Homoltból pedig otthon lett. V. ö.: ang. Home [houm; -z] ném. eHeim. Ezek az érdekes (és pontos!) megfelelések a messzi múltba röpítenek, ahol a titokzatos kérdések válasszal biztatnak.

 

hovesi                      juhász                     /M               A szó minden mássalhangzója „gyenge megtartású”.

 

huse                         jóslat                      //M                Túl sok a h szó elején, és a mássalhangzók is „örményesen” hangzanak, különösen a k és g. Szinte nincs más kérdőjel magas szintű tudományához fűzhető.

 

huseo                       jós                         //M                  H > j. Ritka, érdekes az eo kettőshagzó!

 

hutu                          út                           //M                    H-val? V. ö. :előbb. A szóeleji h lekopik vagy j-re vált. Vagy marad.

 

Isatha                       isten?) ősapa           //M                  Az istahain nem egészen ez: megfontolandó.

 

isathain, isztain           ősi, isteni                 //M              Főnévként áll a Tizeszavában? /Hegü istahainitet…/

 

ishán                         tartományúr, herceg   //M                Volt elég méltósága a hunoknak, a magyaroknak is maradt belőle, kár minden előkelő - nevet mástól eredeztetni.

 

iun                            görög                          //Iu,H             A jó ión tán nem iún azaz hún volt?

 

Iunkh                       Görögország             //Iu,H               H a j-vel gyakran váltakozik.

 

jenekh                     ének                              //M              A szó megegyezik a Jenő névvel.

 

jiri                              hír                             //M                A szóeleji hun j gyakran felel meg magyar h – nak.

 

jóga                           iga                            //M,H            Az eredeti jelentése: vállalt iga, életmód, test- és léleknevelés. Ilyen példákkal találkozva nehéz megtartani a           tud. objektivitást. És sok az ilyen…

 

kaghak                     polisz, város                //?                Kaghak, kügü, kügili, kügir: ezek a településnevek egy családba tartoztak, majdnem azonos hangzással. Együtt is távoztak nyelvünkből. Együtt használtuk az örményekkel, és más népekkel, Hayakaghak Armenopolis, azaz Szamosújvár örmény neve, pl.

 

khalka                      szövetség                    //Mr             Kalákában könnyebb dolgozni: a szövetség – erő. A Kuma mellékfolyója Dentumogyerben. Borsodban gyerekszó: a fogyó hold neve. A szó alapja a hun khalin ige, ill. ezzel függ össze. A közösen, kalákában végzett munka a nemezkészítés volt: a kalim nemezsátor. Ez anyagból van a kalina, kalap, a kallasztott gyapjúból. Később kallómalom működött, amit majd egyesítettek az őrlőmalommal; emennek a nevében viszont a mál tő-gyök „működik”. (A malom szláv jövevényszó TESz.; A kaláka szó román jövevényszó; A magyar nyelv története. TK. 1967.)

 

kapu                         kapu                        //M,U           Hun kapun járunk bé s ki. Az ujgurban: kapö.

 

keltüdisi                   felebarát                 //M              (V.ö.: idzsikeltüdi. )

 

ker                            birtok                     //M              A földek köre.

 

kerisi                        birtokos                  //M              Aki keresi, majd keríti. Sok a kker-kör származék.

 

Konsztantinoszurr                 //Mr, Mf  Konstantinápoly //     Konstantinosz + polisz, hunul is egyszerűen Konsztantinoszváros.

 

Kücsü Bir                Kis Szövetség              //M            Az egészen más nyelvű népeket fogja össze. //

 

Kücsü Chunkh         Kis Hunok                 //M              A hunokkal rokon nyelvet beszélők. //

 

kügili, kügir              falucska, tanya              //?            A kugli szavunk őrzi? És a német Kégel? És a kégli? A kugli lehetett harci játék, ahol a bábuk a házakat jelképezték. Ellenőrizni!

 

kügü                          falu                           //?             A hun települések között a kaghak volt a legnagyobb.

 

küncse                       kincs                         //M            …hol van a kincs, ami nincs?… (J. A.)

laka                             ház                            //M                  Kis lak áll a nagy Duna mentében… (Petőfi)

 

Madü Chun Bir                                             //M             Nagy Hun Szövetség      // Három részből áll.

 

Madü Chunkh         Nagy Hunok                     //M         A madü chun phejlezu: a nagy hun anyanyelv birtokosai. // Nagyon valószínű, hogy a phejlezu, ami „fejnyelvet” azaz beszédet jelent, már valójában „főnyelv”. A második értelmezés rokonszenvesebb, a fej „fő-„ értelemben való használatát valószínűsíti.

 

Madü Hurálid Jüncsild                                   //M,             Mo, L  Nagy Szövetségi Tanács // A második szóelem a mongol hurál (lánc), a harmadik a latin junxta (szorosan a közelében) szónak felel meg, tisztázandó az elsőség kérdése.

 

ougher, ügher              szőke                              //?        Van, aki népnévként ismeri.

 

parszi                           perzsa                             //Pa      V. ö. a per, par, pir, pör gyökváltozatok származékait.

 

pigu                                fiú, férfi                          //M      A szóeleji p > f – változás a finnugor egyszeregy. A g > j egyszerű lágyulás vagy réshangúsodás (spirant.).

 

pru, puru                       ösvény, csapás               //M?     Ahol a ló poroszkál. Valószínű, hogy a poroszkál ige őrizte meg a hun szót.

 

salgawüren, würeni     fényjelző őr                  //Mr,Mf.          Salgó. Fényjelző szolgálat működhetett itt. „A xiongnu lovasság csak úgy özönlött át a Gouzhu-szoroson Dainál, és a határoknál meggyújtott, villogó jelzőtüzek továbbították a hírt a támadásról Chang’annak és a Ganquan-palotának.” (Sima Qian: A hunok legkorábbi története; A Shi Ji 110. kötete: 73. oldal.) V. ö. még: sajgó: ’fénylő, ragyogó’. […Ennek alapszava a magy. sajog ~ salyog ’fénylik, ragyog’ (KISS 1980). Czeglédi Katalin: Földrajzi nevek és a magyar őstörténet]

sant                              védelem                          //M           Íme, a sánc szavunk.

 

Sonyu, Sonyukh          keleti hun                            //?        fejedelemségek

 

subir                          összefogás                            //M     kéz(fej) szövetség = vérszerződés

 

szamtagh                  szántó-földműves                  //M        Veszprémvölgyi adománylevél, ugyanez.

 

szava                        szó, beszéd                            //M      Gyűjteni kell a metanyelvi anyagot is!

szavajülemid, szavajületild                                  //M    szógyülemedés, szótár A magasabb kultúra szükséglete.

 

tar                             tar, kopasz                         //M           Mit lehet ehhez hozzáfűzni?  

 

tár                             tár, tároló                           //M           Pegüverekh tárje: fegyverek tárja, fegyvertár.

 

távár                         kereskedelem                     //Mr,O         Az orosz „áru”szó. Ki adta a szót?

 

táváresi                    kereskedő                          //M          Távárus, nem taváris. nem tudni azonban, a táv elvonható-e, volt-e különvehető jelentése, vagy csak a későbbi elvonásban kapott.

 

tonde                        tudás, ismeret                      //M      Fontos a szó megléte és tartalma.

 

tor                            tor, ünnepség                       //M                  „… s vídul ha toroz…” (J. A.)

 

torin                          torozni                               //M                Testvére a turin ige: táncolni jelentése a tor tartalma.. (De kell még hozzá torta is.) Torta v. arégi tortáta a torral lehet kapcsolatban.

 

touvár                      kereskedelem                     //M          A  szó másik alakja.

 

touváresi                 kereskedő                          //M        A szó másik alakja.

 

touman                     hun fejedelem                    //M?       tartományúr      //M?A tömény szó őrzi

 

urr                             város                                //Mr          Az úr szó, uralást és uradalmat is kifejez. Őr: közeli rokon-szava. Gazdag szócsalád, a magyarban se szegényedett el.

 

urrkhes, urrkhüsz    harcos                               //Mr         Az ur-alás családtagjai. Utász, barlangász, „várász”.  A szóvégi képző foglalkozást jelöl.

 

urruságh                  ország, haza                       //M        Alakja szerint urusó lenne ma, de megdermedt a szó. Elvont tartalma révén életre segítette a -szág, -ság képzőt.

 

urrusi                       uralkodó                             //Mr         A városi, városé. (A város meg az övé.) „Mert nincsen tebenned semmi nagy uraság.” (Bornemisza P.) - A XVI. sz.-ban leírt szó az uralkodót jelenti.

 

utu                             út                                     //M            Például hodu utu (TihAl.)

 

vara                           vár                                   //M        Ismét egy szép tővéghangzó.

 

vásár                        vásár                                  //M           De nincs mindenhol. Itt sincs. Vajon milyen vásárok voltak? Az ár szórész elvonható-e? (Van mág kérdés…)

 

vijesi                         íjász                                  //M        Az íjas is használatos szavunk volt. A v eltűnt.

 

wuri , würigh              őr                                      //M           A vüregh = öreg szóval valószínű a jelentésbeli kapcs. Ez is vür-ő lenne. Több jele van a hajlító (flektáló) nyelvi jellemzőknek (wuste, wüsti), de nem számottevően, nem szaporodik rendszerré: a magyar is ragozó nyelv marad.

 

würükh, würesi        őrség                                 //M        Az urr származékai, a társadalom tagolódik, a növekvő igény újabb szavakat szület.

zeligh                        szolga                                 //M          Ez melléknévi igenévi alak, amely zeló, zoló, zulú egyaránt lehetett később. A zeló majdnem szeló, a szláv falu. Talán szolgák falva? Vizsgálandó. A szláv szolga szó későbbi fejlemény (szluga, szluzsity).

 

zelin                          szolgálni                          //M          Ha ige, bokrosodik a szó. Vizsgálandók  a szelindek, szelid, stb.  szavak. Ha a szelindek szelid eb, jól szolgál.

                           

Visszatekintés

        Megállapítható, hogy negyvenöt hun szóból  tizenegy minősíthető idegennek, ezek a bevidi, chá’á, chán, haj, kaghak, kügili, kügir, kügü, ougher, parszi és Sonyu szavak. Főleg kultúrszavak ezek, nép- és településnevek, melyek kicserélődtek, nagy változásokat hozó történelmi helyzetekben.

 

Vissza a lap tetejére.

 

Történelmi személyek

 

Athira                           Attila                      //MJ.:          Atyácska.

 

Bendegúzi                     Attila apja              //Mr             Bendegúz: kiszámíthatatlanul gyors parittyás vagy-

 

Bendegúzisi                  Attila apja              //M              -parittyával  rajtaütő //A bende + gúzi szavakból…

 

Buda                                hun vezér            //H               J.: Főpap, „a megvilágosult”(D. Cs.)

 

Gotekhjebiri                     gót-hun vezér     //M              „Gótok szövetsége”.

 

Kopibar                            Tesviju öccse     //M,?            J.: Jólcélzó.

 

Madü touman, Madü                              //Mr                 „A nagy fejedelem"

 

Madü                                 A „Nagy”.       //M              Hun fejedelmi név (D.Cs.) // Sima Qin Modu-nak írja le.

 

Nim(e)rüd                          „Unoka”.       //Mr             Valószínűleg Welamabiri unokáját értve ezen. // Talányos a welama előtag. A „velem” lehetne, de whelt- hez kevés az előtag.

 

Nimród                     „Unoka" nevű hun vezér      //M      Attila nagyapja. A neve viszont: unoka, a régi nimere – nemere hun-magyar szóval. A nemere szó Erdélyben „hideg északi szél” jelentéssel is fennmaradt.

 

Rutichun                            hun király.                 //M              Rút" volt, vagy csak markáns, hősies arcú?

(V.ö. Varga Csaba: rózsa – rút, ró, rose stb.)

 

Tenjü                                 Nem világos értelmű főúri rang. A szó eredete valószínüleg kínai, s az éggel kapcsolatos.                        //Ch?    Senyü? Sonyu? Hangrendi,hangalaki változatok.

 

Tesviju                             keleti hun király.      //Mr             J.: Lángíj.

 

Welamabiri                      Balamir, Balambér. //M              ’Szilárd szövetségest jelent.

 

Vissza a lap tetejére.

 

Hun törzsnevek

 

Megjegyzés: A Fordító nem közölte a törzsnevek „magyar” jelentését, így a tévedésekért egyedül engem terhel a felelősség. Mentségem, hogy nagyon vágytam és vártam a nevek értelmére. P. I.

 

Aduni                                 Adonyi                  //M          Lehet nagyadonyi vagy kisadonyi. Az –i szerepe kérdéses: leket melléknévképző, de nem biztos, hogy az. A Kárpát-medencei helynevek is őrzik a törzsneveket! Ha ez a közlés csak tárgyilagos lehet, csak sajnálhatjuk a tudósokat. Részvéttel gondolok mindazokra, akik nem örülhetnek a hun törzsek élő emlékének.

 

Bastetiji                             Szélesföldi             //M          A Szélesföldi, Szélesgyepüi, Nagyföldi törzsnevek tartalma alapján valószínű, több azonos név jelöli ugyanazt a törzset.

 

Basteoutouji                      Szélesgyepüi          //M          Az outou erősen palóc szót Sima Qin írta le legrégebben.

 

Berenü(tiji)                                                    //Mf           Ha megtudjuk, mit jelent, Berente nevét is értjük.

 

Csegi                                Csehi, Egercsehi?    //Mf

 

Dorgathegi                        Előkelőföldi           //Mf             Dorog fő törzsi központ lehetett. Vezérföldi is lehet.

 

Doouroughetiji                    Dorogföldi          //Mf             Lehet, az előbbivel azonos. Úrföldi?

 

Kevi                                     Kövi                  //M                Keveházára kell gondolni. És aki Túrkevén él, az „kevi” ember. A Túr is idevalósi, hun szó.

 

Khalatiji                                Malomföldi        //M                  Hegyipatak – völgyi, - vidéki?

 

Klünteidi                               Síkföldi, Alföldi  //M              Izgalmas kérdések , vajon ki és mikor ad válaszokat?!

 

Kücsüteidi                             Kicsiföldi           //M              Ez mindenütt lehet…

 

Laiduni                                  Lajdonyi            //Mf             Lád őrzi a nevet?

 

Livi                                        Lívi                    //F                Livónia a Balti – tenger mentén fekszik. A lív nép a múlt népe: nagy területet uralt egykor. Attila a dánok királya is  volt, meg a gótoké, médeké. És a hunoké…Krónikáink is írnak a Balti-tengerig érő hódításokról. Hol voltak a határok? A hun nyelv megtisztelő feladatokat bíz a történészekre.

 

Madüjaghildi                         Nagyhegységi        //M      Izgalmas kérdés, milyen nép tartozott az egyes törzsekhez.

 

Madüteidi                             Nagyföldi              //M      Nem túl jellegzetes néhány törzsnév. Bárhol lehet ilyen is.

 

Madüvaradi                          Nagyváradi           //Mf     Ha a nyárád – nyárfás, várad – váras hely. Hun kori.

 

Sadáni                                   Sadáni               //Mf     Zsadányi? De-néhány névnek konkrét névadója lehetett. Ilyenek: Adúni, Csegi, Livi, Suchongádi, stb.

 

Sopruni                               Soproni            //Mf

 

Suchongadi                        Suhongádi         //Mf         Csongrádi?

 

Szogidi                             Szogdiai                  //F       Az Aral-tó térsége.

 

Telikhi                             Teleki                     //M      Kistelekes, Nagytelekes. Nagyon a mi nyelvünkön hangzó nevek.

 

Tesongadi                        Tesongádi               //?        Az előtag tüzet jelent. Lángvidék?

 

Vepüszidi                         Vepsze                   //Mf     Távoli nyelvrokonainkra, a vepszékre gondolunk.

 

Volgjaghadi                     Folyóhadi?              //M      Volgai? Inkább „folyók vidéke” sejlik a névben. Folyamvidéki.

 

Wourduszi                        Ordoszi                  //F      Ez a legkeletebbi törzs, Han közelében (Kína, ahogy Sima Qin emlegeti hazáját. Ordosz a hunok egyik korai őshazája.

                                     

Visszatekintés

         A hun történelmi személyiségek és –törzsnevek témaköre talán a legtöbb feladatot adja majd a történészeknek. A felbecsülhetetlen értékű névanyagból a törzsnevek értelmezése megkezdődött…

 

Vissza a lap tetejére.

 

Vallási, mondabeli személyek, fogalmak

 

ASAR                      világ                        //M,Mez          („… Zaratusthra, Zarduszt neve is az Ausar, Sar,, (SR = Nap) nevéből ered…A kusita mitológia szerint, Ozirisz (Ausar = látó) volt a világ bírája., aki napszemével nézett le a világra, s ki mindent látott és mindenkit megitélt.” (Oláh Imre: A Nimrud Hagyomány. Ősi Gyökér kiadása, Buenos Aires, 1985.  33. old.)

 

Asaraszúni                Világanya,                     //M      Világasszony // Őneki nemzette Isechunkh a világot, Asart. Ő a világot szülő, uraló Ősanya. Mivel az /asar/ szó helyébe a világ szó lépett, a szócsalád kihalt. ,

 

*Asaratouman            Világ Ura                     //M?     Kérdőjellel? A touman méltóságnév és harci egység neve is. Valószínűleg azonos a tömény szavunkkal. (Magyarra ford. örm. szövegből.)

 

Asari                           Világős                       //M            A Mindennemző egyszerűbb neve, j: „világi”.

 

Asari Isechunkh         A világot                 //M            nemző Emberős. // J: Világi Emberős. 

 

Asarfova                  világfa                        //M            Az Égigérő nagy fa, népmeséink klasszikus eleme. Népművészetünk központi rendező motívuma: a világrend, az élet megtartásának biztonságot, hitet kifejező ereje. Az örmény hacs khar: faragott emlékkő uralkodó képe. Ugyanezt jelenti a „világoszlop” szó. A Sarkcsillagban találkozik az éggel, ez a „világtengely” is.

 

asaront                     világnemzés (D.Cs.)   //M                Ez a MAG-szó, ebbe sűrűsödik a hunok világkeletkezés-elmélete. Az egyetemes kultúra egyik fő motívuma. Ősnemzés! Egyetemes fogalom.

 

azara                        monda                       //?                 A műfaj-nevek léte: újabb lépcső, fölfele.

 

chunkh asarurrasagh                                //M            A hunok világuralma  // Nincs genitivus jel!

 

emö                         tündér                           //M            Ma egy tündéri csecs – emő. Szép, tápláló em-lőket em-ik.

 

emesi                       tündéri                       //M             Emese ilyen. Az emse szó is ugyanez, de más tartalommal: anyadisznó. (V. ö.:

 

emöd                     tündéri terület. „tündérkert”, tündérország” //Mf   Emőd: városka Miskolctól délre.

 

Gal                           mesebeli óriás               //M              Gál. Lehet, hogy azonos a gall („kelta”) szóval?

 

gali                           óriási                          //?          Gyakori nálunk a Gál családnév. Sőt a Gali is: egri színész és rendező. A kelták neve is, nem lehet tudni, óriás-e vagy kelta a név viselője.

 

igejebir                     égi szövetség            //M            Igeje: égje, (azaz ’égé’: birtokjeles birtokos) + szövetség-bir. Analógiásan az igebirje alak is helyes.  

 

Isechunkh athama         a hunok…            //M        világőse, az embert is nemző világős                               

 

lá                                  lélek                         //M        A  lá lá – k   lehet a lélek szó, a k képzővel. (Fészek szó végi.)

 

suchazara                 szent monda                //?            Ismét műfajnév. Ez már irodalomelmélet!

 

szuhasar                   felső világ                  //M        A szu(h) előtag kapcsolható a latin super szóhoz.

 

vahasar                    alvilág                        //M        A veszpru… hen vesz előtagjával lehet azonos.

 

wakhtiad                  áhitat                        //M        Ez képzős ige. „Sóhajtó – szó”.

 

*wakhtin                  áhítani                        //M        A szóeleji gyenge réshang nem teszi valószínűtlenné, hogy az óh, ah óhajtó-szavak származéka az ige.

                                       

                                     

Visszatekintés

 

        E témakör nem a nagy mennyiségű szóanyagával, hanem annak  minősége : az általa kifejezett valóság kultúrértéke, művelődéstörténeti jelentősége révén érdemel különös figyelmet. Szavai lexikai környezetben, szövegekben fordulnak elő, amelyek egy legendás nép tudását, világképét, hiedelem-világát rögzítették számunkra. Ez a tudás, hit, művészet motívumaiból építkező világ régebbi a hunok történelmi koránál, e kultúrvilágban fölsejlenek az emberiség egyetemes tudásának ősi elemei. Az Ősnemzés – Világnemzés (Asaront) fogalmaihoz nyelvileg a magyar áll a legközelebb, és ez nemcsak a nyelvi örökségre mondható el…A szavak nem mindegyikét találjuk meg a magyar nyelvben. A szuh például a latinban maradt meg a super szóban ( ugyane jelentéssel: fönti, felső), amíg a latin nyelv is megmaradt. Az azara (monda) sem található a magyarban, de a témakör többi szava szoros kapcsolatot mutat nyelvünkkel.

 

Vissza a lap tetejére.

 

Csillagok

 

Aldebaran                         Aldebaran         //Mr         Bárányáldozat, Áldozat(i)bárány. Az *aldin hun igét feltételezem, áldani jelentéssel. Lehetett *aladin is, de akkor a „kétnyíltszótagos törvény lépett hatályba, és a második a kiesett. Majd megkeresi Aladin a csodalámpával! A keleti mesehős neve megőrizte a hun szót? A baran  is ősi keleti szó.                                                            E!

 

Arana                                Dheneb              //M          Arany. Pedig ma a Deheb jelent aranyat az araboknál.

 

Athaira                             Altair                  //Mr         Arab: „repülő madár”. A hun Attila arabul Otail. Kulin: Atair. Az Altair csillagnév a mi Attila királyunk nevének felel meg. V.ö. Pap Gábor: Mag hó alatt, 2003. (Az atha szó becéző alakjai: Athira és Athaira, ez utóbbi a csillag neve, véghang nélkül.)

 

Aveni                                 Vega                 //Mr         Csősz (D. Cs.) Nem ismert *avenin – óvni jelentésű hun ige, de feltételezem létezését. Ekkor valóban az óvást, őrzést jelenti a Vega.

 

azdigh                                csillag                //Mr         J: izzó. Nógrádsipeken még izgó a parázs. Ez az izgul szó is.                                                                                                                                      E!

 

Azrateni                             Hamal                //Mr         Rátét, teher. Tehát málha.

 

Bajnekheni                        Regulus (herceg)     //M      Bajnokavatás, hunul, azaz régi magyar nyelven. A latinok a hun bajnokot herceggé sőt királyfivá léptették elő. A bajnek -nek ragja még nem illeszkedik: pártalan. A kheni itt avató, avatás jelentésű. A két tag találkozásánál voltaképpen két k van! A bajnok szó a magyar nyelvben szláv jövevényszó, „valamely délszláv nyelvből”. (TESz.)     E!

 

Bethelgeuze                         Betelgeuze         //Mr     Bethelkeze, Bethelgázlója A  Bethel szó a gyógynövényt és ennek „istenét” jelentheti, arámi esetleg sémi szó – is. Bethesda:  „betegde”. Aggok, betegek gyógyhelye. Budapesten református kórház. A csillag neve régen: Óriásgázlója. (A gázló szláv jövevényszó. A beteg szó ismeretlen származású. TESz.)                                                 E!

 

Egazdigh                            Polaris, Sarkcsillag        //M      Ékcsillag. A világtengelyt ékeli ki.

 

Fomalhaut                        Fomalhaut                       //Mr         „A hal szája”. Szorosan véve csak (állat)pofabőr. Kényszerű elnevezés: a csillag a nagy déli hal szája előtt található, ahol már nincs hal. Latin, arab, német, angol, magyar nyelven…V. ö. Hun levelek VIII. P. I..

 

Golkeni                             Capella (gida)                //Mr         Magyarul és hunul: Kápolnaavató. A gol hajlat, kupola, gula is. Szent hely . A Golgota: gulgulta (arámi), golyó és koponya jelentésű. A gol kápolna is, mert a gol kap-onya is (Somogy, Göcsej). Azonos tehát a lényeget nézve a gol, gul, goj, goly, valamint a kop, kap; a kop: találat is (hun), mint a gol is (angol). És cél is mindkettő. És a gól is. Eljutottunk a végső pontra. Go…(angol). A hunban minden jelen van. Úgy, mint a magyarban. Ilyen megegyezésekre nem képes a véletlen, ezek cáfolatára nem képes a tudomány.

 

Jerkaielo                             Castor                        //M          Gyertyahajoló (Gyermek?) Etimológiai azonosság áll fenn a gyermek, gyertya és gyertyán szavak között, a jer ősi szó alapján. A feltételezés alapja nyelvi sejtetés: volt kain vagy kaien, esetleg kaielin ige, ti. a -kaielo előtag főnevet sugall.

 

Jerkeni                                    Polux                      //M           Gyertyaszentelő (P. I.)  Febr. 2-a Jézus bemutatásának az emlékünnepe. A IV. századtól ünnepelik, Jeruzsálemben kezdődött el, a Bemutatás színhelyén. Az ünnep szentségében a Gyertya Fénye azonosul a Fény Fiával, a megszületett Jézussal, akit a jeruzsálemi templomban a szertartás szerint felmutattak a hívőknek. Ókeresztény ünnep a hun csillag-névadásban!

 

Ktüteni                                     Seratan                   //M      Gyalu, Gyalulás. Egyengetést is jelent, a szóelemek szerint: „síktevés”.

 

Memazdigh, Meme                 Spica                       //M       (Kalász) Feleségcsillag, Feleség. Eme Nimród felesége. Hangtanilag lehetséges az Eme és Meme azonossága, mi több: bizonyos, hisz a hun szóanyayagban, köznévként együtt van jelen az eme  és a meme szó, mindkettő: „feleség”. Nimród feleségének a Szíriusz volt a csillaga.           (Oláh Imre: A Nimrud Hagyomány.)

 

Napi                                          Nap                    //M,Mez           Tarhonyaszárító neve is volt a Kárpát-medencében. Ősi tészta,vándor harcosoknak. Hangalakja, jelentése azonos a mezopotámiai NAP , DS. 168, NAB,  Accad NABU szóéval.

 

Oredeteni                                  Mezartim               //M          Áradattétel azaz Zarándoklat. Teni = tény, tevés. A tim arab szó megegyezik a hun tum (dugó) és a magyar töm szóval, szerepi érintkezés alapján. A bejárat, száj arab jelentés és a száj betömése egymást feltételező tényezők, így különbözik az arab és hun valamint a hun és magyar egymástól. Egy nagy térségben élő népek ősei hatottak egymásra. A hun szó itt követi az arab jelentést, vagy fordítva.? Mikor adták a neveket az arabok? A hun név elsőségét törvényszerűnek tartom, hisz az V. században az arabok még nem voltak meghatározóak a névadásban, a hunok számára kivált nem. Az arabok sem estek messze térbelileg az egyiptomi, káldeai csillagászati tudománytól, de a hunoktól sem vitathatjuk el: az V. században egy Egyiptomtól Kínáig terjedő térség és ennek idő-öröksége állhat tudásuk mögött. Ha ötven csillagnevet örökül hagytak, akkor tudásuk sőt tudományuk volt. Az arab nevek is merülhettek föl a régmúltból, de az V. század a középkori csillagász-műhelyek számára maga a régmúlt. A hun hagyományokat felhasználta és ma is használja az egyetemes világ. 

 

Somaielo                           Procyon                            //M?             Somolyló.(P. I.) Az a Canis Minoris az égbolt nyolcadik legfényesebb csillaga. A hun névnek még csak feltételezett magyar megfelelője van. Ha ez a Somlyó szavunk is???

 

Szuoi                                 Szíriusz (Szárazság)            //?              J.: felső szem (D. Cs.) // Ezt a nevet más csillag is viseli. Lugossy Istenszeme nevét ezzel is lehet azonosítani a hun név alapján, hisz a Sziriusz isteni szerepű volt, különösen Egyiptomban. Érdekes és megfejtendő talány, mi az összefüggés a hun Szuoi és az orosz szuhoj között: az orosz szó „száraz” jelentésű, mint a Szíriusz is. Ugyanakkor, a száraz hunul: sziris, visszatértünk tehát az eredetihez. De akkor a hun szó hogy jelenthet „felső szemet”? Melyik az igazi, eredeti (originalis) név? Mert ha…, ha pedig…

 

Szureni                          Arcturus, Kardos               //M          Szuronyos. (P. I.) A szureni kardos, de a kardos: szuronyos. A szúr ige is örökölte a szót, nem csak a főnévi tartomány.

 

Vereni                           Antares                              //M          Véreny, Verseny.(P. I.) Lugossy: Vérrelversengő. A vér és verseny szavunk származása azonos: a vérrel függ össze. Ez a vörheny szavunk is.

 

Zarugh                          Rigel                                   //M          (Rizsel) Záró. A testet zárja. A szár, azaz lábszár. Tiszta etimológia! De utalok a Rigel – rigli (arab – német!) szavak összefüggésére is! A németben zárat, az arabban viszont lábat jelent. A hun, magyar jelentést elsődlegesnek vélem.

 

Visszatekintő összegzés

 

        23 csillagnév, közülük egy köznév, kettőnek meg egyazon jelentése van (azdigh, Memazdigh, Meme). Kivételes tudományos és kulturális értéke van egy nép nyelvkincsében az égi objektumok elnevezéseinek. Ha nem kölcsönzött, nem átvett szavak ezek, az illető nép tudományos szintjéről és mitológiai világáról közvetlenül, a nép saját nyelvén tesznek vallomást, a nép saját kultúrszintjét önnön nyelvén kifejezve. Nyilvánvaló persze, hogy ősi, örökölt tudásanyagról van szó, amely nemcsak az azonos nyelvű ősöktől, hanem a lakótérség lehetséges kultúrhatásait kiváltó más nyelvű népektől, kultúráktól is származhatott. Megtisztelő és izgalmas feladat lesz tudósainknak feltárni eme hatásokat…

 

Vissza a lap tetejére.

 

Bolygók

 

Aji                                    Luna (Hold)             //M              [Éji.(P. I.)] Az „éji” feltételes jelentés: ha a török nyelvekben találni ily etimológiát a Hold nevére. Ez a szó ugyanis a török nyelvben is megvan,    Ay = Hold. A hun lun szó is figyelmet érdemel, ezt használja Európa több népe is, az a magánhangzóval a szó végén, ami valószínűleg a nőnemet hordozza: Luna..

 

Feni                                 Vénusz                     //M              Fény(es). (P. I.) Ez a szó a fáklyát is jelenti. A feni fényt jelent, az igéje *fenin = m. fenni. A fenés tehát nem élesítést jelentett, hanem fényesítést. Mondhatnánk, fémesítést, mert a kettő ugyan az. Aki tartott bronzkori tükröt a kezében, és elképzelte, milyen művelettel kellett tükrösíteni (minden áldozatot a női szépségért és hiúságért!), az tudja igazán. A fenőkő a féntokban: fén, de ez már nem a fényesítést szolgálja. A szó azonban jóval régebbi. A hun Vénusz még egyszerű nevet viselt, de ő volt a Fény. A szemünk fénye. A Vén-usz szó a latin végződés nélkül visszajut hun állapotába, valahogyan tehát értelmi- és hangtani azonosság van a hun és latin szó között.

 

Jalalun                               Szaturnusz             //M              Halálhold (P. I.) Lassanjáró is volt. Lassan, de biztosan.

 

Nahaméreni                      Merkur                 //M              Esthajnali (P. I.) Pontosabban mondva: Hajnal-esti. Kevesen tudjuk. A népi csillagnevek közt nem is találjuk meg a Merkuriuszt, de a hunok még tudták! Mi legtöbbször a Vénuszt neveztük esthajnalinak.

 

Pralun                                Jupiter                   //M?             [Igazsághold. (P. I)] A magyarok igazságára gondoltam, természetesen. A második tagja a lun: hold. Európának adták őseink, használatra. A latinok adták tovább. Első tagja a pra, az oroszoknál szolgál: pravda, právo. A jó, a jog, az igazság. A pragyed: dédnagyapa, a pra itt a déd-, régi. Angol: ima… Illik hozzánk ez is…Keressük…

 

Verilun                              Mars                        //M            Vérhold. (P. I.)            Hozzá szól Janus Pannonius verse: Imádkozás Mars Istenhez, békességért.

 

Visszatekintés

 

          A Napot is ide számolva kiteljesedett a hunok „hétbolygós” rendszere. Hála Detre Csaba újabb közléseinek,…Meglepett a /Nahaméreni/: hajnal-esti azaz Esthajnali jelentésre nem számítottam. El kell azonban hinni, így megvan az elveszett Esthajnali csillagunk!

 

Feljött már az esthajnali csillag,

Az én rózsám hazafele ballag…(Népdal)

 

Vissza a lap tetejére.

 

Csillagképek

 

Bara                             Taurus (Bika)                  //?        Lándzsa (D. Cs.) // Az angolban a bara rudat jelent.

 

Beka                             Capricornus (Bak)         //M      Béka (D. Cs.) //

 

Bollob                            Cassiopeia                    //?       (Androméda anyja)Denevér. Dr. Bérczi Szaniszló csillagász közvetítette a szót az „erdélyi kiadás” alapján.

 

Chun                                Canis Maior                //M      Férfi, hun, harcos (D. Cs.) //

 

Doitieloia                         Aries                           //?        Kos.(D. Cs.) //

 

Éjalána                          Galaxis. „Tejút”: gör.     //M?     Éjserege. Éjszárnya Seregszárny (P. I.).Lovashadsereg is lehet. Az összetett szó utótagjában az ála al-gyökű, jelentése a latinban: szárny, hadi értelemben is, a fenti értelmekkel. De várni kell még a döntéssel. Alan: térséget, területet jelent. Török szó, van esélye, vele Éjtérsége lenne a Tejút. Ha Áj-nak olvasom az előtagot, megint a török (fél)hold bukkanna ki a felhőből, a Tejút ekkor: Holdtérsége. Az első a meggyőzőbb: Éjserege. (Elfogultsággal, mert így megjelenik számunkra az égen Csaba népe, vígan, vitézül seregelve.)

 

Éjnája                            Corona Borealis            //M      Éj(szak)nője. (P. I.) Emlékezzünk távolodó rokonainkra: naj-nen, a finn szó előtagja megegyezik a hun szóval. A legújabb finn történelemírás szerzőpárosa azt írta könyvében, hogy a finn és a magyar nyelv rokonsági foka megegyezik a svéd – perzsa rokonság fokával. Nem baj, számunkra azért nagyon rokonszenvesek, és mi nagyon szeretjük őket.

 

Gize                                  Cygnus (Hattyú)       //?        Kereszt. (D. Cs.)

 

Jerku                             Gemini (L, Ikrek)          //M      De külön-külön más a nevük, viszonyuk.

 

Jijeti                                 Scorpius (Skorpió)    //M        Rák (D. Cs.) // Fullánkot látok a Jijetiben, és Nyílhegyet.

 

Kalujnijdzsiszegh              Delphinus                  //M      Kajlanégyszög(Cz. G.); Rombus //ütött,nyomott négyszög.

 

Kutha                                 Leo (Oroszlán)          //M      Kutya (D. Cs.) //

 

Lubba                                Göncöl-szekér              //Mr     Kanál. (D. Cs.) // Fémöntő kanál (itt). Lupe is, máshol. Az égi lobbanások előidézője. Nagyon ősi név lehet, a bronzkort idézi és a fémöntések nagy élményét. A Kárpát-medencében a Lappantócsillag őrizte meg a nevét, Lugossy gyűjteményében, de azonosítani nem tudták. A szó –a gót szövetségesek révén- a germánok nyelvébe is bekerült. (Ma: német.) Összefoglalva: „égi öntéskor” Lubba lappant, ezért a hullócsillagok lappannak, lobbannak.

 

Pszak                                 Auriga (Szekeres)         //?            Koszorú (D. Cs.)

 

Sas                                   Draco (Sárkány)            //M          Sas. (D. Cs.)   

 

Somai                                Canis Minor                   //?        Még nem adta meg magát a szó. Keleti nyelvek? Majdnem azonos a Canis Minorisszal, ami Somaielo.

 

Vijesi                                    Sagittarius                 //M          Nyilas. (D. Cs.) Íjas.(P. I.). A hun hangalakot és jelentést a régebbi szavunk jobban visszaadja.

 

Viju                                       Aquila (Sas)               //M        Íj (D. Cs.)      

 

Virágh                                Virgo (Szűz)                  //M      Virág (D. Cs.) Oláh Imre írt egy Wiro nevű ó-ókori népről. A névszói alak gyakran  esik egybe későbbi szóalakokkal. Gyakori a szerves kapcsolat a nagy időköz ellenére. A virág alaknak pedig tovább kellett volna fejlődnie, viró alakká, mint a szamtagh-ból szántó lett, de nem tette. Rejtély, hogy jelent meg mégis az o - a virg végén… Felemelő élményünk a Virgo helyén magyar Virághot, azaz virágot látni.

  

Würen                            Orion. Talán valamiféle-     //M      -őr, eredetileg valószínűleg, würeni fényjelző őr (D. Cs.)

A Würen hangtani és jelentésbeli azonossága az Orionnal nyilvánvaló. Nimród Ősapánk égi tisztében valóban fényőrként szolgál. Karjánál a Bethelgeuze, lábszára a Zarugh („záró”). A magyar történelmi mitológia tükröződik vissza a csillagok neveiben is. Híres csillagának, a Bethelgeuzének Kárpát-medencei neve: Óriásgázlója. A Würen Mezopotámiában Nimrud, a Biblia és a magyar krónikák Óriása, a magyarság mítoszi Ősapja. Az ő fiai Hunor, Magor, és némely krónika szerint – Bor. Nincs magányban. Felesége a csillagmezőn segíti őt: Meme, Memazdigh. Feleség, hunul: eme, meme. Mezopotámiai neve: EME.  

 

A bolygó-, csillag- és csillagképnevek kimutatása, szemléltetéssel

(Dolgozatvázlat)

 

Lugossy József egyetemi tanár, nyelvtudósunk emlékének.

 

Az eredeti dokumentum, amely alapján e dolgozat-vázlat készült, Detre Csaba Hun szavak, szövegek c. közleménye. Megjelent a Turán 2004. március – áprilisi számában, és folyamatosan jelen van a világhálón. Ez a munka az eredeti hun nyelvi anyagból csupán az égi jelenségek : a bolygók , csillagok , csillagképek neveit használja fel. Műfaját tekintve dolgozat – vázlat. Alapkérdése , hogy megerősíthető-e az a feltevés, miszerint a hun szavak régebbiek , mint az ugyanazon valóságelemekre vonatkozó mai , úgymond hivatalos elnevezések. Ebben az esetben ugyanis a hun nyelv értéke megnövekszik , egyetemes tartalmai által. Alulírott úgy véli: a hun nevek kultúrértékén túl az is érinti a magyar állampolgárokat , hogy a hun nevek- megalapozottnak vélt feltételezések szerint - az ősmagyar kor nyelvi állapotát fejezik ki , ezért jelentős események előtt állhat a nyelvtudomány: a hun-magyar nyelv tudományos befogadása, feldolgozása előtt.

Eme nyelvészeti vázlat csak igen szerény feladatokra vállalkozik. Felsorolja a hun csillagneveket, nagybetűvel, az eredeti lejegyzéssel (Detre ), alatta a mai magyar értelmével. Hogy szemléletesebb legyen a keret, szerepel a mai görög – latin vagy az arab név is . A hun név „megfejtését” vagy tartalmazza az eredeti dokumentum , vagy e munka tesz rá kísérletet : ezért vagy (D. Cs.) vagy (P. I.) jelzés szerepel, megkülönböztetve a két név közlőjét egymástól. Névközlők voltak még Czakó Gábor író, és dr. Bérczi Szaniszló csillagász-fizikus, egyetemi docens. Köszönöm, mindkettőjüknek.

            Az alapkérdésen túli egyik részkérdés tehát a hun név jelentése. Alulírott névfejtései nem tekinthetők abszolút biztosnak és véglegesnek, és különösen nem nélkülözhetik a pályatársak bátorító figyelmességét, az ügy iránti jó szándékokat, beleértve a kiegészítést, bírálatot, még inkább a jó, új értelmezésre tett javaslatokat. A hivatalos nevek jelenléte az olvasó számára is érzékeltetheti az alaki-, de leginkább értelmi – tartalmi összefüggést, a hun névadás és az alulírott által későbbinek vagy másodlagosnak vélt mai nevek között – ez e munka alapvetése.

             A másik részkérdése, hogy a Kaukázus térségében, a Kr. sz. u. 500 körül megalkotott iszfaháni kódexek, a tényleges primer dokumentumok nevei megtalálhatók-e a Kárpát-medencében a magyarság csillagnevei között. Ha e kérdésre ugyanis igen a válasz, akkor örülhetünk újabb föltehető tudományos kérdéseknek, hogy például - hogy kerültek ide. Nyilván azonnal arra gondolhatunk, hogy az itt maradó hunok vagy a későbbi honfoglalók révén. Izgalmas feladat lesz eme kérdések megválaszolása. E munkácska szerzője számára különös megtiszteltetés és rendkívüli élmény, ha tehet néhány javaslatot a hun nevek Kárpát-medencei jelenlétének igazolására. A jobb oldali oszlop megfelelő rovatai ezt tartalmazzák, aláhúzva a különleges élményt jelentő, megragadó „leleményeket”.

             Érdekes de nem meglepő tapasztalat: a csillagnevek legarchaikusabb rétegében, a megfejtetlen, azonosítatlan „öreg csillagok” között lehetett rábukkanni a keresett hun névre . Itt is a legöregebbek között. Lugossy József csillagnév-gyűjteményében, amely Toroczkai Wigand Ede Öreg csillagok című dolgozatában is szerepel. (Amennyiben persze elfogadható az azonosítási javaslat.) A szerző számára magas fizetség és  megtisztelő elismerés, ha föltett kérdései figyelmet és választ kapnak, a legnagyobb ügy és minden másnál fontosabb kérdés és feladat érdekében. Ez pedig néhai Schütz Ödön, ELTE-professzor, armenológus – turkológus hagyatékának és a tudós munkatársak dokumentumainak: a hun nyelvnek nemzeti, tudományos befogadása, feldolgozása, és értékében való felmutatása: a nemzet javára.

 

A NAGYBETŰK JELENTÉSE:

 

An: angol név                           A: arab név                                    G: gót v. germán név

H: hun név                                 L: latin név                                             M: magyar név

N: német név        T: török név

 

 

 

Néhány megjegyzés az áttekintő táblázathoz, utószó gyanánt

A tulajdonnévi földrajzi nevek mellett 3 köznév is szerepel az eredeti dokumentumban: /azdigh/ csillag, /napje outou/ napút, /egelü/ szivárvány. A hun csillagképek neveinek mai jelentését Fordító közli, de nem tudni, az azonosítást miként végezte el. Detre Csaba megadja a tizenöt név jelentését; bizonytalanság csak a Würen és Jijeti értelmében van. A hun csillag- és bolygónevek jelentését viszont nem közli, az etimológiára eme dolgozat csak kísérletet tesz, de nem ad teljes megoldást. A néhány felismerés közelebb visz egy teljesebb eredményhez.

Nem adja meg magyar jelentését Detre az azdigh, Aveni, Szureni, Golkeni, Vereni, Fomalhaut, Zarugh, Bethelgeuze, Aldebaran, Egazdigh, Bajnekheni, Memazdigh-Meme, Jerkaielo, Arana, Somaielo, Azrateni, Ktüteni és Oredeteni – csillagneveknek. Megfejtésüket – azonosításukat megkezdtem. Némelyüket biztos megoldásként, másokat kétkedéssel javaslok azzal, hogy egy megkezdett munkát könnyebb folytatni, mint előlről kezdeni mindent. Nem vagyok biztos a Doitieloia, Somaielo, Arana és Ktüteni nevek megfejtésében. Igen szépnek tartom - mert nagyon szellemes útvesztővel közelíthettem meg - a Golkheni, Zarugh, Bajnekheni, Jerkheni, Jerkaielo tulajdonnevek értelmét.

Igen fontos művelődéstörténeti tényeket hoztak tudomásunkra a hun csillagnevek, de hármat külön kiemelek. A Fomalhaut, Bethelgeuze és Aldebarán csillagnevek „hivatalos” mai neve ugyanez, ráadásul magyarul is értelmezhetők. Ez szenzáció. (Lelkes együttérzéssel gondolok a Fordítóra, aki ezt előbb élhette át.) Ugyanez vonatkozik az Orion - Würen csillagképre, az Altair illetve Atair névre. ( Kulin György dolgozatában ez utóbbi névalak található!) A Bajnekheni és a Regulus nevek között nyilvánvaló a tartalmi kapcsolat, mint a Rigel és Zárugh, Hamál és Azrateni, a Corona Borealis és Éjnája, Saggitarius és Vijesi, Scorpius és Jijeti, stb. nevek között. Elég nyomós indokot adnak ezek az összefüggések ahhoz legalábbis, hogy megvizsgáljuk a „névadójuk” történetét. A nyelvünk ősmagyar kori állapota, a benne rögzített egyetemes ismeretek feltárandók. Valószínűnek tűnik az eddigiek alapján, hogy az ősi, öröklött tudásunknak része a hun nyelvi örökség is, ezen keresztül pedig az egyetemes kultúrából is nagyobb a részesedésünk az eddig ismertnél. Megválaszolandó kérdéseket vetnek föl a Hun szavak, szövegek c. dokumentum csillagnevei a névadással kapcsolatosan, és ha az egybevetést tudományos igénnyel elvégezzük, a válaszok kedvezően érinthetik a magyarság ősi, öröklött tudásának egyetemes „ értéktöbbletét”.

Öt csillagkép magyar nevét nem közölte a fordító, megfejtése gondot is okozott. Amikor még nem adta meg magát a Bollob, dr. Bérczi Szaniszló csillagász-fizikus közlése segített: „ a Bollob denevért jelent”. A Doitieloia megmaradt titokzatos névnek.

Tudománytörténeti szenzációnak minősíthetem (remélem, nem alaptalanul) az Orion névadását: a hun Würen szóval megegyezik alakilag-jelentésileg.

A Lubba név (öntőkanál) égi iparűzésre utal, ez a Lappantócsillag (Lugossy) lesz a Kárpát-medencében. Ha égi öntés van, azaz lappantás, a lappanócsillagok (hullócsillagok) fényesen zuhannak. (A Lubba tehát lappant – lobbant, a hullócsillag luppan – lobban – lappan.) Ez az ok-okozati viszony fűzi össze a Lubbát a fénylő meteor-esővel.

A lándzsát (Bara) a keltákkal megegyező módon neveztük, az angoloknál megmaradt, a bar szó: fém vagy farudat jelent (pl. sorompó is). Gyönyörű a hun Ejnaia. (Nai-nen a finnben is asszonyt jelent.) Észak királynőjeként, a Virággal különösen (Virgo)! A hun és magyar Attila szó csillagként az égen! Felemelő!

Különös öröm, ha az V. században, a Kaukázus térségében lejegyzett csillagnevek felbukkannak a Kárpát-medencei nevek között. A legrégibb, megfejthetetlennek vélt csillagnevek megfelelése: gyémántszem-lelés. Ha olvasó szeme elé jut a Hun levelek, bocsássa meg nekem, ha e naív örömtől nem fosztottam meg munkámat, utólag. Ezt is szerettem volna Neki átadni. (Itteni megjegyzésem az egészre vonatkozik.)

A Kalujnidzsiszegh háromtagú összetett szó, mint a Fomalhaut. ( A két szó a malom-fogalom kétféle kifejezési módját teszi lehetővé, elkülönítve az „ütős” malmot a „darálóstól”. A KAL gyökű az elsőt, a MAL gyökű az utóbbi malomfajtát jelöli. Van tehát *kal - apácsos kalló -, és őrlő - azaz mál - asztó malom).

A bolygónevek igen érzékletesek, a fény, vér, halál fogalmak révén. Általában elmondható, hogy az égi objektumok és a képzelt formációk nevei nem az ókor névadását tükrözik: mitológiai hátterük a kelet szellemi világa. A névadás sugallata az egyetemes emberi tudás ősi mélységeiből árad felénk.

Dolgozat-vázlatomat -jószándékú feltételezések és felvetett kérdések címén- abban a reményben bocsájtom a Tudós Társaság szeme elé, hogy szíve is lesz a biztató válaszhoz.                                                          Tisztelettel: Pető  Imre

 

Utóirat

Különleges adománya a sorsnak, ha újabb anyagok jutnak birtokunkba megkezdett munkánkhoz. Czakó Gábor jóvoltából két újabb csillagnevet kellett utólag besorolnunk a keretek közé. A Merkur hun neve NAHAMERENI, a Canis Minoré pedig SOMAI. El kell gondolkodni azon, mit jelentenek, honnan származnak. Első ránézésre a Nahamereni  „ESTHAJNALI”, pedig e név a Vénuszé volna nálunk.A jelek szerint megvan a valódi Esthajnal – csillagunk! A Somai feltehetően kapcsolatban van a Somaielo hun csillagnévvel, és ez bizonytalanná teszi az utóbbi név helyességét. Édes gondok, örömteljes töprengések! (A neves író közlése szerint a két név a Hun szavak, szövegek erdélyi kiadásában szerepel. Köszönet érte !) Gyöngyös, 2005. május 2. P. I.

 

 *  A csillag újabb kiegészítő közlésre mutat. A *khalin szó felbukkanását előlegezi néhány származéka Detre legújabb anyagában: khália: malom és kháliasi: molnár jelentésben. Másképp ez nem is történhetett…

Az égi objektumok hun neveinek feldolgozásához külön felhasznált irodalom

1. Dr. Detre Csaba: Hun szavak,szövegek (www.kitalaltkozepkor.hu/hun_szavak.html)

2. Toroczkai Wigand Ede: Öreg csillagok. Nemzeti Múzeum Néprajzi Osztálya Értesítő XV.évf. 3-4. sz. füzete. Köszönet a Budapesti Planetáriumnak a másolatért! Benne a Lugossy József - gyűjtötte „megfejtetlen népi csillagnevek”.

3. Schalk Gyula: Az ősmagyarok csillagos ege

4. Kulin György: A távcső világa. Tájékozódás a csillagos égen; Magyar csillagnevek

5. Kandra Kabos: Magyar mithológia

6. David J. Eicher: Az Univerzum. A csillagképek, ahogy a Földről látjuk

7. Oláh Imre:A Nimrud – hagyomány. Buenos Aires, 1985.

 

A Csillagnevek…- dolgozatvázlatot eljuttattam a M. T. A. Nyelvtudományi Intézetének. Az Intézet válasza- kérésre- megtekinthető nálam. P. I.

 

  Visszatekintés

 

        A témakör legutolsó szava (a kimutató táblázat előtti), és a /Würen/ alfabétikus helye mintegy felteszik a koronát e témakör uralkodó főségére. Összegzése, lényege is az Orion a mintegy ötven bolygó-, csillag- és csillagkép-név értékének. A  Kelet ókori  és még annál is régebbi, ősi egyetemes tudása sűrűsödött – töményedett e kultúrkincsbe. Igen nagy művelődéstörténeti értéke van a húsz csillagkép-névnek: egyetemes és magyar értéke, hiszen a magyar nevek száma  kétszerese a többinek.

 

Vissza a lap tetejére.

 

Időszakok

 

bi                              nap                     //M,Ol             A bi-l, vil tő megjelenését látom a szóban, ami a fénnyel (világ, villan) és a képpel, látással függ össze (billog-bélyeg-biglietto). Az olaszban is.

 

gin                            nappal                    //T                A török gün, günes nemcsak az időt, az égitestet is jelenti, és szó családja a beágyazottságra mutat. Ezért a szó inkább török.

 

ichel                         éjszaka                   //M              Amikor jön az ihlet! Az éjjel szó hangilag közelebbi. Kissé hasonló hangzású a kelta-ír oiche szó.

 

icheli                        éjszakai                  //M               Pontosabban, az ’éjjeli’ szó ez.

 

klünichel                  este                        //M               Összetett szó: ’éjjelelőtt’.

 

mer                          esthajnal, este           //?                  Keresni kell a családtagokat.

 

mere, meri               este, esti                 //?                    Vizsgálandó a Meri név!

 

nahal                         hajnal                     //M                   Náhal – hánal. Átvetés.

 

nahar, nawar            nyár,forróság        //M              Egy szótaggal kevesebb lett, könnyen összefolyt a hangzás.

 

nahari                         nyári                   //M                 Ugyanaz, mint a nári, csak ez madárnyelven van. A nawár is. A h és w könnyű msh.,könnyen vész. Mint a „nehem  kehell”: nem kell.

nári                           forró                       //M                  Nyár és forróság tehát ugyanaz volt, a forrik szó a borról lett… A borrigh: forró (skót?). Meglehet: az ik „ikes” rag erről maradt meg.

 

or                              év                              //?                 Ora az óra és a most fogalmát jelenti az olaszban, de a latinban még térbeli kiterjedéseket, egész az égövig. Keressünk további párhuzamokat.

 

                                                                Visszatekintés

 

Az időfogalmak közül csak a nahal- és nahar-család, az  ichel és klünichel  ismerhetők fel.

 

Vissza a lap tetejére.

 

Tudomány

 

bügücsszirtild                   filozófia               //M                   „Bölcs(esség)-szeretet”.

 

bügücstued                      filozófia               //M                   „Bölcstudás”

 

tondin                               tudni                  //MA                 szó alakváltozataiban ingadozás van, ill változik a msh. helye. Az orrhangú n-é, sőt n-nélkülialak a tued, tudzsi, stb. Az n ősi része lehet a szónak.

 

tudzsi, tudzsisi (!)             tudós                  //M                    Aki "tudásos". 

 

tued                                  tudás                  //M                    Íme, a tued: tud szó is névige.

 

tuedekh                            tudomány           //M                      Azaz : "tudások".

 

tuedjülemild                     lexikon?              //M          „Tudásgyülemedés”, „tudásgyűjtemény”.

 

volgildid                            történelem          //M                  Nemcsak csinálták, tanulták is.

 

volgildtued                         történelem          //M                  „Időfolyamtudás.” A nyelvhasználat egyik alaptörvénye, hogy az egyes szavakat vagy használták, vagy a lejegyzéskor is használják. Vagy nem szavak…(Elképesztő. Itt hosszasan keseregtem. Népemen, sorsunkon. A magyar és örmény nemzetünk sorsán.)

 

Vissza a lap tetejére.

 

Tárgyak, eszközök

 

athorr                                szék                   //?                    Lásd: Attila király bútorait, Priscos rhétor elbeszélésének leíró elemeként.

 

balta                                 balta                  //M,T                Nem változott az alakja. Baltaje buka v. balta bukaje: mindkét kifejezés a ’balta fokát’ jelenti (Detre).

 

bara                                  lándzsa                 //?                   Az angolban is: rúd, sorompó. Családnév: Bara Margit.

 

budga                                kulacs                //M                  Azaz butelia, butykos, budgó; bugyogó hangot ad, ha még van benne nedü.

 

dengi                                 amfóra, tartály      //M              Az agyagedény döng. A házakat döngölték a döngölők. Dengelegi döngölőt jelent. Felesége  boszorkányper szereplője volt. Hangszó.

feni, fenigh                       fáklya                 //M                 Fenő: fény(l)ő. A Feni a Vénusz hun neve is. Ez a fény szó.

 

gaja                                     ágy                 //M?,Gö           Szép, mitológiai hangzású név. Gaia a Föld istennője, a görög mitológiában.Gaja a neve egy bővizű pataknak a Bakonyban, legszebb szakasza a Nanai-szurdokvölgy. Lehet, hogy a gálya ókori hajófajta nevét is a hun ágynév adta. A Föld az Élet ágya, és ha új életet plántálunk a földbe, ágyást készítünk. A földágy egység-fogalom. Galyatető?         E!

 

ghutou, ghutu, kutu             kút                  //M                     Akárhogy ejtették is ki az ősök, maradt magyarnak a szó.

 

glandi                                   kehely            //M,L                Gáláns kalandorok, lovagok emelgetik. Az etruszk tölgymakk neve. A hun kehely alapformája, a makk „tartója” motívumában keresztező vonalkás. A galand és kaland szavunk őrzi a szót, más jelentéssel.

 

gol*                                     kápolna               //M                A Golkeni – Kápolnaavató-csillag nevének előtagja. A gol inkább haj-lat, haj-lék, az ősi kegyhely. Kap-u. Vesd össze az angol go és gol szóval! A hal-ad magyar szóval. A goly-ó-val is. Valószínű, a gurul is gulul volt. De a gör, gur gyök is rokon. A híres csata színhelye: Halhin-gol. Távol-Keleten található.

 

gula                                     piramis                //H                     Ha a /gol/ kápolnát jelent, ez is szentély – név. A gul is ősi templomot jelent. A gúlák környezetében "élő" szfinx régi neve:Hun. Ember, harcos, hun, vagy mindhárom? Vagy a negyedik ? Feltárandó a hun Kutha és a Leo csillagkép-név viszonya és a (piramis) gúlához tartozásuk tartalma. Már foglalkoztak vele.      E!

 

guzi                                    parittya                //M                    Húzni kell, huzigálni, forgatni.

 

hurál                                 lánc                        //Mo                   Mongólia vezetése a Nagy Népi Hurál (Cedenbal).

 

hüsti                                  üst                          //M                   H-val? Mi az hogy! Mint a hütü! És a többi…

 

itekh                                 íjhúr                       //M?                      Itin:"ütő"(húr), vagy itin: elválaszt, de összeköt is? A két íjszarvat.                 E!

 

iti, itild                              gát                          //M                      Elhatároló eszköz.

 

itin, eitin                           elválasztani             //M                    Az ajtó (ejtu, stb...) elválaszt és  összeköt! Melléknévi igenév, a finnben az elválasztó gát jelentésben. (Csak a megfejtetlen szavakkal foglalkozunk kis  szövegekben, így...)         E!

 

jajúw                               hajó                        //M               A szó eleji j gyakran lesz h. De miért jaj-ú? Hangszó?

 

khália                           malom                        //M              Ez ütőmalom: a kal gyök működik a kalina, kalló-, kalap, kalendárium, stb. szavakban. Tán a Kálmán, Kalamona nevekhez is köze van. Ne feledjük a kalinkát, és a kalamajkát se. A származékok megvannak, igéjüknek is kell lennie, *khalin lehet.

 

kháliasi                            molnár                    //M              ’Malmosi’. Kalasi nevű volt tanáromat ezúton is köszöntöm, e hun szóval, melyet az ő neve is őriz. Halas-tagú földrajzi neveink némelyike kalas is lehet. E!

 

kirta                                hurok                      //M           A kör, ker, kűr, kir európai szótövek ill. –gyökök, nagy szótartomány alapjai.

 

luppa, lubba                    kanál                       //M            Lebben, lobban, leppen, lappan luppan. A fémöntő kanál neve lubba, ez a Göncöl csillagkép hun neve is.. Jó utalni rá itt is: a kanál szó pedig a khanin = meríteni szó testvére: kanális, kanna, kanta, kanül, stb. De a kan, kanca és még sok meglepő érteményű szavak is e családhoz tartoznak.         E!

 

neil                                   nyíl                         //M            N és ei kapcsolatából ny lett. Az is lehet, hogy már akkor lágyan hangzott az n. Nem volt a magyarban ny mássalhangzó, nyilván a hunban sem. És az örményben sem, ezért állhat a nei közelebb a nyei ejtéshez, mint azt a lejegyzés hallatja.

 

onga                                 sírhalom, kurgán         //?         A szó első tagja: tíz (török). Egy támpont?

 

ösztörü                             edénytartó cölöp     //M          Az /ösztü/-höz köze van: valamivel együtt. Lásd még: ösztövér, ösztökél, ösztönöz, stb. Az ösztön hegyes végű szerszám volt, az állat „ösztönzésére”.(Ez utóbbit már a nyelvújítás hozta vissza.) Ezért: tartja a „hórihorgas gémet” az „ösztövér kútágas” is.

 

pegüverekh tárje             fegyvertár               //M          A „vérontók” tárolóhelye.

 

pegüveri                            vérontó, fegyver        //M      A ’fegyüveri’ köztes alak. A második, nyílt szótag!

 

rám                                   zár, retesz, (!)kerítés  //M        A Rám-hegyi szakadék védelmi szerepére gondolok. A szót átvették a szlávok is. Becézni is lehet: rámka. Az oroszban: képkeret.                              E!

 

rámin                                zárni, körülzárni       //M          Rám-áz-ni kell a képet. És a ka – rám? Hogy jön össze? Tán a ker + rám összetételből, körzárnak mondhatjuk. A rámol ige cselekvése: keretek közé rendez.

 

saku, szaku                           kés                    //M          Ma szike, régen szakóca.

 

sarlagh                                  sarló                  //M          Sar(o)ló, sarabol, sarjú: a család a sar hangszóból ered, de a sarj az elsődleges jelentés. Ismét a gh > ó hangváltozás a bizonyos szamtagh-példára.

 

satur                                        sátor              //M              És hová tették a jurtot, azaz jurtát? Aminek az anyaga gyúrt gyapjú volt? A sátor szó megléte és a jurta hiánya elgondolkodtat, bár még előbukkanhat.

 

sisak                                      sisak                  //M                Nem keveset használtuk, mégis olyan, mint új korában.

 

szeghán                                asztal                     //M                A gyöke: szeg - burjánzó, fontos  szavunk (szeg-let, szegni, Gombaszög ­Alszeg stb.) Priszkosz rhétor Attila udvarában e mellett ült.

 

szeghild                                asztal                         //M            A szeg nagyon aktív. Igéje a *szeghin lehet, amiből a szegni lett. A formázott, „szegett” anyag lesz a bútor. A betelepített, elrendezett hely lesz az Alszeg, jelzővel is ellátva.

 

szer                                      eszköz                            //M        Jó szert tenni jó szerre, amit nem kell gyakran szerelni. A szónak hatalmas családja fejlődött-növekedett, fogalmi világának folytonos tágulásával; az alapszó maga is sok jelentésű, a települési fogalomig. Pusztaszer neve is e szó fontosságát bizonyítja.

 

szerin                               szerelni                               //M      Az igei alak is „nagycsaládos”.

 

szeritágh                     eszközt készítő                      //M      „Szerítő”, ma: szerelő, jó szerszámmal.

 

szeritin                        eszközt készíteni                //M      Az ít ma is élő képző.

 

szurr                            kard                               //M        Ez  szúr is, vág is. Ez a szúr, szurony, stb. szavunk.

 

taka                             kapa                            //M      Pedig még meg sem tanultuk …

 

teir                           csapda, kelepce, tőr        //M      Összefügg az előzővel, a tere, tir társakkal.

 

tere                          penge, él                         //M          A véghangzónak volt egy birtokviszonyra (birtokra) utaló sejtetése, ez is segítette „lekopását”. A tir – tőr, tere – él, teir – csapda hármesából az él jelentés más alakot keresett.Ez az él szavunk is az élü (jel) származéka, többféle érintkezés révén.

 

terild                        csapda                            //M          A teir szó jelentésétől csak elvontságában tér el e képzett szó. Általánosan: csapdaállítás. A ter gyök bokrosodását Varga Csaba gazdagon kifejtette.

 

thága                        fátyol, kendő                     //?        A fejen, a koszorú alatt (D.Cs.) Tóga.

 

thegisz                      tegez                                 //M    A /thege/ – hely szóval lehet etimol. kapcsolatban. Nyílvesszőt helye-z a harcos az íjra.

 

thum                            dugó                            //M      A szó családját lásd Varga Csabánál; pl. tumultus, töm, temető stb.(Tümet - tömet =  temet). Az arabban: tim = a szája vminek, amit be lehet dugni. Átment a latinba, lásd a tum szó családját .Béh thumin budga száhát thumvel. Mai! (P. I.)

 

tiker                            tükör                             //M     A bronztükröt fenni kellett, hogy fényes legyen, fémes fényű.

 

tir                                 tőr                                //M                  Ősi hangkapcsolat: t.r, oly sok szó magja. a magyarban.

 

tivi                               tű                                  //M     A tüvi (tő, töve) szóval etim. kapcsolata van.

 

tivije buka                   tű foka                         //M      A buka a lábszár foka is, azaz: boka. Ellenőrzés: TESz!

 

tumba                           buzogány                    //Mr     „Tömb." Középkori szó a tumba =jelző­tömb határon v. emlékhelyen.

 

vapa                                pajzs                         //M     A lápa v. vápa: homorú térszínforma. Finn, aapa: mocsár, mélyedés.Torna: lápa ~ homorú tájrész.

 

vezite                           (vezi + iti) vejsze          //M      Ősi  magyar szavunk. Meglepő az összetétel.

 

vijesi                            íjász                            //M        Három msh.-vesztett szó jön…

 

viju                                  íj                               //M        Ez vijjog. Hangszó, mint oly sok.

 

vüvi                                 öv                             //M      Ez lenne a visz ige? Ekkor is  v-s volt. Az öv tartalma-szerepe is erre a szóra mutat.

 

wiloia                            fáklya                          //M      Világ(ító) // Más neve is van: feni, fenigh. A fen és vil gyök ma is élő. Majd aktív lesz a vil gyök, és sok régi szót kiszorítanak a nyelvből származékai (asar!). Detre a „b”-nyelvből eredezteti a szót. A hasonló szavak közül bizonyosabban az Uaiei a-tipusú földrajzi nevek lehetnek jövevények.

 

wuste                                ostor                       //M                  Megvilágosodott egy szócsokor.

    

wustur                              kis ostor                     //M                  Az u –s ejtés napjainkig megőrződött a magyarban.

 

wüsten                             hajtani (állatot)             //M                  Ismét meglepetést szerzett a hun szó.             E!

 

wüsti                                   állathajtás                    //M               A füstifecske nem /wüsti/ valójában: az élelmét hajtó?

 

 

Vissza a lap tetejére.

 

 

Italok

 

bor                          bor                           //M              „Forr a bor”:egy Móricz-regény címe. Más nézetből: is  megfontolandó, nem azonos–e a bor és a forr szó eredete. Úgy tűnik, azonos a két szó, a forr a szó igei alakja. Más nyelvbe is bekerült igeként: (borrigh), és vizsgálandó az etim. kapcsolata Bordeaux nevével (bordói lé), a bordó színnévvel.                                                                           E!

 

csaj                         tea                              //Ch           Kínától a hunok közvetítették, Eurrópába is.

 

hümin                      inni                              //M              Feltételezett szófejlődés: hümini, hümni, hünni, ünni,…

 

hümild                     ital                               //M          Az ivott, amit isznak. Ham hang az ételé, hüm az italé.

 

*palinka                  pálinka                        //M          Ezt már én iktattam a kínálatba. Kinek a szava a pálinka? –Mai kérdés lett belőle. Válaszunk: ha a palin = falni, enni, a palin-ka jelentése: faláska, falatka. „Falós lesz tőle az ember”- mondják Erdélyben.

 

ser                          sör                              //M          Gyerekkoromban is ser-t  emlegettek az öregek.

 

 

Összefoglaló visszatekintés

 

    Nem túl nagy ez az italkínálat, de itt van az ősi lényeg. A szláv nyelvbe a csaj hun közvetítéssel juthatott el, hisz Kínától a szláv törzsek lakóhelyéig terjedő térség a hunok mozgásterülete volt.

 

Vissza a lap tetejére.

 

Ételek

 

*hemin                    enni                                     //M               Erdélyben: „béhemment” valamit, ha gyorsan békap.

 

hetild                        étel; etimológiai értelme:          //M              -lételem. //       

 

kisjú                         hús                                      //?                Mezopotámia: kus. De a hunok kissé megforgatták a hangokat.

 

moni                        tojás                                    //M              Tikmoni lehetett a „tyúktojás”, ha helyes a Tizeszava tiknaziren szavának értelmezése. Meg ha nem, akkor is, hisz népnyelvünk erősen értékőrző, amit Bessenyei Gy. Magyarság c. röpiratában már szépen megfogalmazott.

 

pala                         étkezés                                 //M              Képzővel: palat, vagyis falat.A szóeleji p f-re változik: „a finnugor 1 X 1! Szabályos hangfejlődésnek is mondjuk.

 

palin                         étkezni, falni                         //M              Nem pejoratív értelemmel gondolva. Mint Erdélyben mondják ma is.

 

voje                          zsír, vaj?, faggyú?                       //M             Bizonyára „ mindenfajta zsíradék”.

           

Összefoglaló visszatekintés

 

        Mindössze a /kisjú/ ismeretlen az éléstárban, amely nem roskadozik a kínálattól. Hiányoznak a konyhaművészet fogalmai: anyagok, étkek,elkészítési módok megnevezései. Szívesen látnám a kínálatban a palacsintát: előtagja az „étkezés” hun megfelelője. Tej? Kenyérféle? Gabona s a föld más termései? Kezdünk kiéhezni az újabb szavakra…

 

Vissza a lap tetejére.

 

Elvont fogalmak

 

a s a r                           világ                   //M            Sárhegy: Világ (osság) hegy. A sár tehát asar jelentésű. Fényhegy, Naphegy, ha kultuszhely volt a napkultusz korában. Az „összár”- jelentés is szóba jön, de van más lehetőség is. V. ö.: Ausar, Sar (SR = Nap). Mitológiai fogalmak… Ozirisz, Ahura Mazda.

 

asresi                        összes                  //M                 Összrész. Első as tagja azonos az ász szóval (lat.).

 

baste                         széles                   //M                 Mint a pást.

 

bazmati                    rengeteg                    //?              Sajnos, ez kissé csúnyán hangzik…

 

bű                             baj                           //M              Ezek szerint a bűbájos nem bűvös - bájos, hanem baj-baj! Mi az Ősbü?  Valami baj történhetett ezen a helyen.

 

cha’a                        szellem                      //?               Egyedüli szó, melyben a mai arab nyelvben is meglévő „gége-zárhang” feltűnik..

 

chormuszegh         háromszög                  //M              Mértani fogalom: ha van már mértan… A szeghből lesz a szeghán, ami asztalt jelent. [A szeg eredetileg „vérségi egység”, majd „határ” és végül „körülhatárolt terület” értelemben fordul elő. – E mondat Szegedy László A honfoglaló törzsek és nyelvjárásaik című írásában áll. (Élet és Tudomány, 1992. VI. 12.)]

 

elve                          élettér                       //M            Nagy a család! Az ’Eleve’ szó Isten jelentésű. Különben nem volna alanya a Halotti Beszéd – nyelvemlékünk e mondatának:  Mennyi malasztban teremté Eleve ősünket, Ádámot,… (mai értelmezéssel). Azonnal megvilágosodik  a Havaselve és Erdőelve név, mindkettő Erdélyhez kapcsolódik. A havas élettere az egyik, az erdőé a másik. De hogy maradt meg ez a két szó? Sokszor kell derülni ezen-azon, de mindig föl kell áldozni a humort a téma komolyságáért. Itt van ez előbbi kérdés… A távozó hunok főlírták a majdan érkező magyaroknak a sziklára, hogy hogyan nevezték ők ezt vagy azt a helyet. Még arról is rendelkeztek, nehogy megváltoztassák e neveket a fél évezred múlva itt hont foglaló magyarok. (Bocsánat, nem akartam.)

 

erig                           üreg                         //M            Valószínű le- vagy be- érő. A g tehát melléknévi igenevet jelez. Megdermedt a szóalak, a g nem vált ő- vé, mint a tőzeg, virág, üveg, hézag, vályog, stb. szavainkban sem.

 

esze, eszisi              ész, eszes                    //M         A tővéghangzó átalakul, személyjellé. Illeszkedik az -is képző magánhangzója. Az es, ös, os, as melléknévképző jelentése nem változott. Az i visszahúzódott, ma csak a valahová tartozás, valahonnan-valóság kifejezésére használjuk.

 

esziszkü                   kezdet                        //?              Ez „szkíta” szóként, a Krétai-kódexben szerepel, kör-özés,  ker-esés alatt... áll.

 

hazati                        szabad ember             //M          Van hazája. Még ebből is születhet a haza fogalma!

 

hega                         magaslat                       //M        Lásd - előbb. A hágó is itt van. A

 

hegin                        emelni, tisztelni              //M        Hegy, vagy hágó? Mindkettő. A hegye vminek.

 

hormuszegh, nijdzsiszegh, hütüszegh         //M        Egy kis mértan: háromszög, négyszög, ötszög.

 

idzsesi                       egész                            //M          „Egyesi" egységes – egészséges.

 

idzsid                        egyenes                         //M          Csak a végződés változott meg.

 

ijjú                            szabadság                     //?            Hangszó: a fiatalok ma is így kiáltanak fel, ha kezdődik a szünidő.

 

ijud                            szabad idő, -hely, -akarat           //?

 

jala                           halál                             //M            De sok a h ~ j –megfelelés!Igéje a *jalin lesz majd.

 

jej                             kár                               //M?              Zavaró, hogy a jej = jég szóval egy-jelentésű. „Jégre viszi”: nagy kárt okoz neki. Petőfi: „…Ha ő úgy nem bízik az emberekben, jégre nem viszik.”

 

kompu, kompou; hutukompou, outoukompou, kerkompou
                                kanyar; útkanyar,kanyargós birtok        //M    De kampó is, bizonyára.

 

ktünid                       sík                             //M              A kitűnő szónak ez az alapja.

 

liku                           lyuk                             //M           Még használjuk néha a hun szóalakot is. Likas is van, nemcsak lyukas.

 

nijdzsiszegh             négyszög                    //M            Dzs-s szavak: idzsi, ledzsi, dzsijágh…

 

odu                          odu                            //M             Nem  változott semmi az oduban.

 

péle                          fél                                //M            Ebből kettő kell az egészhez (ugyanúgy, mint a magyarban; D. Cs.). A szóeleji p…

 

pszak                       koszorú,korona         //Arm                 E!

 

rási   l                    yuk, rés                       //M            A ráspoly ezt a lyukat, rést tágítja, tehát köze van a szóhoz.

 

rime                      rossz szellem,rém           //M            Sok van!

 

salkanta                   állandó                          //? 

 

salke                         lét (általános,                 //?…         filozófiai értelemben) Salker városát a hun-ősök építették?

 

salkin                        létezni                        //?              A salak szó alapja. Ami állandóan megmarad, nem olvad ki.

 

szan                          szám                        //M            A szánbeli, szánban stb. Csak m-mel. Az úr jelentése összefügg ezzel: az úr a szám, és a szám az úr. Vanak „számonkivüliek”is, „számos milliók”.

 

szüvisz                         ősz                     //M             Az évszak neve nem egyezett meg az őszülés, öregedés szavával. Íme.

 

tau                        anyagi kár, károsodás (!)          //?      Meg kell fejteni! A tau egy görög betű: t. Akár a tó szavunk is lehetne – hangzásáról ítélve.

 

taud                          káros                       //?              Úgy tűnik, honos a szó, de utána kell nézni származásának.

 

tauild                   károsodás, nagy kár          //?          …, hogy nem ismerjük még a szót.

 

teiri                       tér                                //M                Elterül, terjed, tenyér,…nemsokára népes családot alapít. A kettőshangzó mellett elterjed a hosszú magánhangzó, a tőhangzó elvész.

 

theke                    gömb                            //M                 Ismert  a sárteke szó. Ez asárteke = világgömb, földgömb. A tekejáték tehát nem a báburól kapta nevét, hanem a golyóról. Sárteke ~ Asárteke: Földgolyó, Világgolyó. Ez a tekintélyes magyar szócsalád alapszava is.

 

thekild                  gömbölyű                     //M                 A szemgolyóval „tekintgetünk”, forgatjuk a szemgolyót.

 

*thekin                nézni, tekinteni               //M                 Feltételezett igealak, a magyar ige elődje. Ha a többi igeszármazék él, nem hiányozhat az alapszó sem.

 

tengirdi                    rengeteg                    //M                 ’Tengersok’ –mondjuk ma is.

 

timis                             tiszta                    //M                    V. ö.: Timisoara - Temesvár régi névalakjával.

 

timsild                     tisztaság                  //MT               Ha volt timsin* ige, ez tisztítani jelentésű volt. *Timsagh, azaz timsó volna a mnévi igenévi alakja.? A szólelés gyöngyszem-lelés.

 

ughihara                   igazhit                     //M,H            Kéttagú szó. Krisna Hara! Hun-indiai , ma újra él.

 

ughi                          igaz                          //M                Az igaz és ügy szó ezek szerint azonos származású.

 

vaugha                    vágy                           //M                 Palócosan hangzik.

 

vaughin                   vágyni                       //M                     Alakja egybeesett a vágni szóéval, ez elősegítette a g – gy-változást.  A gy hangunk új fejlemény.            

 

verdzse                    vég, vége                    //M                Újabb dzs-s szó.

 

volgild                      idő (folyamat)             //M              A gótban is megvolt. A folgende német szó testvére.

 

zedauwajild                 tanúbizonyság            //?              Hangzatos, büszke szó. Őrzi titkát...

 

Vissza a lap tetejére.

 

Melléknevek

avesi                       régi                       //M              Az avas szó. Tágabb érteménnyel: avítt, avult.

 

bar                          kiváló, jó               //Arm         Az örményben a  bar = jó. Érdekesek a nyelvi atavizmusok: baro, baromi, top, vadi új, stb.A lándzsa: bara. Van-e összefüggés? Mezopotámia: „váll”. Van-e összefüggés a váll és lándzsa szavak közt? Sok szó, sok gondolat és kérdés…

 

baste                       széles                    //M              Vizsgálandó összefüggése a bástya szóval.

 

bende                       váratlan,               //M              követhetetlenül gyors // Jelentés-elkülönüléssel alakult ki a pendül változatból, amely a peng hangszóval függött össze. A vizuális jelentés továbbfejlődése az elvontabb tartalom. Igéje a *bendin lehetett: pend(ül)ni, ebből a „követhetetlen” jelentés. A bendő ennek mai igeneve, elhomályosult régi alakja-jelentése. De a német nyelv megőrizte! Bendigen: megszelídíteni (a féktelent – tehetjük hozzá). Ez pedig a hun mnévi igenévi alak is egyben..

 

bendi, bendikh         rajtaütés                  //M              Talán a pendül,-ít? Unbendig: féktelen, a németben is megvan a szó, ellentétes jelentéssel, ami összefüggésnek minősíthető. A magyarban elsődleges a jelenléte: a pendül hangszóból. Feltételezem igei alakját: *bendin, ennek a mnévi igeneve a bendő: az állat végtelen nagy gyomra. Jó utalni rá, a végtelen: féktelen.                              E!

 

berü                        felesleges                                      //Mt         A berhe alkalmatlan, lábatlankodó, elberhel: elszór (Magyar Tájszótár), beszen, börzöne, berzsenye: a nyövés után a földön maradó felesleg (Székely Szótár;  Cz. G.) A példák arról tanúskodnak, hogy a tájnyelvben számos változata maradt meg a hun-kori szavainknak. Ez nem lehet másképp, csak a „hunok” ittmaradásával.

 

berüin                  feleslegesen                                  //Mt         Ez berün alakban szerepel a nyelvtani részben.

 

diori, diorisi         gyors                                          //M      Most is így mondja a külföldi, ha nincs  gy hangja. Gyorsan mondjuk ki. És azt is, hogy alig van ismeretlen szó!

 

dita                     kemény                                        //?                   Íme...

 

edi                       fő, meghatározó                            //?                    Vizsgálandó a következő várasnév származása.      E!

 

edin                     meghatározni                                //?                 Edinburg, Edelény stb. Edinburg fővárat jelent, Skóciában.

 

eszisi                   okos, eszes                                  //M      Megszoktuk, hogy a jelző ü, i képzővel szerepel (ma is: jóízű, gyöngyösi, de nem mindenütt)

 

ger, gerisi       harci szellem; harcias, harcos szellemű  //M  A geri-ed: gerjed. Egy ger-man.

 

fedild              föld, fedőréteg                                   //M      A föld szavunk, a németben is megvan: Feld. Elkerülendő a „kétszerejtést”, az egyik d-t lehagyja a nyelv, a szélsőséges i mgh.-val. Egyébként is – ez az ld már eleve képzőpár, lehet, a rövidebb főd, föüd az eredeti szóalak az l – jövevény (tölt – tőt, töüt). A fő, hogy a fed ige származéka szigorúan magyar szó. Valószínű: a németben magyar jövevényszó.

 

hegi                         magas                                  //M          A hegy szavunk lett: nagy kiemelkedés, és csúcs, „hegyes” vég jelentéssel. A hágó szavunk is ebből maradt ránk.

 

hideo                       hős                                    //M?         Pedig ez a hideg szóból van, ill. fordítva…A hős és a hűs még nem különült el, a hideg fogalma a jegetin-hez kötődött, azaz a hős még nem jelent hideget. Általános nyevi tapasztalás, hogy a hunból lehet megérteni a magyart, a magyarból pedig a hunt. Egymásból, és nem egy másból…

 

hideosi                 hősies                                 //M?         Az idő fogalma kiterjedt. A másik erős gyanú (sic!), hogy a hun szó megfelel a magyar idő szónak. Ekkor a hős az „idősi”, a kornak, időnek jó, a korszerű lenne (és az is!). Erősíti a gyanút a hideitülen (hősietlen) szóalak, amely a hideo származéka, és ami idő nélkülit, időtlent – idétlent jelent. (A TESz szerint is. Most igazat kell neki adnunk.) A kérdőjel ellenére nő a bizonyosság. Kétszer ugyanaz a képző a magyar szó végén…(„Modern” példa: mentős. Akkor pedig: tűzoltós!? Lássuk, mire megyünk ketten – a nyelvrontásban.)

 

jerku                   kettős, iker                               //M              A szó első tagja a gyerek, a jer. A ku vagy az u kettősszám (binális) lenne? A k benne képző, ez már akkor kicsinyítő. A jerk-ből a jerek születik.

 

jüve                     hideg                                       //M                Vagy: híve-s.

 

jüvetegh              hideg(ség)                                //M               Tehát hűvető,nem pedig hevítő. Ma: hű(sí)tő, itt is: gh.

 

jüvi                          következő                            //M              Azaz: jövő.  Ha ember: vün.

 

kapesi                     együttműködő                       //M              kapcsolódó, képes vmire //M

 

keltüdisi                  másik                                   //M              Ma: második. Itt még: kettedik. De van, tizenkettedik stb és az nem tizenmásodik.

 

klüni                       megelőző                              //M              V.ö.: ’különi’.

 

kum                        sötétség                               //M                Te vagy a kumó! -mondtuk gyerekkorban, bújócska közben  Torna vármegyében. Más tájon „kummantanak” egy kicsit (Cz. G.), máshol hunynak, ami ugyan azt jelenti, ugyan azon szóval. (Az ugyan előtag külön írásában és több helyen még Varga Csaba írásmódját követem. Ezzel felhívom a figyelmet arra, hogy szervesednie kell helyesírásunknak.)

 

kuma                        sötét                                      //M    Ma a huny emlékeztet rá.

 

kücsü                       kicsi                                      //M          Nem ritka Erdélyben a hunos ejtés. A hun szóalak kapcsolatba hozható a török kücsük szóval: a többes számú alakot vették át egyes számú gyanánt. A hun szó török nyelvi származása nem valószínű.

 

lastum                      lassan                                     //M      Sorolhatnám a hangszókat tovább:

 

lathag, lathu, lasta, lastu lassú   //M      lusta, latyak, lagymatag stb. Feltételezni kell igét is: lassítani. Hun nyelven ez *lastin lehet.

 

lünde                        boldog                                        //?        Nyelvjárási szó a lendölle, vizsgálandó.

 

madü                        nagy                                        //M          Egyes kutatók kapcsolatba hozzák a mad, med, modj, madj szógyökereket, szavakat egymással, és bennük a magyarság, magyar nép megnevezését látják, A

 

Madü                     hun méltóságnév, Sima Qin Modu változatban írja le.

 

metesi, metisi          messze lévő                         //M          Horger! Szófaji „átcsapás” révén köze lehet a metsz (?) igénkhez is: a távolságot mintegy elmetszi a távoli tárgy, dolog.

 

meti                            messzi                              //M          A si képző hozzátapad a szóhoz sz formában,. és elnyomja a t-t.

 

piltír, piri polti, pilti, pöti,  //M         pötír,pöltír //M      És ma:  pici, piti, pötty, piciri, pirinyó stb.

 

rwa, rwagh,                harag                         //M?             Van egy biztosnak tűnő, de érdekes megoldási javaslatom. Ez a rág szavunk!  Atavizmus (?): berág velakire…Szebb kifejezés Varga Csabáé: ő sok helyen rámutatott a nyelvi emlékezet szép példáira. Néha a szavak csak jönnek, jönnek. Vannak túlélők, lappangók, valamely eldugott helyen áttelelők. Régen volt Rua nevünk, bizonyára haragost jelentett. Hun vezér neve is volt.

 

rwad                        haragos                        //M?             M int a nyárád végén, itt, elvont fogalom-szó végén is ellátottságot fejez ki. Haraggal teli.

 

rwagin, rwain           haragudni                    //M?             A  rágin szó rágni lesz, egyre biztosabb vagyok benne!

 

siva                           pusztulás                  //M,H             A puszta, pusztít állt be a helyére.

 

sivasi                        sivár                           //M,H            Síva istennő hatalma.

 

sivasild, sivasad      sivatag                    //M,H                 A szó gyökere használatos Torna, Borsod megyékben: sivákló szilva. Amely gyümölcs leválik v. lepusztul héjáról. Siváklik a dió, a „betrenci” szilva.

 

sivata, sivatad         pusztítás                  //M,H             Mondják: sívó homok: terméketlen, puszta. A sió-sívó. A Sió is: nics okunk rá kitagadni és megtagadni ez Indiában is honos szavunkat.

 

sivatakh                   pusztítás…              //M,H…            (háborús, emberi) // Jelentése kissé módosult.

 

suchü                       szent, örök                    //M          A such- tő a soh(a) lenne, de mi lesz  a sumhával (HB)? Mégis meg kell erő­síteni: a suha nem tagadó forma lehe­tett. Tagadáshoz még kellett a nüm. Ma is.

 

szor                         ősz (hajú)                      //M          A szarv tehát szaru (hun szoru) színe.

 

szu                              felső                         //M              A latinokhoz költözött: super.

 

teszthi                      tűzből való                   //M           Tehát, valahonnan származó.

 

teszthild                   tüzes                            //M              Az ellátottság és az elvontság jelzői képzője: ld. Mint a teszt - tesztel- tesztelt szó képezgetése (neologizmus).  A modern példa jól mutatja a jelentést. Máshol tűzöttnek mondanánk, tt-vel. Egy igeképző + bef. melléknévi igenév, esetleg műveltető ige, de az -at -et. Az e i-n keresztül válhat ü-vé, mint a szér ~ szül megfelelés is bizonyítja.

 

ullü                          hamis                           //M            Talán „ál". Biztos.

 

ullün                        hamisan                        //M              Az n a hamisan végén is ugyanazt jelenti: hogyan kérdésre.

 

vah                              alsó                             //?             Keresem a szót. Keressük együtt!

 

vatah                            rossz                       //M              Azaz vacak. Ha nagyon rossz, nagyon vacak. Lehet összefüggése a vah szóval: a konkréttól az elvont felé halad a fogalomalkotás: a szavak kialakulása és szaporodása is követi ezt a nyelvi logikát..

 

vele                                 fele                      //M                Ahol nem szabad, ott nem változik a szókezdő p f-re vagy a v f-re. A pele „fél” szóval való találkozást mégse kerülte el, ma van fél ige, és a nem egész is lehet fél. Volt pele-vele és most fele-fele.

 

vuli                                  új                        //M                Lekopott az orra. Valaha buli v. wuli is lehetett az új .

 

vűni                              jövő(ember)            //Mr             Rendhagyó, mint a tün.

 

vüregh                          öreg                      //M              A szóalak szerint: őr - ő, azaz őriző. Etimológiai azonosság! Öreg őrködjön, harcos harcoljon!

 

Vissza a lap tetejére.

 

Számnevek

 

Tőszámnév

 

idzsi                     egy       //M      A legtöbb dzs gy-re változott az ómagyar korban.

keltü                    kettő    //M      A kelés, fölkelés fogalmával függ össze. Teljes hasonulás!

chormu                három  //M      A Halotti beszédben: „Keássátuk chormul…” A hor, har szógyök történetének nagy irodalma van. Újabb Varga Csaba könyve: HAR.

nijdzsi                  négy     //M      Mint az idzsi, ennek a dzs-je is gy lett.

hütü                     öt         //M      A h vagy eltűnik, vagy nem: hotu. Az öt-ből eltűnt.

hotu                     hat       //M      A hatból viszont - nem.

jeti                       hét       //M      Mint a jata: hát szóban, a j h-vá lesz. Iráni jövevényszó. (TESz.)

loncsoj                 nyolc    //M      A nyolc a kilógó, „loncsos”.

klüntíz                 kilenc   //M      A kilenc a „tízelőtt”. A hetes számrendszeren kívüliek –  kilógnak. A „különc” kilenc a /klün/ és a /tíz/ összevonása. Egyébként, nem a kilencet nevezték el a különcről, hanem a „különc” fogalmát vették a kilencről.

 

tíz tíz                                //M      A kevés helyek egyike: nincs tővéghangzó. Iráni jövevényszó. (TESz.)

tíz hen idzsi , tíz hen keltü , tíz hen khormu, tíz hen nijdzsi, tíz hen hütü,tíz hen hotu , tíz hen jeti , tíz hen loncsoj , tíz hen klüntíz:          11, 12, 13, 14, 15, 16, 17, 18, 19,

 

khuszi                  húsz     //M      Többnyire van véghangzó, itt is.

khuszi hen idzsi, stb        //M      E tíz-en és húsz-on sor megérteti velünk a tízesek + egyesek viszonyba állítását: mintha a maja számokat látnánk. A vonás-tízesek fölött vannak a pont-egyesek. (V. ö.: Varga Csaba: Jel, jel, jel.)

 

chormu ben tíz , nijdzsi ben tíz , hütü ben tíz , hotu ben tíz , jeti ben tíz , loncsoj ben tíz

klüntíz ben tíz     30, 40, 50, 60, //M      70, 80, 90 //     Mintha tíz darabból kötegeket csinálnánk, és ezeket számolnánk: három (kötegben)tíz, öt (köteg) – ben tíz. Egyszercsak elmaradt a tíz, mert a –ben rag eleve kifejezi jelenlétét. A magyar korban már: négyben…, ötben…, hatban…hetben, stb. A b azért változott v-re, mert a v foghang közelebb áll a számok végén álló, többnyire t msh.-hoz.

 

szát                      száz      //M      Iráni jövevényszó. (TESz.) Melyik számnév nem magyar? Mert a /loncsoj/ érthető: loncsos, azaz kilógó. A hetesből is, a tízes rendszerből is. A kilenc a klüntíz: tízelőtti összevonása lehet, vagy külön szóalak-fejlemény, amely talán kezdetben csak a klüncidi törtszámnévben jelent meg. A hét, tíz, száz számneveink iráni származását elismerjük, amennyiben a magyarok is Iránból származnak. Valószínűbb azonban, hogy közös nép-ősünk volt a „számok korában”. Ez a szkíta lehetett. Még Daraiosz, Xerxesz korában a magyar és perzsa közelebbi nyelv lehetett a mainál. Annyira ősiek a számneveink, hogy nehéz származásukról utólag dönteni.

 

 

Sorszámnév

 

elenisi                             első                             //M      Élen lévő.

keltüsi                             második                       //M      Kettes – számú, helyű… más. A kettős is megmarad, másra.

khormusi                        harmadik, stb.              //M      Mint látjuk, ide a törtszámnévi alakokat vettük át, ma ezért harm – ad – ik, negy – ed – ik, stb. A sorszámok képződése is magyar jellegű.

 

 

Törtszámnév

 

A számnevek változása is hosszú időt igényel. Íme, ősi számaink nem változtak, csak egy-egy vonásukban. (A számnevek etimológiájával Varga Csaba könyvei foglalkoznak behatóan: Jel, jel, jel, Az ősi írás története, HAR, stb.; v. ö.: három.)

 

1/2           idzsikeltüdi ~ egyketted                     1/7       idzsijetedi ~ egyheted

1/3           idzsikhormudi ~ egyharmad               1/8       idzsiloncsojdi ~ egynyolcad

1/4           idzsinijdzsidi ~ egynegyed                  1/9       idzsiklüncidi ~ egykilenced

1/5           idzsihütüdi ~ egyötöd                         1/10     idzsitizedi ~ egytized

1/6           idzsihotudi ~ egyhatod                        1/20     idzsihuszidi… stb.

 

A szókör áttekintése után nyugtázhatjuk, hogy a számnevek  alapvető fajtái megtalálhatók: a tőszámnevek, sorszámnevek, törtszámnevek  magyar szavak, már nem sokat változnak az idők folyamán. A sor- és törtszámnevek végéről elmarad az –i melléknévi képző, és némely tőszámnév alakja kissé megváltozik: leginkább a tővéghangzó „marad le”: /idzsi/ > egy, /khormu/ > három, /nijdzsi/ > négy, /hütü/ > öt, /hotu/ > hat, /jeti/ > hét, /khuszi/ > húsz. A /szat/ : száz szón már nincs véghangzó.

 

Vissza a lap tetejére.

 

Névmások

 

Általános és mutató névmások

 

amenda                           valamennyi                   //M      (… mend ű bűnét: H. B.) Ez a mind szavunk.

amenu                             összes, valamennyi       //M      A mennyi szó alapja is.

ejsz                                  ez                                //M      Az „ezen” így hangzik: ejszhen.

ojsz                                  az                                //M      Közelre magas, távolra mély magánhangzóval mutatunk.

oti, ote, ota                     az (ott távol)                //M      A gyerekek most is így mutatnak izgalmas valamire a távolba Borsodban.

 

 

Személyes névmások

 

ein                                   én                                //M      Ha az én - ein, akkor ez érthető.  Kezdek büszke lenni. Ez szűkebb ha­zám, palócföld nyelvjárása! De ez a német „egy”jelentésű számnév is. Egymagam, én egyedül

ti                                      te                                 //M      Valószínű, hogy volt j nélküli nyelvjárás. Ha teljes volt a rendszer, így hangozhatott: én, ti, ű, mink, tik, űk. Több változat is létezhetett.

űj                                     ő                                 //M      Egy feltételezett j – nélküli nyelvjárásban: ű. Erdélyben ma is így hangzik.

minkh                              mi                                //M      A k többesjel. Erdélyben, Palócföldön használjuk. A hunban sem járulhatott mindig, mindenhol a szóhoz.. HB: miű isemüküt… Nincs k. Itt az ű viszont kezd gyanússá válni a hun ű-s forma valószínűsége miatt. Erdélyben hallható, Székelyföldön: ..mű es menyünk… A mi névmásnak a hunban több alakja lehetett, nem csak a minkh.

tikh                                 ti                                  //M      A k többesjel Erdélyben, Palócföldön. Lásd: följebb.

üjkh                                 ők                               //M      A k többesjel. Lásd: följebb.

Meg lehet állapítani, hogy ezek a a névmások is magyar szavak.

 

 

Személyes névmások esetei

 

Alanyeset

 

ejn           én                    minkh             mi

ti              te                     tikh                 ti

üj             ő                      üjkh                ők

 

Tárgyeset

 

inkhmüt, tinkhüt, jüt:                             engemet, téged, őt;

minkhüt, tenkhtüt, jönkhüt:                  minket, titeket, őket.

 

Birtokoseset

 

imtin, tijint, jübi* ;                                  enyém, tied, övé;

mibink, tibitek, jönkhbi*                        miénk, tietek, övék.

 

A jübi* és jönkhbi* általam feltételezett, harmadik személyű birtokos névmás, az övé és övék jelentése hiányzik D. Cs. anyagából. A feltételezés alapja, hogy a bi sumer birtoklást kifejező névmás éppen 3. személyű, bizonyára ezért a hunból sem hiányzik.

 

 

Részeseset:

 

Magyar a szótő is, végződés is. „Ragozott rag”.

 

niküm , niküt , nükin;                            nekem, neked, neki;

nikünkh , nüketekh , nükijekh              nekünk, nektek, nekik.

 

 

Visszatekintés

 

Itt is érzékelhető (az ü hangok gyakorisága és a szóalakok alapján) a „székelyes” ill. „palócos” kiejtés. Mint a számnevek, a személyes névmások sem változtak, vagy csak igen kis mértékben. A névmások az egyes esetekben is megőrizték alakjukat a hun idők óta a magyarban is, az eltérések pedig szinte csak nyelvjárási változatnak minősíthetők. A hun nyelv azonos a magyarral. Ami még következhet ebből és ezek után: a teljes bizonyosság újabb és újabb  megerősítése a bizonyítás kötelezőn túli mértékéig.

 

Vissza a lap tetejére.

 

Határozószók

 

A nyomósító-módosító- ill. kapcsolóelemek a fogalmi jelentéssel bíró szavaknál gyorsabban cserélődnek, de a legfontosabbak megmaradtak.

bé, béj, béh, bélé            be                                //M      Mind a béla (belülről mozgató lélek…) fejleménye.

berüin                             feleslegesen                  //?        Nem egészen világos, az i miért kell, hisz így tagadás lesz belőle: berü + in. Elég lenne a berün is, nem?

eki                                   kifelé                           //M      Az e nyomósítóval még sok határozó-, módosítószó kezdődhetik, Erdélyben vagy a csángóknál.

hit                                    itt ez;                           //M      Eltűnt a h, megnyúlt a t.

hot                                   ott az                           //M      Az olt-ból is ez lett.

imaszt                             most pedig                   //M      Rögvest megnézzük. Imest. Valahol a Toldiban: imetten.

imaszti                            mostani                        //M                  A végződés megvan.

jüncsta                            együtt (vkivel, vmivel)   //?        Latinban is: júnxta. Latin vagy hun jövevényszavak?

klün                                 vmitől, vkitől külön       //M      Babona, hogy annyira nem tűri nyelvünk a msh.-torlódást. Csak nem rajong érte, de azért elviseli. Itt mégse viselte el: külön-c, kilen-c.

kü                                    ki                                 //M      És itt nincs küh vagy kűj.

omaszt                            akkor, akkoriban         //?        Omassza hallussza… Jól hallom? Mintha csángó, vagy finn mondaná…

omaszti                           akkori                          //?        Nem változott a melléknév i képzője abban, hogy számnév és határozószó végén is állhat.

szu                                   fel                                //?        A super ezt jelenti a latinban; összetett szó-e? Vizsgálandó a Szuha és Szúpatak nevek származása. Éppen északon, fent vannak ezek a patakok.

vah                                  le                                 //?        A vesz pedig ellenkező irány (veszpru…hen).

vah isia (isja)                  bizony, ez pedig           //?        A Halotti beszédben még megvolt. (Isa pur es chomuv…)

 

 

Helyhatározó-szók

 

{béla                               üreg, barlang.               //M      Belülről mozgató lélek  //? Igekötők, határozószók, névutók alapszava, a belsőséggel kapcsolatos egyéb szavak forrása. A nyelvészet számára már sok hun szó ismert volt, ez is pl. Sok ki-, visszakövetkeztetett szóalakból áll össze az ősmagyar kor nyelvtörténetének példatára. Most ki lehet az egészet cserélni és fölváltani valódi szavakkal. Egy kicsit más lesz a valódi kép, mint a képzelt. Az igazi kell azonban. Mint minden másban is…}

hijthe                               ide                               //M      Nem volt nehéz magyarrá válnia a hun szónak.

hithege                            itt (ált.)                         //M      A hi közelre mutatás, a thege: hely; „ím e hely”. Egybevetve a hijthe-vel - elgondolkodtat a the és a thege különbsége: mi lehet a ge szerepe.

homolt                             otthon                          //M      Helycsere volt: olt-hom, otthom, otthon.

idzsen                              elől                              //M      Ahol egyedül van

idzsiwra                           előre                            //M      Az elen(isi) kiszorította az idzsi-t itteni szereepéből.

jatan                                hátul                            //M      Megvan a hátán szóban, de itt az l-rag győzött.

jatawra                            hátra                            //M      És „hátúrra”. Rövidebb, hosszabb alak, a véghangzó meglétével.

mete                                messze                         //M      A metesi>metsi>mecci>messzi fejlődés valószínű (Horger).

oszu                                 ott fent                         //?        Nem tudni, miért veszett el. Egybeesett a szú (bogár) hangalakjával? Ilyenkor tréfa tárgya a szándékolt vagy véletlen félreértés. Sok szó maradt le ezért.

thege                               hely, (a tér egy része)   //Mr A  tag-ja. A tégely, tégla szó őrzi, archaikus szóként. Van egy ősi családnév, amely hunnak tűnik: Konkoly – Thege. Ez pontosan „konkolyos helyet” jelent. Meg kell vizsgálnia másoknak is. A jellegzetesen ősi hun szavak a nagy túlélők, bár nem mindig a köznyelv szavaként élnek tovább.

voithege                          ott (ált.)                       //M      A ge szótag ismételten a hol kérdésre válaszolóvá tesz.

vojthe                              oda                              //M      Itt még illeszkedés sincs, mégis: ojte - ojta - ojda - oda!

hosszún                           éjszaka                        //M      A szóelemek szerint: hosszan (tartó).

hosszúni                          éjszakai(?)                   //M      El kell hinni. Egy éjszaka hosszú idő, sokminden történhet ezalatt! A korai középkori himnuszokban is azonosul a hosszú és az éjszaka fogalma (Himnusz kakasszóra).

 

 

Időhatározó-szók

 

{ichel                               éj                                 //M      A középső mássalhangzó képzési helye előre csúszott, a hátul szűkített rés – előre, és készen vott néhány évszázad múlva a magyar jj („gemináta”) hang. Ha a rés-akadályt visszacsúsztatjuk, ésmég hátrább, majd zárrá alakítjuk, eljutunk a g hangig. Ahol már az éj az éggel találkozik.}

icheli                               éjjeli                            //M      Az i melléknévképző ismert. Érdekes, az idő kifejezésében találjuk meg a hosszú szavunkat („hosszúnyi", „hosszan").A jelentése alaposan kibővült. Az ihlet szó ide tartozik, ez is „nyelvi atavizmus”.

ichelt                               éjjel                             //M      A t rag ismert! Ismét lt! Éjjelt. Mikor? Mikor megszáll az ihlet. Kel a vers. Ha kelti a keltő: a költő, a kelta költő, a keleti kelta költő. Nyelvünk – örömteli játék. Komoly játék. „Félek a játszani nem tudó embertől…” Így a komoly költő… játéka a költemény.

 

hima                                most                            //M      Íme, az „ íme”  szavunkhoz hasonló, és az imá-hoz.                                                                                                                          É!

klümma                           tegnap                         //M      Az n teljesen hasonult, „klünma” volt régen: „maelőtt”.

ma, bima                         ma                               //M      A bizony -ban is meglévő nyomósítással.

suchüne                          soha                            //M      Megfigyelhető, a suchü (~ örök) fogalmának tagadása a szóban; jelentése tehát: örökrenem, örökkénem. A ne pontosan ellenkezőjére fordít.

{volgjama                       sokáig tartó-                //M      -folyamat}

volgjama ben                  hosszú idő múlva          //M      Mai forma: folyamában; a változások leolvashatók.

voljma                             holnap                         //M      A foly- elem, ebben is. De a g nélkül, ami a szóban a haladást, a folyást jelenti, a gyakorítást. A g, go az angolban is ugyanez. (Ld. még: golyó, gul-gul.)

 

Vissza a lap tetejére.

 

Névutók

 

Mint tudjuk, a névutók igény szerint felvehetik a személy jeleit (előttem), a ragokhoz hasonlóan. Így névmási jellegű határozószók keletkeznek. A hun nyelvi anyaagban nem különülnek el élesen az egyes kategóriák, jobbnak láttam ezért együtt hagyni a szavak egyes halmazait, hogy ne tűnjék felforgatásnak elemző és szemléltető tevékenységem. Érdekes megfigyelni külön-külön a szó viszonyító -  és névmáselemét, milyen közeli a hangzása a magyar nyelvéhez (irentem, szamtükra).

 

alt                                    át                                 //M      Szép szabályszerűségek következnek. Minden a hun nyelv magyar jellegét  -   voltát bizonyítja, erősíti meg.

alto                      vki, vmi által,~ keresztül           //M      Az által és át külön jelentést kapott az lt és t különülésével.

{altvűn                            átjönni                         //M      E szófajkörben több példája is van az lt – t megfelelésnek. Ha a tt rövidült, az a magánhangzó megnyúlt.}

dergü                              vkivel,vmivel                //?        szemközt álló, szemközti          //

dima                                ellenében                     //?        Valamelyik rokon nyelvben keressük!

elt, olt                             valahol a tér egy pontján          //M      Leginkább az itt – ott párosnak felel meg. Közeli: magas,  távoli: mély mgh. Sok helyen áll a hunban lt a magyar tt helyén: fontos szabályszerűség.

en                                    ált. tagadó jel               //?        főnevek és igék előtt is. Latinban, németben, stb.

{homolt                           otthon (> olthom)         //M      Konsztantinoszurrolt ~ Konstantinápolyban. Ez utóbbi magyar megfelelője: Pécsett, az –lt majd mindenütt tt lesz, teljes has. történik. Az olt – elem külön is szó: ott. }

irente                              valami iránt                  //M      valakiért, valamiért, valami érdekében

irentem, irentesz, ürente                                   //M      értem… stb      // A végződések személyes névmásokból lesznek: igeragok, birtokos személyjelek, személyes névmási határozószók vagy ragok, névutók személyjelei.

jata (w?) ra                     hátra                            //M      A  w inkább mgh. Itt is: „hátúrra”.

no                        vkinek, vminek neki,                //M      -szemben  // Az orosz no pontosan ezt jelenti. A magyarban más szófajként maradt meg, de ugyane jelentéssel. Ez a no vagy nono! Az ellentmondás, méltatlankodás indulatszava.

sopru… hen                    lefelé                            //Mf     Csak tulajdonnévben maradt fenn: Sopron. Mint a veszpru hen a Veszprém névben. Tudunk rá magyarázatot? Hogyan, mikor tanították meg a sok nevet hunok a magyarokkal?

szamar                            vki, vmi számára          //M      Csak nehogy köze legyen a szamárhoz! Itt semmi sem lehetetlen. Arra is megtanít a hun nyelv, hogy minden lehetséges, de mindennek az ellenkezője is, ezért midennek utána kell járni.

szamtükhra                     számotokra                  //M      Az igeragok története ugyanaz, mint a birtokos személyjeleké: a személyes névmásból fejlődtek ki, ill. megegyeznek velük: írunk, kezünk. A hunban ugyanígy van minden, a tükh tehát lehet tikh, tik, majd a magyar korban tok, tek, tök alakokkal már az illeszkedést is szolgálja.

velje                                vmi felé                        //M      Törvényszerű a v > f hangváltozás.

vereji                              vmi felé, ~ irányában    //M      (haladni)           //

veszpru…-hen                felfelé (vhol)                 //?        Lásd, Sopronnál.

vojle                                vmi fölé                        //M      A j – nélküli nyelvjárás megléte sok helyen érezhető. Vole – fölé. A hunból lehet megérteni a magyart, a magyarból a hunt. Téves úton járnak azok, akik el akarják szakítani egymástól a „kettőt”, ami egy. …Mondván, erőszakoltan ne akarjuk azonosítani a kettőt. A hun nyelv minden ízében igazolja, hogy ő az előd, a magyar penig elismeri utódságát. A köztes idő ellenére felismerik egymást és bizonyítják együvé tartozásukat.

 

Vissza a lap tetejére.

 

Kötőszók

 

aj                                     és                                //M      A szó csak egy (kettős) magánhangzó.

ajsi                                  éspedig                        //M      Lehet, hogy az ájszen M régi („hiszen”) szó ez? Inkább ez: ajsi > aisi > eisi, eis > és. Ez tehát az és.

idi, ide                             így                               //M      A gy-k számát növeli, hogy sok dzs is ezzé lett (idzsi…)

idiam                               mégis, ennek ellenére   //M      Az ám nyomósító elem, az idi ugyanaz, mint az előbbi így szó. Az ám!

ajsiam                             azért, mégpedig            //M      Az ám mezopotámiai szó ám! A magyari és türk nyelvekben az ősi kultúrák nyelvi továbbélése törvényszerű, a térbeli és időbeli elszigetelés utólag nem megoldható. (V. ö.: Olzsasz Szülejmanov: Sumer és Ázsia.)

isiam                               azért, hogy                   //M

us, use                            vagy                            //?        Vannak elhullajtott szavak is.

usiam                              vagypedig                    //M      Egy eleme az előbbi - am.

 

 

Visszatekintő összegzés

 

Kötőszavaink majdnem  elvéreztek a nagy vadászaton. De még e gyorsan morzsolódó szavakból álló fogalmi körnek is maradtak magyar elemei: aj, ajsi, eisi, idi…Az ám figyelmet érdemel: ősi mezopotámiai nyomósító elem. Óvatosan mondunk ki minden Mezopotámiára tett utalást. Nem éltem soha égtájak bűvöletében: a napot keletről várom, az esőt nyugatról. Ha azoban a hunok is Mezopotámiát vallják Ősországnak – Őshazának, nincs jogom átírni utólag történelmüket. Különösen akkor nincs, ha alakítani nem tudtam, amikor alakult. A cselekedetek világa témakör előtt mi volna jó cselekvésekre indítóbb, mint az ig-az? Az ige – az ég.

 

Vissza a lap tetejére.