Visszalépés a portál Főoldalára

Csak törpe nép felejthet õs nagyságot,
Csak elfajult kor hõs elõdöket,
A lelkes eljár õsei sírlakához,
S gyújt régi sírnál új szövétneket.

(Garay)

 
Beküldő neve
webmester
Beküldés időpontja :
2008.10.27. 06:38
Elolvasva
476
   Szólj hozzá ehhez a cikkhez! 

MERtnet portál

Témacsoport: Közhírré tétetik

A "Nap Háza" nyomában

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

Az idén is megrendezi az Irodalom és politika című konferenciát egyetemünk Bölcsészettudományi Karának Összehasonlító Irodalomtörténeti és Művészettörténeti Tanszéke a Politikatudományi Tanszékkel közösen. A december 15-én tartandó rendezvény kapcsán dr. Kovács Sándor egyetemi docenssel, a Politikatudományi Tanszék oktatójával beszélgettünk érdekesnek ígérkező előadásáról, melynek címe: A "Nap Háza" irodalmi toposz politikai-jogi vonatkozásainak elemzése az antikvitás tükrében

- Kérem, beszéljen arról, mi indokolta e nem hétköznapi téma választását!
- A "Nap Háza" irodalmi toposz legkorábbi nyomait - mai ismereteink szerint - a sumer kultúrkörben fedezhetjük fel, mely a Folyóköz területén több mint ötezer évvel ezelőtt alakult ki, diverzifikált templomgazdasággal, teokratikus államszervezettel és kifinomult elitkultúrával egyetemben. Később viszonylag hosszú virágzást kö­vetően szinte teljesen kihullott az emberiség emlékezetéből. A pusztulás a legújabb időkig teljesnek és véglegesnek látszott, hiszen az utóbbi kétezer éven át voltaképpen azt sem tudta az emberiség, hogy létezett valaha ilyen nevű nép.

- Sumernek nevezték magukat a sumerek?
- Nem, ez akkád elnevezés. A sumerek Mezopotámiát "Signear"-nak, földjüket "Engi" - vagyis a "Nádúr" - földjének, magukat pedig "szubir"-oknak, azaz földműveseknek vagy egyszerűen csak "szagig"-nak, képletesen feketefejűnek nevezték. Érdekes, hogy az Engi családnévként fordul elő nálunk - az énektanáromat is Engi Istvánnak hívták -, a szubir pedig - modifikált formában - Szombathely (Savaria) latin elnevezésében bukkan fel.

- Hogyan történt e kultúra felfedezése?
- Voltaképpen csak az 1877-es lagasi ásatások után kezdett körvonalazódni a sumer civilizáció, melynek feltárásában a legnagyobb szerep az angol (Woolley), francia (de Sarzec), német (Lenzen) és amerikai (Hilprecht) régészeknek jutott. A 20. század elején, ha mozaikszerűen vagy töredékesen is, de lényegében egy - mai szemmel nézve is - meglepően fejlett, vállalkozó szellemű és az emberiesség eszméjétől áthatott civilizáció képe bontakozott ki a régészek előtt. Ennek felfedezése jelentőségben vetekedett Cantor halmazelméletével, Freud pszichoanalitikai elméletével vagy Einstein relativitáselméletével. Sőt, talán mindhármat felülmúlta, hiszen már a 20. század második felében komoly kifogások érték mindhárom tudományos elméletet.

- Összefoglalná, hogy számunkra miért bír fontossággal e kultúra?
- Mert - Kramer lapidáris szavait idézve - a "történelem Sumerben kezdődik". Magam pedig - Deimel, Kramer, Sitchin és mások álláspontjához hasonlóan - úgy vélem, hogy a modern európai kultúrának nem pusztán hat, egymással szorosan összefonódó történeti forrása van, jelesül a prehisztorikus kelta-germán, az ókori görög-római avagy a középkori zsidó-keresztény műveltség. Sumer ugyanis "nem csupán a szó szoros értelmében vett első civilizációnak tekinthető" - utalt rá Sitchin -, hanem "a későbbi ókori kultúráknál jóval fejlettebb és szinte mindenre kiterjedő volt. Aligha kétséges, hogy ez az a civilizáció, amely az európai kultúra és civilizáció alapját képezi". Az európai kultúra ugyanis nem feltétlenül a földrajzi Európához kötött, és nem is mindig az európai kontinensen virágzott. Gondoljunk például Ptolemaiosz, Kallimakhosz, Eratoszthenész vagy éppen Szent Ágoston észak-afrikai munkásságára!

- Milyen kulturális örökséget hagytak ránk a sumerek?
- Ezt felsorolni is nehéz lenne. Vannak tudománytörténészek, akik száz civilizációs vívmányban foglalták össze ezen örökséget. Az újabb és újabb tudományos felfedezések azonban tovább szaporítják e listát. Irodalmi példáknál maradva - a világ közvéleményének meglepetésére - Ádám és Éva, Jónás és a Cet, Gilgames és Humbaba, Vénusz és Adonisz, Szkülla és Kharübdisz, Kirké és Odüsszeusz alakja csakúgy, mint Noé bárkája, Jákob lajtorjája, Thot tabulája, Nimród bólája, Lucifer égő tekintete vagy Khárón ladikja - bár átdolgozott formában és többszörös áttétel útján, mégis bizonyíthatóan - sumer gyökerekből ered.

- Említene magyar vonatkozású példákat is?
- Két magyar regét említenék példaképpen. Az egyik a Csodaszarvas - sumerül Daramah - regéje, ez utóbbiból származnak egyébként a hazánkban előforduló Darmó/Durumó/Darmos családnevek. A másik a Lúdas Matyi, melyet Fazekas Mihály művének alcíme még úgy "reklámozott", hogy az egy eredeti magyar rege három levonásban. Pedig a történet a mezopotámiai Nibur (Nippur) városában született, ahol Gimil-Ninurta háromszor verte el a városbírót, mert az elvette egyetlen kecskéjét és kidobatta palotájából. Az első verés során nem mint építőmester, hanem mint királyi küldönc férkőzik a városbíró közelébe, de a további két verés pontról pontra azonos a Lúdas Matyi történetében olvashatóval.

- És elárulná, mire utal a "Nap Háza" szimbólum az előadásában?
- Az elmondottak tükrében talán nem is oly meglepő, hogy az elmúlt évtizedek látványos tudományos eredményei nyomán mind több magyar népmeséről (mint például a Lúdas Matyi, az Infántis Lacika vagy a Magyar Marci) igazolódik be a közvetlen sumer származás, hatás vagy eredet. Nos, Az Aranyhajú királyfi című népmesénkben felbukkanó "Nap Háza" eredetileg a mezopotámiai Zimbir (Szippar) városában székelő Legfelső Bíróságot jelentette. Ez a városban talált agyagtáblákból egyértelműen kiderült. E kérdéskört járja körül az előadásom, melyre minden érdeklődőt szeretettel várok.



A cikk eredeti helye a hálón: http://www.mertnet.net/node/2176

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>
 
Hozzászóló neve: OiolosseloteIdeje: 2009.02.28. 10:24  
Az Ur, Uruk környéki 'fekete-fejűek' - ahogy a Gilgames-eposz megemlékezik róluk - nem a zsidók ősei, hanem mieink? Vagy talán a kettő összefügg?

 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.

Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)


Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Írd be ide a fenti képen látható kódot. A a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat




 
FÓRUMOK
ELÉRÉSEK
POLGÁRI KÖR (FB)
FOTÓALBUMOK
REGISZTRÁCIÓ

10717/216 | 22


Keresés honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:



 
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

 GYÖNGYÖSI POLGÁRI KÖR (FB)
 
 
Tovább a megrendelő oldalára

 

Unsoft.hu


@ webmester

@ szerkesztő
 
  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  ENNEAGRAM önismereti rendszer
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Meglátások
  Ősmagyar nyelvek
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  Szekeres Sándor: Ringsted utca története röviden
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Unsoft.hu
  Egyszerű játékok a sakktáblán
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 

ONLINE CHESS SCHOOL
AND MATERIAL
COLLECTIONS

ONLINE
SAKKISKOLA
ÉS ANYAGGYŰJTEMÉNY

 

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.