Kinek az őstörténete?

A Budai Polgár április 30-i számának címoldalán és május 15-én, kétharmad oldalon értesülhettünk arról, hogy a kulturális hatalom által agyonreklámozott Magyarország történelme sorozat Őstörténet és honfoglalás c. kötete elnyerte a Budai-díjat. A könyv szerzője ugyanaz a Fodor István tudományos tanácsadó, aki miatt is a Szkíta aranykincsek kiállítás temérdek bírálatot kapott a Magyar Nemzeti Múzeum látogatóitól.

A II. kerület által kitüntetett könyv tartalmán nagyon sokan felháborodtunk, álláspontunk alátámasztására tételes szakvéleményt kértünk és kaptunk Dr. Bakay Kornél Magyar Örökség-díjas tudós, régész professzortól, ezt tájékoztatásul mellékeljük. Ennek alapján bárki kijelentheti - így mi is -, hogy egy olyan kiadvány kapott nemcsak anyagi, hanem ezúttal „erkölcsi" támogatást is, amely nem a magyar nép és nemzet történelmét írja le, hanem történelmünk ún. finnugor irányzatú változatát ismerteti. Levelünkkel természetesen nem az újsággal szemben kívánunk véleményt nyilvánítani, amely pusztán tudósított az eseményről, hanem a sorozat szerkesztője, a kötet szerzője és a Budai-díj zsűrijének elnökével szemben, akik ezt a népszerűsítő fogást is igénybe vették a kétes mű eladásának sikere érdekében.

Miről szól a könyv? Általában nem igen hoz meglepetést, hiszen őstörténetünket ahhoz hasonlóan és ismételten írja le, ahogy az már az 1820-as évektől a Habsburg-ház, az utóbbi fél évszázadban az MTA elvárása szerint többször is megtörtént, igazi Hunsdorfer-Hunfalvy-, Trefort- és Glatz-féle nyomkövető múltmeghatározásról van szó, amely a teljes értékű finnugor igazságra, magyarul: hazugságra épül (ld. melléklet). Ennek okán megdöbbentő Osváth László magyar-történelem szakos tanár kijelentése: a könyv „az általános és középiskolás korosztály számára is nagyszerűen alkalmazható az oktatásban", valamint Fodor István kijelentése: „a sorozat... nagy segítség lesz diákoknak".

És mi a valóság? Hiteles történelmünk helyébe a kötetben a fenti irányzat épült be igényes és tetszetős kivitelben; valójában édes mázba mártott mérgező pirulát kapott kezébe a magyar dolgozó nép. A sorozatszerkesztő és a könyvíró akadémikus professzorok egyszerűen nem hajlandók tudomásul venni és ezért ki is hagyták a könyvből (!) mindazokat a döntő fontosságú adatokat, amelyeket a tudományos világ 17 leghíresebb külföldi (!) kutatója a magyar nép eredetének és őstörténetének megismeréséhez szolgáltatott (Science, 2000. nov. 10). Kutatásaik szerint a legrégebbi európai gén (Eu19) 40-35 ezer éves, amely a magyar minta tagjaiban a legtöbb: 60%. A finnekben ez kis sem mutatható. A természettudomány két ága (embertan és genetika) szükséges és elégséges egybehangzó megállapítása, a régészet eredményei, a Tárih-i Üngürüsz mint írott forrás (a szkíták, a hunok, az avarok és a magyarok története) ügyefogyottá teszik az ún. 150 éves vitát - így a fenti könyv tartalmát is. A magyarság őseinek azokat az eleinket tekintjük, akiknek a vérségi leszármazottai vagyunk. Így tehát a Kárpát-medencében itthon vagyunk több tízezer éve, és nem vagyunk „finnugorok". A finnek már 2003-ban kivették tankönyveikből a velünk való rokonságot.

A Budai Polgárban a Kossuth Kiadó elnöke gazdasági szempontból „kockázatos vállalkozásnak" nevezte a sorozatot. Igaza van. Szerintünk is kockázatos, csakhogy a nemzet szempontjából.

Üdvözlettel
Dr. Miklauzič István

Szikla Nemzeti Kör