Visszalépés a portál Főoldalára

Csak törpe nép felejthet õs nagyságot,
Csak elfajult kor hõs elõdöket,
A lelkes eljár õsei sírlakához,
S gyújt régi sírnál új szövétneket.

(Garay)

 
Beküldő neve
webmester
Beküldés időpontja :
2008.07.09. 08:13
Elolvasva
453
   Szólj hozzá ehhez a cikkhez! 

Pető Imre

Témacsoport: Ősbuda

ŐSBUDA FOGLYAI

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

Egy köddé vált város keresésének élménye ez az írás. Akinek újra megjelent, valóságként élte át föllelését: terjedelmét, tereit és történelmét. Királyi városunk látomása jelent meg térképeken, helyszínekkel, mesterséges holdak felvételein. Ősbudaként emlegetve e székesfővárost, elosztják a hozzá fűződő emlékeket, Székesfehérvár és a mai Buda között, ami marad belőle, a titkok belső termeibe helyezik, hogy ne is keressék. Sok nyomot azonban nem lehet teljesen eltüntetni.

Az oklevelek makacsul emlegetik a krónikáink eseményeit, s ezek minden bizonnyal valós színhelyeit. Sicambriát, Attila hun király városát, melyben a hont újra foglaló Árpád hadai vendégeskedtek, átkelvén Megyernél a Dunán, és szétszórván Szvatopluk (Marót?) seregét. A későbbi források emlegetik a fürdőiről híres Herculeát: a római kori név is ugyanazt a valószínűleg központi fekvésű, székvárosnak alkalmas erődhelyet jelöli. Emlegetik a Nagyboldogasszony, vagy a Boldogságos Szűz fejéri templomát is, a koronázó és királyi temetkező nagytemplomot, utóbbi meghatározó építménye Fejérvár térképrajzainak, és a mai Székesfehérvár ma írott történelmének. Egy másik, e Duna-menti helyhez kötött templom az Alba Ecclesia, miden bizonnyal a templomos lovagok kezelésében működő, kora-középkori központi egyházi intézmény. Az ábrázolások olyan távol esnek egymástól a rajzi előadásmódban, a megjelenítés motívumaiban, hogy kizárják a lehetőségét is annak, hogy egy ugyanazon városról készüljenek. Ez a tény máris megerősíti a keresők szándékait, hogy ugyanis meg kell akkor keresni mind a két városnak a külön rajzait, mindkettőnek a sajátját, és viszont: a városhoz tartozó rajzokat el kellene különíteni egymástól.. Bár a közeli múlt időben is próbálkoztak ezzel, nem sikerült a kutatóknak, a térképrajzok következetlennek és alkalmatlannak bizonyultak az azonosításra.

Ez a munka sem bizonyít semmit. Csak azt az egyet, hogy készítője a vizsgálódásai alapján a keresett várost azonosította az ábrázolásokkal, vagyis föllelni vélte azon kutatók álláspontjának bizonyítékait, melyek a Pilisben keresték az egykori Budát, és nem hitték el, hogy Székesfehérvárban föllelhetik. Hogy mire jó egy ilyen élményösszegzés? Inkább mire nem jó-az lehet az első kérdés. Nem alkalmas nyugvópontra juttatni Ősbuda átfűtött kérdéseit. Megjegyzendő, hogy erre a hivatalos tudományos álláspont sem képes. Mire jó? A kérdés nem értelmezhető. Született, tehát van. Akkor valóságnak mutatkozott, és azt hiszem, még sokáig fognak bizonyosságnak látni annak tűnő jelenségeket. Ha ennek a magyarázatát keressük, nem elég csupán a mindannyiunkban fészkelő romantikus titokélményre fognunk az elégedetlenséget. Történelemtudományunk hiányosságai származtatják és újítják meg bennünk a bizonytalanságot. Úgy érezzük, hogy a tudomány intézményei és emberei saját külön ügyükként kezelik az egész nemzet ügyét, és az alapos tájékoztatást, a minden részletre kiterjedő feltárást elhanyagolják. Segíti őket e hanyagságban a fukar költségvetés: e mögött viszont képviselői renyheség, és (ez a veszélyesebb) tudatos népbutítói szándék húzódhat meg. Hosszadalmasan sorolhatnánk, hányszor, milyen témákban akadályozták az „erre hivatott” intézmények az igazság kiderítését, a nemzet tájékozódását, az értékeink megmentését vagy feltárását, míg ugyanakkor az értékpusztítás folyamatos, veszteségeink pótolhatatlanok, és a történelmi értékekhez fűződő pozitív viszony megteremtésére úgyszólván semmi ráfordítható forrásunk nincs. A politikai szándékok gyengeségét sejthetjük a feltárások visszafogásában, a múzeumi tevékenység lankadásában, a felvilágosító munka elapadásában. Már azt illetően, hogy a köznép legyen-e meggyőződve vagy ne legyen, ismerje-e meg valódi történelmét vagy dugjuk előle el, stb. Ha javulás volna ezen a téren, gondolataink közzététele nem volna hiábavaló. Írásunkat a hiány és a felismerés együttes élménye hívta életre. Igazságának értéke jelképes, azonban lehetséges, hogy sokkal több ennél.

 

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>
 
Hozzászóló neve: StefIdeje: 2008.11.23. 16:41  
Kedves Imre!
A leírtakhoz egyenlőre nem kívánok hozzászólni, ehhez mégegyszer(kétszer)el kell olvasnom és ülepedie kell.
De. Nagymamám jó 30-35 évvel ezelőtt mondot három idekívánkozó mondát (mesét, történetet).
1. Pomázon van egy barlang, amelyen keresztül Budavárába lehetett eljutni. Szekerekkel.
2. A rómaiak és a hunok nagy csatát vívtak a Duna parton, ahol jelenleg a METRO árúház van. Itt halt meg a hunok egyik kapitánya,-Keve-, akit itt temettek el a Holdvilág-árok környékén. Róla nevezték el a sírjánál lévő hegyet (Keve(ély).
Oszoly hegyünk elnevezése nem a munkásmozgalom hőskorában az itt illegális találkozón résztvevő KIMSZ-es fiatalemberek szétkergetésének rendőri "Oszolj!" parancsából származik, mint ahogy ezt anno tanultuk, mert akkor nem logikus, hogy az 1800-as évek térképein miért szerepel Oszoly néven, hanem,mert volt egy falu a környékén, amit így hívtak. (Aszófő, vagy Oszofő)
+1 ráadás, ha már a mondáknál tartunk. Történtek is szép históriák. Egy idegenszívű királyné és kísérete eltévedt a pilisi rengetegben és véletlenül rátaláltak egy ősrégi kulikus helyre, amelynek nem ismerték fel az erejét, megszentségtelenítették, ezért a hely őrzői lekaszabolták őket, mégha az elkövető maga a királyné is volt. A királynőt a gyilkosság színhelyétől nemmessze temették el egy kolostorban. (1213-ban Gertrudist megöli Bánk nádor, a gyilkosság helye a Pomáz és Pilisszentkereszt között lévő vadászkastély (romjai láthatóak a Hungaropharma telephelyén), a temetés a pilisszentkereszti cisztercita kolostorban történt meg (sírját megtalálták) és mindez a Holdvilág-árok bejáratától 500 méterre történt. A hazatérő király Péter ispánt kivégezteti, Bánk nádort és a többieket felmenti, sőt jogaiban és bírtokában is meghadja.

Hozzászóló neve: Pető ImreIdeje: 2008.10.17. 09:46  
Kedves DENGISZ! Mi az hogy! Nagyonis! Bár nehéz elhinni, hogy elég egy bizonyíték, pláne a jelenlegi, uralkodó téveszmék megdöntéséhez. Más, szintén egy... Meghívtam Gyöngyösre Nyitray Szabolcs fiatal kutatót. Hallott már róla? Három évig dolgozott a "szavárd magyarok" történetének feldolgozásán. Kiderítette, azeri kutató társával, hogy ez a néprészünk Hoszroesz Anusirván szaszanida nagykirály jóvoltából hun országot alkotott, Ulu Madzsar és Kicsi Madzsar városokkal, Média Atropothene területén. Cifra történet, de a Derbendnáme hihetően adja elő, bizonyára, Szabolcsék könyve szerint. A hun-magyar azonosságot egy tény önmagában is bizonyíthatja, hacsak nem hivatásos kételkedő, fizetett zavarkeltővel állunk szemben. Ha valaki saját szerveit nem képes összehangolni, megszaporodnak férgei. Dante sóhaja idehangzik. Boldog Magyarország!...

Hozzászóló neve: dengiszIdeje: 2008.09.14. 17:33  
Kedves Imre!
Érdekli-e Fejérvárral kapcsolatban még egy bizonyíték? Ott hevert eddig is az orrunk előtt.
Üdv.!

 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.

Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)


Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Írd be ide a fenti képen látható kódot. A a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat




 
FÓRUMOK
ELÉRÉSEK
POLGÁRI KÖR (FB)
FOTÓALBUMOK
REGISZTRÁCIÓ

10675/174 | 13


Keresés honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:



 
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

 GYÖNGYÖSI POLGÁRI KÖR (FB)
 
 
Tovább a megrendelő oldalára

 

Unsoft.hu


@ webmester

@ szerkesztő
 
  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  ENNEAGRAM önismereti rendszer
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Meglátások
  Ősmagyar nyelvek
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  Szekeres Sándor: Ringsted utca története röviden
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Unsoft.hu
  Egyszerű játékok a sakktáblán
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 

ONLINE CHESS SCHOOL
AND MATERIAL
COLLECTIONS

ONLINE
SAKKISKOLA
ÉS ANYAGGYŰJTEMÉNY

 

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.