webmester | 2008.07.09. 08:13 | 738 | | |  | |
Pető Imre | Témacsoport: Ősbuda | |
ŐSBUDA FOGLYAI | ||
| <<< Előző cikkhez | Következő cikkhez >>> |
Egy köddé vált város keresésének élménye ez az írás. Akinek újra megjelent, valóságként élte át föllelését: terjedelmét, tereit és történelmét. Királyi városunk látomása jelent meg térképeken, helyszínekkel, mesterséges holdak felvételein. Ősbudaként emlegetve e székesfővárost, elosztják a hozzá fűződő emlékeket, Székesfehérvár és a mai Buda között, ami marad belőle, a titkok belső termeibe helyezik, hogy ne is keressék. Sok nyomot azonban nem lehet teljesen eltüntetni. Az oklevelek makacsul emlegetik a krónikáink eseményeit, s ezek minden bizonnyal valós színhelyeit. Sicambriát, Attila hun király városát, melyben a hont újra foglaló Árpád hadai vendégeskedtek, átkelvén Megyernél a Dunán, és szétszórván Szvatopluk (Marót?) seregét. A későbbi források emlegetik a fürdőiről híres Herculeát: a római kori név is ugyanazt a valószínűleg központi fekvésű, székvárosnak alkalmas erődhelyet jelöli. Emlegetik a Nagyboldogasszony, vagy a Boldogságos Szűz fejéri templomát is, a koronázó és királyi temetkező nagytemplomot, utóbbi meghatározó építménye Fejérvár térképrajzainak, és a mai Székesfehérvár ma írott történelmének. Egy másik, e Duna-menti helyhez kötött templom az Alba Ecclesia, miden bizonnyal a templomos lovagok kezelésében működő, kora-középkori központi egyházi intézmény. Az ábrázolások olyan távol esnek egymástól a rajzi előadásmódban, a megjelenítés motívumaiban, hogy kizárják a lehetőségét is annak, hogy egy ugyanazon városról készüljenek. Ez a tény máris megerősíti a keresők szándékait, hogy ugyanis meg kell akkor keresni mind a két városnak a külön rajzait, mindkettőnek a sajátját, és viszont: a városhoz tartozó rajzokat el kellene különíteni egymástól.. Bár a közeli múlt időben is próbálkoztak ezzel, nem sikerült a kutatóknak, a térképrajzok következetlennek és alkalmatlannak bizonyultak az azonosításra. Ez a munka sem bizonyít semmit. Csak azt az egyet, hogy készítője a vizsgálódásai alapján a keresett várost azonosította az ábrázolásokkal, vagyis föllelni vélte azon kutatók álláspontjának bizonyítékait, melyek a Pilisben keresték az egykori Budát, és nem hitték el, hogy Székesfehérvárban föllelhetik. Hogy mire jó egy ilyen élményösszegzés? Inkább mire nem jó-az lehet az első kérdés. Nem alkalmas nyugvópontra juttatni Ősbuda átfűtött kérdéseit. Megjegyzendő, hogy erre a hivatalos tudományos álláspont sem képes. Mire jó? A kérdés nem értelmezhető. Született, tehát van. Akkor valóságnak mutatkozott, és azt hiszem, még sokáig fognak bizonyosságnak látni annak tűnő jelenségeket. Ha ennek a magyarázatát keressük, nem elég csupán a mindannyiunkban fészkelő romantikus titokélményre fognunk az elégedetlenséget. Történelemtudományunk hiányosságai származtatják és újítják meg bennünk a bizonytalanságot. Úgy érezzük, hogy a tudomány intézményei és emberei saját külön ügyükként kezelik az egész nemzet ügyét, és az alapos tájékoztatást, a minden részletre kiterjedő feltárást elhanyagolják. Segíti őket e hanyagságban a fukar költségvetés: e mögött viszont képviselői renyheség, és (ez a veszélyesebb) tudatos népbutítói szándék húzódhat meg. Hosszadalmasan sorolhatnánk, hányszor, milyen témákban akadályozták az „erre hivatott” intézmények az igazság kiderítését, a nemzet tájékozódását, az értékeink megmentését vagy feltárását, míg ugyanakkor az értékpusztítás folyamatos, veszteségeink pótolhatatlanok, és a történelmi értékekhez fűződő pozitív viszony megteremtésére úgyszólván semmi ráfordítható forrásunk nincs. A politikai szándékok gyengeségét sejthetjük a feltárások visszafogásában, a múzeumi tevékenység lankadásában, a felvilágosító munka elapadásában. Már azt illetően, hogy a köznép legyen-e meggyőződve vagy ne legyen, ismerje-e meg valódi történelmét vagy dugjuk előle el, stb. Ha javulás volna ezen a téren, gondolataink közzététele nem volna hiábavaló. Írásunkat a hiány és a felismerés együttes élménye hívta életre. Igazságának értéke jelképes, azonban lehetséges, hogy sokkal több ennél.
|
| <<< Előző cikkhez | Következő cikkhez >>> |
Eddigi hozzászólások: |
Tovább a cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára => |
| Hozzászóló neve: Dékány Vendégként | Ideje: 2025.03.14. 14:08 |
hitel ajánlat. |
| Hozzászóló neve: Dékány Vendégként | Ideje: 2025.03.14. 14:08 |
hitel ajánlat. |
| Hozzászóló neve: dakany.endre@gmail.com Vendégként | Ideje: 2025.03.08. 15:37 |
Kölcsön ajánlat. |
| Hozzászóló neve: richardcosmos5@gmail.com Vendégként | Ideje: 2025.03.08. 15:25 |
Jó napot kívánok |
| Hozzászóló neve: richardcosmos5@gmail.com Vendégként | Ideje: 2025.03.08. 10:21 |
Jó napot kívánok |
| Hozzászóló neve: Dékány Vendégként | Ideje: 2025.02.15. 00:46 |
Sürgős hitel ajánlat. |
| Hozzászóló neve: Richard Vendégként | Ideje: 2025.02.15. 00:45 |
Hitel ajánlat. |
| Hozzászóló neve: Dékány Vendégként | Ideje: 2025.02.15. 00:45 |
hitelajánlat 2%-os kamattal Vegye fel velünk a kapcsolatot: dakany.endre@gmail.com |
| Hozzászóló neve: dakany.endre@gmail.com Vendégként | Ideje: 2025.02.15. 00:44 |
hitelajánlat 2%-os kamattal Vegye fel velünk a kapcsolatot: dakany.endre@gmail.com |
| Hozzászóló neve: Richard Vendégként | Ideje: 2024.12.27. 22:34 |
Igényeljen 2%-os hitelt most: richardcosmos5@gmail.com |
| Hozzászóló neve: Stef | Ideje: 2008.11.23. 16:41 |
| Kedves Imre! A leírtakhoz egyenlőre nem kívánok hozzászólni, ehhez mégegyszer(kétszer)el kell olvasnom és ülepedie kell. De. Nagymamám jó 30-35 évvel ezelőtt mondot három idekívánkozó mondát (mesét, történetet). 1. Pomázon van egy barlang, amelyen keresztül Budavárába lehetett eljutni. Szekerekkel. 2. A rómaiak és a hunok nagy csatát vívtak a Duna parton, ahol jelenleg a METRO árúház van. Itt halt meg a hunok egyik kapitánya,-Keve-, akit itt temettek el a Holdvilág-árok környékén. Róla nevezték el a sírjánál lévő hegyet (Keve(ély). Oszoly hegyünk elnevezése nem a munkásmozgalom hőskorában az itt illegális találkozón résztvevő KIMSZ-es fiatalemberek szétkergetésének rendőri "Oszolj!" parancsából származik, mint ahogy ezt anno tanultuk, mert akkor nem logikus, hogy az 1800-as évek térképein miért szerepel Oszoly néven, hanem,mert volt egy falu a környékén, amit így hívtak. (Aszófő, vagy Oszofő) +1 ráadás, ha már a mondáknál tartunk. Történtek is szép históriák. Egy idegenszívű királyné és kísérete eltévedt a pilisi rengetegben és véletlenül rátaláltak egy ősrégi kulikus helyre, amelynek nem ismerték fel az erejét, megszentségtelenítették, ezért a hely őrzői lekaszabolták őket, mégha az elkövető maga a királyné is volt. A királynőt a gyilkosság színhelyétől nemmessze temették el egy kolostorban. (1213-ban Gertrudist megöli Bánk nádor, a gyilkosság helye a Pomáz és Pilisszentkereszt között lévő vadászkastély (romjai láthatóak a Hungaropharma telephelyén), a temetés a pilisszentkereszti cisztercita kolostorban történt meg (sírját megtalálták) és mindez a Holdvilág-árok bejáratától 500 méterre történt. A hazatérő király Péter ispánt kivégezteti, Bánk nádort és a többieket felmenti, sőt jogaiban és bírtokában is meghadja. |
| Hozzászóló neve: Pető Imre | Ideje: 2008.10.17. 09:46 |
| Kedves DENGISZ! Mi az hogy! Nagyonis! Bár nehéz elhinni, hogy elég egy bizonyíték, pláne a jelenlegi, uralkodó téveszmék megdöntéséhez. Más, szintén egy... Meghívtam Gyöngyösre Nyitray Szabolcs fiatal kutatót. Hallott már róla? Három évig dolgozott a "szavárd magyarok" történetének feldolgozásán. Kiderítette, azeri kutató társával, hogy ez a néprészünk Hoszroesz Anusirván szaszanida nagykirály jóvoltából hun országot alkotott, Ulu Madzsar és Kicsi Madzsar városokkal, Média Atropothene területén. Cifra történet, de a Derbendnáme hihetően adja elő, bizonyára, Szabolcsék könyve szerint. A hun-magyar azonosságot egy tény önmagában is bizonyíthatja, hacsak nem hivatásos kételkedő, fizetett zavarkeltővel állunk szemben. Ha valaki saját szerveit nem képes összehangolni, megszaporodnak férgei. Dante sóhaja idehangzik. Boldog Magyarország!... |
| Hozzászóló neve: dengisz | Ideje: 2008.09.14. 17:33 |
| Kedves Imre! Érdekli-e Fejérvárral kapcsolatban még egy bizonyíték? Ott hevert eddig is az orrunk előtt. Üdv.! |
Keresés honlapon
|
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.