webmester | 2008.07.07. 17:47 | 602 | | | |
Pető Imre | Témacsoport: Párbeszéd- és vitaoldalak | |
Levelezés a hun nyelv befogadása érdekében |
<<< Előző cikkhez | Következő cikkhez >>> |
Tartalom Levelek dr. Detre Csabától 6. Levelezésem számomra kiemelt fontosságú része érthetően a dr. Detre Csabához fűző levélváltások sora. A tudós ember a földtani tudományok és a filozófia doktora, széleskörű nyelvtudása és egyetemes érdeklődése viszont az ókori nyelvek és kultúrák közelében is tartja, ilyen irányú szellemi gúzsait örmény származása és a főniciai pun családi szálak még tovább erősítik. Bölcs és zárkózott ember, ha viszont megnyit egy-egy ablakot, izgalmas látványokra tekinthetünk. Ezért provokálom időnként az ablakot egy-egy kaviccsal. Tudom, hogy a hun szellem kiszabadulásával sok kérdés gyülemlik föl az olvasó emberekben: ezeket magam is kérdésként élem meg: kiváncsi vagyok a válaszokra. Kérdéseimet nem is kell idézni, hisz a Detre Csaba válaszaiból ez is kiderül.
Dr. Detre Csaba válasza Pető Imrének:
Kedves Imre!
Örülök, hogy ilyen gyorsan válaszoltál levelemre. Még a megválaszolt levelem írása óta itt ülök a gépem előtt, mivel közel száz olyan levelem érkezett az elmúlt két hónap folyamán, amelyre válaszolnom kell. Érdekes lehet ez az Ősbuda Várvédő Egyesület, gondolom, a Pilisben működik.
Gyorsan válaszolok egyes kérdéseidre, mert holnaptól megint eltűnök vagy három hétre. A Zarytos (Bizerta ókori hellenisztikus neve) Egyesület által feltárt anyagoknak semmi köze az Iránból származókhoz. ("Iszfaháni kódex"). A két "birodalmat" mostanság libanoni örmény unokabátyám megpróbálja egyesíteni. (A Soc. Arm. Zarytos alapvető kutatási területe a föníciai-pun irodalom feltárása, eközben azonban mindenféle nyelvekbe belebotlik, mint az "askata" (vsz. szkíta). A SAZ ezen anyagokat szándékozik megjelentetni a közeli években. Ezekből küldök Neked csatolva némi ízelítőt, ezek a töredékek benne vannak a következő (2009-2010) megjelenő kötetekben, úgy hogy nem követek el már indiszkréciót, ha átadom Neked. (Az utóbbi években kifejtett hun aktivitásoddal ezt ugyancsak kiérdemelted! Meg kell mondanom, hogy a Te kommentáraid voltak a legszakszerűbbek, amelyekhez az utóbbi években Magyarországon hozzájutottam! Egyébként az utóbbi években tapasztalt óvatosságomnak az volt az oka, hogy bármiféle hun anyag, nem az én tulajdonban volt, semmiféle diszpozicióm nem volt felettük. (Ez persze az irániakra továbbra is vonatkozik!)
Egyébként apai ágon vannak Zarytos-i felmenőim, akik a Harmadik Pun Háború után az akkor még független Örményországba menekültek, s ott aztán "elörményesedtek." Erről csak egy magyar irodalom van, amely nagyobb könyvtárakban hozzáférhető: LUKÁCS BÉLA: Karthago afrikai gyarmatai; HARMADIK SZEM, 1995 / december. (….) Bízva abban, hogy csakugyan összejövünk, Neked és Családodnak a legjobbakat kívánva,szeretettel:
Csaba
***** Ezután a dolog jött, de ez nem munka volt, hanem boldog együttlét ősi magyar nyelvünkkel. Minden felismerés örömteljes találkozás volt egy ősi nép mindennapjaival és kivételes, kitüntetett ünnepi fogalmaival, melyek föl-fölemeltek egy magasztosabb régióba. Elégtétel volt mindenért, ami a külső világból mint rossz áramlik felénk, hogy sok értékét sikerült felmutatni a dokumentumoknak. Egy bizonyos szinten elvégeztem munkámat, melyet dr. Detre Csaba – szokatlanul magasra értékelve – szép, ünnepi színű és -tartalmú levelében méltatott. Ezúton is köszönöm Neki e ráadást az „ízelítőre”. (Ezzel a fogalommal az átadott askata dokumentumokat nevezte.)
Kedves Imre!
Köszönöm az elküldött dolgozatodat. Nagyszerű, lenyűgöző, gratulálok! Túl szerény vagy, túl udvarias vagy. Nem kell annyit "sasszézni". Én elismerem az igazi udományos munkát, s ha az értékes, a legmesszebbmenőkig elismerem. Meg kell mondanom, néhány évvel ezelőtt kissé fontoskodó nyüzsgöncnek tekintettelek, de az elmúlt néhány év meggyőzött arról, hogy Te a magyar nyelv (sőt, úgy tűnik egyéb nyelvek) igazi etimológus tudora vagy! Nos, kérésedre átnéztem az egész dolgozatot, mondhatom, remek! A bevezető fejezetben
piros színnel beírtam változtatási javaslataimat. Vahan Anhaghth Asztvacatúrján atya első helyen való megemlítéséhez ragaszkodom! (Neve magyarra fordítva így hangzik: Isten fiának legyőzhetetlen védőpajzsa, egyébként nem túl távoli rokonom.) Ő derítette fel az askata dokumentumokat! Nekem az askata kutatásokban semmiféle szerepem nem volt, Vahan atya csak átadott nekem dokumentumokat, hogy tanulmányozzam és ismertessem magyar nyelvtudorokkkal. (A "hun" anyagok feltárásában még annyi szerepem volt egykoron, hogy résztvettem azok felderítésében, de ami az askatát illeti, -itt valóban semmit nem tettem.) Az, hogy én a magyar és örmény nép nagy fia vagyok, -egy marhaság! -már elnézést, ennek törléséhez ragaszkodom!
A dolgozat többi részével kapcsolatban nihil obstat. A politikai eszmefuttatásaiddal tökéletesen egyetértek! Hegel mondta, hogy "minden a történelmével együtt az, ami". Nos, az elmúlt évszázadok folyamán mindenkori elnyomóinknak ezért ugyancsak érdekük volt, hogy ne legyen történelmünk, s ezért a semmi legyünk. Csakugyan, a közeljövőben egyszer ellátogatok már kies városodba, Gyöngyösre! Addig is szeretettel üdvözöllek Családoddal együtt, a legjobb barátsággal: Csaba. Utóirat: Nem ütött szeget a fejedbe a "Madüjawr" valamint a "hutu napi istum" ? ----- Original Message -----
Az én levelemet nem idézem. Bevallom, nem voltam méltó a magas szinten megfogalmazott dicséretre, de valahogy nem is volt kedvem tiltakozni ellene. Jólesett, Csaba is jól tudja, hogy egymástól és az érdeklődő közönségtől kell megkapnunk minden élményt, amely a köszönet szerepét is betöltheti, más díjazásra nem számíthatunk. (Levelemben nem a magyar és örmény nép „nagy fia”, hanem a „tudós fia” szerepelt.)
|
<<< Előző cikkhez | Következő cikkhez >>> |
Eddigi hozzászólások: |
Tovább a cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára => |
Keresés honlapon
|
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.