A bizertai Zertasyantz Miuthioun (Société Arménienne de Zarytos - Zarütoszi Örmények Társulata) kongresszuson közzétett askata (~szkíta) dokumentumok listája (2006. október):
1. „Askatan lezukuna". (Utólag adott cím, bilinguis, askata-örmény/ó-grabar/). Másolat ókori eredetiről, a másolat keletkezésének ideje: Kr. u. 7-9. szd.
2. „Askatakan patmuthioun". (Utólag adott cím, közép-örményül.). Másolat, Kr. u. 11-12. szd.
3. Dlimild Asar I. (Eposz, örmény/ó-grabar/-askata, bilinguis). Másolat, vsz. ókori eredetiről, Kr. u. 7-9. szd.
4. Dlimild Asar II. (Örményül /ó-grabar/). Eredete ismeretlen, javarészt ó-grabar szöveg, néhány azonos személy a D. A. I-ben szereplőkkel, de attól eltérő történet.
5. „Szkifo-grecseszkije textü". (Szkíta-görög szövegek oroszul, ZM-nek felajánlott kéziratok.) Eredetükről nincs közzétett információ - több mint 200 oldal. (A részletek még nem publikusak.)
6. „Askataji dietijuwume Darrhayavaushi vileth Madü Jawrum"; töredékek. Rövid történetek Dareios seregének pusztulásáról DK-Európa nehezen azonosítható területein.
7. Ballakhalujiz. Eposz, „askata B" nyelven, egyes részletei bilinguis: pun és/vagy ősarab. Nehezen értelmezhető, epikus jellegű töredékek. Tematikus összefüggés lehetséges az „Askatan lezukuna"-val.
8. Zajzon (Magyarország, Brassó vármegye). A szkíta eredetűnek tartott kristálykoponya első leírása: Nyomtatott német nyelvű szöveg, Kronstadt, 1651. (A kongresszuson még nem tették közre.) Misztikus német szöveg a világuralmat jelentő négy kristálykoponya egyikéről, amelyek közül az elsőt Zajzon mellett találták, meg, de egy másodikat megtaláltak Közép-Amerikában is, 1920 körül („Mitchell-skull"). A világuralomhoz vezető úton az első két koponya helye ismeretlen, a németek a harmincas években mind a kettőt begyűjtötték. A misztikus történet szerint három koponya meglelése után egy negyediket meg kell konstruálni a világuralom eléréséhez. (A két előkerült kvarc-szerű anyagból készült koponya előállítási metodológiája ismeretlen, a koponyákat ismerő szakemberek szerint jelenleg nincs olyan kvarc-megmunkálási módszer, amellyel ilyen objektum előállítható lenne.)
9. Helfried von Giebihungen: Die Holztafeln der Hunnen - Magdeburg, 1596, (nyomtatvány). Főleg Bajoroszágból, a Duna-mellől, valamint az Elba-vidékéről előkerült rovásírásszerű mintázatokat mutató impregnált fatáblákról szóló első nyomtatott publikáció. Ezeket a táblákat ma is kutatják. (A szerző neve feltehetőleg írói álnév.)
10. II. Hohenstaufen Frigyes által Al-Khamil egyiptomi szultánnak ajándékozott kódex. 32 nyelv nyelvtani leírását és szószedetét tartalmazza. Ennek egyik beemelt része a magyar szavakat latin és ó-felnémet nyelven értelmező kódex II. Ottó német-római császár korából, a császárnak írt latin nyelvű ajánlással. (Részeteket a kongresszuson még nem tettek közre.)
11. Askateren barraran. Ó-grabar - szkíta szótár, (A részletes adatok még nem publikusak.)
12. Pathmuthioun puneri. „A punok története", 10. szd. Szerzője Báil-Zebub Zertaszjánc, az örményországi nem-keresztény Baal-imádó zarütoszi populáció kiemelkedő alakja. Számos utalás történik benne a „szkítákra", akik közé a szerzője besorolja a hunokat is.
***
Miért közöltük ismét ezt a listát? Mert az örmény származású hun-szkíta nyelvi anyag valós vagy hamis volta méltán foglalkoztatja a tudományos és műkedvelő érdeklődőket. A bizertai lista újbóli közlése tehát a megerősítést szolgálja, de leginkább mégis a megnyugtatást. A magyar emberek várakozásával visszaélni nagy felelőtlenség volna! A Zarütoszi Örmények Társulata ezen szkíta-hun nyelvű emlékeken kívül másokat is bevon az előkészítő munkálatokba, így a teljesnek mondható anyag még valószínüleg nincsen egészen együtt. Ezt persze képletesen kell érteni. Az anyag „együttléte" az az állapot, amelyben az egyeztető megbeszélések után sikerült minden kérdésben megegyezni a többi anyag birtokosával és tulajdonosával a kiadásról. Szövevényes érdekviszonyok kellő összehangolása vezet el a sikerhez, melynek mi csak aggódó sürgetői vagyunk.
|