Visszalépés a portál Főoldalára

Csak törpe nép felejthet õs nagyságot,
Csak elfajult kor hõs elõdöket,
A lelkes eljár õsei sírlakához,
S gyújt régi sírnál új szövétneket.

(Garay)

 
Beküldő neve
webmester
Beküldés időpontja :
2008.07.28. 16:51
Elolvasva
1010
   Szólj hozzá ehhez a cikkhez! 

Lepár Szilveszter

Témacsoport: Párbeszéd- és vitaoldalak

Adatgyűjtés a hun törzsnevek és a magyar helynevek összevetéséhez (Vázlat),

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>

Vajon léteznek-e a hun törzsnevekkel kapcsolatba hozható helynevek a magyar nyelvterületen? Detre Csaba: „Hun szavak, szövegek"- című, Schütz Ödön csapatában készült kutatása 2005-ben jelent meg Kovásznán a Körösi Csoma társaság kiadásában. A szerző közlése szerint az adatfölvétel egy iráni örmény kolostorban történt több mint harminc éve egy „Iszfaháni"-nak nevezett örmény nyelvű, és egy „Krétai"-nak nevezett görög kódex kézzel történt másolása révén. Igazán kár, hogy a közlés hitelét nem erősíti a szerző néhány eredeti kéziratlapjának fényképe. A gyűjtés rövidebb változata hozzáférhető az interneten „dr. Detre Csaba: Hun szavak, szövegek" cím alatt. A nyomtatott változat - az internetestől eltérően - tartalmaz huszonöt hun törzsnevet, melyek közül kettő-kettő nagy valószínűleg ugyanannak az egy-egy névnek a torzított változata.

*

A törzsnevek sorában megemlítem az ókori, kínai följegyzésekből ránk maradt három hun törzs- és egy nemzetségnevet is. Korabeli ejtésük bizonytalan. Forrás: Szász Béla: A hunok története Attila nagykirály c. könyve (Reprint, eredeti: 1943. Bp. Bartha Miklós Társaság.)

*

A dr. Detre-féle közlés nyomtatott változatát vetettem össze néhány helynév-mutatóval. Ezek:

Czuczor Gergely, Fogarasi János: A magyar nyelv szótára, a továbbiakban: Cz-F.

Kiss Lajos: Földrajzi Nevek Etimológiai Szótára, Budapest, Akadémiai Kiadó 1997. A továbbiakban K. L. Innen vettem az első írott említések névalakjait.

Lipszky János: A Magyar Királyság és Társországai térképe és névtára 1804-1810. Arcanum DVD, a továbbiakban (L). A nevek mai helyesírással szerepelnek. A Lipszky által nem magyarnak minősített helyeket mellőztem.

A székely székek rendszere, Erdélyi magyar adatbank, Jakabfy Elemér Alapítvány, Transindex, internet.

Az ebből kiemelt részt ide iktatom: „Midőn végleges otthonra leltek a Kárpátok karéjának oltalmában, a székelyek valószínűleg még törzsi-nemzetségi szervezetben éltek. Ennek emléke a legtovább Marosszéken őrződött, ahol még a XVI. század elején is bizonyos széki tisztségek betöltése egy 6 nemre és 24 ágra épülő rotációs rendszer szerint történt.

 

E nemek és ágak a következők:

az Adorján nem a Vácmán, Telegd, Vaja és Poson ágakkal;

">a Meggyes nem a Meggyes, Kürt, Dudor, Gyáros ágakkal;

a Jenő nem a Balási, Új, Szomorú, Boroszló ágakkal;

a Halom nem a Halond, Náznán, Péter, György ágakkal;

az Abrán nem a Gyerő, Új, Nagy, Karácson ágakkal;

az Őrlőc nem az Ecken, Seprőd, Szovát és Bod ágakkal.

A Székelyföld más részein az okleveles anyagban nem találkozunk e rendszer működésének közvetlen nyomaival, de a nemek és ágak nevei sűrűn előfordulnak a hely- és személynévanyagban."

Tálos Géza: Az avar korra utaló településhálózat nyomai a magyar helyneveken - Névtudomány és művelődéstörténet, 1989, 174 - 164. old. Zalaegerszeg, 1989.

*

A helynévanyagban szereplő Bogra- és Orbó-puszták Decs mellett találhatók - saját gyűjtés.

*

 

Aduni - Adony; Ér-, Nyír-, Tisza-, Adány (L-Bihar), Adánd (L-Somogy) valamint Abony; Nagy-, Sík-, Füzes- „falvak Bereg-, Bihar- és Szabolcsban. Régies irásmóddal: Odon, Odun, Addon. Kis-Ázsiában előjön Adana város" Cz.-F. Appony? (Oponice, Szl.) Aponyvára (L-Nyitra), továbbá: Diósad? Uppony (?).

 

Bastetiji - Baste-tiji = szélesföld (?). A tiji végén az i a szó főnév voltát jelzi, s a Horger törvény értelében lekopik. Óbást (L-Nógrád), Egyházasbást (L-Gömör), Bástyanka (L-Nyitra), Vasztélypuszta, Bustyaháza (Bustina, Kárpátalja), Bustatelek (Erdély).

Első említések korabeli írott alakja: bozth, bos, Bozthyh, Buztech.

Basteoutouji (valószínűleg azonos az előbbivel).

 

Berenü(tiji) - Berény: Balaton-, Borsos-, Csák-, Diós-, Iklan-, Jász-, Karancs-, Kis-, Lovas-, Mező-, Nagy-, Temes-, Vörös-. Lipszky szerint akad Berény még Temesben, Tolnában, továbbá két Berencs található Abaújban, kettő Nyitra vármegyében, egy Szabolcsban. Továbbá esetleg: Barancs, Rásonysápbarancs, Rétközberencs, Berenc, Szamosberence, Berente, Bernecebaráti, Berénd, Berend, Hagyárosbörönd, Nádasberend, Beremend, Borónka (L-Somogy), Bernice (L-Liptó), Berengyest, (Berendeşti, Moldva, Ro.) Blegyest? (Blăgheşti Moldva, Ro.)

K. L. az ótrük 'berendi' - 'megadta magát' népnévből eredezteti.

 

Csegi - Csege, Tisza-, (L-Szabolcs és Nógrád, továbbá Csegöd Szabolcsban és Biharban, Csög, Csögle Veszprémben, Csöde Zalában, Csökmő Biharban, Csököly Somogyban), Cegei halom, Cege, Csegez (Pietroasa, Ro.) Csegöld; Cseke? Szatmárcseke? Csekéd, Csekefalva, Csekej, Csekelaka, Csekés, Cseke-tó, Cseki, Cseklész, Cséklye, Csügés (Ciugheş, Moldva, Ro.) Csépa, Csép, Csepel? Csepely? (L: Csép Komárom, Pest és Veszprém megyében, Csépa Hevesben, Csepány Borsodban, Cepe Ugocsában, Csepel Pest (2) Somogy és Veszprém megyében, Csepely Baranyában, Ungvárban, Csepreg Sopronban, Cégény Szatmárban.)

 

Dorgathegi - előkelő-hely (?) -hegy (?). Lehet, hogy a „thegi" m. név képző, vö: vas-tag

 

Douroughetiji, (valószínűleg azonos az előbbivel) - Bogra-puszta (?), Dorog: Kis-, Nagy-, Hajdú-, Dorogháa, Dorogiás, Dőr, Dörgicse, Taliándörögd, Somogydöröcske, Kisürögd (Chişirid, Ro.) Nagyürögd (Nojirid, Ro.), Iregszemcse - 1387-ben Irug, Járek (Szerb.), Újireg. (L - Dolha, Máramaros, Dörög Győrben, Dörögd (2) Zalában, Dorogma, Borosod, Dorogháza, Heves, Dorog (2) Esztergomban, egy-egy Hevesben és a Hajdúságban.)

Első említések korabeli írott alakja: Dorog, durug.

 

Maleczki József szerint a „hetiji" esetleg „hetény". Így a törzsnév értelme: „Hetényúr". Ide vonhatók a Hetény helyneveink is (Chotín, Szlo), Hosszú-, Lovász-, Tisza-, Hetényegyháza, (L - Hete, Bereg, két Hetés Somogyban ill. Zalában, öt Hetény Abaúj, Somogy, Torontál, Ugocsa, Komárom megyében és a Hetenye folyót Nyitrában.

 

Kevi - kövi; Túr-, Rác-, Kajászó, tkp: Keveaszó, Kevice (Szl.).

A „kő" szót tartalmazó helynevek között egyelőre szétválogathatatlanok a törzsnévre, illetve valamely tényleges kőre/hegyre utalók.

Kínai: Hu-jen, vagy Ho-jen?

 

Khalatiji - hal-hely; Haláp, Cserháthaláp, Zalahaláp, Kiskunhalas, Gyöngyöshalász - egyik hely sem alkalmas halászatra! Kelgyest? (Pildeşti, Moldva, Ro.). Halusest (Hălăuceşti, Moldva, Ro.)

Khala~khalia? Malom-helyi?

Kínai: K'u-lim? (Szász)

 

Klünteidi - előföld (?); Klézse (Cleja, Ro. Moldva), Klenóc? (Klenovec, Szl.), Apátkolozs, egyesítve Nagykolossal (Vel'kỳ Klíž szl.), Kolozsnéma (Klížska Nema, Szl.), Koloska-völgy, Kolozs, 1326-ban Kulusakna (Cojacna, Ro.), -borsa, -bós, -kara, -korpád, -monostor, -nagyida, -pata, tótfalu, -vár (mind Ro.) (L - Kolozsvár Zala, Zalalövőnél)

 

Kücsüteidi - kicsiföld (?); Kecsed (Aluniş, Ro.) Mezőkecsed, Kecsedszilvás (Pruneni, Ro.), Kecsetkisfalud (Satul Mic, Ro.), Kecső (Kečovo, Szl), Kicsind (Mala nad Hronom, Szl.), Kőcse (Checea, Ro.), Köcsény (Kocín, Szl.), Köcsi-tó, Küsmöd (Cuşmed, Ro.), Kicsiszalonc (Tarâţa, Moldva, Ro.), Göcs (Găeşti, Ro.), Göcsej.

Nem jártam utána annak, hogy a „kis/kicsi" szót tartalmazó helyneveink közt akad-e olyan, amelyik a hun kücsüteidi törzsnévből eredhet. Mindenesetre megvizsgálandó a Kisfalud név: előfordul az egész magyar nyelvterületen: Bodrog-, Duna-, Kecset-, Nemes-, Puszta-, Tisza-, Zselic- összetételekben. Idetartozik Sorkifalud is.

 

Laiduni - Lád: Magyar-, Német-, Sajó-, Szendrő-, Ladány: -Bene, Jász-, Körös-, Mező-, Nádasd-, Püspök-, Tisza-, Vámos-. (L - Ladány Torontál és Bars megyékben, Ladháza Borsodban, Ladomány Tolnában, Ladomér Bars, Sáros és Zemplén megyékben). Továbbá Ledény (Ladzan' Szl.), Ladna - Nagyladna és Kisladna (Vel'ka Lodina, Malá Lodina, Szl.), Nemesládony, Tompaládony, Lébényszentmiklós.

Kínai: Lan?

 

Livi - Apátlévna, Livana (Szl.), Mezőlivádia (Livadia de Cîmp, Ro.), Léva (Szl.). Lív finnugor nép - nevének etimológiája K. L. szerint tisztázatlan.

 

Madüjaghildi - nagyhegység (?). A Kücsü és Madü jelző olyasféle értelmű lehet, mint a kunok esetében a Kis és a Nagy.

 

Madüteidi - nagyföld (?).

 

Madüvaradi - nagyvár had (?). A törzs nevét olyan települések őrizhetik, melyek mellett sosem volt vár. A madü szó emlékét idézheti Máda (Mada, Erdély) Nyírmada, Madácsi (Madačka, Szl.) Madácsfalva, Madocsa, (L - Madocsány (Liptó), Madrác (Somogy), Madunic (Nyitra), Maglóca (Sopron), Maglód>Mag+lád? (Pest), Mágocs (Baranya, Csongrád), Sajkás-kerület, Mágocsér (Csongrád), Mágor (Békés). Érdekes a Vas megyei Magersdorf magyar neve: Nagyfalu... Ez fölveti azt a gondolatot, hogy az esetleges hun helynevek az idők folyamán 'magyarosodhattak', vagyis pl. a 'baste'-ból széles lett, a 'madü'-ből nagy. Sok helynevünk tartalmazza a Magas, Magos elemet, ami nem csak hangzásban, de értelemben is közel áll a madü-höz.

 

Varad ~ váras hely, ahol sok vár van.

 

Sadáni - Zsadány, Zsidány, Zsédeny; Hernád-, Horvátzsidány, Kiszsidány, Mező-, Sára-Száraz-, Szatmár-, Tarna-, Zsegnye - 1332: Segnia, 1337 Zednye (Žehňa, Szl.), Tarnazsadány, Bodrogzsadány, és +Zsadány hn. Böhönye határában, Gyarmat határában két Zsidány (= Zsadány?), továbbá Locsmán mellett, Zdánice/Steinitz Morvaország É-i határán, Zsodán(y)puszta Karancsberény közelében, Zsadányhorváti Zilah közelében, Zsodán(y)árka Doboka közelében. (L. 16 Ság, vagy Ság-gal kezdődő helyet sorol föl. Összefüggésben állhatnak-e ezek a „saduni' gyökével?)

 

Sopruni - hegyalja, lejtős hely, Sopron, -bánfalva, -horpács, -kertes, -kőhida, -kövesd, -nyék, -szentmárton, -udvard, továbbá: Kétsoprony (Békés m.), (L. Soponya, Fejér), Sopornya (Szl.).

Kínai: Su-pok?

 

Suchongadi - Such-ongadi - szent/fölsőhalom (?), szent/fölsőhalom had (?); Onga, Ond, Ónód, Ónók (Erdély, Birlea), Und, Ug-dűlő, Ugocsa, Ugocsakomlós, Ugod, Ung- folyó és megye, -csertész, -szenna, -vár. (L. számos su-, szu- kezdetű helynevet sorol föl, csak Szuhából 11-et, amihez jön Szuhapataka, Szuhány, stb. Vajon lehetséges-e kapcsolat?

Szogidi - talán ékhad, előhad: szegh (hun)=szög; Szeged, Szegerdő, Sajószöged, Szegvár. (L. Szegegyháza, (Szabolcs), Szegfalu, (Zala), Szeghegy, (Bács), Szegyes, (Szabolcs.) Szogd, Szogdia: szogdiai, Tószeg, Diószeg (Tuta, Moldva, Ro.)

 

Telikhi (?); Telek, Alsó-, Maros-, Mező-, -gerendás, -háza (1. Egyek belterületén, 2. Sedliska' Szl.), Teleki, Telegd, Telegér, Mezőtelegd. Telegd - egyúttal székely nem-név.

 

Tesongadi - lánghalom (?), lánghalom had (?); Tasnád (Tăşňad, Ro.) -bajom, -csány, -szántó, -szarvad (mind Ro.), Tusnád (Tuşnad Sat (Ro.), Tuson (Tuşinu, Ro.) (L. Tés, kettő Veszprémben, egy Csongrádban, két Teskánd Zalában, Teske (Gömör), Tesla (Tolna), Tessér (Baranya), Teszér (Nyitra, Hont és Veszprém 2-2.)

A 'tés' előtag előfordul még a Tés, Tésenfa, Tésfalu, Téseny, Tésa, Tusa (Tusice' Szl.), Tusaújfalva (Tušicka Nova Ves, Szl.) helynevekben.

Az 'ongadi' utótaggal kapcsolatban lásd: Szuchongadi.

 

Vepüszidi - Vép, Veperd (Weppersdorf, Au.), Öszöd? (?) (L. Veper hegy, Gömör és Zólyom). Vepsze finnugor nép.

 

Volgjaghadi - volgahad (?) //Folyóhadi (a szerk.),

 

Wourduszi - ordosz (?); Bogra-puszta (?), Orbó-puszta - mindkettő Decs mellett, Ordacsehi, Ordas, Ordas-puszta, Ordó-patak, Hidvégardó, (L. Orda, Somogy), Orgovány, Orbai-szék (?) (Kovászna), Ortó-puszta, (Ung m. Cz-F). Ordosz.

 

Hu-jen, vagy Ho-jen, Su-pok, K'u-lim, Lan törzsnevek, Tien-fan, nemzetségnév: vas, vaserős. Shiratori szerint: temur (tör.) Szász B. könyvéből

 

Maleczki József megjegyzései:

 

„A helynevekről: A -hetiji végződésű törzsnévben én a Hetény és a különféle -hetény végződésű helyneveket sejtem, az -eidi végződésben pedig az  -éd-re végződő helyneveket. Ez egyelőre számomra nem világos jelentésű képző, de már írtam, hogy az Árpád és a Buzád (Budád) is ebbe a sorba illik. (Továbbá még sok-sok ilyen helynév, Bonyhád, Bezdéd stb.) Az egyik legérdekesebb ilyen helynév: Pecsenyéd (Pöttsching, Ausztria). A Pecsenyéd azt jelentette: Besenyéd vagy Besenyőd."

Tid, tijd (hun) = nagyobb, v. nevezetes földterület, tehát M. J. szerint Besenyéd > Besenyőföld, Bonyhád > Bonyha földje, stb. Összefügghet a szó a Teliki törzsnévvel és a mai telek köznévvel?

  

Detre Csaba megjegyzései:

 

„Hallatlanul érdekes, különösen a Dorghathegi - Dorog nevek összehozása. A „dorga" mintegy „úr" jelentéssel megvan a mai összes mongol nyelvi változatban is. Lehet, hogy még földrajzi nevekben is. Nekem a „Livi"-ről a lívek ugrottak be, a „Vepüszidi"-ről a vepszék, „Szogidi"-ről pedig a szogdok sokkal inkább, mint Szeged. Szaniszló barátunk, mint tősgyökeres szegedi számára ez nem szimpatikus.

Ne felejtsük el, a 'szegh' szó megvan a hunban is, a maihoz nagyon hasonló jelentéssel! No persze ez nem egészen biztos érv!

Az előbbiekre talán még az is érv, hogy a piciny, ma már csaknem kihalt Ny-i finnugor népeknél óriási erejű a hun „identitás-tudat". 

 

Esetleges hun szavak helyneveinkben

 

Attila > Ata > Ete Magyaratád, Nagyatád, Átány; Atya,  Atyás, Atyha, mindhárom Erdély, Ada, Vajdaság, Komárom Eteváros, Tolna, Decs melletti határrész, Etes, Etéd - Atid, (Erdély), Egyed, Etyek, Hegyéte.

Ne feledjük, hogy az ata > atta > atya > apa stb. előfordul a magyarban, a gótban, az ógörögben, számos török nyelvben, stb.

 

Buda Budapest, Budafa (Zala), Mikebuda (Pest), Szászbuda (Erdély), Boda (Baranya), Bodafalu (Szl.), Bodakajtor (Fejér), Budaszőlő (Hajdú)

 

Csucsa (egér) falu Erdélyben.

 

Gal (mesebeli óriás), gali (óriási) Alsó- és Felsőgalla, Galyatető, Gálos, Gálosfa, Gálospetri, Galsa, Gálszécs.

 

Dzs(cs?)ijágh (dió) Csajág.

 

Inke (tehén, ünő) falu Somogy megyében, Fölvidéken, továbbá: Jenkepuszta Miskolc része.

 

Tur > túr (árok, meder) Mezőtúr, Siótúr, Somogytúr, Túrkeve, Túristvándi, Túr folyó - eredetileg mind folyó, v. pataknévből.

 

Sár (sár) Sárköz, Sárosd, Sárrét, Sárfalu, Sárvíz: számtalan területet, település és vízjárás neve Kárpát-medence szerte. Ezért a 'hun' és a 'magyar' névadás megkülönböztethetetlen.  Már csak azért is, mert ezek a helyek önmagukat nevezték el...

Ugyanez a helyzet ismétlődik az azonos, vagy alig különböző közszavaknál, melyek helynévképzésnél használatosak: lú (ló), iker (ökör), büka (bika), bor (bor) stb. szavaknál.

 

Sárbogárd - sár (sár), bog (rög, göröngy), bogard (göröngyös terület).

 

Sopru hen lefelé,

 

Soprun, hegyalja - lásd a törzsneveknél.

Adatgyűjtő megjegyzése a sopru = so > su + pru > puru - értelme föl, esetleg szent + ösvény, tehát fölút, szentút.

 

Veszpru hen (fölfelé, fölfelé menet) Veszprém

 

Welamabiri > Balambér > Balamír > Elemér (Elemír, Bácska, Szerbia), Velemér, falu és patak, (Vas m.) Első említések korabeli írott alakjai: Welemyr, Welemer.

 

Zur (csermely, kis patak - szurdok?) Szurdok (Strimtura, Erdély), Szurdokpüspöki,

*

Ez az összeállítás csupán nyersanyagul kíván szolgálni egy későbbi, alaposabb és szakszerű kutatáshoz, aminek hamarosan eljön az ideje. A hun-hírbe hozható helyneveink közé ezért kerültek bele, a nagyobb vizsgálat után félreteendők. Adatgyűjtő nyelvészeti következetések levonásától, összefüggések megállapításától tartózkodik, mindössze csodálkozik olykor-olykor. Például azon, hogy a „Hun szavak szövegek" nyelve és a magyar közötti erős kapcsolat ellenére a hun és a magyar törzsnevek közt semmi átjárást nem sejt. Akkor sem, ha utóbbiak közé vonja a 'kabart', a 'kazárt', a 'székelyt', vagy a föntebb fölsorolt székely ág- és nem neveket.

A dr. Detre-féle közléssel kapcsolatban nyilván további finomítások szükségesek; a tollhibák, az interpretatio armenicak kiszűrésére, valamint az örmény átiratból hiányzó Ű, Ny, és Ty betűk ill. hangok hunbeli létének, s egyáltalán, a pontos hun kiejtésnek megállapítására.

A hírek szerint magyarországi örmény egyházi expedíció indult 2005-ben a hun nyelvi hagyaték nyomába. Megérkezése, és eredményeinek közzététele döntő változásokat hozhat.

 

Hun szavak kínai forrásból

 

In.: Szász Béla: A hunok története - Attila nagykirály (Reprint, Szabad tér, 1995, 26-27. oldal). A két évezred előtt följegyzett, s nyilván kínaias hun szavak ejtéséről keveset tudunk.

 

Hiung-nu hun: aki rabszolgává tesz (Zsoldos Imre SVD, tajvani nyelvészprofesszor);

t-ing-li ku-to tan-hu a főkirály teljes címe: Ég fia őmagassága, ebből maga a cím: tan-hu; más olvasat szerint san-hu, sen-hu, esetleg zhen-gu Groot: szélesség, magasság. V. ö. japán: tenno;

t-ing-li török: tängri: ég, szumir: dingira: ég, isten;

Ko-to fiú;

Ts'uan-ku feleség, v. a főkirály első felesége;

At-si feleség, olvasata még: yen-chi, iptcsi;

Ki-ts'u férjezett hercegnő, vö: török: kyz;

t'o-k'i a bal és a jobb király címe: kiváló;

További kisebb hun királyok címe:

dzsit-tok, ho-hu, ho-ti, jobb: i-tiet-tsu, bal: kok-le, jobb: ko-lim, bal: tsiok-to-han, bal és jobb: tsiem-tsiang, jobb: u-to-siu (vagy kiu), un-gu-t'e királyok, a nagy tong-ho, kut-to-ho, jobb: ti- lo-dzi, ku-ong, u-tsik-ti-ki-ho - kisebb előkelőségek;

T'u-si bölcs, igazságos, ejtése: tuki, tusi=tűz;

Hu-jen, vagy Ho-jen, Su-pok, K'u-lim, Lan -törzsnevek;

King-lu, king-lo kard, v. ö. koreai khal, tör. Kilichi;

Kim-liu-li rizsevéshez használt kanál;

Pi-sa fésű;

Se-pi, su-pi övcsatt;

T'ok-t'o teve;

Vu-ku varázslás, bűvölés, vö.: tör: bügü;

K'ut-ti, t'o-hi, to-tu ló, vagy szamár;

Teu-lo sír, Shiratori, Vámbéry: csiir: sír, tör.;

Eu-ta pokol? Őrség? Vámbéry: odu;

K'i-lien, kilien, v. shilien ég, isten, vö.: tör.: tengri, kök;

Küh-kieh csekély, alacsony, régi kiejtése: kut-ket (?); ujgur: kul; kischi = szolga;

Tien-fan vas, nemzetségnév: vaserős. Shiratori szerint: temur (tör.)

S'iu-k'i hadsereg;

T'i-li-kang kivonulni, kimenni;

Puh-koh trón, a török bödig átírása;

Kü-t'u-tang fogni;

Kop-tuta előbbi átírása kínaira;

Kop teljesen;

Tuta Kül Tegin föliratán: foglyul ejteni.

 

Egyéb szavak Szász könyvéből:

 

Vatni vadon nevű pusztaság, (Stephanus Byzantinus), vadon Faustus Byzantinus Örmények története, idézi Lukácsy Kristóf. Világosító Szent Gergelyt a massagétának nevezett hunok ló farkára kötötték, és a "Vadon" mezején szétszaggattatták.

Kamosz hunok kedvenc itala (Priszkosz);

Akacir ak-kacir fehér főnix, Vámbéry, aquac-ari erdei ember, -Marquart.

 

Személynevek (uralkodók, fejedelmek):

 

Balamir, Valamber, Voalamber, Alamber az első európai hun fejedelem;

Charaton fekete ruha, Vámbéry: kara-ton;

Mundzukus, Mundzsuk, Boncsok fej, zászló, Bendegúz;

Rua, Ruga;

Oebarse, Ojbarsz Vámbéry: oi = erdő, barsz = párduc (török) Németh: aj = Holdpárduc;

Uldin, Uldus Vámbéry: jüldüs, jildiz, julduz =csillag;

Otkár - Vámbéry: otka: nyilazni;

Basik Vámbéry alacsony, zömök (tör.);

Kursik Vámbéry: születés, származás (tör.);

Buda, Bleda, Ueblda, Uerla;

Attila: ~atyácska, a szó hun alakja: Athair;

Fiai: Emnedzur, Ultzindur; Rékától született fiai: Ellák, (Ilek) több török népnél előfordul, ujgurul ileg  = fejedelem. Dengezik Codex Cumanicus: tengezich = déli szél, Irnik ~ Hernac.

 

Vámbéry további névmagyarázatai török nyelvekből:

 

Berikh adomány, ajándék;

Edekon (edik kün) szerencsés nap (vsz. gün v. gin; a szerk.);

Giesm (Jism, Jisim) villám;

Khelkal (kelkal, kalkaul) felemelkedő;

Khunkha (csagatáj: kunk, kung) holló, sötétszürke;

Kuridakh puszta hegy (vsz. -dagh; a szerk.);

Mundo kopja, lándzsa;

Ornigiskl (orsa-igis-kul) magas állású állami rabszolga;

Skottas (török: sukat, sokat, sugat) ajándék;

Onegisius (An-aga-szi) Tíz-úr-ja.

 

Nem hagyhatjuk ki a legújabb forrást a sorból: Ucsiraltu professzor könyvét, a benne található rekonstruált hun szavakkal.

 

***

<<< Előző cikkhezKövetkező cikkhez >>>
 
 
A cikkhez regisztráció nélkül is hozzászólhatsz, egy tetszőleges név megadásával.

Neved / nicked:   
  (Írjál be egy nevet, különben nem megy el a hozzászólásod.)


Humán ellenőrző kód:

Másik_kód_kérése
Írd be ide a fenti képen látható kódot. A a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat




 
FÓRUMOK
ELÉRÉSEK
POLGÁRI KÖR (FB)
FOTÓALBUMOK
REGISZTRÁCIÓ

1585/203 | 8


Keresés honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:



 
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

 GYÖNGYÖSI POLGÁRI KÖR (FB)
 
 
Tovább a megrendelő oldalára

 

Unsoft.hu


@ webmester

@ szerkesztő
 
  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  ENNEAGRAM önismereti rendszer
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Meglátások
  Ősmagyar nyelvek
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  Szekeres Sándor: Ringsted utca története röviden
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Unsoft.hu
  Egyszerű játékok a sakktáblán
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 

ONLINE CHESS SCHOOL
AND MATERIAL
COLLECTIONS

ONLINE
SAKKISKOLA
ÉS ANYAGGYŰJTEMÉNY

 

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.