Perkupa

Agyagas       Agyagas, -on, sz. – PESTY: Agyagas. – Meredek, nehéz művelésű szántóföld. Nevét talajáról kapta:

                     Az Agyagason inkaobb ojjan fehér agyagos fődek vannak.

 

Agyagas part Agyagas part, -ba, sz. Az Agyagas magasabban fekvő nyugati vége:

                     Ot jobban vót minden, az Agyagas pardba.

 

Állomás        Aolomaos, -on, vá. Az itteniek két vasúti objektumot is így neveznek: a Perkupa vasúti megállóhelyet és a Jósvafő-Aggtelek vasútállomást.

 

Almafa oldal   Almafa ódal, -ba, Ódal, -ba, sz. PESTY: Almafa oldal. – Az Almafatetőnek kelet felé hajló oldala.

                     Ot vót a jó dolgozni az almafa ódalba, nem vót oj merő.

 

Almafa oldal alja       Almafa ódal ajja  Ódal ajja, -n, sz. – PESTY: Almafa oldal alja. – Az egyszerűbb forma gyakrabban használatos:

                     Ami tető, mi Ódalajjaonak nevezzük, még az is a Tetőhösz tartozik, az Almafa ódal alatt.

 

Almafatető   Almafatető, -n  Tető, -n, sz. – Kataszt.: Almafa tető. – PESTY: Almafa tető. – A térképen Hosszú-tégla-hegynek jelölt dombság nyúlványa, jól termő fennsík volt, de már befüvesítették.

 

Almafatető alja Almafatető ajja, -n, ho. – Kataszt.: Almafatető alja, PESTY: ua. – Az Almafatető nevű szántó északi végénél fekvő terméketlen oldal.

                     Az Almafatető ajja az csak gaz vót.

 

Alsóbolt          Alsoubolt, é. – V. ö.: Vegyesbolt.

 

Alsóhíd         Alsóhíd, é. A Falu közt van, az Alvégben.

 

Alsóhosszak Alsóhosszak      Alsóhosszú, sz. – Inkább az utóbbi alakot használják, azt is ritkán. Egyszerűen csak Hosszúnak mondják.

 

Alsórét         Alsórét, r. – Felv. váz.: Alsó rétek. – A falutól délre elterülő rétek összefoglaló neve.

                     Az Alsórét a Cango, Gácszög, meg ami ot van lent.

 

Alsótemplom  Alsótemplom, é. A Katolikus templomot így is nevezik.

 

Alvég           Alvég, -be, fr. – A falu alsó végének a keleti vége számított, ez is fekszik mélyebben.

                     Csak úgy montaok, hogy Alvég, megyek az Alvégbe.

                     – Ma is így mondják.

 

Antal            Antal, -ba, sző. – PESTY: Antal. A sűrű felett, az Érje irányában fekszik:

                     Antal az meg egészen a sűrű felet van, főképen az Aderjaonoké az a rész.

                     A szőlőterület első gazdáinak egyike Antal nevű lehetett. Ilyen névadásra más példa is van (v. ö. Nagyestók).

 

Ásod             Aosod, -ba, fr, r. – PESTYnél Ásot rét fordul elő itt. Valószínű, hogy föláshatták egy kisebb darabját, és erről az egész rétet elnevezték:

                     Az Áosod, esztet a régi időbe is mindig Aosodnak montaok. Aosot vót lehet valamikor.

                     Csak egy kis rét maradt, a többi beépített terület.

 

Ásodi kút        Aosodi kút, f. – Az Ásodi rétben van.

 

Ásodi rét         Áosodi reit. Vö.: Ásod. – PESTY: ásot rét. Az itt maradt kevés csátés rét neve.

 

Bábakút       Baobakút f. – PESTY: Bába kút. Nagytelekes lábánál, az országút közelében felbukkanó kitűnő vizű forrás neve. A szájhagyomány így magyarázza a név eredetét:

                     Baobaonak monygyuk, de amúgy Baobaoskút, valaki meg Szépjaonykútnak nevezi, mer vót ot valami szép jaony, oszt ot szült meg.

                     Talán inkább a bába szó, „vénasszony” (Ért. Sz.) jelentése szerepel a névben. Nincs kizárva azonban az ősi szertartáshely-volta sem. Babba-kultuszhely is lehetett, a templomépítés előtti idők vallási szertartásai számára.

 

Bábáskút     Baobaoskút, L. előbb. Az –s képzős alakot tartja valódinak, mégis a másikat használja az itteni ember. Széplánykút, Szépasszonykút- ezek a nevek is jelzik más tájakon a Babba-kultusz egykori helyét.

 

Bajcsy Zsilinszky út Bajcsi Zsilincki ucca, u. -  A hivatalos utcanevet kevesen használják, inkább még Csapást mondanak.

 

Bakófej        Bakófej, -en, -be, sz., k., gyü. – Kataszt: Bakó fej, PESTY: ua. – A Szilvakútvölgy felett van, borai nem valami híresek;

                     A Bakófejen vótak szőlők is vagy vannak is, asztaon van benne kaszaoló, joj valaha sok alma is vót ott!

 

Bakófeji szőlők Bakófeji szőlők, sző. – Kataszt.: Bakó feji szőlők. – A Bakófejen lévő összefüggő szőlőterület neve. Inkább a térképész alkalmi névadása, mint valódi tulajdonnév.

 

Bakófej tető   Bakófej tető sző. – Kataszt.: Bakófej tető. A Bakófej legmagasabban fekvő szántóterületei.

 

Bakórét       Bakórét, -en, sz. – Kataszt.: Bakó rétek, PESTY: Bakórét. A község rétjeinek legészakibb részén terül el, a Vasút és a Bódva között. Csátés rét.

                     Jó termő vót a Bakórét, a végin vót ety kis felszaontaos.

 

Bakos-malom   é. – Csak a Bold. Prof. közli a nevet, a malom a Gátszögben állt, tulajdonosa Bakos nevű volt.

 

Bankás        Bankaos sző. – Kataszt.: Piszkor és Bankás, PESTY: Bankás. – Külön névként használatos:

                     A Bankaos az itt a szőlő.

                     A Végvölgyi patak északi oldalán emelkedik, meredek kapaszkodón lehet rá feljutni.

 

Bánya          Baonya ü. – Az ötvenes években kezdődött meg a perkupai gipszanhidrid üzemszerű bányászata. Az üzem a Nagyhegy lábánál terül el, mellette őrlőmű épült (v. ö. Malom).

                     Sokan dolgoznak a Baonyanaol, mek ki merre.

 

Baranya       Baranya h. Kataszt.: Baranya közép és nagy hegy, PESTY: Baranya. – Magába foglalja a Középhegyet és a Nagyhegyet, a községtől északnyugatra emelkedik. Nagyrészt legelő, bozótos, gazos oldalán kevés a hasznavehető terület.

                     A Baranya az borokaos meg legelő.

 

Baranya Közép- és Nagyhegy h. Vö.: Baranya. A két hegynek külön neve van, csak a térképész vonhatja egybe azokat.

 

Baranyatető   h. – A Baranya fennsíkja. Borókás, legelő:

                     A Baranyatetőn? Boróka van meg gaz.

 

Bérciföld      Bérciföldek – A Hosszúbércen található szántóföld-terület neve (vö. Hosszúbérc).

 

Berek           Berek, -re, Berken, r., sz. – Kataszt.: Berek és Ráhozna. – A község északi határánál, a vasút mentén terül el. – PESTY: Berek, régen sík erdő most rét… -

                     Ez it van a Berek az Aolomaossal szembe, ottan vót egy rész, aki csaotés vót, de az ajja a befele a Bódva fele az igen jó füvet termett.

                     Most már az egész szántóföld.

 

Bikarét        Bikarét r. - A Végvölgyi patak és a Görbe patak között terül el, községi tulajdonban volt (v. ö. Falurét):

                     Bikarét ott a Csapaossal eggyiraont, mos maor aszt hasznaoljjaok, a téjesz szaoncsa. Falurétnek nevesztük osztan asztat.

 

Bikaszálló       Bikaszaolou, é. – A Nagyhegy lábánál volt, 1966-ban lebontották. Természetesen munkásszálló volt a Bánya dolgozóinak, a helybeliek azonban ezzel a (nem hízelgő) névvel illették. V. ö.: Legényszálló.

 

Bisztro            Bisztrou, é. – A Szini állomáson van, a falusiak nem nagyon látogatják.

 

Bódva          Bódva p. – Kataszt.: Bódva folyó, Kataszt.: Bódvaszilas 1807: Boldva, Bold. Prof.: Boldva. – A köznyelvi használat nehezen hitelesítette az –l nélküli alakot, még a közelmúltban is találkozni a Boldva alakkal. A szójelentés megoszlása (a Bódva mentén van Boldva nevű község) segíthette a Bódva forma meghonosodását. – A folyó Csehszlovákia területén, Bodola nevű erdőségnél ered, innen származhat a neve is. A helybelieknek sok tevékenysége fűződik a folyóhoz:

                     Nyaoron mentünk a Bódvaora mosni, fürödni, homokot szedni… Pupujkaot csinaoltunk a kötőbül, avval usztunk.

 

Bodzáskút    Bodzaoskút f. – Kataszt.: Bodzás kút, PESTY: ua. A Középhegy északi oldalából ered:

                     Bodzáskút ténleg az ott a legelőbe van. Még a Bodzaoskutnaol is megvannak a baraozdaok.

                     Környékét valamikor szánthatták, tehát a nevet jelentésbővüléssel – a kút környékére is használták.

 

Bogolyik      Bogolyik, -on, sző., gyü. – PESTY: Bogolyik. Ugyanitt említés történik arra is, hogy: - régen pedig mint azt régi írásokból kivehetni, Bagoly lyuknak íratott, s neveztetett…

                     Bogolyikon, mer nekünk is vólt ottan, gyümölcsös vólt.

                     Déli fekvésű, jó bortermő hegy, közel a varbóci határhoz.

 

Bogolyik mege (-tt) Bogojik megett, k. A Bogolyik nyugati része:

                     Asztaon igen jó kaszaoló vót a Bogojik megett.

                     Bár a név – helyzetviszonyító körülírás – ezt a területet csak így nevezték.

 

Bogolyik oldal Bogojik ódal, -ba, sző. – A Bogolyiknak a Végvölgy felé néző oldala. Déli fekvésű, ezért:

                     Az az úton felfele, az a kitűnő szőlőtermő vót a Bogojik ódal.

 

Bogolyik tető  Bogojik tetöü, gy. V. ö.: Bogolyik.

 

Bolt              Bót Bolt, é. – Általában az Élelmiszer boltot értették rajta.

 

Boltkert          Boutkert, kt. – Itt lehet kijárni a Garasosba a Faluból.

 

Boltudvar        Boutudvar, u. – A bolt udvarán volt a Tűzoltószertár és a Futura (v. ö.: ua.).

 

Brahokert    Brahokert, -be, kt. A sűrű melletti füves oldalt és a mellette lévő kerteket nevezik így. Meredeksége miatt csak néhány száz négyszögöl hasznosítható belőle kertnek:

                     Ottan van az odafel a Brahokert, ahol a Part van… vóna asz taon huszénké is, vaty harmincunké is.

 

Cango          Cango, -ba, r. – Kataszt.: Czangó, PESTY: Czango. Jelenleg is jó minőségű kaszáló, a Bódvának a falu felé eső oldalán húzódik, a Gátszögig:

                     A Cango a mi időngbe rét vót. Kaszaoló. Igen jó kaszaloó, megvan most is kaszaolónak, nincs felszaontva.

 

Cango-malom  é. Bold. Prof.: Czango malom. A Cangoban állt. Amint a Bakos-malom, ez is kaphatta nevét a tulajdonosáról (Czakó? Czankó?), de hasonló névvel a régi iratokban nem találkoztam. Így nem tudom, a terület, vagy a malom kapta-e először a Cango nevet.

 

Cibik            Cibik, -en, sz. – Kataszt.: Czibik. – Az Agyagas nevű dűlő keleti végében elterülő domb, a tsz-major épült rajta.

                     Közel van a Cibik, Parasztmezőnek is hittaok, mikor az urak mekkaptaok haotul, ez lett a parasztoké.

                     (V. ö. Parasztmező)

 

Cigánykút    Cigánykút, -on, f., r., kt. A Csapás, a Hosszú és az Országút által határolt terület neve. Valamikor csak az itt található bővizű forrás neve volt. Valószínű, hogy a közelben lakó cigányok, akkor még más vizük nem lévén, ide jártak ivóvízért. Már beépített terület:

                     Maon a Cigaonkutnaol is építkesztek, az ojjan semjékes vót, de oszt feltöltötték.

 

Cigánysor    Cigáonsor, -on, fr. – Sorsa meg van pecsételve.

                     Maon mekszűnik a Cigaonsor is lassan.

                     Néhány viskó van már csak a Sűrű alatt, a Csapás végén, cigányok módosabb házakba költöznek.

 

Csapás         Csapaos, -on, fr., ill. u. – Kataszt.: Csapás út, Felv. vázl.: ua. Régen a Görbe patak (Csapási patak) „ártere”, a csorda vonuló helye volt, de később az itt felépült utcát is csak így nevezték. A patak csak időszakos, de néha erősen megduzzad:

                     Joj, de nagy vizek gyüttek le a Csapaoson is arra tik felétek!

 

Csapási patak Csapaosi patak, p. – Ez a Görbevölgyben még Görbepatak. V. ö.: Csapás.

 

Csengő         Csengő, -be, e. – Kataszt.: Csengő. – Magas fekvésű köves erdőség a Tuláton:

                     A Csengő az ott erdőterület vót.

 

Csengőfenék  Csengőfenek Fenek, -be, e. Az erdőség mélyebb része. Itt van a Csengőteber.

                     Arra tőgyes vót a Csengőfenekbe is.

 

Csengőlápa  Csengőlaopa, -ba, e. A Csengő északi részén van, enyhe lejtésű erdő.

                     A Csengőlaopa is erdő, erdő az mind, tőgy, bükk, gyertyaon…

 

Csengőoldal   Csengőódal, e. – Kataszt.: Csengő oldal. A Csengőnek a falu felé néző oldala.

                    

Csengőteber  Csengőteber e. – Kataszt.: Csengő teber. A mészköves hegységben sok teber van, ez a legnagyobb és legismertebb:

                     Ott van teber a Csengőbe is, ja persze a Csengőtebernél vótam is ottan fajér, maon mijóta a téjesz van.

 

Csengőtető  Csengőtető, -n, e. – A Csengő magasabb területe.

                     A Csengőtetőn is tőgy, gyertyaon vót még idájig is, most lettek osz kihasznaolva.

 

Csipkés-hegy Csipkéshegy h. A Térk. neve, az itteniek nem használják, mivel a Falu feletti tető nem csipkés, de a szalonnai ember ugyanezt a hegyet Csipkésnek mondja. Innen a név.

 

Csodakút     Csodakút, f. – Lehet, hogy valamilyen babona kapcsolódott valamikor a névhez (Csoda-kút?). Ellene mond viszont az, hogy ezt a szót csudának mondják itt. (Csodo nevezetű emberről nem találtam adatot.)

                     A Kislaoszlóba van ety forás…

                     Csodakútnak nevezik.

 

Csorgó         Csorgó. –ba, sz., k. – Sem a Kataszt., sem PESTY nem közli a nevet, pedig a faluban közismert. A Piszkor mögött, a Juhkővölgy Varbóc felőli oldalán van a szőlőhegy, nevét a forrásáról kapta.

                     A Csorgóba is termet néhaony rudas.

 

Csorgói kút  Csorgóji kút, f. – Vize a Juhkő völgyön csörgedezik lefelé a Faluvölgyi patakba, időnként eláztatja a völgy feljáróját. A „csorgóját” csak a nevében őrzi.

 

Delelő          Delelő Dérlő l. – A Kistelekes oldalban van, a legelőnek a Hencvölgyi patakhoz közeli részén.

                     Maon tiszkor behajcsaok őket a Delelőbe oszt ott kornyadnak haoromig.

                     A Dérkőtül fejjebb maon csemetés van.

 

Depónia       Depónia, k. – A Bódva mentén egykor kertészkedés volt:

                     Az vót a Depónia, amit a Bódvaobul kiszettek, két ódarra. Vót ot még dohaony is.

 

Dimis           Dimis, -be, gyü. – Az Orhegy végvölgyi oldalán elterülő gyümölcsös neve.

                     A Dimis az még először legelő vót, mink meg beültettük gyümölcsfaoval, ot vót a nagyapaotok féle is.

 

Dimiskert    v. ö. Dimis.

 

Dimiskert-oldal Dimiskert ódal. – Kataszt.: Dimiskert oldal. – Mivel ugyanazt a területet jelzik a nevek, csak névváltozatokról beszélhetünk.

 

Dimisoldal   Dimisoldal, v. ö. Dimiskert-oldal.

 

Dobó            - Csak PESTYnél fordul elő, ott is mint nem azonosítható név. Talán szőlőhegyet jelölt.

 

Dobódéli kút Dobódéli kút, f. Csak a perkupai ember nevezte így a dobódéli határban lévő kutat. (v. ö. Kút – Dobódél)

 

Dobódéli út  Dobódéli út, u. – Az út Dobódél felé halad – perkupai szemmel nézve. A dobódélieknek Perkupai út ugyanez (v. ö. Perkupai út, Dobódél).

 

Dobódéli rampa Dobódéli rampa, vá.

                     A Dobódéli rampa az Aolomaosnaol van.

 

Dod              Ismeretlen név, csak PESTYnél találtam meg: - A 17-ik századból fennmaradt némelly irományokból kitünik, hogy a község határában a szőlőhegyen bírtak némely helyek Dod, Dobó, Málfark nevekkel, „de hogy hol vólt az s honnan vette, hogy veszített el azon nevét nem tudhatni”. (Vö. Dobó, Málfark.)

 

Dombikert   Dombikert kt. Csak kis része hasznosított, nagyobb része műveletlen füves oldal. Az Őrhegytől a Faluvölgyi patakig húzódik:

                     Dombikert ahogy a Kellerné háza meg az Aderjaoné van egy rész, kaszaoló van ottan, aszt nevezik Dombikertnek.

 

Dózsa György út  Dózsa ucca, u. Hivatalos név, az utcára inkább Garasost mondanak, különösen a más utcabeliek.

 

Dögkút         Dökkút é. – Ez is tájékozódásra szolgáló objektum, a környező területet is jelöli:

A Dökkútnál az ott van a Vőgyön.

 

Dreháktető  Drehák Drehák tető, -, sz. – Kataszt.: Drehák tető, PESTY: Drehák. – Valószínű, hogy egykori tulajdonosáról el. Gyenge minőségű szántó a Hajagas és Varbóc között:

   A Drehák … ojjan gyengén termett, akarmit tettek bele.

 

Égervölgyi Úttörőtábor Úttörőtábor Taobor, t. Új név. Csak néhány nyáron üzemelt, de valószínű, hogy állandó tábort alakítanak ki. Bár Égervölgy nincs, az elnevezés mégis szerencsésnek mondható. A Hencvölgyön van, a Henc patak pedig Égerszög felől folyik.

 

Égres           Égres, -be, r. – Kataszt.: Egres. Csátés rét a Hídköz és a Káposztás alja között:

                     Az a rét az Égres, az is ojjjan, hogy a Vasút fele való rész csaotés vót, az ajjaon pedig igen jó széna termett.

                     Égerfa, amiről a nevét kapta a rét, ma már csak a Hencvölgyön van, a Henc patak pedig Égerszög felől folyik.

 

Élelmiszer-bolt é. – Önkiszolgáló bolt és „Élelem-bout” is néha. L.: Bolt.

 

Elhijáró        (Elkijáró?). Már PESTY is csak mint a szájhagyományban élő nevet említi. Az írás nehezen kivehető, de valószínűbb, hogy -k -t kell olvasni.

 

Emlékmű        Emlékmű, é. – Az első világháború halottainak emlékére áll – most a Református templom előtt, azelőtt a Népház mellett.

 

Érje              Érje, -be, sző, k. Kataszt.: Érje oldal. – A Bogolyiktól északra van, alacsonyabb fekvésű szőlőhegy:

                     Az Érjébe el lehet menni a Sűrű fele is meg a Szilvakút fele is.

 

Érje oldal     Érje ódal, -ba, k. – Kataszt.: ua. – Az Érje magasabb része, itt inkább kaszálók vannak:

                     Jófajta szénaot termett az az Érje ódal.

 

Falu              Falu, fr. – A falu közepét jelöli a név. Azok használják inkább, akik nem itt laknak:

                     Asztaon amaz vót a Falu. Megyek a Faluba, a Bótba.

 

Falu feletti   e. – A Kataszt. a Mesterhegyet jelöli így. Nem valódi név.

 

Falu feletti erdő Falu feletti erdő, e. – A Csengőtől délre, a falutól keletre emelkedő erdőség:

                     A Falu feletti erdő ott van a Tualoton.

 

Falu feletti tető Falu feletti tető, h. – A Térk. Csipkés-hegynek írja. Erdőség.

                     Ez a legmagasabb a Tualoton a Falu feletti tető.

 

Faluföldje     Falufőggye, -n, r., sz. – A Falurétnek a déli folytatása. Rét, részben szántóföld:

                     A Falufőggye kaszaoló vót, de vót ahol főd vót.

 

Faluköze      Faluközi Falu köszt, fr. – Az egy utca Alvég és Felvég közé eső része. Főleg a „csapásiak”, „garasosiak”, „újsorosiak” használják:

                     Maon a Falu köszt is laknak (cigányok).

 

Falusi patak Falusi patak, p. – Vö. Faluvölgyi patak.

 

Falurétje      Falurét, r. – Vö. Bikarét.

 

Faluvölgy     Faluvőgy, ön, v. – Kataszt.: Faluvölgyi erdők, PESTY: Falu völgy. – A Varbóc felől lefolyó patak völgye:

                     A Faluvőgy ez ami megy ki Varbóc fele.

 

Faluvölgyi erdő Faluvöügyi erdöü, e. L.: Faluvölgy.

 

Faluvölgyi patak Faluvőgyi patak, p. – Felv. vázl.: Faluvölgyi pata (!). – A patak a völgyről kapta a nevét:

                     A Faluvőgyi patak az a Falusi patak, ami a Falu köszt fojik.

 

Favári telep Favaori telep, en, fr. – Most folyik a név elfogadtatása. Az országút mentén felépült új telepen a Bánya és az ÉMÁSZ alkalmazottai laknak. A telepet az itt mártírhalált halt Favári  nevű …-ről fogják elnevezni.

 

Felsőhosszak             sz. – Kataszt.: Felső hosszak. A név inkább a térképen él, az itteniek csak Hosszúnak mondják:

                     A Hosszúba a Cudaroknak vót, meg a Gaoloknak.

 

Felvég          Felvég, -be, fr. – A Református templomtól kezdve Varbóc fele a Falu Felvégnek számított. A név még ma is él, a hivatalos neveket az itteniek ritkán használják (Rákóczi út).

                     Az eggyik végét neveszték Alvégnek, a maosokat Felvégnek.

(V. ö. Alvég)

 

Fénkővölgy Fénkővőgy, -be, v. – Kataszt.: Fénykő völgy. Valószínűbb a fén elem jelenléte a szóban. PESTY is megjegyzi, hogy nevét a fénkő minőségű kövéről vette. A hagyomány is e mellett szól:

                     A Fénkővőgy az köves ódal, oszt abba vótak ojjan kövek is, amik jók vótak fénnek is.

                     Az agyagpala – fénnek kialakítva – valóban alkalmas kasza fenésére.

 

Fénkővölgy tető Fénkővőgy tető ho. – Kataszt.: Fénykő völgy tető. – Gazos, köves oldal és tető a Fénkővölgy déli oldalán, legfeljebb a kecskék járták. 

                     Vótak az öregeknek kövek onnan a Fénkővőgy tetőrül.

 

Felsőhíd       Felsőhíd, é. – A Falusi patakra épült, a Református templom előtt van. (V. ö. Alsóhíd.)

 

+Futura           Futura, é. A Boltkertben áll, ma terményraktár. Régi nevét az emberek szivesen elfelejtenék…

 

Fidrus           Fidrus ( s hangzik!) s. – Kataszt.: Fidrus ere; PESTY: ua. A Rahoznai rétben elhúzódó semlyékes rész neve:

                     Azon a részen vótak semjékes részek, ahol van a Fidrus a Kúttól lejjebb.

                     PESTY szerint nevét a terület egykori tulajdonosától kapta. A Bódva holtága volt itt, de a Rahoznai kút vize is táplálta a mocsarat.

 

Gálortás       Gaolortaos, -ba, l. – Egykor szántóföld lehetett a Végvölgynek a középhegyi oldalán, a színi határ közelében:

                     A Gaolortáos az a Végvőgynek a bevégzője, ot van a Szininél.

                     A községben ma is élnek Gálok.

 

Gálortás-tető Gaolortaos tető, l. – Kataszt.: Gál ortás tető. – A Gálortásnak a Völgytől a Középhegy felé néző kiemelkedő része:

                     A Gaolortaos tető az amot van, amit mink Középhegynek nevezünk.

 

Gáludvar      Gaoludvar, -ba, fr. – Meredek utcácska, a Református templom mellett. Nevét az ott lakó Gáloktól kapta:

                     A Gaolok laknak a Gaoludvarba, mek Husonyicajék, Papék.

 

Garasos       Garasos, -ba, fr. – Kataszt.: Garasos, PESTY: Ua. A belsőségek pótlékául felosztott földterület. A területet már beépítették, azóta az utcát jelöli (Dózsa György út):

                     Mosmaor ugye uccaokra van osztva. De valamikor a régi időkbe rámontuk, hogy Garasos, ami it van velünk szembe.

 

Gát               - csak a Bold. Prof. térképen találkoztam vele. A térkép a Gátszögbe helyezi. PESTY (Dobódél) ugyanitt „magos gátakról” ír, amelyek hasznavehetetlenné teszik a dobódéli réteket, felduzzasztván a Bódva vizét (v. ö. Gátszög).

 

Gátszög        Gaotszög, -ne, r. – Kataszt.: Gátszög, - PESTY: Gát szög. A falu rétjeinek a déli szögletét jelöli a név:

                     Gaotszög az rét vót azelőtt, maor most oszt a téjesz szántotta fel.

                     Valamikor gát és malom volt itt (vö. Gát).

 

Gátszögi rampa Gaotszögi rampa v. á. – A Gátszögben van.

 

Gazsipatak  Gazsipatak, p. Erre a névre nem találtam adatot, nem is sokan használják. Más nevén Végvölgyi patak.

                     A Gazsiknak vót ot főggye, azér Gazsipatak, még a Gazsijén túl vót a Gaoloké.

                     A patakot tehát a mellette elterülő szántóföld tulajdonosáról nevezték el.

 

Gelleháza-tető  Gellehaoza, h. – PESTY: Gelleháza tető, Térk.: ua. – A Középhegy legmagasabb része, a faluban kevesen ismerik a nevet:

                     Gellehoza – ahol mostan van taon felaolítva az émaosznak a torony.

                     A név a térképismeret bővüléssel egyre élőbb lesz.

 

Gencsirét     Gencsirét, -en, sz. – A szalonnai határ mentén terül el. Nevét egykori tulajdonosától kapta, Szalonnán élt Gencsi nevezetű (Kataszt. Szalonna).

 

Gipszbánya  v. ö. Bánya.

 

Gordony       Gordony, -ba, sző. – Kataszt.: Gordon. – A Bakófej és az Antal között van.

                     A Gordony? – erre, ahogy a Naty-kőúton kimenni oszt el ugye a Piszkor alatt.

                     Nevét a gyomnövényről kapta, amely nem ritka errefelé.

 

Gordony oldal Gordony ódal, -ba, sző. – PESTY: Gordon oldal. – A Gordonynak a Piszkor felé néző oldala.

 

Görbe patak   Görbe patak, p. – Térk. vázl.: Görbe patak. – A patakot ritkán nevezik így. Mostanában csak esők után folyik benne víz.

                     A Görbe patak az, ami itten gyün le ne a Vaolóskútnak.

 

Görbe völgy   Görbe vőgy v. – Kataszt.: Görbe vőlgy. A nevet kevesen ismerik:

                     A Görbe vőgy. Bisztos a Görbe pataknak a vőlgye, ahol az fojik.

                     A térképésztől származhat a név (v. ö. Fénkő völgy).

 

Görbönke    Görbönke f. – Adatot nem találtam e szép hangzású névre. Egy időszakos forrás és környéke:

                     Görbönke az maos, az amot van a Telekes oudalba.

 

Hajagas       Hajagas, -ba, sz. – Kataszt.: Hajagos, PESTY: Hajagas. PESTY adata itt is megbízhatóbb, csak így ejtik a nevet. A varbóci határ mellett van:

                     A hajagazsba ahol fa vout, bellőtt kötösztek a faora, hintoukaot, ott osztaon ment a jaoték…

                     A Hajagas partos, de ha meg vout dolgozva, … minden mektermett.

 

Hajagasi erdő Hajagasi erdöü, e. – A Faluvölgyön van ez is, a Hajagas alatt.

 

Hajagasi lápa Hajagasi laopa, sz. A Hajagas mélyebb része.

 

Hársas         Haosas, -on, sz. – Kataszt.: Hársas. Dűlő az Agyagas és a Hustár között. Nevét egykori fáiról kaphatta:

                     A Haosas – mindent (termett), de valamikor a nagyapaomtúl hallottam, hogy azér hittaok Haorsasnak, mer erdő vót osztan sok haors volt benne, mutatott ety tekenőt is, hogy onnan van.

 

Hársas-tető Haosas tető, -n, sz. – Kataszt.: Hásas tető. Esetenként így nevezték a dűlő Varjas felőli, magasabban fekvő részét:

                     Aszt a részt esetleg akinek ot vout, aszt montaok Haosas tetőnek, asz csak a harmadrésze vout esetleg.

 

Hársasvölgy   Háosasvőgy, -ön, sz. – Kataszt.: Hársas völgy. – A Hársason húzódik végig, de esetenként a Hársast jelentette.

 

Henc patak  p. – Kataszt.: Hencz patak, PESTY: ua. Bár PESTY is így nevezei a Szőlősardó felől lefolyó patakot, az itteniek inkább Hencvölgyi pataknak mondják. (vö.: ua.)

 

Hencvölgy   Hencvőgy, -ön, r., sz. – Kataszt.: Hencz vőlgy. – A Henc patak völgye. Jelenleg juhlegelő. A név eredete nem ismerős itt:

                     Nem tudom én mér Hencvőgy az!

                     A név németes hangzású, talán henc (Heinta?) nevűnek volt itt földje. Szőlősardóban a név nem ismerős.

 

Hencvölgyi kút Hencvőgyi kút, f. – Felv. vázl.: Hentz völgyi kút. – A kút egy kis rétben van:

                     A Hencvőgyi kútnaol ot valamivel vastagabb vout a fű.

 

Hencvölgyi patak L.: Henc patak.

 

Hidegkút      Hidekkút, -ba, f., r. Jóvizű forrás és a környező rét neve. A Dobódéli út mellett van:

                     A Hidekudba csaotés fű vout.

 

Hídköz         Hitköz, -be, r., sz. – Kataszt.: Hídköz A Berek, Bakórét és az Égres közötti rét neve. Egy része szántóföld volt.

Hitköz az nincs, csak mi hittuk Hitköznek.

Az itteni ember sokszor bizalmatlan saját névadásával szemben is.

 

Hídközi rampa Hitközi rampa, - Néha csak Rampa a neve.

                        A Hitközi rampa az a bejaoró, aot a Vasúton.

 

Hídközi rétek Hitközi rétek Hitközi rét, r. – Kataszt.: Hídközi rétek. A Hídköz nem teljes egészében szántó:

                        A Hitköznek a közepe főd vout, szaontou. Két végi kaszaolou vout, az a Hitközi rét.

                        (V. ö. Hídköz.)

 

Homlokakút   Homlokakút, f. – Kataszt.: Homloka kút. – Az Oláhszállás nyugati végénél van, jó vizéért távolabbi dűlőkből is fölkeresik:

                        Ha az Olaoszaolaozsba mentünk, vagy még a Varnyasrul is oda mentünk vizért a Homlokakútra.

                        Fölötte erdő van. A szóban a homlok, a koponyának a „része” (Ért. Sz.) szerepelhet, átvitt jelentésben.

 

Hóreb             Hóreb, -en, k., gy. – PESTY: Hóreb. A Bogolyik keleti, alacsonyabb, de igen meredek részét nevezik így. Nehezen hasznosítható terület:

                        A Hóreb az igen meredek mek köves.

                        Zsidó hangzásúnak ítélem a nevet, elnevezője zsidó lehetett.

 

Hosszú            Hosszú, -ba, sz. – Kataszt.: Alsó hosszak, Felső hosszak. – Leggyakrabban csak Hosszúnak mondják mindkettőt:

                        A Hosszú az van az Őrhegy alatt, meg a Gazsipataknaol.

 

Hosszúmocs   Hosszúmocs, falunév. – PESTY: „Szájhagyomány szerint el van terjedve a községben, hogy ezen községnek igen régi időkben Hosszúmocs neve volt, a midőn a község hosszúsága nem a mostani keletről nyugatra nyúló, de északról délre irányult vonalban feküdt.” – A szájhagyományban még él a név. A Bódva ezen a szakaszon igen kanyargós volt, szeszélyes nyomát holtágak nyomai őrzik.

 

Hosszúbérc    Hosszúbérc, sz. – Kataszt.: Hosszú bérc. – A Somos tetején húzódó szántóföldek:

                        Bércifőd, vaty Hosszúbérc – vótak itten a Tetőün a Somoslaoptól.

 

Hosszú nyilas PESTY: Hosszú nyilas, r. Csak itt találkoztam a névvel, a mostaniak nem ismerték. PESTY a Bakórét mellé helyezi. Lehetséges, hogy a dobódéli határban megtalálható Hosszú nevű földrész őrzi az emlékét? (A név feltehetőleg a nyíllal való földosztás korára utal, v. ö. KÁZMÉR: Alsó-Szigetköz földrajzi nevei, Akad. Kiad., Bp. 1957. 36. p. KÁZMÉR idézi az OklSz. első adatát 1290-ből és utal a bibliográfiára is.)

 

Húsbolt           Húsbót, é.

                        A Falu köszt van.

 

Hustár            Hustaor, -ba, sz. – Kataszt.: Hustar. – A dűlő a községtől délre, a Keresztúttól a Kislászlóig húzódik.

                        Vout a Hustaorba is (földünk) nem tudom, mér neveszték (így).

 

Hustári part   Hustaori part, -sz. A Hustárok magasabb része, a Kislászlóval határos.

                        Annak vout az elején ez a sík rész, asztaon vót a Hustaori part.

 

Hustári út       Hustaori út, u. Dűlőút.

 

Huta               Huta, -, sz. – Kataszt.: Huta. A falutól délre fekvő dombos szántóföld. PESTY üveghutától származtatja a nevet, a falusiak vashámor egykori jelenlétével magyarázzák (valószínű, tévesen):

                        A Huta – csak arra emlékszek, hogy mikor szaontottunk ott a …. Kistelekesen, haot ijjen vaskoük fordultak ki, akik maor ki vólt égetve.

                        (Az egykori vasolvasztási emléket talán a Vaskapu őrzi, vö. ua.)

 

Iskola              é. A Körzeti Általános Iskola hét tantermes. A Református iskola mellett épült az épülete.

 

Italbolt            é. – Ez inkább Kocsma még…

 

Jónakaszálója Térk. vázl: Jónakaszálója. – Valószínű, mikor a kaszálót a Jónák eladták, a név meg is szűnt jelölni a területet:

                        A Jónakaszálója nem tudom mék vót, vót neki sok hejjen.

 

Jegyzőlak       Jedzőlak, é.- A régiek így nevezték a mostani Tanácsházát:

Ténleg, a Jedzőlak az épült, mostan a Tanaocshaoza, még akkor nem lehettem csak vaty tizenhat éves.

 

Jósvafő-Aggtelek Vasutállomás, vá. A reklám kedvéért kapta ezt a nevet, Jósvafő messze van innen. V. ö.: Szini állomás. 

 

József Attila utca József Atilla ucca, u. Csak az itt lakók használják, és hivatalos személyek.

 

Juhkővölgy    Jukővőgy, –on, v. – Régebbi adatot nem találtam a névre vonatkozólag. A Csorgó és a Szilvakút felé nyíló völgy.

                        Mert például ahogy megyünk itten ki, mink asztat nevezzük Jukővőgynek.

                        A völgy az út mentén található kövekről kaphatta nevét, amelyek úgy hevernek arra, mintha juhok lennének.

 

Juhúsztató      Juúsztató, v. – A Bódva egyik szakaszának és az itt elterülő rétdarabkának a neve volt:

                        Itten a Hidnaol valamikor a juhot úsztattuk, ez vout a Juúsztatou.

                        A Bódva szabályozásával megszűntek az efféle nevek, a juhokat nem itt fürdetik.

 

Kalakacs        Kalakacs, e. – Kataszt.: Kalakacs. A Nagyhegy keleti oldala. PESTY is mint fiatal növekvő erdőt említi:

                        A Kalakacs az itt van a Sziniaolomaos felett, meg alatta vóltak rövid főldek is meg vannak is.

 

Kalakacs oldal Kalakacs oudal. Vö. Kalakacs.

                        Ahogy van az Aolomaos felett a Kalakacs oudal, a teteje vout a legelöü.

 

Kalaptető       Kalaptető, -, t., sző. – Régen nagyobb részét hasznosították, de már régóta nem művelik:

                        A Kalaptető ez ojjan aorvalaonhajas pallag.

                        Bortermő vót az a Kalaptető meg az a Bérctető ottan.

Azért kapta a nevet, mert szabályos kalap-formájú.

 

Kalica             Kalica Galica, sz. – Kataszt.: Kalicza. Most takarmány terem néhol.

 

Kapáslápa      Kapaoslaopa, -ba, l. – PESTY: Kapás lápája. – A Kistelekes oldalban van, tulajdonosáról kapta nevét.

 

Káposztás alja Kaoposztaos ajja, -, r. – PESTY: Káposztás allja. – Csátés szénát termett:

                        A Kaoposztaos ajja is csak rét, néhol csaotés, néhol (bába) guzsjos.

 

Káposztáskert Kaoposztaoskert Kaoposztakert, -be, kt. A faluhoz közel van, konyhakerti növényeket terem:

                        A Kaoposztakert az meg itten van a falunaol a  Vasút meg a Tőtés köszt.

 

Kardoskút      Kardoskút f. – A Telekes oldalban van, bővizű forrás:

                        A Telekes oudalba vout ety Kardoskút, az meg is van a térképen.

 

Kastély           Kastéj, é. – A Ragályi uraságé volt. Most italbolt, vegyesbolt és egy raktár van benne.

 

Katolikus iskola Katólikus iskola, -é. Régen felekezeti iskola volt, így maradt rajta a név a 2. sz. Általános iskolán.

 

Katolikus parókia Katolikus parókija, é. L.: Parókia.

 

Katolikus temető Katólikus temető, t. A Református temető mellett van.

 

Katolikus templom Katólikus templom, é. – A Kastély mellett van.

 

Katolikus templom Katólikus templom. é. V. ö. Alsótemplom.

 

Kenderáztatató Kenderaosztatou, vn. – A Bódva holtága volt, szerepe megszűnt:

                        A Kenderaosztatou ot van a Hidekkútnaol, de maon nem aosztatnak ott. 

 

Kenderföld     Kenderföld, -ön, sz. – Kataszt.: Kender föld. Két földterület viselte a nevet:

                        Kenderföüd vout, az it van a Templom mellett, még mijóta a vilaog felaol… Itt is van, de ott is van a Laoszin Kenderfőld, bejon van.

                        - A Lászin lévő Kenderföld jelenleg parlag.

 

Kenderföld     Kenderföüd, -ön, sz. – Kataszt.: Kender föld. – A vasút két oldalán terül el. Régen csak kendert termesztettek itt. Érdekes, hogy régen kidoboltatták a vetés időpontját, egyszerre vetette mindenki, hogy egymás földjét össze ne tapossák:

                        Régen lehet, hoty csak kender vout itt, de mink tettünk bele krumplit, meg mindent.

 

Kenderföld-alja Kenderföüd ajja, - A vasút kártalanítást fizetett érte a gazdáknak, mert elszakította a Kenderföldtől a vasútvonal építésekor.

 

Kerek – Kataszt.: Kerek. De ez a név csak térképen létezik, a Kerek táblát jelöli.

 

Kerekkötő     Kerekkötoü, u. Egy szekérút és melléke:

                        Kerekkötöü, honne, az vout a szekerut Szöülöüsardouba.

                 

Kerektábla     Kerektaobla, -ba, sz. – A Hosszak teteje mellett van. – A Kataszt. Kerek névvel jelöli.

                        Kerektaobla az van, honne…

                        Kerektaobla van, de nem tudom, mik az.

 

Keresztút       Keresztút, u. – Jó tájékozódási lehetőséget kínál, mert sok dűlő fekszik mellette. Itt ágazik el Szőlősardó felé az országút. Az elágazás – egy dűlőúttal – keresztet formál. Az is lehet azonban, hogy az itt felállított Krisztus-kereszt a név alapja.

 

Keringő          -be Keringőbérc, en, e. – Kataszt.: Keringő bércz tető. – A térképen csak a hosszabb név szerepel, de az emberek inkább a rövidebbeket használják:

                        Az se tudom, hol van a Keringöü.

                        Keringöü az ugye erdöürész a Laosziba.

                        Igazán senki sem hitte, mégis azt mondták, hogy útvesztő. Ha elindul az ember, mindig ugyanoda jut el. A nevét is innen vette.

 

Keringőbérc-tető – Kataszt.: Keringő bércz tető. A térképész az erdőség magasabb területét jelölte így.

 

Kisgordony    Kizsgordony, sz.

                        Van kéd Gordony, ami jopfele hajlik a Kizsgordony, a maosik meg a Nagygordony.

 

Kishustár       Kishustaor, -ba, sz. – A Hustári parttól a Kislászlóig ér.

                        A Hustaorok vége a Kishustaor.

 

Kislászló         Kislaoszlou, -ba, sz. – Kataszt.: Kis László. PESTY: kis László.

                        A Kislaoszlouba is csak az termett, amit beletettek.

Lehet, hogy a név inkább a „láz” – „lázok” köznévvel, mint a László személynévvel van összefüggésben. E feltevést erősíti, hogy a vidéken ennek a köznévnek él „lászló” változata is (v. ö. varbóc…)

 

Kistelekes      Kistelekes, -en, e., l. – PESTY: Kis Telekes. – A Hencvölgy és a Telekesvölgy közötti alacsony hegyvonulat, vízmosásos hely.

                        A Kistelekes az legelő meg erdő, csemetés.

 

Kistelekes oldal Kistelekes ódal, -ba, l., e. – A falu felé néz. A csorda járja, nem túl gazdag – legelőnek sem.

                        A Kistelekes ódalba nem igen lakott jól a marha, csak uty ha több essők estek.

 

Klub                - A Tűzoltó szertár is ebben az épületben van, az állomás mellett épült néhány éve.

 

Kocsma          Kocsma, é. – A Szin és vidéke ÁFÉSZ kezelésében működő italbolt.

 

Kossuth Lajos út Kosút ucca, u. Inkább még Újsor, de az itt lakók használják a hivatalos nevet is.

 

Kovácsház      Kovaocshaoz, é. A falu végén van, Varbóc felé. A kovács elköltözött, ezért gyakran már „régi” Kovácsház.

 

Könyvtár        Könyftaor, é. Egyre többen látogatják, a Perkupa és Vidéke Körzeti Könyvtárat.

 

Középhegy     Középhegy, -en, l. – Kataszt.: Közép hegy. – A végvölgy választja el a Nagyhegytől; ez is a Baranya egyik hegye.

                        A Gaolortaos az amot van, amit mink… Középhegynek nevezünk.

 

Kultúrház       Kulturhaoz, é. – Régen Népház volt.

 

Kutyásoldal    Kutyásódal, ho. – Felv. vázl.: Kutyás oldal. A Mesterhegy nyugati folytatása.

                        A Kutyásódal itten van a régi Kovaocshaoz felett, meg a Doszpojné felett.

 

Legelő            Legelő, -n. – A név rövid életű lesz, mert a környékbeli szántóföldek is legelők. Egykor a Kistelekes oldalt és a Nagyhegy – Középhegy – oldalt jelentette.

 

Legényszálló Legeinyszallou, é. A Bikaszálló tisztességes neve. (V. ö. ua.)

 

+Leventetér   Leventetér, - A Faluréten volt. A szóra nem szivesen emlékeznek, akik ismerték jelentését.

 

Losonc            Losonc, -on, sz. – Kataszt.: Losoncz, PESTY: Lossoncz. Az Oláhszállás déli végében van.

                        Legjobb termők vótak itt az Olaoszaolaos, Losonc…

                        Haot miak aszt nem tuggyuk, hogy Losonc mirül kapta a nevét!

                        - Talán tulajdonosáról.

 

Lóúsztató       Louusztató. Folyórész volt a Bódván:

                        Ahol a lovat úsztattuk, a Boudvaoba, az vout a Louusztatou.

                        Inkább a gyerekek és lovasgazdák mondták így.

 

Magas-orom  (Térk.) Új név, a Középhegy legmagasabb részét jelöli (353 m). A helybeliek Tetőnek nevezik.

 

Major             Major, Téjesz major. – A Cibikben van.

 

Málfark          Már PESTYnél is mint területtel nem azonosítható név szerepel. Talán valamely szőlőterület neve volt. (a „mál” – régi köznevünk tulajdonnévben való szerepelésére L.: LŐRINCZE: MNy. XLIII. 24-7.)

 

Malom            Malom, é. – Gipszanhidridet őröl.

 

Melegoldal     Melegoldal, -ba, e. – A Vasasorom déli fekvésű oldala:

                        A Melegoudal a Doboudél felől való oudal.

 

Mesterhegy   Mesterhegy, -en, sző., k., gy. – Déli oldala a Kutyásoldal:

                        Mesterhegy ez van itt a Kutyaosoudal fele valou rész.

                        PESTY szerint a tanító lakása volt a hegy „farkán”, így lett Mesterhegy. Az egykori házra még emlékeznek a falubeli öregek.

 

Mészégető     Mészégető, -be, k. – Már régen nem volt itt mészégető, a környező kaszálókat mégis így nevezik. A Tulát alatt volt a Cangonál.

                        A Mészégeöü ez it vout a Cangonaol, gyerekkoromba a huszas évegbe sok meszet égettek… A Mészégetöübe ety kisz szeker takarmaony is vout.

 

Mészvölgy     Mészvőgy, -ön, e. – Kataszt.: Mész völgy. – A Tuláton van, Szalonnához közel. A keskeny völgyben égetésre alkalmas mészkövek vannak.

                        A Mészvőgy ez van szembe ugye a kösséggel.

 

Mocsolyavölgy Mocsolyavőgy, -ön, -be. – PESTY: Mocsolya völgy. A Középhegyen van, a Végvölgybe torkollik. Csak a pásztorok járják állataikkal.

                        A Mocsolavőgy taon ott a Végvőgy.

 

Mosórét         r. – PESTY közli a nevet. A Bódva olyan szakasza mellett volt, ahová mosni jártak.

 

Nagyárok       Nagyaorok, -ba, v., sz. – PESTY nagy árok. Egykor lehetett árok, ma völgy inkább, a Varjastól a Hustárig húzódik. A környező szántóföldek neve.

                        Sokat jaortam kaszaolni a Nagyaorogba is…

 

Nagyestók     Nagyestók, -on, gyü., sző. – Kataszt.: Nagy Estók. PESTY még nem említi.

                        Nagyestók az meg amot van a Gordony meg a Bakoufej köszt.

                        Nagy István, régiesen Nagy Estók volt a tulajdonosa egykor.

 

Nagygordony Nagygordony sző. – Vö. Gordony, Kisgordony.

 

Nagyhegy       Natyhegy, -en, h., l. – Kataszt.: Baranya közép és nagy hegy, PESTY: Nagy hegy. Nem sok haszna van:

                        Jaortunk a Natyhegyre boroukaozni mek somozni, vatkörtézni. Vout, amikor meg mak vout igen sok.

 

Nagyhíd          Natyhíd Híd, é. – A község területén a Bódvára egy híd épült. 

 

Nagy István boltja Nagy Istvaon bouttya, é. – A háború után néhány évig még árusított a boltban a tulajdonosa.

                        A Nagy Istvaon bouttya vout itt a Falu köszt.

 

Nagyhustár    Nagyhustaor, -ba, sz. – Kataszt.: Nagy hustár. – A Hustárok eleje – a Keresztúttól a hustári partig ér:

                        A Hustaorok eleje a Nagyhustaor, odéb meg van a Kishustaor.

 

Nagykűút       Natykőút, u. – a Bankás alatt vezet fel a szőlőhegyekre:

                        A Natykőút meg it van a Faluvőgytül fel.

                        Meredek, köves út, fölfelé is, lefelé is nehéz dolga van az itt közlekedőnek.

 

Nagylápa        Nagylaopa, sz. – A Kislápa dűlő „lápás”, mélyebb fekvésű része.

                        Csodakútnak nevezik aszt a Nagylaopoba.

 

Nagylászló     Nagylaoszlau, -ba, sz. – Kataszt.: Nagy László, PESTY: nagy László. – A Kislászló és a Varjas között elterülő dűlő neve.

                        A Kislaoszlon meg a Nagylaoszlon is igen jó fődek voutak.

 

Nagytelekes  Natytelekes, -en, -e. – Míg a Kistelekes a Telekes patak északi, addig ez a déli partja fölött emelkedik.

 

Népház           Néphaoz, é. – A Kultúrház régi neve.

 

Oláhszálás      Olaoszaolaos, -ba, sz. – Kataszt.: Oláh szállás. – A Faluvölgytől a Losoncig húzódik a dűlő:

                        Losonc utaon van az Olaoszaolaos, as se tuggyuk (miről nevezték el), csak vicbül szoktaok raomodani, hogy biztos az olauok megszaoltak ott.

                        Valószínűbb, hogy a területen Oláh nevű ember vert tanyát egykor.

 

Oldal               Oudal, -ba, ho. – A név rendszerint az Almafa oldalt jelentette, (v. ö. ua.) néha azonban a Kutyásoldalt.

                        A legrégebbi temető al lehet az Oudalba.

 

Oldal-alja        Oudalajja, sz. L.: Almafa oldal alja.

 

Orvosi rendelő Orvosi rendelöü, Rendelöü, é. – Teljes neve: Körzeti Orvosi Rendelő, Perkupa. – Hat községet lát el, házi betegápoló és védőnőszolgálatot is teljesít.

 

Őrhegy           Őrhegy, -en, -be, h., k., gy.  – Kataszt.: Őrhegy. – Szép szabályos hegy a falutól délre. Elnevezéséről ezt tartják:

                        Az Őrhegy – aszt montaok, hogy valamikor őrt aoltak ottan, el lehetet laotni mindenfele.

                        A hegy nevét még a török időkben vehette, mivel alkalmas őrhelyül szolgálhatott a törökök megfigyelésére. Az 1960-as években az itteniek nem voltak biztonságban, mert: „Szendrő a törököktől… sokat szenvedett, Eger ostromakor majd azután a füleki bég megtámadta Szendrőt, de nem foglalta el, ellenben felégette. Perkupát és Szalonnát.” (CSIKVÁRI 144. p.)

 

Őrhegy-alj      Őrhegy-ajj, -on Őrhegy ajjaon Őrhegy alatt, sz. – Az Őrhegy és az Agyagas között lévő kevés szántó neve.

                        Az Őrhegy-ajjon lektöpször krumpli vout.

 

Őrhegy mege(tt) Őrhegy megett, -sz. – Az Oláhszállással határos, lényegében az Őrhegy nyugati lejtője.

 

Őrhegytető     Öürhegytetöü, h. – L: Őrhegy.

                        Még a téjesz idejében is kapaoltam az Őrhegy megett vót vagy haorom hold is.

 

+ Padlanyos   Padlanyos. – A Bódva egy szakasza volt. A víz itt gyors sodrású, kanyargós volt és a partot alámosta:

                        Ahol ojjan alaomosot vout, az vout a Padlanyos, a gyerekek így montaok.

                        A Bódva szabályozásával a név is megszűnt.

 

Pálút               Paolkut, -ba Paolkuttay, -n, f., e., l. – Kataszt.: Pál kút oldal, PESTY: palkut. – A Középhegy déli oldalán található forrás és környéke:

                        A Paolkut az legelöü asztaon erdöü a paolkúti rész.

A forrás-környék tulajdonosa Pál nevű lehetett.

 

Pálkút-oldal    Paolkut oudal Paolkuti oudalba, e., l. – Kataszt.: Pál kút oldal. – A Pálkúttól magasabban fekvő erdőrész a Középhegyen.

                        Az erdő a Paolkúti oudal.

 

Parasztmező   Parasztmezöü, -n, sz. – A Cibiket nevezték így is. A névre adatot nem találtam, kevésbé volt elterjedve.

                        Parasztmezöünek hittaok (a Cibiket), mikor az urak mekkaptaok hautul, ez lett a parasztoké.

 

Parokia           Parókija, é. – Vallásuknak megfelelően ki a református, ki a katolikus papi épületre gondol:

                        Hittanra oda jaortunk a Parókijaora.

 

Part                 Part, -on, fr. – A falu nyugati emelkedett részét nevezik így, tulajdonképpen ez a Mesterhegy keleti oldala. Itt van a Cigánysor is, de:

                        A Parton maor alig vannak (cigányok).

 

Pást                Paost, -on, sz. Keskeny parcellákra felosztott földrerület, a téesz egybeszántotta a rétekkel:

                        A paost az Aolomaosnaol van a Példaonkert mellett.

 

Példánkert     Példaonkert, -be, kt. – A Pástnak a Dobódéli út felőli vége:

                        Az iskolaohosz tartozott a Példaonkert, valamikor ot tanídgattaok a gyerekeket ótogatni.

                        (Lehet, hogy Példánykertet kellene írni?)

 

Perkupa          Perkupa, hn.

 

                        Az itteniek így magyarázzák községük nevét:

                        Asz monygyaok azér Perkupa, mer két asszony a kupaon összepereskedett vouna, de haot ki tuggya, igaz e.

                        – Nem valószínű. A kupa szó „vizesedény” jelentésben itt nem ismeretes. Inkább egy tulajdonosának a neve rejtőzködhet a névben. (Perkop? Perkopf?) A falunak talán lengyel, vagy német származású tulajdonosa volt.

 

 

Petőfi Sándor utca Petöüfi ucca, u. – A község főutcája, ez a „Falu köze”:

                        Ami bent van a Faluba a Petöüfi ucca.

                        A hivatalos utcanevek közül talán ezt használják leginkább.

Piszkor            Piszkor Piszkour, -ba, sző. – Kataszt.: Piszkor. A Bankás mellett van:

                        A Piszkorba meg a Bankaozsba se az eggyik hejjen se a maosokon nem vout nekünk föüd.

 

Posta               Posta, é. – A Miskolci Igazgatósághoz tartozik. Varbóc és Dobódél postai ügyeit is ez a hivatal intézi.

 

Pótlékoldal      Pótlékoudal, -ba, sz. – Az Agyagasnak a Hustárok felé néző oldala:

                        Pótlékoudalnak neveszték aszt a részt, mer a Hustaorhoz attaok pótléknak a tulsó oudalt.

 

Ragályi lápa   Ragaoji laopa, -ba, e., l. – Felv. vázl.: Ragályi lápa, PESTY: ua. – A Kistelekes oldalban van, tulajdonosáról nevezték el:

                        Ragaoji laopa az itten van a Kistelekes oudalba, még aszt lehet, hogy valamikor szaonthattaok is.

                        Tulajdonos név. (CSIKVÁRI említ Ragályi nevűt a község birtokosai között.)

 

Rahozna          Rahozna, -ba, r, sz. – Kataszt.: Ráhozna, Bold. prof.: Rahosznya. – A dobódéli határba is átnyúlik. Régen rét is volt itt, de TSz felszántotta.

                        Elmentünk a Rahoznaoba, megásztunk… mink a legutó gyereket kéthetes koraoba maor kivittem. Kérdezték tülem, hogy nem lesz még hamar – gondoltam, hoty haot mekszaoratt, hisz maor mijóta le van kaszaolva?!

                        A itteniek a Ráhozna felt. módban lévő igaalakot látnak a névben, mivel a föld ráhozna (?) a Berek dűlőre.

 

Rahoznai kút Rahoznai kút, f. – A Rahoznában, a Dobódéli úttól pár méternyire, bővizű, tiszta forrás, a Tulát tebrei táplálják:

                        Jó vize van a Rahoznai kútnak is, jő bővizű forraos.

 

Rahoznai rét   Rahoznai rét Rahoznai rétek, r. – Felv. vázl.: Ráhoznai rétek. – Mert itt szántóföldek is vannak…

                        Néhol guzsajos vót az a Rahoznai rét, meg hancsikos, ahol semjékes meg csaotés vót de azér megette az aolat.

 

Rahoznai semlyék Rahoznai semjék, m. – Elázott rétdarab volt a Rahoznában, egykori helyét csak a terület mélyebb talaja jelzi:

                        Itt van a Rahoznai semjék, ahol a Fidrus van.

 

Rákóczi Ferenc utca Rákóci ucca, u. – Már hivatalaos nevén is említik az utcát, de a Felvég is honos még.

 

Rampa            Rampa, vá. – Leggyakrabban a Hídközi rampát jelentette:

                        A Hídközbe ot kellet bemenni a Rampaonaol.

 

Rasz Raszka kő Raszka kő Racka kő. A Falu feletti tetőn, a szőlők felett látható nagy kő neve. – PESTY: „itt van egy igen nagy kő raszka kő név alatt, mellyen egy ember leülésének s ámint kezét leteszi két tenyerének a nyoma máig is látható.”

                        Rackakő? Ja, az a naty kő a Tulaoton?

 

Református iskola Reformaotus iskola, é. – A név a felekezeti iskolák idejéből maradt az I. sz. Általános Iskolán. Mivel itt már hét tantermes iskola épült, a másik iskola megszűnik majd, és csak Általános iskola lesz, vagy inkább Körzeti Általános Iskola.

 

Református parókia  Reformaotus paroukija, é. L: Parókia.

 

Református temető Református temető, -be, -t. – vö.: Katolikus temető

 

Református templom Református templom, é. – Néha Felsőtemplom is.

 

Régi temető    Régi temetöü, -be, t. – A Mesterhegyen van.

                        Van a Régi temetöü az oudalba, ha emlékesztek még a fejfaorul ha nésztük, még a nagyapaonknak a nagyapja is odatemetődött abba az Oudalba.

 

Rendelő          vö. : Orvosi rendelő.

 

Rövidbérc       Rövidbérc, -n, e. – Kataszt.: Rövid bércz. - PESTY: Rövidbérc. – A Tulát hegyei, a Csengő és a Falu feletti tető között emelkedik ilyen bérc:

                        Rövidbérc az is ot van a Tulaoton.

 

Sebőlánc         Sebőlánc, -ba, r. – PESTY: Sebő Láncz. (? Lásza) – A Gátszögtől a szalonnai határig húzódó rét neve. PESTY közlése olvashatatlan, átírt betűi talán a névvel kapcsolatos bizonytalanságot tükrözik. A Bold. Prof. szerint a név: Sebő láz. Ma:

                        A Sebőlánc ot van Szalonna felé…

 

Sebőlánci malom Seböüláonci malom, -é. – Az öregek még emlékeznek rá:

                        Vout a Seboülaonci malom… mék sokájig vout ott épület is a hejjén.

 

Sodró              Sodró Sodrós. – A Bódva egyik gyors folyású szakasza volt, a Cango és a Nagyhíd között:

                        A Hídon alul vót a Sodró, Sodrósnak neveszték el a gyerekek.

 

+ Soklátás      - Csak PESTYnél olvasható. Egy kiemelkedő szőlőhegy neve lehetett, talán a Somos tetőt nevezték így, mert jó kilátás nyílik a környező hegyekre innen (v. ö.: Elkijáró.)

 

Somos             Somos, -ba, h, sző. – PESTY: ua. A Piszkortól és Bankástól nyugatra emelkedik:

                         A Somos az is szőlő, szőlőhegy.

                        Sok helyen terem som a határban, mielőtt művelték, itt is sok lehetett.

 

Somosláb        Somoslaob, - ba, sz, gy. – Kataszt.: Somosláb. – A Somos hegyet is értették alatta, a névben a „láb” szó helyzetviszonyító jelentése megkopott:

                        A Somoslaob is szőlő vót, meg vót akinek gyümölcsös vót.

 

Somosláb lápa Somoslaob laopa, -ba, k. – Kataszt.: Somos láb lápa. – A Piszkor felőli oldalán van a Somosnak.

                        A Somoslaob laopot meg inkaob kaszaoltuk.

 

Superintendentialis malom, é. – A Bold. prof. közli ezt a latin elemű nevet, az Égresbe helyezi.

 

Sűrű                Süröü, -be, e. – A Braho kerttől a Valóskútig húzódó erdő, sűrűn nőtt gyertyános és tölgyes:

                        Sürő az pedig itten van a reformaotus etyhaozé.

 

Sűrűalj            Süröüsajj, -ba, e. – A Sűrű alsó része csak enyhén lejtős.

                        A Sürüajjba mek csirkegonba vout sok.

 

Szegődomb     Szegődomb, -on, h. – PESTY: szegő domb. – A Kislászló és Nagylászló közötti, illetve ezen dűlők emelkedett része:

                        A Szegődombon biztos a Szegőknek vót.

 

Szentjánoskút Szentjaonoskút, f. – A Csengő lábánál, a Dobódéli út mentén felbukkaó időszakos forrást a Csengőteber vize táplálja:

                        … aszt mek Szentjaonoskútnak nevesztük, mer Szentjaonos napig szokott benne víz lenni.

 

Széplánykút    Szépjaonykút, f. – A Bábakút másik neve. (vö.: ua.)

 

Szilvakút         Szilvakút, -ba, f., k., gy. – PESTY: Szilvakút. A Csorgó és Piszkor közötti völgyben (vö.: Szilvakút völgy) két forrás is van, ez a Szilvakút és a környező kaszálók, gyümölcsösök:

                        A Szilvakudba is kaszaoló van, gyümölcsös.

 

Szilvakút-völgy Szilvakút vőlgy, k., gy. – Kataszt.: Szilvakút völgy, PESTY: Szilva kút völgy. – Az Érje alatti szőlőktől a Csorgóig húzódik le. A Szilvakút környékén szilvások vannak, a völgy pedig kútjáról kapta nevét.

 

Szini állomás   Szini aolomaos, -on, Aolomaos, -on, vá. A Jósvafő-Aggtelek vasútállomásnak (amely perkupai területen van) ez volt a régi neve. A név a megállóhelynél nagyobb terület megnevezésére szolgál.

 

Szőlőtető         sz. – PESTY: Szőlő tető. kb. 300 m. Magas fennsík a Magas-oromtól délkeletre. Az itteniek:

                        Tetoünek mongyaok csak.

 

Szúnyogrét      Szúnyogrét, -en, -be, k. – Adatot nem találtam a névre, az itteniek azonban így neveznek egy kis rétet:

                        Szúnyogrét az itten vót, a Bódvahittul felfele, vót a katólikus papnak egy rész, azutaon következett a Szúnyogrét.

                        Itt különösen sok szúnyog tanyázott mindig, mert nedves rét volt.

 

Tanácsháza     Tanaocshaoza, é. – Régen jegyzőlak volt. Itt székel a Perkupa-Varbóc községek közös Tanácsa V. B. Szakigazgatási szerve és a Végrehajtóbizottsága.

 

Telekes           Telekes, e, l. – Összefoglaló nevén így nevezik az emberek a falul délre húzódó két hegyvonulatot:

                        A Telekes az maon inkaobb a szendreji rész. Van a Kis telekes meg Nagytelekes.

                        Alsó és Felsőtelekes községek felől folyik le a Telekes patak, ennek a két partja fölött emelkedik a Kis- és Nagytelekes.

 

Telekes patak           Telekes patak Telekesi patak, p. – Kataszt.: Telekes patak. – A Telekes völgyön végigfutó patak a Gátszögben folyik a Bódvába.

                        A Telekesi patak az a hosszú patak, bizon vótak ojjan essős idők, etyszer huszonnyódzba, maoskor harmindzba…

 

Telekes-völgy Telekes vőgy, v. – Kataszt.: Telekes völgy. Térk.: Telekesi völgy. A Telekes patak völgye, hasznosítása:

                        Maon a Telekes-vőgyet is a ju jaorja.

 

Temető           Temető, t. – Vö.: Katolikus temető, Református temető.

 

Temetőbérc    Temetőbérc, e. – Kataszt.: Temető bércz, PESTY: Temető Bércz. A Tulát egyik bérce. Pesty szerint hajdan temető volt, a maiak ennek nyomát nem lelték:

                        Eszt nem is tudom, hogy mér hittaok Temetőbércnek… Temetőbérc ez itt velünk szembe, ahol a fődek vótak, most szőlő van ott.

 

Temetőút        Temetöüút, u. – A Temető alatt van.

 

Templom         Templom, é. – Vö.: Katolikus templom, Református templom.

 

Tető                Tető, h. – Ha a szántóföldekről van szó, mindig az Almafatetőt értik rajta. Ha szőlőhegyről beszélnek, a Szőlőtetőt jelenti, csak ritkán gondolnak a Magas-oromra, amely pedig a legmagasabb tető (v. ö.: ua.). Ezt az a tény magyarázza, hogy az utóbbin az embereknek ritkán akadt dolga, lévén ez köves, hasznavehetetlen hely.

 

Tetői út           Tetöüji út, u. – Az Almafatetőre lehet feljutni rajta.

 

Töltés              Tőtés, u. – A faluban még mindig csak így nevezik az országutat, amely áthalad a község keleti végén. (Az országút mentén a Kossuth Lajos út van.) Például:

                        Az országút a mek csak Tőtés vót.

 

Tsz- iroda        Téjesz iroda, é. – A Kossuth Lajos utcában van, itt székel a Dózsa Egyesült Mezőgazdasági Termelőszövetkezet (Perkupa) hivatala, amely tíz község földjein gazdálkodik. A székhely időnként változik, jelenleg Szinben van. 

 

Tulát               Tulaot, -on, e. – A faluból nézve a Bódván túl, azzal párhuzamosan Dobódéltől Szalonnáig húzódó hegyvonulat.

                        A Tualoton van a Csengő, Mészvölgy, az mind erdő.

                        (Érdekes a névben a kétszeres helyzetviszonyítás.)

 

Tuláti erdők    e. – Kataszt.: Tuláti erdők. A térkép neve, vö.: Tulát.

 

Tuláti kertek  kt. – Kataszt.: ua. Inkább a térképésznek volt szüksége a névre:

                        A Tualoti kertek biztos azok a felszaontott fődek vótak az ajba.

 

Tűzoltó szertár. é. – Az Állomás mellett van, új épületben.

 

Újsor               Újsor, fr. – A falunak az országút két oldalán épült része:

                        Maon harminchaoromba osztaon többen építettek. Harminchaorom – harmincnégy, oszt ity fojamatosan, akkor lett oszt Újsor.

                        Az „újsorosiak” már többször mondanak „Kosut uccát”.

 

Úrbéres           Úrbéres Úrbéres erdő, e. - Csak az idősebbek tudják hol volt:

                        Az Úrbéres erdő it vót a Hencvőgyön meg a Telekes vőgyön.

 

Válóskút         Vaolóskút, f., l. – A Fénkővölgyben van, kecskék itatóhelye volt. A forrás vizét „válóba” kellett vezetni, hogy az állatok inni tudjanak.

                        A Vaolóskút, ahogy a Sűrű alat menni fel ot feljebb van.

 

Vályoghányó Vaojokhaonyó, v. – A Faluvölgy egy szakasza, ahol a házak építéséhez verték a vályogot („vaojkot”).

 

Varjas             Varnyas, -on. sz. – Kataszt.: Varjas. – Az Oláhszállás, Nagylászló, Losonc határolják. A tsz a juhprogram céljára füvesítette a szántóföldet, az itteniek azonban ezt másképp fejezik ki:

                        Mostmaon a Varnyast izs bevettég gazzal.

 

Varjasi lápa    Varnyasi laopa, -ba, sz. – A Varjas dűlő alacsonyabb fekvésű része:

                        A Varnyasi laopa az nyirok.

 

Varjasi út        Varnyasi út, u. – A Nagyárkot és a Varjasi dűlőt metszi, a Losonc és Oláhszállás felé is ezen kell haladni.

 

Varjaspart      Varnyaspart, -on, -ba, sz. Ez a dűlőnek az északi, meredek része:

                        A Varnyaspardba inkaob krumplit tettünk, szóval kapaosokat.

 

Vasasorom     Vasasorom, -ba, e. – Kataszt.: Vasas orom. – A Tuláton van:

                        A Vasasorom a Mészvőgynek az északi ódala.

 

Vasút              Vasút, u. – A község belterülete idáig ér. Ez a Miskolc – Tornanádaska vasútvonal szakasza.

 

+Vaskapu       - PESTY: Vaskapu. – Szerinte a Nagyárok neve volt azelőtt. A Nagyárok körüli dűlőkben néha találni olvadt salakdarabokat, amelyek az egykor itt folyó vasolvasztásról vallanak. A Vaskapu név is ezzel lehet összefüggésben.

 

Végvölgy        Végvőgy, -ön, e. – Kataszt.: Vég völgy. – A Nagyhegy és a Középhegy öleli közre. A név itteni magyarázata:

                        Azér nevezik Végvölgynek, hogy nem visz tovaobb.

                        Sajátos szemléletet tükröz a név. Az emberek szemében a világ a falujuk, földjeik határáig ért.

 

Végvölgyi patak Végvőgyi patak, p. – Más nevén Gazsipatak.

 

Vegyesbolt     Vegyesbót, é. – Mondják Kisboltnak, Alsóboltnak, sőt tréfásan Iduska boltjának, Iduska néni boltjának. A Kultúrház mellett van, csak nemrég nyílt meg, neve még nem kiforrott név.

 

Veiszer-teber Vajszer-teber, e. – Kataszt.: Vajszer teber. – A Szalonnai határhoz közel van, a Tuláton:

                        Van a Vajszer teber, a Csengő teber, mek sok tebres rész van ott.

                        Valószínű, a név egykori zsidó tulajdonosára emlékeztet.

 

Vizes-vég-hegy (Térk.) A név a térképész összevonása. A Vizesvölgy és a Végvölgy nevéből származtatva – a Nagyhegyre érti. Hibás származék, nem veszi figyelembe a névadás, névhasználat itteni évszázados hagyományait.

 

Vizesvölgy      Vizesvőgy, -ön, v., l. – Kataszt.: Vizes völgy. – A Végvölgy egyik ága. Elhelyezkedése:

                        A Vizesvőgy ahogy van a Kalakacs ódal, a teteje vót a legelő, egy része ami Szin fele hajlott, az vót a Vizesvőgy.

 

Víz-völgyi patak, p. – Térk.: Víz-völgyi patak. A Faluvölgyi patakot nevezte el így a térképész. Ismeretlen a név az ittenieknek.

 

Zoli boltja        Zoli bóttya (a gyerekeknek: Zoli báocsi bóttya) é. – Tréfásan az üzlet

 

Zöldséges bolt Zöüccséges bout. – Az Italbolt mellett van.

                        vezetőjéről nevezik így az Élelmiszer bolt mellett lévő Háztartási boltot.

 

Zsidó-Cango   Zsidoucango, r. – A Cango rét átnyúlik a Bódva keleti partjára is:

                        A Zsidócango pedig a Bódváonak a túlsó ódalaon van, arra a Gencsi fele.

 

Zsidótemető    Zsidőtemetöü, t. – A zsidókat a Dombikertbe temették:

                        A Zsidótemető az meg itten van most is, ahogy a Dombikerten kigyünni.

 

Zsidó utca       Zsidó ucca, u. – Ma József Attila utca, de a régi nevet használják inkább. Az utcában zsidók is laktak.