webmester | 2008.07.28. 14:41 | 750 | | | |
Pető Imre | Témacsoport: Szülőföldi látogatások: Perkupa | |
VARBÓC |
<<< Előző cikkhez | Következő cikkhez >>> |
(A dolgozat folytatása, szócikkekkel ) Alsóhegy Alsóhegy, -en, h., sz. – Enyhe lejtésű szántóföld, 19 holdnyi. -Hallottam, az Alsóhegy az it van minygyaor a falu körül ne.
Alsó Závoz Alsou Zaohoz, -ba, k., l. – V. ö.: Závoz. Ez van közelebb a községhez.
Aranykút Arankút, f. – A Borháztető alatt bukkan fel. -Aztaon van a Zaolokfőld alatt a zaolokföldi forraos, Arankút.
Bajnokföldi rét Bajnokfőd Bajnoki főld, r. – Kataszt.: Bajnok földi rét. Ez a rét már a Lászi-pusztán van: -Bajnoki főld, majd a Téglaszín alat van Veresfűz…
Bajnoki Bajnoki, -ba. Vö.: az előbb. Szívesebben használják ezt a rövid alakot: -A Bajnoki, az rét.
Bejáró Bejaoró, sz., - A Lászi felé lehet rajta átjutni: Hasznosítása: -Bejaoró, szantófőld.
Belső-telek Belsöü-telek, r. – A László másik neve is, de annál nagyobb terület neve. Vö.: Telek.
Bérc Bérci dűlő, sz. – Kataszt.: Bércz. – Szántóföldi művelésre nem igen alkalmas terület. A perkupai dűlőkkel érintkezik. Mai helyzete: -Kint a Bérc az is tartozik a somoslaobi dűlőhöz, de az mostmaon be van aolamosítva mer maor be van csemetézve szóval a Bérci dűlő.
Bérctető Bérctető, t. – A Bérci dűlő legmostohább része, embert és állatot egyaránt próbára tette: -Szántottam az ökreimmel a Bérctetőn, a borhaoz alatt.
Bikarét Bikarét, r. – Kataszt.: Bika rét. – A Zártkert aljában van: -Bikarét példaoul a Szöveténybe is van.
Bogolyik Bogojik, -on, sz. – Kataszt.: Bagoly lyuk. Nem azonos, nem is határos a perkupai Bogolyikkal. Ez a Bérc-tetőtől délre, a Völgy felett van. Az adatközlő megjegyzése: -Ez a Bogojik példaoul megint van a Vőgybe való dűlő. Valamikor a baorójé a Ragaojié volt. Megvettük. Megvettük tizennégyen.
Bokány Bokaony, -on, sz. – Kataszt.: Bokány. – Tulajdonképpen ez hegy, a falutól délre, de az itt lévő szántóföldeket értik alatta. Majdnem a Lászi pusztán van: -Bokaonyhaot ez maor a Laosziba van, a Köbölkúlnaol az a főd.
Bokány-tető Bokaony-tető, -n, l. – A Bokány nem művelhető területeinek a neve: -A Bokaonytető az legelő ez itten ne az a nagy bérc.
Borház Borhaoz, e. sző. – A Kataszt.: itt Sajtót említ (v. ö.: ua.). L.: Nagy borház.
Borház-tető Borhaoz tető, -n, sző. – A régi leírások szerint Varbóc borai egykor fölvették a versenyt a hegyaljai borokkal is. A virágzó szőlőkultúra emlékét az efféle nevek is őrzik.
Borsóhegy Borsóhegy Bossóhegy, -n, kt. – Zártkert a községtől keletre: -A mi hataorungba csak a Bossóhegy … szaontó fődek. A borsót nagy területen itt soha nem termesztették. Ezen a „partos” földön viszont gyakori volt a vadborsó.
Buszváró Buszvaoró, é. – Egy bódé van itt felállítva a Dózsa utcában. Innen szállítja a busz a felső tagozatos gyerekeket Perkupára az iskolába.
Bükk Bikk. L.: Bikkoldal. Ez a rövid név is használatos.
Bükki forrás Bikki forraos, f. – A Bérctető aljában van: -Bikki forraosnak híttuk a Bikken van forraos.
Bükkoldal Bikkódal, -ba, sz. – Ez valamikor erdő volt, ma: -Búzatermő főd… a Bikkódal is, meg mindeggyik sorba.
Bükkös Bikkes. L.: Bükkösoldal.
Bükkös oldal Bikkes oldal, -ba, e. – A kataszt. is az „i”-s alakot fogadta el: Bikkes oldal. Az erdő a perkupai Oláhszállással határos: -A Bikkesódal az it van megint ne az Olaoszaolaossal határos. Mer az erdő a Bikkes ódal.
Cinegés Cinegeis, e. –A Perjócoldal egyik része.
Cserjés - Kataszt.: Cserjés. – Adatközlőim nem ismerik a nevet.
Csorgó Csorgó, f. Válóskútnak is mondják néha, mert a víz egy „válóba” csorog. A Perkupai út mellett van.
Delelő Delelő, Délő, vn. – A Bokányon van.
Egerszög - Varbóc régi neve PESTY szerint, mert a régi iratok mind Egerszög név alatt említik a községet. – A régi név az itt honos Égerfával lehet összefüggésben. (V. ö.: Egres) A Gallyasság nevű terület magába foglalja Szőlősardó, Teresztenye, Kápolna, Varbóc – és Egerszög községeket. Valószínű, hogy a két név egybeesése miatt kellett új nevet adni a községnek.
Égervölgyi Úttörőtábor L.: Perkupa – ua. Bár a Közös Tanács telepítette, akkor már Perkupához tartozott a terület.
Egyházbirtok Etyhaozbirtok, e.
Egyhaoz erdeje Etyhaz erdeje, l. az előbb.
Első Pocsór Innenső Pocsór, -ba – Kataszt.: Első Potsort. A nevet ritkán használják, akkor is inkább Innenső Pocsórt mondanak: -Vót Túlsó Pocsór, e meg az Innenső, haot így montaok a parasztok.
Eperjes Eperjes, -en, Eperjesi dűllő, sz. – Kataszt.: Eperjes pallag. – Az itteniek sajnálják, hogy nem műveli a téesz ezt a dűlőt sem, mert tiszta, gyommentes föld volt. Most sertéslegelő. -Ez igen, szaontóföld, a téjeszé, az Eperjes, Eperjesi dűllő. Érdekes, hogy az eper szónak „eperj”-változata szerepel a névben.
Eperjes parlag - Kataszt.: Eperjes pallag, l. előbb. A térképezés idején lehetett parlag.
Erdészlak Erdeiszlak Erdeiszhaoz, é. – A Lászi pusztán van, szemben az úttörőtáborral, a Lászi patak másik oldalán.
Fehérföld Fehérfőld, -ön, sz. – Kataszt.: Fej ér földek. – Az itteni térképészek nem voltak mindig pontosak a nevek felírásában. Az itteni jelentése egyértelmű: -Megint a Fehérfőld megint szaontófőld… fehér is az a főld.
Felső Závoz Felső Zaohoz, -ba, k. – Vö.: Závoz. Megemlegetik, akiknek volt itt dolga. -Ódal, hogy gömböröktem néha rajta. Jelenleg: -Felső Zaohoz, mer kettő vót ot, két kaszaoló de mosmaon julegelő. -A Feljaoróval igen mek kellett dolgozni, de haot akkor az volt, amit mektermelt az ember!
Feljáró és Nagyortás alja - Kataszt.: Feljárók és nagy ortás alatti. – Ezt a hosszú nevet nyilván nem használják. Esetleg Feljáró alja, Nagyortás alja.
Felső-kertalja Felső kertajja, -n, sz. – Kataszt.: Felső kert alylya. – A Felső kertek déli végében terül el, a Szarukő alatt. Rövid földecskék: -Az jobbadaon krumplit termett meg lucernaos vót az a Felső-kertajja ottan.
Felső-kertek Felső-kertek, kt. – A falu nyugati oldalához tartoznak, belterület.
Felsőnyilas Felsőnyilas, sz., r. – Kataszt.: Felső Nyilos, PESTY: felső nyilási kaszálló. A Bódva szabályozása előtt még kaszálónak is ritkán lehetett használni (vö.: Bevezetés), jelenleg az egész Bódva-mellék felszántott terület. Vö: Hosszúnyilas (P). Például: -A Felső Nyilas is fel van szaontva de az maor főképpen Raokóhosz tartozik!
Felvég Felvég, fr. – A falu északi vége: -Haot itten csak egy ucca van, esetleg aszt monygyuk, hogy ez Perkupa fele Alvég, a másik meg a Felvég.
Feneketlen töbör Feneketlen töbör, e. vn. – PESTY: feneketlen nevű nagy vizes töbör, Feneketlen töbör. Itt van említve, hogy 1863-ban és 1865-ben „kiszáradván vizétől kifogyva mit ember soha nem emlékezik” – áll. A Feneketlen töbör az ojj ritka erdők, a Csengő fele van maor az, ot van az a vizes töbör.
Fórizslápa Fórizslaopa, -ba, k. – A Völgyben van, a Bogolyik alatt: -Van ebbe egy Fórizslaopa, abba ety pinceforma vólt, ez kút van benne, uty megfelelő ivóvíz.
Galica L. Kalica. – Nem lehet eldöntetni, melyik az igazi alakja: -Kalica, jobban mondva Galica az.
Ganajoskő Ganajos Ganajoskő, -n. ho. – Nem alkalmas művelésre. Talán valaki mégis megtrágyázta a követ, be akarván fogni művelésre, erről nevezték el. Elhelyezkedése: -Ganajoskő, a meg ot van ne a Borsóhegy mellett. Ganajoskő annak a hivatalos neve.
Ganajos tető Ganajos tető, -n, t. – Kataszt.: ua. A Ganajos teteje: -Ganajos tető az ugyancsak hasznavehetetlen.
Gödörhegy h. – Kataszt.: Gödör hegy. – Már nem tudják, melyik volt az: -Haot eszt nem tudom, Gödörhegy… valamikor jaortam a mérnök úrral, hot az istenke tuggya, hogy mik lehet. A hegyből követ szedtek ki egykor.
Gyalogút-bérc Gyalogút-bérc, ho. – Kataszt.: Gyalog ut bérc. Gyalogút vezet rajta át a Perjéc felé. Ritkán használták az utat is, a nevet is, de azért: -Gyalogút-bérc az van, az vót.
Gyümölcsös Gyümölcsös gyü. – A Veresfűz alatt volt egykor. -Azutaon ot van a Gyümölcsös ami szóval alkalmas vót. A Tsz. kiirtotta az almást, most takarmánynövényt, főleg lucernát terem.
Harangod Harangod, -on, sz. – Kataszt.: ua. A Szarvashegy mellett van, nem tudni, mi lesz a sorsa: -Taon a Harangod majd gasz terem, haot baor ugye ennyibe keverettünk kérem szépen, Varbócon ringott a búza valamikor… … Harangod as se tudom hoty szaontófőd e mostan.
Hársas Haorsas, -on, l. – Kataszt.: ua. – Száz holdnál nagyobb a terület, mert: … A Szini hataornaol van a Haorsas, Petri hataornaol ugyan Haorsas van. Vö.: Hársas (P). Perkupán ez a név már szántót jelöl.
Hátulsó Pocsór r. – Kataszt.: Hátulsó Potsort. – V. ö.: Túlsó Pocsór.
Híd é. – A Perkupai útra épült, alatta a Patak folyik Perkupa felé. Tájékozódásra szolgál: -Van benne egy-egy, vagy ötven nétyszögöl szőlő, itt a Hittul.
Homlokakút Homlokakút, f. Vö.: ua. – Perkupa. A forrás a két falu határán van, inkább a perkupai embernek akadt erre dolga, de a varbóciak is magukénak vallják: -Aztaon van a Homlokakút…
Hosszak Hosszak Hosszú, -ba, L.: Hosszú.
Hosszak teteje Hosszak teteje, k. – Kataszt.: ua. Legelő és kaszáló.
Hosszú Hosszú, sz, é., L. – Kataszt.: ua. – Bizonytalanok az adatközlők a nevek használatában: -A Hosszúvőgy … ez … Hosszú, Hosszak, haot abba van szaontófőld is, erdő is, legelő is.
Hoss Hosszú Hosszú, -ba, sz. – Kataszt.: ua. – 400 öl hosszú szántó a Bódva mentén. -Az is termett mindent a Hosszú, buzaot, kukoricaot, …
Iskola Iskola, é. – A Református templom mellett van, csak az alsó tagozat jár ide, a nagyobbakat busz szállítja Perkupára.
Isten fia útja tető – Kataszt.: ua. – Valószínű, hogy a név képzettársítás útján keletkezett. Vagy a térképész, vagy adatközlőjének alkalmi névadása lehet, a meredek út a Golgotát juttatta eszébe. Senki nem hallotta a nevet hosszúsága és cirkalmassága miatt, tehát a nyelvhasználat nem hitelesítette.
Italbolt é. – A Kastélyban van. (vö.: ua.)
Juhrét Jurét, l. – legelőnek sem volt valami híres, azelőtt is az volt, ami most: -Jurét, am meg it van, gaz az is – legelő.
Káposztakert Kaoposztaker, sz. – A belterület mellett található, jó minőségű szántó.
Kanfertő töbör - csak PESTY ismeri.
Keringőbérc Keringöübeirc, L.: Keringő
Kertalja Kertajja, sz. – Jó minőségű szántó-terület, a falu kertjeivel határos.
Kis-Kalica L.: Kalica.
Kiserdő Kiserdöü, -be. – A Rakottyás mellett, attól keletre van. -A Kiserdöü a patak ódalaon van.
Kismál Kismaol, -ba, Kismaol dűlő, -be, sz. – Kataszt.: Kismál. – A falutól északra terül el, mostanában vetett takarmányt terem. -Kismaol az csak, annak veszet meg az is vout. -Az a Kismaol dülöü az a téjeszé.
Kocsma Vö.: Italbolt.
Kőbánya L. Bánya.
Köbölkút Köbölkút, f. – A Bokány alatt van. Nevét arról kapta, hogy elég nagy forrás, köbtartalma kb. egy köböl.
Kőhányó Köühaonyou, o. – Építkezésekhez szedtek innen követ. A Kalicán van.
Köles föld Kölesföüd, -be, sz. – Egyszer kölest vethettek ide. Mivel az itt ritka növény, a falusiak megjegyezhették és rajta maradt a neve a területen.
Közép-Pocsór - Kataszt.: Közép Potsor. – Nem használják jelenleg a nevet.
Középrétek - PESTY: A Sulyaszög és környéke, de nem használják ezt a nevet.
Kucsfejkút Kucsfejkút, f. – A névben talán a „kulcs”-közszó szerepel, amely itt „kucs”-nak, „koucs”-nak hangzik. Így lehet alaki név, mert az ovális kút, a lefolyásával egy kulcsfejre emlékeztet. Ilyen képzettársítással keletkezett névre más példa is van. (L.: Kalaptető). A kút helye: … a Kucsfejkút ez meg az Eperjesi dűlő meg a Kismaol dűlőnek pontosan a két főld között van ez a kút.
Kutyás Kutyaos, -on, h. l. kb. 200 m. magas kiemelkedés. Hasznosítása: -Kutyaos az megint a Kutyaos az legelöü.
Külső-Telek Külsöü-Telek, -be, r. – Vö.. Telek
Lászban - Kataszt.: ua. Így nem ismerős a név. A Lászi rét egyik szögletét nevezte el így a térképész.
Lászi major - Kataszt.: ua. – A Dózsa Egyesült Mezőgazdasági TSz. használja, azelőtt a Gedeon nevű uraság uradalmi majorja volt.
Lászi patak Laoszi patak, p. – Ugyanez Perkupán már Hencvölgyi patak.
Lászi-puszta, -n. Lászi-puszta, hn. A Varbóci határnak délkeleti, kb. egyharmad részét jelöli a név. – Kataszt.: ua. – Máshol: Lázi pusza (vö.. 1868. 104. sz. tanúkihallgatási jkv. Torna). A névben a „láz” – régi földrajzi köznév szerepel tehát. A terület erdőt, réteket foglal magába, a Szőlősardó felől lefutó patak völgyében. Jelenleg négy család él itt, a Dózsa Tsz. tagjai. Lászi rét - Kataszt.: ua. A Lászi pusztán átfolyó patak melléke.
Lászó Laoszó Laoszófenek. – A Lászi rét egyik szöglete: -A Laoszófenek az is ot van a Keringőtül odébb.
Lászófenék L.: Lászó.
Lyukas töbör - Csak PESTY tudja azonosítani.
Major Major Téjesz major. – A Perkupai úttól néhány száz méternyire van, a Kertalja mellett.
+Malom é. – A malomszögben állt – így mondják, de senki nem látta.
Malompatak Malompatak, p. – Kataszt.: Malom patak. – Szőlősardótól jön és átfolyik a határon. A Malomszögben malmot hajtott régen, de erre nem emlékeznek.
Malomszög Malomszög, sz. – Itt állhatott régen a malom. -A Malomszög ugyancsak szouval ez is szontou, ez uty haosztaojiba van kiosztva.
Martonrét Martonrét, sz., r. – Ez már a Lászi pusztán van: -Martonreit amit Tarjaon sógor ot lakik eipen benne. Terem azeir, mer meig asztat gondozzaok… Ez régen Mártonrét lehetett, egyik tulajdonosáról elnevezve.
Miklósberek Miklóuberk ajja, r. – Kataszt.: Miklós bércz alja. – Valószínű, hogy ez utóbbi név is volt élő valamikor. Kérdés, hogyan fordult el akkor a név a jelenlegi formára. Például: -A Miklouberk ajja kaszalou reit, haot az az erdőük, mind beirc az, az maor mind beirc ottan.
Miklósbérc - Kataszt.: Miklós bérc. Miklós. – Az itteniek így nem használják az elnevezést.
Miklósbérc alja - Kataszt.: Miklós bérc alja. L.: Miklósberk-alja.
Miklósoldal Miklousoudal, -ba, gy. – A Miklós személynevet csak ez a név őrzi eredeti formában. Ez gyümölsös volt, de kivágták az almafákat. Most lucernás: -A Miklousoudalba is van taon valami lucernaos, lehet. (V. ö.: Gyümölcsös.)
Nagy-Kalica Naty-Kalica, vö.: Kalica
Nagykő - Kataszt.: ua. A nevet adatközlőim nem ismerik.
Nagy-Tégla-hegy, h. – A térk. neve. Annyiban van a névnek itt hagyománya, hogy itt a Gedeon uraság téglát, cserepet égetett. A dombságot kisebb részekre bontva nevezik meg: Téglaszín, Kalica, Kőhányó, Szarvashegy, stb.
Oldalföld Oudalföüd, -be, szé. – Kataszt.: ua. – A Bükkoldal és a Kismál között van, egykor szőlő lehetett, ma szántó. Például: -Szaonton vout haot, Oudalszöülöü – Oudalföüd.
Oldalszőlő Oudalszölöü, -be, l. Oldalföld. Mióta nem szőlő van itt, talán gyakrabban mondják Oldalföldnek. Persze így is jól ismerik: -Oudalszölöü am meg a Temetöünek a túlső veige.
Ördöggát Ördöggaot, h. – Kataszt.: Ördög gát. – Az egykori gátnak csak a névben maradt nyoma. A Perjóc mögött egy nagyobb területnek a neve, a Szendrei határ mellett. A Telekes patak völgye itt vadregényes, kietlen, köves. Legendák keltek szárnyra az itten tanyázó betyárokról, rablókról.
Ördöggát-barlang Ördöggaot ballang, ly. – Jelenleg még feltáratlan, bejárata szabályos tojásalakú, de el van torlaszolva. A völgyet még titokzatosabbá tette az, hogy ily búvóhelyet rejtenek a sziklái.
Ördöggát-völgy v. – Telekes patak völgyének egy szakasza, az Ördöggát környéke: -Az Ördöggaot vőlgy a Szendrejivel hataoros.
Palonta Palonta, -n, k., gy. – De inkább hasznavehetetlen terület. Kis szilvás, kis kaszáló, vagy ötven négyszögöl szőlő van benne. A Kápolnai út déli oldalán van: -Meg a Bőlgye (!) a Borhaosztetöü, az a Bérc… Tornakaopolna felé menödik ki ott a dombon, a Palonta. A név talán a „palánta” szó (palaonta palanta) szó elferdülése.
Patak Patak, p. Perkupa fel folyik, más nevet visel.
Perestető - Kataszt.: ua. – Csak itt találkoztam a névvel, a Veresfűz-tető közelében. Valószínű, a térképész félreérthette adatközlőjét, vagy esetleg – a név halt ki azóta.
Perjóc Perjóc, e. – PESTY: Perióc. – A Nagytelekes (P) folytatása Alsótelekes határa felé. Ritka, vegyes erdőség, nagyrészt csemetés, új telepítés. -Al lent van a Perjóc a Szendreji fele.
Perjóc-oldal Perjoucoudal, e. – V. ö.: Perjóc.
Perjóc-tető Perjouc-tetöü, e. Itt inkább csemetések vannak.
Petőfi Sándor utca Petöüfi ucca, u. – Zegzugos, kanyargós utcácska.
Pocsór Pocsour, -ba, r. – Kataszt.: Potsort. – A kataszt. megkülönböztet Elsőt, Középsőt és Hátsót, az itteniek ezt nem tartották fontosnak: -A Pocsour az reit. Töp Pocsourt nem ismerek, csak eszt az eggyet.
Rakottya Rakottya Rakottyaos, -on, e. Kataszt.: Rakottya, Rakottyás. – A perkupai Oláhszállással határos erdőség. A rakottya (rekettye) – fűzfajtáról kapta a nevet (Ért. sz.). Ma bükkös és tölgyes. -Rakottya az erdöü, ez vout uradalmi, haot ez most…
Református templom Reformaotus templom, é. – Az iskola mellett van.
Sajtó - Kataszt.: ua. Ez csak Borházként ismeretes.
Sárkánykút Saorkaonykút, f. –Az Úttörőtábor mellett van.
Szalai föld Szalaji főld, sz. – Egykori tulajdonosának a nevét viseli: -Szalaji főld – megint szaontófőld.
Szarvashegy Szarvashegy, sz. – Kataszt.: Szarvas hegy, Szarvas hegyi. – Magas fekvésű szántó, a Rakottyástól délre. -Szarvashegy ez igen, ez szaontoufőld vót, maon ez a Laosziba van.
Szatmárlápa Szatmaorlaopa, sz. – A völgy északi részén van. -Szatmaorlaopa ebbe a ragaoji félébe van… A Völgy oldalának egyik hajlata, lápája.
Szeles Szeles, -be, sz. – Ez is a Völgy oldalában van. Csak ritkán művelték: -Vót ott ojjan pallakforma Szeles, mikor vót ez a nehéz napjaink, napraforgót vettem bele… szaontottam az ökreimmel. Kevesen ismerhetik a nevet.
Szénvölgy v. – A Bokány aljában van, itt faszenet égettek huzamosabb ideig.
Szögrét Szögreit, -be, r. – Kataszt.: ua. Helye: -A Szögreit is a Laosziba van. Ma is rét.
Szőlőtető Szöülöütetöü, sz. – Kataszt.: Szőllő tető. – A Kismáltól keletre van, magas fekvésű szőlőterület volt, most takarmányt terem.
Szövetény Szöveteiny, r. – Kataszt.: Szövetény rét. – A Hársas erdőség északnyugati szögletében van, mindössze két holdnyi rét. Az uraságtól 1910-ben vette meg Varbóc község. A rövidebb név járja: -A Szövetény ugyan Szinpetrivel (határos).
Szövetény-rét L. előbb.
Táncsics Mihály utca Taoncsics ucca, u. – Ez is, mint Varbóc más utcája, elágazik, visszatér önmagába, megkerülve a dombokat – mint kis szigeteket – amely tövébe házak épültek.
Tanítók földje Tanítouk föüggye, - A Zálogföld egyik darabját a pedagógusok használják.
Téglaszín Teiglaszín, r. A terület az egykori építményről lett elnevezve: -Haot valamikor teiglaot eigettek itten a Gedeon. (V. ö. Nagy-Tégla-hegy.)
Telek Telek, -be, k. – A téglaszíntől délre van: -A kaszaolou Telek.
Telekes patak Telekesi patak, p. – Követi Varbóc déli határvonalát.
Telek-lap - Kataszt. : ua. Ez a név nem ismerős itt.
Telekoldal Telekoudal, -ba, sz. – Jelenleg lucernás, mert: -A kaszaolou telek, a Telekoudal pedig szaontoufőld.
Temető Temetöü, t. A faluhoz közel van.
Templom Templom, é-. – Ki milyen vallású, azt érti alatta.
Télalmas Tilalmas, -ba, e. – Az úrbéri mellett van. -Van az úrbéri, tilalmas, ezt a Patak hasijja ott odale.
Tulsó pocsór, r. – V. ö.: Pocsór. – A Kataszt. Hátulsó Potsort-t említ, de úgy nem mondják itt. Így is nagyon ritkán: … van a Tulsou Pocsór, meg van az Innensöü.
Úrbéri Urbeiri, -n, e. – Elhelyezkedése: Van az Urbeiri, tilalmas, ez megint Kaopolnaoval határos.
Vadalmás Vadalmaos, -ba, sz. – Kataszt.: ua. – A mostaniak már nem emlékeznek vadalmáira, de PESTY szerint sok volt errefelé. A téjeszé az is, a téjeszé minden! -Vadalmaos az szaontoufőld vót.
Vadas - Kataszt.: ua. L. a következőt.
Vadas kert Vadaskert, sz., k. – Egykor urasági terület volt. A tsz még nem tud vele gazdálkodni. Ezt fájlalja az adatközlő: -A Vadaskert vout ez, szouval uty hittuk, de most semmise.
Válósút Vaolousut, u. – A perkupai út másik neve. Itt van a Csorgó, alatt „váló” van. -Vaolousút ahol teccet feljönni Perkupaoroul a vaoloutul.
Varbóc Varbouc, hn. – A névre vonatkozóan nem tudok bizonyító adatot szolgáltatni. PESTY említi ugyan, hogy a régebbi időben Egerszög (Égerszög?) volt a falu neve, de hogy meddig, és azt milyen forrás alapján állítja – nem tudjuk. A hangzásáról ítélhetem csak meg a nevet: valószínű szláv eredetű. Ha elfogadjuk az Égerszögöt falunévként, akkor a Varbóc nem lehet régi név, nem származhat eredeti szláv közszóból. Valószínű, hogy a határ tulajdonosáról kapta a nevét, aki a helybeliek tudomása szerint Verbec? vagy Verbőc? lehetett. Úgy látszik, ennek ellentmond CSIKVÁRI, ahol is Varbócti családot említ, mint a község egyik tulajdonosát, 1487-ből. (V. ö.: Bevezetés.)
Vegyesbolt Vegyesbólt, é. – V. ö.: Kastély.
Veresfűz Veresfűz, -be, d., sz. – Legelő, szántóföld és rét van rajta. Helye: -Teiglaszin alat van a Veresfűz. Inkább az itt lévő szántóföldet értették alatta. Veres fűz alja Veresfűz ajja, sz. A Veresfűzrét végében lévő szántó.
Veresfűz-oldal Veresfűz-oudal, l.: Veresfűz
Veresfűz-rét Veresfűz-reit, -en, sz., l. – Kataszt.: ua. Egykor rét volt, ma szántó nagyobb részben. -Haot maor a téjesz hasznaojja a Veresfűz reitet azei maon mind. Nevét az itt honos veresfűzről kapta.
Veresfűz-tető Veresfűz tetöü, -n, l. A Veresfűz oldala és teteje. Régebben ez is szántó volt, ma: - Haot maor legelöü a Veresfüsz tetöü.
Virhó Virhou, -, ho. – Kérdéses, hogy elfogadhatjuk-e tulajdonnévnek, mert itt több „virhó” is van. Általában a veresfűz tetőt értik alatta: -Haot az a Veresoldal az a Virhou… A másik kérdés, hogy a „virhó” (szl. verho magas, -an) mikor került az itteniek nyelvébe.
Völgy Vőlgy, -be, v. – A falutól északra kezdődő és nagy ívben dél felé forduló völgy neve. Kaszálók, legelők, erdők vannak itt.
Völgyoldal Vőlgyoudal, -ba, on, e., l. – Kataszt.: Völgy oldal. -A Vőlgyoudal erdöüs legelöü.
Völgyi rét Völgyi reit, r. – Kataszt.: ua. – Az itteniek nem nagyon dicsekednek a nagy völgy szénatermésével. -A Vőlgyi reit csaoteis, hasznavehetetlen jobbadaon.
Zálogöföld Zaolokföüd, -ön, k. – A név a föld birtoklásával kapcsolatos, de pontosan nem tudja senki. Pedagógus-föld, Tanító földjének is mondták. Mostani állapotáról: -A Zaolokföüd ez kaszaolou. Mos maor legelöü, kaszaolou a tanítóknak a Tetöü alatt, a Borhaoz alatt. Lehet, hogy a név a CSIKVÁRI által is említett zálogba-adással van összefüggésben. 1487-ben a Forgách és Varbóczi-családok itteni részüket zálogba adták a Derecsényieknek (v. ö.: Bevezetés).
Zálogföldi forrás Zaolokföüdi forraos, f. – Más néven Aranykút (v. ö.: ua.). |
<<< Előző cikkhez | Következő cikkhez >>> |
Eddigi hozzászólások: |
Tovább a cikkek kigyüjtött hozzászólásainak oldalára => |
Keresés honlapon
|
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.