EDDIG ISMERETLEN ŐSMAGYAR NYELVI DOKUMENTUMOK ÁTTEKINTÉSE
MUNKÁM: KÖSZÖNET VAHAN ANHAGHTH ASTVATZATURIAN ÖRMÉNY SZERZETES-PROFESSZORNAK, AZ ÓKORI MEDITERRÁN NYELVEK KIEMELKEDŐ KUTATÓJÁNAK, VALAMINT DETRE CSABÁNAK, AKI AZ ALÁBBIAKBAN BEMUTATOTT ASKATA NYELVI EMLÉKEKET TANULMÁNYOZÁSI CÉLBÓL RENDELKEZÉSEMRE BOCSÁJTOTTA.
Talán a hun nyelv feldolgozásában felmutatott szorgoskodásomnak köszönhetően abban a megtiszteltetésben részesültem, hogy „valahol otthagyott" szkíta dokumentumok másolatához jutottam („Askatan lezukuna 1-4), majd egyenesen Detre Csabától érkezett meg az örömteljes villámlevél az askata nyelvi anyag további fejezeteivel, a Dlimild Asar-részletekkel, és a Darrhajavaus- (Dareiosz) kudarcról tudósító történelmi szövegtöredékkel. Egyesítve és egy adott ismeretterjesztő szinten feldolgozva került fel a világhálóra http://szkitanyelv.uw.hu -címen. A folytonosan bővülő munka legteljesebb változata e könyv fejezetét alkotja, de a munkával nem lehet leállni, mert az askata szócikkek idegennyelvi párhuzamai és a magyar nyelvi megfelelések hiányosak, folytonos pótlásra szorulnak, és átgondolandó szerkesztésük is. Mint az egész szerkezet és műfaj is, de ez már egy új könyv feladata lesz
A kezemhez került askata („szkíta") nyelvi anyag eredetileg tehát három leckét tartalmazott, külön-külön szószedettel. Akkor egyebet még nem tudtunk róla, amikor a világhálóra föltettem a http://hunnyelv.uw.hu címen, ennek elágazásaként. Azóta kiderült, az anyag forrása más, mint a chun nyelvi anyagé, de megegyeznek abban, hogy ez is az örmény tudósoknak köszönhető. Dr. Detre Csaba rendelkezésemre bocsájtott még egy „leckét", amelyet feltételesen sorolt be az ASKATAN LEZUKUNA leckéi közé. A primér anyaghoz fűzött saját megjegyzések a gondolkodók, tűnődők élményeit közvetítik, és értelmezik a szövegeket. Nem végzik el a nyelvtudósok munkáját, mely - a hiteles másolatok birtokában - rájuk marad. E munka szerzője meggyőződött arról, hogy a szkíta nyelvi anyagnak, mint a hunnak is, van hiteles forrása, azaz maga az anyag-hiteles. A feldolgozása ezen a szinten is szükséges, mert hiányt pótol, és eloszlat néhány ködös gondolatot.
Jelképi értékű, hogy a tartalomban jelzett szövegekek közlését a nyelvleckék vezetik be: kapunk néhány nyelvi órát az irodalmi és történelmi „szövegtanulmányok" előtt. Eljátszható nyelvi órák az ókorból! Jöjjön, Kedves Olvasó, hospitálni! Igazi meglepetés átélni az eddig soha fel nem mutatott ókori nyelvi órák tanári kérdéseit, és a tanulók válaszait: életükről!
//Sokszor hallottam már, hogy minden fel van találva, a nyelvtörténetet megírták, a modern nyelvtudomány eredményeihez nem férhet semmi kétség. Ezt a „megnyugtató igazságot" sokan magukénak is vallják. Addig van nekik igazuk, amíg ki nem derülnek a rejtegetett, valódi igazságok. Ekkor sokak számára eljön az önvizsgálat és átértékelés ideje. A tudományos igazságok előbb-utóbb kiderülnek, és a szégyen azoké, akik mindent megtesznek, hogy megakadályozzák a napfényre jutásukat.
Egyes tudósok tudnak a hun és a szkíta nyelvi anyagokról, és hallgatnak, sőt rendre-utasítanak a tárgyban minden szelíd jóakaratot, segítőkész szorgalmat. „A szakirodalom ismeretének teljes hiányát" vetik a szemére annak a jóhiszemű érdeklődőnek, aki már mást is tud, mint amit leírtak a „szakirodalomban." A „szkíta" és a hun nyelvet nem lehet elhallgatni, kirekeszteni, szidalmazni, mert utódja és örököse, egyenesági leszármazottja a magyar nyelv.
Mint a Hun nyelvi tanulmányok, ez a feldolgozás sem mond sok újat az eredeti közléshez képest, csak egy kicsit körüljárja a nyelvi jelenségeket. Az öröm és hiány íratta meg velem. A csodát látni és átélni kell, nem magyarázni -a költő szerint. Mégis, meg kell osztani a látás örömét másokkal is. Örömöm, hiányérzetem sok emberével találkozott, és meglepett munkám olvasottsági, látogatottsági szintje. Köszönöm, KEDVES OLVASÓ.
Fájdalmas felismerés, hogy nyelvtudományi intézményeink vezetése politikai és hatalmi érdekek kiszolgálója. A Habsburg-idők szellemét idéző vezetői magatartás halott dogmák szolgai követésére kárhoztatja a hatáskörükbe tartozó intézményeket, tudósokat és tanítványokat, pedig ennek az egész nemzet látja kárát. A hun és szkíta nyelv - magyar örökség. Arra jogosít és kötelez mindenkit, hogy vállalja büszkén magyarságát, ősi nyelvét, kulturális értékeit, és védje meg a nemes hagyatékot. És soha ne feledkezzünk meg az ÖRMÉNYEKRŐL! TESTVÉREINK ŐK, EGY A SORSUNK IS AZ ÖVÉKKEL. Lássuk hát közös csodáinkat! |
