ASKATAN LEZUKUNA. ASKATA NYELVKÖNYV

---

1. Elenisi tuedum. Első lecke v. Elenisi tuedatum. Első tanítás

A. Minkh askatan önta vojgimunkh (enkh).

B. Mibinkh öntaphe(i) Kümenlu, ojkhi rüte chun.

C. Nükin idzsi meme aj jeti volgumild (öntumild).

D. Nidzsi vi aj chormu ani.

E. Mibinkh önta idzsi ojsz nidzsi jüncsöntajic, nejikh wourdikh rüte öntad.

F. Mibinkh öntatha (öntaphei) Tenilu, dijevisi gerü chun.

G. Khani volgumild mibinkh önta(j)ben?

H. Mibinkh önta(j)ben jeti volgumild.

I. Mibinkh önta madü khalu ben elvi.

J. Chunkh mibinkh khalut pegüverikh whet wendikh.

K. Mibinkh khalu madü thal ben hwouziL

L. Thalnekh batum hen baste ad mail volgjagh hombürü.

A szöveg értelmezése

A. Mi szkíta család vagyunk.

B. (A mi-) Nemzetségfőnk Keményló, aki szívós harcos.

C. (Neki) Egy felesége és hét utódja van.

D. Négy fiú és három lány.

 E. (A mi családunk a nemzetséget alkotó négy család egyike, amelyek kitartó nemzetséget

alkotnak. ~) Családunk a nemzetség négy családjának egyike, kitartó nemzetség vagyunk.

F. A (mi) nemzetségfőnk (~nemzetség-atyánk) Tenilu, a dicső (~diadalmas) öreg harcos.

G. Hány utód van a (mi) családunkban?

H. A (mi) családunkban hét utód van.

I. (A mi-) Családunk (egy) nagyvárosban él.

J. A harcosok (a mi) településünket fegyverekkel védik.

K. A (mi) településünk (egy) nagy völgyben húzódik.

 L. A völgy alján nagy és mély folyó hömpölyög.

Megjegyzés: Egyszerű és élet közeli mondatokban tükröződik az askata világ. Alkalmas a nyelvtanulásra, a nyelvi alapok megismerésére. Egyszerű de szemléletes közelképet is kapun egyúttal az askata világ mindennapjairól, az élet társadalmi hátteréről és minőségeiről. Egyszerűségében is teljes kép a kisebb és nagyobb közösségekről: család, nemzetség, hadsereg viszonyáról, összefüggéseiről.

---

 

2. Keltüdisi tuedum ~ keltüdisi tuedatum. Második lecke ~ második tanítás

A. Nü hworugat hojszt?  - Hojsztegh singa hworugat.

B. Nü lemlat hot? –Hot kimla lemlat.

C. Nü figgat hijszt?  – Hijsztegh beka figgat.

D. Nü vüt hijthe?  – Kutha vüt hijthe (vagy) Hijthe kutha vüt.

E. Nükh hodikh vojthe?  - Vojthe hovekh hodikh.

F. Nükh vukh anojsz tavild ben?  – Anojsztegh hot tavild ben luvekh vukh.

G. Nükh illanikh anojsz heghild ben?  – Anojsztegh heghild ben martikh illanikh.

H. Khi menit ojszt?  - Ojszt atha menit.  –

I. Khikh menikh anojszt?  – Anojsztegh chunk menikh.

J. Khi mibinkh öntatha?  – Mibinkh öntatha Tenilu.

K. Khi mibinkh öntamaia?  – Mibinkh öntamaia Tapio(j).

L. Kikh vükh hijthe?  – Hijthe atha aj maia vükh.

M. Khikh tenmardekh? –Tenmardekh jalatiantani mardekh. 

N. Khikh mardekh? –Mardekh jalainta tenmardekh.

O. Chunkh khikh jalakh sadawhet jalatiantani hideokh. Ejszin jala hideosi jala. //

Magyar olvasat

A. Mi ordít ott?  – Ott (egy) oroszlán ordít.

B. Mi mászik ott?  – Ott (egy) kígyó mászik.

C. Mi ugrál itt?  – Itt (egy) béka ugrál.

D. Mi jön ide (felé)?  – (Egy) kutya jön ide.

E. Mik mennek ott? (Ott) juhok mennek.

F. Mi (-k) jön (nek) amott a távolban?  – Amott a távolban lovak jönnek.

G. Mi (-k) száll (nak) amott a magasban?  – Amott a magasban madarak szállnak.

H. Ki megy ott?  – Apa megy ott.  –

I. Kik mennek amott?  – Amott harcosok mennek.

J. Ki a (mi) nemzetség-atyánk?  – A (mi) nemzetség-atyánk Tenilu.

K. Ki a (mi) nemzetség-anyánk?  – A (mi) nemzetség-anyánk Tapio.

L. Kik jönnek ide?  – (Ide) apa és anya jönnek.

M. Kik az istenek?  – Az istenek a halhatatlan emberek. 

N. Kik az emberek?  – Az emberek a halandó istenek.

O. A harcosok, akik a csatában halnak meg, halhatatlan hősök. Az ilyen halál hősi halál.//

---

 

3. Khormusi (khormudisi) tuedum, ~ tuedatum.

Harmadik lecke,  ~ tanítás

A. Mibinkh khalu volgum het.

B. Vojthegi volgum suchü.

C. Ariat feld hen aisi edit napi bej (beh).

D. Vojthegi volgum napinekh veri volgum.

E. Volgumnekh ouvara idzsiwra sovrun wizgalb ad wizgalb.

F. Idiam szuvrild sovrun zubi-zubilb (zubilb ad zubilb).

G. Szuvrild sibidia sovrun madüvinta.

H. Madwild gatekh nejle klüntün vünerild.

I. Napi nejle sibid keriantani.

J. Klünje napi volgum het tenchunkh.

K. Klünje tenchunkh jalath madükh.

L. Klünje jalath madükh elvigh madükh.

M. Klünje elvigh madükh jalath chunkh.

N. Klünje jalath chunkh elvigh chunkh.

O. Klünje elvigh chunkh jalath mardekh.

P. Klünje jalath mardekh elvigh mardekh.

R. Tenchunkh lakje ballakhalu.

S. Jalath chunkhnekh lakje hideovara.

T. Napi volgumje ejszün asarnekh volgum.

U. Asar hidü napi wra ai napi ekszerünte asaret.

V. Napiji vü amenü asarekh ad amenü barekumekh ad amenü juevekh.

Z. Asar hutuje hutu napi istum. //

A szöveg értelmezése

A. A (mi) településünk a folyónál van.

B. Az a folyam szent.

C. A földön ered és a napba megy.

D. Az a folyó a nap vérfolyama.

E. A folyó partja előre lefelé egyre szűkebb.

F. Ezért a sodor lefelé egyre gyorsabb.

G. A sodor sebessége előrefelé növekvő.

H. A gátaknál különösen szembetűnő a növekedés.

I. A napnál a sebesség (már) határtalan.

J. A nap előtt a folyónál (vannak) az égi harcosok.

K. Az égi harcosok előtt a halott nagyságok.

L.  A halott nagyságok előtt az élő nagyságok.

M. Az élő nagyságok előtt a halott harcosok.

N. A halott harcosok előtt az élő harcosok.

O. Az élő harcosok előtt a halott emberek.

P. A halott emberek előtt az élő emberek.

R. Az égi harcosok lakhelye a Ballakhalu.

S. A halott harcosok lakhelye a hősvár.

T. A nap folyama így a világ folyama.

U. A világ a napba tart (’napra halad’), a nap meg kibocsátja a világot.

V. Az egész világ a napból ered, és minden jótétemény, (és) miden javak.

Z. A világ útja a nap leszármazási útja.

Megjegyzés: Tömör világképet hallunk-olvasunk. A kozmikum működéséről, és benne az emberi lét helyéről. Ebben a létben és ennek megszűntében az erkölcsi rend a harcosok dicsőségét tekinti elsőrangúnak. Megragadó a nap-kánon örök igazsága!

---

4. Nidzsi (di) -si tuedum – tuedatum. Negyedik lecke, ~ tanítás)+

 

Dr. Detre Csaba megjegyzése: „+ Ezt a fejezetet önkényesen sorolom a „Lezukuna” gyüjteménybe. Nem lehetetlen, hogy egy önálló nagyobb mű egy kis töredéke, vagy netán a „Dlimild Asarhoz” tartozik.” 

A. Phekté szá (-h) amenasar oszti napiji klünte.

B. Phekté szá (-h) tum napiji volgum terekitüntane.

C. Phekté szá (-h) napijic vüne.

D. Phekté szá (-h) tum amena iniesztünta.

E. Phekté szá (-h) mogün hoszt hüvszasar tum amenü ogünhot.

F. Tum ne letünda istum (,) ne letünda veni aisün ne letünda akhtum.

A szöveg (mondatok) értelmezése

F. A fekete száj a világ ott a napon kívül.

B. A fekete szájra a nap folyama nem terjed ki.

C. A fekete száj nem is a napból származik.

D. A fekete szájban minden elenyészik.

E. A fekete száj ott maga az ellenvilág, benne minden egyforma.

F. Ott nem létezik eredet, nem létező a fény, és nem létezik  okság.

Megjegyzés: A szószedetben a fordító, Detre Csaba rámutatott a „fekete száj” és a mai csillagászati „fekete lyuk” hasonlatosságára. Borzongató modernség! Az élet diadala a NAP világa, ennek viszont borzaszt élet nélkülisége. Itt nincs mitológia, mint a görögöknél.

---

Záró megjegyzések a négy „szkíta lecke” után

 

Csak remélni tudjuk, hogy a dr. Detre Csaba nevével jelzett Hun szavak, szövegek c. dokumentum, és eme újabb - az /Askatan lezukuna/ - hamarosan elfoglalhatja méltó helyét a magyar nemzet szellemi életében. Akik megízlelték a hun és szkíta nyelv különös zamatát, nem folyamodnak a nyelvtudósokhoz, nem várnak rájuk, hanem fogyasztják saját ízlésük szerint. Elsődlegesen a magyar ember örömével vesszük szellemi birtokunkba a nyelvi emlékeket, hiszen az ősmagyar korból eleddig csak ’szórványaink’ voltak. Ha a dokumentumok ’hunnak’ vagy ’szkítának’ vallott nyelvi leletei megjelennek majd (mert meg fognak jelenni!), és kiállják a tudományos vizsgálatok próbáit (ki fogják állni!), ez a magyar nemzet őstörténetének sok kérdését eldönti, igazságot és utólagos elégtételt szolgáltatván mindazoknak, akik mindig kiálltak a szkíta – hun - magyar nemzeti azonosság mellett, az ezzel járó kockázatokat is vállalva. Szomorú állapotok: a magyar nyelvtudomány őrei ma az ősmagyar nyelvtől és a tudománytól védik állásaikat, amikor kijelentik, hogy „a magyar nyelvtörténetnek nincs tudomása hun szavak létezéséről”.

A szkíta nyelvleckék közlője, forrása kezdetben ismeretlen volt számomra. Többszörös közvetítés révén bukkantam rá az anyagra. Mivel utalás történik benne Kirkukra, úgy véltem, Irakból származik, és forrása ugyanaz, mint a hun nyelvé, de erre semmiféle bizonyító támpontom nem volt. Ezt pusztán a nyelvi elemek hun (és ősmagyar) jellege valószínűsítette. Csak kezdett derengeni valami jéghegy-féle, amikor Detre Csaba közölte velem, hogy a hun nyelv „csak a jéghegy csúcsa”.  Folytathattam a szkíta-oldalak bővítését…

 A hun és ősmagyar nyelvi párhuzamok feltüntetése korántsem jelenti azt, hogy az összehasonlító nyelvészet módszereivel hiánytalanul feltárom a nyelvészeti lehetőségeket, csupán kimondom a közszemmel is látható igazság egy részét. Megerősítem ezzel a magyar közvélekedésből ismert fő tételt: a magyaroknak közük van a hunokhoz, és a szkítákhoz is. A bizonyítékok elégségesek annak kimondásához is, hogy - a hun nyelvhez hasonlóan - a szkíta nyelv is a magyar nyelv ősének tekinthető. Egyszerűbben mondva: a szkíta, a hun és magyar nyelv azonos, csak az idő és a társadalmi különbségek választják el egymástól használóit. Különösen röstellni kell, hogy a történelmi testvér-nép, az örménység nyelvére nem terjed ki az írás. Azt azért gyorsan leírom: közel ezer szavunk és sok nyelvtani elem közös a két nyelvben. Hamarosan frissítésre szorul a munkám: az örmény nyelvi párhuzamok pótlásával elkezdem az adósság legalább részbeni törlesztését.

Az áttekintett szövegeket értelmezéssel, a szavakat megjegyzésekkel láttam el, ezzel azonban nem akarom azt a látszatot kelteni, mintha munkám megfelelne bármely szintű nyelvészi igénynek, amely egy nyelvtudományi munkával szemben támasztható. Szeretném ezzel a beismeréssel megelőzni azt a durva, elutasító támadást, amely bizonyos akadémista nyelvészektől érhet – amint arra már a hun nyelv kapcsán példát is szolgáltattak. Megjegyzéseim impulzusok, melyek vitára vagy kiegészítésre biztatnak. Kérem az olvasó, érdeklődő Barátot, fűzzön megjegyzéseket az eredeti anyaghoz vagy az eddigi megjegyzésekhez, és a kiegészített változatból küldjön számomra is, és tovább – másoknak is. Az eredeti anyagközlés jelen „feldolgozását” egy csoportmunka nyitányának tekintem, amellyel megkezdjük ősmagyar nyelvünk visszafogadását és megismerését. Ezennel felhívom a magyar nyelv szerelmeseit e különös élményekkel biztató találkozásra. Eddig „csak” ízelítő volt, de a nem messzi távolban fölsejlik egy igazi csodás randevú! De meg tudunk-e majd szólalni?

Mert a szkíta és hun nyelvi kincseknek lehet mondanivalójuk még az összehasonlító nyelvtörténeti feltárás, a születési körülmények, a szóba jöhető idegen- és rokonnyelvi hatások számbavétele előtt, szóval a tudományos feldolgozást megelőzően is. Anyanyelvünk szerelmesei, érdeklődő nyelvbúvárok fürkészhetik a titkokat, ízlelgethetik zamatát. Mert a magyar-ős nyelvek sok töprengő gyönyörködéshez adnak lehetőséget, a csalogató élményeket kínálgatva. Az emberi tudás ősi réttegei tárulnak fel, tavaszillatot, erdőzúgást, „méneseknek nyargaló futását” hozza a szél a messzi időtávolból…

Ui. Megjegyzéseimet a // kettős ferde vonallal választom el az eredeti szóközléstől és fordításától, ez utóbbiak változatlan hagyásával. Kérem a „baráti közlés” címzettjét-vevőjét, bocsássa gondolatait a szkíta nyelv hömpölygésébe, hogy majd végleges medret vájjon folyama nemzetünk megújuló szellemi mezejében.

 

Szelek hava, 2007, néhány órával a Feltámadás ünnepe után.