Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
3632339
látogató!
Ma  1016,
ebben a hónapban
17363 látogató volt.
Jelenleg
1 regisztrált tag
és 19 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 
Új hozzászólás
Neved/nicked*: (Minden mezőt tölts ki, máskülönben a portál nem fogadja el a beírásodat.)
E-mail címed*: (Ezt pontosan írd be légy szíves, különben törlődik az üzenet.)
Válasz:a (43) számú beírásra
Üzeneted:*
Humán ellenőrző kód:
Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)


 
    

  
 
Japan Vendégként (43) számú hozzászólásának szövege:

Kedves Csaba,

Néhány gondolatot fűznék írásodhoz.

"Japán- Japán japánul Nippon, Nihon."
Ez így van, de a h hang a japánban új fejlemény, a Nihon szó kb a 17. századig Nifon-nak hangzott. Maga a Nihon-Nippon szó egyébként kínai eredetű elnevezés.

"Vö. japán icsi= 1 "
Az icsi szintén kínai szó, egy iet -re megy vissza. Mivel a japánban a csi szótag egy korábbi ti-re megy vissza, az icsi eredeti kiejtése iti volt.
Az 1 számnév eredeti japán nyelven hito (pito-fito-hito)

"chun: mongolul hun= ember"

Így van, de a mai mongol nyelvekben. Klasszikus mongolul kümün, és ha jól tudom, dörbeldzsines feliratokon gü'ün.
Természetesen a "hun"-nak való átbetűzése nem pontosan jelöli a kiejtést, a mongol nyelvkönyvem szerint hung-nak ejtik.

"egyiptomban a szfinx eredeti neve a hun (a szfinx görög elnevezés) "

A Szfinx arabul Abu-l-Hawl vagy Abu-l-huul, valószínűleg ezt olvasta ki valaki tévesen hun-nak
http://ar.wikipedia.org/wiki/%D8%A3%D8%A8%D9%88_%D8%A7%D9%84%D9%87%D9%88%D9%84

"hot= ott, hely: mongol Höhhot"

Halhául хот, klasszikus mongolul qota. Jdelentése város, falu, erődítmény, városfal,
Nyelvkönyvem szerint kiejtése xɔt.

"(mong. orta = szállás, tábor"

Halha орд, klasszikus mongol ordu. Jelentése palota, fejedelmi szállás,valamint rágcsáló odúja.

Irodalom:

Mongol-magyar kéziszótár
Lessing Mongolian-English Dictionary
MONUMENTS EN ECRITURE 'PHAGSPA
『モンゴル語基礎文法』 インターブックス
『日本 ;語要説』 ひつじ書房

 
    

 
Generálás ideje: 0.01 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
26 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 3632339 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:174
Látogatók összesen 1511 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
moroc
mocor
Judit1970
nemethlea
bezen