Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
3632296
látogató!
Ma  973,
ebben a hónapban
17320 látogató volt.
Jelenleg
1 regisztrált tag
és 16 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 
Új hozzászólás
Neved/nicked*: (Minden mezőt tölts ki, máskülönben a portál nem fogadja el a beírásodat.)
E-mail címed*: (Ezt pontosan írd be légy szíves, különben törlődik az üzenet.)
Válasz:a (331) számú beírásra
Üzeneted:*
Humán ellenőrző kód:
Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)


 
    

  
 
dengisz (331) számú hozzászólásának szövege:


A felsőszemerédi felirat

Közös munkára kérem az íráskutatóinkat!

Van egy olyan magyar vonatkozású feliratunk, amely a mai napig megfejtetlen, és a jeleit nem tudtuk besorolni egyetlen jelkészletbe sem. Eddig volt néhány bizonytalan próbálkozás, számokat véltek kiolvasni, ez alapján datálták 1482-re. Az a kérésem az íráskutatókhoz, hogy most az egyszer tegyék félre mindazt, amit eddig a tudomány dogmái kőbe véstek. Itt most egy egészen új dolog van születőben, amihez „szűz kézzel” szabad csak nyúlni. Ami most következik, azt úgy tudom, soha senki nem fogalmazta meg. A Kárpát medencében létezik még egy írásfajta, amelyet eddig nem tudtak azonosítani, mert ha azonosítani lehetett volna, akkor el is tudták volna olvasni, és az olvasat nyelvét értelmezni. A dolog csak a bizonytalan találgatások szintjéig jutott, amelyek tudományosan nem megalapozottak. Ez az írásfajta véleményem szerint az indiai írások körébe sorolható. Az igaz, hogy a mai napig sem sikerült az indiai írások közül egyértelműen besorolnom egyetlen csoportba sem, csupán annyi állapítható meg, hogy igen közeli rokonságban van a brámival. Az indiai írások csoportjába tartoznak a teljesség igénye nélkül: karoshti; brami; devanagari; gupta; uigur; tibet; java; batak; sinhala; tokhar; siddhamatrka; modi; maurya; bhatiprolu; sunga; kushana, kshatrapa. Ami minket valószínűleg ezek közül érdekelhet, az főleg a brámi, kusán, maurya abc. A brámit modellezték már az arámiból és a föníciaiból. Írásiránya jobbról-balra, és balról-jobbra is ismert volt. A brámi szótagos írás. Kr. e. V. századtól Kr. u. V. századig használták. Mivel a Kárpát-medence-i leletek közt jó néhány olyan felirat található, amely a brámi eredet felé mutat, meg kell vizsgálnunk ezt is. A kérdésben egyelőre csupán feltételezések merülhetnek fel mindaddig, amíg további kutatások ezeket meg nem erősítik, esetleg cáfolják. A brámi eredet felé mutató legmarkánsabb felirat a felsőszemerédi. Amit még egyértelműen brámi eredetűnek vélek, a nagyszentmiklósi kincs feliratai közül azok, amelyek nem görög feliratok, és egy kicsit hasonlítanak az ótörök, és székely jelekhez. A mai napig nem tudtuk azonosítani, hogy az milyen abc volt, mert olyan abc-ről nincs tudomásunk, amelyikben ezek összes jele szerepelne, viszont lennie kellett egy abc-nek, amely ezeket tartalmazta, és ennek a brámi adhatta az alapját. Ezzel írták a nagyszentmiklósi kincs feliratait, és esetleg a szarvasi tűtartót is. Brámi írásnak gondolom még a Holdvilág-árok kürtős barlangjában található jeleket. A kürtő alatti két jelből álló szó olvasata brámi szerint: SZA.DA. (A hun nyelvben a szaa~száj jelentésű. A „SZA.” Szótaghoz kapcsolódó „DA.” rag a száj szónak szájadék értemet ad.) Ha megnézzük, mit ír a Wikipédia Szada településről, megdöbbenünk:

A Szada név finnugor nyelvből származik és valaminek a száját, bejáratát jelenti. Gödöllő felől nézve a település pont egy völgy bejáratánál van.

Ez bizonyítja a felirat olvasatának helyességét, azzal a kis megjegyzéssel élve, hogy a Szada név NEM! a finnugor nyelvből származik, különben beleesünk abba a hibába, hogy a szekér húzza a lovat. Gondoljunk arra, kik is lehettek az avarok? Eddigi kutatásaim arra a felismerésre vezettek, hogy az avarok, egyik fő nemzetalkotó részünk, kusánok voltak. Mert hol is éltek a kusánok? Így már nem is olyan meredek azt állítani, hogy az avarok India felől jöttek. Kik hagyták hátra a nagyszentmiklósi kincset? Ha az ember a domborművek ábráit jobban megvizsgálja, és összeveti a kusánok leleteivel, arra a következtetésre jut, hogy a nagyszentmiklósi kincs kusán hagyaték, és azért van némelyiken görög felirat, mert vándorlásuk során ott éltek a görögök mellett egy ideig, velük kereskedtek, mielőtt bejöttek a Kárpát-medencébe. Lehetne itt sok dolgot felsorolni, többek között történetíróink fennmaradt történelmi témájú műveiben keresgélve, hogy kik is éltek ez idő tájt a görögök mellett. Még merészebbet gondolok, de ez ismételten további kutatás tárgya lehet, hogy a kusánokat (vagy az ászikat) nevezték királyi szkítáknak. Az avar sírok egyébként is gazdagabbak a hun síroknál. A várhun, uarchun szóban én az úrchun (chun~ember, harcos) kifejezést látom, amely megkülönböztette a többi hunoktól őket. Ahhoz már az én tudásom kevés, hogy felgöngyölítsem az ügyet, hiszen nem vagyok történész. Az avarok nyelve szkíta-hun volt, ezt források is említik. A kevés fordításból, amit a brámi szövegek alapján megjegyeznék, hogy ez a szótagokból álló szkíta-hun avar nyelv azért legjobban mégiscsak a sumérhoz hasonlít. Szerintem Mezopotámiából vándoroltak fel Afganisztán, Baktria, Észak-India felé. Onnan később egy részük elindult visszafelé, amelynek végcélja a Kárpát-medence volt, és hoztak magukkal egy indiai írásfajtát. Az látszik, hogy a felsőszemerédi felirat tipikus brámi, a nagyszentmiklósi feliratok írása már változáson ment keresztül az eredeti brámihoz képest. Úgy tudom, az avarok két hullámban érkeztek a Kárpát-medencébe, ez azt mutatja, hogy a felsőszemerédi felirat régebbi, mint a nagyszentmiklósi. A holdvilág-árok feliratai az első avar betelepülés idejéből származik, éppúgy, mint a felsőszemerédi. Az indiai Maurya-dinasztia királya volt Asoka, (Kr.e. 270 – Kr.e. 232) aki hátrahagyott egy brámi írású törvényoszlopot. Itt említeném meg azt, hogy az Erdélyben fennmaradt Babba-Mária kultusz a maurya-néphez köthető, Bha.bha. maurya, a maurya nép istenanyáját jelentette, és nem Jézus szülőanyját, Máriát. Később „összemosták” vele. Itt éltek az ászik is, akik lehet, hogy azonosak a mauryákkal, már csak az Asoka név miatt is úgy tűnik, továbbá az ászik lehettek a későbbi jászok ősei, és az is könnyen előfordulhat, hogy a nagyszentmiklósi kincs az ászikhoz köthető, ez megmagyarazná az erdélyi Babba-kultusztt, amennyiben az ászik azonosak a mauryákkal, és a későbbi jászokkal. Ez itt csak eszmefuttatás, további kutatást igényel. A felsőszemerédi felirat jeleinek azonosítása nem is olyan egyszerű dolog. Mivel eddig nem ismerték fel a brámi írást magyar leleteken, így a brámi irányába sem folytak kutatások, ez még viszonylag „szűz” terület. Jó-e, vagy sem, de én ott átom a felirat utolsó jeleiben a PA.TE.SZI. szót. Ha ez valóban jól lett azonosítva, akkor újabb kérdéseink lehetnek, vagy helyére kerülhet néhány eddig kérdéses momentum történelmünkben. Az a téves elképzelés, hogy a felsőszemerédi felirat pálos rovásírás, nem állja meg a helyét. A Pilisben is sok olyan feliratos kő van, amely brámi írású. A bráminak külön jelei vannak a számokra is, tehát, ha brámi szöveghez nyúlunk, ajánlatos a számok jeleit is figyelembe venni. Ezekről azt hinni, és terjeszteni, hogy pálos rovásírás, egyszerűen botorság. Azt kérném az íráskutatóinktól, hogy ne támadják egyből, hanem vizsgálják meg, és olvassuk el közösen. Kérem azt is, hogy ez ügyben kutassunk tovább úgy, hogy a dogmákat ne vegyük figyelembe, mivel az írásról eddig kialakult elképzeléseinkben ez az írásfajta eddig nem kapott semmilyen szerepet.


 
    

 
Generálás ideje: 0.01 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
26 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 3632296 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:174
Látogatók összesen 1511 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
moroc
mocor
Judit1970
nemethlea
bezen