Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
3415449
látogató!
Ma  337,
ebben a hónapban
9150 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 3 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 
Új hozzászólás
Neved/nicked*: (Minden mezőt tölts ki, máskülönben a portál nem fogadja el a beírásodat.)
E-mail címed*: (Ezt pontosan írd be légy szíves, különben törlődik az üzenet.)
Válasz:a (40) számú beírásra
Üzeneted:*
Humán ellenőrző kód:
Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)


 
    

  
 
hun bod (40) számú hozzászólásának szövege:

Attilát arra az elhatározásra, hogy 451-ben megtámadja a Birodalmat. Ezek a következők voltak:

- a frankok közötti trónutódlási vetélkedésben Attila és Aetius különböző trónkövetelőket támogatott, és ezen vesztek össze először.
- Vita támadt a nyugatrómai császár, III. Valentinianus lánya, Honoria kapcsán is, aki kényszerházasságot kötött egy idős római szenátorral, de gyűrűt küldött és házassági ígéretet tett Attilának is, aki ezt szívesen fogadta és hozományként a Nyugatrómai Birodalom felét követelte.
- 450-ben a Keletrómai Birodalom trónjára új császár ült. Marcianus trónra lépését követően azonnal felmondta az Attilával kötött megalázó szerződést és beszüntette az adófizetést a hunoknak. Azonkívül Ravennában hasonló lépésre vette rá III. Valentinianust is. Így nemcsak a Honoriáról szóló tárgyalások szakadtak meg, hanem a Nyugatrómai Birodalom is leállította az évi adó megfizetését Attilának.
- A vandálok királya, Geiserich csatlakozott Attilához.

451 tavaszán indult meg és átkelt a Rajnán. Az alemannok ellenálltak, a Rajna jobb partján élő frankok ellenben azonnal behódoltak. A balparti, ripuári frankok ezzel szemben Aetiushoz álltak, aki éppen Itáliából Galliába tartott, s minden rendelkezésre álló római katonai egységet és ugyanígy a szövetséges csapatokat is magához rendelte. Hozzá csatlakoztak a burgundok, az Orléans környéki alánok és a vizigótok, akik az utolsók voltak, de Aetius számára különös jelentőséggel bírtak seregének erősítésében. Elsősorban a vizigótok királya, I. Theuderich akarta a hunokat saját országában, Aquitaniában várni, talán azért is, mert néhány évvel korábban közte és Aetius között harcok voltak


Attila seregének a fele állt hunokból, másik felét a vazallusok alkották. Ezek nagyság szerinti sorrendben: az osztrogótok Valamir vezetésével, a gepidák Ardarich vezetésével, a Rajna jobb partján élő frankok és a Majna melletti burgundok voltak




Theoderik egy gerelytől megsebesülve (amelyet állítólag az amál nemzetségbeli Andages nevű osztrogót hajított el) lebukott a lováról, és a lovak halálra taposták. De éppen ez az esemény sarkallta a vizigótokat elkeseredett ellenállásra. Számukra már nem a csatáról volt szó, hanem a bosszúról királyuk haláláért. Az osztrogótok támadó ereje lanyhulni kezdett, és a másik oldalon Thorismund, apjának halálhírére, a dombról újabb bátor támadást vezetett. A zavaros utóvédharcokban Thorismund majdnem a gepidák kezébe került. Ebben a harcban megbosszulták magukat azok a súlyos veszteségek, amiket a gepidák az éjszakai csatározásban elszenvedtek. Végül az egész jobbszárny elesett, és Ardarich fáradozásai ellenére menekülni kezdett. Attila ekkor követte el második taktikai hibáját. Ahelyett, hogy a rómaiak elleni támadást leállította volna és megerősítette volna a jobb szárnyat Thorismund ellen, tovább támadott, állítólag annak reményében, hogy Aetiust megöli. Az Aetius elleni frontális támadás sikertelenül folytatódott nagy veszteségekkel. A hun csatarend másik végén az osztrogótok egyre szorongatottabb helyzetbe kerültek, mígnem menekülni kezdtek. Ezzel a helyzet alapvetően megváltozott. Már alkonyodott, amikor Aetius a centrumban előrenyomult. A kimerült hunok, akiket mindkét szárnyon támadtak, s most már a centrumban is védekezésre kényszerültek, nem tudtak sikeresen ellenállni. Attila még idejében, seregének végleges szétzilálása előtt visszavonulást rendelt el a szekérvárba. Aetius és Thorismund még az éjszaka körülzárta Attila seregét a táborukban.


Reggel Attila látta, hogy körbe van zárva, és teljesen elveszettnek hitte a helyzetét. A fából készült lónyergekből máglyát építtetett, amit a rómaiak első támadásánál akart meggyújtani. Erre azonban nem került sor. Attila több napig először csapdára gondolt, mígnem a felderítői felfedezték, hogy nincs ellenséges hadsereg már a környéken. Erre ő is visszavonult, átkelve a Rajnán.




Ugyanis Attila barátjának, a római csapatok vezérének - akivel együtt tanultak Aquileiában és Rómában - azt mondta, „te is vesztenél 12 000 embert, én is, ne ütközzünk meg.” (valszeg tuman-t v tyumen-t mondott, tehát 20ezer embert) - Így a csata elmaradt. hartine.
Catalaunumnál a csata nem volt egyértelműen döntetlen, mert nem Attila vonult el másnapra, hanem a rómaiak vonultak vissza, a halottaikat is hátrahagyva.
Atilla a csata hevében is kereste régi ismerősét, Eciust. Két év múlva megint fájlalta, hogy római hadjárata idején is megfutamodott előle.



A chalcedoni zsinat jegyzőkönyvei valami fényt vetnek a hunok balkáni betörésére a 451. évben. Marcianus kelet-római császár zsinatot hívott össze Niceában, 451. szeptember elsejére. Minden reménye megvolt, hogy erre az időre ott legyen, hacsak valami sürgős államügy nem tartja vissza a csatatéren. Hamarosan szembe találta magát a dunai határon lévő zavarral.(ez a zavar a hun hadsereg volt. A szerkesztő) Ez éppen a nyár folyamán történt. Augusztusban kéri a Niceában összegyűlő püspököket, hogy imádkozzanak az ellenségen való győzelemért. Ő Trákiában volt, de csata dúlt egész Illyricumban. Mivel sem a moesiai, sem a Daciai ripensisi püspök nem vett részt a zsinaton, mely végül is Chaldeconban ült össze, mert a hunok özönlötték el a két szerencsétlen provinciát.”

452-ben Attila megszállta Itáliát, és csak a pápa közbenjárására vonult el Róma városa alól.


Temetése után az Öregek tanácsa Buda fiát, Aladárt jelölte a Birodalmi fővezéri székbe. Ezt Atilla fiai kifogásolták. Ebből olyan összecsapás keletkezett, hogy a hun törzsek majdnem kiirtották egymást. Végül Deédes Aranyasszony teremtett rendet. Ő felerészt ordoszi aranyával és az úzokkal itt maradt az új hazában. Aladár hűséges kazahunjaival visszament az Etilen túli területre. De az avarok megelőzték, és a Turgai kapunál útját állták. Nem engedték be őket az Altájba.

455-ben a vandálok kifosztják Rómát
(Módosította hun bod 2013.07.01. 22:44-kor)
(Módosította hun bod 2013.07.01. 22:58-kor)
 
    

 
Generálás ideje: 0.06 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
25 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 3415449 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:172
Látogatók összesen 1509 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
Ursulan
suhavulta
moroc
mocor
Judit1970