Ősmagyar nyelvek

Új hozzászólás

Neved/nicked*:

(Minden mezőt tölts ki, máskülönben a portál nem fogadja el a beírásodat.)

E-mail címed*:

(Ezt pontosan írd be légy szíves, különben törlődik az üzenet.)

Válasz:

a (24) számú beírásra

Üzeneted:*

Humán ellenőrző kód:

Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)


	hun bod (24) számú hozzászólásának szövege: A germánok magukkal hozták nyugatra az arianizmus-problémát, ami a római-barbár elkülönülés egyik szimbólumává vált. A vizigótokon és az osztrogótokon kívül a burgundok, a vandálok, a langobardok és a szvévek is az arianizmust vallották magukénak. Hosszan kitartottak hitük mellett, legutoljára a langobardok tértek meg (csak 671-ben tudták teljesen megtörni őket), és ezzel bevégeztetett az arianizmus és a barbár regnumok története is. Szókratesz szerint a vizigótok akkor lettek keresztények, amikor a belviszályok következtében két részre szakadtak, egy részük Fritigern, másik részük Athanarik vezetése alá tartozott. Fritigern Valens császár támogatását élvezte ellenfelével szemben és hálája jeléül csatlakozott a császár vallásához, az arianizmushoz.[3] Az bizonyos, hogy Valens érdekében állt a kereszténység és Ulfilas támogatása, hiszen ezáltal politikai ellentétek is szíthatók voltak a gótok között. Ulfilas követőit 347-348-ban az első keresztényüldözés alkalmával űzték ki Gothiából, akik ezután Moesiában, Nicopolis környékén telepedtek le. Jordanes gothi minores néven említi őket, és azt állítja, hogy a VI. században még mindig ezen a területen éltek.[4] (Módosította hun bod 2014.02.02. 19:29-kor)

Generálás ideje: 0.04 mp

hun bod (24) számú hozzászólásának szövege: