Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
3422338
látogató!
Ma  638,
ebben a hónapban
16039 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 3 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 
Új hozzászólás
Neved/nicked*: (Minden mezőt tölts ki, máskülönben a portál nem fogadja el a beírásodat.)
E-mail címed*: (Ezt pontosan írd be légy szíves, különben törlődik az üzenet.)
Válasz:a (100) számú beírásra
Üzeneted:*
Humán ellenőrző kód:
Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)


 
    

  
 
hun bod (100) számú hozzászólásának szövege:

Gordasz és Maugerisz
Dentümogeria (a fekete Tenger partján)


A 4–5. sz. fordulóján élt egyházatya, Szent Jeromos pl. egy le-
velében a Kaukázus-vidéki népek között folyó térítõ munkáról írván megemlíti, hogy
„a hunok tanulják a zsoltárokat”.3
Mintegy másfél száz évvel késõbb a 6. századi Jóannész Malalasz történetíró krónikájában4
már arról számol be, hogy a krími Bosz-
porosz város közelében tanyázó hunok királya, Gordasz Konstantinápolyba érkezvén
megkeresztelkedett, s maga Jusztinianosz császár lett a keresztapja, aki sok ajándékkal
ellátva visszaküldte õt hazájába a bizánci érdekek védelme céljából. Mikor azonban
Gordasz hazatért, és megpróbálta népét erõszakkal kereszténnyé tenni, a hunok papjai
legyilkolták õt, majd testvérét, Muageris-t tették meg királynak. Nikéforosz pátriárka
(†829) Breviáriumában azt is leírja, hogy mintegy száz évvel Gordasz története után,
619 körül a bolgárok fejedelme is fölvette a kereszténységet Hérakleiosz császár kezé-
bõl, népe elõkelõivel együtt.

Két korabeli bizánci krónika, Theophanesz és Malalasz feljegyzett egy fontos történelmi eseményt Kercs városában, nevezetesen azt, hogyan űzték el onnan a hívek a boszporuszi hun királyt. A történet szerint Kercsben élt egy testvérpár, Gordasz és Muagerisz.
Gordasz volt a hunok törvényesen megválasztott királya. Ő egyszer elutazott Bizáncba és felvette a kereszténységet. Hazatérve erőszakosan államvallássá akarta tenni az új tant. Második lépésként beolvasztotta a hunok aranyból és ezüstből készített bálványait. Alattvalói nagyon felháborodtak cselekedetein, ezért megölték őt és testvérét, Muageriszt választották meg a hunok királyává.

Uralma nem tartott sokáig, mert Gordaszért bosszút kiállítottak a bizánciak és egy hatalmas hajóhaddal megjelentek Kercs előtt, a Meotisz-tó és a Fekete-tenger találkozásánál. Muagerisz valószínűleg nem érezte elég erősnek magát, hogy megütközzön velük, ezért a Tamany-szoroson át a meotiszi ingoványok közé, hun rokonaihoz menekült.

a bizánci Prokopiusz, aki úgy tudta, hogy a Krím-félszigetet, Kerszontól Kimmer Boszporuszig (ma: Kercs) húzódó sávot még az 530-as bizánci megszállás után is ezek a hun népek népesítették be. Ugyanő említ egy történetet egy Kimmer nevű hunról, akinek fiait Utigurnak és Kutigurnak neveztek.

Bizánc és a magyarság (Bp. 1950.): a hunok fejedelme, Gordasz, Jusztiniánusz császár idején 527-28-ban Bizáncban áttért a keresztény hitre, majd hazatérése után, erőszakos módon igyekezett a népet megtéríteni. Amikor a nemes fémből készült kis bálványokat is összeszedette, beolvaszttatta, majd bizánci pénzt veretett belőle, a nép fellázadt és eltávolította Gordászt a fejedelmi székből, és helyébe Mogeriszt, a lázadás vezérét választotta fejedelmévé.

Ettől kezdve Moger-Megyer a vezér törzsünk neve, s amikor - Anonymus fejegyzése szerint - a 9. század végén megalakul a „Hetumoger” – „Hétmagyar”, a hét törzsből álló szövetség, vezető szerepe folytán a nevét átadta az egész nemzetnek.

...................................

Procopius: "Beyond the Sagins dwell many Hunnish tribes. The land is called Evlisia and barbarians populate the sea-coast and the inland up to the so called lake of Meotida and the river Tanais (Don). The people living there were called Cimmerians, and now they are called Utigurs. North of them are the populous tribes of the Antes." [21]

Utigurs have occupied the lowlands of the river Kuban. Probably it is their lord (prince) who is mentioned in the story narrated by Ioanis Malalae, Theophanes and John of Ephesus. In 528 AD (534 according to John of Ephesus) this lord, called Gord (Grod), with a large suite arrived in Constantinople. In the Byzantine capital he was baptised by emperor Justinian himself, who endowed Gord with rich presents and sent him back home with the task to protect the city of Bosporus from the neighbouring barbarians. After his return Gord, as a zealous Christian, ordered the venerated by his people golden and silver idols to be melted down. Outraged by this action, the priests together with his brother and the army revolted and killed him [22].

In 551 Justinian turned the Utigurs against their relatives the Kutrigurs, whose army of 12,000 in that moment devastated the Balkan provinces of the empire. Using the absence of the main enemy's forces, the Utigur khan Sandilkh crossed the river Don and invaded the lands of the Kutrigurs, who were badly defeated and many of their women and children - enslaved. In this war thousands of captured by the Kutrigurs Byzantines were able to return to their homes. In 558-559 again the Utigurs and Kutrigurs were at war. As a result the two tribes were weakened so much that they lost even their tribal names, according to Agathius. Still, the Utigurs continued to play some role. For example, their army, subjected to the Turcuts, took part in the taking of the Byzantine city of Bosporus.

Utigur khan Sandilh [23] when he was asked by Justinian to attack the Kutrigurs: "It is neither fair nor decent to exterminate our tribesmen (the Kutrigurs), who not only speak a language, identical to ours, who are our neighbours and have the same dressing and manners of life, but who are also our relatives, even though subjected to other lords."

The bloody internecine war between the Utigurs and Kutrigurs during the whole fifth decade of the 6-th century sapped their strength. They were relatively easy subjugated by the Avars who crossed Volga in 558. After a short stay in the East-European steppes the Avars, carrying away with them a considerable number of Kutrigurs, were forced by the Turcuts (tu-cu) to leave for Central Europe and to settle in Pannonia. An evidence for the Kutrigur's presence in Central Europe is the information of Menander that in 568 a 10,000 strong army of Kutrigurs, following orders of the Avar khan Bajan, attacked and sacked Dalmatia.

Fredegarius [25] who narrates about the contest for power over the Avar khaganate, kindled between the candidates of the Avars and the Proto-Bulgarians in 631-632. The victory of the Avar pretender forced 9,000 Proto-Bulgarians to leave Pannonia and to find refuge in Bavaria of king Dagobert.

[21] Procopii Caesariensis. Libri de bellis VIII. - Opera omnia. Ed. J. Haury, I-III, Lispiae, 1905-1913, p.501-502
[22] Ioannis Malalae Chronographia. - Rec. L. Dindorf. Bonnae, 1831, p. 431; Theophanes. Op. cit., p. 176
[23] Menandri Fragmenta. Excerpta de legationibus. - Ed. C. de Boor. Berolini, 1903, p. 170
[25] Fredegarius Scholasticus, Chronica. Ed. B. Krusch, Hannoverae, 1886, p.157
http://groznijat.tripod.com/p_bulgar/p_bulg1a.htm
(Módosította hun bod 2014.07.12. 14:21-kor)
 
    

 
Generálás ideje: 0.04 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
25 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 3422338 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:172
Látogatók összesen 1509 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
Ursulan
suhavulta
moroc
mocor
Judit1970