Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
3422416
látogató!
Ma  716,
ebben a hónapban
16117 látogató volt.
Jelenleg
0 regisztrált tag
és 9 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 
Új hozzászólás
Neved/nicked*: (Minden mezőt tölts ki, máskülönben a portál nem fogadja el a beírásodat.)
E-mail címed*: (Ezt pontosan írd be légy szíves, különben törlődik az üzenet.)
Válasz:a (101) számú beírásra
Üzeneted:*
Humán ellenőrző kód:
Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)


 
    

  
 
hun bod (101) számú hozzászólásának szövege:

Vaskapu (Temir qapïγ, Dömörkapu)119

A 8. század első évtizedeire datálható türk rovásírásos emlékek
sűrűn emlegetik a Temir kapïγ (‘Vaskapu’) helynevet.120 Tonjukuk feliratából
(725/726) tudjuk, hogy a türkök a Gyöngyfolyón121 átkelve ellenségeiket
a Vaskapun túlra kergették, s ezzel a Türk Birodalom nyugati
határát kiterjesztették egészen a Vaskapu-szorosig, amely a türk feliratokban
rendre a birodalom nyugati határaként szerepel.122

119 Demirkapılar
120 Orhon Yazıtları Araştırmaları., Eski Türk Yazıtları.

Derbent
124 Transoxania, arab nevén Mā warā’ al-Nahr, az Amu-darja és Szír-darja közötti terület, magyarul Folyóköz.

A középkori arab és perzsa
írók e területet sokszor Dār-ī āhanīnként, azaz Vaskapuként, vagy pedig
Kolugaként130 emlegették.
A Bāburnāméban a szoros a mongol
qa’alγa (arab transzliterációja: kahalghah) ‘kapu’ néven szerepel.
A török jelenléttől Al-Bāb, azaz Derbent, és
környéke ténylegesen a 11. században került török uralom alá, amikor
a Szeldzsuk Birodalom része lett.142

Procopius, provide graphic descriptions of the wars Persia fought in the 5th and 6th century against its northern opponents. We know that the Persian king Peroz (AD 459-484), when campaigning against the White Huns, spent time repeatedly at ancient Gorgan (next to modern Gonbad-e Kavus). Eventually he had to pay with his life for venturing into the lands of the White Huns. It would have made perfect sense for Peroz, or perhaps another Persian king shortly before or after, to protect the fertile and rich Gorgan Plain through a defensive barrier.

‘Red Snake’ is by far the longest and most elaborate Persian defensive wall, but it has several smaller counterparts. The land corridor between the Caucasus Mountains and the west coast of the Caspian Sea is closed off by a series of walls. The most famous is the Wall of Derbent in modern Dagestan (Russia). Then, much closer to the ‘Red Snake’ is the contemporary Wall of Tammishe, which runs from the south-east corner of the Caspian Sea into the Elburz Mountains.

submerged under the waters of the rising Caspian Sea in the 14th or 15th century.



Régi szokás szerint az ordosziak a kies Ózdon, a derbentiek az Öthegyen verses énekléssel mondták el Kusán gyászénekét, az északi maramiak azonban prózában, 24 napig az “Uralbérc Örege” tetején.


MADA MÉDIA
Az ókori források beszámolnak arról, hogy a szkíták Bartatua vezetésével áttörtek a derbenti szoroson, más néven a Vaskapun és a Kr e 7 században elözönlötték Mezopotámia nagy részét, lerohanták Médiát és az ott élt népeket hosszú éveken át fennhatóságuk alatt tartották. A félelmetes lovas népet szaka néven emlegetik a korabeli feljegyzések, akik különleges viseletükről, egyedi művészetükről illetve sapkájukról váltak ismertté.

during Median state, that is in 70-ies of VII century BC Isquz (Scythian) Kingdom was existed. Medians won the war with Assyrians (end of VII century BC), and gained a great power. They could seize the lands of Urartu and Scythian kingdoms at the first years of the VII century BC.
Medians had attacked city of Assyria in 614 and destroyed it and concluded an alliance with Babylon. In 612 they destroyed the capital of Assyria – Nineva and killed all population. In 605 BC Assyria finished its existence and its lands were divided between Media and Babylon.
The capital city was Ekbatana
approx 728 - 675 BC Deyok
approx 675 - 653 BC Fraorta
approx 653 - 625 BC Madiy
approx 625 - 585 BC Kiaksar
approx 585 - 550 BC Astiaq


TERTIA Regia erat ECBATANA, quae ab Arphaxad Medorum Rege est aedificata. Iudith. 1. Quidam eum Phraortem VII. Regem Medorum fuisse tradunt, qui anno 10 Regni Nabuchdonosoris I. vixit, et 22 annis regnavit, ab eoque devictus est, sicut Iudith. 1. describitur. Distabat Ierosolymis 284 milliaribus. Herodotus lib. 1. putat a Deioce Ecbatanam aedificatam esse moenibus amplis simul et validissimis. Murus septies cir cumactus arcem cinxit, in qua thesauri regii erant; ita tamen, ut circuitus unus altero esset gradatim sublimior, et pari quidem murorum in se altitudine, loci tamen beneficio, qui instar collis paulatim sese erigebat, solis pinnis promineret: Hae sui distinctae coloribus iucundissimam aspicientibus praebuêre speciem. Nam primi ambitûs pinnae colore erant albicante, secundi nigro, tertii purpureo, quarti caesio, quinti sandarachino, sexti argenteo, septimi pinnae auro fulgebant. In hac urbe Reges Persarum aestate habitabant. Quoniam civitas in regione opaca et montosa, et adversus calores aestivos commoda erat. In hieme autem in urbe Susan et Babylone habitabant, ubi temperies aeris calidiorerat.
 
    

 
Generálás ideje: 0.73 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
25 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 3422416 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:172
Látogatók összesen 1509 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
Ursulan
suhavulta
moroc
mocor
Judit1970