Ősmagyar nyelvek

Új hozzászólás

Neved/nicked*:

(Minden mezőt tölts ki, máskülönben a portál nem fogadja el a beírásodat.)

E-mail címed*:

(Ezt pontosan írd be légy szíves, különben törlődik az üzenet.)

Válasz:

a (107) számú beírásra

Üzeneted:*

Humán ellenőrző kód:

Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)


	hun bod (107) számú hozzászólásának szövege: Batbaján (meghalt 690-ben) (mBaján, Boján, Bezmer, Bezmesz, Bazmej + an) Kuvrat kán legidősebb fia 668-ban Batbaján háborúba keveredett rokonával, Cozriggal, s ideiglenesen el is vitték a Krímre. Cozrig kazárjai megtámadták, s végül a 668-ban a kazár Kabán kagánnal kötött megállapodás alapjána Don és az Urál közötti területeket el is foglalták. A szerződés értelmében fogságba került Batbaján, s húga, Huba. A nyugat-bolgár katonák elkezdtek a csatákban martenicát hordani, hogy ezzel emlékezzenek a megboldogult elődeikre Batbajánra és Hubára. https://hu.wikipedia.org/wiki/Martenica ... az onogur-bolgár nép egy része Kürt fia, Bat-Baján uralma alatt visszamaradt a Don-vidéki hazában. Bolgárok azonban 680 után nem szerepelnek többé a Pontus vidékén. Nyilvánvaló tehát, hogy ezek az Onogur-bolgár Birodalom népéből visszamaradt onogurok csak a magyarok immár bolgár elemekkel vegyült ősei lehettek. Az „onogur” név éppúgy, mint a nép egyéni „magyar” neve másfél századra eltűnt a kazár nép „türk” neve alatt, hogy a magyarság független életének kezdetén újra előbukkanjanak a rendszerint „türk” néven emlegetett magyarok megjelölésére. A 6. század közepén a szavir hatalom elbukott, s a szavir nép is eltűnt a káspi–pontusi síkság népei közül. Úgy látszik, ugyanebben az időben bomlott fel végleg a Hun-bolgár Birodalom: a Dnyeper-Don közén a kuturgurok, a Donon túl az uturgurok – törökösen „utrigurok” és „kutrigurok” – 547 és 558 közt egymással harcban álló népe tűnik fel. Küzdelmeiknek a Kaszpi-tenger vidékére érkező avarok támadása vetette végét. Az avarok visszavonultak Bugátba, ott viszont a hun törzsekkel konfliktusba kerültek. A kinajok nyomására mind a keleti, mind a nyugati avarok elmozdultak törzshelyeikről, elhagyták a Hangun folyó és Ordosz vidékét. A Bugát és Káspivár birodalma között letelepedett avarokra pedig az altáji törökök támadtak rá, így innen a kazárok birodalmába menekültek. 550 körül azonban innen is tovább vonultak nyugat felé. 562-63-ban megtámadták a frankokat. Baján fővezér a szövetséges perzsák biztatására 567-582 között bevonult a Jász-síkságra és teljesen magához ragadta a hatalmat Atilla volt birodalmában, elfoglalták egész Pannonföldet, az Encs vidékéig. Birodalmát dél felé terjesztette, s hamarosan a görögökkel lett közös a határuk. Az ott élő népek mind elismerték az avar fennhatóságot, mivel Bajánék – bár az avarok Égi eredetű egyisten hívők voltak – nem szóltak bele más törzsek hitéletébe. Tanulva Atilláék hibájából az avar vezetők sohasem találkoztak idegenekkel, megelőzve ezzel az esetleges vezérgyilkosságokat. ... A görög-perzsa háborúkat Bizánc csak úgy tudta kivédeni, ha az avaroknak magas adót fizetett. Ettől a császárság elbizonytalanodott. A római pápaság viszont úgy döntött, hogy a szláv népeket megtéríti és az avarok ellen fordítja. A hittérítés eredménye pedig az lett, hogy a déli bolgárok teljesen elszlávosodtak, a karatán besenyő törzs a kisebbségi szlovén nyelvet vette fel, Verőce törzsének egyes részei pedig horvátokká váltak. Kuvrát bolgár fejedelem 635-ben fellázadt az avarok ellen, felvette a bizánci hitet és önálló államot alapított. 670 táján a magyarkai uruki-mani hívők is elhagyták a ogur-bolgár államszövetséget és a keleti avarok birodalmában is többségbe kerültek. A bakátból elmenekült Béla törzs vezetésével a nyugati avar birodalom segítségére siettek. Ezzel a magyarkai bevonulással némileg enyhült a római és bizánci térítések okozta veszteség. ... 630-ban még Dalmáciát is megszállták. Ekkor azonban megkezdődött a hanyatlás. Több leigázott nép fölszabadítá magát; így pl. az északnyugati szlávok egy része, kik Samo frank származása vezérük alatt (627--662) az avar igát lerázták. A Karintiában és Krajnában lakó vendek hasonlóan felszabadultak. Héraklios császár felszólítására (vagy anélkül) horvátok és szerbek költöztek be mai hazájukba és Dalmáciába. 631.-ben Kuvrat, a Don-melléki bolgárok khagánja is felszabadítja népét a szolgaság alól és Hérakliossal köt szövetséget az avarok ellen. Kevesebb szerencse kisérte a Pannoniában lakó bolgárok törekvéseit: ezeket az avarok ujabban legyőzték és Pannoniából elűzték. A földönfutó bolgárok erre Dagobert frank király oltalma alá menekültek, ki azonban valamennyit egyazon éjszakán álnokul megölette. ... Isztriát 776-ban elfoglalták a frankok, mint közös avar-longobárd birtokot. Ezen terület meghódításának ellenében a frankok elismerték az Encs folyó egykori határvonalát. E szerződés értelmében 8 évig nem is volt határkérdés az avarok és frankok között. A pápaság azonban titokban azzal bízta meg Károlyt, hogy az uruki keresztény vallású avar birodalmat tegye a hűbéresévé és a pápai tized fizetőjévé. Károly ekkor az összes uralma alatt lévő keresztény uralkodók segítségét igénybe véve készült újabb hódítására. Az avarok azonban Pannonhalma, Győr, Veszprém és Kanizsa vonalában minden terményt felperzseltek, így Károly csúfos vereséggel fordult vissza. Megtámadta az avarok Encs-őrségét, de Oposur fia, Jenő hadvezér megsemmisítette Károly hadseregét az Encs és Ibos folyó között, a legyőzött frank sereg maradványa pedig megfutamodott. Az avarok hiába fordultak mind Isztambulhoz, mind Rómához Károly folyamatos szerződésszegése miatt, hiszen mindkét vallási vezető Bős tudun megöletését szorgalmazta, hogy végre adófizetőjükké váljanak az avarok. 791-ben Károly fia támadta meg az isztriai őrséget, s mindegyikőjüket felkoncoltatta, mivel valamennyien uruki-keresztény hívők voltak. (Módosította hun bod 2014.07.27. 01:26-kor)

Generálás ideje: 0.06 mp

hun bod (107) számú hozzászólásának szövege: