Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
3630794
látogató!
Ma  400,
ebben a hónapban
15818 látogató volt.
Jelenleg
1 regisztrált tag
és 14 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 
Új hozzászólás
Neved/nicked*: (Minden mezőt tölts ki, máskülönben a portál nem fogadja el a beírásodat.)
E-mail címed*: (Ezt pontosan írd be légy szíves, különben törlődik az üzenet.)
Válasz:a (60) számú beírásra
Üzeneted:*
Humán ellenőrző kód:
Másik_kód_kérése
Kedves Hozzászóló!
Írd be ide a fenti képen látható kódot.
Ez a programok által bevitt veszélyes tartalmak beírásának megelőzésére szolgál.
(ha bizonytalan vagy a kód olvasásában, a kis nyilakra kattintva kérhetsz egy másikat)


 
    

  
 
hun bod (60) számú hozzászólásának szövege:

1. A magyarság, mint már említettük, Géza országlását (972-997) megelőzően Európa
vezető katonai nagyhatalma volt. Országunk az Inn folyótól, amely Passaut
Innsbruck-kal köti össze (Török 1973, 19.), a Szármata-pusztákig, a Fekete- és
Adriai-tengerig, az Al-Dunáig terjedt, és minden ellenséges haderő számára biztos
vereséget jelentett határaink megsértése.
2. Géza uralkodásától a Szent István megkoronázását követő első évtizedekig Ma -
gyarország nem állt háborúban egyetlen európai hatalommal sem, még csak
kisebb jelentőségű összecsapások sem történtek.
3. A megközelíthetetlen Magyarország Géza trónra lépését követően - minden
háború nélkül - mégis a nyugati hadak átjáró házává vált, s egyben ellenséges
nyugati katonai egységek szálláshelyévé, annyira, hogy - miként erről hiteles kútforrások
is beszámolnak - Magyarországon, magyar felségterületen „teutonok és
hungarusok”, azaz germánok és magyarok háborúja folyt. Köztudott, hogy Koppány
vezér magyar seregét magyar földön a még gyermek Szent Istvánt is magával
hurcoló germán hadak verték le.*

12.) ORSZÁGALAPÍTÓ VOLT-E SZENT ISTVÁN KIRÁLY?
Aki valamit is hallott harangozni államiságról, állami szervezetről és tudja, hogy azt
se nem eszik, se nem isszák, az fejcsóválva elmondhatja: hát ez csakugyan a világ
csodája. Az államnélküli ország kegyes feltalálói, jobb pillanataikban alighanem maguk
is sejteni kezdték, hogy túlzásba estek, mert sanda kiigazításként rebesgetni kezdték
Istvánról - új, kéretlen címmel ruházva fel a szent királyt -, hogy országalapító.



...tizedik századi királyainkra, Zsoltra (Zulta), Taksonyra és Gézára...
A „vezér” megjelölés hibás voltát még közülük is érezték némelyek, így hát rájuk a
változatosság kedvéért a „fejedelem” fogalmát is alkalmazták. Ennél feljebb már nem
engedték őket. A fejedelem ugyan már uralkodót jelent, de nem koronás királyt. (Máig
is hivatalosainkba rögzött felfogás szerint ugyanis koronánkat kívülről kaptuk, Szilveszter
pápa kegye tüntette ki vele Szent Istvánt, mivel szerintük „primitív lovas-nomád”
népként nem volt koronánk és nem ismertük a koronát - amelynek valójában még a fogalma
is a magyaroktól ered.)

Közismert, hogy a hunoknak királyaik voltak. A hun főkirályok címe „tan-hu” (Szász
1994, 26.). Jordanes Atillát a „királyok királya”-ként említi (Jordanes i.sz. 550/1904,
97.). Árpád üzenetében Atilla király utódjának vallja magát: „Az én ősapámé, a nagy
hatalmú Attila királyé volt a Duna-Tisza közén elterülő föld egészen a bolgárok határáig
(…)” (Anonymus 1200 k./1975, 92.).

Cirill püspök bátyja, Metód, Konstantinápolyba utazott. Útközben esett meg vele ez a találkozás.
„Midőn pedig a magyar (ugor) király a dunai részekre érkezett, látni akarta
(őt: Metódot).
Már láttuk, hogy Álmos fejedelemsége legkésőbb 860 körül már létezhetett, sőt,
trónörökös fia, Árpád is, 862-ben már túl volt a harmincadik életévén, semmi feltűnőt
nem látunk abban, hogy a magyaroknak 882-ben lehetett királya. Hiszen ez még az
arab megfigyelők lehető legkésőbbi, 870 körülre datált észrevételeivel is egyezik. De
abban sem találunk különösebben feltűnőt, hogy - akár a „szent fejedelem”:
Álmos, vagy
fia, Árpád volt ez a királynak nevezett magyar főember - a keresztény püspöknek nem
esett bántódása”... (Metod-legenda, XVI. 1-4, Király Péter fordítása. Ld. Dümmerth
Dezső: Az Árpádok nyomában. 1977, 113-114.).

*
Koppány és Vecelin csatája /Veszprém, Farkashegy/ 998.
Koppány vezér bő vére, indulata nem enged, nem enged a többi, vele tartó, vele érző
surányi-káli lovasság sem. István, az új fejedelem Vecelinék seregét küldi Koppány,
Árpád nembéli rokona, apja, Gelyza fejedelem unokatestvére ellen.

1031 István király és Boldog Gizella királyné fia, Szent Imre halála
...a hahóti kódex és a Pray-kódex a nevet Henricus alakban...
...magyaros Emrih, majd Imre...
"Institutio morum ad Emericum ducem - Erkölcsi intelmek Imre herceghez"

A korabeli hagyomány három uralkodóházat említ, ahonnan a felesége
származhatott volna: a lengyel, horvát és görög uralkodóházat, írásos emlék erről nem maradt fenn.
1030
 II. Konrád hadjáratot indított Magyarország ellen, 1030-ban. A győri csatában
győztes magyar sereget valószínűleg Imre vezette. Bár a magyarok előtt megnyílt
a lehetőség Bajorország felé terjeszkedni, István nem folytatta a csatát, békét
ajánlott a császárnak, 1031-ben a császár fia (később III. Henrik néven lett császár) Esztergomban aláírta a

békeszerződést.

Bakay Kornél megtalálta a Chronica Hungarorum mixta Polonorum című
korabeli forrást, mely szerint Henrik (Imre) Szlavonia nemes hercege súlyos
betegségbe esve nyolc napi haldoklás után a kilencedik napon 9 órakor a
lelkét kilehelte. Ez a leírás mérgezésre utal. Sokan II. Konrád kíséretében
keresik az elkövetőt, a német béke delegáció ugyanis Imre halála idején
hazánkban tárgyalt a béke feltételeiről.

Beintette magához bizalmas hívét, az áruló szakállas Budát. Megeskette őt a titoktartásra
és megparancsolta, vágtasson a nyitrai várba, és királyi parancsára hozza elébe az ott
ártatlanul raboskodó Vazult, akit királyi felségjogával élve, királyi pecséttel ellátott rendeletével
ezennel utódjává és a magyarok királyává nyilvánít.

alattomban Kysla-Gizellához, a királynéhoz osont. Kysla
gyorsfutárt küldött a nyitrai börtönbe, s a láncravert Vazult a királyné parancsára megvakították.
A szándékosan későn érkező Buda csak ezek után jött meg a király rendeletével,
majd a vérző, borzalmasan megcsonkított Vazult a király elé vezette.

elküldte Sebus nevű követét, ennek
a Budának a fiát a börtönbe, amelyben Vazult őrizték. Sebus tehát megelőzte a király
követét, kiszúrta Vazul szemét, fülkagylóiba ólmot öntött - és Bohemiába menekült.
Ezután megérkezett a király követe, látta a megvakított Vazult, és így, sebesülten a ki -
rályhoz vezette.” (Képes Krónika 1360 k./1986, 92.).


 
    

 
Generálás ideje: 0.01 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
26 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 3630794 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:174
Látogatók összesen 1511 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
moroc
mocor
Judit1970
nemethlea
bezen