(Listázva: : 59-10 )
Fordított sorrendben | Következő 9 >> |
hun bod | 59. | 2013.08.28. 19:38 |
és ha úgy írom h magh-ar-ana | ||
soproni | 58. | 2013.08.28. 11:24 |
magarana? Annak semmi értelme sincs! Magor anyja, azt akarta írni. | ||
hun bod | 57. | 2013.07.10. 17:01 |
a szó amit keresel, az a magarana | ||
hun bod | 56. | 2013.07.10. 16:59 |
már semmire. teljesen mindegy. a túlvilágon Atillának megmagyarázza. nem rokon. | ||
soproni | 55. | 2011.03.08. 18:04 |
Mire gondoltál jani? | ||
➤ 55 hozzászólása |
soproni | 54. | 2011.03.08. 18:03 |
Mire gondoltál jani? | ||
➤ 54 hozzászólása |
soproni | 53. | 2011.03.08. 18:01 |
Mire gondoltál jani? | ||
➤ 53 hozzászólása |
jani Vendégként | 52. | 2010.11.16. 06:23 |
magorannya | ||
➤ 52 hozzászólása |
dengisz | 51. | 2009.10.23. 09:08 |
Úgy gondolom, ehhez a szöveghez azoknak lehet közük, akik ezt a térképet készítették: (ennyire régi lehet) http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=11650 | ||
➤ 51 hozzászólása |
dengisz | 50. | 2009.10.23. 08:59 |
Kedves Soma! Bár időm nincs levelezgetni, de van itt egy kis érdekesség, ha már a szkíta-hun nyelv érdekel. Ez a szöveg véleményem szerint eredetileg a szkíta-hun nyelv egyik változatán szólalt meg. Az első versszakot próbálom azonosítani, ha van kedved, segíthetnél. Meg kell találni a szavakban az eredeti szót, ugyanis eléggé elferdítették. Számomra döbbenetes volt a felismerés. Celanoi Tamás (1190-1250) himnusza – Sík Sándor fordítása Dies irae, dies illa (Ama végső harag napja) Solvet saeclum in favilla (A világot tűznek adja) Teste David cum Sybilla (Dávid így s Szibilla hagyja) Quantus tremor est futurus (Reszket akkor holt meg élő) Quando iudex est venturus (Ha megjön a nagy ítélő) Cuncta stricte discussurus (Mindeneket lattal mérő) Tuba mirum spargens sonum (Csodakürtök zengenek meg) Per sepulchra regionum (Sírok éjén átremegnek) Coget omnes ante thronum (Ítéletre, mindeneknek) Mors stupebit et natura (Csodájára a halálnak) Cum resurget creatura (Aki rég por, talpra támad) Judicanti responsura (Számot adni bírájának) Liber scriptus proferetur, (Kézzel írt könyv nyílik ottan) In quo totum continetur (Világ terhe, minden ott van) Unde mundus iudicetur (Ítéletre felrovottan) Iudex ergo cum sedebit (Bíró majd ha széket ül ott) Quidquid latet, apparebit (Minden rejtek felderül ott) Nil inultum remanebit (Zsoldot bűn el nem kerül ott) Quid sum miser tunc dicturus (Én szegény ott mit beszéljek) Quem patronus rogaturus (Pártfogómul kit reméljek) Cum vix iustus sit securus (Hol a szent is alig él meg?) Rex tremendae majestatis (Rettenetes Fejedelem) Qui salvandos salvas gratis (Kinél ingyen a kegyelem) Salva me, fons pietatis (Örök Jóság, légy jó velem!) Recordare, Jesu pie (Kegyes Jézus, kérlek téged) Quod sum causa tuae viae (Értem álltál emberséget) Ne me perdas illa die (Ne adj érnem gonosz véget) Quaerens me, sedisti lassus (Munkád, könnyed értem vesztek) Redemisti crusem passus (Ennyi kínod, szent kereszted) Tantus labor non sit cassus (Ne maradjon céljavesztett) Iuste iudex ultionis (Bírája a bosszulásnak) Donum fac remissionis (Add kegyelmét tisztulásnak) Ante diem rationis (Míg itt nincs a számadásnap) Ingemisco tamquam reus (Reszket szívem, sóhajtozván) Culpa rubet vultus meus (Vétkemtől vet lángot orcám) Supplicanti parce, Deus (Légy kegyelmes, Uram, hozzám) Qui Mariam absolvisti (Magdolnához lehajoltál) Et latronem exaudisti (a latorhoz kegyes voltál) Mihi quoque spem dedisti (Énbelém is reményt oltál) Preces meae non sunt dignae (Méltó imát nem tud ajkam) Sed tu bonus fac benigne (Te könyörülj, Jóság, rajtam) Ne perenni cremer igne (Ne veszíts el örök jajban) Inter oves locum praesta, (Báránykáid közé végy föl) Et ab hoedis me sequestra (Válassz el a gödölyéktől) Statuens in parte dextra. (Jobbra állass ama széktől) Confutatis maledictis (Ha a rosszak zavarodnak) Flammis acribus addictis, (Fojtó lángok kavarognak) Voca me cum benedictis (Akkor engem hívj áldottnak) Oro supplex et acclinis (Térden kérlek, ernyedetten) Cor contritum, quasi cinis (Sír a lelkem megtörötten) Gere curam mei finis (Ott, a végnél, állj mellettem!) Lacrimosa dies illa (Könnyel árad ama nagy nap) Qua resurget ex favilla (Hamvukból ha föltámadnak) Judicandus homo reus (A bűnösök s számot adnak.) Huic ergo parce Deus (Uram, nekik adj jó véget) Pie Jesu Domine (Kegyes Jézus, kérünk téged) Dona eis requiem (Add meg nekik békességed) Története [szerkesztés] Szerzője valószínűleg Celano városában (Abruzzok) született Tamás nevű ferences rendi szerzetes (Thomas Celanus, meghalt 1255 körül). Az egész költemény 19 háromsoros rímelő versből áll; az első 8 az utolsó ítéletet festi fenséges egyszerűséggel, megrázóan; a 8-17. vers a bűntudattal teli lélek visszhangja a megelőző hatásokra; a 18-19. vers az egésznek befejezője, de eredete kétes. A költeménynek egész irodalma van; lefordítását a legkülönbözőbb nyelvekre igen sokan megkisérelték, anélkül, hogy annak egyszerűségét, mélységét, kenetteljességét, erejét visszaadni bárkinek is sikerült volna. A misekönyvben, az ún. halottas misében mint sequentia már itt-ott a 14. században előfordul, 1570-ben pedig felvették annak hivatalos a kiadásába és ezáltal az egész katolikus egyházban általános lett. A költemény maga is zengzetes; annál megragadóbb az egyházi hivatalos korál-melódiája. Véleményem szerint ez a szöveg az egyik illír törzstől származik, valahol megtalálták, és később elolvasták, csak már nem értették, mit jelent. Így kissé átalakult. | ||
➤ 50 hozzászólása |
Soma Vendégként | 49. | 2009.10.11. 15:10 |
Üdvözletem mindenkinek! Nyár elején bukkantam a honlapra, de persze régebb óta foglalkozom ezzel a témával. Van egy kis hagyományőrző közösségem, és egyéb hagyományőrző programokat is szervezek/vezetek. Nyár kezdete óta, mióta megtaláltam a honlapot, szorgalmasan tanulom az ashkatan b nyelvet. Szerintem nagyon hasznos ezt ismernünk és szeretném beszédszinten elsajátítani. De a környezetemben nincsenek olyanok, akik bevállalták a nyelvtanulást velem. Ezért keresek most olyan embereket, akikkel levelezhetek szkíta nyelven, hogy mindkettőnknek könnyebb és aktívabb legyen a tanulási folyamat. Köszönöm! Áldás! Soma | ||
dengisz | 48. | 2009.09.23. 03:42 |
A Múlt-Kor cikkében a cserépdarabra írt nevek, és a tartesszoszi nyelv szavait vizsgálva szerintem ugyanarról a nyelvről, népről van szó. | ||
dengisz | 47. | 2009.09.23. 03:38 |
Ezt nézzétek, micsoda hasonlóság van a két nyelvben! A tartesszoszi vagy turdetán nyelv megfejtetlen ókori kihalt nyelv (vagy nyelvek), amelyet az Ibériai-félsziget legdélebbi részén beszéltek, és az ún. Tartesszoszi civilizációval hozzák összefüggésbe. Emlékét 70 kőbe vésett felirat őrzi főként Dél-Portugáliában, valamint elszórtan a spanyolországi Andalúzia és Extremadura területein. A feliratok keletkezésének ideje vitatott, valószínűleg a Kr. e. 7. század környékére tehetőek. Sztrabón, a görög földrajztudós szerint a „turdetánok” – a tartesszosziak feltételezett leszármazottjai, a rómaiak ugyanis a területet Turdetaniának nevezték; valószínű, hogy mindkét név ugyanabból a tőből származik – nyelve a félsziget összes többi népének nyelvétől különbözött, és „ők voltak az ibérek közül a legműveltebbek”. Ebből feltételezhető, hogy a nyelvük, bár eltérő volt az ibértől, talán vele állhatott rokonságban. A ránk maradt feliratok rendeltetése és a szövegek jelentése még ismeretlen. Az ibér írás egyik változatát használták, míg a másik kettőt az ibér, illetve a keltibér nyelvű feliratokon alkalmazták, amelyek a tartesszoszitól eltérő nyelvek voltak. A leghosszabb szöveg 74, a legrövidebb pedig 13 írásjelből áll (néhány példa: NARKENTI, UARBAN, BARE, OOROIR, SOLOIR, UURSAR, ARKUIOR, TIRTOS, AKOLIOS, ROKOLION stb.). Vannak bizonyos, hasonló szóalakok (pl. NARKENTI, NARKENII, NARKENAI, NARKEN), amelyben némely kutató indoeurópai nyelvű ragozott alakokat vélt felfedezni, azonban további – mondattani jellegű – bizonyítékok hiányában érdemi következtetések nem vonhatóak le. Az indoeurópai jellegű személynevek (pl. AKOLIOS, TIRTOS) kisebbségben vannak a teljesen más típusú személynévszerű alakokhoz képest; a nyelvterületre vonatkozó későbbi, latin forrásokból származó adatok pedig cselély számúak és ellentmondásosak. A hely- és személynevekben megkülönböztethető egy indoeurópai, valamint egy attól eltérő, ismeretlen réteg is. .......................................... www.mult-kor.hu/cikk.php?id=11650 | ||
dengisz | 46. | 2009.07.23. 06:56 |
Kísérletet teszek a falum, Szokolya néveredetének meghatározására. A források szerint Szokolya Sólyomfalvát jelent, a szláv szokol (sólyom) elnevezés alapján. Ismereteink szerint itt laktak Kurszán vezér sólymászai. Meddig kell időben visszamenni, hogy a falu keletkezési idejét megtaláljuk? Ha régészetileg közelítjük meg, azt mondhatjuk, hogy ez a terület már az őskortól folyamatosan lakott volt. A régészek évekkel ezelőtt terepbejárás során a Vörös-oldal nevű területen kvarcit darabokat, kovaszilánkokat, és moustieri-jellegű hegyet gyűjtöttek. Ez a moustierinek nevezett műveltség a neandervölgyi ősember korára vonatkozik. A megtelepedés folyamatosságát gyönyörűen követni lehet a leletek alapján. A faluban a lelkészlak udvarán középső rézkori cserepek kerültek elő, korongolt kelta oldaltöredék, kvád táltöredék, és egy 4500 éves fél orsógomb. A késő bronzkor is képviselteti magát a Kyjatice-kultúra cserepeivel, ebbe a korba sorolható a királyréti Várhegyen található árok, és sánc is. A II.-III. századi kvád leletek után késő-avar-kori, népvándorlás-kori, VIII., IX-X. századi, és innen napjainkig tulajdonképpen minden korból maradt fenn valami. A kvád germán törzs volt, a kelták nyomát pedig mindenütt megtaláljuk a Börzsönyben. A falu nevének írása már az 1400-as években sem volt egységes, rövid idő alatt háromféleképpen is lejegyezték. 1405. máj.18. „Konya bán fia Simon Zakola-n szed vámot…” 1418. ápr. 9. után „A budai káptalan bizonyítja, hogy abban a perben, amelyet Konya bán fia Simon leánya Dorottya indított testvére Miklós ellen az apja után a leányágot illető birtokok, köztük Zakolya, és Perechen átengedéséért…” 1437. dec. 7. „Zsigmond király meghagyja a váci káptalannak, hogy Lévai Cseh Péternek zálogjogon Zokolya és Jenew birtokát…” Nevezték még Zokoli, Szokola, Szokoli-ként. A szlávos hangzású Szokolya név hasonló formában megtalálható, és végigvezethető egészen az Ural-hegységtől, de találunk más földrészen is hasonlót, Sokolo néven Afrikában, Maliban. A Maliban élő dogon törzs mondavilágát, eredettörténetét érdemes lenne mindenkinek megismerni. A szkíta-hun nyelvben a dogon szó hajtóerőt jelent. A Szokolya szóhoz hasonló település, és földrajzi nevek előfordulásai: Oroszország; Ukrajna; Lengyelország; Csehország; Szlovákia; Magyarország; Románia; Horvátország; Szerbia; Bosznia. Szorgos keresgéléssel még több helyen is rá lehetne bukkanni. (Szokoliv; Szokobanja; Szokol; Szokolivka; Sokolov; Szokolovicja; Szokol-fennsík; Sokol; Sokolce; Sokolnice; Visoko, Sokolovce; Sokolka; Szokolya-tető; Szokolya…) Létezik a falu melletti Társa-hegyen egy ősi település, amelynek mára alig maradt valami nyoma. A közelében található egy kiemelkedés, amelynek neve: Istenlajt-hegy. Itt válik érdekessé, mert ez az elnevezés szinte ősi formájában maradt fenn, a hun-szkíta nyelvben (amely a magyar archaikus változata) az ISZTEN üzenetet jelentett, a lajt, lajtorja jelentése ma is létra. „Üzenő-létráról” van tehát szó, amely ott állt hajdan azon a csúcson, ahonnan az egész környéket belátni. Talán egy kis fa őrtorony lehetett ott, ma is éppen egy magasles áll a helyén, innen üzenhettek fényjelekkel a régi település lakói a többieknek, ha ellenség közeledett. Egy másik érdekes név a Magyarma. A hun-szkíta nyelvben a maa szó föld jelentésű. Erre az elnevezésre más logikus magyarázat nincs. Amikor a források szláv eredetű helyneveket említenek, nem számolnak az évezredek óta itt lakó őslakossággal, amely helyben maradt, rendelkezett nyelvvel, és írással. Valami nincs rendben a szláv nyelvekkel. A szláv nyelvekben előforduló mássalhangzó-torlódás teljesen természetellenes. Kell legyen annak oka, hogy sokszor teljesen hiányoznak a magánhangzók, ugyanakkor például a szlovák nyelvben rengeteg magyar szó van. Kezd kialakulni egy olyan elképzelés, hogy a szláv nyelv nem egy különálló, miénktől eltérő nyelv, hanem éppen hogy kapcsolódik valahol az ősi múltban a két nyelv, amelyek valamikor még közös gyökerűek voltak, csak valami számunkra eddig ismeretlen ok miatt kettéváltak, és a „szláv-ág” sok magánhangzót elhagyott. Ami a szótár szerint is tény: a szokol szó a szláv nyelvekben sólymot jelent. Ma már nehéz rekonstruálni azt, hogyan ejtették ki őseink a szavakat. Véleményem szerint a Szokolya név két hun szóból álló szóösszetétel. Az egyik a SUCHÜ, ami azt jelenti: szent, örök, a másik a HÜLIE, ami ölyvet jelent. ( Az ölyv szó ~üli, ölü?~ az ölő jelentést takarja, miként az ölyv ölő, abban az értelemben, hogy lecsap a levegőből az áldozatára.) Ha egymás után kimondjuk: Suchü hülie, az egyik „hü” szótag kiesik: Suchülie (ejtsd: Szuküli) lesz belőle. Az ülie előtti „h”-betű lehetséges, hogy csak fordítási melléktermék, talán eredetileg nem is létezett, mivel a hun szavak többségét az örmény (ó-grabar) nyelvről fordították magyarra. Tehát Suchülie = Szent ölyv. Bizony, mi más lehetne a szent ölyv, mint sólyom? Az ölyv-félék nemzetségéből a szent madár, azaz valóban a sólyom. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy nincs szláv eredet! A szlávok ősei a szkíta-hun nyelvcsalád egyik változatát beszélték. Hogyan is nevezték a szlovákokat régen? Tótok. A tótok az avarokkal együtt jöttek, mint szövetséges népcsoport. Véleményem szerint az avarok nyelve is hun volt. Az avarok Kus leszármazottai, és Kus nemzé Nimródot, aki ősapánk volt. Tehát nincs szláv eredet, van viszont tót eredet. A tótok régen örömmel tartoztak a Magyar Királyság, és a Szent Korona fennhatósága alá. A Benes-dekrétumok után erősödött fel a „szláv” nacionalizmus. Az idők folyamán „Szuküli”-ből Szokoli, Zokoli lett, miként a korabeli oklevelekben szerepel. Addigra nálunk már elfelejtődött az eredeti jelentése, amit a szláv nyelv a mai napig megőrzött. | ||
soproni | 45. | 2009.07.12. 12:48 |
Csángók! | ||
dengisz | 44. | 2009.07.04. 06:20 |
Ismerek egy Bagdi Lajost. Az is lehetett Bakti régebben. | ||
➤ 44 hozzászólása |
Pető Imre Vendégként | 43. | 2009.07.03. 18:37 |
Kedves Vali! | ||
➤ 43 hozzászólása |
bakti vali Vendégként | 42. | 2009.07.03. 17:27 |
bakti név eredete érdekel! Volt egy Baktiári birodalom a mai afganisztán területén, ma Balh. Iránban is van Bahtijári törzs a Zagrosz hg.vonulat közepe táján Lud és Fársz törzsekkel együtt. Török nyelvben láttam ezt a szót és Indonéziában, Malájziában még szóként használják, kitüntetések alkalmával. Pl. Légy boldog, szerencsés? Jézus a Kereszten arámul azt mondta Éli,Éli lamma szabaktáni, vagy azbaktáni. /ez talán rossz fordítás szerint lett, miért hagytál el engem/ miért lettem szerencsétlen? talán? cigány-zenében a bahtaló kifejezést találtam. Nem találtam viszont utalást sehol sem, hogy mikor jöttek Nyírbaktára, azaz ma Baktalórántházára őseim ebből a régi birodalomból,akik az ősi Selyemút legnehezebben járható részén kereskedtek a Sogd néppel együtt. Nagy Sándor hódította meg ezt a Népet, találkozhattunk a Hunokkal a Heftalita Hun betöréskor,mivel itt telepedtek le mielőtt india felé vették volna útjukat. Több száz bakti nevü él ma magyarországon. Tisztelettel és köszönettel, ha van válasz a tarsolyukban. Bakti Vali (Módosította webmester 2009.07.03. 21:58-kor) | ||
soproni Vendégként | 41. | 2009.06.18. 16:20 |
Kedves Guba György! | ||
➤ 41 hozzászólása |
Guba György Vendégként | 40. | 2009.06.17. 20:27 |
Vajon honnan származik a következő idézet: | ||
soproni Vendégként | 39. | 2009.06.14. 08:47 |
Kedves Guba György! Valóban csodálatos az anyanyelvünk, nagy kár, hogy fiatal korban nem tudatosodott bennem, a nyugati zene miatt másodrendűnek érezték sokan. A kopott gyöngyök kifejezést már én is hallottam, azt hiszem, a pillanatnyi hangulattól is függ, hogy mit érzünk bele. Számomra a kopott gyöngy azt jelenti, amit már nem használnak, amit már nem vesznek fel, ami már nem kell senkinek, amit bevágnak egy fiókba és ott felejtenek. Ha nem haragszol, másfelé járnak a gondolataim, idéznék Ady Endre: A magyar jakobinus dala című verséből, ami most is időszerű, pedig nem ma írta. A legjobb lenne az egész verset leírni, de csak kétszer két sort fogok idézni. „Te álmos, szegény Magyarország, Vajon vagy-e és mink vagyunk?” És a másik részlet: „Árpád hazájában jaj annak, Aki nem úr és nem bitang.” Mindkét idézet ma is időszerű, én mégis a másodikra tenném a hangsúlyt! | ||
➤ 39 hozzászólása |
Guba György Vendégként | 38. | 2009.06.11. 18:50 |
" Ültünk ott, mint a kopott gyöngyök" hallottam a minap egy társaságban egy hölgytől. Milyen kifejező szókép! Mennyi melankólia, mélabú, fáradtság érződik ki belőle.Csodálatos a nyelvünk! | ||
soproni Vendégként | 37. | 2009.05.29. 13:19 |
Kedves Guba György! | ||
➤ 37 hozzászólása |
Guba György Vendégként | 36. | 2009.05.28. 17:49 |
A bakafántos kb annyit tesz,mint kötekedő, akadékoskodó. | ||
soproni Vendégként | 35. | 2009.05.26. 18:13 |
Elefánt, kacifánt-os, bakafánt-os, három olyan szó, amiben benne van a „fánt”. Vajon mit jelent? Az elefánt biztosan nem magyar szó, már a rómaiak is ismerték, főleg Hannibál idejében. A kacifántos jelentését inkább érezzük, valami bonyolult, túlbonyolított, nyakatekert, gubancos a jelentése vagy ehhez hasonló. | ||
➤ 35 hozzászólása |
Guba György Vendégként | 34. | 2009.05.26. 04:40 |
Két kérdésem volna: | ||
soproni | 33. | 2009.05.16. 19:04 |
Kedves Guba György! | ||
Guba György Vendégként | 32. | 2009.05.15. 19:47 |
Hoppá, melléütöttem egy billentyűt : gyökszavunk! | ||
Guba György Vendégként | 31. | 2009.05.15. 19:46 |
Jó nehéz kérdés, eddig arra jutottam, hogy GYA gyökszevunk lehet az alapja, ami r-rel kiegészitve valami alá rendelését jelent. De lehet, hogy tévúton járok, úgyhogy megyek megint sörért. | ||
soproni | 30. | 2009.05.14. 16:15 |
Kedves Guba György! Szerencsém volt a kérdésekkel,jókat kérdeztél. Szerencsére egyre többen vagyunk, akiket érdekel a magyar őstörténet és a magyar nyelv, nálam ez sajnos csak későn jött, azt hiszem a sors akaratából. Feltennék én is egy kérdést, honnan ered a "gyarmat" szavunk? | ||
Guba György Vendégként | 29. | 2009.05.14. 07:21 |
Kedves Soproni! | ||
soproni | 28. | 2009.05.13. 11:18 |
A magyar szöveget elfelejtettem az előbb leírni: "Megrakták a tűzet, száll a füstje hozzád. | ||
soproni Vendégként | 27. | 2009.05.13. 11:09 |
Szerintem ezt a kérdést Orbán Viktornak kellett volna feltenni, Ő ismeri a dakota mondásokat s talán a dakota népdalokat is. Azt hiszem elmehetsz megint sörért! | ||
➤ 27 hozzászólása |
Guba György Vendégként | 26. | 2009.05.13. 09:06 |
Itt a következő találós kérdés, milyen nyelven íródott ez a részlet egy népdalból: | ||
Guba György Vendégként | 25. | 2009.05.13. 08:58 |
Gratulálok a helyes megfejtőnek, a szöveg óangol, Michael A. Babcock: | ||
dengisz | 24. | 2009.05.12. 20:17 |
Soproni: | ||
soproni Vendégként | 23. | 2009.05.12. 19:38 |
Kedves Guba György! | ||
➤ 23 hozzászólása |
dengisz | 22. | 2009.05.12. 18:52 |
Honnan származik ez a hun, avagy ómagyar szöveg? | ||
➤ 22 hozzászólása |
Guba György Vendégként | 21. | 2009.05.11. 06:24 |
Találós kérdés: | ||
soproni Vendégként | 20. | 2009.05.01. 16:46 |
Kedves Pető Imre! | ||
➤ 20 hozzászólása |
petoimre Vendégként | 19. | 2009.04.30. 09:51 |
Elnézést kérek az előbbi bejegyzésem szóvégi hibáiért! Ellenőrzés nélkül kiröppent a kezemből... | ||
➤ 19 hozzászólása |
petoimre Vendégként | 18. | 2009.04.30. 09:44 |
Töprengtem magam is a GEBED szó jelentését. A gebe majdnem eljutott ebbe az állapotba. A földdel kíván azonosulni hamarosak. Milyen véletlen, hogy az egyiptimi GEB istenségnek éppen ez a világa. Valahogy nem tudunk a véletlenektől szabadulni. | ||
➤ 18 hozzászólása |
soproni | 17. | 2009.04.04. 07:18 |
„Állati” gépek. Mindnyájan ismerjük a különböző eszközök, gépek állatvilágból vett neveit. A daru és a csiga az építőiparban ismert, régen használták a faltörő kost, van rókafarkú fűrész, raklapok emelésénél használják a békát, a budai várba megy fel a sikló, de ismerünk hernyótalpas járműveket, gémeskutat, fűrészbakot és a betörők jó ismerőse a mackó. Nemrég bukkantam egy érdekességre az interneten, ez pedig a „gebe” szavunk. Gebének nevezzük a lestrapált, sovány , erőtlen lovat, ez a szó megvan a német nyelvben is. Das Gebein jelentése németül csontváz, maradvány, der Göpel pedig „zsargonban” az öreg, ócska autók neve, mint nálunk a járgány, csotrogány. A ló már rég „bevonult” a gépek világába, a motorok teljesítményét lóerőben mérik. Lehetséges, hogy nálunk a „gép” elnevezése a gebéből lett? Geb-e b/p váltással gep-e, gép! Ha arra gondolok, hogy az első „gépek”, motorok vagy indultak, vagy nem, leálltak, kifulladtak, nem elképzelhetetlen. Jó lenne tudni, a gép kifejezés mióta ismert, mikor használták először? | ||
soproni | 16. | 2009.04.01. 07:36 |
Kedves Guba György! | ||
➤ 16 hozzászólása |
Guba György Vendégként | 15. | 2009.03.31. 18:06 |
" Egy test, egy lélek" | ||
soproni | 14. | 2009.03.31. 14:04 |
Sajnos, hiába írtam szépen széthúzva, tagoltan az idegen szavakat, minden össze lett tömörítve, miután elküldtem. | ||
soproni | 13. | 2009.03.31. 13:59 |
A legszebb magyar szó! A legszebb magyar szó számomra a TESTVÉR. Nagyon szépen fejezi ki az összetartozást, az egységet, a közös eredetet, test és vér azonosságát. Beszédes képi nyelv a magyar, más nyelvek kifejezései a testvér megnevezésére szegényesebbek. Az angol és a német nyelvben is benne van a vér azonosságára utalás, de a test nincs említve. Angol Német Latin Test Body r Körper Corpus Vér Blood s Blut Sanguis Fivér Brother r Bruder Frater Nővér Sister e Schwester Soror A „testvér” szó tulajdonképpen hiányzik az angol és német nyelvből, nem beszélve a latin nyelvről, ott „tök” káosz van. Az angol és német nyelv „csak” a fivért és a nővért tudja kifejezni, a „testvér” szót nem ismerik! A vérségi meghatározás csak a fivér szavakban található meg. A német der Bruder szóban az r/l és d/t váltással megkapjuk a német „Bluter”, vagyis a vérre utaló szót, az angol brother szónál ugyanaz a helyzet. A magyar testvér, fivér, nővér szavak egyértelműen utalnak a vérségi összetartozásra, ezt a sister ill. e Schwester szavakban nem találom. Ez utalhat arra, hogy hagyományaik szerint a női leszármazottak, nőtestvérek nem igazán számítottak, valójában csak a fiú testvérek, utódok voltak számon tartva. Testvérnek érezhetjük az igazi jó barátot is, a testvérem megszólítás régen gyakori volt. Nekünk magyaroknak azért különösen fontos a testvér szó, mert a magyar őseredet visszavezethető a két testvér, Hunor és Magor történetére. Békében, összefogásban éltek egymással, miközben ismerjük, Kain megölte Ábelt, Seth megölte Osirist, Romulus Rémust és folytathatnánk a testvérgyilkosságok sorát. Hunor és Magor testvérisége jó példa arra, hogy a széthúzás, veszekedés helyett az összefogásban van az erő, a fennmaradás esélye. „ | ||
Guba György Vendégként | 12. | 2009.03.30. 18:33 |
Semmi baj, kedves Soproni! Viszont volna egy kérdésem, talán tud hozzá szólni. A nevemről van szó, a Guba névről. Boldogult nagybátyám, Guba Lajos amatőr kutatásai szerint régen Ghuba formában írták, és Huba vezér nevéből eredeztethető. | ||
soproni | 11. | 2009.03.29. 07:11 |
Kedves Guba György! | ||
➤ 11 hozzászólása |
soproni Vendégként | 10. | 2009.03.25. 11:48 |
Kedves Guba György! Az "isten" szót már a sumirok is ismerték, ugyanígy ejtették, jelentése: egy, egyedüli, egyetlen volt isteni értelemben, vagyis csak istennel kapcsolatban használták, a számnévre volt más szavuk. Törökül isten neve :Tanri, a kérdés csak az, hogy mielőtt a muzulmán hitet felvették, milyen istenük volt, és hogy hívták ótörök nyelven. | ||
➤ 10 hozzászólása |
Keresés honlapon
|
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.