Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
3415387
látogató!
Ma  275,
ebben a hónapban
9088 látogató volt.
Jelenleg
2 regisztrált tag
és 4 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 

A nyelvről


 
    

  
 


hun bod2013.08.28. 19:38(59.)
és ha úgy írom h magh-ar-ana
 Válasz a beírásra

soproni2013.08.28. 11:24(58.)
magarana? Annak semmi értelme sincs!
Magor anyja, azt akarta írni.
 Válasz a beírásra

hun bod2013.07.10. 17:01(57.)
a szó amit keresel, az a

magarana
 Válasz a beírásra

hun bod2013.07.10. 16:59(56.)
már semmire. teljesen mindegy. a túlvilágon Atillának megmagyarázza.

nem rokon.
 Válasz a beírásra

soproni2011.03.08. 18:04(55.)
Mire gondoltál jani?
A hozzászólás előzmenye >> 52. hozzászólásVálasz a beírásra

soproni2011.03.08. 18:03(54.)
Mire gondoltál jani?
A hozzászólás előzmenye >> 52. hozzászólásVálasz a beírásra

soproni2011.03.08. 18:01(53.)
Mire gondoltál jani?
A hozzászólás előzmenye >> 52. hozzászólásVálasz a beírásra

jani Vendégként2010.11.16. 06:23(52.)
magorannya
A hozzászólás előzmenye >> 4. hozzászólásVálasz a beírásra

dengisz2009.10.23. 09:08(51.)

Úgy gondolom, ehhez a szöveghez azoknak lehet közük, akik ezt a térképet készítették: (ennyire régi lehet)
http://www.mult-kor.hu/cikk.php?id=11650
A hozzászólás előzmenye >> 50. hozzászólásVálasz a beírásra

dengisz2009.10.23. 08:59(50.)
Kedves Soma!
Bár időm nincs levelezgetni, de van itt egy kis érdekesség, ha már a szkíta-hun nyelv érdekel. Ez a szöveg véleményem szerint eredetileg a szkíta-hun nyelv egyik változatán szólalt meg. Az első versszakot próbálom azonosítani, ha van kedved, segíthetnél. Meg kell találni a szavakban az eredeti szót, ugyanis eléggé elferdítették. Számomra döbbenetes volt a felismerés.

Celanoi Tamás (1190-1250) himnusza – Sík Sándor fordítása

Dies irae, dies illa (Ama végső harag napja)
Solvet saeclum in favilla (A világot tűznek adja)
Teste David cum Sybilla (Dávid így s Szibilla hagyja)
Quantus tremor est futurus (Reszket akkor holt meg élő)
Quando iudex est venturus (Ha megjön a nagy ítélő)
Cuncta stricte discussurus (Mindeneket lattal mérő)
Tuba mirum spargens sonum (Csodakürtök zengenek meg)
Per sepulchra regionum (Sírok éjén átremegnek)
Coget omnes ante thronum (Ítéletre, mindeneknek)
Mors stupebit et natura (Csodájára a halálnak)
Cum resurget creatura (Aki rég por, talpra támad)
Judicanti responsura (Számot adni bírájának)
Liber scriptus proferetur, (Kézzel írt könyv nyílik ottan)
In quo totum continetur (Világ terhe, minden ott van)
Unde mundus iudicetur (Ítéletre felrovottan)
Iudex ergo cum sedebit (Bíró majd ha széket ül ott)
Quidquid latet, apparebit (Minden rejtek felderül ott)
Nil inultum remanebit (Zsoldot bűn el nem kerül ott)
Quid sum miser tunc dicturus (Én szegény ott mit beszéljek)
Quem patronus rogaturus (Pártfogómul kit reméljek)
Cum vix iustus sit securus (Hol a szent is alig él meg?)
Rex tremendae majestatis (Rettenetes Fejedelem)
Qui salvandos salvas gratis (Kinél ingyen a kegyelem)
Salva me, fons pietatis (Örök Jóság, légy jó velem!)
Recordare, Jesu pie (Kegyes Jézus, kérlek téged)
Quod sum causa tuae viae (Értem álltál emberséget)
Ne me perdas illa die (Ne adj érnem gonosz véget)
Quaerens me, sedisti lassus (Munkád, könnyed értem vesztek)
Redemisti crusem passus (Ennyi kínod, szent kereszted)
Tantus labor non sit cassus (Ne maradjon céljavesztett)
Iuste iudex ultionis (Bírája a bosszulásnak)
Donum fac remissionis (Add kegyelmét tisztulásnak)
Ante diem rationis (Míg itt nincs a számadásnap)
Ingemisco tamquam reus (Reszket szívem, sóhajtozván)
Culpa rubet vultus meus (Vétkemtől vet lángot orcám)
Supplicanti parce, Deus (Légy kegyelmes, Uram, hozzám)
Qui Mariam absolvisti (Magdolnához lehajoltál)
Et latronem exaudisti (a latorhoz kegyes voltál)
Mihi quoque spem dedisti (Énbelém is reményt oltál)
Preces meae non sunt dignae (Méltó imát nem tud ajkam)
Sed tu bonus fac benigne (Te könyörülj, Jóság, rajtam)
Ne perenni cremer igne (Ne veszíts el örök jajban)
Inter oves locum praesta, (Báránykáid közé végy föl)
Et ab hoedis me sequestra (Válassz el a gödölyéktől)
Statuens in parte dextra. (Jobbra állass ama széktől)
Confutatis maledictis (Ha a rosszak zavarodnak)
Flammis acribus addictis, (Fojtó lángok kavarognak)
Voca me cum benedictis (Akkor engem hívj áldottnak)
Oro supplex et acclinis (Térden kérlek, ernyedetten)
Cor contritum, quasi cinis (Sír a lelkem megtörötten)
Gere curam mei finis (Ott, a végnél, állj mellettem!)
Lacrimosa dies illa (Könnyel árad ama nagy nap)
Qua resurget ex favilla (Hamvukból ha föltámadnak)
Judicandus homo reus (A bűnösök s számot adnak.)
Huic ergo parce Deus (Uram, nekik adj jó véget)
Pie Jesu Domine (Kegyes Jézus, kérünk téged)
Dona eis requiem (Add meg nekik békességed)

Története [szerkesztés]
Szerzője valószínűleg Celano városában (Abruzzok) született Tamás nevű ferences rendi szerzetes (Thomas Celanus, meghalt 1255 körül). Az egész költemény 19 háromsoros rímelő versből áll; az első 8 az utolsó ítéletet festi fenséges egyszerűséggel, megrázóan; a 8-17. vers a bűntudattal teli lélek visszhangja a megelőző hatásokra; a 18-19. vers az egésznek befejezője, de eredete kétes. A költeménynek egész irodalma van; lefordítását a legkülönbözőbb nyelvekre igen sokan megkisérelték, anélkül, hogy annak egyszerűségét, mélységét, kenetteljességét, erejét visszaadni bárkinek is sikerült volna. A misekönyvben, az ún. halottas misében mint sequentia már itt-ott a 14. században előfordul, 1570-ben pedig felvették annak hivatalos a kiadásába és ezáltal az egész katolikus egyházban általános lett. A költemény maga is zengzetes; annál megragadóbb az egyházi hivatalos korál-melódiája.


Véleményem szerint ez a szöveg az egyik illír törzstől származik, valahol megtalálták, és később elolvasták, csak már nem értették, mit jelent. Így kissé átalakult.
A hozzászólás előzmenye >> 49. hozzászólásVálasz a beírásra

Soma Vendégként2009.10.11. 15:10(49.)
Üdvözletem mindenkinek!

Nyár elején bukkantam a honlapra, de persze régebb óta foglalkozom ezzel a témával. Van egy kis hagyományőrző közösségem, és egyéb hagyományőrző programokat is szervezek/vezetek.

Nyár kezdete óta, mióta megtaláltam a honlapot, szorgalmasan tanulom az ashkatan b nyelvet. Szerintem nagyon hasznos ezt ismernünk és szeretném beszédszinten elsajátítani. De a környezetemben nincsenek olyanok, akik bevállalták a nyelvtanulást velem.
Ezért keresek most olyan embereket, akikkel levelezhetek szkíta nyelven, hogy mindkettőnknek könnyebb és aktívabb legyen a tanulási folyamat.
Köszönöm!
Áldás!

Soma
 Válasz a beírásra

dengisz2009.09.23. 03:42(48.)
A Múlt-Kor cikkében a cserépdarabra írt nevek, és a tartesszoszi nyelv szavait vizsgálva szerintem ugyanarról a nyelvről, népről van szó.
 Válasz a beírásra

dengisz2009.09.23. 03:38(47.)
Ezt nézzétek, micsoda hasonlóság van a két nyelvben!

A tartesszoszi vagy turdetán nyelv megfejtetlen ókori kihalt nyelv (vagy nyelvek), amelyet az Ibériai-félsziget legdélebbi részén beszéltek, és az ún. Tartesszoszi civilizációval hozzák összefüggésbe. Emlékét 70 kőbe vésett felirat őrzi főként Dél-Portugáliában, valamint elszórtan a spanyolországi Andalúzia és Extremadura területein. A feliratok keletkezésének ideje vitatott, valószínűleg a Kr. e. 7. század környékére tehetőek.
Sztrabón, a görög földrajztudós szerint a „turdetánok” – a tartesszosziak feltételezett leszármazottjai, a rómaiak ugyanis a területet Turdetaniának nevezték; valószínű, hogy mindkét név ugyanabból a tőből származik – nyelve a félsziget összes többi népének nyelvétől különbözött, és „ők voltak az ibérek közül a legműveltebbek”. Ebből feltételezhető, hogy a nyelvük, bár eltérő volt az ibértől, talán vele állhatott rokonságban.
A ránk maradt feliratok rendeltetése és a szövegek jelentése még ismeretlen. Az ibér írás egyik változatát használták, míg a másik kettőt az ibér, illetve a keltibér nyelvű feliratokon alkalmazták, amelyek a tartesszoszitól eltérő nyelvek voltak.
A leghosszabb szöveg 74, a legrövidebb pedig 13 írásjelből áll (néhány példa: NARKENTI, UARBAN, BARE, OOROIR, SOLOIR, UURSAR, ARKUIOR, TIRTOS, AKOLIOS, ROKOLION stb.). Vannak bizonyos, hasonló szóalakok (pl. NARKENTI, NARKENII, NARKENAI, NARKEN), amelyben némely kutató indoeurópai nyelvű ragozott alakokat vélt felfedezni, azonban további – mondattani jellegű – bizonyítékok hiányában érdemi következtetések nem vonhatóak le. Az indoeurópai jellegű személynevek (pl. AKOLIOS, TIRTOS) kisebbségben vannak a teljesen más típusú személynévszerű alakokhoz képest; a nyelvterületre vonatkozó későbbi, latin forrásokból származó adatok pedig cselély számúak és ellentmondásosak. A hely- és személynevekben megkülönböztethető egy indoeurópai, valamint egy attól eltérő, ismeretlen réteg is.
..........................................

www.mult-kor.hu/cikk.php?id=11650
 Válasz a beírásra

dengisz2009.07.23. 06:56(46.)
Kísérletet teszek a falum, Szokolya néveredetének meghatározására.

A források szerint Szokolya Sólyomfalvát jelent, a szláv szokol (sólyom) elnevezés alapján.
Ismereteink szerint itt laktak Kurszán vezér sólymászai. Meddig kell időben visszamenni, hogy a falu keletkezési idejét megtaláljuk? Ha régészetileg közelítjük meg, azt mondhatjuk, hogy ez a terület már az őskortól folyamatosan lakott volt. A régészek évekkel ezelőtt terepbejárás során a Vörös-oldal nevű területen kvarcit darabokat, kovaszilánkokat, és moustieri-jellegű hegyet gyűjtöttek. Ez a moustierinek nevezett műveltség a neandervölgyi ősember korára vonatkozik. A megtelepedés folyamatosságát gyönyörűen követni lehet a leletek alapján. A faluban a lelkészlak udvarán középső rézkori cserepek kerültek elő, korongolt kelta oldaltöredék, kvád táltöredék, és egy 4500 éves fél orsógomb. A késő bronzkor is képviselteti magát a Kyjatice-kultúra cserepeivel, ebbe a korba sorolható a királyréti Várhegyen található árok, és sánc is. A II.-III. századi kvád leletek után késő-avar-kori, népvándorlás-kori, VIII., IX-X. századi, és innen napjainkig tulajdonképpen minden korból maradt fenn valami. A kvád germán törzs volt, a kelták nyomát pedig mindenütt megtaláljuk a Börzsönyben.
A falu nevének írása már az 1400-as években sem volt egységes, rövid idő alatt háromféleképpen is lejegyezték.
1405. máj.18. „Konya bán fia Simon Zakola-n szed vámot…”
1418. ápr. 9. után „A budai káptalan bizonyítja, hogy abban a perben, amelyet Konya bán fia Simon leánya Dorottya indított testvére Miklós ellen az apja után a leányágot illető birtokok, köztük Zakolya, és Perechen átengedéséért…”
1437. dec. 7. „Zsigmond király meghagyja a váci káptalannak, hogy Lévai Cseh Péternek zálogjogon Zokolya és Jenew birtokát…”
Nevezték még Zokoli, Szokola, Szokoli-ként.
A szlávos hangzású Szokolya név hasonló formában megtalálható, és végigvezethető egészen az Ural-hegységtől, de találunk más földrészen is hasonlót, Sokolo néven Afrikában, Maliban. A Maliban élő dogon törzs mondavilágát, eredettörténetét érdemes lenne mindenkinek megismerni. A szkíta-hun nyelvben a dogon szó hajtóerőt jelent. A Szokolya szóhoz hasonló település, és földrajzi nevek előfordulásai: Oroszország; Ukrajna; Lengyelország; Csehország; Szlovákia; Magyarország; Románia; Horvátország; Szerbia; Bosznia. Szorgos keresgéléssel még több helyen is rá lehetne bukkanni. (Szokoliv; Szokobanja; Szokol; Szokolivka; Sokolov; Szokolovicja; Szokol-fennsík; Sokol; Sokolce; Sokolnice; Visoko, Sokolovce; Sokolka; Szokolya-tető; Szokolya…)
Létezik a falu melletti Társa-hegyen egy ősi település, amelynek mára alig maradt valami nyoma. A közelében található egy kiemelkedés, amelynek neve: Istenlajt-hegy. Itt válik érdekessé, mert ez az elnevezés szinte ősi formájában maradt fenn, a hun-szkíta nyelvben (amely a magyar archaikus változata) az ISZTEN üzenetet jelentett, a lajt, lajtorja jelentése ma is létra. „Üzenő-létráról” van tehát szó, amely ott állt hajdan azon a csúcson, ahonnan az egész környéket belátni. Talán egy kis fa őrtorony lehetett ott, ma is éppen egy magasles áll a helyén, innen üzenhettek fényjelekkel a régi település lakói a többieknek, ha ellenség közeledett. Egy másik érdekes név a Magyarma. A hun-szkíta nyelvben a maa szó föld jelentésű. Erre az elnevezésre más logikus magyarázat nincs.
Amikor a források szláv eredetű helyneveket említenek, nem számolnak az évezredek óta itt lakó őslakossággal, amely helyben maradt, rendelkezett nyelvvel, és írással.
Valami nincs rendben a szláv nyelvekkel. A szláv nyelvekben előforduló mássalhangzó-torlódás teljesen természetellenes. Kell legyen annak oka, hogy sokszor teljesen hiányoznak a magánhangzók, ugyanakkor például a szlovák nyelvben rengeteg magyar szó van. Kezd kialakulni egy olyan elképzelés, hogy a szláv nyelv nem egy különálló, miénktől eltérő nyelv, hanem éppen hogy kapcsolódik valahol az ősi múltban a két nyelv, amelyek valamikor még közös gyökerűek voltak, csak valami számunkra eddig ismeretlen ok miatt kettéváltak, és a „szláv-ág” sok magánhangzót elhagyott.
Ami a szótár szerint is tény: a szokol szó a szláv nyelvekben sólymot jelent.
Ma már nehéz rekonstruálni azt, hogyan ejtették ki őseink a szavakat. Véleményem szerint a Szokolya név két hun szóból álló szóösszetétel. Az egyik a SUCHÜ, ami azt jelenti: szent, örök, a másik a HÜLIE, ami ölyvet jelent. ( Az ölyv szó ~üli, ölü?~ az ölő jelentést takarja, miként az ölyv ölő, abban az értelemben, hogy lecsap a levegőből az áldozatára.) Ha egymás után kimondjuk: Suchü hülie, az egyik „hü” szótag kiesik: Suchülie (ejtsd: Szuküli) lesz belőle. Az ülie előtti „h”-betű lehetséges, hogy csak fordítási melléktermék, talán eredetileg nem is létezett, mivel a hun szavak többségét az örmény (ó-grabar) nyelvről fordították magyarra. Tehát Suchülie = Szent ölyv. Bizony, mi más lehetne a szent ölyv, mint sólyom? Az ölyv-félék nemzetségéből a szent madár, azaz valóban a sólyom. Ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy nincs szláv eredet! A szlávok ősei a szkíta-hun nyelvcsalád egyik változatát beszélték. Hogyan is nevezték a szlovákokat régen? Tótok. A tótok az avarokkal együtt jöttek, mint szövetséges népcsoport. Véleményem szerint az avarok nyelve is hun volt. Az avarok Kus leszármazottai, és Kus nemzé Nimródot, aki ősapánk volt. Tehát nincs szláv eredet, van viszont tót eredet. A tótok régen örömmel tartoztak a Magyar Királyság, és a Szent Korona fennhatósága alá. A Benes-dekrétumok után erősödött fel a „szláv” nacionalizmus.
Az idők folyamán „Szuküli”-ből Szokoli, Zokoli lett, miként a korabeli oklevelekben szerepel. Addigra nálunk már elfelejtődött az eredeti jelentése, amit a szláv nyelv a mai napig megőrzött.


 Válasz a beírásra

soproni2009.07.12. 12:48(45.)

Csángók!
Napok óta rádiós hír, hogy magyar tanárokat keresnek, akik csángóföldön tanítanák a gyerekeket. Jó, hogy foglalkozunk a csángókkal, jó hogy törődünk velük, jó hogy az anyaországból oda mennek, vállalva a körülményeket. DE!! Ne az legyen, mint eddig minden jó szándékkal! Valamikor szabályozták a Tiszát, ma már tudjuk, hogy ezzel rengeteg kárt is okoztak. Magam is részt vettem diák koromban a hansági építőtáborban (kötelező volt), nem tudom, mennyi kárt okoztunk. Azért írom ezt, mert beleborzongok abba, hogy az irodalmi magyar nyelvet fogják megtanulni a nyelvüket vesztett csángó gyerekek, ahelyett, hogy visszakapnák elveszett ősi archaikus nyelvüket! Belegondolt ebbe valaki?? Ha ott keveredik a „két” magyar nyelv, kiveszik az ősi nyelv és mi segítjük hozzá őket csupa jó szándékból! Nem tudom, meddig ér el a szavam, de nyugtasson meg valaki, hogy nem így lesz.

 Válasz a beírásra

dengisz2009.07.04. 06:20(44.)
Ismerek egy Bagdi Lajost. Az is lehetett Bakti régebben.
A hozzászólás előzmenye >> 43. hozzászólásVálasz a beírásra

Pető Imre Vendégként2009.07.03. 18:37(43.)

Kedves Vali!
Úgy vagyunk ezzel, hogy aki fogja, vigye. Szívesen várunk további közléseket. Nem vsz., hogy a Baktatórántkáza (Egerbakta, Baktakék nevét is ide sorolom)helységnév ilyen eredetű. Bakhtiar családnév Afganisztánban. Tehát várjuk a Bakti (nem Bakta!) magyarországi neveket.
Üdvözlettel. pi.

A hozzászólás előzmenye >> 42. hozzászólásVálasz a beírásra

bakti vali Vendégként2009.07.03. 17:27(42.)
bakti név eredete érdekel! Volt egy Baktiári birodalom a mai afganisztán területén, ma Balh. Iránban is van Bahtijári törzs a Zagrosz hg.vonulat közepe táján Lud és Fársz törzsekkel együtt. Török nyelvben láttam ezt a szót és Indonéziában, Malájziában még szóként használják, kitüntetések alkalmával.
Pl. Légy boldog, szerencsés? Jézus a Kereszten arámul azt mondta Éli,Éli lamma szabaktáni, vagy azbaktáni. /ez talán rossz fordítás szerint lett, miért hagytál el engem/ miért lettem szerencsétlen? talán?
cigány-zenében a bahtaló kifejezést találtam. Nem találtam viszont utalást sehol sem, hogy mikor jöttek Nyírbaktára, azaz ma Baktalórántházára őseim ebből a régi birodalomból,akik az ősi Selyemút legnehezebben járható részén kereskedtek a Sogd néppel együtt. Nagy Sándor hódította meg ezt a Népet,
találkozhattunk a Hunokkal a Heftalita Hun betöréskor,mivel itt telepedtek le mielőtt india felé vették volna útjukat. Több száz bakti nevü él ma magyarországon. Tisztelettel és köszönettel, ha van válasz a tarsolyukban. Bakti Vali

(Módosította webmester 2009.07.03. 21:58-kor)
 Válasz a beírásra

soproni Vendégként2009.06.18. 16:20(41.)

Kedves Guba György!
Úgy látom, szereted az Omega zenekart! A vers címe: Ébredés és az első versszakot írtad le. Az utolsó versszak így hangzik:
Hív, vár a fény
És új remény
Hajt az, hogy győzhetek
Hát jó reggelt, emberek.

A hozzászólás előzmenye >> 40. hozzászólásVálasz a beírásra

Guba György Vendégként2009.06.17. 20:27(40.)

Vajon honnan származik a következő idézet:
" Én a fény vagyok és az út
És a végtelen mélyű kút
És a hangok tengere
És az ébredés kezdete "

 Válasz a beírásra

soproni Vendégként2009.06.14. 08:47(39.)
Kedves Guba György!
Valóban csodálatos az anyanyelvünk, nagy kár, hogy fiatal korban nem tudatosodott bennem, a nyugati zene miatt másodrendűnek érezték sokan. A kopott gyöngyök kifejezést már én is hallottam, azt hiszem, a pillanatnyi hangulattól is függ, hogy mit érzünk bele. Számomra a kopott gyöngy azt jelenti, amit már nem használnak, amit már nem vesznek fel, ami már nem kell senkinek, amit bevágnak egy fiókba és ott felejtenek.
Ha nem haragszol, másfelé járnak a gondolataim, idéznék Ady Endre: A magyar jakobinus dala című verséből, ami most is időszerű, pedig nem ma írta. A legjobb lenne az egész verset leírni, de csak kétszer két sort fogok idézni.
„Te álmos, szegény Magyarország,
Vajon vagy-e és mink vagyunk?”
És a másik részlet:
„Árpád hazájában jaj annak,
Aki nem úr és nem bitang.”
Mindkét idézet ma is időszerű, én mégis a másodikra tenném a hangsúlyt!
A hozzászólás előzmenye >> 38. hozzászólásVálasz a beírásra

Guba György Vendégként2009.06.11. 18:50(38.)
" Ültünk ott, mint a kopott gyöngyök" hallottam a minap egy társaságban egy hölgytől.
Milyen kifejező szókép! Mennyi melankólia, mélabú, fáradtság érződik ki belőle.Csodálatos a nyelvünk!
 Válasz a beírásra

soproni Vendégként2009.05.29. 13:19(37.)

Kedves Guba György!
A házsártos szó közismert (nős férfiak előnyben), szerintem az állandóan minden apróságért veszekedő, zsörtölődő, pereskedő nőkre, feleségekre mondják, a férfiak inkább zsémbesek, morgolódók. Nehezebb kérdés a „házsárt” jelentése, ezt nem tudom, majd Te megírod, várom válaszodat. Az interneten olvasható „hazárd” szóhoz szerintem semmi köze, ami egy francia kifejezés, szerencsejátékoknál használják, ahol a szerencse dönt, nem a tudás. De várnám Dengisz véleményét is, a virtuális sörivásból úgy is kimaradt. A há-zsártos szó emlékeztet a „zsörtös”, zsörtölődös szóra, talán annak tájszólásos változata (sok tájszavunk merült sajnos feledésbe s méltatlanul gúnyolják a tájszóval beszélő embereket), ami viszont a „zsörtös-dörzsös”, súrlódós szavakig vezethet el. De segítsen egy nyelvész! Mindig vannak külön ötleteim is, az jutott eszembe, hogy a HÁZSÁR-tos talán nem is a „házsártból” származik, hanem a HÁZiSÁR-kányból lett, de ez csak találgatás a részemről.
Nem reagáltál a török félholdra adott válaszomra, így nem tudom, hogy elfogadod vagy nem?

A hozzászólás előzmenye >> 36. hozzászólásVálasz a beírásra

Guba György Vendégként2009.05.28. 17:49(36.)

A bakafántos kb annyit tesz,mint kötekedő, akadékoskodó.
Következő kérdés: ha van, aki házsártos, mi a házsárt?

 Válasz a beírásra

soproni Vendégként2009.05.26. 18:13(35.)

Elefánt, kacifánt-os, bakafánt-os, három olyan szó, amiben benne van a „fánt”. Vajon mit jelent? Az elefánt biztosan nem magyar szó, már a rómaiak is ismerték, főleg Hannibál idejében. A kacifántos jelentését inkább érezzük, valami bonyolult, túlbonyolított, nyakatekert, gubancos a jelentése vagy ehhez hasonló.
A török félhold szerintem nem matematika. Ha az egész, az „egy” kettéválik, nem kettő, hanem két fél lesz belőle, függetlenül a részek nagyságától. A félnótás, a félkegyelmű, a félvér, a felebarát, a feleség sem matematikai felet jelent. De erről talán olvassuk el Varga Csabát!
Viszont, kedves Guba György, meghagyom neked a bakafántos jelentésének megfejtését.

A hozzászólás előzmenye >> 34. hozzászólásVálasz a beírásra

Guba György Vendégként2009.05.26. 04:40(34.)

Két kérdésem volna:
1. Sokszor mondjuk, hogy " kacifántos ". De mi a kacifánt?
2. Azt mondjuk, " török félhold ". Miért, amikor az negyed?

 Válasz a beírásra

soproni2009.05.16. 19:04(33.)

Kedves Guba György!
Nem egyszerű a „gyarmat” szó, magam is sokat gondolkodtam rajta. Lássuk, mit tudunk. Ma 6 olyan település van Magyarországon, és 13 határainkon kívül, amelyikben szerepel a gyarmat szó! Ez viszonylag nagy szám, vajon mi lehetett a „gyarmat” szó eredeti jelentése? Van még egy honfoglaló magyar törzs is, amit Kürt-Gyarmatként ismerünk, bizánci görög krónikákban írtak róla Kurtugermatosz és Kotzageroi néven. Ez került be a latin nyelvű krónikába Kurtugermat alakban, ebből lett a Kürt-Gyarmat. Valaki kitalálta, mindenki elfogadja! Ilyen az egész történetírás, ha valami befészkelte magát, kirobbantani sem lehet. Van olyan nézet is, hogy a magyar „törzsnevek” elhelyezkedésüket jelenti, harc esetén ez logikusnak tűnik, „gyarmat” jelentése : hát mögötti.
Jól indultál, mikor a „gya” gyökre gondoltál, ha megnézed a Czuczor- Fogarasi szótárt, ott a „gyar” elvont gyök szerepel, jelentése: nehézkes, göröngyös, vonszolós, stb, átvitt értelemben: gyarapodás apránként. Ha van egy gyarmatod, Te is gyarapodhatsz, de attól félek , jelenleg mi vagyunk a bennszülöttek, üveggyöngyökért dolgozik az ország nagy része. A gyarmat egy állam fennhatósága alá tartozó, attól függő terület, gyakran igen messze attól, másik kontinensen. A sok gyarmat nevű település elgondolkoztató, nyilván más volt a jelentése régen, mint ma. Talán települést jelentett? De akkor a többiben miért nincs benne?
Ha szétbontjuk: gyar+mat, talán sokaknak beugrik, hogy sumer nyelven: mat, mada =föld, vidék jelentésű, elterjedt volt egész Mezopotámiában. Győr jelentését „gyűrű”-nek olvastam; győr, gyűr, gyar talán ugyanaz, gyűrmat, vagyis gyarmat. A gyűrű mindig körbefog valamit, a gyűrű van kívül, belül van a mag. Vagyis gyűrűvidék, külső vidék, határterület, talán a gyepűhöz hasonló külső terület neve volt a gyarmat, de elvesztette eredeti jelentését. Ha arra gondolok, hogy a „kurtu”-hoz hasonló kert, mint szkíta szó jelentése: cserjés terület, domb, kert volt, hát hasonló fogalmat jelöl! Így a gyarmat valamely terület külső részét jelenthette. Persze az igazságot csak akkor tudjuk meg, ha kitalálják az időutazást vissza a múltba. Addig is, ha már elrohantál sörért, nyugodtan idd meg! Egészségedre!

 Válasz a beírásra

Guba György Vendégként2009.05.15. 19:47(32.)
Hoppá, melléütöttem egy billentyűt : gyökszavunk!
 Válasz a beírásra

Guba György Vendégként2009.05.15. 19:46(31.)

Jó nehéz kérdés, eddig arra jutottam, hogy GYA gyökszevunk lehet az alapja, ami r-rel kiegészitve valami alá rendelését jelent. De lehet, hogy tévúton járok, úgyhogy megyek megint sörért.

 Válasz a beírásra

soproni2009.05.14. 16:15(30.)

Kedves Guba György! Szerencsém volt a kérdésekkel,jókat kérdeztél. Szerencsére egyre többen vagyunk, akiket érdekel a magyar őstörténet és a magyar nyelv, nálam ez sajnos csak későn jött, azt hiszem a sors akaratából. Feltennék én is egy kérdést, honnan ered a "gyarmat" szavunk?

 Válasz a beírásra

Guba György Vendégként2009.05.14. 07:21(29.)

Kedves Soproni!

Azt hiszem, legjobb lesz, ha egy egész hordó sört veszek, mert fogok még találós kérdéseket feltenni, és Te nagyon tájékozott vagy nyelvi kérdésekben. Kérnék valamit: az iwiw - en fent vagyok, jó lenne egy közelebbi kontaktust teremteni, ha van kedved oda üzenhetsz. Van egy kis baráti körünk, a magyar múlttal, magyar nyelvvel foglalkozunk, bár csak amatőr szinten.
Üdvözlettel. Guba György

 Válasz a beírásra

soproni2009.05.13. 11:18(28.)
A magyar szöveget elfelejtettem az előbb leírni: "Megrakták a tűzet, száll a füstje hozzád.
 Válasz a beírásra

soproni Vendégként2009.05.13. 11:09(27.)

Szerintem ezt a kérdést Orbán Viktornak kellett volna feltenni, Ő ismeri a dakota mondásokat s talán a dakota népdalokat is. Azt hiszem elmehetsz megint sörért!

A hozzászólás előzmenye >> 26. hozzászólásVálasz a beírásra

Guba György Vendégként2009.05.13. 09:06(26.)

Itt a következő találós kérdés, milyen nyelven íródott ez a részlet egy népdalból:
" Rakattu ja dizet, ill je füsti hezod " ?
A jutalom ugyanaz, mint az előzőnél

 Válasz a beírásra

Guba György Vendégként2009.05.13. 08:58(25.)

Gratulálok a helyes megfejtőnek, a szöveg óangol, Michael A. Babcock:
Attila utolsó éjszakája című könyvében figyeltem fel rá.
A sört behűtöttem!

 Válasz a beírásra

dengisz2009.05.12. 20:17(24.)

Soproni:

 Válasz a beírásra

soproni Vendégként2009.05.12. 19:38(23.)

Kedves Guba György!
Sajnos kevés amit írtál, a három szóból igazán csak a „weold” érdekes. Ezért kiegészíteném néhány sorral:
Aetla weold Hunum, Eormanric Gotum
Becca Baningum , Burgendum Gifica
Caesere weold Creacum ond Cealic Finnum
Hagena Holmrygum ond Heoden Glommun
Witta weold Swaefum, Wada Haelsingum
Meaca Myrgingum, Mearchealf Hundingum
Ebben már sajnos kevés a magyarul érthető vagy a magyarra hasonlító szó, az óangol vers 114 sorát nem írom le, ha jól tudom egy Widsith nevű vándorköltő jegyezte le valamikor a IX. században, és az ógermán népek történelméről és uralkodóikról szól, de feltűnik benne Nagy Sándor is.
A nyereményt sörben kérem!

A hozzászólás előzmenye >> 21. hozzászólásVálasz a beírásra

dengisz2009.05.12. 18:52(22.)

Honnan származik ez a hun, avagy ómagyar szöveg?

A hozzászólás előzmenye >> 21. hozzászólásVálasz a beírásra

Guba György Vendégként2009.05.11. 06:24(21.)

Találós kérdés:
Milyen nyelven írták ezt a mondatot: Aetla weold Hunum ?
/ Attila volt hun, egy kis
szórend változtatással/
Szembetűnő egybecsengés, nem?
A helyes megfejtők jutalma:

 Válasz a beírásra

soproni Vendégként2009.05.01. 16:46(20.)

Kedves Pető Imre!
Gebre nem gondoltam, pedig gyakran érzem magam földhöz ragadtnak. Ha már Geb neve felmerült,ejtsünk néhány szót az egyiptomi istenekről, akik nagy része ekülönböző egyiptomi városokhoz tartozott. A héliopoliszi hagyomány szerint az őskáosz először a víz volt(Nun). Atum, a Napisten, a késöbbi Ré bukkant elő a vízből földhalomként s létrehozta Sut (levegő) és Tefnutot (pára), akik életet adtak Gebnek (föld) és Nutnak (ég).Gebtől és Nuttol született Ozirisz és felesége, Izisz és gonosz testvérük, Széth. Érdekes, hogy a görög "geo" elnevezés szerepel minden földel kapcsolatos elnevezésben, de ez már messze visz a gebétől.
Üdvözlettel

A hozzászólás előzmenye >> 18. hozzászólásVálasz a beírásra

petoimre Vendégként2009.04.30. 09:51(19.)

Elnézést kérek az előbbi bejegyzésem szóvégi hibáiért! Ellenőrzés nélkül kiröppent a kezemből...

A hozzászólás előzmenye >> 18. hozzászólásVálasz a beírásra

petoimre Vendégként2009.04.30. 09:44(18.)

Töprengtem magam is a GEBED szó jelentését. A gebe majdnem eljutott ebbe az állapotba. A földdel kíván azonosulni hamarosak. Milyen véletlen, hogy az egyiptimi GEB istenségnek éppen ez a világa. Valahogy nem tudunk a véletlenektől szabadulni.
Üdvözlettel!

A hozzászólás előzmenye >> 17. hozzászólásVálasz a beírásra

soproni2009.04.04. 07:18(17.)
„Állati” gépek.
Mindnyájan ismerjük a különböző eszközök, gépek állatvilágból vett neveit. A daru és a csiga az építőiparban ismert, régen használták a faltörő kost, van rókafarkú fűrész, raklapok emelésénél használják a békát, a budai várba megy fel a sikló, de ismerünk hernyótalpas járműveket, gémeskutat, fűrészbakot és a betörők jó ismerőse a mackó.
Nemrég bukkantam egy érdekességre az interneten, ez pedig a „gebe” szavunk. Gebének nevezzük a lestrapált, sovány , erőtlen lovat, ez a szó megvan a német nyelvben is. Das Gebein jelentése németül csontváz, maradvány, der Göpel pedig „zsargonban” az öreg, ócska autók neve, mint nálunk a járgány, csotrogány. A ló már rég „bevonult” a gépek világába, a motorok teljesítményét lóerőben mérik. Lehetséges, hogy nálunk a „gép” elnevezése a gebéből lett? Geb-e b/p váltással gep-e, gép! Ha arra gondolok, hogy az első „gépek”, motorok vagy indultak, vagy nem, leálltak, kifulladtak, nem elképzelhetetlen. Jó lenne tudni, a gép kifejezés mióta ismert, mikor használták először?
 Válasz a beírásra

soproni2009.04.01. 07:36(16.)

Kedves Guba György!
Köszönöm amit írtál, ez nagyon kedves Tőled. A Guba, Ghuba névről nem tudok semmit, Hubáról annyit, hogy Anonymusnál szerepel a 7 vezér között, de a Képes Krónikában már nem. Anonymus szerint Huba vezér Szemerének az őse, meghódította Nyitrát és földeket kapott a Zsitva mentén, Hoba és Hobaj helységnevek őrizték meg nevét.

A hozzászólás előzmenye >> 15. hozzászólásVálasz a beírásra

Guba György Vendégként2009.03.31. 18:06(15.)

" Egy test, egy lélek"
" Egy vérből vagyunk te meg én"

 Válasz a beírásra

soproni2009.03.31. 14:04(14.)

Sajnos, hiába írtam szépen széthúzva, tagoltan az idegen szavakat, minden össze lett tömörítve, miután elküldtem.

 Válasz a beírásra

soproni2009.03.31. 13:59(13.)
A legszebb magyar szó!
A legszebb magyar szó számomra a TESTVÉR. Nagyon szépen fejezi ki az összetartozást, az egységet, a közös eredetet, test és vér azonosságát. Beszédes képi nyelv a magyar, más nyelvek kifejezései a testvér megnevezésére szegényesebbek. Az angol és a német nyelvben is benne van a vér azonosságára utalás, de a test nincs említve.
Angol Német Latin
Test Body r Körper Corpus Vér Blood s Blut Sanguis
Fivér Brother r Bruder Frater
Nővér Sister e Schwester Soror
A „testvér” szó tulajdonképpen hiányzik az angol és német nyelvből, nem beszélve a latin nyelvről, ott „tök” káosz van. Az angol és német nyelv „csak” a fivért és a nővért tudja kifejezni, a „testvér” szót nem ismerik! A vérségi meghatározás csak a fivér szavakban található meg. A német der Bruder szóban az r/l és d/t váltással megkapjuk a német „Bluter”, vagyis a vérre utaló szót, az angol brother szónál ugyanaz a helyzet. A magyar testvér, fivér, nővér szavak egyértelműen utalnak a vérségi összetartozásra, ezt a sister ill. e Schwester szavakban nem találom. Ez utalhat arra, hogy hagyományaik szerint a női leszármazottak, nőtestvérek nem igazán számítottak, valójában csak a fiú testvérek, utódok voltak számon tartva.
Testvérnek érezhetjük az igazi jó barátot is, a testvérem megszólítás régen gyakori volt. Nekünk magyaroknak azért különösen fontos a testvér szó, mert a magyar őseredet visszavezethető a két testvér, Hunor és Magor történetére. Békében, összefogásban éltek egymással, miközben ismerjük, Kain megölte Ábelt, Seth megölte Osirist, Romulus Rémust és folytathatnánk a testvérgyilkosságok sorát. Hunor és Magor testvérisége jó példa arra, hogy a széthúzás, veszekedés helyett az összefogásban van az erő, a fennmaradás esélye.












 Válasz a beírásra

Guba György Vendégként2009.03.30. 18:33(12.)
Semmi baj, kedves Soproni!
Viszont volna egy kérdésem, talán tud hozzá szólni.
A nevemről van szó, a Guba névről.
Boldogult nagybátyám, Guba Lajos amatőr kutatásai szerint régen Ghuba formában írták, és Huba vezér nevéből eredeztethető.
 Válasz a beírásra

soproni2009.03.29. 07:11(11.)

Kedves Guba György!
Elnézést kérek, hogy eltévesztettem nevedet, mentségem, hogy Biró Csabával kevertem össze keresztnevedet, akivel szintén "beszélgettünk".

A hozzászólás előzmenye >> 9. hozzászólásVálasz a beírásra

soproni Vendégként2009.03.25. 11:48(10.)
Kedves Guba György!
Az "isten" szót már a sumirok is ismerték, ugyanígy ejtették, jelentése: egy, egyedüli, egyetlen volt isteni értelemben, vagyis csak istennel kapcsolatban használták, a számnévre volt más szavuk. Törökül isten neve :Tanri, a kérdés csak az, hogy mielőtt a muzulmán hitet felvették, milyen istenük volt, és hogy hívták ótörök nyelven.

A hozzászólás előzmenye >> 9. hozzászólásVálasz a beírásra

Guba György Vendégként2009.03.25. 08:12(9.)
Bocsánat, most láttam hogy egy-két betűt mellé ütöttem.
 Válasz a beírásra

Guba György Vendégként2009.03.25. 08:09(8.)
Kedves Soproni!

Megmondom ődzintén, nem tudom ki volt az előadó, mert egy kicsit felhúztam magam az előadásán, aztán agy idő múlva már át is kapcsoltam egy másik adóra. Az "Isten" szavunk egyébként szerinte török eredetű.De az a hat szó, amit megjelölt, tulajdonképpen finnugor.Mármint szerinte.
 Válasz a beírásra

soproni Vendégként2009.03.25. 07:09(7.)
Kedves Guba Csaba!
Szerintem az előadó személye érdekes lenne, kíváncsi lennék, hogy melyik 6 szóra gondolt. Remélem, isten szavunk benne van a hatban. Meg kéne nevezni, hogy "honnan jöttek" a jövevényszavaink, mert ha Árpád "jövevényeivel" jöttek be az országba, abban lehet némi igazság. Tanulság az, hogy nem kell mindent megnézni és elhinni a tv-ben. A finn-ugor nyelvvel kapcsolatos véleményemről írtam a 90. sorszámon az "Ősmagyar nyelvek"-nél.
A hozzászólás előzmenye >> 6. hozzászólásVálasz a beírásra

Guba György Vendégként2009.03.24. 18:06(6.)
A Mindentudás Egyeteme adásában hangzott el - egy, a magyar nyelvről szóló előadásban / az előadó személye érdektelen/ - " a Magyar Himnusz első versszakában csak hat / azaz 6! db / magyar szó van, a többi mind jövevény szó,egyedül a "víg" szavunk eredetét nem lehet beazonosítani. Ezenkívül az előadó jópár " bizonyítékot" vonultatott fel nyelvünk finnugor eredetének bizonyítására. Kérdésem: mi a véleményetek erről?
Én úgy tudtam, hogy a finnugor elmélet már túlhaladott dolog.
 Válasz a beírásra

soproni2009.02.26. 12:48(5.)
Bábeli nyelvzavar az asztal körül!
„Az egész földnek ugyanaz volt a nyelve és ugyanazok voltak a szavai”, olvasható a Bibliában. Majd nem sokkal később az Úr azt mondja: „Ezért szálljunk le és zavarjuk össze nyelvüket, hogy senki ne értse a másik nyelvét”. Hát sikerült!
Mikor a hun szavak közt olvastam a SZEGHÁN ill. SZEGHILD asztalt jelentő szavakat, magam is elkezdtem értelmezni: szeg,- szög,- szegett,- vágott, stb. Olvasom is a hozzá fűzött értelmezésben, hogy gyöke a szeg, szegni, formálni, szegett. De hol van itt a kép? Mégsem lehet elnevezni egy asztalt a belevert szegekről, vagy a „szegésről”, a végzett műveletekről. Tudjuk, hogy a „g”-betű gyakran változik „k”-betűre (szegfű-szekfű, Szegszárd-Szekszárd ! ) stb., vagyis SZEG helyett nézzük meg a SZEK gyököt, talán közelebb jutunk a megoldáshoz! Szék, szekrény, szekér, fészek szavainkban közös, hogy TARTANAK valamit. A szeg is arra való, hogy összetartsa azt, amit összeszegeztek. Igen, az asztalon tartom az élelmiszert, a szék megtart, ha leülök, a szekrényben tartom a ruháimat, vagy egyéb tárgyaimat. A szekreter (secrétaire) szintén szekrény, ahová titkokat rejthetek (lásd az angol secret=titok szót), a szekért tele rakhatom és a madár is fészket rak, ahol tojásait, fiókáit tartja. Egy szeget azért ütök be a falba, hogy tartsa a képet, vagyis a szegnek tartó szerepe van. Ide tartozik a SZÁK, vagyis a zsák, mely szintén arra való, hogy benne tartsunk, tároljunk valamit. Itt már visszaérünk a szkíta- hun nyelvhez, ahol a szkíta saa(h) és a hun szá(h) szavak jelentése: száj. A száj nyitódik, csukódik, a szájba bele lehet rakni az élelmet , egy rövid ideig ott lehet tartani, tárolni. Itt már van kép! A száj és a szák hasonló képileg.
Szék és asztal összetartozik. Az orosz nyelv alig különbözteti meg őket, az asztal= sztol, a szék=sztul. A magyar asztal szó a szlávból származhat,de a szék szkíta-hun eredetű! Nézzük meg, mennyire szláv a „sztol”! Az asztal és a szék is lábakon áll, az orosz sztoj=állj, sztojáty=áll, az összefüggés világos. Az első „sztol”-ok nyilván négy lábból álltak, a tetején meg egy lap volt, ha kicsi lett, szék lett, ha nagy lett, asztal lett. Az asztal, a szék, mint kép; egy lábakon álló fedett építmény. Ide tartozik a német r Stall=istálló, az angol stall=rekesz, állás, boksz(istálló) és a latin stabulum szintén istállót jelent. Stop, itt álljunk meg egy pillanatra! A latin sto szó jelentése=áll (nem mozog), ebből lett az angol stop szó épp úgy, mint a szláv asztal, szék és az állással kapcsolatos szavak. Megdől a szláv eredet? Még bonyolultabb az egész attól, hogy az asztal latinul mensa, németül r Tisch, angolul table, viszont a szék németül r Stuhl, angolul stool, vagyis a szláv sztol , sztul szavakhoz hasonló. (Vajon a német asztal, vagyis r Tisch szónak van-e köze a magyar „tista , azaz tiszta szavunkhoz, mivel az asztal egy tiszta hely, ahová az ételt teszik?” Szóval van egy kis keveredés, jó lenne, ha előkerülne az Úr, aki ezt az egészet összekeverte!


 Válasz a beírásra

soproni2009.02.16. 17:53(4.)
Enéh, Emese.
Egy altamirai barlangrajzzal kapcsolatban említette Dengisz Enéh nevét. Érdemes néhány szót szólni a magyar eredetmondák nőalakjairól, Enéhről és Emeséről. A csodaszarvas mondája a hun és a magyar nép eredetét meséli el. Enéh Ménrót felesége, Hunor és Magor anyja. Enéh jelentése szarvasünő, szarvastehén, míg Ménrót nevében a „Mén” az apát, a hímet jelenti. A szkítákat a szarvasok népének is szokták emlegetni, mint láttuk a nő neve szkíta nyelven : iny (inekh), ill. yny. A csodaszarvas története több európai népnél ismert, de ismerik Japánban is. A történet lejátszódik az égben is, ahol a Tejúton megtalálható a „menekülő” csodaszarvas, Nimród (Orion), Hunor és Magor (Ikrek). Érdemes lenne beszélni Enéh férjéről, Ménrótról is, azonos-e Nimróddal, valójában ki is volt.
Emesét a Turul mondából ismerjük, Ő volt Álmos édesanyja, és így az Árpád-házi királyi család ős anyja. Neve visszavezethető az „em,am” anya értelmű szóra és az emlő szóra. A női emlő az anyaság legfőbb szimbóluma, ebből alakult ki az összes hasonló, rokonértelmű szó. Az „am, em, eme, ama „ visszavezet a sumerekhez, ahol „eme, ama” anyát jelent, um(u) pedig emlőt. Az anyát, ill. emlőt jelentő sumer szavakból képzett anya és emlő szavak megtalálhatók majd minden európai nép nyelvében, ott vannak a latin nyelvben is, az indogermán nyelvekben, a „finn-ugor” nyelvekben, de a szkíta és a hun nyelvben is. Vajon ki közvetített a sumer és az európai nyelvek között?
Az „em, eme” azaz anya szó található meg Emese nevében is. „Emes” név szerintem „anya őst” jelent, és ez igaz is, Ő volt a Turul-nemzetség ős anyja! Vitatkoznék azzal, amit az interneten olvastam Emeséről. Emesü (Emese) neve nem finn-ugor eredetű és nem nőstényt jelent! Kiss Dénes szerint az „em, mö” a korai csecsemőhangok közé tartozik, a sumer eredet ezt igazolja. Mint érdekesség, a székely rovásírás ABC „eM” betűje egy visszafelé fordított „csúcsos” „B” betű, ami az emlőre emlékeztet!
 Válasz a beírásra

soproni2009.02.10. 11:12(3.)
Nehéz a magyar nyelvről írni Vörösmarty, Petőfi, Arany és még annyi sok kiváló költő és író után. A magyar nyelv beszédes képnyelv, vissza visz a múltba, nagy titkok tudója és őrzője. Nem vallatni kell, hanem szeretettel közeledni hozzá, megérteni, befogadni. A magyarság utolsó őrzője ennek az
egyedül álló ősi nyelvnek, mely minden változása, fejlődése mellett megőrizte és átmentette ősiségét, visszamutat a múltba, az eredetre. Ez a nyelv közös kincse a szkítaságot, a hun múltat magukénak valló népeknek. Szkítáknak vallják magukat a Skótok éppúgy, mint az Ukránok, de a Japánok is. A szlávság Attila hun birodalmának felbomlása után alakult ki az ott élő népekből, a krónikák lapjain a 6. századtól jelennek meg a szlávok. Amíg Buddháról azt mondjuk, hogy szkíta volt, osztozunk a közös múlton, örökségen. Ha azt mondjuk, hogy magyar volt, túl megyünk egy határon és kirekesztünk más népeket, végül egyedül maradunk.
A magyar nyelv fantasztikusan hajlékony, mindent kifejezhetünk vele, de vissza is lehet élni vele. Ez a nyelv a világ minden pontján ott hagyta nyomait (és van, hogy visszatalál idegen nyelv szavaként), de nagyon fontos a mértékletesség, mert ez a nyelv mindenre ráhúzható!
Végül egy-két játékos gondolatomat szeretném megosztani, bemutatva a nyelv kifejezőkészségét.
1.Aki szomjas, kutat ás, ebből lett a „kutatás”.
2.Adria, Dalmat, ad riadalmat. Aki járt az Adrián, és átélte a „bórát”, az tudja, milyen riadalmat okoz a viharos északi szél.
Más. Aki belenéz egy svéd szótárba, az láthatja, hogy az „apa” szó svédül majmot jelent. Úgy látszik, a svédek már nagyon régen tisztában voltak azzal, hogy az ember a majomtól származik. Vagy nem?
 Válasz a beírásra

dengisz2009.01.03. 12:33(2.)
Milyen is lehetett az ősnyelv?
Egyik legmegdöbbentőbb észrevételem éppen a napokban történt, amikor az egyik altamirai barlangfestményen, amely szarvastehenet ábrázol, felfedeztem az állat mellett írást, amely így hangzik: .. ünese (esetleg inese). A szó szoros értelmében azt jelenti: két szarvasünő, vagyis két szarvastehén! A két pont a kettes szám jelölésére szolgál. Egy másik képen a ló melletti jel jelentése: lu, azaz ló. Altamira Spanyolországban van, de a franciaországi Laugerie Basse-i vésett kőlap bölény ábrázolása alá is írtak, olvasata: dinej. Ismerünk immár 3 db. 10-15000 éves szót: ünese, lu, dinej. Remélem, még idővel szaporodni fog a lista, és átfogóbb képet alkothatunk az ősnyelvről. Az egyszerűen csodálatos, hogy az ünese szó Enéh nevében visszaköszön, s a magyar eredetmondában is megtaláljuk, ahol szintén a szarvastehén jelenik meg. Enéh volt Ménrót felesége, Hunor, és Magor édesanyja. (Változatai: Enéh, Enese, Ené, Éne, Éné, Enét...)
Erdélyi István: Őseink nyomában című könyvében közli egy volgai bolgár rovásfelirat rajzát, amelyet így olvastam el: " ŰNE ÉNESEK EGI ISE"
(azaz: ő nem Énesek/Enese égi őse. Amennyiben helyes az olvasat, itt is Enéh nevével találkozunk. Mindenképpen egyik legrégebbi szavunk.
A hozzászólás előzmenye >> 1. hozzászólásVálasz a beírásra

Ghuba2009.01.03. 08:50(1.)
A magyar nyelvről természetesen. Azzal kezdem, hogy általános - és középiskolás koromban szenvedélyem volt a nyelvtan, nyertem nyelvi versenyeket is. Ezzel el is voltam sokáig / már 51 éves vagyok /, amikor
úgy 3 éve egy barátom ajánlotta Varga Csaba könyveit.
Elolvastam őket - mit mondjak, egy katarzis volt. Életem folyamán elolvastam már kb 5 - 6000 - nem túlzok - könyvet - de ezek...
Azóta már többször is elolvastam a magyar nyelv eredetéről szóló könyveit, és csak azt tudom ajánlani mindenkinek olvassátok el!!!
Oly mértékben megerősíti magyarságtudatodat, amit el sem tudsz képzelni.
 Válasz a beírásra



 
    

 
Generálás ideje: 0.15 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
25 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 3415387 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:172
Látogatók összesen 1509 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
Ursulan
suhavulta
moroc
mocor
Judit1970