Visszalépés a portál Főoldalára

Csak törpe nép felejthet õs nagyságot,
Csak elfajult kor hõs elõdöket,
A lelkes eljár õsei sírlakához,
S gyújt régi sírnál új szövétneket.

(Garay)

 

A nyelvről



 << Előző 50(Listázva: : 9-1 )
Fordított sorrendben
 

Guba György Vendégként 9. 2009.03.25. 08:12 
Bocsánat, most láttam hogy egy-két betűt mellé ütöttem.

   
Guba György Vendégként 8. 2009.03.25. 08:09 
Kedves Soproni!

Megmondom ődzintén, nem tudom ki volt az előadó, mert egy kicsit felhúztam magam az előadásán, aztán agy idő múlva már át is kapcsoltam egy másik adóra. Az "Isten" szavunk egyébként szerinte török eredetű.De az a hat szó, amit megjelölt, tulajdonképpen finnugor.Mármint szerinte.

   
soproni Vendégként 7. 2009.03.25. 07:09 
Kedves Guba Csaba!
Szerintem az előadó személye érdekes lenne, kíváncsi lennék, hogy melyik 6 szóra gondolt. Remélem, isten szavunk benne van a hatban. Meg kéne nevezni, hogy "honnan jöttek" a jövevényszavaink, mert ha Árpád "jövevényeivel" jöttek be az országba, abban lehet némi igazság. Tanulság az, hogy nem kell mindent megnézni és elhinni a tv-ben. A finn-ugor nyelvvel kapcsolatos véleményemről írtam a 90. sorszámon az "Ősmagyar nyelvek"-nél.

 ➤ 7 hozzászólása  
Guba György Vendégként 6. 2009.03.24. 18:06 
A Mindentudás Egyeteme adásában hangzott el - egy, a magyar nyelvről szóló előadásban / az előadó személye érdektelen/ - " a Magyar Himnusz első versszakában csak hat / azaz 6! db / magyar szó van, a többi mind jövevény szó,egyedül a "víg" szavunk eredetét nem lehet beazonosítani. Ezenkívül az előadó jópár " bizonyítékot" vonultatott fel nyelvünk finnugor eredetének bizonyítására. Kérdésem: mi a véleményetek erről?
Én úgy tudtam, hogy a finnugor elmélet már túlhaladott dolog.

   
soproni 5. 2009.02.26. 12:48 
Bábeli nyelvzavar az asztal körül!
„Az egész földnek ugyanaz volt a nyelve és ugyanazok voltak a szavai”, olvasható a Bibliában. Majd nem sokkal később az Úr azt mondja: „Ezért szálljunk le és zavarjuk össze nyelvüket, hogy senki ne értse a másik nyelvét”. Hát sikerült!
Mikor a hun szavak közt olvastam a SZEGHÁN ill. SZEGHILD asztalt jelentő szavakat, magam is elkezdtem értelmezni: szeg,- szög,- szegett,- vágott, stb. Olvasom is a hozzá fűzött értelmezésben, hogy gyöke a szeg, szegni, formálni, szegett. De hol van itt a kép? Mégsem lehet elnevezni egy asztalt a belevert szegekről, vagy a „szegésről”, a végzett műveletekről. Tudjuk, hogy a „g”-betű gyakran változik „k”-betűre (szegfű-szekfű, Szegszárd-Szekszárd ! ) stb., vagyis SZEG helyett nézzük meg a SZEK gyököt, talán közelebb jutunk a megoldáshoz! Szék, szekrény, szekér, fészek szavainkban közös, hogy TARTANAK valamit. A szeg is arra való, hogy összetartsa azt, amit összeszegeztek. Igen, az asztalon tartom az élelmiszert, a szék megtart, ha leülök, a szekrényben tartom a ruháimat, vagy egyéb tárgyaimat. A szekreter (secrétaire) szintén szekrény, ahová titkokat rejthetek (lásd az angol secret=titok szót), a szekért tele rakhatom és a madár is fészket rak, ahol tojásait, fiókáit tartja. Egy szeget azért ütök be a falba, hogy tartsa a képet, vagyis a szegnek tartó szerepe van. Ide tartozik a SZÁK, vagyis a zsák, mely szintén arra való, hogy benne tartsunk, tároljunk valamit. Itt már visszaérünk a szkíta- hun nyelvhez, ahol a szkíta saa(h) és a hun szá(h) szavak jelentése: száj. A száj nyitódik, csukódik, a szájba bele lehet rakni az élelmet , egy rövid ideig ott lehet tartani, tárolni. Itt már van kép! A száj és a szák hasonló képileg.
Szék és asztal összetartozik. Az orosz nyelv alig különbözteti meg őket, az asztal= sztol, a szék=sztul. A magyar asztal szó a szlávból származhat,de a szék szkíta-hun eredetű! Nézzük meg, mennyire szláv a „sztol”! Az asztal és a szék is lábakon áll, az orosz sztoj=állj, sztojáty=áll, az összefüggés világos. Az első „sztol”-ok nyilván négy lábból álltak, a tetején meg egy lap volt, ha kicsi lett, szék lett, ha nagy lett, asztal lett. Az asztal, a szék, mint kép; egy lábakon álló fedett építmény. Ide tartozik a német r Stall=istálló, az angol stall=rekesz, állás, boksz(istálló) és a latin stabulum szintén istállót jelent. Stop, itt álljunk meg egy pillanatra! A latin sto szó jelentése=áll (nem mozog), ebből lett az angol stop szó épp úgy, mint a szláv asztal, szék és az állással kapcsolatos szavak. Megdől a szláv eredet? Még bonyolultabb az egész attól, hogy az asztal latinul mensa, németül r Tisch, angolul table, viszont a szék németül r Stuhl, angolul stool, vagyis a szláv sztol , sztul szavakhoz hasonló. (Vajon a német asztal, vagyis r Tisch szónak van-e köze a magyar „tista , azaz tiszta szavunkhoz, mivel az asztal egy tiszta hely, ahová az ételt teszik?” Szóval van egy kis keveredés, jó lenne, ha előkerülne az Úr, aki ezt az egészet összekeverte!




   
soproni 4. 2009.02.16. 17:53 
Enéh, Emese.
Egy altamirai barlangrajzzal kapcsolatban említette Dengisz Enéh nevét. Érdemes néhány szót szólni a magyar eredetmondák nőalakjairól, Enéhről és Emeséről. A csodaszarvas mondája a hun és a magyar nép eredetét meséli el. Enéh Ménrót felesége, Hunor és Magor anyja. Enéh jelentése szarvasünő, szarvastehén, míg Ménrót nevében a „Mén” az apát, a hímet jelenti. A szkítákat a szarvasok népének is szokták emlegetni, mint láttuk a nő neve szkíta nyelven : iny (inekh), ill. yny. A csodaszarvas története több európai népnél ismert, de ismerik Japánban is. A történet lejátszódik az égben is, ahol a Tejúton megtalálható a „menekülő” csodaszarvas, Nimród (Orion), Hunor és Magor (Ikrek). Érdemes lenne beszélni Enéh férjéről, Ménrótról is, azonos-e Nimróddal, valójában ki is volt.
Emesét a Turul mondából ismerjük, Ő volt Álmos édesanyja, és így az Árpád-házi királyi család ős anyja. Neve visszavezethető az „em,am” anya értelmű szóra és az emlő szóra. A női emlő az anyaság legfőbb szimbóluma, ebből alakult ki az összes hasonló, rokonértelmű szó. Az „am, em, eme, ama „ visszavezet a sumerekhez, ahol „eme, ama” anyát jelent, um(u) pedig emlőt. Az anyát, ill. emlőt jelentő sumer szavakból képzett anya és emlő szavak megtalálhatók majd minden európai nép nyelvében, ott vannak a latin nyelvben is, az indogermán nyelvekben, a „finn-ugor” nyelvekben, de a szkíta és a hun nyelvben is. Vajon ki közvetített a sumer és az európai nyelvek között?
Az „em, eme” azaz anya szó található meg Emese nevében is. „Emes” név szerintem „anya őst” jelent, és ez igaz is, Ő volt a Turul-nemzetség ős anyja! Vitatkoznék azzal, amit az interneten olvastam Emeséről. Emesü (Emese) neve nem finn-ugor eredetű és nem nőstényt jelent! Kiss Dénes szerint az „em, mö” a korai csecsemőhangok közé tartozik, a sumer eredet ezt igazolja. Mint érdekesség, a székely rovásírás ABC „eM” betűje egy visszafelé fordított „csúcsos” „B” betű, ami az emlőre emlékeztet!


   
soproni 3. 2009.02.10. 11:12 
Nehéz a magyar nyelvről írni Vörösmarty, Petőfi, Arany és még annyi sok kiváló költő és író után. A magyar nyelv beszédes képnyelv, vissza visz a múltba, nagy titkok tudója és őrzője. Nem vallatni kell, hanem szeretettel közeledni hozzá, megérteni, befogadni. A magyarság utolsó őrzője ennek az
egyedül álló ősi nyelvnek, mely minden változása, fejlődése mellett megőrizte és átmentette ősiségét, visszamutat a múltba, az eredetre. Ez a nyelv közös kincse a szkítaságot, a hun múltat magukénak valló népeknek. Szkítáknak vallják magukat a Skótok éppúgy, mint az Ukránok, de a Japánok is. A szlávság Attila hun birodalmának felbomlása után alakult ki az ott élő népekből, a krónikák lapjain a 6. századtól jelennek meg a szlávok. Amíg Buddháról azt mondjuk, hogy szkíta volt, osztozunk a közös múlton, örökségen. Ha azt mondjuk, hogy magyar volt, túl megyünk egy határon és kirekesztünk más népeket, végül egyedül maradunk.
A magyar nyelv fantasztikusan hajlékony, mindent kifejezhetünk vele, de vissza is lehet élni vele. Ez a nyelv a világ minden pontján ott hagyta nyomait (és van, hogy visszatalál idegen nyelv szavaként), de nagyon fontos a mértékletesség, mert ez a nyelv mindenre ráhúzható!
Végül egy-két játékos gondolatomat szeretném megosztani, bemutatva a nyelv kifejezőkészségét.
1.Aki szomjas, kutat ás, ebből lett a „kutatás”.
2.Adria, Dalmat, ad riadalmat. Aki járt az Adrián, és átélte a „bórát”, az tudja, milyen riadalmat okoz a viharos északi szél.
Más. Aki belenéz egy svéd szótárba, az láthatja, hogy az „apa” szó svédül majmot jelent. Úgy látszik, a svédek már nagyon régen tisztában voltak azzal, hogy az ember a majomtól származik. Vagy nem?


   
dengisz 2. 2009.01.03. 12:33 
Milyen is lehetett az ősnyelv?
Egyik legmegdöbbentőbb észrevételem éppen a napokban történt, amikor az egyik altamirai barlangfestményen, amely szarvastehenet ábrázol, felfedeztem az állat mellett írást, amely így hangzik: .. ünese (esetleg inese). A szó szoros értelmében azt jelenti: két szarvasünő, vagyis két szarvastehén! A két pont a kettes szám jelölésére szolgál. Egy másik képen a ló melletti jel jelentése: lu, azaz ló. Altamira Spanyolországban van, de a franciaországi Laugerie Basse-i vésett kőlap bölény ábrázolása alá is írtak, olvasata: dinej. Ismerünk immár 3 db. 10-15000 éves szót: ünese, lu, dinej. Remélem, még idővel szaporodni fog a lista, és átfogóbb képet alkothatunk az ősnyelvről. Az egyszerűen csodálatos, hogy az ünese szó Enéh nevében visszaköszön, s a magyar eredetmondában is megtaláljuk, ahol szintén a szarvastehén jelenik meg. Enéh volt Ménrót felesége, Hunor, és Magor édesanyja. (Változatai: Enéh, Enese, Ené, Éne, Éné, Enét...)
Erdélyi István: Őseink nyomában című könyvében közli egy volgai bolgár rovásfelirat rajzát, amelyet így olvastam el: " ŰNE ÉNESEK EGI ISE"
(azaz: ő nem Énesek/Enese égi őse. Amennyiben helyes az olvasat, itt is Enéh nevével találkozunk. Mindenképpen egyik legrégebbi szavunk.

 ➤ 2 hozzászólása  
Ghuba 1. 2009.01.03. 08:50 
A magyar nyelvről természetesen. Azzal kezdem, hogy általános - és középiskolás koromban szenvedélyem volt a nyelvtan, nyertem nyelvi versenyeket is. Ezzel el is voltam sokáig / már 51 éves vagyok /, amikor
úgy 3 éve egy barátom ajánlotta Varga Csaba könyveit.
Elolvastam őket - mit mondjak, egy katarzis volt. Életem folyamán elolvastam már kb 5 - 6000 - nem túlzok - könyvet - de ezek...
Azóta már többször is elolvastam a magyar nyelv eredetéről szóló könyveit, és csak azt tudom ajánlani mindenkinek olvassátok el!!!
Oly mértékben megerősíti magyarságtudatodat, amit el sem tudsz képzelni.


   

 << Előző 50(Listázva: : 9-1 )
Fordított sorrendben
 


 
FÓRUMOK
ELÉRÉSEK
POLGÁRI KÖR (FB)
FOTÓALBUMOK
REGISZTRÁCIÓ

5123/329 | 13


Keresés honlapon


Felhasználónév:

Jelszó:



 
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

 GYÖNGYÖSI POLGÁRI KÖR (FB)
 
 
Tovább a megrendelő oldalára

 

Unsoft.hu


@ webmester

@ szerkesztő
 
  Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS és a betlehemi csillag
  www.kisbiro.hu: Közhírré tétetik!
  Szekeres Anna Fotó
  Mocsáry Évelőkertészet
  ENNEAGRAM önismereti rendszer
  Mlinkó István Általános Iskola, Eger
  Eurochess - ONLINE SAKKISKOLA
  Heves megyei sakkélet
  Meglátások
  Ősmagyar nyelvek
  Mellár Mihály: Atlantisz - hol volt, hol nem volt
  Szekeres Sándor: Munkahelyek és a népességcsökkenés
  Szekeres Sándor: Ringsted utca története röviden
  Dionysius Exiguus latin nyelvű munkái
  UNIX-időbélyeg kiszámítása
  Eurochess - ONLINE CHESS SCHOOL
  Unsoft.hu
  Egyszerű játékok a sakktáblán
  Chess Quotes
  Laws of Chess
  Chess piece names
  Sakk aranyszabályok
  PGN Specification and Implementation Guide
  PGN kódok jelentése (ENG/HUN)
  Chess Glossary
  Sakk kifejezések szótára
  Sakkfigurák nevei más nyelveken
 

ONLINE CHESS SCHOOL
AND MATERIAL
COLLECTIONS

ONLINE
SAKKISKOLA
ÉS ANYAGGYŰJTEMÉNY

 

Szekeres Sándor

Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS

és a betlehemi csillag

A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.