Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
3415400
látogató!
Ma  288,
ebben a hónapban
9101 látogató volt.
Jelenleg
3 regisztrált tag
és 3 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 

eeligh ashar


 
    

  
 


hun bod2015.02.15. 01:22(7.)

gogash kokash

bika bival bihal ökör
bölény mufon
böllök skorpió
békakelente kölönte ikra kölödő ebihal
sebes pisztráng, botos kölönte, fürge cselle, kövi csík.


(Módosította hun bod 2015.02.15. 01:27-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2014.04.15. 16:30(6.)
bölömbika
veréb
rigo
bago
hollo varju
keselyü

csööröshi martikh

kacsa kwada réce vöcsök búbos füles
lúd
hattyu
daru
gólya
pelikán
harkály
sirály
bölömbika dobos gém, vízi bika, nádi bika, ökörbika, bikagém, muszkagém.
fecske
gerle galamb
pinty
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.23. 21:02(5.)

szürke magyar marha dísze a táblásvillás, azaz kétfelé ágazó nagy szarv. A hegyes (egyenes), a göndör (csavarodott), a villás (előre öklelő), a csákó (csákószerűen görbe), kajla (lekonyuló) szarvállás szintén gyakori volt e marhafajta egyedein.

tarka marhafajták szarva gyakran csula, csuli, csuliga, azaz kicsiny és lekonyuló. Ezeknél gyakori a bugás vagy puskás szarvállás, ami azt jelenti, hogy az egyik szarv felfelé, a másik meg lefelé áll

Kiskunságban és Kecskemét vidékén a legnagyobb kolompot szintén harangnak vagy dellengnek nevezték. A nagydelleng, amit a vezérállat nyakába akasztottak,
Szatmárban a gulyára való harangfelszerelés neve együttesen csatrang, s a harang gyakorta említődik kongó néven. Nagy buhogó kolompot kötöttek a vezérállatra a palóc gulyások, csordások is.

csordás jeladó eszköze a tülök, újabban pedig a rézkürt
pányvakötél, fogókötél, marhakötél, ökörlánc

szénatartó
E toldaléképület gyakori neve kandi. A szénatároló rekesz neve a Dunántúlon kerekjászol, északon és a Tiszántúl nagyobb részén szénatartó, tartó, a Kisalföld északi felén ketrec, kotrec, a Duna–Tisza között kötröc, a Felső-Tisza vidékén kec, kecces, kaducs


(bika, üsző) borjú, három, ill. négy hónap után rúgott borjú. ökör. hízóba fogott nemre tekintet nélkül sőre vagy göböly. az igavonó tulok.

ökrökből álló félszilaj marhacsapat csorda, ökörcsorda
gulyacsapat, falkagulya, csapatgulya
bivaly büval

Kiskunságban kandzsika a rövid nyelű karikás ustor másik neve. Jobban fél tőle a jószág, mint a bottól. Használat után a pásztor feltekerve hordja magával ostorát, rendszerint a nyakában, vállára akasztva. Kiskunsági gulyások béresustort, ökörhajtó ustort vagy négyellőt is használtak a gulya elindítására (Tálasi I. 1936b: 49; Petercsák T. 1983: 40; Zólyomi J. 1989: 193). A Nagykunságban a hosszú nyelű, egy-két öl hosszúságú ökörhajtó ostor, a korda inkább a béresek, mint a pásztorok eszköze volt. A bivalyt lustasága és vastag bőre miatt vasvillával, korbács ostorral vagy ösztönnel nógatják, indítják útnak


(Módosította hun bod 2014.03.23. 22:12-kor)

 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.19. 18:03(4.)
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.19. 17:57(3.)

ábrázolásaik


(Módosította hun bod 2014.03.19. 18:58-kor)

 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.17. 21:41(2.)
sólyom salyom

kaba

kígyász
sivatagi
szavannai
erdei: örvös, fehérszemű, egysávos
amuri
vándor
hamvas

karakara : tűzföldi, bóbitás, fekete, csíkos, hegyi, pásztor, füstös

vércse: tarka, kék, szürke, szunda, karvaly
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.17. 21:26(1.)
kurshan



Turul nemzetiségi vagy "totemjelvény"
1239-ben és akkor sem királyi vér, hanem csak a zalai vár
Csanád nevű jobbágyának a fia, Turul viselte (491)

kerecsen
1255-ben fordul elő, mint gelsei Rajk birtokának a neve
1274-ben "Kerecsen - homo regisis"

Kurusán - Kerecsen

Kínai Annalesek-ben a húnok fejedelmének tisztséget jelölő neve
és ez Shiratori szerint: Ku-sa-han - királyi cím (494).
Szerinte a koreai félszigeten még ma is "kursán" a fejedelmi,
vagy királyi cím.
(Módosította hun bod 2014.03.17. 22:28-kor)
 Válasz a beírásra



 
    

 
Generálás ideje: 1.24 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
25 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 3415400 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:172
Látogatók összesen 1509 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
Ursulan
suhavulta
moroc
mocor
Judit1970