| Könyvajánló
| 
|
|
| Statisztika
| Te vagy itt a(z) 6947
látogató! Ma 230, ebben a hónapban 575 látogató volt.
Jelenleg 0 regisztrált tag és 3 vendég olvas minket.
|
|
|
| Könyvajánló
| 
|
|
|
| | | | | |
|
hun bod | 2015.02.15. 01:22 | (7.) |
gogash kokash bika bival bihal ökör
bölény mufon
böllök skorpió
békakelente kölönte ikra kölödő ebihal
sebes pisztráng, botos kölönte, fürge cselle, kövi csík.
(Módosította hun bod 2015.02.15. 01:27-kor) |
|
hun bod | 2014.04.15. 16:30 | (6.) |
bölömbika
veréb
rigo
bago
hollo varju
keselyü
csööröshi martikh
kacsa kwada réce vöcsök búbos füles
lúd
hattyu
daru
gólya
pelikán
harkály
sirály
bölömbika dobos gém, vízi bika, nádi bika, ökörbika, bikagém, muszkagém.
fecske
gerle galamb
pinty
|
|
hun bod | 2014.03.23. 21:02 | (5.) |
szürke magyar marha dísze a táblásvillás, azaz kétfelé ágazó nagy szarv. A hegyes (egyenes), a göndör (csavarodott), a villás (előre öklelő), a csákó (csákószerűen görbe), kajla (lekonyuló) szarvállás szintén gyakori volt e marhafajta egyedein.
tarka marhafajták szarva gyakran csula, csuli, csuliga, azaz kicsiny és lekonyuló. Ezeknél gyakori a bugás vagy puskás szarvállás, ami azt jelenti, hogy az egyik szarv felfelé, a másik meg lefelé áll
Kiskunságban és Kecskemét vidékén a legnagyobb kolompot szintén harangnak vagy dellengnek nevezték. A nagydelleng, amit a vezérállat nyakába akasztottak,
Szatmárban a gulyára való harangfelszerelés neve együttesen csatrang, s a harang gyakorta említődik kongó néven. Nagy buhogó kolompot kötöttek a vezérállatra a palóc gulyások, csordások is.
csordás jeladó eszköze a tülök, újabban pedig a rézkürt
pányvakötél, fogókötél, marhakötél, ökörlánc
szénatartó
E toldaléképület gyakori neve kandi. A szénatároló rekesz neve a Dunántúlon kerekjászol, északon és a Tiszántúl nagyobb részén szénatartó, tartó, a Kisalföld északi felén ketrec, kotrec, a Duna–Tisza között kötröc, a Felső-Tisza vidékén kec, kecces, kaducs
(bika, üsző) borjú, három, ill. négy hónap után rúgott borjú. ökör. hízóba fogott nemre tekintet nélkül sőre vagy göböly. az igavonó tulok.
ökrökből álló félszilaj marhacsapat csorda, ökörcsorda
gulyacsapat, falkagulya, csapatgulya
bivaly büval
Kiskunságban kandzsika a rövid nyelű karikás ustor másik neve. Jobban fél tőle a jószág, mint a bottól. Használat után a pásztor feltekerve hordja magával ostorát, rendszerint a nyakában, vállára akasztva. Kiskunsági gulyások béresustort, ökörhajtó ustort vagy négyellőt is használtak a gulya elindítására (Tálasi I. 1936b: 49; Petercsák T. 1983: 40; Zólyomi J. 1989: 193). A Nagykunságban a hosszú nyelű, egy-két öl hosszúságú ökörhajtó ostor, a korda inkább a béresek, mint a pásztorok eszköze volt. A bivalyt lustasága és vastag bőre miatt vasvillával, korbács ostorral vagy ösztönnel nógatják, indítják útnak
(Módosította hun bod 2014.03.23. 22:12-kor) |
| |  |
|
hun bod | 2014.03.19. 18:03 | (4.) |
|
hun bod | 2014.03.19. 17:57 | (3.) |
ábrázolásaik
(Módosította hun bod 2014.03.19. 18:58-kor) |
|
hun bod | 2014.03.17. 21:41 | (2.) |
sólyom salyom
kaba
kígyász
sivatagi
szavannai
erdei: örvös, fehérszemű, egysávos
amuri
vándor
hamvas
karakara : tűzföldi, bóbitás, fekete, csíkos, hegyi, pásztor, füstös
vércse: tarka, kék, szürke, szunda, karvaly |
|
hun bod | 2014.03.17. 21:26 | (1.) |
kurshan
Turul nemzetiségi vagy "totemjelvény"
1239-ben és akkor sem királyi vér, hanem csak a zalai vár
Csanád nevű jobbágyának a fia, Turul viselte (491)
kerecsen
1255-ben fordul elő, mint gelsei Rajk birtokának a neve
1274-ben "Kerecsen - homo regisis"
Kurusán - Kerecsen
Kínai Annalesek-ben a húnok fejedelmének tisztséget jelölő neve
és ez Shiratori szerint: Ku-sa-han - királyi cím (494).
Szerinte a koreai félszigeten még ma is "kursán" a fejedelmi,
vagy királyi cím.
(Módosította hun bod 2014.03.17. 22:28-kor) |
| | | | |
|
| |
Generálás ideje: 0.02 mp |
| | Információ
|
|
|
|
