hunok hunkh történelme volgildumje
| << Előző 50 | (Listázva: : 74-25 )
Fordított sorrendben | Következő 24 >> |
| hun bod | 74. | 2014.03.22. 14:01 |
| Bigila, bérgyilkos bizánci diplomata Valójában ő csak felbujtó, a vérdíj eljuttatója Atilla udvarába, s tervezett átadója miniszterük, a herélt Khrüszafiosz utasítására. Bérgyilkosnak Edekont szemelték ki, ő azonban leleplezi őket. (Az ő fia, Odoaker lesz a megdöntött nyugat-római császárság után tizenhárom esztendeig Itália első uralkodója.) Atilla : "E pillanatban karóba húzatnálak, étkül vettetnélek a hollóknak" kiált rá Bigilára, "ha a követi jogot nem tisztelném" 449 Konstantinápoly Edekon, Attila testőrségének parancsnoka Orestes, a hunn király első titkára ...hunn követség kihallgatása után Edekon Vigilasszal, ki a hunnok tolmácsa volt, a császári palota termeit tekintette meg s elbámult azoknak fényességén. S Vigilas, midőn a császár testőrfőnökével, Chrysaphiusszal szóba állt, sietett neki elmondani, hogy Edekon a császári termeket s az ott levő kincseket magasztalja. Erre Chrysaphius kijelenté, hogy ő is aranyfedelű paloták és kincsek urává lesz, ha a hunnokat odahagyja s a rómaiakhoz áll. Sőt azt is kijelentette Edekon előtt, hogy ha övéihez visszatérve, megöli Attilát és a rómaiakhoz visszajön, boldog élete és roppant kincse lesz. Edekon ajánlkozott erre a feladatra s csak arra kérte a heréltet, hogy a terv kivitelére adjon neki 50 aranyat, melyet majd embereinek, hogy a vállalatban vele teljesen egy kézre dolgozzanak, ki fog osztani. A herélt megörült az alkunak s az aranyat azonnal megadni ajánlkozott; de Edekon azt mondta, hogy bocsássák el előbb őt, hírt vinni követségéről Attilának s küldjék el vele együtt Vigilast is, hogy ez átvehesse Attila válaszát; ő majd tőle megüzeni, miként küldjék meg az aranyat. Az udvar erre azt végezte, hogy Vigilast ne magát, hanem Maximinusszal együtt küldjék Attilához követségbe. Abban történt megállapodás, hogy Vigilast nem küldik megbizatás czíme alatt, hanem mint egyszerű tolmácsot egy látszólag komoly követséghez rendelve. A császár Attila levelére válaszolva, azt irta a követségben járó férfiakról, hogy Vigilas tolmács, s Maximinus nagyobb rangú Vigilasnál, fényes származású és legkedveltebb embere; azt irta továbbá, hogy Attila a szerződést áthágva ne csapkodjon be a rómaiak birodalmába; a császár visszaküldi neki a 17 szökevényt, kiknél többet nem volt képes a keleti birodalom határai közt fölfedezni. Átkelvén a követség a Dunán, s mintegy hetven stadiumot (mintegy tíz kilométert) hagyván maga után, egyszerre megállapodást parancsoltak, hogy az Edekon emberei Attilának a császáriak jövetele felől jelentést tehessenek. Attila eleinte nem akarta őket fogadni, minthogy Edekon részletesen elmondta neki a tervezett cselszövényt s fölfedezte előtte az e végre küldendő arany mennyiségét, sőt elmondta azt is, mi a követség czélja. Midőn a követek végre nagynehezen Attila elé jutottak, a hunn király felbőszülve szitkozódott, hogy a rómaiak nem adták ki az összes szökevényeket. Intett az irnokoknak, hogy olvassák fel a még haza nem került szökevények jegyzékét. Azután megparancsolta Vigilasnak, hogy tüstént menjen vissza s Eslas is vele fog menni, azzal a szigorú rendelettel, hogy a császári udvar szolgáltasson ki valamennyi barbár szökevényt, a kik a legutóbbi évek során a birodalom határát átlépték. Miután pedig elvette az ajándékokat, elbocsátá mindnyájokat. Csakhamar néhány ember jelent meg Attila azon parancsával, hogy se Vigilas, se a többiek római foglyot vagy barbár rabszolgát vagy eleségen kívül bármi egyebet vásárolni ne merészeljenek, míg a rómaiak és hunnok közt a viszályok ki nem egyenlíttetnek. Vigilas nem vette észre, hogy e rendelet éle egyenesen ellene irányul: Attila bele akarta kergetni a hálóba, hogy ha majd a nagy összeg pénzt hozza, ne hazudhassa, hogy azt római foglyok kiváltására, rabszolgák vagy lovak vásárlására szándékozott fordítani. (Módosította Vendég 2014.03.22. 21:42-kor) | ||
| hun bod | 73. | 2014.03.22. 13:55 |
| "magam mellé véve a barbárok nyelvét jól kitanult Rusztikioszt – irja Priscos –, elmentem Szkottaszhoz Onegesios jelen nem létében (az akatziroknál volt Ellákkal), neki, mint testvérének, még inkább kell annak javára munkálkodnia" (császárukkal tárgyaló követnek szerették volna megnyerni). Kételyoszlatók Onegesios saját szavai is, ahogyan a követi meghívást elhárítja: „az én hazámban nektek is többet használhatok, mintha a rómaiakhoz mennék és azáltal kitenném magam annak a gyanúnak, hogy a király terveit keresztezem”. Még tovább „azt gondolják, hogy esenghetnek a rómaiak annyit előtte, hogy elfeledkezzék szkíta neveltetéséről, asszonyairól és gyermekeiről s azt hiszik nem tartja nagyobbnak Atillánál a szolgálatot mint a rómaiaknál a gazdagságot?” (Módosította hun bod 2014.03.22. 14:57-kor) | ||
| hun bod | 72. | 2014.03.22. 13:43 |
| Anonymus: nagyhíres és igen hatalmas Attila király Képes Krónika (1358) szerint a hunok „a médek, gótok és dánok királya" Budai Krónika (1471) „címzését ugyanis (már Atilla) ilyen tormában íratta Atila (így), Isten kegyelméből Bendekuz (k-val) fia, aki Engaddiban született, a nagy Nemroth unokája, a magyarok médek és gótok királya, a földkerekség félelme és Isten ostora.” Kézai Krónikája említi ugyanis például hogy "Ethele a viselet módjában és alakjában (öltözködésében) mind maga, mind nemzete a médok módját tartja vala”. Érdekes adatokat újságol Atilla udvarában Rómulosz, a már idézett nyugat-római követ is Priscosnak íme: "nem igen távol van a médok földje a szkitákétól (hunokétól), akik benyomultak a médok földjére Vaszikh és Kursik vezetésével, kik a királyi szkítáktól valók és sok nép urai voltak:” – Említendő, hogy ez a hadjárat még e követ korában történt, 395-ben mert – mint mondta –, e vezetők később szövetkezés végett Rómába jöttek. De ugyanígy benyomultak a hunok a méd földre 441-ben is. Emellett nagy számban éltek szauromata néven odatelepített médek a Volga és a Don mentén is. | ||
| hun bod | 71. | 2014.03.22. 13:04 |
| Udin fokozatosan Pannonföld ura lett, míg Ruga nevű fia Kabarföld fejedelmi családjából nősülve északon, Upor pedig Tardos Birodalmában vette át az irányítást. Bagamér Bíkís Birodalmába tette székhelyét. Így Hunyor fejedelem Ordoszból, Bagamér lovasfejedelem Pusztaszerről, Ojbársz Etilvárról, míg Oktár Jászvásárról várta Uruk-Dargin felvonulási parancsát. Udin szervezte a hunok felvonulását a Jász-síkságra, miközben Kr.u. 401-411-ig a széki- és kaza-hunok is bevonultak a Kárpát-medencébe. | ||
| hun bod | 70. | 2014.03.22. 12:58 |
| Atilla és Buda Anyai nagybátyjuknak, Uruk-Darginnak és Embának fia, Gém is híres beavatottként lett Balambér néven a Szent-Lándzsa Szövetség legfőbb fejedelme, s fivére, Ojbársz lett apjuk Káspivári Birodalmának örököse. Udin-Odin, Mundzuk és Bagamér-Bendegúz, mind örökölték Csatári aranyasszony dörgő lelkét, amiről Atilla esetében már regéket meséltek. S az unokafivérek, Udin fiai, Ruga és Upor akárcsak Mundzuk fiai, Karaton és Oktár is óriási hírnévre tettek szert, mire eljött Bagamér fiainak, Atillának és Budának ideje. A hunok 4404. medvetoros évében (Kr.u. 364.) vonultak fel az első kiképzett tárkányok a Kárpátok bérceire, hogy megtisztítsák az uzsoki, vereckei, kőrösi, borgói, tölgyesi, gyimesi, ojtozi, tömösi, vöröszikurati [vöröstornyi] és kazáni szorosok átkelőhelyeit, s egy év múltán már 24 oktatási helyen kezdődött meg a 24 Hun Törzsszövetség vezetőrétegének képzése Alma-Atya [Almati] és Bugát térségétől Lóbérc [Loeben] és Sóvár [Salzburg] térségéig. A hunok 4410. medvetoros évétől (Kr.u. 370.) a kiképzett hun ifjúság egyre nagyobb csoportokban lépte át a római határt [limes], ami 10 év múlva gyakorlatilag meg is szűnt, amit az ordoszi sámánközpontban, mint a Nagy-Özönvíz utáni „Harmadik Nagy Honvisszafoglalást” jegyeztek be. A 24 Hun Törzsszövetség Kr.u. 371-ben végzett ifjai a kiképzésben rangelső Mundzuk vezetésével Kabarföld központjában, Kassán léptek hadi szövetségre a 11 Melegvizes Birodalmi törzs ifjúságával. Mundzuk vette át a 12 törzses Kabar Birodalom uralmát... A hunok 4415. medvetoros évében (Kr.u. 375.) a keleti és nyugati gótokkal és gyepidákkal 15 törzsre bővült „aranyíj” szövetség indította meg a hun seregek elővédjeinek felvonulását a római uralom és rabszolgaság teljes felszámolására, mikor Rómában senki sem tudta még, hogy a vandálok, gyepidahák (gyepidákok), markomanok, gótok és szarmata szövetségek a Római Birodalom alattvalói-e még, avagy már a hunokéi. Kr.u. 378-ban a nyugati-gótok a hunokat be nem várván elsőként indultak meg Hadrianapolisnál Constatinus Kelet-Római Birodalma ellen, így még vereséget szenvedtek, de a Római Birodalomban ekkor már egyre nagyobb zavart keltett, hogy a hunok mindenütt, ahol megjelentek, azonnal megszüntették a rabszolgaságot. (Módosította hun bod 2014.03.22. 13:59-kor) | ||
| hun bod | 69. | 2014.03.21. 22:02 |
| amint a hun seregek támadásáról ad hírt a hán városoknak. A fogalom teljesebb neve: salgawüren, azaz „villogóőr”. Ezt kifejtve érdekeset tudunk meg: a salgagh szó ’villogó’-t jelent. Ha a szamtagh ómagyar (és hun!) szó szántó lett (Tih.Al.), a salgagh nyilván salgó. Salgó tehát. A Salgótarján környékiek eltöprengenek azon, mi volt a katonai szerepe Attila korában a Salgó-hegynek, nem szolgált-e őrhelyül villogónak azaz fényőrnek ez a magányos, szabályos, hegyes domb. | ||
| hun bod | 68. | 2014.03.21. 21:47 |
„Amikor a császár úr abba városba érkezett, amelyet Esztergomnak neveznek s amely a magyarok fővárosa, a király ünnepélyesen ezer vitéze kíséretében vonult eléje, és teljes tisztelettel nemcsak vendégszeretőnek, hanem szolgálatkésznek is mutatkozott. A császár pedig négy napig időzött ott s a főemberek tanácsára a nyugtalanságra hajlamos had túlságosan féktelen természete miatt, a szilárd és tartós békét seregszerte esküvel erősítették meg. A királyné a császár úrnak ajándékozott egy pompás sátor-lakot....Ezt követően a király a császárt a Grane nevű várban fogadta, miután átkeltek a hasonnevű folyón, amelyről a város, ahol korábban voltak, és maga a vár is a nevét kapta.....a király azután elvitte császár urat az Atilla városának nevezett helyre, ahol a császár négy napon át vadászattal töltötte idejét." Barbarossa Frigyes keresztes hadának 1189. évi átvonulásáról jegyezte föl Lübecki Arnold Read more: http://albaregalis.hupont.hu/4/atilla-varosaeczilbug#ixzz2wdV9v51c  Átkelvén a Dunán, tábort ütének (Árpád és a honfoglaló magyarok) a Duna mellett a felhévvízekig. S ennek hallatára a Pannónia földjén lakó rómaiak mind futással menték életöket. Másnap pedig Árpád vezér és minden előkelői, Magyarország minden vitézivel egyben, bémenének Athila király városába, és megnéznék mind a királyi palotákat, némelyeket földig rontva, némelyeket nem, és szerfölött bámulják vala mindazon kőépületeket, és kimondhatatlanul örvendének, mivelhogy harcz nélkül bévenniük sikerült Athila király városát kinek nemzetségéből származott vala Árpád vezér. És naponta vendégeskednek nagy örömben Athila király palotájában... Akkor Árpád vezér és övéi örömükben húsz napig maradának Athila király városában... S ugyanazon helyen ada földet Kundunek, Kurzan atyjának, Athila király városától...és fiának ada egy várat a maga népének védelme végett. Kurzan aztán azon várat tulajdon nevére neveztette, mely név a mai napig sem ment feledségbe. (Anonymus) (Módosította hun bod 2014.03.21. 22:52-kor) | ||
| hun bod | 67. | 2014.03.21. 21:42 |
| Erre a korszakra tehető Sicambria/Etzilburg, más néven Atilla városának felemelkedése és válik a Hun birodalom központjává. Földrajzilag a mai Pozsony közelében, a Duna jobb partján, egy jelentős gázló közelében található. Ezen vezetett át egykoron a Borostyán út, melyen az értékes ásványi anyagot szállították északról Róma irányába. Sicambria nagysága, fontossága akkoriban messze nagyobb volt, mint a bátyjáról elnevezett Budáé, tehát a város elnevezése végett kérdésessé válik a testvérgyilkosság indoka. Atilla egyébként nem kedvelte a kőből épült, falakkal körbevett városokat. Nomád életmódhoz szokott, egyszerű életvitele miatt inkább szívesebben tartózkodott a pusztában, fából épült nyári szállásán. | ||
| hun bod | 66. | 2014.03.21. 21:40 |
| led an embassy to the court of King Attila. He mentions in his report that the King requested the extradition of certain fugitive Huns, whose names he read out in his presence from small wooden sticks, from the Byzantine emperor. | ||
| hun bod | 65. | 2014.03.21. 21:34 |
| „A szküthák például sokan vannak, királyuk mégsem képes más népre kiterjeszteni uralmát, és örül, ha saját népe felett úr maradhat.” (Xenophón i.e. 444 k./1979, 10.). | ||
| hun bod | 64. | 2014.03.21. 21:26 |
Fiatal korában 2 évet töltött Rómában és Ravennában, ahol megtanult latinul és görögül. Barátságba került egy római patrícius család sarjával, Aetius-al. Ez a barátság élete végéig meghatározó lesz számára, illetve alapjaiban meghatározza a Nyugat-Római Birodalommal való kapcsolatát. Rengeteget tanult és tapasztalt, de mélyen megvetette a császári udvar züllött, erkölcstelen életét. Később, hadvezérként, nagy segítségére lesz, hogy megismerte a római légiók felépítését és harcmodorát. Hazatérése után 2 évvel indult útnak keletnek, hogy az ott élő Keleti Hunokat megismerje és egyesítse a nyugati hun törzsekkel. A Kr.u. 432. évben tért vissza Ruga hun fejedelem Tisza környéki udvarába, a fejedelem halála után, osztozva bátyjával Buda-val a fejedelemi rangon, együtt lettek a törzsszövetség vezetői. (Módosította hun bod 2014.03.21. 22:26-kor) | ||
| hun bod | 63. | 2014.03.21. 21:12 |
| The Huns under Bleda and Attila • 435 - Aetius hires the Huns to fight against the Vandals and Franks • 435 - Treaty of Margus; Eastern Roman tribute increased from 350 to 700 pounds of gold • c. 435-438 - Huns attack Sassanid Persia, but are defeated in Armenia • 436 - Aetius and the Huns destroy the Burgundians | ||
| hun bod | 62. | 2014.03.21. 21:10 |
| ATILLA (434-453) 434. Atilla kormányozni kezd. 435. Hatalmas sereggel a burgund nemzetséget az öt évvel korábbi öldöklésükért kiirtotta. 437. Aetius tanácsára nyolc ezer gótot öletett meg, ezzel mentesítette a nyugat római birodalmat azok háborgatásától. | ||
| hun bod | 61. | 2014.03.20. 18:39 |
 | ||
| hun bod | 60. | 2014.03.19. 19:56 |
| ULDIN (399-409) 401. A vandálok végigpusztítják Észak-Pannóniát, Norciumot és Raetiát. 401. A gótok betörnek Itáliába. Vezetőjük Alarich. 402. Alarich megkapja Pannonia egy részét és letelepíti népét. 402. Stilicho Itáliából visszaszorítja a gótokat s letelepíti őket Pannóniában. - Athaulf vezette gótok is Pannóniába költöznek. 405. A pannóniai romanizált lakosság megindul Itália illetve nyugat felé. Radagaisus vezetésével egyes gót csapatok Itáliába vonulnak. 406. A hunokhoz kerül a Ny-Római kormányzattól Valeria tartomány BENDEGÚZ (MUNDZSUK) (411-428) "általad nyert szép hazát Bendegúznak vére" 411. Az Érd nemzetség fiát, Bendegúzt fejedelemmé választják 424. Aetius későbbi római hadvezér a hunoknál vendégeskedik. Itt tanulja ki a hadi tudományokat. 426. A hunok beütnek Trákiába, majd Konstantinápolyt ostromolják. Csak különös természeti erők védték meg a várost. Villámok és nagy égi háború volt. A hunok megrémülve elvonultak. 427. Pannónia Secunda (Szerémség) területe a Kelet-Római Birodalomhoz kerül. 428. Bendegúz meghal. OKTÁR (OGGDÁR) ÉS RUA TÁRSURALKODÁS (428-434) 430. Hun támadás a burgundok ellen a Rajna mellett. Útjuk során mindent felégettek. 430/31. Oktár egy lakoma után meghalt "megpukkadt", majd a 20 ezres hun sereget a három ezer fős burgundok megtámadták és 10 ezer hunt leöltek. 432. Aetius elmenekül Rómából és Ruához fut. 433. Rua csapatai segítségével Aetiust Valentinián császár fényes pozícióba helyezte. - Hun-római békeszerződés is köttetik, mely során Carpiliót, a császár fiát adták át zálogul. Nyugat-Pannónia a hunokhoz került. 434. Rua Konstantinápolyba küldi követét Osult 434. Rua (Roás), Bendegúz testvére meghal. (Módosította hun bod 2014.03.19. 21:00-kor) | ||
| hun bod | 59. | 2014.03.13. 20:29 |
ordoszi (alucsajdengi) Hun Korona  a koronaékszer hivatalosan az i.e. V.-III. szd-ból való. A sajátos vonalvezetésű (írásjelként értelmezhető) kerettel ellátott jelvény közepe egy kacskaringót ábrázol. A kacskaringó a székely "j" (jó) jellel azonos, s a magyarok Istenének "jó" jelzőjének szimbóluma. A jó szó és a kacskaringó egykor "folyó" jelentést is hordozott, amint az a XIV. századi mártonhelyi freskón ma is látható. A kacskaringó az égig csapó hullámtaraj (azaz a Tejút) egyik ábrázolása, a magyar ősvallás egyik legkedvesebb, kőkori eredetű témája. Az Ak Burun kurgánban (Krím félsziget) talált, Kr. e. IV. századi szkíta korona  Hérodotosz írja, hogy a szkíták voltak a világ egyetlen népcsoportja, amelynek királyi népe volt. A királynak, pedig koronája volt. http://szekely-rovasiras.hupont.hu/167/bajak-laszlo-az-alucsajdengi-hun-turulrol#ixzz2vsBKhGMR | ||
| hun bod | 58. | 2014.03.08. 19:34 |
| III-V. századi hun bronzjelvény vagy lószerszámdísz. A hun fibulára az „ÉSZAK” szót írták magyarul  | ||
| hun bod | 57. | 2014.02.26. 18:12 |
 a phejir fehér hunkh hunok megnevezései más népek nyelvében: hsziungnu / hiungnu (hanok, kínaijak) hüngürüsz (türk) huna (szanszkrit) szvetahúna (szanszkrit) 'világos' eftaliták (szanszkrit) görögös Heftal (Ephtal) a heftalita név mellett a források hol uaroknak, hol hjónóknak, hiungnuknak, húnáknak nevezik a perzsa forrásokban Haital néven emlegetett törzs (a kínai forrásokban: 厌哒 vagy 嚈噠, pinjin: yeda / yanda, valószínű egykori kiejtés: jeptal). de ez az ú bötü miatt úgy hiszem úgy rovandó nishi phejir kara shonju hunkh (Módosította hun bod 2014.02.26. 19:28-kor) ........................... egy Nanai-vandak nevű szogd kereskedő, aki valószínűleg a kínai Szucsouban élt, különböző kínai eseményekről számol be kereskedő társának, a Szamarkandban élő Nanai-dvarnak. Levélben arról tájékoztatja barátját, hogy 311-ben a hunok elfoglalták és felégették a kínai fővárost, Lojangot. Erről a nevezetes eseményről mi is megemlékeztünk a kései hiungnuk története kapcsán. Így ír Nanai-vandak: „Uram, az utolsó császár – így mondják – elmenekült Szaragból [Lojang szogd neve] az éhínség miatt. Megerősített rezidenciáját és erősített városát felgyújtották. Szállása leégett és a város elpusztult. Ily módon Szarag nincs többé. Azok a hunok, akik tegnap még a császár tulajdona voltak, (most elpusztították az országot).” A Lojangot elpusztító nép neve itt szogd írással hwn (olv. hun) alakban szerepel, Heftal (Haital) törzs az 5. század elejéig elfoglalta Transoxaniát és Khoraszánt. 425-ben átkeltek a Szir-darja (Jaxartes) folyón, és megtámadták Perzsiát, de Bahrám Gur megállította őket. 456-ban a Heftal törzsből származó I. Khingila (kb. 430-490; Firdauszinál: Sengil, kínai nevén: Cha Li) megdöntötte a Kidarita dinasztia uralmát, és trónra lépve megalapította a Heftalita dinasztiát. Khingila szoros törzsszövetségbe egyesítette az uar és hjóno törzseket, amelyek ettől kezdve a heftalita név mellett uarhun és alkhon néven is szerepelnek a forrásokban. 483 és 485 között Khingila vezetésével a heftaliták lerohanták Perzsiát, és adófizetésre kényszerítették. Khingila utóda, I. Toramana (490-515) megtámadta Indiát is, ahol a heftalita uralmat egész a Gangeszig kiterjesztte, és megdöntötte a Gupta Birodalmat. (Módosította hun bod 2014.02.26. 19:47-kor) | ||
| hun bod | 56. | 2014.02.25. 21:26 |
 | ||
| hun bod | 55. | 2014.02.25. 21:16 |
      (Módosította hun bod 2014.02.25. 22:20-kor) | ||
| hun bod | 54. | 2014.02.25. 20:40 |
| a 4 évszázados boszporuszi királyság Arkhaianaktida dinasztia, i.e. 480k.–438 Szpartokida dinasztia, i.e. 438–109 A királyság bukását végül a mind gyakoribb szkíta és szarmata támadások okozták. Az i. e. 3. század folyamán a térségben letelepedő szkíták alakítottak a krími Neapolisz székhellyel államot, amely az i. e. 2. században, Szkilurosz és fia, Palakosz alatt élte virágkorát. A hellenisztikus kor politikai viszonyai közepette a Boszporoszi Királyság a kereskedelemre épülő gazdaságát nem tudta fenntartani, uralkodói krónikus pénzhiányban szenvedtek. Ez a zsoldosjellegű haderő csökkenéséhez vezetett. Az utolsó boszporoszi király, V. Pairiszadész nem tudott úrrá lenni a támadókon, ezért kénytelen volt VI. Mithridatész pontoszi király segítségét kérni. Mithridatész tábornoka, Diophantosz két csatában is megverte a szkítákat. A szkíta Szaumakhosz vezette felkelők azonban i. e. 108-ban (vagy i. e. 107-ben) meggyilkolták V. Pairiszádészt, és a bitorló Szaumakhosz királlyá nyilvánította magát. A pontosziak leverték a felkelést, és ezzel Boszporosz, valamint a Krím-félsziget és a Fekete-tenger északi partjának valamennyi görög városa Pontosz fennhatósága alá került, VI. Mithridatészt pedig boszporoszi királlyá koronázták. A területet Augustus császár i. e. 17-ben a Római Birodalomhoz csatolta. | ||
| hun bod | 53. | 2014.02.25. 19:34 |
  (Módosította hun bod 2014.02.25. 20:35-kor) | ||
| hun bod | 52. | 2014.02.25. 19:11 |
    (Módosította hun bod 2014.02.25. 20:19-kor) | ||
| hun bod | 51. | 2014.02.09. 15:42 |
| tetején a hányt föld rétegei között három egymás alá helyezett, úgynevezett jelkő tűnt elő, alattok lapos kő, s ezen alól kitapasztott sárga agyagrétegek s ezeken égés-fekvetek valának, melyeken megégetett tetemek, sok szén, hamu, olvadt rézdarabok, vas nyilhegyek, s temérdek cserépdarabok találtattak.[11] | ||
| hun bod | 50. | 2014.02.09. 15:33 |
| Kr.u. 381 hunok harcai pannonia tartományban Macrinus római helytartó és a veronai alemán Ditrik és a Potentianaban gyülekező longobárdok hadai ellen http://alfahir.hu/egy_elveszett_v%C3%A1ros-20120112  Tavarnuk, Érd, Szigetfő keveházai, tárnokvölgyi és ceszumóri (cézönmaur) nagy csaták Tárnok : 1250 Tavarnuk, Tawarnukveeg (Tawarnucweg) 1. meglepetéstámadás folyamátúszás egésznapos csatározás, halottak száma százezernél is több a hunoknál Béla, Keve és Kadocsa is elesett este újra átússzák a Dunát Érd környéke  Székely falu 1559-ig létezett a Benta jobb partján a „római hídnál”. Oklevelek említik 1380-, 1480-ban de a török defter szerint 1559-ben Székelyegyháza puszta már szántóföld . A székely név latin szövegben secui, de origine secuiasae (Erdélyi magyar szótár) Scichul (1092) –„Et hec sunt nomina predictarum familianum Michael Cuna Cunei Scichul Boguta Rescandi”. Scecul (1212/1550), Zekel, Siculus. Feltételezhetjük, hogy egy ismeretlen oklevélben szereplő Tárnokkal határos, ám elmosódott ?Siculuaeecclesiae szöveget olvasta K. S. Sicambriának. ...a húnok megtudva a történteket, a Dunához közeledtek; – de Ditrik és Macrin azon hitben, hogy a húnok hajók hiánya miatt a Duna széles folyamán át nem jöhetnek, nyugodtan töltötték éjjeleiket. E közben a húnok egy csendes éjjelen tömlőkön Sicambrián alól a Dunán átkelve, Kelen-föld tájékán (ez a sz. Gellérthegy alatti térség) a szabadban táborozó ellenségre egész véletlen sebes rohamban ráütöttek. Iszonyú lárma és mészárlás következett. Ditrik hadai a legnagyobb zavarban nem fegyverfogásról, csak menekülésről gondolkozhattak. Kaszabolta őket a hún, mint az eltévedt barmot, kevés menthette meg futással az életét. ... Hajnalban a húnok nyugatról a Dunáig nyúló Tárnokvölgybe szállottak, hol őket Ditrik és Macrin, összeszedett seregeikkel nagy erővel megtámadta. Az elkeseredett küzdelmet iszonyú vérontás követte. Naplemente felé az éjjeli álmatlanság és folytonos harcz által kimerült húnok, egyik vezérök Kevének eleste után megfutamodnak, s a Dunát átúszva, tanyáikra visszasietnek, a nélkül, hogy a szám és erőben szinte nagyon meggyengült ellenség által üldöztettek volna.  Ekkor a húnok hadaikat rendbeszedve, a dunántúli részeket megrohanták, elfoglalták, s családjaikat ide áthozván, s minthogy a rómaiakkal két ízben vívott csatában ezek hadviseleti modorával megösmerkedtek, a tárnokvölgyi veszteség visszatorlásaul, a folyvást Tulnnál táborozó rómaiak ellen siettek, mit ezek észrevéve a Bécstől délnyugatra fekvő Zeizelmauer meleltti mezőségig elibök jöttek, – itt a húnokkal összecsaptak. Elkeseredve folyt a harcz, soká kétes eredménnyel; a húnok készebbek mind egy lábig elveszti, mint visszaveretni; scytha szokás szerint rémítő kiabálás és dob lárma közt nyilaik sűrű záporával az ellenség sorait zavarba hozták, tömegesen öldösték; a kora reggeltől esti 9 óráig teljes elkeseredés és hősi lelkedésében folyt vérengző harczban végre az ellenség megtöretve, futásnak indult, folyvást öletvén az őket üldöző bőszűlt húnok által. 2. Tulln - ide húzódnak vissza (zeiselmauer a közelben van) és aztán ütköznek meg a második csatában  ...végül Cesumor-nál (Zeiselmauer) a bécsi Hunesberg alatt, ahol Torda fia, Bendegúz győz és Macrinus elesik. Macrinus meghalt, Detre nyilat kapott a homlokába és a rómaiak elhúztak itáliába (Módosította hun bod 2014.03.24. 19:26-kor) (Módosította hun bod 2014.03.24. 19:29-kor) | ||
| hun bod | 49. | 2014.02.09. 14:35 |
| baathorshagben leinin 7 magyar nemzetségfő ... volgagh aat ejuveszin evezni hombürin hömpölyögni lebbenin lebbed ktüshi keltai maashigh ug part puru reevin folyamon átkelni ktü utu : ugwenti oi dron | ||
| hun bod | 48. | 2014.02.07. 19:29 |
Megismervén tehát a húnok, mennyi és millyen a nyúgoti nemzet fegyvere és lelke, neki bátorodva seregökkel Tulna felé indulának, hogy Ditrikkel és Macrinussal megvívjanak. Kiknek jövetelét a mint Ditrik megértette, velök Czézönmaurnál szembe szálla, s reggeltől délestig olly hevesen és dühösen folyt az ütközet, hogy Béla, Réva és Kadocsa dicső hún kapitányok azon viadalban negyvenezered magokkal elestek. Kézai Simon: Gesta Hungarorum | ||
| hun bod | 47. | 2014.02.07. 18:09 |
| tárnokvölgyi veszteség visszatorlásáúl a folyvást Tulnnál táborozó rómaiak ellen siettek; a mit ezek észre véve, a Bécstől délnyugotra fekvő Zeiselmaur melletti mezőségig eléjök jöttek, ? s itt a húnokkal összecsaptak. Elkeseredve folyt a harcz, soká kétes eredménynyel; a húnok készebbek mind egy lábig elveszni, mint visszaveretni, scytha szokás szerint rémítő kiabálás és doblárma közt, nyilaik sűrü záporával az ellenség sorait zavarba hozták, s tömegesen öldösték; a kora reggeltől esti kilencz óráig teljes elkeseredés és hősi lelkesedésben folyt vérengző harczban végre az ellenség megtöretve, futásnak indult, folyvást öletvén az őket üldöző bőszűlt húnok által. Macrin e harczban elesett, Detrének pedig vasnyíl repült homlokába, s a húnoknak e győzelme még az unokáknak is sok ideig hősi dalok s népregék tárgyáúl szolgált. | ||
| hun bod | 46. | 2014.02.07. 18:07 |
| Hajnalban a hunok nyugatról a Dunáig nyuló Tárnokvölgybe szállottak, hol őket Detre és Macrin összeszedett seregeikkel nagy erővel megtámadák. Az elkeseredett küzdelmet iszonyú vérontás követte. Naplemente felé az éjjeli álmatlanság és folytonos harcz által kimerűlt húnok, egyik vezérök Kevének eleste után, csatavesztve megfutamodtak, s a Dunát átuszva, tanyáikra visszasiettek; a nélkül, hogy a számban és erőben szintén nagyon meggyengűlt ellenség által üldöztettek volna. A régi magyar történelem az elhúnytak számát a hunok részéről 125 ezerre, az ellenség részéről, azokonkivül, kik az éjjeli megrohanáskor sátraikban ölettek meg, 220 ezerre teszi. Hogy mily drága győzelem volt ez | ||
| hun bod | 45. | 2014.02.07. 17:52 |
| Macrin nevű római kormányzó igazgatása alatt állott, ki is meghallván, hogy a Tisza körűl egy ismeretlen, de igen nagyszámú nép táboroz, s már az ő tartományát is háborgatja: saját seregével rájok támadni félt, hanem követei által a rómaiaktól kért segítséget. Ezek veronai Ditriket, a római földön lakó németek parancsnokát, alemán nemzetbelit, küldék segítségűl, ki olasz, német és más nyugoti vegyes nemzetbeli seregével Pannoniába bejött, s Százhalomnál táborba szállva, innét Potentiana városhoz, hol Macrin seregével egybegyülve volt, jutott, s hadi tanácsot tarta Macrinnal, hogy a hunokat a Dunán átkelve saját szállásaikon és sátraikban, vagy más alkalmas helyen s mily harczi modorban kellene megtámadni. A hunoktóli félelem úgy látszik a jó tanácsot késleltette, s míg Ditrik és Macrin hosszasabban tanakodának, a hunok megtudva a történteket, a Dunához közeledtek; ? de Ditrik és Macrin azon hitben, hogy a hunok hajók hiánya miatt a Duna széles folyamán át nem jöhetnek, nyugodtan töltötték éjjeleiket. Azonban a hunok egy csendes éjtszakán, tömlőkön, Sicambrián alól a Dunán átkelve, Kelemföld tájékán (ez a Szent-Gellérthegy alatti tér), a szabadban táborozó ellenségre, egész véletlenül, sebes rohamban ráütöttek. Iszonyú lárma s mészárlás keletkezett. Detre hadai a legnagyobb zavarban, nem fegyverfogásról, csak menekülésről gondolkozhattak. Kaszabolta* őket a hun, elannyira, hogy kevés menthette meg futással is életét a künntáborozók közül. *úgy kaszab h nyilazta első körben biz (Módosította hun bod 2014.02.07. 19:05-kor) | ||
| hun bod | 44. | 2014.02.07. 17:44 |
| Mondják Detre és Macrinus Cezumórig eléjük ment és hajnaltól csatáztak, amikor is Macrinus elesett, Detre a homlokán sebesülve a rómaiak maradékával futásnak eredt. A hunoknál Béla, Keve és Kadocsa is elesett, testüket visszavitték az említett kőbálványhoz, és ott temették el. | ||
| hun bod | 43. | 2014.02.07. 17:44 |
| a veronai Detre másnap az ütközet után Macrinus-sal elvonult Tulln városa felé, amely latin nagy város volt, és három állomásnyinya fekszik Bécstől (Vindobona). A hunok visszatérve a csatatérre, illően eltemették társaikat és díszes kőbálványt* emeltek a helyén. Majd rendbeszedve seregüket Tulln felé indultak, ahol az ellenségeik gyűlekeztek. *pontosabban emlék-kőhalmot (Módosította hun bod 2014.02.07. 18:46-kor) | ||
| hun bod | 42. | 2014.02.07. 17:41 |
| Miközben eképpen tárgyaltak, a hunok az éjszaka tömlőkön Sicambriánál átkeltek a Dunán, és kegyetlenül öldösték Macrinus és Detre seregét. Ez a támadás nekikeserítette Detrét, harcba vonult a hunok ellen Tárnokvölgy mezejére, megütközött velük és serege nagy részének pusztulásával legyőzte a hunokat. A hunok maradékai átfutottak a Tiszán és elesett Keve kapitány is. | ||
| hun bod | 41. | 2014.02.07. 17:39 |
| Pannónián, Pamphilián, Phrygián, Macedónián és Dalmácián a longobárd nemzetségű Macrinus fejedelem uralkodott, ki pedig hadban járatos férfiú volt. Megtudván, hogy a hunok a Tisza fölött megtelepedtek és napról napra pusztítják az országát, a rómaiaktól kért segítséget. A rómaiak pedig abban az időben az alemán származású Veronai Detrét kérték, vigyen Macrinusnak segítséget, ő pedig itáliai, germán és más nyugati népekből álló seregével elindult Pannóniába. Eljutott Százhalomig, ahol Potentiana városához a longobárdok is gyülekeztek és a két vezér tanácskozni kezdett. | ||
| hun bod | 40. | 2014.02.07. 17:35 |
| Pannonia - Szavaria / SZombathely keresztényüldözéseknek Nagy Konstantin császár hatalomra jutása vetett véget, ő a szarmaták elleni hadjárata során 356-ban hosszabb ideig időzött Savariában is. A császár uralkodása alatt átszervezte a tartományokat és Savariát Pannonia Prima tartomány székhelyévé tette...a Szent Quirinus bazilika és a pompázatos császári palota. A város ekkor egy valóságos kis Róma képét mutatta. Itt született az ókori Európa egyik nagy szentje, Szent Márton, aki később a galliai Tours püspöke lett. Valentianus császár halála után 377-ben a hunok kezdték elözönleni Pannóniát, Macrinus, a tartomány prefektusa saját seregének feláldozásával sem tudta megakadályozni a hunok és a velük szövetséges barbár népek hódítását, de a falakkal körülkerített város még ellenállt a népvándorlás özönének. A várost csak 441-445 között Attila hun király tudta elfoglalni. A hunok pusztítását a 456-ban bekövetkezett földrengés tetőzte be, amely lerombolta a várost. A latin nyelvű lakosság ugyan nagyrészt Itáliába menekült, de helyükre keleti gótok, majd longobárdok érkeztek, akik keveredtek a helyi lakossággal. 567-ben Alboin longobárd király behívta szövetségesül a Baján kagán vezette avarokat, akik segítségével legyőzte a gepidákat. | ||
| hun bod | 39. | 2014.02.05. 18:43 |
| Ha valami fölingerelte, arcza elkomorult, szemei szikráztak: a legelszántabbak nem mertek haragja kitörésével daczolni. Szavait söt tetteit is bizonyos hatásra számított nyomatékosság bélyegezte; fenyegetni csak rettentő kifejezésekben szokott: ha dúlt inkább azért dúlt, hogy romboljon, mint hogy raboljon: ha ölt csak azért ölt, hogy ezer meg ezer temetetlen halottat hagyjon az élőknek látmányul. | ||
| hun bod | 38. | 2014.02.05. 18:37 |
| font aranyról 700-ra emeltessék, — ezek voltak az Attila által előterjesztett vagy is inkább elöszabott egyezkedési föltételek. A küldöttek ellenvetéseire, legkissebb fölvilágositás iránti kérelmökre a hún királynak nem volt más válasza, mint „háború." S miután a követek tudták, hogy tisztök mindent végezni, háborút kivéve, fölhatalmazva hitték magokat mindent megígérni. Megesküszik azért mindkét fél, mindegyik saját hona szokása szerént téve hitét. így végződött ezen hires margusi békekötés, mellyre majd olly sokszor látjuk hivatkozni Attilát | ||
| hun bod | 37. | 2014.02.05. 18:31 |
| Az értekezlet egy síkon történt a Duna jobb partján, a Morava folyó beszakadásánál igen közel a római Margus városhoz; a húnok lóháton jelentek meg, s miután sehogy sem akarlak leszállani, a római követek, ne hogy méltóságukból veszítsenek, kénytelenek voltak hasonlóan nyeregben maradni. Olly hangot hallottak itt, melly nem szűnt meg őket a jövő iránt nyugtalanítani. A dunai törzsekkeli szövetség közvetetlen fölbontása, mind azon húnok nagyok vagy kicsinyek kiadása, kik fegyvert viseltek vagy menekültek a keleti birodalomban, a váltság nélkül megszökött római foglyok visszaszolgáltatása vagy mindegyikért 8 darab arany fizetése, formaszerénti leköteleztetés a húnokkal ellenségeskedő egy barbar népet sem segíteni, végre az adó növelése | ||
| hun bod | 36. | 2014.02.05. 18:29 |
| a hunok folytatták a csatázást a barbar népek ellen. Mögöttök ellenséget nem hagytak; az osztrogóthok nemzete járom alá hajlott, Hermanarikh régi védenczei egymás után Balamirhez állottak; egyedül Athanarikh tartotta magát hü törzseivel a Kárpálhok legelzártabb völgyéiben ; hanem ezen törzsek is bérczeik közé szorítva s éhen halva elszánták magokat, hogy követik Fridighern példáját kit annyira gyaláztak s inkább megadják magokat a rómaiaknak, mint fejet hajtsanak a varázsló nök fiai előtt. miveltség nyomai, mellyek góthoktól eredtek, elenyészlek; a települt élet eltűnt, a nomád élet egész durvaságában visszajött, s azon egész tájkör, melly az Al-Dunától a Fekete tenger hosszában a Káspi lóig terül, nem más volt mint egy hordák-és nyájaktól szünetlen hemzsegő országúi. A hírnök királyi törzse a Dunánál szállott meg, vigyázó őrszemként foglalkozva annak vizsgálásával, mi túl történik. Királyaik deszkapalotája minden évben előbb nyomult a folyó dereka felé, s a parti népségek ellenébeni foglalásokkal, a mint a húnok határszéleiket terjeszték A fehér hunok s mind azon káspi hordák, melylyek Balamirt nem követték, önkormányzást, kényök szerénti had- vagy békejogot követeltek, ez történt azort törzsekkel is, mellyek bár a fekete hunokhoz tartoztak , Európa határánál tovább nem nyomulva megállapodtak. Az illynemü működésben ügyes római politika ezen elkülönödésekbe terjesztöleg avatkozott, nem kiméivé pénzt és Ígéretet s legkivált a keleti hunok szövetségét keresve, hogy a dunamellékieket fékezhesse. Maga a királyi törzs nem volt egységben s tagjai közül, kik a törzsek kormányán osztoztak, kiki saját kezére dolgozott. | ||
| hun bod | 35. | 2014.02.05. 18:08 |
    | ||
| hun bod | 34. | 2014.02.05. 17:55 |
  | ||
| hun bod | 33. | 2014.02.05. 17:46 |
| egy igazi vérbeli római „vallomását” Atilláról, Onegesius hitvallását, halljuk: „inkább szívesebben maradok Atilla oldalán szolgaként, mint előkelő befolyásos ember a Rómaiaknál…” | ||
| hun bod | 32. | 2014.02.05. 17:40 |
| ”…A római hagyomány így emlékezik róla - amikor Rómát meglátogatta - egy érdekes történeti leírásban: Mikor a római pápa Atilla előtt állt kíséretével, egy római költő ugrott Atilla elé és szavalatában Atillát Istennek nevezte. Atilla bilincsbe verette a költőt, máglyát rakatott és az összekötözött költőt arra dobatta, mondva: máglyát érdemel az, aki Istennek nevez egy embert! Mielőtt a máglya tüze elérte volna a költőt, levetette a máglyáról őt és csak a leírt költeményét égette el. Ilyen volt Atilla a római hagyományok szerint is! | ||
| hun bod | 31. | 2014.02.05. 17:37 |
| "Athanarik a lelki megtisztítás szándékával uralmi területén egy kultikus szobor körülhordozását rendelte el, és megparancsolta, hogy mindenki mutasson be áldozatot.[8]" bálványimádás. Isten képmásának imádása IsTen valódi lénye helyett. keletkezési ideje ismeretlen. egyidős a rabszolgasággal. áldozat. van bűnoldó és áldáskérő. a fekete bü bajben shoori valildtevo. | ||
| hun bod | 30. | 2014.02.02. 21:29 |
| -360-362 között zajlott le a nemzeti egység létrehozását célzó nyugat-ázsiai hun megmozdulás. - Felső-Turánban, az Aral-tó mellett 362-ben, a nyugat-ázsiai hunok (fekete-hunok) megalakítják az „Európai Hun Nemzetet”, a nemzet élére a Zemény nemzetségbeli Csele fia Balamir lesz a megválasztott nagyfejedelem. - Balamir 363-ban nagyméretű zsákmányszerző hadjáratot vezet a Szansszanida Perzsa Birodalom területére, és a perzsa-római határ menti tartományokba. - 368-ban a Hun Szövetség útra kelt, és tizenkét évnyi vándorlás után elérkezik Közép-Európába, és legyőzi az Alán, az osztrogót és Vizigót Birodalmakat. - 380-ban a Nagyalföld elfoglalása után létrejön az európai Hunnia. - 381-ben Erdélyben hosszas vívódás után a gepida nép is behódolt Balamirnak, csatlakoznak a hun törzsszövetséghez, ami igen komoly katonai megerősödést vont maga után. - 383-ra Balamir nagyfejedelem befejezi a Római Birodalom megtámadását célzó katonai előkészületeket! És mint mindig, a hun-magyar történelemben amikor „fut a szekér”, a Birodalom egységes és hatalmas, beüt a végzet, meghal Balamir nagyfejedelem, 21 évi uralkodás után! a széthúzás, a hatalomért való harc következik. Így csak a neveket sorolom fel, akik ebben a korszakban részt vettek a Hun Világbirodalom meggyengítésében: Kun és Uldin Balamir nagyfejedelem fiai, Taros és Uzor fejedelmek, Küve és Kaducsa vezérek,(ők Balamir nagyfejedelem vezérei voltak), Kursik vezér, Basik vezér és Karaton, Balamir legkisebb fia. Így, megkezdődőt a hatalmi harc a Hun Világbirodalom keretein belül, ami azt eredményezte, hogy a két nagy nemzetség megosztotta maga között a területeket, így a nyugati területek fölött a Zemény nemzetség uralkodott, míg a keleti rész fölt az Érd nemzetség uralkodott. 383-391-es szakasz :Belháborúk Hunniában és a Római Birodalom megsegítése. De egy még szomorúbb dolog történik, a hunok véres testvérháborúba kezdenek! Ebben az esztelen testvérharcban meghal a Zemény nemzetségből Küve és Kaducsa vezérek, helyüket Mohar és Galán vezérek veszik át. De a 394-es esztendőt feltétlenül megemlítem Mundzuk(Mundzukus, Mundzsuk és Mundjuk néven is írják) hun harcost akit, megválasztanak egy tumen élére, az Érd nemzetség területén. Mundzuk tumen parancsnok első felesége, Dária nagyasszony, egy leánygyermekkel ajándékozza meg a nemzetet, utána egy fiúgyermekkel Buda, vagy Bléda néven és megszületik a Hun Nemzet új királya –természetesen ezt ők akkor nem tudhatták- Atilla vagy Etele. Mivel a gyermek a Volga mellett születet, Mundzuk tumen parancsnok az Atilla nevet adja, mivel a Volga egyik régi neve „Atil” volt. Szeretném azonban a Mundzuk nevet is bemutatni,- hiszen a Nagyérdemű biztosan nem ismeri tisztelet a kivételnek)- jól ismert a magyar változata Bendegúz. Ugye ismerős a „Bendegúznak vére….”? És még egy érdekes adalék, ebben az időben egy trákiai harcban meghal Basik vezér, és az Érd nemzetség fejedelmei, Mundzuk tumen parancsnokot válasszák meg vezérnek! Végre egy jó hír! A darabokra szakadt Hunniában egyedül az újonnan megválasztott vezért Mudzukot foglalkoztatja a Nemzete egyesítése. Természetesen a másik négy vezérnek jó volt ez az állapot, mert nagyon meggazdagodtak ezekben a harcokban, hiszen zsoldosként küzdöttek a Római Birodalom fennmaradásáért. Ez akkor látszott reálisnak amikor Uldin vezér, Balamir második fia meghalt. Röviden, Mundzuk vezér 411-től kezdve egyesíti a nemzetet és az Érd-dinasztia megválasztja Mundzukot a nemzet fejedelmének! (Módosította hun bod 2014.02.02. 22:39-kor) | ||
| hun bod | 29. | 2014.02.02. 21:26 |
| Ezen Oktár, akirõl most emlékezénk, testvére volt Mundzuknak, Attila atyjának; volt még két testvére, Oibars és Rof, kik mint õk, független fõnökök voltak. … Rof különösen fogékony és elhatározott fõnök volt. Összeköttetésénél fogva a római patriciussal, Aetiussal, ki nála kezes volt, sikerült neki a császárokra nézve nagyon is alkalmatlan módon beavatkozni Róma belügyeibe. Rof, ki két kézzel látott a dologhoz, a keleti császár II. Theodosiussal 350 font arany évenkénti segélypénzt adatott magának, mit õ adónak vett, de aminek ez tisztességesebb zsold nevet adott, azért mert Rof, miután elfogadta a római tábornoki kinevezést, a császár tisztje volt, kinek szabadságában állott érdeméhezképest olyan bánásmódot, vagy díjazást követelni, a milyet tetszett; íly gyalázatos okoskodásokkal ügyekezett a byzanti udvar palástolni gyávaságát. Mi a Rof féle római tábornokokat illeti, ezek tudván, hogy legfõbb érdemök rettenteni, ez eszközt, mely mindig a zsold növekedésével járt, bõven fölhasználták. Rof a császárság ellenében elvül követelte fölállíttatni, hogy minden föld és nép, mi a Duna északi partján fekszik, a húnoké, miként a dél a rómaiaké, hogy túl az õ urodalmuk van, melybe semmi más népnek nincs joga avatkozni. (Módosította hun bod 2014.02.02. 22:30-kor) | ||
| hun bod | 28. | 2014.02.02. 21:24 |
| A magyarok õselei, hajdankori nevei és lakhelyei (Eredeti örmény kútfõk után) címû mûvében tárgyalja. Itt írja, hogy a hunok, (s így Roga is) a pártus Arsacida (Arszákida) uralkodóházzal állnak rokonságban. „A pártus arsacida királyi hercegek Hun-Scytha fajrokonaik királyi udvarában neveltettek… A rómaiak által az országból kiszorított Parthus Arsacida királyok és trónkövetelõk Hunmagyar-Scytha véreiknél találtak menedéket és segélyökkel tértek és nyerték vissza trónjukat”. | ||
| hun bod | 27. | 2014.02.02. 21:12 |
 | ||
| hun bod | 26. | 2014.02.02. 20:54 |
| Balamber athaje Hunor nem helyeselte a kereplővel ellátott imamalom bűnbocsátó szerepét, amely a szabadgondolkodású embereket a Sárgahit rabszolgáivá tette. Viszont amikor Mani arbag-orvos érdeknélküli szeretet vallását meghallotta, egy tömény lovasával ellátogatott Babilonba. A világhírű gyógyhelyről ajándékba kapták a vallás-alapító rovásait, amelyben az ataiszi hit összes tanait öszefoglalva lemásoltatta örök emlékezetül. Mani egyedülállóan nagy műveltségű ember volt, aki az Égiektől eredő (a Római Birodalom által mandeusnak nevezett) hitvilágot lemásolta és köztudatba átvitte. Azt mondta: „Egyes vallások hirdetői csupán arra törekszenek, hogy a vallások ürügyén maguknak gondtalan jólétet teremtsenek. Ezért megkövetelik híveiktől a tizedeket és szertartási járulékokat. Vezető vallási állásokat szerveznek, hogy népek nyomorából a maguk jólétét megteremtsék." ...aranyasszony is Ordoszba, s itt a kínai császár felesége lett. Hunor és Magyor azonban apjuk korai halála miatt nem tudott Ordoszban megmaradni. Ezért először Hunnorba, majd Káspivárba, s végül Magyarka térségébe, a meótiszi határőrséghez kerültek, ahol az ugor-bolgár fejedelem két leányát megszöktették, s így a szégyen elkendőzése végett kénytelenek voltak Hunor és Magyor fejedelmi ifjakhoz adni a leányokat. Gyula¬Duló fejedelem Maturi nevű leányát Hunnor vette el, Magyor pedig Irgizát vette el feleségül, Gyula-Kaszli birodalmát örökölte és a főpapi teendőket látta el. Kalandozás helyett a békességes életmódra tért át és felvette a Magyar nevet. Csatlakozott a nyolcas szaporodási elvhez és fiai mind a nyolc alapító törzsből nősültek. --Dulo gyila Hunor - Maturi, Kaszli gyula Magor(->Magyar) - Irgiza --kettős kereszt - kettős menyegző? Ordosz beavatott központ ekkor kiadta a parancsot, hogy ők nem háborúskodhatnak, hanem minden tettükkel a beavatott fejedelmi család mellé állnak. A Van-tó környéki királyi család beavatottjai meghirdették a nyolcas szaporodási elvet és áttértek az urukimani keresztény hitre, amelyik nem erőszakosan térítő keresztény vallás, s csupán Ujgur-föld tette meg államvallásnak. | ||
| hun bod | 25. | 2014.02.02. 18:31 |
A második keresztényüldözés 369-372 között zajlott és Athanarik nevéhez fűződik. Az üldözés mind az ortodoxokra, mind az ariánusokra, mind az audeianusokra kiterjedt, azaz mindazokra, akik a pogányságtól eltértek. Athanarik a lelki megtisztítás szándékával uralmi területén egy kultikus szobor körülhordozását rendelte el, és megparancsolta, hogy mindenki mutasson be áldozatot.[8] A hunok 375-ös támadása elől menekülve Athanarik a Duna-Tisza-Maros közét szállta meg (osztrogótok és vizigótok vegyesen), Fritigern pedig Valens császárt megnyerve foederati statusban 376-ban bebocsátást kapott a birodalomba. A nép nagyobb részét alkotó csoport számára Thrakiát jelölték ki letelepedésre. Mivel a rómaiak nem tartották be a szerződésben vállalt kötelezettségeket éhínség lépett fel a gótok között, ami lázadásra késztette őket.    (Módosította hun bod 2014.02.02. 22:09-kor) | ||
Keresés honlapon
|
Szekeres Sándor
Az ELTÉVEDT IDŐSZÁMÍTÁS
és a betlehemi csillag
A könyv a múlt és a jelen sérthetetlen dogmáit kérdőjelezi meg, érzékeny pontokat érintve a társadalmi közérzeten, mind a hétköznapokra, a tudományos életre és a hit világára vonatkoztatva. Szó lesz a valódi betlehemi csillagról, a történelmi, azaz a pártus Jézusról, a valós keresztre feszítéséről és egy szörnyű végű összeesküvésről, aminek egyik következménye a téves időszámításunk és a kronológiánk sötét középkora.
Talán nem is véletlen, hogy most íródott meg a könyv. Ismét az útkeresés korában járunk. Létezésünk és hitvilágunk alapjai esnek szét, új kérdések jönnek, új válaszok kellenek.
Ezek alapjait érinti meg a könyv, új szemléletet adva az eddig érinthetetlennek gondolt tabuknak.