Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
3418045
látogató!
Ma  504,
ebben a hónapban
11746 látogató volt.
Jelenleg
4 regisztrált tag
és 7 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 

magyar történelem


 
    

  
 


mendemonda2016.10.25. 17:20(102.)

kátavárak

 Tard kagán részletesen ismertette Győrkáta, Kővárkáta, Gyanakáta, Szakakáta, Szalmakáta, Karakun-káta, Tenyőkáta, Záporkáta, Ordoszkáta, Boroskáta és Nagypálykáta kiépítését.

(arvisura)

Bulgária közelében, Al-Dunától északra helyezkedett el aJazi-Kapan (Barna Kapán) törzs. Magyarország közelében, azaz a Kárpátoktól keletre, a Szeret és a Prut folyó mentén telepedett meg a Kabuksin-Jula (Fahéjszínú Jula) törzs. Az első két törzs besenyői törtek be többször is Magyarországra. (A Jula törzsnév egyébként a magyar gyula méltóságnévvel egyeztethető.) Kelet felé a harmadik tartomány a Javdi-Erdim (Fénylő Erdim) törzs területe volt, a Dnyeszter és a Bug vidékén, az oroszoknak adót fizető különféle szláv törzsek közelében. A Dnyeszter jobb partján, a folyó átkelőinél hat elhagyott erőd volt besenyő kézen, ezek nevében is szerepel a török kataj „erődítmény" szó: pl. Kraknakataj „Őrző-vár", Szakakataj „Cölöp-vár". Ezek az erődítmények védték az Erdim törzs szállásait a szlávok, magyarok, bolgárok vagy bizánciak esetleges támadásától.
(zudulo sasok 07579.pdf)
http://mek.oszk.hu/07500/07579/07579.pdf

Tunkataj 'Erős-vár', Kraknakataj 'Figyelő-vár', Szalmakataj 'Őrség-vár', Szakakataj
https://www.scribd.com/doc/316435351/Keleti-nepek-a-kozepkori-Magyarorszagon

 

 

 Válasz a beírásra

humbarandog2016.03.26. 10:25(101.)

BARS

Bars vezér követségbe ment a szlávok királyához egy feldíszített fehér lóval, aranyos nyereggel, ezüst zabolával. A három tyumen kabar harcossal azonban nem lehetett bírni. Az őslakó kabarok tanácsára megrohanták a szlávok településeit és a szláv király, aki sokat nyugtalanította az őslakó kabarokat, menekülni kényszerült.

Barsbaracska
valószínűleg Bars - Borsa vezér hozott létre közvetlenül a honfoglalást győzelmesen lezáró Pozsonyi csata után
https://hu.wikipedia.org/wiki/Barsbaracska

Óbars
https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%93bars

Bars vármegye
https://hu.wikipedia.org/wiki/Bars_vármegye


TARJÁN

Tarján törzse nyolcadik törzsként csatlakozott Álmoshoz 880-ban

Álmos, miután a Tarján törzset előre küldte a szorosokon, a szekértáborral és Gyarmat törzsének maradványaival vette fel a harcot a besenyő-bolgár martalóc csapatokkal. De a támadást csak nehezen tudták kivédeni. Barkó törzsének vitézei mentették meg. Barkóék ezzel nagy tekintélyre tettek szert.

https://hu.wikipedia.org/wiki/Tarján_%28egy%C3%A9rtelm%C5%B1s%C3%ADt%C5%91_lap %29

BARKÓ
https://hu.wikipedia.org/wiki/Barkó_(település)

 

ÖRSUR Őrsur 886--908

https://hu.wikipedia.org/wiki/%C3%96rs%C3%BAr_v%C3%A1ra

"Acsád fia, a honfoglalás idejében Árpád vezértől, ki seregét a Nyárádig vezette, Kács (Casu) vidékén nagy földet kapott szállásul s utóbb a Nyárád forrásánál az Örsúr várának nevezett erősséget építtette."

Örsúr nemzetség

https://hu.w ikipedia.org/wiki/%C3%96rs%C3%BAr_nemzets%C3%A9g

 

VAJTA

...Mánd, Ed, Edömér, Szovárd, Kadocsa, Huba, Vajta, Acsád és Őrsur.

...Tarcal, Tas, Töhötöm, Ugocsa és Vajta tárkányok

https:// hu.wikipedia.org/wiki/Vajta_(település)

kun vezérek, tudniillik Ed, Edömén, Et, Bors apja Böngér, Örsur apja Ócsád, Vajta, kitől a Baracska-nemzetség származik, Alaptolma apja Ketel, midőn látták Álmos vezér kegyességét, amelyet az oroszok irányában tanúsított, lába elé borulva önként meghódoltak Álmos vezérnek ezekkel a szavakkal: "A mai naptól fogva legvégső nemzedékünkig urunkká és parancsolónkká választunk, és ahová a szerencséd visz, mindenüvé veled megyünk."

http://mek.oszk.hu/02200/0224 5/02245.htm#33

...a diadal után Szovárd, Kadocsa meg Vajta onnan továbbindulva a bolgár határ felé nyomultak, és a Panyóca vize mellett ütöttek tábort.

 Válasz a beírásra

hun bod2015.11.30. 21:04(100.)

Győztes harcokat vívtak az alánokkal együtt 934-ben Konstantinápolyban, 934 őszén pedig a besenyőkkel együtt Macedóniában. Itt azonban a besenyők egy része átpártolt Bizánchoz és császári testőrök lettek.

 

 

 Válasz a beírásra

hun bod2015.11.30. 20:56(99.)

*Gorabán , alba regia

Hrvati rég. krobótok, croats

crna gora, hercegovina

szln.gora 'mountain'

horv.gora 'forest'

...az avarok Nagyszalájában megtárgyalt bánságokat. Ilyenek voltak a szörényi, macsói, ozorai, barancsi, a gorabán és az albán végvárak.(Szovárd .a kabarok Szoárdnak nevezték., Arvisura)

...Amikor az arab hódítás Káspivár birodalmában (Khorezmben) is elkezdődött, a magyariak törzseit Magyarkától Albéláig helyezték el; a magyarok szövetségét pedig Magyarkától Bakuig. 825-ben a kazárok vezette harcban vereséget szenvedtek az araboktól. Ekkor Oposur, IV. Csaba és Edemen fősámán elhatározása alapján a magyari törzsszövetség kivált a Kazár szövetségből, az avar birodalmi szabad területre költözött,...

az arabok két oldalról támadtak, keletről, az Atil folyón túlról és délről, a derbenti kapunál, Magyarkánál és Magasznál.

Kworezm volt és Kwaszaria, mindkettő a Kashpi tenger partján

kworum 'igazság, mérték'. kwasz- 'gazd-ag, kovász'.

 Válasz a beírásra

hun bod2015.11.30. 20:03(98.)

Győrben 15 gönc (kb. 12 mázsa) arany gyűlt össze 10 avar-gyűrű kirablása tehát körülbelül 150 gönc aranyat jelentett Nyugatnak.

Velem őrparancsnokság, Alsóőr, Felsőőr, Szörényőr, valamint külső őrségeink: Boroszló Igló, Bécs, Göröc, Bihács és Ráma, úgy szintén Encs, Kalágé, Albán, Gorabán, a Barancsi, Czorai, Macsói, és a Szörényi bánság avar gyűrűi 5-5 gönc,


Bogdány: Bán, Bátor, Botos, Erdős, Gellérd, Görci, Hévíz, Jancsi, Krisztián, Kustán, Magyar, Maróti, Mészáros, Nagy, Nitra,...
Várad: Bordi, Cse, Fehér, Jakus, Kis, Kuruzsol, Lenhárd, Nagy, Pacsal?, Szanyi,...

Avar Kaganátus ... a Kárpát-medence kizárólagos uraiként ide helyezték központjukat.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Dunabogdány


Boroszló Igló

Kalágé : klagenfurt

Bihács: Bosznia-Hercegovina északnyugati részén, az Una folyó partján. Unno és Ungumeri avar küldöttek: Unnó avar író Ungumeri avar költővel együtt sorra járta a nyugati keresztény püspökségeket és pontos jegyzéket készítettek az ott lévő avar kincsekről. (Arvisura)

Macsó : Valjevo, Szerbia Valjevó (régi magyar nevén Macsó vagy Valpó

Barancs: Zemplínsky Branč

Cora : "Falunk nevét igen sokféleképpen olvashatták a kutatók: Choor, Czor, Czur, Chior, Chyor, Csoór." https://hu.wikipedia.org/wiki/Csór


(Módosította hun bod 2015.11.30. 20:06-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2015.11.21. 01:35(97.)

672: Muslims under Mauwiya I capture the island of Rhodes.
672: Beginning of the 'seven year' Arab siege of Constantinople.
674: Arab conquest reaches the Indus River.

August 23, 676: Birth of Charles Martel (Charles the Hammer) in Herstal, Wallonia, Belgium, as the illegitimate son of Pippin II. Serving as Mayor of the Palace of the kingdom of the Franks, Charles would lead a force of Christians that turn back a Muslim raiding party near Poitiers (or Tours) which, according to many historians, would effectively halt the advance of Islam against Christianity in the West.
677: Muslims send a large fleet against Constantinople in an effort to finally break the city, but they are defeated so badly through the Byzantine use of Greek Fire that they are forced to pay an indemnity to the Emperor.
680: Birth of Leo III the Isaurian, Byzantine Emperor, along the Turkish-Syrian border in the Syrian province of Commagene. Leo's tactical skills would be responsible for turning back the second Arab Muslim siege of Constantinople in 0717, shortly after he is elected emperor.

688: Emperor Justinian II and Caliph al-Malik sign a peace treaty making Cyprus neutral territory. For the next 300 years, Cyprus is ruled jointly by both the Byzantines and the Arabs despite the continuing warfare between them elsewhere.
691: Birth of Hisham, 10th caliph of the Umayyad Dynasty. It is under Hisham that Muslim forces would make their deepest incursions into Western Europe before being stopped by Charles Martel at the Battle of Poitiers in 0732.
698: Muslims capture Carthage in North Africa.
700: Muslims from Pamntelleria raid the island of Sicily.
711: With the further conquest of Egypt, Spain and North Africa, Islam included all of the Persian empire and most of the old Roman world under Islamic rule. Muslims began the conquest of Sindh in Afghanistan.
April 711: Tariq ibn Malik, a Berber officer, crosses the strait separating Africa and Europe with a group of Muslims and enters Spain (al-Andalus, as the Muslims called it, a word is etymologically linked to "Vandals" or Andalusia). The first stop in the Muslim conquest of Spain is at the foot of a mountain that comes to be called Jabel Tarik, the Mountain of Tarik. Today it is known as Gibraltar. At one time the Berbers had been Christians but they recently converted in large numbers to Islam after the Arab conquest of North Africa.

July 19, 711: Battle of Guadalete: Tariq ibn Ziyad kills King Rodrigo (or Roderic), Visigoth ruler of Spain, at the Guadalete River in the south of the Iberian peninsula. Tariq ibn Ziyad had landed at Gibraltar with 7,000 Muslims at the invitation of heirs of the late Visigoth King Witica (Witiza) who wanted to get rid of Rodrigo (this group includes Oppas, the bishop of Toledo and primate of all Spain, who happens to be the brother of the late king Witica). Ziyad, however, refuses to turn control of the region back over to the heirs of Witica. Almost the entire Iberian peninsula would come under Islamic control by 718.
712: Muslim governor of Northern Africa Musa ibn Nusayr follows Tariq ibn Ziyad with an army of 18,000 as reinforcements for the conquest of Andalusia. Musa's father had been a Catholic Yemenite studying to be a priest in Iraq when he was captured in Iraq by Khalid, the "Sword of Islam," and forced to choose between conversion or death. This invasion of Iraq had been one of the last military orders given by Muhammed before his death.
714: Birth of Pippin III (Pippin the Short) in Jupille (Belgium). Son of Charles Martel and father of Charlemagne, in 0759 Pippin would capture Narbonne, the last Muslim stronghold in France, and thereby drive Islam out of France.

715: By this year just about all of Spain is in Muslim hands. The Muslim conquest of Spain only took around three years but the Christian reconquest would require around 460 years (it might have gone faster had the various Christian kingdoms not been at each other' throats much of the time). Musa's son, Abd el-Aziz, is left in charge and makes his capital the city of Seville, where he married Egilona, widow of king Rodrigo. Caliph Suleiman, a paranoid ruler, would have el-Aziz assassinated and sends Musa into exile in his native Yemen village to live out his days as a beggar.

716: Lisbon is captured by Muslims.
717: Cordova (Qurtuba) becomes the capital of Muslim holdings in Andalusia (Spain).
717: Leo the Isaurian, born along the Turkish-Syrian border in the Syrian province of Commagene, revolts against the usurper Theodosius III and assumes the throne of the Byzantine Empire.
August 15, 717: Second Siege of Constantinople: Taking advantage of the civil unrest in the Byzantine Empire, Caliph Sulieman sends 120,000 Muslims under the command of his brother, Moslemah, to launch the second siege of Constantinople. Another force of around 100,000 Muslims with 1,800 galleys soon arrives from Syria and Egypt to assist. Most of these reinforcements are quickly destroyed with Greek Fire. Eventually the Muslims outside Constantinople begin to starve and, in the winter, they also begin to freeze to death. Even the Bulgarians, usually hostile to the Byzantines, send a force to destroy Muslim reinforcements marching from Adrianopolis.

August 15, 718: Muslims abandon their second siege of Constantinople. Their failure here leads to the weakening of the Umayyad government, in part because of the heavy losses. It is estimated that of the 200,000 soldiers who besieged Constantinople, only around 30,000 made it home. Although the Byzantine Empire also sustains heavily casualties and loses most its territory south of the Taurus Mountains, by holding the line here they prevent a disorganized and militarily inferior Europe from having to confront a Muslim invasion along the shortest possible route. Instead, the Arabic invasion of Europe must proceed along the longer path across northern Africa and into Spain, a route which prevents quick reinforcement and ultimately proves ineffective.
719: Muslims attack Septimania in southern France (so named because it was the base of operations for Rome's Seventh Legion) and become established in the region known as Languedoc, made famous several hundred years later as the center of the Cathar heresy.
July 09, 721: A Muslim army under the command of Al-Semah and that had crossed the Pyrenees is defeated by the Franks near Toulouse. Al-Semah is killed and his remaining forces, which had previously conquered Narbonne, are forced back across the Pyrenees into Spain.
722: Battle of Covadonga: Pelayo, (690-737) Visigoth noble who had been elected the first King of Asturias (718-0737), defeats a Muslim army at Alcama near Covadonga. This is generally regarded as the first real Christian victory over the Muslims in the Reconquista.
724: Hisham becomes the 10th caliph of the Umayyad Dynasty. It is under Hisham that Muslim forces make their deepest incursions into Western Europe before being stopped by Charles Martel at the Battle of Poitiers in 0732.
724: Under the command of Ambissa, Emir of Andalusia, Muslim forces raid southern France and capture the cities of Carcassone and Nimes. Primary targets in these and other raids are churches and monasteries where the Muslims take away holy objects and enslave or kill all the clerics.
725: Muslim forces occupied Nimes, France.
730: Muslim forces occupy the French cities of Narbonne and Avignon.

October 10, 732: Battle of Tours: With perhaps 1,500 soldiers, Charles Martel halts a Muslim force of around 40,000 to 60,000 cavalry under Abd el-Rahman Al Ghafiqi from moving farther into Europe. Many regard this battle as being decisive in that it saved Europe from Muslim control. Gibbon wrote: "A victorious line of march had been prolonged above a thousand miles from the rock of Gibraltar to the banks of the Loire; the repetition of an equal space would have carried the Saracens to the confines of Poland and the Highlands of Scotland; the Rhine is not more impassable than the Nile or Euphrates, and the Arabian fleet might have sailed without a naval combat into the mouth of the Thames. Perhaps the interpretation of the Koran would now be taught in the schools of Oxford, and her pulpits might demonstrate to a circumcised people the sanctity and truth of the revelation of Muhammed." Others, though, argue that the battle's importance has been exaggerated. The names of Tours, Poitiers, and Charles Martel do not appear in the Arab histories. They list the battle under the name Balat al-Shuhada, the Highway of Martyrs, and is treated as a minor engagement.
735: Muslim invaders capture the city of Arles.
737: Charles Martel sends his brother, Childebrand, to lay siege to Avignon and drive out the Muslim occupiers. Childebrand is successful and, according to records, has all the Muslims in the city killed.
739: Already having retaken Narbonne, Beziers, Montpellier, and Nimes during the previous couple of years, Childebrand captures Marseille, one of the largest French cities still in Muslim hands.
June 08, 741: Death of Leo III the Isaurian, Byzantine Emperor. Leo's tactical skills were responsible for turning back the second Arab Muslim siege of Constantinople in 0717, shortly after he was elected emperor.

October 22, 741: Death of Charles Martel (Charles the Hammer) in at Quierzy (today the Aisne county in the Picardy region of France). As Mayor of the Palace of the kingdom of the Franks, Charles had led a force of Christians that turned back a Muslim raiding party near Poitiers (or Tours) which, according to many historians, effectively halted the advance of Islam against Christianity in the West.
April 04, 742: Birth of Charlemagne, founder of the Frankish Empire.
743: Death of Hisham, 10th caliph of the Umayyad Dynasty. It was under Hisham that Muslim forces made their deepest incursions into Western Europe before being stopped by Charles Martel at the Battle of Poitiers in 0732.
750: The Arabian Nights, a compilation of stories written under the reign of the Abbasids, became representative of the lifestyle and administration of this Persian influenced government.

750 - 850: The Four Orthodox Schools of Islamic Law were established.
750: The Abbasids assume control of the Islamic world (except Spain, which falls under the control of a descendant of the Umayyad family) and moved the capital to Baghdad in Iraq. The Abbasid Caliphate would last until 1258.
September 755: Abd al-Rahman of the Umayyad dynasty flees to Spain to escape the Abbasids and would be responsible for creating the "Golden Caliphate" in Spain.
756: The Emirate of Cordova is established by Umayyad refugee Abd al-Rahman I in order to revive the defeated Umayyad caliphate which had been destroyed in 0750 by the Abbasids. Cordova would become independent of the Abbasid Empire and represents the first major political division within Islam. The political and geographic isolation of the Cordova Caliphate would make it easier for Christians to decisively conquer it despite their failures elsewhere, although this would not be completed until 1492.
759: Arabs lose the city of Narbonne, France, their furthest and last conquest into Frankish territory. In capturing this city Pippin III (Pippin the Short) ends the Muslim incursions in France.
768: Pepin's son, Carolus Magnus (Charlemagne), succeeded his father and became one of the most important European rulers of medieval history.
September 24, 768: Death of Pippin III (Pippin the Short) at Saint Denis. Son of Charles Martel and father of Charlemagne, in 759 Pippin captured Narbonne, the last Muslim stronghold in France, and thereby drove Islam out of France.

778: Charlemagne, King of the Franks and soon-to-be Holy Roman Emperor, is invited by a group of Arab leaders in northeastern Spain to attack Abd al-Rahman I, ruler of the Emirate of Cordova. Charlemagne obliges them, but is forced to retreat after only getting as far as Saragossa. It is during his march back through the Pyrenees that his forces are set upon by Basques*. Among the many who die is the war leader Roland from Breton, killed in Roncevalles, whose memory has been preserved in the "Chanson de Roland," an important epic poem during the Middle Ages.
785: The Great Mosque in Cordoba, in Muslim controlled Spain, was built.
787: Danes invade England for the first time.
788: Death of Abd al-Rahman I, founder of the Umayyad Emirate of Cordova. His successor is Hisham I.
792: Hisham I, emir of Cordova, calls for a Jihad against the infidels in Andalusia and France. Tens of thousands from as far away as Syria heed his call and cross the Pyrennes to subjugate France. Cities like Narbonne are destroyed, but the invasion is ultimately hated at Carcassone.
796: Death of Hisham I, emir of Cordova. His successor is his son, al-Hakam, who would keep up the jihad against the Christians but would also be forced to contend with rebellion at home.

799: The Basques rise in revolt and kill the local Muslim governor of Pamplona.
800: North Africa falls under the rule of the Aghlabi dynasty of Tunis, which would last until 909.
800 - 1200: Jews experience a "golden age" of creativity and toleration in Spain under Moorish (Muslim) rule.
800: Ambassadors of Caliph Harunu r-Rashid give keys to the Holy Sepulcher to the Frankish king, thus acknowledging some Frankish control over the interests of Christians in Jerusalem.
801: Vikings begin selling slaves to Muslims.

Nagy Károly ekkor szövetséget kötött az arabokkal, hogy hatalmát erősítse. Háborút indított Saragossa kereszténysége ellen. Az arab emír Saragossát elfoglalta Károly nélkül, ezért az arabok nemtetszése miatt menekülnie kellett. A baszkok az avarokkal szövetségben álltak, ezért Károly utóhadait megtámadták és Károly is csak nehezen menekült meg. (Arvisura)

- Az avar birodalom adóval sarcolta Bizáncot. A pápaság mindenképpen a kereszténység további terjesztését szerette volna elérni. Ennek érdekében szövetkezett Nagy Károllyal is. Nagy Károly Astúriánál ugyan gyõzelmet aratott, de hamarosan megverték a baszk-avarcsapatok. Õ a bajorokat 787.-ben azonban legyõzte. Elismerte hogy avaria határa az Ennsnél van, de 790.-ben újra megtámadta az avarokat. (Arvisura)

Kurtán a vég-gyepük vitéz fiatal harcosát Berényt Kurtánvár parancsnokává tette, s elrendelte, hogy a Pelsőcz-féle Arvisura alapján keresse, kutassa az elrablott avar kincsek hollétét. Elrendelte azt is, hogy a baszkorok földjén lévő avar kincseket meg kell hagyni a baszkok tulajdonában, mivel ők beletartoznak a hun törzsszövetségi népek nagy családjába és közöttük is sok uruki keresztény van. (Arvisura)

 

 Bõs halála után Gyõr és Bécs gazdag templomait Erik kirabolta. Az avar papok jelentik a rablásokat KESZT aranyasszonynak (Bõs özvegyének).
- Nagy Károly a rablott kincsket emberei között szétosztotta.
- A pápa 796.-ban térítõket küld (még azzal sem volt tisztában, milyen hitet vallanak az avarok, azaz miért kellene õket téríteni a tizeden kívül), akik az avar egyházat szintén kirabolják. (A megmaradt relikviákat, ha arany, ezüst, akkor elviszik).
- Fekete Arnó 785.-821. között egyházi õrségeket szervezett az avaroknál. Õt 821.-ben azonban megölik, ekkor Adalram, Theotmár, Luprad, Alvin érsekek újabb kincsrablókat -fegyveres "lovagokat"- akik ölnek, ha kell- küldenek Avariába. Fekete Arnó jelentette Vatikánban Bõs meggyilkolását.

the first Archbishop of Salzburg was Arno of Salzburg (785-821),

 A baszkok a frankok utóvédeit a spanyol hódítás idején megtámadták és a fõcsapatokban is kárt okoztak. Nagy Károly ebbõl a helyzetbõl nehezen menekült meg. A frankok végül 782.-ben egyeztek meg az avarokkal, mert az Ibbsnél betörõ frankokat Bõs legyõzte, A frankok a kialakult határt elismerték. A bajorokat viszont a frankok gyõzik le.
 
Bõs Bécsbe költözött. Károly fia megtámadta Isztriát 791. aug. 23.-án és ennek õrségét megölte.
- Hiába vitték elé az Uruki-Mani Bibliát: békesség Nektek, hiába ajánlották fel a megadást Isztria védõi.
 
z uruki-mani püspök Bécsből Győrbe tette át a székhelyét, a jugoros-mani püspök székhelye pedig a Van-tó melletti Tuspa városából az ősmagyar központba Magyarkára került.
 
Nagy Károly az avar õrség visszavonását követelte az Ennstõl az Ibbshez. A pápa ebben is támogatta Károlyt. Az Elbán túli szláv papok az avarok ellen lázítottak ebben az idõben is.
- Bõs Tudun megtagadta Károly követelésének teljesítését, egy szerzõdésszegés okán. Marosszéki és szegedi tyumenyeket irányított Pozsony térségébe Bõs.
 
megtбmadta az avarok Encs ?rsйgйt is, de Oposur fia, Jenő vezйr az Encs йs Ibos folyуk kцzцtt megsemmisнtette a seregйt. A legy?zцtt frank sereg maradvбnyai megfutamodtak. Ekkor egy baszk hнr-szerz? jelentette, hogy Edemen ifjъsбgi fejedelem csapatai ellen Magyarka irбnyбban felvonulnak a mу-rok. A hнr igaz volt. Jen?t visszarendeltйk a Kaukбzusba.

A pбpasбg a kordovai emнrsйggel tervbe vette a Van-magyarkai pьspцksйg megtбmadбsбt йs B?s tu-dun karatбn ?rsйgйnek megsemmisнtйsйt az бrulу longobбrd hercegek бltal. Szerzetesek ъtjбn bevontбk a tervbe az Elbбn tъli szlбvokat is, hogy azok is vegyenek rйszt a szбsz fejedelemsйgek йs a boroszlу-iglуi avar ?rsйgek elpusztнtбsбban. Ilyen el?kйszнtйs utбn kцvetelte Kбroly, hogy az avarok ?rsйge az Encs fo-lyу vonalбtуl vonuljon vissza az Ibos folyуig.
 

Fekete Arnó 785-ben Sóvár (Salzburg) érseke lett. Rómával megállapodott, hogy az Avar Birodalom népei, rokona Bős-Tudun révén áttér az uruki-mani hitre, tizedet fizetnek azzal a feltétellel, hogy minden 24. pápa a hun-avar-magyar származású legyen.

Fekete Arnó megszervezte, hogy az őskeresztény uruki-mani egyházakba magyar anyanyelvű egyházi személyek kerüljenek, így az Encs-Ibos-Bécs körzetéből hozott be avar származású felszentelt  kispapokat, akik a magyarhoz nagyon közel álló nyelven beszéltek.

Nagy Károly hódításait, az avarokat, fehér magyarokat ért sérelmeket Fekete Arnó kifogásolta Rómában, de a változó pápák csak annyit mondtak, hogy ők is a világi hatalmaktól függnek. Mainzban az avarok ellen meghirdetett „Szent Háború” kapcsán rájött, hogy az avar papok miért nem emelkedhettek a papi ranglistán.

776-ban elfoglalták a közös avar-longobárd birtokot: Isztriát és újból Karatánföld felé fordultak. Ekkor IV. Csaba, Tard kagán és az ifjú Bős tudun követei 782-ben megjelentek a szárazföldi Lipparingben tartott birodalmi gyűlésen és elismerték Isztria bekebelezését, de kifogásolták, hogy az Elbán túli szlávokat ellenük lázítják. A frankok elismerték az Encs folyó menti 680. évi határvonalat, de kérték az avar-longobárdok befogadását Avariába. A pápaság titokban arra kérte Nagy Károlyt, hogy Bős tudun országát tegye hűbéresévé s ezáltal természetesen pápai adófizetővé. ... Ailó a Kékhegynél áruló lett, de nem átallott kérőként jelentkezni ...  Mikó tárkányfejedelem erődítménnyé építtette ki Bécs környékét.

 

A Szent kő az Avar birodalom elsöprése és kirablása után Bizáncba került.

 

Az Arnó család liliomos koronát készíttetett és 798-ban Fekete Arnó már azzal a céllal őrizte, hogy ha Pannon földjén királlyá akarnak koronázni valakit, akkor azt azzal tegyék.

Fekete Arnó hatására az ősi uruki-mani hitű avarok, hunok, magyarok elismerték a pápaság intézményét. A pápai tizedek megfizetését, hogy „minden út Rómába vezet” önkéntes alapokra helyezte. Ez nem tetszett Nagy Károlyéknak. Fekete Arnót Sóváron (Salzburg) 821-ben meggyilkolták. Adalramot, gyilkosság előkészítőjét Jenő pápa Salzburg érsekévé nevezte ki.

Adalram (died 836) was an early 8th-century prelate active in Bavaria. He is known to have been archdeacon of the Salzburg diocese c. 819,...

https://en.wikipedia.org/wiki/Adalram

A rу-mai pбpa is, a konstantinбpolyi pбtriбrka is helyeselte B?s tudun legy?zйsйt йs megцletйsйt, ... B?s a leger?sebb juguros hadsereggel vonult fel az Encshez. De mindent megzavart, hogy Ajilу ?rparancsnok, B?s veje бrulбst kцvetett el. Kйkhegy avar ?rsйgйt бtjбtszotta a Kбrolyhoz бtpбrtolt longobбrdok kezйre.

B?s tudun a felvonulу kevevбriak felйt Kalбgйra irбnyнtotta. Ezek jъnius 29-йn Vid ?rsйgnйl megsem-misнtettйk a longobбrd kirбlysбg hadait. Utбna mйg 3 hуnapig harcoltak az isztriaiakkal.


(Módosította hun bod 2015.11.21. 03:39-kor)
 Válasz a beírásra

mendemonda2015.07.21. 21:32(96.)

289. Edemen i.sz. 805
Edemen 792.-838.

A kazárok a magyarok szövetségét az Edemen fiának, Ügyeknek a vezetése alatt álló új törzsszövetség ellen vezényelték, de azok a Kazár birodalom ellen fordultak, s 860-ban legyőzték a kazár sereget. A kazár szövetségben gyakoriak voltak a palotaforradalmi és más egyéb megmozdulások.

A 825-ös kazár vereség után Edemen a Megyer törzset a Kulon völgyéből Tenis tartományba vándoroltatta. A többi törzs is fokozatosan követte Megyer törzsét a Ten (Don), Tenis (Donyec) és Tenisur (Dnyeper) vidékére. 850-ben a Nyék törzs is kiszakadt a kazár birodalomból.

825 Harun al Rasid unokája, „Mamum” kalifa vezette arab hadak a híres derbenti kapunál
áttörték a Magyar Törzsszövetség védte Kazária déli védvonalát.
 Edemen fivérei, Ond és Ellák is hősi halált haltak és Magyarka is elesett.

 Válasz a beírásra

mendemonda2015.07.21. 21:22(95.)

III. Csaba felhívta a figyelmet arra, hogy Ordoszt, ahol a 100 kinaj család még mindig kiváltságokat élvez, elárasztotta a sárga hit. Kazária, ahol kezdetben ugor-magyar többségi hatalom volt, az aranyborjú fiainak a hatalma alá került. De annyi előnyünk még van, hogy legalább az ataiszi hitvilágot nem bántják. Az uruki hit püspökségét azonban elüldözték Van városából, majd Magyarkáról is, és az üldözöttek csak a szavárdiak Nyék törzsénél leltek menedéket. Így most ennek a püspöknek a fennhatósága alatt csak a Van-vári, a Magyarkai és a Győr-szavárdi öspörösség működik. A kiváló műveltségű Nazirt nem tekintik az aranyborjú-hit fiának. Ezért javasolja, hogy az Uruki püspök-séget a Tenisur vonalának védelmében helyezzék el.
A böszörmények elleni fellépést azonban ellenezték, azzal az indokolással, hogy azok csak színleg vették fel a muzulmánok hitét, azért, hogy segítsék az Égi birodalom hírszolgálatát. Balizás böszörmény megköszönte az irántuk tanúsított bizalmat és kijelentette. Uruk-Erech városában még mindig vannak Nazirnak hívei. Békés természetükért a muzulmánok is tisztelik őket.
Szolnok tárkány fejedelem fia, Alpár, az ifjú beavatottak nevében azt ajánlotta a Nagyszalának, hogy a következő Nagyszala idejéig építtessék ki Tenisur védelmi vonalát, hogy a nép életét erős kátavárak biztosítsák a kazár és a frank hódító törekvések ellen. A Nagyszala a kátavárak kiépítéséhez hozzájárult, de a szellemi kincsek közreadását elhalasztotta a vízöntők csillagképéig.

 

A legnagyobb baj az volt, hogy Bõs tudun nagyon megbízott a Krisztus utódaként tisztelt római pápá-ban. Pedig hát Bõs tudun egymaga aligha tudta volna megvédeni az avarok birodalmát a megvadult fran-kok ellen. Bõs tudun legnagyobb lányát, Mencsért az eraviszkok vezére, Pilis vette feleségül. Pilist min-denki csak Eraviszkónak hívta. 790-ben lovával leesett az Atilla-hegyérõl, és abba belehalt. Utána Men-csért Ailó longobárd vezér vette feleségül. Ailó a Kékhegynél áruló lett, de nem átallott kérõként jelent-kezni. Mencsér elsõ házasságából született Zoltán nevû fia hiába tiltakozott a házasság ellen. 795-ben es-küdtek Kalágéban, de az itáliai vendégek az esküvõ hajnalán meggyilkolták.


Keszt aranyasszony a gyõri-uruki-mani püspököt küldte Nagy Károlyhoz bõséges ajándékokkal és védelmét kérte a szláv betelepítés ellen. Nagy Károly ekkor Bõs tudun Zoltán nevû unokáját tette meg ifjúsági tudunnak; ahogy a papok tévesen írják: Zotan avar tudunnak. Átkeresztelkedése után Szavaria és Petronell között telepedett le népével édesayjának, Mencsérnek eredeti birtokán. Pelsõc beleegyezésével azonban ez a Zotannak elkeresztelt Zoltán bõ állandóan a nagyanyjánál, Keszt aranyasszonynál tartózko-dott. Ott az uruki-mani szerzetesrendben tudunná képezték ki. De Zoltán bõ, mint tudun csak 795-805 kö-zött uralkodott. A harmadik gyermekük keresztelõjén Breszláv ifjú szláv harcos meggyilkoltatta. Ekkor Pelsõc átvette a tudun teendõit, és a Csörsz vonalán igen sok harcost képeztetett ki

Zotan, az első megkeresztelkedett avar kagán/tudun
http://siculia.tumblr.com/post/97377626624/bibliai-szemelyek-es-szentek-n evei-a

 

Késõbb a 792-es damaszkuszi emberirtás miatt elkezdõdött nagyarányú elvándorlások szükségessé tet-ték a 800-as Nagyszalát.

Karakán-káta a Tenisur vonalán volt és Karakum-kátának is nevezték.


(Módosította mendemonda 2015.07.21. 21:27-kor)
 Válasz a beírásra

mendemonda2015.07.21. 20:49(94.)

Uzsoki- avagy Ungi-, Úzvári-hágó
2 Vereckei- avagy Munkácsi-hágó
3 Körösmezei- avagy Tatár-hágó
4 Borgói- avagy Besztercei-hágó
5 Tölgyesi-hágó
6 Gyimesi-szoros
7 Ojtozi-szoros
8 Ósánci-hágó
9 Tömösi- avagy Brassói-szoros
10 Vöröstornyi- avagy Szebeni-hágó
11 Kazáni-szoros

 Válasz a beírásra

hun bod2015.07.11. 23:36(93.)

(Módosította hun bod 2015.07.11. 23:37-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2015.06.18. 21:47(92.)

arvisura:
776-ban a frankok elfoglalták Isztriát, akkor közös avar-longobárd birtokot. Utána a Karatán-föld ellen fordultak. Ekkor IV. Csaba, Tard kagán és Bõs tudun követei 782 júliusában megjelentek a szász-földi Lippsringben tartott birodalmi gyûlésen.
...
Nagy Károly még az arabokkal is szövetségre lépett, hogy hatalmát erõsítse, és közös harcot indítottak Saragossa kereszténysége ellen. Astúria keresztény fejedelemségét Károly legyõzte és Asturiát földig le-rombolta, de az emír Károly segítsége nélkül is elfoglalta Saragossát. A baszkok, akik titkos szövetségben állottak az avarokkal, Károly utóhadait megtámadták és lemészárolták, ezután a menekülõ fõcsapatot ül-dözõbe vették, és maga Károly is csak nehezen tudott megmenekülni. Ekkor, 782-ben kénytelen volt az avarokkal megegyezni.

................................

776 AD
Then the lord king Charles entered Italy and proceeded to Friuli. Rodgaud was killed and the lord king Charles celebrated Easter in the city of Treviso. He distributed all the captured cities - Cividale, Treviso and the others which had rebelled - among Franks and returned to Francia, once again successful and victorious.
http://www.deremilitari.org/RESOURCES/SOURCES/charlemagne1.htm
782 AD

At the beginning of the summer, when fodder was at last plentiful enough to enable an army to march, he decided to enter Saxony and to hold the general assembly there, just as he was accustomed to hold it every year in Francia. He crossed the Rhine at Cologne and came with the whole army of the Franks to the source of the Lippe, where he set up camp. He stayed there some tine and dealt with various matters; among other things, he gave audience and leave to depart to legates from Sigfred, king of the Danes, and to those sent to him, supposedly in the cause of peace, by the khagan and the jugur, princes of the Huns.
http://www.deremilitari.org/RESOURCES/SOURCES/charlemagne2.htm

 Válasz a beírásra

hun bod2015.06.16. 23:08(91.)

A 792-es damaszkuszi emberirtás miatt sok menekülő érkezett a kasszu birodalomból a kazár uralom alatt álló területre...825 után Edemen a Megyer törzset a Kulon völgyéből Tenis tartományba vándoroltatta. A többi törzs is fokozatosan követte Megyer törzsét a Ten (Don), Tenis (Donyec) és Tenisur (Dnyeper) vidékére. 850-ben a Nyék törzs is kiszakadt a kazár birodalomból.

Dél-Asszíriából, a keleti Szkítiából is sok menekült érkezett és az avar birodalomból menekülők is növelték a fősámáni törzs erejét. Edemen fia, Ügyek a menekülő harcosokból fősámáni sereget szervezett.

Asszuporog a magyarkai sámánképzésen fősámán lett és a Tenisur foIyó ( Dnyeper ma Ukrajna) partján felépítette Asszorügyek várát. A kazárok nem nyugodtak...

Lebed Asszorügyekben megjelent Ügyek temetésén, ezért a kazároknál kegyvesztett lett.

Álmos 860-ban a szuvári csatában (a Donyec mellett) legyőzte Kazáriát

...................

 

Astrakhan = Atil = Káspivár

https://en.wikipedia.org/wiki/Atil

https://en.wikipedia.org/wiki/Astrakhan

Lebediv

Szuvár = Szumi?

Bogát = Bogatov?


Mazsari Turgenevka Kozacse Boiove Moguljani Astrakakhanka Husarka Nesterjanka Astakhove Majaki Birjukove Almaznij Bogatov Arpacsin Batajszk Majszkij Terek Urukh Kashkatau Magas


(Módosította hun bod 2015.06.16. 23:13-kor)

 Válasz a beírásra

hun bod2015.06.16. 21:12(90.)

arvisura:

Edemen, aki Csaba után 92-től 838-ig uralkodott, kiszakadt a háború-vesztes kazár szövetségből...

Edemen, Ond és Ellák. Közülük Ond és Ellák elvesztette a kazárok szövetségében, 825-ben, a Harun al Rasid unokája, Mamun kalifa ellen vívott magyarkai csatát.

 680-ban foglalták el Káspivár-Magyarka-Sárhely vonalát.

Amikor Csaba 792-ben Damaszkuszba lovagolt ..., a hírhedt damaszkuszi emberirtásban ő is életét vesztette.

.................. ....................

perzsa Szíbavajhi, minden idők legjelesebb arab nyelvésze volt, aki állítólag a kalifa udvarában kialakult konfliktusuk következtében halt meg 792-3 körül.

ar-Rasíd uralkodását is végigkísérték a birodalma egész területén jelentkező lázadások. Egy Omajjádok restaurációját célzó felkelés 790–796 között Szíria egy részét tartotta hatalma alatt,
https://hu.wikipedia.org/wiki/Hárún_ar-Rasíd

 

a bizánci bolgár és arab háborúk

792: a Markel-i csata
814 Bizánc bolgár ostroma
824 Kréta arab elfoglalása
826 sikertelen bizánci ellentámadás
827 Szicília arab elfoglalása
https://en.wikipedia.org/wiki/Michael_II
https://en.wikipedia.org/wiki/Timeline_of_Orthodoxy_in_Greece_%28717%E2%80%931 204%29
https://en.wikipedia.org/wiki/List_of_Byzantine_battles
https://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Marcellae
830-as évek Anatolia elleni arab támadás
https://en.wikipedia.org/wiki/Al-Ma%27mun

a hercegnő története

762-64 a kazáriak feldúlják örményországot, albaniát és iberiát
https://en.wikipedia.org/wiki/Arab%E2%80%93Khazar_wars
812 örményország, azerbajdzsan, szíria és egyiptom arab uralom alá kerül
https://en.wikipedia.org/wiki/Tahir_ibn_Husayn
https://en.wikipedia.org/wiki/Bagrat_II_Bagratuni


813 örmény ostrom Barda kalifátusi helyőrség ellen
https://en.wikipedia.org/wiki/Ashot_Msaker

az arab terjeszkedés 810-820-as években éri el Derbent és Magyarka környékét,
habár már 700-703 körül Al-Arminiya arab helyőrségekkel és Dvin fővárossal
https://en.wikipedia.org/wiki/Arminiya#Emirs_.28Ostikans.29_of_Armenia< /p>

 

King Bulan adopted Judaism in approximately the year 838, after supposedly holding a debate between representatives of the Jewish, Christian, and Muslim faiths.
http://www.khazaria.com/khaza r-history.html

 

.........................

 Válasz a beírásra

hun bod2015.06.09. 22:36(89.)

Ki is volt Hunyadi László?
Hunyadi János (1407-1456) és Szilágyi Erzsébet (1410k.-1483k.) fia, László már fiatalon hadapródként teljesített szolgálatot több főúri családnál. Szülei gondos politikai, gazdasági és katonai nevelésben részesítették. Jobbára Erdélyben tartózkodott, hiszen a család várai, uradalmai ott helyezkedtek el. Már kora ifjúságától kedve részt vett apja törökellenes hadjárataiban és hősi harcaiban. A csatatereken tanulta a katonamesterség fortélyait és a hadvezetés művészetét. 1452-től pozsonyi gróf és főispán, 1453-tól pedig horvát-dalmát bán lett.

a Habsburg-párt vezetője, Cillei Ulrich (1406-1456) - aki V. László magyar király gyámja is volt - összeütközésbe került egy heves vita alkalmával a Hunyadiakkal. A királypártiak követelték Hunyadi Lászlótól a kezén lévő királyi várakat és azok jövedelmét, hogy haladéktalanul adja át nekik. Közben Cillei magát neveztette ki az ország főkapitányává. unyadi László ekkor kockázatos játszmába fogott azért, hogy országos tisztségeit megtarthassa, színleg behódolt a királynak a futaki országgyűlésen.

Hunyadi László a királyt és nagybátyját, Cillei Ulrikot Nándorfehérvárra csalta. A királyt és Cilleit elválasztották főúri kíséretüktől. Így a védtelen Cilleit a Hunyadi-párt hívei - tisztázatlan körülmények között - meggyilkolták. Állítólag a vár átadása körüli vita volt az egyik alapja a merényletnek. A gyilkosság 1456. november 9-én történt. A királyt Hunyadi Lászlóék a hatalmukba kerítették, és Temesvárra szállították. Ott László király felruházta Hunyadit a főkapitányi tisztséggel, és kinevezte főtárnokmesterré. Tehát látszólag megbocsátotta Lászlónak a merényletet. Állítólag a fiatal uralkodó megesküdött, hogy nem fogja bántódás érni a Hunyadi fiúkat.

Hunyadi 1457 elején elkísérte a királyt Budára. Látszólag teljes volt az egyetértés közöttük. Mindez csak a látszat volt, a háttérben az összeesküvés szálait tovább fonták. Az összeesküvők meggyőzték a királyt Hunyadival szemben.

A fiatal uralkodó koholt vádak alapján 1457. március közepén lefogatta Hunyadi Lászlót. Minden törvényes formát mellőzve halálra ítélték. Majd március 16-án a budai Szent György téren bakó végzett pallosával a fiatal Hunyadival. A következő évben a hamvakat Gyulafehérvárra szállították, és apja mellé helyezték örök nyugalomra. A másik Hunyadi fiút, Mátyást pedig Csehországba száműzték.

 

1438

 1440

1445

1448-49

1456

1457-58


(Módosította hun bod 2015.06.09. 23:25-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2015.04.23. 23:20(88.)

a Kanda és a Gyula

a 7 szék

 Válasz a beírásra

hun bod2015.03.01. 21:28(87.)

Taksony uralkodásának 21.évében

nicephori persidia

970 Taksony - Géza király váltás

812 Pax nicephori a frankok és bizánc között

bizáncé lett Dalmatia és a frankoké Isztria

840 Trpimir 'Trepimerus' - fellázad bizánc és velence ellen, és Borisz bolgár cár hada ellen harcol Boszniában

refers to himself as "leader of the Croats with the help of God" (: dux Croatorum iuvatus munere divino);

864 Domagoj lázadás a frankok ellen és kalózkodás az Adriai tengeren

878 Trpimir fia visszatér és béke Velencével

 

 

 Válasz a beírásra

hun bod2015.03.01. 20:42(86.)

Ézsaiás 49:

1Hallgassatok rám, ti szigetek, figyeljetek, távoli nemzetek! Már anyám méhében elhívott engem az ÚR, születésemtől fogva emlékezetben tartja nevem. 2Éles karddá tette számat, keze ügyében tartott engem. Hegyes nyíllá tett, tegzébe dugott engem. 3Ezt mondta nekem: Szolgám vagy, Izráel, rajtad mutatom meg dicsőségemet! 4Én azonban ezt mondtam: Hasztalan fáradoztam, semmiért, hiába pazaroltam erőmet. De az ÚRnál van az én ügyem, és munkám jutalma Istenemnél. 5Most pedig ezt mondja az ÚR, aki már anyám méhében szolgájának teremtett, hogy Jákóbot hozzá térítsem, Izráelt hozzá gyűjtsem. Ilyen nagyra becsült engem az ÚR, Istenemnél van az erőm. 6Ezt mondta: Kevésnek tartom, hogy Jákób törzseinek helyreállításában és a megmentett Izráel visszatérítésében légy az én szolgám. A pogányok világosságává teszlek, hogy eljusson szabadításom a föld határáig. 7


(Módosította hun bod 2015.03.01. 20:42-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2015.02.20. 21:54(85.)

Magyarország vezérei és szállásaik:
Tash (Lehel apja): Sárvár és Bodrog
Bors : Borsod
Tuhutum Tétény (Harka apja, aki Zombor Gyula apja): Erdelve Erdély
Kond Kund (Kurszán apja) : Ó-Buda
Árpád : Csepel
Jutas Jutocsa: Veszprém Sárvíz
Tarhos Tarhacsi (Teveli apja, aki Termacsu apja)
Huba : Garam
Szabolcs
Bogát (Bulcsu apja) : Vas megye
Shur Súr
Apor Apur
Botond
Sholt Zolta (Taksony apja)
Zala
Koppány
Ajtony
Tarcal : Zemplén Bodrog-Tokaj
Vazul Vászoly
Vata

Turzol / Tarczal hegy
Ketel / Ketel folyó


(Módosította hun bod 2015.06.16. 20:59-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2015.02.15. 00:51(84.)

Levente a csatlakozott népek vezére kabarok (kavarok : keleti avarok)
: varsány várkony (avarkun) oszlár/eszlár (oszét : alán) őrs (kun)


"Három törzsüknek a Bizáncban járt Bulcsú harka elmondása szerint egy főnöke volt, ők alkották a háborúban a magyarok előtt az elővédet, már 881-ben is így jelentek meg Bécs alatt"
894-ben Liüntika a kabarok élén harcolt a dunai bolgárok ellen, miközben Árpád a fősereggel a morvákkal szövetségben Pannónia és az alföldi bolgár végvidék ellen indult.[1] A honfoglalás után Morvaország ura lehetett, mert egy nagy morva vár a Thaya torkolata közelében, Bretslav (Lundenburg) 1054-ben Laventenburch néven fordul elő egy forrásban.[1]

"Simeon bolgár cár megtámadására. Árpád és Kusán, vagy Kusaly magyar vezérek hamar megegyeztek Szklérosz Nikétasz bizánci követtel és Árpád fiának, Leventének vezérlete alatt nagyobb sereget küldtek bolgár földre. A magyar harcosokat görög hajók szállították fel a Dunán a bolgár határra, mialatt a császári sereg dél felől nyomult Bolgáriába. Levente teljes győzelmet aratott Simeon fölött. Elfoglalta fővárosát, a Duna alsó szakaszához közel fekvő Pereszljavecet és lovasaival végigdúlta egész Bolgáriát, rengeteg foglyot ejtett, nagy zsákmányt szerzett. De a győzelem nemsokára vereségre fordult. Simeon szorultságában különbékét ajánlott a császárnak, ki barbár szövetségeseit rútul cserbenhagyva, nemcsak seregeit vonta vissza, hanem a magyarok átszállítására küldött hajókat is hazarendelte. Simeon most már teljes erővel támadt Leventének a győzelem után gondtalanul táborozó seregére s azt véres harcban tönkreverte."

"Liüntika három győztes ütközet után visszavonult a bolgár területről és megkezdte csapataival a behatolást Erdélybe. Ekkor Symeon, a bolgár uralkodó, akinek valamilyen katonai sikerre volt szüksége, hogy a bizánciakkal szemben tárgyalási pozícióját megerősítse, besenyő segítséggel rajtaütött a kabarok még visszamaradt népén és a szállásaikat védő hátvéden"


Konstantinosz császár is csak egy emberöltővel a honfoglalás után besenyő dicsekvésből szerez róla tudomást és Botond hadjáratainak nyomasztóan Bizáncra nehezedő árnyékában, sovány vigaszként, jól esik neki feljegyeznie...

A Kunok a' Magyarokkal ugyan azon egy nyelvű magyar nemzet; A' Vár-Chúnok vagy Avarensek a'
magyarokkal egy nyelvű nemzet; a Magyarok a' régi Kúnok és Vár-Kúnok testvéreik.
Mindkettő a 374-es évszámot használja az első bejövetel idejének, a másodikra pedig az 550-es esztendőt.
A 862-es évszámban is azonosak, amikor a Magyarok Moldávia és Dátzia körül az Avaresekkel
egybe kötötték magukat (a későbbi már úgy fogalmaz: Álmos vezér alatt Etelközben telepedtek le 862.
esztendőben).

"Kurtán" Kurszán (-904)
Három vár Budavára, Avarbástya és Kurtánvára hirdette a hun, az avar és a magyar honfoglalást.

902 Amikor a kazárok, a besenyőktől Magyarka védelmét követelték, Zala vitéz százada 902 tavaszán Csepel szigeten jelentkezett Árpádnál.

893 Besenyos stop their pusuit of Majars at Dniepr, spend winter near mouth of river Buh
894 Majar Prince Levente leads Khazar Kabars against Bulgaria
894 Besenyos in alliance with Bulgars start a second attack of Majars, forcing them to leave Atilkiji (Itil-Kiji, Atelkuzu) for Transylvania and Upper Tisza region

:Győztes harcokat vívtak az alánokkal együtt 934-ben Konstantinápolyban, 934 őszén pedig a besenyőkkel együtt Macedóniában. Itt azonban a besenyők egy része átpártolt Bizánchoz és császári testőrök lettek. :


(Módosította hun bod 2015.02.15. 01:24-kor)


(Módosította hun bod 2015.07.11. 23:40-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2015.01.13. 21:32(83.)

„Csak 1001-ben fejezték be a Géza által megkezdett esztergomi bazilika építését, amelybe már érsekként tért haza. Még a belső festéseket végezték, amikor már megszervezték az esztergomi érsekség területét: Sasvár, Nyitra, Bars, Hont, Nógrád és Gömör esperességgel, amely mindig az uralkodó területének számított.
A veszprémi püspökség: Veszprém, Visegrád, Fehérvár és Kolon esperességével mindig az aranyasszonyok, azaz uralkodónők püspöksége volt és az Istenanyának, Magyarország Aranyasszonyának ajánlották föl.

Levente főtáltos a fentieket később Kevevárán így helyesbítette: Beszprim, Bátor-Boleszlónak volt a fia...
Bezprym Beszprim Veszprém
http://hu.wikipedia.org/wiki/Veszprém_lengyel_fejedelem

„Domonkos 1003-ban Doboka fővezér útbaindításakor halálosan beteg lett. Utána áldását adta Sebestyénre, aki esztergomi érsek lett, de ezen nagy szervező munkáját nem sokáig élvezhette, mert orvosi hiba miatt 1007 tavaszán meghalt. Mivel gyógykezelése papi orvosok által történt, mindenki azt gyanította, hogy a bajor papok okozták a halálát.”

„Ezek a papok aztán elpusztítottak minden korábban készített egyháztörténeti írást, mivel Sebestyén a levelezésben még régi rovás jeleket is alkalmazott. Ugyanis a királyi ház és Sarolt veszprémi püspöksége, valamint a budavári esperesség magyar nyelven leveleztek. Domonkos egyházszervező tevékenysége is rovásokkal és magyarul történt. Az egészsége ebben a munkában ment tönkre, mégis minden alkotását elpusztították, mert minden rovást el kellett tüntetni. István később beleegyezett, hogy minden latin nyelven legyen írva.”

 „Ezen türelmetlen bajor írnok-réteg aztán a rovásokkal kevert írásokat és a Sebestyén-Domonkos, valamint a budavári és uruki püspökség levelezéseit és az első okmánytárat teljesen felégette.” 1008 után „az Anasztáz-Asrik-féle egyházszervezés a Domonkos-Sebestyén féle egyházrendet megváltoztatta.

    „Ilyen alkalommal történt a papi tizedek befizetése is, amit a világi egyházfiak vittek be az esperesek székhelyére. Közben a pap és az esperes kivette a maga részét a tizedekből és a püspöki részét az érseki kincstárba helyezte, míg a pápai tizedeket Róma felé továbbította.”
„A papság pénzéhsége sokakat vándorlása” → vándrolásra „kényszerített. Így az ország peremrészein és a hatalmi harcok miatt még a fejedelmi és a vezéri családokban is sok hármas névadás történt.”

Domonkos: „Anasztáz-Vecelin hívei később megmérgezték az első esztergomi érseket, aki bénultan Kurszán várába került. 1010-ig félholt ként gyógyítgatták, majd a főpapi urnáját 1010-ben az esztergomi bazilika altemplomában helyezték el. Halálának oka az volt, hogy nem járult hozzá, hogy Doboka ifjú seregével Erdeljű Gyulát megsemmisítse.
........................................
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sarolt_fejedelemasszony
"A görög nyelvű, veszprémvölgyi alapítólevelet a kutatók hosszú ideig Szent István korinak tartották. Az alapítólevél bevezetője („Én, István […] egész Hungria királya […] létesítettem […] a szentséges Istenanya veszprémi, érseki monostorát […] a magam, nőm és gyermekeim […] lelki üdvéért”) azonban nehezen értelmezhető Szent Istvánra, mivel bizánci rítusú kolostor alapításáról van szó. Mivel Géza nagyfejedelem keresztény neve is István volt..."
Boleszláv 989-ben eltaszította magától magyar feleségét is, aki ekkor Bezprym nevű gyermekével Magyarországra költözött.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Domonkos_(missziós_püspök)
https://hu.wikipedia.org/wiki/Sebestyén_(missziós_püspök)

http://lexikon.katolikus.hu/A/Anasztáz-Asztrik.html
https://hu.wikipedia.org/wiki/Szent_Asztrik
Ettől kezdve a kereszt került az ország címerén a sas helyébe
https://hu.wikipedia.org/wiki/Tized
A tizedet Magyarországon Szent István vezette be, Koppány legyőzetése után. Miután az egyházmegyéket megszervezte, elrendelte a tizedfizetést országa területén és azt, hogy minden tizedik faluban egy kőtemplom legyen építve.[22] A tized főként a megyés püspököket illette meg. Szent István a II törvénykönyvében a következőt mondta: "Akinek az Isten évente tízet adott, tizedet adjon Istennek." Ugyanitt kifejezte, hogyha valaki a püspöknek elkülönített tizedet meglopja, tolvajnak legyen ítélve.[23]
https://hu.wikipedia.org/wiki/Doboka_(ispán)

>
a veszprémi püspökséget Géza (Gyeics) nevezte el keresztfiáról.
a németek Stephanus-nak nevezték Gézát is, Vajkot is.

989 Sarolta hazatér, veszprémi püspökség megalapítása
997 Koppány-lázadás
1003 az erdélyi erdelvüi Gyula elleni támadás
1028 nagyőszi csata, Ajtony halála, Gyula száműzetése
1030 bellum ungaricum, II. Konrád Magyarország elleni támadása
1031 esztergomi béke, Imre halála
1032 Vazul elleni merénylet
1041 Budo elleni megtorlás, velencei Péter elzavarása Fehérvárról
1044 ménfői csata Aba Sámuel halála, III. Henrik és velencei Péter
1046 Vata-lázadás, velencei Péter halála

 


(Módosította hun bod 2015.01.13. 21:41-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2015.01.09. 22:48(82.)

A magyarok közül Ogur, Muronnyal együtt vállalta az avar hon-foglalásban való részvételt (540-580). A nyugtalan Alpár töményvezért 566-ban előkészítették, majd 570-ben útbaindították az első magyar töménnyel.

Alpár már 575-ben megnyerte a pusztaszeri Nagy-süánt és ezzel elnyerte Baján legkisebb húgának, Telenának a kezét.
Baján halála után ő lett Avaria második fejedelme. Ogur megörökítette, hogy ezen a viadalon Alpár töményvezér lett az első, turulsasos lobogóval, a második Verőce, aranyszarvas zászlóval, harmadik pedig Bakar lett, az avarok aranykecskés vitéze.

Becs völgye

Verőce (Virovitica)
http://hu.wikipedia.org/wiki/Verőce_(Horvátország)


 ...
Ogurd és Magyar – „Ruga unokája, anyai ágon a Van-tó környéki bölcsek tanításán vett részt, feleséget a Gilgames házból hozott, majd II. Csaba néven 496-524 között uralkodott. Gyermekei közül Ogurdot és Magyart először Bizáncba, majd Van városába küldte iskolába, hogy lelkükben döntsék el, melyik hit a jobb: a bizánci, vagy az uruki, akik az érdeknélküli szeretetet hirdették.”
http://arvisura.vilaghagyomany.hu/doku.php?id=arvisura:arvisura:289

....
Kövezsd a magyarok közül 620 és 640 vonult be az Avarbástyára.

Ő hozta azt a hírt, hogy a déli hun birodalomból és az arab hittérítés területéről egy kenyérmagot termelő nép vonult be Magyarka térségébe és elárasztották a bolgár-magyar államot is. Tudval 640 és 660 között vette át Kövezsdtől a hatalmat. Kürt fejedelemtől kapta azt az értesítést, hogy a magyar törzs áttért a déliek által meghonosított földművelésre, állatállományukat pedig karámban nevelik.

Magyarka Madzsar
https://ru.wikipedia.org/wiki/маджар

Tudval uralkodása alatt 630-ban e miatt szakadt háromfelé az avarok birodalma
Tudval uruki püspök
„a keleti-mani-uruki püspök Győrbe tette át a székhelyét. E krisztusi őskeresztény gyülekezet külön Bibliával rendelkezett, mivel nem ismerték el az ótestamentum igazát; az azokban leírtakat, már a káldeus szentírások is tárgyalták. Mózes azokat vallotta saját tanításainak egy-két ezer éves eltéréssel. Az újtestamentumnak is csak egy bizonyos részét ismerte el, mint Jézus tanítását. Tudval püspök megbontotta az Avar Birodalmat, amikor Győr határőrizeti birodalmát tódos-papok, a tudunok birodalmának nevezte.”

„Ezért Szavárd fejedelem felvette a kagán nevet és elköltözött Avarbástyáról a Káld szerzetesrendi kolostor mellé, Deésre, majd

632-ben Szavárd-Kővár fővárossal a Kárpátokon túlra tette fővárosát.”

.......................................................
Deés
1412-ig minden okiratban Deesvár neve alatt fordul elő, hogy hol és melyik lehetett azon vár, melyről Deesvárnak neveztetett? nehéz bizonyosan meghatározni, mert Deésen és határán négy vár romjait találhatni fel, melyek közől három a Szamos folyóra könyökölő hegyfokon emelkedett, s nézett hajdan szembe a jövő ellenséggel s fedezte a Kolozsvár felé vezető utat.

Egyik a Rózsahegyi vár, melynek helyét csillagszegletes sánczolat jelöli, de igen csalódnék, ki ezt Deés-vár sánczainak tartaná, ha nem a sánczon belől ott vannak eltemetve egy régi vár téglái és kövei, melynek kapu-helyét a nép ma is vaskapunak nevezi.

Benn a városban a Szamos egy hegyfokot mos, tetején a földhányás-szerü orom, mely a vár alapfalait fedi s melynek neve Óvár.

A harmadik a N.-Bánya felé vezető utvonal felett van, ugyancsak hegyormon, itt kőgulák is vannak, neve a hegynek Ciczhegy. A negyedik váromladék a Ciczhegygyel szemben a Szamoson tuli hegyfoknál van, neve Bélahegy, mely nevét a monda szerint onnan vette, hogy itt a tatárok elől menekült IV. Béla sokáig bolyongott.
http://epa.oszk.hu/00000/00030/00352/datum09710/cim209714.htm

Heltai azt is mondja, hogy Deésen volt a 7 földvár egyike, melyeket Álmosék az Erdélybeni megpihenéskor emeltek, erről emlékezhetik a városi levéltárban látható okirat, mely rendeli, hogy a megyei tisztek a várban szállásoljanak, s nem a városban.
.......................................................

Kürt fejedelem Bat-Bajánra bízta a kenyérmag termelő déli hun-magyar tömegek felvonultatását. Szükség is volt rájuk, mert a szlávok átvonulása sok zavart okozott, az avarok Égi birodalmában, a Jász-síkságon. Tudval uralkodása alatt 630-ban e miatt szakadt háromfelé az avarok birodalma. A Kárpátokon túli részben minden szabad mozgás bizonytalanná vált. Ezért Kürt fejedelem Albéláról fegyveres kíséretet adott a felvonulóknak. A felvonulás 670-678 között történt. Korpona már 680-700 között átvette Zabarival az Avarbástya beavatott központjában a hatalmat. Az avar birodalom szétesésére Samó árulása vezetett. Az új honfoglalók Tudval püspök tanait vallották és így az uruki-mani hívők kerültek hatalomra.

Kotragos ellene volt minden gyilkosságnak. Oposur helytelenítette, hogy a kazárok már Kotragos 700-720 közötti uralma idején elrendelték, hogy a magyari és magyar törzseket az arabok ellen a szélekre telepítsék. Mégis elvállalta Magyarka központtal a fővezérség felállítását. A védelmi vonalat a Fekete-tengertől Magyarkáig a magyari törzsek, Magyarkától a Kaspiros, vagy Kazár-tengerig pedig a magyarok tartották.

740-ben elesett Jenő vitéz
755-ben Megyer vitéz halt hősi halált.

 Válasz a beírásra

hun bod2014.12.28. 19:57(81.)

954-ben például Ottó ellen fellázadtak a saját fiai, és Konrád herceg sok más főúrral együtt magyar fejedelmi segítséget kért. Taksony, aki bizánci beállítottságú volt, Béla törzsbeli, Kapgán besenyőkkel kevert Bulcsu, Lehel-Lél és Sur vezette töményt küldött segítségül. Konrádék a Rajnán túlra irányították őket. I. Ottó fiai és Konrád hívei kibékültek a császárral és Augsburgnál döntő vereséget mértek a hazai segítségtől megfosztott magyar haderőre. A vereséget még az is fokozta, hogy a Régensburgba vendégként érkező fejedelmi ifjakat is elfogták. Henrik herceg, a vendéglátójuk bitófára húzatta őket és még pápai átkot is mondatott rájuk.

 Válasz a beírásra

hun bod2014.12.21. 23:49(80.)

Az elsõ itáliai hadjárat

Arnulf a magyarok segítségével próbálta Berengár királyt, aki Nagy Károly dédunokája volt, kiütni a nyeregbõl. 899 tavaszán küldhette el követeit az öt éve békében élõ magyar fejedelmekhez. Mint Theotmár érsek védekezõ iratából kiderül, Arnulf a magyarokkal kutyára, nomád módon is megkötötte a szerzõdést, és a hadjárat elõtt ezüstpénzben és szövetekben rótta le ajándékait. A magyar fejedelmek a gyakorlatnak megfelelõen valószínûleg Árpád egyik fiát állították a sereg élére. [...] A magyar sereg Aquileiánál kiérve Lombardiába, elõször a Pótól északra fekvõ síkságon át Milánóig és Paviáig, Berengár fõvárosáig nyomult elõ, és tönkreverték Berengár seregét. Ezután akadály nélkül kalandozhatták be a Pótól délre levõ síkságot is, sõt a piemonti Alpokig, Vercellibe is eljutottak. Az enyhe olasz tél és a gazdag zsákmányszerzés lehetõsége a következõ tavaszra is ott marasztalta õket. [...]

 

881 (?) Árpád magára vállalta az Encs-Enns folyóig terjedő államszervezést, Kalágé és Lóbérc visszafoglalását. Árpád tehát Kalágén (Klagenfurton) keresztülhaladva (ahol, amint tudjuk, Bős tudunt meggyilkolták), seregével megjelent Berengár király hadainak közelében. Követeket küldött hozzá és visszakövetelte az elrablott avar kincseket. Berengár főurai ez ellen tiltakoztak. Árpád kabar törzsei erre megtámadták és le is győzték Berengár harcosait.

.....................................

895 bizánc a magyarokat kéri fel h a bolgárok ellen vonuljon (894 bolgár-bizánci háború)

896 bolgár I Simeon a pecsenegeket hívta a magyarok ellen, s míg őket lefoglalta a harc, ő közben hadsereget toborzott

https://en.wikipedia.org/wiki/Battle_of_Southern_Buh

< p>"A besenyõk a nagy folyók miatt csak szakaszosan nyomulhattak elõre. Ez azt jelentette, hogy a Dnyeppertõl keletre lakó magyarok mindenüket hátrahagyva menekültek nyugatra, viszont mennél közelebb lakott egy törzs a Kárpátokhoz, annál több lehetõsége nyílt állatai behajtására. A rendezett elvonulást az hiúsította meg, hogy az Al-Dunán átkelt Simeon cár serege, és oldalba kapta a Havasalföldön át menekülõket.

A Fuldai Évkönyvek szerint a "harmadik" bolgár-magyar harc igen kemény és elkeseredett volt; végül is a "keresztények", ti. a bolgárok gyõztek, s ha õk is 20 000 lovast vesztettek, mekkora lehetett a magyarok vesztesége? - írták.

erre a Kijev felõl jövõ "fekete magyaroknak" (kabaroknak) ... a Vereckei- és Tatárhágó, a hét törzs népének pedig a Radnai- és Borgói-hágó, valamint a Békás-, Ojtozi és Bodza-szoros kínálkozott. A dél-erdélyi és al-dunai szorosokat nem vehették tömegesen igénybe, s ezt a bolgárok annál is inkább akadályozták, mert Erdély értékes sóbányáival uralmuk alatt volt."

.....................................

Árpád és Kurszán 900 nyarán elküldte követeit az új frank uralkodóhoz, Gyermek Lajoshoz békeajánlattal. A magyar vezérek nyilvánvalóan Pannónia és a morva végek elfoglalásának elismerését kívánták. Minthogy a frank udvar nem volt hajlandó Nagy Károly hódítmányáról lemondani az "új avarok" javára, és a követeket, kémeknek bélyegezve, visszautasította, õsz folyamán a Kisalföldrõl két magyar sereg nyomult Bajorország ellen; a nagyobbik a Duna bal partján, a kisebbik a jobb parton. A déli sereg feldúlta az Ennsen túl fekvõ "Óperenciát", és nagy zsákmánnyal tért haza, az északi csapat viszont november 20-án Luitpold õrgróf és Richar passaui püspök seregétõl vereséget szenvedett. Ekkor kezdték el sietve a bajorok Ennsburg kõvárának kiépítését.

 

.....................................

arvisura:

899-ben, amikor Árpád és Apor megnyerte a brentai csatát, Berengár lombardiai (Itáliai) király elismerte az avar kincsek visszakövetelésére való jogot és 900-950 között évenként 10 véka ezüstöt fizetett. : (valószínűleg csak az arany visszaszolgáltatása miatt ilyen kevés)

Tarhos nyilvántartása szerint 915-ben Brémában, 934-ben Kölnben, 919-934 között Galliában, 935-954 között Akvitániában, 917-959-ben Lotaringiában, 909-927-ben a Svábföldön, 911-954-ben Burgundiában, 924-ben Gótiában, 914-ben Andalúziában, 944-ben pedig a Baszkorföldön jelentek meg. A rokon népeket azonban békén hagyták. 928-942-ben Rómában is jártak, 937-ben Kápuánál visszafordultak. 922-947-között Apuliában kerestek avar kincseket. Karintiában 901-937 között szedték össze az elrablott kincseket,
934-970-ig Bolgárországban, Albán- és Gorabánban, Görögországban, valamint Bizánc környékén szedték be az aranyadót.

Berény: Elkészíttette az Avaria-Curia-féle nyilvántartást, s annak alapján 899-től 970-ig Bajorországban, 900-tól 950-ig Lombardiában, 937-ig Dél-Itáliában, 955-ig Karoling Franciahonában és Svábországban, 936-tól 938-ig Csehországban, 934-től 970-ig Bulgáriában, 900-tól 948-ig pedig Konstantinápolyban került sor visszaszerző kalandozásra.

...a szászországi hadjáratokban a 924-933 közötti kilenc évi fegyverszünet után 938-ban is. Győztes harcokat vívtak az alánokkal együtt 934-ben Konstantinápolyban, 934 őszén pedig a besenyőkkel együtt Macedóniában. Itt azonban a besenyők egy része átpártolt Bizánchoz és császári testőrök lettek.

 

 814 April 13, 814 While preparing another attack against Byzantines, Khagan Krum (38) bursts a blood vessel and dies. Khagan Omurtag (41) assumes Bulgarian Khan-hood (814-814). Boils rule Bulgaria - Chok (?) (?_?).
 817 Inhabitants of Samandar revolt against attempts by Khazar Khagan Karak introduce Judaism
 837 Magyars crossed Dnieper from east around 837, occupying steppe as far as Danube by year 860
 837 Magyar tribes, and chiefly ruling caste, moved up river as far as Kharka, Bashtu (Kijev), and Galich
839 Kho Tekin (22) (832 - 839) dies. Kichik Tekin (23) (839 - 840)
 840 Destruction of Uygur Orkhon Empire by Kirgizes. End of Uygur leadership of E. Goktürkic Khaganate.
E. Goktürk Khaganate Kichik Tekin (23) dies
 859 Kara Bulgar Bashtu becomes Khazarian Kiev
862  Chronist Nestor gives 862 as year of creation of Rus.
 865 Khan Barys of Itil Bulgaria beylyk founded by Tat-Ugek, died, and Shilki, Khan of Kara Bulgar with a capital in Baltavar (Poltava) is proclamed Khan of Itil Bulgaria (865-882).  City Bulgar becomes a capital of Itil Bulgaria.
 882 Khan Shilki (855-882) died, Bat-Ugyr becomes Khan of Itil Bulgaria (882-895).
 882 Khan Alabuga of a Baryn line of Sabans starts a city, named later Bilyar.
889 After 889, Besenyos break through Khazarian border guards and replace Magyars from Levedia
893 Catastrophically cold winter of 892-893 froze Itil and Don, made it possible for Besenyos, whom Oguzes attacked, to flee across frozen rivers into Atelkuzu, although some of them were stuck east of Yaik river
893 Besenyos stop their pusuit of Majars at Dniepr, spend winter near mouth of river Buh
894 Majar Prince Levente leads Khazar Kabars against Bulgaria
894 Besenyos in alliance with Bulgars start a second attack of Majars, forcing them to leave Atilkiji (Itil-Kiji, Atelkuzu) for Transylvania and Upper Tisza region
895 Bat-Ugyr (882-895) abdicates. Baltavar (Elteber) Almush (Almas), eldest son of Shilki, becomes Khan of Itil Bulgaria, accclamed in city Bulgar (895-925).
895 Khan Almush Kara Bulgar census lists 550K, 200K are Saban-speaking Bulgars, 180K-Ars (Udmurts, Finno-Ugors), 170K-Modjars

 Válasz a beírásra

hun bod2014.12.21. 00:26(79.)

899. szeptember 24-én Észak-Itáliában a Brenta folyó partján, a magyarok győzelmet arattak I. Berengár itáliai uralkodó (888–915 között király, 915–924 között császár) számbeli fölényben levő hadereje felett.

A felkérés Arnulf keleti frank uralkodó (887–896 király, 896–899 császár) részéről jött, aki rokonát, az említett Berengárt akarta megakadályozni a császári méltóság elnyerésében.

 A 901-ig vezetett Fuldai Évkönyv: „900 [899]. Eközben pedig a magyaroknak nevezett avarok végig pusztították egész Itáliát, úgy, hogy sok püspököt megöltek. Az itáliaiak harcba bocsátkozván velük, egy napon egy ütközetben 20 ezren pusztultak el. Azok pedig ugyanazon az úton, amelyen benyomultak, nagy területen pusztítva visszatértek Pannóniába.”

 Liutprand, a longobard származású cremonai püspök terjedelmes előadást szentel a háborúnak; „A nap még alig hagyta el a Hal csillagkép övét, s még alig foglalta el a Kos övét [= március második felében], amikor a magyarok mérhetetlen és megszámlálhatatlan sereget gyűjtve Itáliába vonulnak, áthaladnak Aquileián és Veronán, ezeken a nagyon megerődített városokon, és Paviához érkeznek anélkül, hogy bárki is szembeszállt volna velük. Berengár király alig tudott eléggé csudálkozni e nevezetes és szokatlan teljesítményen – ezelőtt ugyanis még a nevét sem hallotta ennek a népnek...


egyszerre érkeztek meg a Brenta folyó mellé; ugyanis a szerfelett kifáradt lovak nem tették lehetővé a magyarok számára a futást... A magyarok végre a szerfeletti félelemtől kényszerítve megígérik, hogy odaadják minden felszerelésüket, foglyaikat, minden fegyverüket és lovaikat, csupán egyet tartva meg belőlük, hogy azon hazamehessenek... De sajnos a keresztények gőgös felfuvalkodástól elkapatva a pogányokat fenyegetésekkel halmozzák el, mintha már le lennének győzve... [a magyarok] visszanyerve lélekjelenlétüket, három felől lesbe állítanak csapatokat, ők maguk meg a folyón átkelve, egyenesen az ellenség közepébe rontanak. A keresztények közül ugyanis a legtöbben az alkudozások miatti hosszas várakozásban kifáradva táborszerte leszálltak a lóról, hogy felüdítsék magukat étellel. A magyarok oly hirtelenséggel döfték le ezeket, hogy egyeseknek az ételt a torkukban szúrták át, másokat megakadályoztak a futásban, mivel elvették a lovukat, és ezektől annál kevésbé féltek, mivel lovak nélkül látták őket. Futnak tehát a keresztények, dühöngenek a pogányok, és akik az előbb ajándékokkal sem tudták megkérlelni őket, utóbb nem ismerik a kíméletet a könyörgőkkel szemben.”

Egész Lombardiát elárasztották, az Alpokig kifosztva és felégetve a településeket. Augusztus–szeptember folyamán Treviso, Vicenza, Verona, Brescia, Bergamo és Milánó környékét dúlták, s egészen Paviáig, az Itáliai Királyság és Berengár fővárosáig nyomultak. Innen a római Via Postumian csakhamar megkezdték a világtörténelem talán legtehetségesebb – szándékos – futását az üldöző Berengár – az itáliai források szerint is a magyarokénál legalább háromszor nagyobb (15 000 főnyinek mondott) közép- és észak-itáliai serege elől. A magyar utóvédet Veronánál megverték, majd a továbbra is páni félelmet mímelő sereg a Via Postumián a mai Cittanova városába vezető hídon átmenekülve megállapodott a Brenta folyó túlpartján.

Időközben Berengár király összeszedett 15 000 lovast, melyekkel a magyarok nyomába eredt. A szétszórva fosztogató magyar csapatok az utolsó pillanatban egyesültek, majd mielőtt sikerült volna bekeríteni őket, a Brenta folyó irányába menekültek.  A folyón átjutva egyezséget próbáltak kötni üldözőikkel. Berengár azonban biztos volt győzelmében, így nem fogadta el a magyar ajánlatot, mely szerint szabad távozásuk fejében hátrahagyták volna az elrabolt javakat és többé nem támadták volna meg Itáliát.

üldözést nem tartotta már sürgősnek, a Brenta mentén pihenőt adott seregének. A lovagi fegyverzetű ellenfél megoldotta fegyverzetét, letette páncélzatát, s gondtalanul étkezéshez fogott.
Őseink eközben észrevétlenül bekerítették a táborozó ellenfelet. Három oldalállásból (lesállás) rontottak elő, s a támadást a folyón átkelt sereg is támogatta. A meglepett, védőfegyvereit használni nem tudó ellenség képtelen volt a támadásnak ellenállni. Liutprand szerint a magyarok oly heves rohamban törtek rájuk, hogy egyeseknek a torkukba szegezték az ételt, másokat futás közben öltek meg, miután lovaikat elvették.
A magyar győzelem teljes volt, s a háromszoros túlerőben lévő ellenségből alig egy-két hírmondó menekült meg

Ezt követően a magyar sereg a Pó-síkságon töltötte 899/900 telét. Van olyan kutató, aki ezt egy tartós berendezkedés kezdetének tartja, de az áttelelésen kívül más érvet nem tudtak ennek bizonyítására felhozni.

900 nyarán került sor egy színes epizódra, Velence megtámadására. A Rialtóra bőrtömlők segítségével beúsztató magyar harcosokat Péter dózse csak hajóhadának bevetésével tudta feltartóztatni. A magyar vezetők célja Itáliában a rendszeres évi adófizetés kikényszerítése volt. Ezt a célt valóra is váltották. Berengár király "túszok és ajándékok adásával" rávette a magyarokat országa elhagyására.
https://en.wikipedia.org/wiki/Rialto

December13-án Vercelli püspöke, 900. január 26-án Modena városa, két napra rá a nonantolai
kolostor esett áldozatul. Június végén Velencét ostromolják, sikertelenül. Időközben
Arnulf halálával okafogyottá vált a keleti frank szövetség, Berengár súlyos pénzen meg
nyerte a győztesek jóindulatát, így azok 900 nyarán hazavonultak

„a lakosság elmenekült... a magyarok az elhagyott városba benyomulva végigkutattak minden zugot, majd a templom közelében pihentek, néhány óra múlva elhagyták a várost, amely teljesen érintetlen maradt, anélkül, hogy bárkivel rosszat tettek volna." (Modena, modenai ima)

 Confessor Christi, pie dei famule,
Geminiane, exorando supplica,
Ut hoc flagellum quod meremur miseri,
Celorum regis evadamus gratia.
Nam doctus eras Attile temporibus
Portás pandendo liberare subditos.
Nunc te rogamus licet servi pessimi,
Ab Ungerorum nos defendas iaculis.
Patroni summi exorate iugiter
Servi pro vestris implorantes dominum.

 Krisztus hitvalló Isten kegyes szolgája,
Geminianus, imádkozva könyörögj,
Mi, nyomorultak a megérdemelt ostort
Az ég királya kegyéből elkerüljük.
Miként megtetted Attila idejében,
Hogy kapuinkat megszabadftád tőlük,
Most kérünk téged, leghitványabb szolgáid,
Védj meg minket a magyarok nyilaitól!
Pártfogónk, végül leborulva könyörgünk,
Hogy irgalomért esedezzél az úrhoz.

 A Berengárral szövetségben levő város egyik fia, Orseolo vezette a király legnagyobb seregét, s nyilván a megtorlás is egyik célja volt a zsákmányszerzés mellett a támadásnak.

A mai Rialto és környékén elterülő, akkor kb. 30.000 lakosú Velence városát a tenger felől övező szigetsoron át akarták megközelíteni, hogy onnan, a legközelebbről, zsákmányolt bárkák, hajók felhasználásával és bőrtömlők segítségével a szokásos úsztatással jussanak el a város szívébe.



Először északról, a lovas-part, a mai Littorale del Cavallinon törtek előre, több községet, köztük Finist feldúlták, majd úgy ítélték meg, hogy a másik irány a kedvezőbb és akkor megkerülve a velencei öblöt, dél felől, a Brenta torkolatvidékén át, Chioggán keresztül hatoltak be a szigetekre. Az útjukba eső vízi (tengeri) akadályokon átkelve a mai Pellestrina-i partokon Cloia, Albiola területéig jutottak. A mai Malamocco kikötőjénél a partokon éppen megkezdték az átkelést, hogy Velence akkori védőbástyáját, a megerősített Malamoc-cot elfoglalják, midőn a város felől a tengeren megjelent a nehezen összetoborzott velencei polgárokkal a város tengeri gályáinak hada és ezek elől a bőrrel leborított kis hajókkal és az úsztató lovakkal nem vehették fel a harcot. A Pietro Tribuno által vezetett, magas oldalú evezőshajókkal fölényben lévő dózse elől minden különösebb küzdelem nélkül visszavonultak az eddig megtett úton. Ezután az ostromló lovasok délen Adria városáig hatoltak, s onnan bevonultak a Brenta menti központi táborukba.

Ez a hadivállalkozás, a vakmerő velencei kaland a 900-ik év június 29-én, Péter-Pál napján történt, s a velenceiek azt a helyet, ahol a támadókat visszavonulásra kényszerítették, San Pietro in Volta néven tisztelik mind a mai napig, arra emlékezve, hogy Szt. Péter napján és Pietro Tribuno dózse vezetése alatt történt mindez.

A harcok után, 904-ben szövetségre léptek Berengár olasz királlyal és a 924. évig fegyveresen is többször támogatták országegyesítő törekvéseiben. Mindezt becsülettel megtehették, mert a velük szövetséges Arnulf császár halála után (899. XII. 8.) utóda, Gyermek Lajos felbontotta a szövetséget, sőt a szövetség folytatása céljából odaküldött követeiket is bebörtönözte.
904 Kurszán

 Válasz a beírásra

hun bod2014.12.20. 23:31(78.)

894 tavaszán a magyarok a bizánciak oldalán, az ő hívásukra bekapcsolódtak a bolgár-bizánci konfliktusba. Bizánci részről az előzmény az volt, hogy Simeon bolgár uralkodó gazdasági, kereskedelmi viták miatt megtámadta a bizánciakat, akiknek fő serege ekkor Kis-Ázsiában az arabok ellen harcolt. Emiatt a bizánciak súlyos vereséget szenvedtek, majd szövetséget kötöttek a magyarokkal, s a Dunán bolgár földre szállították át a magyar csapatokat. A hadműveletet Árpád legidősebb fia Levente vezette, és két összecsapásban is jelentős győzelmet aratott. Ám ekkor nagy fordulat következett be. A bizánciak az átmeneti sikerek hatására békét kötöttek a bolgárokkal és kiszállva a harcokból, a segítségül hívott magyarokat magukra hagyták.

e nem várt fordulat nehéz helyzetbe hozta Leventét, de különösen a Duna déli oldalán harcoló Jenő csapatait. A bizánci cserbenhagyás ellenére mindenképpen folytatni kellett a harcot, hiszen a magyarok célja, a Kárpát medence birtokbavétele eddigre még nem teljesült. Az áttelepülők pedig könnyű prédát jelentettek volna a bolgár csapatoknak. A bizánciak kiválása miatt megváltozott erőviszonyok ellenére Levente hősiesen megvívta harcát. Súlyos veszteségek árán ugyan, de feladatukat teljesítették, feltartották a Kárpátokon kívüli bolgárokat. A Kárpátokon belüli bolgárokkal pedig a keleti szorosokon bevonuló harcosok küzdöttek meg. Az utolsó, győztes csatájukat Szernél, a mai Ópusztaszernél vívták meg.

917 Ebben az évben indítottak a magyarok hosszabb idő után újra hadjáratot a Balkánra. I. Simeon bolgár cár szövetségeseként részt vettek annak Bizánc elleni háborújában és győzelmet arattak ellenük Ankialosz mellett.

934. hadjárat Metzig, délre pedig Bizáncig
A merseburgi események nem okoztak törést a hadjáratok vezetésében, mert ismét két irányba indultak magyar csapatok. Az egyik sereg nyugat felé Metzig nyomult előre, a másik a Balkán-félszigeten bizánci csapatokkal harcolt. Ez volt az első jelentős hadjárat a Bizánci Birodalom ellen. Al-Maszúdi 10. századi történet- és földrajzi író szerint a magyarok a besenyőkkel szövetségben vettek részt a hadjáratban, sikerült is mind a bolgárokat, mind a bizánciakat megadóztatni kicsikarni

943. Ismét két irányba indul hadjárat. A déli irányú támadás során a magyarok a Bizánci Birodalom területén pusztítottak, majd öt évre szóló békét kötöttek Theophanész patrikiosszal.
A nyugat felé támadó magyar sereget Bertold bajor herceg Wels városánál megállította és legyőzte.

958. április 11. Bizánc
A magyarok hadjáratot indítottak Bizánc ellen és április 11-én a város falai alatt álltak Apor vezetésével. Ennek a hadjáratnak az emlékét őrizhette meg a Botond-monda. Eszerint a hadjárat sikertelen volt. A pontos történteket Theophanész 963-ban készült világkrónikája mondja el, miszerint a Thrákiát végigrabló, Bizáncig száguldó magyarokat egy éjjel a táborukra törve támadta meg egy bizánci sereg, szétverte és a zsákmányuktól megfosztotta őket.

961. Makedónia
A Bizánc területére behatolt haderő ismét egy éjszakai támadás során szenvedett vereséget.

 Válasz a beírásra

hun bod2014.12.14. 23:26(77.)

Amikor Koppányt felnégyelték, Vecelin fővezér bortól mámorosan el is szólta magát: “Tizenkét magyar főúrnak a fejét kell itt venni!” Amikor 1002-ben Székesfehérvár új székesegyházának alapozása elkészült, Vecelin lovagjai a fővezér irányítása mellett, nyugati szokások szerinti vitézi játékokat rendeztek. A lovagok nehéz fegyverzetükkel könnyen győztek, és fennhéjázva hívták a magyar vitézeket párviadalra. Vecelin részegen becsmérelte István seregét. Ezt meghallotta a csákvári vár ura, Erős Csák. Székesfehérvárra lovagolt, megpihent a Csákok birtokán és másnap kiállott viadalra. Vecelin nem volt józan, vívás közben egy erős ütéstől kardját kiejtette kezéből, s zavarában a sisakrostélyát felkattintotta. Erős Csák azonnal végzett Vecelinnel, Istvánnak pedig megüzente: “Így jár az, aki becsmérli a vitéz megyeri népet! Hazánk földjén nem tűrjük el népünk gyalázását!”

Doboka kinevezését Anasztáz is helyeselte, de Erős Csák megbüntetését kérte, mert Vecelin halála miatt az élősdi nyugati lovagok közt gyanús mozgolódás folyik. István nem térhetett ki a javaslat megvitatása elől és az öregedő főurat Budavár beavatott központjába kérette, hogy ott döntsenek a továbbiak felől.
A megbénult Domonkos mozogni nem tudott ugyan, de beszélni annál inkább okosabban. Azzal érvelt, hogy Erős Csák vitézi párviadalon ölte meg Vecelint, ezért nem zárhatja el, csak az ősi törvények szerint fogságra lehet korlátozni. Így is lett, a legfelsőbb tanács Budavár és Avarbástya egyetértésével örökös fogságra ítélte. Ez azt jelentette, hogy a nagy Csákvár birodalma területét holtáig nem hagyhatta el.

Vecelin megjegyzéseit, mely szerint 973-ban a mainzi érsekségben helyet foglalt 12 magyar főúr helyett, 12 magyar főurat itt kell kivégezni, hogy gazdaságilag és hitbelileg hűbéresként kezelhessék az országot. Össze is állították a kivégzendők névsorát. Koppány tárkányfejedelemmel kezdték. Az agg Koppányt már csak azért sem lett volna szabad ilyen sorsra szánni, mert megjelent a nyugati fejedelmi tanácskozáson. 996-ban kivégezték Tonuzabát is a feleségével együtt, Saruda aranyasszonnyal, pedig ők is megjelentek Nyugaton. (Saruda volt az, aki a 48 főnyi csoportot élelmezte.) A mainzi érsekségnek sehogy se tetszett a mindig készenlétben álló besenyő vezérek harciassága. Ezért sorra meggyilkoltatta Jirkó alvezéreit: Radnát, Zsibót, Pesterét, Siriát, Doboka-Bőt és Koluzst. A kivégzettek száma ezzel 9-re emelkedett. Amikor Ajtony ellen már indulóban volt a sereg, Sebestyén még akkor is mindent megtett az összeütközés elkerülése végett. Domonkos megbénítása után most ezt a Sebestyént tették félre. Mindezt azért, hogy a meggyilkoltak országrészét a római egyház vehesse tulajdonba. Doboka után a fia, Csanád lett a fővezér.

 Válasz a beírásra

hun bod2014.12.14. 23:22(76.)

953-ban Liudolf és Konrád, Frigyes mainzi érsek támogatásával, felkelést támasztottak ellene.[15] A lázadók 954-ben még a magyarokat is segítségül hívták.[15] A magyarok már öt éve hiányolták a zsákmány, valamint az adóztatás felújítása reményében Bulcsú harka vezetésével küldtek sereget. A lázadó hercegek az utolsó pillanatban meggondolták magukat, s Bulcsút a Rajnán túlra irányították, maguk pedig behódoltak a királynak. A két herceget és Frigyest Ottó megfosztotta méltóságától: Lotharingiát Bruno kölni érsek kapta meg, a Sváb hercegséget pedig II. Burchard.[15]
E méltóságok számát a keleti térítések nyomán 948-ban alapított új püspökségekkel (Brandenburg, Meissen, Merseburg stb.) és egy új érsekséggel (968: Magdeburg) is gyarapította.[15]

973
I. Ottó német királyt itt koronázzák és 973-ban is itt temetik el.
Ottó a keleti kereskedés központját, a rabszolgapiacáról ismert Magdeburg városát ajándékozta nászajándékul újdonsült asszonyának.[11]
 A szlávok elleni háború Gero őrgróf vezetésével ezután is szinte folyamatosan tartott, Ottó többször személyesen – mint például 939-ben – hadba szállt ellenük.[14]
https://hu.wikipedia.org/wiki/Quedlinburg
973-ban megrendezett Quedlinburgi Birodalmi Gyűlésen Ottó előtt szinte minden európai állam – Bizánc, Bulgária, Dánia, a Kijevi Rusz, Csehország, Lengyelország – uralkodójának küldöttsége megjelent, és kifejezte hódolatát.[17]
Még a pogány magyarok fejedelme, Géza is – aki 971-ben papokat kért a császártól, hogy elterjeszthesse a keresztény hitet országában – ideküldi követeit.[17]

973
Géza kíséretének tagjairól hallgatnak a források, nem ismerjük annak a 12 főembernek a nevét sem, akiket 973-ban a quedlinburgi birodalmi gyűlésre küldött. Csak a krónikák egy-két utalásából ismerünk néhány nevet, mint pl. az Ond vezértől származó Bár–Kalán nemzetség Géza-kori tagjait, Kalánt, Beledet és Kajánt.
https://hu.wikipedia.org/wiki/Géza_magyar_fejedelem

A mainzi érsekség által összehívott 973. évi értekezlet után a magyar és besenyő-kun szövetség az elé a kérdés elé került, hogy mit fog mondani a 992.évi Nagyszala: fejedelem legyen-e vagy király? Az 5032. medvetoros évre (992-re) összehívták a birodalmi Nagyszalát Veszprémbe. Ez a város volt a mindenkori aranyasszony székhelye, ebben az időben pedig a nyugati vagy a keleti kereszténységhez való csatlakozás eldöntésének székhelye. Határozni kellett, mert a nagyfejedelem tisztsége is kettős volt, Gelyza és Kipcsák között. A tanácskozáson részt vett Gelyza, a nyugati irányzat nagyfejedelme, Csák sámánfejedelem, Erdeljü Gyula lovasfejedelem és Vászoly, a főtáltos. Jirkó a Kun-magyari fejedelemséget, Koppány a badzsir-magyari fejedelemséget képviselte. A Káma melléki magyarok csak ifjúsági lovasokat küldtek, ezért az övékhez hasonló hangokat hallató Koppányt kérték fel, hogy érdekeiket képviselje. ...
Gelyza megnyitó beszédében hangsúlyozta, hogy mivel Bizánc és Róma császári házai összeházasodtak, akár Nyugat, akár Kelet felé fordulunk, mind a két keresztény egyház csak örülni fog, a nagyrészt uruki kereszténység megnyerésének. De számolni kell azzal is, hogy Nyugatnak tizedet kell majd fizetni. Keleten viszont az eltótosodott bolgársággal lesz bajunk. De hát elég gazdagok vagyunk ahhoz, hogy akár a nyugati, akár a keleti jármot a nyakunkba vegyük. Mert mind a kettő magának akar meghódítani. Nyugatról a németek, Keletről és Délről a tótok fognak téríteni.
...
A mainzi értekezleten létrejött megállapodás csak a lovaskiképzés csökkentésére és csupán a Csörsz-vonalra vonatkozott. Ennek a végrehajtását Bruno és a papjai ellenőrizték. Kipcsák és Csatári aranyasszony lovasseregét ez nem érintette. Ők Boja és Bonyha vezetésével mindig rendelkezésére állottak a magyar törzsszövetségnek, a Jirkó vezette kun-ogúz-magyari lovasok is. Ezen felül veszély esetén voltak rejtett tartalékok.
.
Bár a 992. évi Nagyszala úgy döntött, hogy az Encs-Ibos-Karatán-Bécs közötti Avaria papjainak nagy többsége a kiképzésre Mainzba küldött hazai fiatalságból fog kikerülni, Bizánc miatt ezt a területet az avar keresztény papok mellett a bajor hittérítőknek engedték át.

 

 Válasz a beírásra

hun bod2014.12.14. 00:06(75.)

Photius bizánci pátriárka 895-ben a magyarokat nevezi manicheusnak:
"A kijevi törökök manicheista eretnekség hívei" (I.: Vatikáni Könyvtár, "MS
1925", II.: Hamburgi kódex cit. J. Chrisostom Wolf: Anacdota greca, Hamburg,
1923.)
(Ezzel a közléssel összecseng a Kijevi ŽŐskrónika azon 882-es évvel jelzett
tudósítása, miszerint Álmos építtette a Szent Miklós székesegyházat a kijevi
magyar hegyen. Photius közlése szerint a mondott időben Kijev urai a
magyarok!)

Gellért püspökről egy korabeli forrás: "... adversus manicheismum quoque
pugnat sanctus noster - a manicheizmus ellen is harcolt szentünk" (cit. Ipolyi
Arnold: Magyar Mithologia, Budapest, 1929.)

.................................

http://tanulas.network.hu/b log/tanulas_klub_hirei/kozepkori-magyar-inkvizicio-4-resz
Az Ilmod patakocska és Guratanus (Gyertyános?) erdő közötti "remeteségben" élő Regwes (Regős?) nevű magányos öregtől elkobozott egy könyvet: "az istentelen manicheista" és a vádlott által "legenda Elexi"-nek nevezett "ismeretlen betűkkel" rótt írást (249)Később látni fogjuk, mekkora jelentősége van a "manicheista" jelzőnek és még inkább a "legenda Elexi" könyvnek, amely őseink Kaukázusból magukkal hozott legendacsoportjának egy része (250).

.................................

Hívei fehér ruhát viseltek és aszkézisük, vezeklő életmódjuk követőit ó-török (kök-török) nyelven "zendik" - szenteknek hívták, amely nevet később az Iszlám felvétele után a mohamedánok "eretnek" értelemben alkalmaztak

.................................

ACTA SANCTORUM
Qui hoc die Tarsice in Bithynia refertur Elexi-
therius, a synonymis distinguitur, martyrio no-
bilitatus atque sepulcro et insigni ecclesia.
http://archive.org/stream/actasanctorum35unse/actasanctorum35unse_djvu.txt

...qux tradunt Hegesippus de Simone mago, Epipha-
nius de Manichxo, Gregorius Turonensis de Cyrola
Ariano, Cassianus de Eunomiano quodam, sexta
synodus de Polychronio Monothelita, qui omnes
comprobaturi sua dogmata, frustra diu conati sunt,

 Válasz a beírásra

hun bod2014.12.12. 22:55(74.)


(Módosította hun bod 2014.12.21. 22:25-kor)

 Válasz a beírásra

hun bod2014.12.12. 22:54(73.)

Burin Burun Orda Puhila

 Válasz a beírásra

hun bod2014.12.12. 22:50(72.)

Christo triumphum

 Válasz a beírásra

hun bod2014.12.12. 22:47(71.)

Bellum Ungaricum

 Válasz a beírásra

hun bod2014.12.12. 22:42(70.)

Győr-Szent-Márton - Kun-Szent-Márton

 Válasz a beírásra

hun bod2014.12.12. 00:30(69.)

prétosz Levedi (Lebedia)

prétosz Álmosh

prétosz Lamachosz (Kerszon Kercs Krím)

prétosz Meliasz (Likandosz)

mén turkoi geneai

7 törzs

Álmos szövetsége a türkökkel (kazária)

(és a türkök árulása)


(Módosította hun bod 2014.12.12. 00:35-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2014.12.11. 22:58(68.)

a magyarok a hunok akik eredendően szkíták

a magyarok és a hunok ősei a szkíták

a szkíták első királya Magog

Alexander the Great, Josephus said, had locked these horse-riding barbarians of the far north behind the Caucasus mountains with iron gates.[25 ] The Gates of Alexander are situated in Georgia, near the Russian border in the Caucasus mountains. Georgian kings were mentioned as guards of the Gog and Magog gate in various historical sources, both antique and Medieval.

the Greeks called Scythia Magogia (Ant., bk. I, 6). An alternate identification derived from an examination of the order in which tribal names are listed in Ezekiel 38, "would place Magog between Cappadocia and Media."[2]

a görögöket mindkét oldalról szkíták fogták közre

Karakum Karakorum Karakoranum


(Módosította hun bod 2014.12.21. 22:46-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2014.12.11. 22:38(67.)

tatai apátság

 Koppány-monostor

 

Zudar Csudara

 


(Módosította hun bod 2014.12.21. 22:29-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2014.12.11. 00:45(66.)

 Válasz a beírásra

hun bod2014.12.11. 00:21(65.)

The Diocese of Merseburg, which had been established by Emperor Otto I in 968 to commemorate his victory against the pagan Hungarians at the Battle of Lechfeld in 955. Established to conduct missionary work among the pagan Slavs, the Diocese was all but abandoned in 983 following a major Slavic revolt against Imperial rule.

hu.wikipedia.org/wiki/II._Henrik_német-római_császár

1 015-ben vette kezdetét a Vitéz Boleszláv elleni háború utolsó felvonása

1016-ban Henrik, I. István magyar király és I. Jaroszláv kijevi nagyfejedelem részvételével koalíció alakult ellene.[5] Az 1017-ben három oldalról meginduló támadás végre elhozta az 1003 óta tartó lengyel–német háborúskodás végét.[5]

 VIII. Benedek pápa a bizánciak elől Henrikhez menekült.[5] 1020-ban Bambergben találkoztak, itt Benedek felszentelte az új katedrálist, és a pápa Henrik segítségét kérte egy dél-itáliai hadjárathoz. A császár harmadszorra is Itáliába indult (1021–1022).[5]

Az 1022-ben megtartott páviai zsinaton a pápa Henrikkel egyetértésen szigorú intézkedéseket tett a cölibátus (papi nőtlenség) védelmére.[5] A zsinatot II. Róberttel együtt szervezte meg a császár.

.........

Imre herceg

Heinricus, dux Ruizorum
periit flebiliter 'perished pitifully' 'pusztult szánalmasan'

cum iuramento invicem firmaverunt pacem
'by oath equal/mutually establish peace'
'esküvel egyenlőként alapítsanak békét'
békét kötni mentek először, aztán halt meg Imre herceg
a szászok megszállták a szlávokat, majd egy hónapra rá
Bezbriemo támadott rájuk, de menekülnie kellett(?)

 

1030 Konradus sereggel Magyarországon


(Módosította hun bod 2014.12.11. 00:43-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2014.12.10. 23:21(64.)

https://en.wikipedia.org/wiki/Conrad_II,_Holy_Roman_Emperor

Following the death of the childish King Rudolph III of Burgundy in 1032, Conrad claimed dominion over the Kingdom of Arles and incorporated it into the Empire. The three kingdoms (Germany, Italy, and Burgundy) formed the basis of the Empire as the "royal triad" (regna tria).

 In 1016, Emepror Henry II forced the childless Burgundian King Rudolph III to name him as his heir. With Henry's death in 1024, Conrad claimed the same rights over Burgundy.
(?)

https://en.wikipedia.org/wiki/Gisela_of_Swabia
 third marriage, in 1016 or 1017, was to Conrad, who became Emperor in 1027. Aribo, Archbishop of Mainz refused to crown her, because he stated Gisela and Conrad were too closely related.


In February 1026, Conrad assembled an army of thousands of armored knights for an expedition into Italy, including troops commanded by both Archbishop Aribo of Mainz and Archbishop Pilgrim of Cologne. Conrad's army marched south an besieged Pavia, but the city walls blocked the attackers. Conrad decided to leave a contingent of soldiers to keep the city under siege, blocking all trade in the area, and continued his campaign.

On March 26, 1027, Pope John XIX crowned Conrad and his wife Gisela as Emperor and Empress, respectively, in Old Saint Peter's Basilica in Rome

On April 6, 1027, at a synod held in the Lateran Basilica with Pope John XIX, the Emperor resolved the disputed in favor of Old-Aquileia.

 At a synod in Frankfurt in September 1027 at which Conrad attempted to resolve the decades' long Gandersheim Conflict, Adalbero accompanied the Emperor and acted as his sword-bearer during the proceeding, indicating Conrad's trust in him.

 from 1028 on, Adalbero governed his Duchy as an independent state. In particular, he attempted to conduct peaceful relations with the King Stephen I of the Kingdom of Hungary. Under Emperor Henry II, who was the brother-in-law to Stephen, relations between the Empire and Hungary had been friendly.[5][6] Upon Henry's death in 1024, Conrad adopted a more aggressive policy, prompting border raids into the Empire from Hungary.
(?)

Conrad summoned Adalbero to court at Bamberg on May 18, 1035, to answer an indictment of treason for his actions regarding Hungary.


https://en.wikipedia.org/wiki/Perchtoldsdorf
Heinricus de Pertoldesdorf was mentioned in an 1138 deed, during the Babenberg rule, while the region belonged of the March of Austria. The Babenberg margraves had to defend the newly conquered territories from the recently displaced Magyars on behalf of the Ottonian and Salian emperors. Their Perchtoldsdorf vassals continued to rule from the castle

.......................
2 September 1031, at age 24, Emeric was killed by a boar while hunting. It is assumed[1] that this happened in Hegyközszentimre (presently Sântimreu, Romania).


Szent-Gellért hiányzik a listáról, mint Csanád első episcopus-a?
https://en.wikipedia.org/wiki/Roman_Catholic_Diocese_of_Szeged%E2%80%93Csan%C3 %A1d

 

 Válasz a beírásra

hun bod2014.12.10. 22:54(63.)

Ovonia volt az északi gyűrűvonal

Albiem : Magada és Moguncia

Altalha


(Módosította hun bod 2014.12.10. 22:55-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2014.12.10. 22:10(62.)

nuvimago gandeshi gunigundi kunigunda

 

 

970-980

Gisla imperatrix

 Válasz a beírásra

hun bod2014.12.10. 21:40(61.)

1. A magyarság, mint már említettük, Géza országlását (972-997) megelőzően Európa
vezető katonai nagyhatalma volt. Országunk az Inn folyótól, amely Passaut
Innsbruck-kal köti össze (Török 1973, 19.), a Szármata-pusztákig, a Fekete- és
Adriai-tengerig, az Al-Dunáig terjedt, és minden ellenséges haderő számára biztos
vereséget jelentett határaink megsértése.
2. Géza uralkodásától a Szent István megkoronázását követő első évtizedekig Ma -
gyarország nem állt háborúban egyetlen európai hatalommal sem, még csak
kisebb jelentőségű összecsapások sem történtek.
3. A megközelíthetetlen Magyarország Géza trónra lépését követően - minden
háború nélkül - mégis a nyugati hadak átjáró házává vált, s egyben ellenséges
nyugati katonai egységek szálláshelyévé, annyira, hogy - miként erről hiteles kútforrások
is beszámolnak - Magyarországon, magyar felségterületen „teutonok és
hungarusok”, azaz germánok és magyarok háborúja folyt. Köztudott, hogy Koppány
vezér magyar seregét magyar földön a még gyermek Szent Istvánt is magával
hurcoló germán hadak verték le.*

12.) ORSZÁGALAPÍTÓ VOLT-E SZENT ISTVÁN KIRÁLY?
Aki valamit is hallott harangozni államiságról, állami szervezetről és tudja, hogy azt
se nem eszik, se nem isszák, az fejcsóválva elmondhatja: hát ez csakugyan a világ
csodája. Az államnélküli ország kegyes feltalálói, jobb pillanataikban alighanem maguk
is sejteni kezdték, hogy túlzásba estek, mert sanda kiigazításként rebesgetni kezdték
Istvánról - új, kéretlen címmel ruházva fel a szent királyt -, hogy országalapító.



...tizedik századi királyainkra, Zsoltra (Zulta), Taksonyra és Gézára...
A „vezér” megjelölés hibás voltát még közülük is érezték némelyek, így hát rájuk a
változatosság kedvéért a „fejedelem” fogalmát is alkalmazták. Ennél feljebb már nem
engedték őket. A fejedelem ugyan már uralkodót jelent, de nem koronás királyt. (Máig
is hivatalosainkba rögzött felfogás szerint ugyanis koronánkat kívülről kaptuk, Szilveszter
pápa kegye tüntette ki vele Szent Istvánt, mivel szerintük „primitív lovas-nomád”
népként nem volt koronánk és nem ismertük a koronát - amelynek valójában még a fogalma
is a magyaroktól ered.)

Közismert, hogy a hunoknak királyaik voltak. A hun főkirályok címe „tan-hu” (Szász
1994, 26.). Jordanes Atillát a „királyok királya”-ként említi (Jordanes i.sz. 550/1904,
97.). Árpád üzenetében Atilla király utódjának vallja magát: „Az én ősapámé, a nagy
hatalmú Attila királyé volt a Duna-Tisza közén elterülő föld egészen a bolgárok határáig
(…)” (Anonymus 1200 k./1975, 92.).

Cirill püspök bátyja, Metód, Konstantinápolyba utazott. Útközben esett meg vele ez a találkozás.
„Midőn pedig a magyar (ugor) király a dunai részekre érkezett, látni akarta
(őt: Metódot).
Már láttuk, hogy Álmos fejedelemsége legkésőbb 860 körül már létezhetett, sőt,
trónörökös fia, Árpád is, 862-ben már túl volt a harmincadik életévén, semmi feltűnőt
nem látunk abban, hogy a magyaroknak 882-ben lehetett királya. Hiszen ez még az
arab megfigyelők lehető legkésőbbi, 870 körülre datált észrevételeivel is egyezik. De
abban sem találunk különösebben feltűnőt, hogy - akár a „szent fejedelem”:
Álmos, vagy
fia, Árpád volt ez a királynak nevezett magyar főember - a keresztény püspöknek nem
esett bántódása”... (Metod-legenda, XVI. 1-4, Király Péter fordítása. Ld. Dümmerth
Dezső: Az Árpádok nyomában. 1977, 113-114.).

*
Koppány és Vecelin csatája /Veszprém, Farkashegy/ 998.
Koppány vezér bő vére, indulata nem enged, nem enged a többi, vele tartó, vele érző
surányi-káli lovasság sem. István, az új fejedelem Vecelinék seregét küldi Koppány,
Árpád nembéli rokona, apja, Gelyza fejedelem unokatestvére ellen.

1031 István király és Boldog Gizella királyné fia, Szent Imre halála
...a hahóti kódex és a Pray-kódex a nevet Henricus alakban...
...magyaros Emrih, majd Imre...
"Institutio morum ad Emericum ducem - Erkölcsi intelmek Imre herceghez"

A korabeli hagyomány három uralkodóházat említ, ahonnan a felesége
származhatott volna: a lengyel, horvát és görög uralkodóházat, írásos emlék erről nem maradt fenn.
1030
 II. Konrád hadjáratot indított Magyarország ellen, 1030-ban. A győri csatában
győztes magyar sereget valószínűleg Imre vezette. Bár a magyarok előtt megnyílt
a lehetőség Bajorország felé terjeszkedni, István nem folytatta a csatát, békét
ajánlott a császárnak, 1031-ben a császár fia (később III. Henrik néven lett császár) Esztergomban aláírta a

békeszerződést.

Bakay Kornél megtalálta a Chronica Hungarorum mixta Polonorum című
korabeli forrást, mely szerint Henrik (Imre) Szlavonia nemes hercege súlyos
betegségbe esve nyolc napi haldoklás után a kilencedik napon 9 órakor a
lelkét kilehelte. Ez a leírás mérgezésre utal. Sokan II. Konrád kíséretében
keresik az elkövetőt, a német béke delegáció ugyanis Imre halála idején
hazánkban tárgyalt a béke feltételeiről.

Beintette magához bizalmas hívét, az áruló szakállas Budát. Megeskette őt a titoktartásra
és megparancsolta, vágtasson a nyitrai várba, és királyi parancsára hozza elébe az ott
ártatlanul raboskodó Vazult, akit királyi felségjogával élve, királyi pecséttel ellátott rendeletével
ezennel utódjává és a magyarok királyává nyilvánít.

alattomban Kysla-Gizellához, a királynéhoz osont. Kysla
gyorsfutárt küldött a nyitrai börtönbe, s a láncravert Vazult a királyné parancsára megvakították.
A szándékosan későn érkező Buda csak ezek után jött meg a király rendeletével,
majd a vérző, borzalmasan megcsonkított Vazult a király elé vezette.

elküldte Sebus nevű követét, ennek
a Budának a fiát a börtönbe, amelyben Vazult őrizték. Sebus tehát megelőzte a király
követét, kiszúrta Vazul szemét, fülkagylóiba ólmot öntött - és Bohemiába menekült.
Ezután megérkezett a király követe, látta a megvakított Vazult, és így, sebesülten a ki -
rályhoz vezette.” (Képes Krónika 1360 k./1986, 92.).

 Válasz a beírásra

hun bod2014.11.26. 18:54(60.)

Az Avar Birodalom 805-ben megszünt. A langobard és frank forrásokban 806-ban szerepel utoljára Avaria neve.[1]
Utolsó uralkodója Theodorus,[2] illetve török és bolgár kutatók szerint Kajd a Dunántúl nyugati területére[3] menekülve elhunyt.
Az avarok népének széthullása a Krum bolgár kán csapataitól való megsemmisítő vereség következménye volt. Krum bolgár kán győzelme után hódoltatta az avarok szövetséges (csatlós) népeit is, amit ma is még meglévő települések nevei bizonyítanak. Ilyenek a Kárpát-medence északkeleti területére települt ungaroknál (onogurok) Köröm, a nyugati területen a konyoknál Rum, nyugatabbra a vengereknél Krumau am Kamp és Krumbach (ma Ausztria), Moravský Krumlov és Krumvíř, a cseheknél Český Krumlov (ma Csehország).[4]

A 8. századra az avarok kisebbik vezető népe a konyok (heftalita, vagy fehér hunok) már beolvadtak a vengerekbe. Ezt valószínűsíti, hogy az ismert avar vallási vezető Bokolabra[9]*  családja lehetett a vezetőjük.[10] Az uralkodó avar, kony és ungar népek valószínűleg különböző török nyelvet beszéltek és ezek voltak 805-ig a hivatalos nyelvek, de utána már a többségi – a mai magyar elődjét beszélő – népesség nyelve lett az általános.
*
Vallásukra abból az esküből vonhatunk következtetést, melyet Baján khagán tett, aki kivont karddal az égre, tűzre, földre és vízre esküdött. Voltak papjaik is, kiknek «bokolabra» volt a nevük. Bálványokat is tiszteltek.
Read more: http://www.kislexikon.hu/avarok.html#ixzz3IgygkxMi

Bokolabra, bu formun ilk kısmını üstad Hunfaluu, Türkçe Buki kelimesiyle karşılaştırdı.Avarlar'm Türk soylu olduğunu açıkça onayladı.

A venger népesség többsége is keresztény volt. Már 796-ban II. Paulinus aquilieai pátriárka és Arn salzburgi püspök úgy döntenek a Pippin vezette frank hódító sereg táborában, hogy csak azokat kell megkeresztelni, akik esetében ez nem biztos, a többieket csak kézrátételben kell részesíteni.[11]

Ábrahám kagán-király, valószínűleg családjában az Ábrán(y) nevet kapta. A róla elnevezett települések között nem csak az Ábrahám, hanem az Ábrány név is szerepel (Bükkábrány, Nyírábrány).  
Katolikussá keresztelésének feltételezett helye Ábrahámkéthida (ma Eggendorf és Zillingdorf, Ausztria) Bécsújhely mellett, ahol a Fisa és Lajta folyók legközelebb vannak egymáshoz, ideje 805. szeptember 21.*

 Ábrahámkéthida, Turócábrahámfalva (ma Abramová, Szlovákia), Ábrahám, volt Szentábrahám (ma Abrahám, Szlovákia), Ábrahámhegy, Szentábrahám (ma Ráckeve), Ábrahámpikfalva (ma Abrahámovce, Szlovákia), Ábrány (ma Abranovce, Szlovákia),  Ábrahámfalva (ma Abrahámovce, Szlovákia), Bükkábrány, Ibrány, Nyírábrány,  Ábrány (ma Hódmezővásárhely), Vedresábrány (ma Abrămuţ, Románia), Érábrány (ma Abram, Románia), Ábránka ( ma Abranka, Ukrajna), Nagyábránka (ma Lokity, Ukrajna), Kisábránka (ma Smolohovicja, Ukrajna), Szentábrahám (ma Avrămeşti, Románia ), Ábránfalva (ma Obraneşti, Románia). A nevekből kiderül, hogy Ábrahám kagán-királyt szentként tisztelték.

Az Aba és a Csolt nemzetséghez tartozó családoknál gyakori keresztnév volt az Ábrahám és az Izsák, míg a székelyeknél vezeték és keresztnévként is az Ábrahám.

Ezek a település nevek Wang, illetve Weng kezdetűek és környékükön ma is sok ezer Wenger nevű ember él. Az első ismert ilyen név St. Gallenben a Wanger(us), mint személynév 812-ben jelenik meg.[14]

Ábrahám kagán-király a volt avar központ közelébe a Tiszántúlra tette át székhelyét és a bolgárok mellé egy alkirályt neveztek ki, akit nemzetisége után nándornak hívtak, ebből alakult ki a nádori intézmény.  Az áttelepüléskor megfigyelhető, hogy a régi nevet meghagyva egy „a”, illetve „e” képzőt tettek hozzá Baran(ma Brno, Csehország)→Baranya, Tuln(ma Tulln, Ausztria)→Tolna, Kony→Konya, Bécs→Becse, Pét→Pete( ma Petea, Románia).

 

*itt ölték meg Kurszánékat törbecsalva a bajorok

904 Louis the Child invited Kurszán and his entourage to negotiate at the river Fischa. All were murdered[6][7] there.

The Kurszán family settled near Óbuda where they built Kurszánvára (Castle of Kurszán)


(Módosította hun bod 2014.11.26. 19:06-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2014.11.26. 18:41(59.)

Bihar [északi székelyek]

Biharvara

Barandanbe [nyugati székelyek]

székely hadirend

 Válasz a beírásra

hun bod2014.08.11. 21:40(58.)

AnnalesVeteresHunnorumAvarumHungarorum

FogarastólHungVáráig


(Módosította hun bod 2014.08.11. 21:50-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2014.07.10. 22:32(57.)








 Válasz a beírásra

hun bod2014.07.08. 21:56(56.)

Ezer tenger

TizEzer tava (Tyumen)

 Válasz a beírásra

hun bod2014.07.07. 21:45(55.)
Meotiszban egy kaukázus-turanid fajú Dentu-Magyaria és tőle észak-északkeletre egy kelet-balti fajú “Lebedia” egy és ugyanabban az időben?

a egyiknek, a meotiszi Dentu-Magyariának központi törzse a Megyer és a feje Álmos, a másiknak, a Donec-Don közén elterülő kazár vazallus-tartománynak, pedig egy a kazár kormányzat által kinevezett tisztviselő, a kende volt a 9. század második felében.
Az egyik, Dentu-Magyaria szabir volt, a másik, Lebedia, onogur.

Megmagyarázza, hogy miért kellett a kazároknak az Alsó-Don Meotisszal szembeni vonalát 834-ben egy erődrendszerrel megerősíteni. Megmagyarázza Vernadskynak azt az állítását, hogy Kievet Álmos építtette 840-ben. Megvilágítja Dentu-Magyaria “Magyaria” nevét, megmagyarázza, hogy miért volt az, hogy őseink egykoron “non Turcae, sed Sabartoeasphali dicebantur” és megmagyarázza, hogy a “Magyar” elnevezés olyan gyakran előfordul a Kaukázustól délre elterült egykori Szabiriában.

Dentu-Magyaria a kazár birodalom nyugati határán túl fekszik, tehát északi része nyugatra esik a határőrvidéket jelentő Lebediától, mely a Kazár birodalomnak egy tartománya. Dentu-Magyaria az Azov – Alsó-Don Donec – Alsó-Dnyeper által bezárt térben terül el s a Dnyeperre támaszkodva felnyúlik Kievig. “Lebedia”, vagyis a kazár határőrvidék, ettől a hosszú, észak felé nyúló, ék alakú képződménytől keletre, a Donec-Don közben fekszik

Dentu-Magyaria független szabir állam. Lebedia kazár főuralom alatt álló onogur határőrvidék. A két nép fajilag is, nyelvileg is különbözik, csak egyben azonosak, mind a kettő turáni.

A határőrvidék Kr. u. 680 körül jön létre, mikor a győztes kazárok ide szorítják ki a legyőzött Bat-baján megtépázott törzseinek egy részét s ezt a határőrvidéket majd csak 100 évvel később kezdik Lebediának hívni, a- szomszédok.

Dentu-magyariát két emberöltővel később, az Abbaszida imperializmus arab nyomása elől ideszoruló szabirok alapítják, mégpedig a kazároktól függetlenül és az alatt a másfél évszázad alatt, amíg fennáll, soha kazár fennhatóság alatt nincs. Ellenkezőleg, a kazár birodalom hadilábon áll velük. Dentu-Magyaria hadereje nem szolgál a kazár hadseregben. Dentu-Magyaria hadereje önálló háborúkat vív, 839-ben pl. az Aldunánál, 860-ban Krímben, 862-ben a Kárpátmedencében, amint erről Hinkmár érsek értesít.

Ennek a politikai képletnek a vezető törzse a Megyer törzs, ettől veszi a nevét Dentu-”Magyaria” és ennek fejedelme az ország utolsó évtizedeiben Ügek fia, Álmos.
A “vérszerződés” minden kétséget kizáróan különböző fajú törzsek egyesülése volt, ez sine qua non-ja egy vérszerződésnek.

http://magyar.rajtmester.hu/?page_id=34
 Válasz a beírásra

hun bod2014.07.07. 21:41(54.)
[13] quantum sanguinis effusum sit, testatur vacua omni habitatore Pannonia et locus, in quo regia Kagani erat, ita desertus, ut ne vestigium
quidem in eo humanae habitationis appareat. Tota in hoc bello Hunorum nobilitas periit. tota gloria decidit. Omnis pecunia et congesti ex longo
tempore thesauri direpti sunt. Neque ullum bellum contra Francos exortum humana potest memoria recordari, quo illi magis ditati et opibus aucti
sint. Quippe cum usque in id temporis poene pauperes viderentur, tantum auri et argenti in regia repertum, tot spolia pretiosa in proeliis sublata, ut
merito credi possit hoc Francos Hunis iuste eripuisse, quod Huni prius aliis gentibus iniuste eripuerunt. Duo tantum ex proceribus Francorum eo bello
perierunt: Ericus dux Foroiulanus in Liburnia iuxta Tharsaticam maritimam civitatem insidiis oppidanorum interceptus, et Geroldus Baioariae
praefectus in Pannonia, cum contra Hunos proeliaturus aciem strueret, incertum a quo, cum duobus tantum, qui eum obequitantem ac singulos
hortantem comitabantur, interfectus est. Ceterum incruentum poene Francis hoc bellum fuit et prosperrimum exitum habuit, tametsi diutius sui
magnitudine traheretur.
EINHARDI VITA KAROLI MAGNI


egy másik csata a Lech-nél 200 évvel korábban, amelyik nem történt meg?

[11] Quod superbia simul ac socordia Tassilonis ducis excitavit; qui hortatu uxoris, quae filia Desiderii regis erat ac patris exilium per maritum ulcisci
posse putabat, iuncto foedere cum Hunis, qui Baioariis sunt ab oriente contermini, non solum imperata non facere, sed bello regem provocare
temptabat. Cuius contumaciam, quia nimia videbatur, animositas regis ferre nequiverat, ac proinde copiis undique contractis Baioariam petiturus
ipse ad Lechum amnem cum magno venit exercitu. Is fluvius Baioarios ab Alamannis dividit. Cuius in ripa castris conlocatis, priusquam provinciam
intraret, animum ducis per legatos statuit experiri. Sed nec ille pertinaciter agere...
Sicque bello, quod quasi maximum futurum videbatur, celerrimus est finis inpositus. Tassilo tamen postmodum ad regem evocatus neque redire
permissus, neque provincia, quam tenebat, ulterius duci, sed comitibus ad regendum commissa est.

Aragiso
https://en.wikipedia.org/wiki/Arechis_II_of_Benevento
(Módosította hun bod 2014.07.07. 23:43-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2014.07.07. 17:58(53.)
1) A 9.század utolsó négy évtizedében katonai erőikkel, szövetségi kötelékben négyszer áthatoltak a Kárpátok hegyvonulatán,
a Duna völgyében, a bécsi és a morva-medencében vívott küzdelmekben sikeresen közreműködtek felderítő, 892-től
kifejezetten területszerző szándékkal.
2) Bizánccal szövetségben, a német-római császársággal jó viszonyban a 895-től 900-ig tartó tervszerű katonai hadműveletekkel,
a bolgár főerőket távoltartva, birtokba vették a Kárpát-medence egész területét.
3) Közben 898 és 900 között Arnulf német-római császár szövetségi megbízásából ötezernyi lovas erővel Itáliába vonultak,
a hűbéri viszályban Berengár itáliai király háromszoros túlerejű seregét legyőzték és másfél évig ott, távol tartózkodtak.
4) A 10. század első éveiben büntető hadjáratot indítottak a szövetséget felbontó, követeikkel jogtalanul elbánó keletifrank
királysággal szemben.
5) 902 és 906 között az ellenük irányuló morva-frank szövetségkötés miatt megtámadták és elfoglalták Morvaországot.
6) 907-ben a nagykárolyi méretű német (keleti-frank) támadó erőket Pozsonynál szétverték, Ennsburgig üldözték, ott
újból győztek és a gyepű nyugati határát a Felső- (Ober-) Ennsig kiterjesztették. Ez a helyzet 955-ig fennállott.
Lényegében a honfoglalás katonai része 907-ben ért véget.


A Kárpád-medence megszerzését Árpád nagyfejedelem határozta el a Haditanács tagjainak hozzájárulásával, ez volt
hadművészetének első és legfontosabb megnyilatkozása. Az előzőleg bevezetett, határozottan megállapítható felderítő
hadjáratok tapasztalatai erősítették meg elhatározásában. Reá hárult a hadműveletek megindítására legkedvezőbb
diplomáciai-katonai helyzet kiválasztása....Ez az időpont a bolgárok megtámadására irányuló bizánci katonai
szövetségi ajánlat megtételekor következett be. Árpád már régen várt erre a pillanatra és tervét azonnal megalkotta.
Két arcvonalas háborút kezdett. Kisebb erőkkel megtámadta a bolgárokat, az Alduna mentén kettévágta országukat,
lekötötte és távoltartotta a főerejüket az északra eső főhadszíntértől. Ezzel egyidőben saját főerőivel bevonult a Kárpátokon
át és elfoglalta a Dunától keletre eső területeket.
Az egyidőben megindított kettős támadás, összekötve az egész népesség átköltöztetésével, döntő sikerrel járt. Váratlan
nehézséget okozott, midőn Bizánc megszegve a szövetségi hűséget, titkon különbékét kötött a bolgárokkal. A lekötő csoport
azonban, Árpád utasításai szerint, nagy áldozatok árán, de távoltartotta az ellenséget Erdélytől.

A honfoglalás harcai közben (898.) jött egy másik, váratlan császári ajánlat, amely az itáliai hűbéri viszályba való katonai
beavatkozást kért, Árpád ennek jelentőségét azonnal felismerve, rögtön elfogadta.

Árpád döntése alapján került sor az itáliai hadjáratra. Ezt is szokásos tervszerűséggel készítette elő.Még a tél beállta előtt,
898 őszén, felderítő osztagokat küldött a távoli területre. Liudprand cremonai püspök Antapodosis-ában így számolt be
erről: "kikémlelték az ország természeti viszonyait, a lakosság számát, fontolóra vették a várható ellenállás nagyságát, majd
hazatértek"10. Ugyanő részletesen leírta a további előkészületeket is: "A kijelölt támadó erő egész télen azzal foglalkozott,
hogy az újoncokat kiképezte, a fegyvereket élesítette, rendbe hozta és előkészítette a felszerelést, gyűjtötte a tartalékélelmet…"

10. Liudprand: Antapodosis. In: A magyar honfoglalás kútfõi.

Tudjuk, hogy egy fél tömény
(ötezer lovas kb. tízezer lóval) hajtotta végre a harcfeladatot és a hadjárat előtt a szervezeti, kiképzési, anyagi, fegyverzeti,
élelmezési előkészületekre is intézkedett. Tehát mindez azt igazolja, hogy se az itáliai hadjárat, se a honfoglalás hadműveletei
nem "kalandozások", szervezetlen rablótámadások voltak, hanem jól szervezett, előkészített, tervszerű katonai
hadműveletek, hadjáratok.

Árpád következő merész és kockázatos hadvezéri elhatározása volt, amikor a 900. évben a Dunántúl elfoglalását kitűzte
célul. Bizánccal már rossz viszony állt fönn és most a másik, szomszédos nagyhatalommal fordult szembe. Jövőbe látó terve
azonban helyes, megvalósítható és reális volt. Számolt a való helyzettel, a fennálló viszonyokkal és körülményekkel.
Felismerte, hogy a császár halála után a hűbéri viszálykodás meggyengíti az ellenséges ellenállást, saját megerősödött
helyzetében pedig érintetlen, sőt a helyi, csatlakozott, rokonszármazású harcos elemekkel létszámban is megemelkedett
fegyveres erejével fölényben volt a gyalogos népek gyenge harcértékű tömegeivel szemben. Ehhez járult csapatainak
fölényes lovas hadművészete. De fölismerte azt is, hogy gyakori támadásokkal meggyengítheti, ellenállásra, sőt támadásra
képtelenné teheti ellenfeleit, midőn beavatkozik az egyes hatalmak belviszályaiba és így az anyagi haszon mellett
távoltarthatja az ország határaitól ellenfeleit.

Voltak az ő általa indított támadásoknak büntető, elrettentő vonásai is.A900. év elején a béke meghosszabbítására küldött
követeinek bebörtönzése és 904-ben Kurszán orvul történt meggyilkolása elégtételt kívánt a büszke magyar népnek, ennek
is eleget tettek a nyugatra indított támadások.
Árpád és a magyar hadvezetés becsületes szótartására és a szövetségi hűség megtartására jellemző volt, hogy a Dunántúl
900 őszi megtámadására és elfoglalására csak akkor került sor, amikor Regensburgban felrúgták a szövetséget, ezután hazarendelte
Itáliából csapatait és 900. év őszén bevetette őket dél felől a Dráván át, a kétoldali támadásba.
Árpád tervszerű hatalmi politikát folytatott az ország védelmének kiterjesztésével, midőn 902-906. között elfoglalta
Morvaországot.

Árpád személyes hadvezetése, hadművészete a 907. évi, túlerejű, nagy német támadás elhárításában csillant föl utoljára.
A magyar könnyűlovas hadművészet elveinek alkalmazásával részenként történt meglepő rajtaütésekkel, nyíltámadással
megbontották a német erőket előbb az egyik parton, majd megsemmisítésük után az éjjeli órákban a Dunán teljes erejükkel
átúsztatva a túlsó, déli parton felvonult hatalmas erőt meglepték és szétzúzták, valamint a Dunán felvonult német hajókat
elfoglalták vagy a tűz martalékává tették. Utána a menekülőket üldözték gyors lovaikkal, állandó rajtaütésekkel.Az Ennsnél
felvonult német tartalékerőket is az ősi lovas harcmóddal visszavonulást színlelve maguk után vonták és a lesállásban
szétverték. Ezután sorkerült a gyepűnek az Enns folyóig való terjesztésére. Árpád itteni személyes részvételéről pontos adatok
nincsenek, de ő vezette, irányította a fő harcokat. Ez volt azonban az utolsó hadvezéri cselekedete, a 907. évben meghalt.
Lehet, hogy a csatamezőn, de erről pontos értesülésekkel nem rendelkezünk.


A Magyar Nagyfejedelemség hadművészete a honfoglalás idején
 Válasz a beírásra

hun bod2014.07.02. 19:30(52.)



 Válasz a beírásra

hun bod2014.06.29. 12:33(51.)
Az Anasztáz-Asrik érsek által teremtett szellemi légkörben élő főpapság kiírthatta a rovásokat és tervbe vehette Ilona hercegnő fiának, Péternek az utódlását, de az Álmos-és Lebédházi hercegek a törzsfőkkel mégis a Lebédházba tartozó Aba-Sámuelt választották meg királynak. Ő aztán Péter elzavarása után bevezette a régi közös földművelést és az emiatt fellázadó 48 pannonföldi vendégfőurat kivégeztette. A pannonföldi főurak és a papság viszont a gyepük kapuin beengedte az országba a nyugatiak hadseregét és újra Péter lett a király. A ménfői csatában Aba-Sámuel is, Csaba nádor is elpusztult, de a király felesége, István király nővére, Piroska kisebb sebesüléssel megmenekült. Pétert azonban a Vata-féle uruki-mani és egyben pogány lázadás rövidesen újra elzavarta. Péter belehalt a sebesüléseibe. Utána a pusztaszeri Nagy-Süán győztese, I. Endre-András lett a király.

Szakszinban a 24 hun törzs szövetségének vezetői azon a nézeten voltak, hogy Péter nem lehet király, mivel a Lebédház ellenzi, de Aba-Sámuel sem, mert vissza akart menni abba a közösségbe, aminek az Álmosház már ellene van. Viszont Atilla kardját, ami az ősi jogot testesíti meg, Endre-András szerezte meg a vitézi pusztaszeri viadalon. Ezt maga István király is elismerte. A kard most nála van Kevevárában. Felszólították tehát Endrét, hogy foglalja el a trónt. Amikor Aba-Sámuel a béke érdekében lemondott a bécsi medencéről, visszaadták a 904-ben csalárd módon megölt Kurszán tárkányfejedelem halotti urnáját is. Ezt Béla lengyel vitézei Tessenen keresztül Kevevárába vitték. A vereckei szorosnál megjelent Levente főtáltos és Endre-András is. Várta őket a Péter zsarnoksága ellen fellázadt nemesség, akik sokkal szívesebben látták volna a királyi székben a vak és majdnem süket Vazult, mint egy olaszt. A nemesség és a harcosok örömmel vették volna az uruki kereszténységet, vagy a táltosok hitét, csak ne kelljen tűrnie a nyugati zsarnokságot és a hazug szemfényvesztést. Az Álmos-ivadékok Szavárdi-Söpte és Géza fiaiban reménykedtek; sokan örömmel látták volna István és Géza művének összeomlását. A kiszolgált vitézek és erdőelvi népek papokat kezdtek gyilkolni. A behívott vendégek és az elnémetesítés hívei a menekülés útját keresték. Pétert az 1041-ben összegyűlt főurak elzavarták Fehérvárról, aki II. Konrád fiához, III. Henrikhez futott. A szellemi központ Nagy Károly birodalmát akarta újból visszahozni, Pannónia elszakításával. Aba-Sámuel az erre összeesküvő főurakat kivégeztette. A többi németajkú főúr III. Henrikhez futott. A császár nagy sereggel jött az országba. Az áruló főurak átvezették őket a gyepükön, a Fertő tónál és a Péterhez hű nemesek Ménfőnél 1044 júliusában megütköztek velük. III. Henrik seregei győztek. A császár ekkor újra Pétert ültette István király trónjára. Hűségesküre és adófizetésre kötelezte Pétert. Péter a nagy király sírjánál örök hűséget esküdött.

Az újabb német beözönlők azonban nem István király eszméit szolgáló németek voltak, hanem adószedők. Igaz, hogy István király is német segítséggel győzte le Árpádházi rokonságát, de hűbéres nem lett. III. Henrik viszont fenntartotta magának azt a jogot, hogy mindig az fog a királyi székbe ülni, akit ő akar. A németség Pannónia meghódítását ünnepelte. 1045 júliusában Péter Fehérváron vendégül látta III. Henriket, aki Krisztus helytartójának neveztette magát és szőrcsuhát öltve ünnepelte a kereszténységnek egy másik keresztény ország feletti nagy győzelmét. Endre, Béla és Levente a Szakszini rendkívüli Nagyszala után a Lebédházra támaszkodva a keleti rokonok támogatásával fokozatosan maga mellé állította a keleti országrészeket és elsősorban Vatát, az erdőelvi kiskirályt nyerték meg céljaiknak. Péter le akarta volna váltani Vatát a Lebédháziakat illető tisztségből, de nem sikerült. Vata a békési és kolozsvári zendülők élén Fehérvár ellen vonult Béla herceg irányításával. Béla kitűnő hadvezér volt. Még a Szent Illés székesegyház alagút-rendszerében kidolgozta az ország visszaszerzésének haditervét. Levente főtáltos pedig sorra járta a Vata-féle uruki keresztények szálláshelyeit és a sámánhitűek kegyhelyeit. Azokat is útba indította Fehérvár felé. Endre-Andrást először ortodox bizánci hitre keresztelték meg. Nyugodt természetű ember volt, megfontoltan közelítette meg a Tisza vidékét. Gyulafehérváron a Vata tanácsára az erdőelvi római katolikus püspökségen sok ezer vitézével együtt megkeresztelkedett. Levente főtáltos 1045 elején Szakszinban egy sámánhitű töményt nyert meg az ügynek.

Ezek 1045 telén már Jászvásár közelében állomásoztak. Bója fia a Lebédházból: a Vata nevű uruki püspök és egyben kiskirály, az uruki hívők tömegével indult el a békési tájakon át “Krisztus helytartó”-ja ellen. Endre javaslatára Béla herceg a magyar nemesekkel és lovasokkal megakadályozta, hogy Péter újra kijusson az országból. Vata serege elfogta. A Szakszinból jött sámánhitű tömény össze akarta kaszabolni, de Vata megmentette. Egy óvatlan pillanatban azonban a Szakszinból jött őrség “szemet szemért” jelszóval, bosszúból Vazulért, kitolatta a szemét. Péter panaszával Endre-András elé került, de Endre ezt mondta neki: Csak azt kaptad Péter, amit te cselekedtél a mi katonáinkkal, “Krisztus helytartójának” a birodalmában: Henrik hűbérese így halt meg vakon és a sérüléseiből származó vérmérgezésben.

A Szakszinból jött töménnyel már Vata sem bírt. Minden püspököt, magát Gellért püspököt is kivégeztette az egyik hírszerző csoportjuk. Endre csak az Árpádház püspökét tudta megmenteni, aki küldöttségben éppen nála járt. Ez Erős Csák unokája volt, s igen fiatalon lett az uruki püspökség vezetője, III. Zoltánnak, az 1036-ig uralkodó kisfejedelemnek volt a fia s a Vata udvarában nevelkedett. Endre a lovas-nomád fejedelmek taktikájával időnyerésre törekedett, de a legsürgősebb volt, hogy a sámánhitű lovas besenyőket visszaküldje Szakszinba és Kevevárába Levente főtáltos parancsnoksága alá. Az uruki hívők töménye már szelídebb alakulat volt. Ezek mint rendfenntartók özönlötték el Pannonföldet. Endre 1046 őszén István király sírja mellett három magyar származású püspökkel koronáztatta meg magát. Gerecsák uruki püspök; Csaba nádor fia: a váci püspök és az esztergomi érsek tette fejére az uruki koronát a Szent István sírja mellett őrzött ereklyekoronával együtt. A keresztények üldözését megtiltotta. Követeket küldött III. Henrikhez, hogy elibe menjen valamilyen elhamarkodott cselekedetnek. 1050-ig német csapatok nem jelentkeztek, mert a német császárságban belső viszályok dúltak.

arvisura
 Válasz a beírásra

hun bod2014.06.28. 10:18(50.)
Ovonia: Ovo, Ovone



Az időközben magyar királlyá koronázott Aba Sámuel (1041-1044) ellenében a császár segítségére támaszkodva Péter igyekezett visszaszerezni trónját. A harciasságáról híres III. Henrik kihasználta a magyar belviszályt, s készült a magyarok elleni támadásra. Aba Sámuel látva a helyzetet megpróbált követeket küldeni Henrikhez, de az Pétert támogatva hajthatatlan maradt, ráadásul a Pétert erőszakkal eltávolító Abát, a pápa is ellenezte. 1042-ben, hogy megelőző csapást mérjen, Aba Sámuel két sereget is Németországba küldött, s a Duna-völgyében pusztított. Az egyik sereg sikeres volt, de a Dunától északra támadó magyar sereg vereséget szenvedett. A német válasz sem maradt el, Henrik elfoglalta és feldúlta Pozsonyt, s egészen a Garam folyóig pusztított.
Az ingatag béke, amelyet sorozatosan mindkét fél megszegett 1044-ig tartott. Tavasszal a császár, oldalán Péterrel, kit vissza kívánt helyezni a magyar trónra, nagy sereggel ismét támadásba lépett. Sopronnál tört be s a mocsaras Hanságon is átkelve a Rába-Rábca vonalhoz ért. Viszonylag gyors előrehaladását segítette az a tény, hogy Péter magyar támogatói átsegítették a sereget a nehezebb terepszakaszokon. Aba Sámuel okos módon seregével hátrált, kerülve a nyílt csatát, bízva a folyók természetes akadályában és az egyébként jól felszerelt erős seregében. Péter segítői azonban gázlót találtak a Rábán, ahol ez idáig valóban nem sikerült a németek átkelése, s váratlanul a Győrtől délre, Ménfőnél álló magyar sereggel találták magukat szemben. A helyzet még így is Abának kedvezett. Azonos létszámú seregek néztek farkasszemet, s a németek épp csak túl voltak egy folyó vízi átkelésen, ami már akkoriban sem volt könnyű feladat. Ráadásul a magyar csapatok a Sokorói-dombok előterében, a dombok fedezetében álltak, s jól láthatták az ellenség hadmozdulatait. A csatára ilyen körülmények között július 5-én került sor. A széles, ám keskeny hadrendben felálló magyarok egy nagy tömbben, négyszögben álló német sereggel álltak szemben. A cél a németek hadrendjének megbontása és a széleken történő átkarolás lehetett. A könnyűlovas íjászaink meg is kezdték a nyilazást, ám a krónikák szerint egy hatalmas szélvihar hatására, amely elsodorta a nyílvesszőket, ez a manőver sikertelen maradt, s az erős szél a magyarok szemébe folyamatosan port fújt. A német hadrend nem bomlott fel, s az ekkor indított erőteljes nehézpáncélos lovasroham valószínű gyorsan átszakította a középen gyengébb magyar arcvonalat. A vereség szelét megérezve, a leírások szerint, több főúr, hadinépével együtt átállt az ellenség, s Péter király oldalára. Ezek után gyorsan befejeződött a csata, a magyarok menekülni kezdtek, Henrik pedig Péter oldalán egészen Fehérvárig vonult, ahol pártfogoltját visszaültette a trónra. Péter cserében ezért Henrik hűbérese lett, s úgy tűnt az ország függetlensége is odavész.
Aba Sámuel egészen a Tiszáig menekült, ahol magyarok ölték meg. Évekkel később sírját felnyitották, majd testét, amely a legenda szerint ruháival együtt épen megmaradt, az általa alapított Abasári kolostorba helyezték örök nyugalomra. A Ménfő után újra trónra ülő Péter második uralma (1044-1046) s vele együtt a német hűbér azonban nem maradt tartós, mert a lengyel földről visszatérő Vazul fiak, a pogánylázadás és a németellenes mozgalom véget vetett uralmának és életének is.


1041 szeptember Magyar egyházi és világ elõkelõk megfosztják hatalmától a zsarnoknak tartott Péter királyt és helyette Aba Sámuelt választják meg uralkodójukul; Péter sógorához, Adalbert osztrák õrgrófhoz menekül.
1041. december 25. Aba Sámuel követei sikertelenül próbálják meg elismertetni uruk királyságát III. Henrikkel, aki ez idõközben segítségét kérõ Péter támogatása mellett dönt.
1042 szeptember III. Henrik Garam folyóig betörõ serege elfoglalja Pozsonyt és más várakat.
1043 nyara III. Henrik elutasítja Aba Sámuel megismételt békeajánlatát.
1043. november 30. elõtt III. Henrik újabb hadjáratot vezet Magyarországra; Aba Sámuel a Lajtán és a Morván túli területek átengedésével fegyverszünetet eszközöl ki.
1043 után Meghal Gizella, I. István özvegye.
1044 tavasza Aba Sámuel Csanádon ellene lázadó elõkelõket ölet meg; uralmával szembefordul addigi támogatója, Gellért csanádi püspök.
1044. július 5. III. Henrik serege a Gyõrhöz közeli Ménfõ mellett legyõzi Aba Sámuel hadait; a menekülõ Aba Sámuel magyar királyt a Tisza mellett megölik.
1044. július 5. után Péter király – másodszor – elfoglalja a trónt.
1045. május 26. III. Henrik Péter király meghívására Székesfehérvárott üli meg Pünkösd ünnepét, s hûbérként adja át az országot Péternek.
1046 tavasz Magyar egyházi és világi elõkelõ követséget küldenek Levente és András hercegekhez szorgalmazva hazatértüket.
1046 szeptember elõtt A Tiszántúlon a békési elõkelõ, Vata vezetésével a pogányság visszaállítását is követelõ lázadás tör ki Péter uralma ellen.
1046. szeptember 24. Gellért püspök vértanú halála.
1046 szeptember vége Trónra lép I. András magyar király.
1046 október Péter királyt a Fejér megyei Zámolynál elfogják és megvakítják. Hamarosan meghal, holttestét az általa befejezett pécsi székesegyházban temetik el. (Más hagyomány szerint a vak Péter I. András udvarában élt, s 1059 körül halt meg.)
1047 Meghal Levente herceg.
1048 körül I. András hazahívja Lengyelországból öccsét, Béla herceget.
1050 Ismétlõdõ határmenti összecsapások németek és magyarok között.
 Válasz a beírásra

hun bod2014.06.26. 21:26(49.)
OND
BAAR - KALAAN nemzetség
A Baár-Kalán második azon nemzetségek között, melyeket
krónikáink »Szittyiából kijöttek «-nek s a hét vezértől
származott családokkal egyenlőknek mondanak.2)

Még hírnevesebbé teszik krónikáink a Baár nemzetséget
azzal, hogy belőle származtatják azon Bánk-bánt, a ki
II. Endre feleségét, Gertrudot megölte.3)

Sáp (Úr-Sáp, Nagy-Sáp).
Csongrád és Alpár között állott a Baár (Boor) nemzetség közös monostora:
Ellős monostora (ma Ellés puszta).2)

a Baár-Kalán nemzetség Ond és Ete nevű tagjainak életkorát is ez időtájra tehetjük. Ezen Ete alkalmasint egy személy
azon Etével,
a kit a Névtelen másodízben a csatlakozó kunok 7 vezére között sorol fel s a kinek fia Eudu építi szerinte a szekcsői
várat. 5) Erre mutat legalább az, hogy Szekcső 1248-ban a Kalán nemzetség ősi birtoka.6)

...Szer és Alpár között estek jószágai. Itt volt Anyás, Szer, Tömörkény, Ellés és Alpár egy része ; itt volt Ete, a nemzetség egyik ősének emléke.
Ezekhez járultak csakhamar a Tiszántúl, de szintén Csongrádmegyében
eső Szeg, Körtvélyes, Vásárhely, lentebb Csanád- v. Torontálmegyében, Ikerhalom és Koxol (ma ismeretlenek).


a) Kalocsa (Colsoy) ága.
Fentebb már kifejtettük, miért tartjuk Petust és fiát.
Jóbot Kalocsa (Colsoy) ivadékának.
Petus fia Jób két ízben fordul elő. 1248-ban Cselén
és Szekcsőn levő ötödrészét elcseréli II. Nánával ennek két
esztergommegyei birtokáért: Sáp (Or-Sáp) ötödéért és »Berchee-'-
nek irt praediumért.5) 1280 körül pedig a Maros mellett
Erdélyben levő Radnót (Rennolth) egy részét adja el.
Az erről szóló levél őt «Boor« nembelinek irja. 6

b) I. Nána ága.
Ez ágból válik ki a Baár-Kalán nem második országos
hivatalt visel tagja. I. Pósa.
1222-ben tagja volt azon hazafias pártnak, a mely II. Andrást az aranybulla kiadására kényszerítette s egyúttal az e
párt kebeléből választott kormány tagjai közé jutott : országbíróvá lőn.
Csakhamar azonban pártjával együtt megbukott, s ezentúl nyoma vész.

II. Nána comes .
1256-ban a királytól engedélyt kért a szabad végrendelkezésre.
Természetesen megkapta,5) s azzal élve 1257-ben
Sámodot, a hozzá tartozó 11 (inkább majorral mint) helységgel
(villae), nejének, I. Majs nádor leányának adta.6)
Elkövetkezvén a IV. Béla és fia közt a háborúskodás, jónak
látta biztosság okáért ezen rendelkezésére a kis király jóváhagyását
is megnyerni. 7) Végre pedig 1266-ban a király előtt megtette végrendeletét. Minden vagyonát a margitszigeti apácza-
kolostorra hagyta. Hozzá csatlakozott még neje is és a neki adott Sámodot szintén átengedte az apáczáknak.8)

A végrendelet a Buda mellett es Solymárral kezdi és a
baranyamegyei jószágokkal folytatja. Itt estek: Csele (most
puszta), mindjárt mellette Kaplan, Személy (most Szebény),
Sámod és a szekcsi (Scepchu) birtokáért cserébe kapott
Chusach (?).
Pestmegyei birtokai voltak: Gyanda, Micske (Misca)
és Sumul (ma már egy sem létezik).
Csongrádmegyében az övéi voltak legalább részben
Tölgy (Tulg), a Kalán-Kröse (Guerusy, Queurus) nevű erdő
egy részével, Szovát (Suat), Csákány, Bökény, Legény (Legen),
Ete (Ethey), Alap (ezek mind Puszta-Szer köri, a Tiszától
egy kissé odább feküdtek). A Tisza mellett övé volt Alpár
egy része. Bocsor (Buchur) föld Áronmortvája nevű mocsárral
egészen őt illette, továbbá Torba és Hegenfa földek, a Tiszával
s a Vártó nevű halastóban egy hálóhúzás jogával együtt.
A Tiszántúl Kerát egészen bírta, a két Fejérjuh (Feyryhu),
továbbá György, Sód (Soud), Dama, Vásárhely (Wisarahel)
nevű földekből rész illette őt; a körtvélyesi rév-vám negyede,
a Tisza balpartján eső Püspöki és Beregd nevű földek szintén
birtokai közé tartoztak.
Ebből is, meg a Tisza folytonos emlegetéséből
is látjuk, hogy a birtokok legnagyobb része csakugyan ott
feküdt, a hol a Névtelen szerint Ond birtokos volt.

c) I. Gyurkó ága.
Mint a nemzedékrenden látható, Gyurkó I. Nánának volt
kortársa. Azt, hogy 1205—6-ban Gyurkó (Gyrco) nev volt
a bihari ispán, csupán hozzávetésként akarjuk fölemlíteni.
mert a névhasonlatosságon kívül I. Gyurkónak a bihari ispánnal
való azonos voltára bizonyítékunk nincs.
Fiának, II. Gyurkónak Sámodon és Cselén voltak részbirtokai.
Ennek ntestvére, Dominika, Kristóf nev baranyamegyei
nemeshez ment férjhez. II. Gyurkó sámodi birtokát
1244-ben maga adta el II. Nánának. 3)


e) I. Baár ága.
Maga a névadó Baár első ismert tagja. De róla, valamint
két fiáról, Izsóról és I. Istvánról neveiken kívül semmit
sem tudunk.
Izsó fia Sámson 1259-ben egy tolnamegyei
özvegynek, Apary Péternének volt meghatalmazottja;
becsülte meg, mennyit ér a Kórógyi Keled fiaitól leánynegyed
fejében nővérüknek... ...jelek szerint Baranyamegyében lakott.
Fia Agy vagy Aty (Och, Ogh) ispán már határozottan
baranyamegyei ember. Azért szólalt föl oly erélyesen, midőn
rokona, II. Marján comes a nemzetségi törvény ellenére —
bár a király engedélyével — Jenő és Nana helységeket
(Mohácstól északra) a margitszigeti apáczáknak hagyományozta.3)
Sőt tovább ment, a vitás birtokokat lefoglalta,
saját ekéivel — mint az oklevél megjegyzi — fölszánttatta,
bevettette, a szőllőket megkapáltatta, jobbágyokat telepített
rá, egyszóval úgy viselte magát, mintha Jenő és Nána az
övé volna.4)



I. Izsép ötödik, II. Izsép nev fiától származik a Baár-Kalán nem legjelentékenyebb hajtása, a Szeri Pósa család. Ennek

névadója, II. Pósa, 1306-ban testvérével, II. Lászlóval együtt résztvett az Ellősy-alágnál ismertetett, Kopasz nádorral
való összetűzésben.2) Utóbb mégis I. Károly király leghívebb embereinek egyike lőn. Ennek jele, hogy 1318 nov. 24-én a
király Szermonostorán tartózkodik.3)



BALOG - SEMJÉN
I. István és Pál lesznek a királynak fővezérei és megbízottai, a lázadók akkor nyernek a királytól kegyelmet, ha I.

Istvánhoz és Pálhoz csatlakoznak.
I. István és Pál ügyekéztek is megfelelni a nagy bizalomnak,
s e miatt összevesztek majd minden szomszédjukkal, a Várdayakkal,
Küke Jakabbal, Csetnek fiaival, a Lidéryekkel (a
mai Lórántházán, Nyir-Bakta mellett, laktak), a Dersyekkel,
ezeknek birtokait lerontották, neki mertek támadni oly hatalmas
uraknak, mint Barsa Kopasz, a későbbi nádor, Amadé
nádor, akinek Kürü nevű várát ostrom alá vették. Igaz,
hogy csak ügy hullott rájuk a sok birtok-adományozás : a
lázadók jószágai, a leleszi kegyuraság, az ugocsamagyei
főispánság mind rajok szállottak,3)
de másrészt ők is sokat
vesztettek, birtokaikat pusztították, Péter testvérüket megölték.
Aztán pedig rövid időn rájuk tört a fergeteg; éppen,
mikor királyukhoz Körösszeg alá készültek, jött a rémhír,
hogy a királyt meggyilkolták. Erre aztán ellenségeik rájuk
törtek, várukat szétrombolták, I. Istvánt elfogták, Pált és
Lászlót Oroszországba, magát I. Mihályt kis fiával, II. Mihálylyal
(Micskkel) Esztergom tájékára kergették, aztán birtokaikat
elfoglalták (Semjént és Napkort Amadé, Kért és Panyolát
Kopasz vette el), s mintha mindez még nem lett volna elég,
az egész ország előtt megbecstelenítették őket.
1291. jan.5-én Bihar-, Szabolcs- és Krasznamegyék közgyűlésén, ellenségeik
ösztönzésére, I. Istvánt nyilvános gonosztevőnek (publicus
malefactor) nyilvánítja a király s bárkit fölhatalmaz, hogy őt
elfoghassa s megölhesse.4)
A fergeteg után egy ideig szörnyű csend lőn. I. Mihály
tiltakozott ugyan ellene, hogy őt és családját éppen a királyhoz
való hűség miatt érje ily kegyetlen büntetés, de hiába;


APOR (Opour, Opor)
Sándor fia Sándor és Regináid a tatárjárás által
okozott nagy inség idején Tápányban (Tapan. most Táp falu
Pannonhalmától délkeletre) lev földeiket adják el. 3)
Kevéssel utóbb, 1244-ben Sándor fiai, Sándor és Beled, anyjukkal együtt
Urukang falunak (ma Szentivány Győrmegyében) felét erdeivel,
szigeteivel és halászatával (tanyájával) együtt a pannonhalmi
monostornak adják el 95 márkáért...

1269-ben 4 Apor nembeli: Lénárd fia Sike,
Érne, Pós (Puus) és Velpech a turóczi préposttal pereltek,
de nem turócz-, hanem győrmegyei szolgákért. 8, a turóczi
monostornak adott, s a Győrtől délre eső Barátiban lakó vinczellért
követeltek vissza a préposttól, de ennek oly nagy szüksége
volt az emberekre, hogy inkább fizetni akart az Apor
nembelieknek 14 csupa jó, bécsi dénárokból álló márkát,
csak mondjanak le jogukról. Az egyezség létre is jött volna,
de mikor már át akarta adni a prépost a pénzt, közbelépett
Sándor fia Sándor és eltiltotta rokonait a szerződés megkötésétől.



BAKSA (Boxa, Baxa)
Baksa nemzetség őse azon Botch fia
Tamás, a ki 1212-ben kapta Lengyéndet s a kinek atyja
Botch vagy Bothk 1231-ben tett végrendeletet.3)
I. Baksától vette. Kitűnik ez abból, hogy halála után
nevezik a nemzetséget legfiatalabb testvéréről » Simon «-nak,4)
sőt egyszerre » Baksa és Simon « nemzetségnek is 5)

1272— 1288-ig I. Simon fiai híven ragaszkodtak Kún
Lászlóhoz. 1282-ben mindnyájan segítették őt a kunok ellen
vitt véres harczban s két fölfegyverzett kunt elfogván, azokat
a király elé vezették. De különösen kivált közlök I. György,
a Sóvári Sós család se. Végig küzdötte jóformán az összes,
Kún László idejében folyt háborúkat, majd mint alvezér,
majd mint önálló hadvezér. Márk fia Lóránd s ennek rokona,
Geregye (Gerge) ellen Finta vezérlete alatt harczolt, s Geregyét
ő fogta el; a morvamezei nagy ütközet előtt egy kémlelő
portyázást hajtott végre nagy sikerrel s ez alkalommal
3 csehet, a nagy ütközetben pedig 9 csehet fogott el. Hogy
a hódtavi csatában sem hiányzott, az természetes. Önálló
hadvezérként működött a Lithen oláh vajda ellen küldött
hadseregnél (s ekkor Lithen testvérét fogságba ejtette), majd
a Dormán bolgár fejedelem ellen indított hadjáratban. Nagy
része volt a tatárok 1285-iki kiűzésében is.
Legnevezetesebb hadi tette azonban az volt, hogy az
országából elmenekült Leskó krakkai herczeget 1285-ben az
aug. 2-án vívott nagy csata után hazájába visszavezette.
Két évvel utóbb újra Leskó segítségére sietett, s most a
tatároktól menté meg országát. Szandecz vára alatt oly
sikerrel támadott meg egy csapatot, hogy annak vezérét
elfogta és számtalan embert mentett ki a rabságból.

Szandecz alól gyorsan
hazánknak szepesi és sárosi határaihoz vonult, s itt az úgynevezett
gyepüknek (fatorlaszoknak) s az általa 1285—86-
ban épített Tarkő várának állhatatos, éjjel-nappal való
védelme által a tatárok hazánkba való betörését megakadályozta.1)
Valóban méltó volt tehát arra, hogy necsak
hazánkban, hanem Lengyelországban is megjutalmaztassék.
1287-ben a szandeczi kerületben eső Weglova (mai Wielogiowy)
birtokot kapta Leskó fejedelemtől.2)
1290-ben még I. György, testvérei, I. László és Dancs unokaöcscsei is Kún
László ellen fordulnak ?3) igazán bajos megérteni és, sajnos,
nincs is elegendő adat megérthetésére.

1316-ban a Baksa nemzetség szerencsésen kikerülte a
Kopasz-féle lázadást. Úgy látszik mind a király részére
I. Dózsa, mind Kopasz nádor főcsatlósa, Petenye fia Péter
fölszólították ket a hozzájuk való csatlakozásra.4)
Petenye fiát ugyan nem követték, de a király sem dicséri őket valami
ekkor véghezvitt hőstettükért. Petenye fiának bukása mégis
nagy szerencséjükre vált. Alkalmat adott ugyanis arra, hogy
a régi királyi várat, Sáros-Patakot (megtoldva még egy pár
szerzett birtokkal) tisztességes csere utján visszaadhatták a
királynak.

HONT - PÁZMÁNY
I. Tamás a Szentgyörgyi család őse; 1202-ben a bolgárok ellen
a Morawa folyó mellett hősiesen harczolt, 1205—6.
évben pedig a cseh király segítségére küldött sereget vezérelte.1)
1208-ban nyitrai ispán vala. 2)
Fiai közül Sándor 1203-ban András herczegnek, a
későbbi II. András királynak segítségére volt, hogy börtönéből
kiszabaduljon. 3)
I. Sebös pedig vele együtt ette a számkivetés kenyerét.4)
Sándor 1216—17-ben főpohárnok volt, s arról
1217-ben csak 300 márka kárpótlásért mondott le.5)
I. Sebös még előbb, 1209-ben viselte a főpohárnokságot.6)
1231 előtt és 1233-ban a nyitrai ispánságot birta 7)
és kezeskedett
1233-ban II. András mellett, hogy az egyházaknak tett ígéreteit
meg fogja tartani. 8)
IV. Béla idejében is megmaradt
az ország dolgait intéző férfiak sorában. 1236-ban éppen
azért nem jelent meg egyik bírói ítéletnél, mert a király és az
ország dolgaival nagyon el volt foglalva. 9)

I. Sándor fiai 1241-ben vitézül harczoltak a sajómenti
csatában. Egyikük elesett, II. Kozma 2 sebet kapott. Mindamellett
II. Kozma és Achilles haza menekültek s 1241—
42-ben hősiesen védelmezték Pozsonymegyét a rossz szom-
széd, Babenberg Frigyes ellen. E védelem közben II. Kozma
egyik szemét elvesztette és az osztrákok fogságába került, a
honnan királya váltotta ki. 1)
II. Kozma fiai, II. Pál és IV. Kozma, méltók voltak
atyjukra. 1289-ben és később tőlük telhetőleg ellenálltak
annak, hogy Pozsonymmegye az osztrákok kezére jusson.
E miatt az osztrákok Szentgyörgy és Bazin várakat tőlük
elfoglalták. Eberhart pozsonyi ispán pedig IV. Kozmát halálra
ítélte, s attól csak Istvánfia László nevű hű embere mentette
meg.' ;
...

III. Ábrahám gyaraki birtoka miatt az esztergomi érsekkel
viszályba keveredett s ennek tizedeit lefoglalta. Az érsek erre
III. Ábrahámot kiközösítette. III. Ábrahám utoljára is kénytelen
volt engedni s az érsekkel kibékülni, de az okozott
100 márkányi kárért elvesztette Érsek-Újvár mellett eső
gyaraki jószágát. 8)


HAHÓT HOHOLDI HOHOLT BUZAD
II. Búzád ÁGA.
a) Története.
Névadója és méltán hírneves tagja II. Búzád vala.
1209-ben győri, 1222—23-ban pozsonyi ispán vala. 11)
1223-ban IV. Béla kiskirálylyal külföldre bujdosott, s ott
volt, míg a pápa II. András király haragját ki nem engesztelte.1 -)

1226.és 1229. évek közt valameddig tótországi bán volt, mert
1233-tól kezdve az oklevelek következetesen volt bánként
emlegetik, más oklevelekből pedig az is bizonyos, hogy csak
1226 és 1229 szept. 8-ika közt lehetett az.") 1232-ben még
tanúskodott a veszprémi egyháznak Vizmet muraközi jószágáról,15)
de 1233-ban már tagja volt a domokosrendűek,
akkoriban új és buzgó rendjének16) s a pesti kolostorban élt 1241-ig.

A szörnyű tatárjárás idején ott maradt a menekülni nem tudó néppel,
hogy azt vigasztalja, s ott az egyházban, az oltár előtt ölték meg a tatárok.


JÁKÓ
I. Jákó fiaiból, I. Andrásból és II. Jákóból idővel jeles
emberek s országos hivatalt viselő férfiak váltak. 1273-ban
András ungi, II. Jákó zempléni ispán vala. 8)
II. Jákó 1279—1280-ban a főpohárnokságot viselte. 9)
Mindketten részt vettek 1278-ban a morvamezei csatában, 10)
1291-ben pedig az osztrák háborúban. 11)

I. András és II. Jákó fiai a XIV. század elején sokat szenvedtek I. Károly királyhoz való hűségük miatt s kivált azért,
mert 1312-ben meg 1315-ben nem csatlakoztak Amadé fiai és később Kopasz nádor lázadásához,2) a kinek egyik főpártvezére
Petnefia Péter, zempléni főispán, éppen közelükben, Barkó várában lakott.


forrás: a magyar nemzetségek a 14.sz.közepéig (1901)
(Módosította hun bod 2014.06.26. 23:28-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2014.05.07. 17:36(48.)
 Válasz a beírásra

hun bod2014.05.07. 17:07(47.)
 Válasz a beírásra

hun bod2014.04.24. 17:56(46.)



 Válasz a beírásra

hun bod2014.04.17. 17:30(45.)

 Válasz a beírásra

hun bod2014.04.17. 16:58(44.)

 Válasz a beírásra

hun bod2014.04.17. 15:39(43.)
Dózsa Budán

 Válasz a beírásra

hun bod2014.04.15. 10:02(42.)
Ashbagh, Mirizangasz, Rööde, Farkasswanc, Halaz, Almaregasz, Foraghheim, Erlafam (aka Efraim), Magadha, Bardanovic (-ov - ic told.)

Artagrum ártványhatár


Avar Ring
földvár határ íjhosszra tarthatum


in provincia Avarorum quendam locum, qui vocatur Litaha, et in terra Hunorum Zeizzinmurum,
Treismam, Wachowam, Pelagum, Nardinum, Reode, Asbahc, Wolfeswanc, Erlafam et in Artagrum basilicas duas et in Saxina basilicas duas“
Fassung der Urk.) [823 Juni 28 Frankfurt

Petulumvillare cum Almaregas
usque in Summas Campanias et Petra fontana inter duas stratas usque in Bruscam, Marchofeldis, deinde in
strata Sarmatorum usque in Mirizangas


fluvioli, rivuli, rivulo, rivulum:
Rabadonis
Rabadociolum
Picerium
Grineo
Sabniza

fontana:
Candes
Hurim
Almeria
Petori
Harad
Bunceoli
Fainam
Sicca
Canalisvere in Septem
Calluel ad Vesin
Bellam
Hungrinega

Argiles
Albereis

Odam
Bruscam
Salis
Karrieleia

Scammas
Malhirheias
Fulguttis

monte:
Hunerino

forestae:
Agution
(Módosította hun bod 2014.04.15. 18:35-kor)
(Módosította hun bod 2014.04.15. 18:37-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2014.04.15. 09:48(41.)
1012

Ebd. II, S. 59: „Iste Adalbertus marchio gloriosus cum filio suo, quem Leopoldum nunc vocitamus, Orientalem marchiam Austrie videlicet vi et industria armorum de manibus eripuit Ungarorum, qui ab Ostrogothis eam possederunt, Hainrico imperatore sancto anno Domini MXII°.“


MGH SS IX: Annales Admuntenses a. 1042, S. 574: „Adilbertus marchio qui marchiam orientalem Ungaris primo abstulit et filius eius Liupoldus maximam partem exercitus Ovonis regis Ungarorum delevit.“
(Módosította hun bod 2014.04.15. 11:53-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2014.04.15. 09:35(40.)
annalium boicorum
MCCCXI - MDCCX



(Módosította hun bod 2014.04.15. 11:42-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2014.04.13. 11:24(39.)

 Válasz a beírásra

hun bod2014.04.13. 11:18(38.)
Annales ducatus Styriae
Stajer az Enns folyón






(Módosította hun bod 2014.04.15. 18:43-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2014.04.09. 20:21(37.)
‚predia in marchia1 Dobrich, Stenniz, Frezniz, Trachendorf, Roas, Sowe et Sowne, Zotel et Niringe
et inter fluenta Copriunich, Chodinie, et Ogwanie, Chrilowe et inter flumina Gurke et Sowe’
[Würzburg 1130 Oktober 18 / Cop. XII. (wahrscheinlich eine verfälschte Nachzeichnung
auf der Basis eines echten Lothardiploms)]


ad terminandam et dilatandam
marcam1 seu navalem viam in alveo suptradicti fluminis [= Súra] XXIII pedum latitudinis’
[Trier 1131 April 23 / Or.]
 Válasz a beírásra

hun bod2014.04.09. 19:59(36.)
ac incta ripa Zourae quantum
extenditur unius iugeri longitudo usque ad vadum quod vulgo Stresoubrod vocant, ibique ultra eundem fluvium
occidentem versus usque in viam quę vocatur via Chreinariorum, et sursum per eandem viam quicquid campi in
australi eiusdem vię parte iacet, ita ut Primet territorium et silvula quę Zourska Dobrauua sub eadem comprehensione
teneatur et spatium quod iacet inter Brimet et Uvizilinesteti per medium dividatur, et sic usque in
prefatum rivulum Sabniza

dobravva dobro hodum hodhaaw


‚locis bannum nostrum a
rivulo Sabniza versus occidentem usque ad finem Bosanga et inde usque ad iam dictum rivulum Chotabla indeque
usque in Zoura fluvium et quicquid intra hęc eadem prefata undique secus comprehensum videtur loca’)
(Módosította hun bod 2014.04.09. 22:06-kor)
(Módosította hun bod 2014.04.09. 22:08-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2014.04.09. 19:57(35.)
Zoure adiacentis qui extenditur
orientem versus, et ita per eundem montem perque valles usque ad castrum quod vulgo Bosisen vocatur, statimque
de eodem castro usque in rivulum qui vocatur Goztehe, et cacumina montium ad Zouram respicientia perindeque
ubi prefatus rivulus australi parte decurrens hostium vadit in Zouram, ac sic tractim dum Zoura hostium
facit in Zauam, ac quicquid inde locorum inter illas proprietates duas situm est
[Frankfurt 989 Oktober 1 / Cop. XII.]
 Válasz a beírásra

hun bod2014.04.09. 19:23(34.)
Auarorum terra = marcha


„Post haec omnia domnus rex Carolus per semet ipsum ad Reganesburg
pervenit et ibi fines vel marcas Baioariorum disposuit, quomodo salvas Domino protegente contra iamdictos
Avaros esse potuissent.“
Annales regni Francorum a. 788, S. 84
Annales regni Francorum qui dicuntur Annales Laurissenses maiores et Einhardi

in provincia Avarorum quendam locum, qui vocatur Litaha, et in terra Hunorum Zeizzinmurum,
Treismam, Wachowam, Pelagum, Nardinum, Reode, Asbahc, Wolfeswanc, Erlafam et in Artagrum basilicas duas et in Saxina basilicas duas“
Fassung der Urk.) [823 Juni 28 Frankfurt


Annales regni Francorum a. 826, S. 168 f.: „Cui imperator, qui fama erat Bulgarorum regem a suo quodam
optimate aut regno pulsum aut interfectum, respondere distulit; illoque expectare iusso propter famae certitudinem
comperiendam Bertricum palatii comitem ad Baldricum et Geroldum comits et Avarici limitis custodes in
Carantanorum provinciam misit.“
Annales regni Francorum a. 826, S. 168 f.
Annales regni Francorum qui dicuntur Annales Laurissenses maiores et Einhardi

‚secure persistant terminis vel marchis1 aut confiniis hic inferius subnotatis, id est Petulumvillare cum Almaregas
usque in Summas Campanias et Petra fontana inter duas stratas usque in Bruscam, Marchofeldis, deinde in
strata Sarmatorum usque in Mirizangas cum Dolosana fontana atque cum Hunerino monte et cum ipsa fontana
Hungrinega et forestae Agutioni usque in Rabadicinio cum Pigerio rivulo omnibusque appendiciis et adiacentiis
suis ad antedictum monasterium iuste legitimeque pertinentibus.’)
[Ingelheim 948 Juni 11 / Cop. XVII.]

(‚dimidiam partem praedictae civitatis
aquilonalem et dimidiam partem insulae totius septentrionalem in qua civitas eadem habetur constructa, dimidiamque
partem omnium villarum illuc pertinentium, duas insuper integre civitates cum omnibus suis appenditiis
Pricerui et Ezeri nominatas.’),
[Magdeburg 948 Oktober 1 / Or.]

‚quasdam
res nostrę proprietatis in marca1 Lipâni, hoc sunt ville VI sic nominate: Lubeme, Klinizua, Sebene, Tulci,
K1azina, Kribci, cum omnibus apendiciis’
[Quedlinburg 956 August 24 / Or.]

‚quandam nostrae proprietatis partem in
regione vulgari vocabulo Chreine et in marcha1 et in comitatu Paponis comitis sitam, id est ubi rivulus Sabniza
originem producere incipit, deinde statim occidentem versus cacumina montium silvasque interiacentes usque
ad Bocsanam ipsasque alpes Bocsanam et sic ad fines earundem alpium, deinde ubi rivulus Cotabla originem
sumit, usque ad hunc locum ubi hostium in Zovra fluvium mittit, sicque trans Zouram usque ad summitatem
ipsius montis Zourae adiacentis qui extenditur orientem versus, et ita per eundem
[Heiligenstadt 973 – November 23 / Or.]



Historisches Institut der Universität Stuttgart

(Módosította hun bod 2014.04.09. 21:23-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2014.04.09. 19:05(33.)
Magadoburg [=Magdeburg]; Erpesfurt [= Erfurt]; Halazstat [= Hallstadt, Kr. Bamberg-Land]

Marken und Markgrafen im früh- und hochmittelalterlichen Reich
Vorgelegt von
Daniel Rentschler
aus Ludwigsburg
Hauptberichter: Prof. Dr. Wolfgang Stürner
Mitberichter: Prof. Dr. Folker Reichert
Historisches Institut der Universität Stuttgart
 Válasz a beírásra

hun bod2014.04.09. 19:02(32.)
Hic Heinricus contra regem Gezam Ungarie prope fluvium Lytach pugnavit, prelians plus temere quam ignave; pluribus interfectis in oppidum quod Favianus dicitur declinavit; tenuit enim marchiam Orientalem et ducatum Moricorum et utramque terram necesse habuit defensare.“

„Iste Adalbertus marchio gloriosus cum filio suo, quem Leopoldum nunc vocitamus, Orientalem marchiam Austrie videlicet vi et industria armorum de manibus eripuit Ungarorum, qui ab Ostrogothis eam possederunt, Hainrico
imperatore sancto anno Domini MXII°.“ (Chronica Austriae)

1012
 Válasz a beírásra

hun bod2014.04.09. 18:51(31.)
295. Fajsz i.sz. 980
296. Csák i.sz. 985

297. Vászoly i.sz. 1028
298. Levente-Báj i.sz. 1038
299. Daróc i.sz. 1049
300. Pamir i.sz. 1070
301. Askél i.sz. 1074
302. Jumala i.sz. 1080
303. Jarsu i.sz. 1097
304. Zandorhán i.sz. 1136
305. Badzsán i.sz. 1172
306. Kadián i.sz. 1200
307. Köttöny i.sz. 1246
308. Bohumja i.sz. 1252
309. Askélon i.sz. 1258
310. Burasz i.sz. 1270
311. Csagatáj i.sz. 1285
 Válasz a beírásra

hun bod2014.04.09. 16:55(30.)
282. Kazár i.sz. 670
283. Váska i.sz. 685
284. Tormás i.sz. 709
285. Oposur i.sz. 731
286. Tarkacs i.sz. 755
287. Tudum i.sz. 769
288. Gyalu i.sz. 795
289. Edemen i.sz. 805
290. Bodorkaszu i.sz. 825
291. Álmos i.sz. 869
292. Nagybodor i.sz. 898
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.21. 22:50(29.)
győztes párviadalt 1514. február 28-án a szendrei lovas szpáhik vezérével, az epeirosi Alival
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.20. 18:34(28.)
...márczius 20-án este megérkezett István főherczeg s nádor
királyi teljhatalommal való felruházásának, úgy Batthyány
Lajos magyar miniszterelnökül történt kinevezésének híre
SZEGED 1848
Wöbber után Petrovits és Tary ellenében nyilvánult legjobban
a kedvezőtlen hangulat, mit Tóth Mihálynak, a főbírójelöltnek
még Bérczy és Rengey ellenében is sikerült felkölteni, holott
az első a bukott rendszernek éppen áldozata, az utóbbi kiváló
tehetségű egyén pedig a szabadelvű törekvések buzgó
támogatója volt.

Főkapitánynak Farkas János, alkapitánynak Vékes Imre; pusztai
biztosnak Nyáry Mihály lett megtéve.

A harmadik napon kidobolták, hogy
DOBOS
Az olasz foglyok jelentkezzenek
este a hajóhídon! Hajóval fogják
őket Pestre felvinni. Onnan aztán
mennek haza, ki hova való.
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.19. 21:40(27.)
sisakok
felső sor hun
alsó sor görög/türk

(Módosította hun bod 2014.03.19. 22:43-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.19. 21:35(26.)
tíz harcos fölött áll egy tatár, tíz ilyen egység egy század, tíz század egy ezred, tíz ezred a tumen, a magasabb parancsnokok mind mongolok és tatárok.

Atillától a khorezmi sahig sok nagy vezér vesztét okozta már, hogy döntő csaták idején egyes "szövetségesek" cserbenhagyták a fősereget.

a legütőképesebb tumenek színtisztán tatárokból, vagy kipcsákokból állt.

 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.19. 19:38(25.)
1241 végén Belső-Ázsiában meghalt Ögödej nagykán. s a magyarországi hadakat vezető Dzsingisz-unokák érdekeltek voltak a trónutódlásban, mivel a következő nagykánt csak évekkel később, 1246-ban választották meg

IV. Béla támogatta a magánhadseregek létrejöttét, megerősítését, és kényszerűségből ugyan, de részben rájuk alapozta az ország haderejét. Ugyanakkor több eszközt igénybe vett, hogy saját maga is tekintélyes haderő felett rendelkezzék. Első helyen a kunok említendők.

1247-ben Béla megállapodást kötött a johannita lovagrenddel. A johanniták elnyerték a Szörénységet, valamint az Olton túl fekvő Kunországot. Béla feltétele az volt, hogy várakat kötelesek építeni, gondoskodniuk kell a terület védelm

Várépítések
A tatárjárás pillanatában mindössze 10 kővár volt az országban. A tatárjárás után főleg a király és a világi nagybirtokosok építettek kővárakat. 1270 körül az új típusú várak száma elérte vagy meghaladta a 100-at.

Béla 1242-ben visszavette Kőszeget és Sopront, valamint a három nyugat-magyarországi megyét, de 1243-ban elvesztette Zárát.

1246-ban magyar-osztrák összecsapás. A csata osztrák győzelemmel végződött. Az ütközetben Frigyes életet vesztette, s vele fiágon kihalt az Ausztriát uraló Babenbergek dinasztiája. Kezdetét vette a hosszas küzdelem a Babenberg örökségért, Ausztriáért és Stájerországért.
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.19. 19:31(24.)
Közben a tatárok az elfoglalt országrészekben berendezkedtek. A falvak élére elöljáróik kerültek, akik behajtották az adókat és ítélkeztek.

1242 januárjának közepén kelhettek át a tatárok a befagyott Dunán. Pestről kiindulva előbb a túlparti Budát égették fel, majd Esztergom városát foglalták el, de a várat nem bírták bevenni.

Székesfehérvárnak csak a külvárosait dúlták fel, maga a város nem jutott a kezükre.

Pannonhalma is megmenekült.
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.19. 19:28(23.)
Béla Zágrábból kétségbeesett erőfeszítéseket tett, hogy az európai hatalmakat Magyarország megsegítésére bírja. Levelet és követet küldött IX. Gergely pápához. Ugyancsak levéllel kereste fel IX. Lajos francia királyt. Végső elkeseredésében Magyarországot hűbérként ajánlotta fel II. Frigyes császárnak, ha segítséget kap tőle.

Európa azonban nem mozdult.
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.19. 19:27(22.)
tatár jobbszárny a lengyel- és morvaországi portyázások után Kelet-Ausztriára támadt. Frigyes és szövetségesei azonban kiszorították őket.

Frigyes magyarországi katonai akcióba kezdett, seregei egészen Győrig hatoltak, végül Győrt is elfoglalták. A magyarok verték ki a nyugati végekről az osztrákokat.

Míg Frigyes a Duna jobb partját dúlta, a Duna bal partján megjelent a tatár sereg északi szárnya.
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.19. 18:24(21.)
a Muhi csata után megnyílt az út Pest felé, amit háromnapi ostrom (nyílzápor) után elfoglaltak. A tatár fősereg április közepén már a Duna vonalánál állt.

Béla közben Pozsonyból Frigyes osztrák herceg hívására Hainburgba ment, de Frigyes, kihasználva Béla szorult helyzetét, megzsarolta. Az 1235-ös békéért fizetett pénz fejében elvette a magyar király értékeit, és ráadásul még három nyugat-magyarországi vármegyére is rátette a kezét.
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.19. 18:23(20.)
kelet felé indult a magyar sereg. Közben a tatárok Egert is feldúlták.

A három szárnyból álló tatár hadseregnek csak a Batu vezette fő ereje tartózkodott Magyarországon (a jobbszárny Lengyelországban, a balszárny pedig Moldvában volt), vagyis a 150 000 főre tehető tatár hadból legfeljebb 60 000 hatolt be egyelőre a Kárpát-medencébe.
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.19. 18:20(19.)
A gyors tatár sikerek azt alaptalan gyanút táplálták, hogy a kunok összejátszanak a tatárokkal, akikről azt hitték: szintén kunok.

Kötönyt és kísérete ellen fordult magyar és német tömeg megölte őket.

Pogrom kezdődik a kunok ellen,

mire a kunok kiváltak a magyar katonai táborból, dél felé vonulva dúlták, pusztították az országot. Útközben két magyar sereggel is megütköztek, ezeket legyőzték, és a Szerémségen át kivonultak az országból.

A kunokkal egy időben Frigyes is elhagyta a pesti tábort.
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.19. 18:18(18.)
A tatár előőrsök már március 15-én félnapi járóföldre álltak Pesttől.

Március 17-én elfoglalták és kirabolták Vácot, majd ugyanezen a napon szinte teljesen megsemmisítették Ugrin kalocsai érsek seregét.

Csekély kíséretével megjelent a magyarok pesti táborában Frigyes osztrák herceg, aki harcba kezdett a Pest körül portyázó tatárokkal.
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.19. 18:17(17.)
A Vereckei-hágó (Orosz-kapu) védelmére küldött Tomaj Dénes nádor 1241. március 12-én csatába bocsátkozott a tatárokkal, de vereséget szenvedett, és csaknem összes emberét elvesztette. Megnyílt az út a tatárok előtt a Kárpát-medence belsejébe.



(Módosította hun bod 2014.04.04. 23:29-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.19. 18:15(16.)
A tatárokkal szemben csatát vesztett Kötöny kun fejedelem 1239-ben bebocsátást kért Magyarországra, s annak fejében, ha Béla megőrizné népe szabadságát, a katolikus vallás felvételét és a magyar királlyal való együttműködést ígérte. A kunokban fegyveresei gyarapodását, belső bázisának kiszélesítését látta az uralkodó, így örömmel tett eleget Kötöny kérésének, s 1239 őszén maga is az ország keleti határára ment, megkereszteltette és nagy pompával befogadta a kunokat.
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.19. 18:10(15.)
1235-ben a keleti magyarok felkeresésére útnak indult négy domonkos barát közül egyedül Julianus ért célba, sikerült a Volga vidékén megtalálnia a magyar nép keleten maradt rokonait, akikkel magyar nyelven meg tudta értetni magát. Julianus volt az első magyar, aki megbízható híreket hozott a Kelet-Európát fenyegető tatárokról. Tőlük értesült arról, hogy a tatárok nyugati hadjáratot terveznek. Az 1236 végén hazatérő Julianus mind a magyar királyt, mind a római pápát tájékoztatta útjáról. Amíg Julianus Rómában időzött, Magyarországról újabb négy Domonkos-rendi szerzetes indult útnak 1237 első hónapjaiban a keleti magyarok országába, Nagy Magyarországba.
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.19. 17:37(14.)
nem barátokat szerzett hanem ellenségeket
mem baraathkhet szerüza jam dimumekhet

bajtaarshkh
voj baji gizün vezi
baj nem jár egyedül
she elün
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.17. 23:31(13.)
1242 tavaszán Civakodó Frigyes megtámadta Pozsonyt, a király hadai azonban elhárították a támadást, majd visszafoglalták a korábban kizsarolt területeket. 1243. június 5-én a velencei dózse megtámadta, majd el is foglalta Zárát.

1246 elején Frigyes osztrák és stájer herceg legyőzte a cseheket, ezek után pedig a magyarokra támadt. A legnagyobb csata a Lajta partján zajlott, 1246. június 15-én. A magyarok oldalán harcolt III. Rosztyiszlav kijevi nagyfejedelem is

Az ütközetet ennek ellenére a magyarok elvesztették; ám a csata során meghalt Frigyes herceg, vele pedig kihalt az Ausztriát évszázadok óta uraló Babenberg-ház.

1251-ben az osztrák trónt Ottokár morva őrgróf, I. Vencel cseh király fia szerezte meg. IV. Béla erre az orosz Danyiil fejedelemtől kért segítséget, aki csatlakozott az Ausztriába 1252 júniusában betörő magyar és kun seregekhez. 1253-ban a magyarok feldúlták Morvaországot; ám IV. Ince pápa közbenjárására Ottokár és Béla végül békét kötöttek.

1260 magyarok oldalára álltak a kunok, Danyiil orosz fejedelem csapatai, a lengyel fejedelmek, valamint a Balkánról a szerbek, a bolgárok és a görögök. Ottokárt támogatták a csehek, a morvák, az osztrákok, a stájerek és a sziléziai lengyelek. A Morva folyó mellett felállított ellenséges seregek július 12-én és július 13-án csaptak össze; a harc pedig a magyarok vereségével végződött. IV. Béla így kénytelen volt lemondani az osztrák területekről.

1264 IV. Béla megtámadta a fiát; és eleinte ő állt nyerésre. Elfogta Istvánt és családját, azonban a herceg szövetségesei kiszabadították őket. Ezután István seregei fokozatosan kiszorították Béla hadait a keleti országrészből; végül pedig 1265 márciusának elején döntő ütközetet vívtak Isaszegnél. A csatát István nyerte meg, így IV. Béla kénytelen volt visszaadni fiának a teljes keleti országrészt.
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.17. 23:08(12.)
...ösztökélte állandóan, hogy a fiatal királynő életét ellenőrizze, mert Dénes nádorral hozták intim kapcsolatba. A hatvan éves király, alig tizenhat hónapi harmadik házasságkötése után 1235 szeptemberében meghalt és amikor a temetésre megjelent német császári követek a gyászszertartások után búcsúzkodtak IV. Bélától, a fiatal özvegy*, aki már áldott állapotban volt, a követség tagjai között férfi álruhába öltözve elvegyült és velük szökött Ausztriába. Magyar Pál minden kísérlete, hogy a házasságtöréssel vádolt Dénes nádort és a halott II. András bizalmas embereit, Sochu fiát Jakabot, Solt királyi katonát, de főképp a király kedvenc orvosát Fülöpöt, akinek tevékeny része volt az özvegy szöktetésében (152) - megmentse, meddőnek bizonyult. Az orvost elevenen nyúzatta meg IV. Béla, míg Dénes nádort borzalmas kínzások után megvakíttatta (153).

A tatárjárás előtti közvetlen időkben már talán nyolcvan éves aggastyán**, és végig kellett szenvednie a Teutón János által bevezetett új és kemény rendszerű inkvizícióról szóló híreket. IV. Béla esküivel ismételten tesz ígéretet a pápának, hogy az országban levő eretnekeket tűzzel-vassal irtani fogja, ezzel helyet adva a magyar vallási türelem ősi szeren Ázsiából magával hozott elnézésével a vallási viták felett egy új, a nemzeti felfogástól idegen szellemnek.

1237-ben a tatár seregek vezére küldött egy levelet IV. Bélának: „… Tudom, hogy gazdag és hatalmas király vagy, sok katonád van, és egyedül kormányzol egy nagy országot. Ezért nehéz önként alám vetned magadat: mégis jobb és üdvösebb lenne neked, ha önként behódolnál nekem.”

151. Kassai kódex: "Monita".
152. U. o.: anno 1235. - 23.

*
Estei Beatrix (olaszul Beatrice d'Este; (1210 körül - Ferrara, 1239/1245 július 11.) II. András harmadik felesége.
Aldobrandini estei őrgróf leánya. Kisgyermekként teljes árvaságra jutott, és nagybátyja, VII. Azzo estei őrgróf udvarában nevelkedett. II. András 1233-ban itáliai zarándoklaton ismerte meg és jegyezte el. II. András halálakor, 1235 szeptemberében Beatrix bejelentette, hogy gyermeket vár. Azzal vádolva, hogy a gyermek apja Apod fia Dénes nádor, IV. Béla Beatrixot börtönbe vetette. A II. András temetésén megjelent császári követség tette lehetővé, hogy Németországba meneküljön, ahol 1236-ban István nevű fia, a későbbi III. András magyar király apja megszületett. Estébe vonult vissza, és pápai kegydíjon tengődött. Az Este melletti Gemula kolostorban halt meg, ott is temették el.

**a számok szerint a harmincas évei derekán járt
(Módosította hun bod 2014.03.18. 00:36-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.17. 22:56(11.)
"cucurbitak" eretneksége a balkáni, bogumillá lett kunoktól szivárog hazánkba és egészen elüt az ősi pogány kunok hiedelemvilágától. Ezt is mint idegent kell tekintenünk a magyar egyháztörténelemben. (99).

Idegen "eretnek" szellem termelte ki a magyarföldi "vezeklők" mozgalmát csakúgy, mint a pápáktól annyira elítélt és "prostituta" számba vett jámbor beginák szervezeteit (100), a "katalinákat" (101) a Pozsonyig elhatoló francia és Rajna-parti "önostorozók" éneklő, betegagyú tömegjeleneteit (102) és még később Griska nyomán egész Felvidékünkön elterjedt huszitizmust. (103)

99. Codex vat. FoL 90/r-c.
101. Kassai kódex: anno 1238 egész sor "beginát" ítél el
102. U. o. A "katarus" Katalin-kultusz elterjedése nyomán "katalináknak" hívták ezeket a félig vezeklő, félig eretnek jámbor asszonyokat.
103. Kassai kódex: 1452. évi sárospataki és nagyszombati perek
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.17. 22:47(10.)
Brunó olmüci püspök 1274-ben IV. Kelemen pápához küldött beszámolója keserűen rója fel a magyarok szabados gondolkozásmódját: "Magyarország mindenféle külföldi eretnek előtt szívesen tárja fel kapuit és ezzel erősen veszélyezteti a szomszédos keresztény országok érdekeit" (92),

középkorban a "takehan - takács" fogalma azonosult az "eretnek" fogalmával és amikor sokszor életük kockáztatásával menekülnek ezek a szerencsétlen munkás csoportok, a nyugati szomszédos keresztény országok visszakényszerítik őket hazájukba. Egyedül Svájc és Magyarország nem adta ki a szökevényeket. Az első ilyen nagyobb méretű menekült csoport 1245-ben érkezett magyar földre
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.17. 22:43(9.)
1222-ben megkezdi munkásságát a hit tisztaságának védelmére az inkvizíció. Az eredmények csak akkor jelentkezhettek sikerrel, ha a sok visszaélést és erkölcsi hanyatlást a kolduló rendek újszerű, főképp a szegénység durva darócába öltözött hit hirdetői meg tudták reformálni. Erejük titka a szegénységben rejlik. Földi javakból csak annyit fogadhatnak el, amennyit aznap elfogyasztanak. Életüket koldulásból tartják fenn. Kolostoraik az első időben a külvárosok ócska házai, vagy üres árú raktárak, amiket kalmárok engednek át nekik. Elvegyülnek a nép között és a sokadalmakban, vásárokban mindig ott vannak és újszerűen hirdetik az Igét, fenyegetik a népet Isten haragjával. Bírálják azokat, akik a szegény Krisztus nevében gazdagságra törnek.
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.17. 21:59(8.)
három fényes lovagrend 40 vár-kórház-kolostora hallatlan gazdagságot jelentett egy leszegényedett ország nyomorgó és bizonytalanságban élő néprétegeivel szemben. Főképp a II. Géza király hívására megtelepedett Ispotályos, vagy ahogy kórházaik alapítója után nevezték, Jánosos lovagok jelentettek nagy hatalmat 16 várszerű klastromukkal.

"Keresztúr" elnevezésük - sok ellenszenvet váltottak ki nemcsak a népben, hanem a későbbi budai Szent Miklós domonkosrendi perjel Simon inkvizítor is megrója őket hivalkodásukért "vessétek le a sok pompát, ha a szegény Krisztusért akartok harcolni és ne viseljetek mást, mint csak a keresztet, amelyre eddig nem hoztatok nagy dicsőséget ..." (87).

A "kereszturak"-nál csak a templomos lovagoknak van a 13. század vége felé rosszabb hírük.

bár elkísérték II. Andrást szentföldi hadjáratában, ezt sem tették fogadalmukhoz híven a Szent Sírért lelkesedve önzetlenül, hanem megszerezték érte a pozsonyi vámot, ahol a nyugat felé vivő kereskedelmi utak és a Duna révei kezükbe kerültek. Gazdagságukra jellemző, hogy amikor, a század végén Szép Fülöp francia király eretnekséggel vádolva őket, nagymesterüket és négy társát a párizsi piacon megégettette és vagyonukat elkoboztatta, összegyűjtött kincseikből helyre tudta hozni országa nagyon zilált anyagi ügyeit.

harmadik lovagrend a Teuton lovagok, vagy német keresztesek az inkvizíció megjelenésekor már nem voltak magyar földön, mert politikai irányzatú szervezkedésükkel "Burzenlandot", Brassót és vidékét az erdélyi szász részekkel önálló állammá akarták tenni az ő vezetésük alatt. Kivonulásuk nem ment teljesen simán. Lengyelországba költöztek és magukkal vittek minden mozgathatót, csak kolostoraik csupasz falait hagyták hátra, és templomaik oltárát is szétdúlták.
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.13. 22:14(7.)
942-ben egy magyar sereg a délkeleti Pireneusok, az Ebro alsó folyása és a Földközi-tenger partvidéke (Tortosa - Tarragona - Barcelona - Costa Brava) által határolt területre hatolt be, amely az iszlám Kordobai Kalifátus északkeleti határán, Al-Andalus felső végein terült el
(l. Elter István, A magyar kalandozáskor arab forrásai: A honfoglalásról sok szemmel. II. Főszerk. Györffy György. A honfoglaláskor írott forrásai. Szerk. Kovács László, [191] Veszprémy László. Bp., 1996. 173-80: források, irodalom, magyarázatok). Részletek :

Ibn Hayyan (987/8-1076):
"....A Konstantinápoly mögött élő turkok félelmetes népe al-Andalus Felső Végeinek muszlimjai ellen támadt (942. júl.). Váratlanul szálltak alá Katalónia felől, félelmetes tömegben. Táborukat a Felső Végek szélén, Lerida városa ellen ütötték fel, s (innét) intézték portyáikat az arabok erődítményei ellen. Fogságba ejtették Barbastro urát... (a turkok) ... elmenekültek... A tőlük elvett nyilakból, fegyverekből és felszerelésekből is küldött... E vad nép támadása al-Andalus Felső Végei ellen Katalónia felől jött (178)...
Ezek a turkok Lerida városát nyolc napig tartották ostrom alatt... Isten ellenségeinek az élelme is elfogyott és a takarmánynak is híján lettek, teljesen szétzilálódtak... Al-Andalus földjéig nagy távolságot tettek meg, pusztaságban (hiány a kéziratban) ... E portyájuk útvonala Lombardián keresztül vezetett ... szálláshelyeik a Duna folyó mentén vannak, ők maguk pedig nomádok, mint a beduinok. Városaik nincsenek, sem házaik, hanem nemezsátorokban laknak, szétszórt táborhelyeken... Megérkezett ... Zaragoza urának követe s vele öt fogoly turk férfi, akiket meghagytak eredeti külsejükben és ruházatukban... Kordova alatt az új palotában ... a kalifa megszemlélte őket, felvették az iszlám vallást, majd a kalifa besorozta őket testőrei közé. A végvidéki Tortosaból hír jött, hogy Yahya ... a turkoknak fizetett váltságdíj árán ... kiszabadult kezeikből ... (943. jan.), a pogányok fogságában 33 napig volt...
Az udvarba ment Kordovába... A (kalifa) ... tájékozódott tőle az átkozott turkok híreit illetően... Ezután levél jött Tortosa kormányzójától... A katalánok és a hozzájuk csatlakozó szomszédos népek vereséget mértek az országba betolakodó turkokra. Borzasztó vereséget szenvedtek tőlük, megkapták, amit érdemeltek ellenséges viselkedésükért... Közülük csak néhány menekültet űztek vissza országukba (hírmondónak) ..." (179).

Al-' Udhri (1003-1085):
"(Yahya) ott is maradt (Barbastroban), amíg a ... Lerida és Zaragoza határőrvidékén portyázó madjusok el nem fogták" (942. jún.). Egy kereskedő váltotta ki ezer mithkal összegért. Yahya (ezután) ... a kalifa székvárosába ment..." (179).

Zaragoza, Tortosa, Lerida, Barbastro, Oden, Cerdanya, Huesca az Ebro alsó folyása mentén és ettől északra fekvő városok.
Kordoba: 572-ben a nyugati gót püspökség székhelye, 711-ben Tarik arab hadvezér elfoglalja a várost és megsemmisíti a nyugati gót birodalmat, ezután a mór uralom legjelentősebb városa, 755-1031: a kalifátus székhelye (MeyersLex. 440). -
Andalusia: régebben Vandalicia, a keleti germán vandal nép nevét viseli, amely 409-ben az Ibériai-félsziget déli, a Sierra Morena, Guadalquivir folyó és a Földközi-tenger közötti területeit foglalta el (MeyersLex. 78; LexAnt. 591). -
Katalonia: a római birodalom időszakában Hispania Tarraconensis, a nyugati gótok uralma idején a Gothalonia (507-711) nevet viseli, míg Nagy Károly frank király korában 788-tól a Spanyol Őrgrófság része

http://epa.oszk.hu/00000/00032/00005/EPA_00032_magyar_nyelv_2000_02_kiraly.htm
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.13. 21:41(6.)
A nyugati hadakozások leírásából vö.:
54. Lotaringia, Alemannia és Frank-föld elpusztítása —
„De deuastatione Lotori(n)gie aleman(n)ie et francie”:

„Azután Lotaringiát és Alemanniát pusztították el („deuastauerunt”).
A Frank- és Bajor-föld határán lakó keleti frankok közül is sok ezret leöltek, vagy nyilazásukkal csúfosan megfutamítottak („telis ictib(us) sagittar(um)”) [Regino Évkönyvének 909. és 910. évi adatai alapján].

Majd minden javukat zsákmányul ejtve („Et omnia bona eor(um) accipientes”) visszatértek Zolta vezérhez Magyarországra („in hungariam”). —

55. Lél és Bulcsú halála — „De morte lelu et bulsuu”: ...
egész Bajorországot és Alemanniát, továbbá Szász-földet és Lotár országát tűzzel-vassal elpusztították, sőt ezek vezéreit: Ercangert meg Bertoldot is lenyakazták („igne et gladio consu(m)pserunt”). Majd továbbindulva, Frank- és Gall-földet szintén kezükre kerítették [Regino Évkönyve 915., 917., 932., 934. évi adatai alapján];


„De inimicis athonis regis”: ... Ottó német király ellenségei ... a magyaroktól akartak segítséget kérni („auxiliu(m) hungaror(um) rogare”). Tudták ugyanis, hogy ...
sok országot az Isten általuk sújt haragjának ostorával („plurimis regnis d(eu)s p(er) eos furoris sui flagella p(ro)pinaset”),...”


a magyarok szászországi hadakozásai kapcsán. Vö.:
Widukindi ... Rerum Gestarum Saxonicarum Libri III (X. század 2. fele—973): [187]

I. XVII: „...A dalamancok („Dalamanci”) [Daleminci/Glomači szláv törzs a Cseh Érchegységtől nyugatra, az Elba és a Modla folyók között] nem tudták feltartóztatni az ő [Henriknek, Szászország hercegének, 919—936] támadását, felfogadták ellene az avarokat („conduxerunt adversus eum Avares”) (magyarokat), akiket most ungariusoknak (magyaroknak) hívunk („quos modo Ungarios vocamus”), ezt a háborúban igen kemény népet („gentem belli asperrimam”) (MMFH. IV. 1961. 388; MEH. 1975. 246);

I. XX: A magyaroknak („Ungariorum”) a szlávok által felfogadott („a Slavis conductus”), fent említett serege tehát, miután Szászországban („in Saxonia”) sok öldöklést vitt végbe és mérhetetlen zsákmányt szerzett, visszatérve Dalamantiába, szembe találta magát a magyaroknak („Ungariorum”) egy másik seregével („exercitum”).

Ezek azzal fenyegetőztek, hogy háborút indítanak barátaik (a dalamincok) ellen („amicis eorum”), mivel azok nem vették igénybe az ő segítségüket („auxilia”), míg azokat [a magyarok első seregét] hatalmas zsákmányhoz juttatták...”
http://www.c3.hu/~magyarnyelv/00-2/kiraly.htm
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.13. 10:19(5.)




Ransanus, Petrus: Epithoma rerum Hungararum
(Módosította hun bod 2014.03.13. 11:46-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2014.03.13. 10:15(4.)





Magyarország 1000 éves ereklyéi
szerző: Petneházy István


...udvarában fogadta Bulcsú harkát és Tormás fejedelmet –, Bíborban­született Konstantin császár 948 táján úgy tudta, hogy a magyaroknak a törzsi fejedelmek mellett volt még három fejedelmük: a nagyfejedelem, a gyula és a harka. Ezek ténylegesen uralkodtak, őket a vérszerződés (884) megkötése óta csak laza szövetségi együttműködés kapcsolta össze. Konstantin így fogalmaz: „a turkoknak az nyolcz törzse pedig nem engedelmeskedik” a nagyfejedelemnek, de háború esetén „teljes ta­náccsal és törekvéssel” katonailag segítik. Azért emleget nyolc fejedelmet, mert a csatlakozott népek, a kavarok három nemzetsége egy vezetés alatt egyesült, és a hét magyar törzzsel egyenrangúvá vált.

Erdély első fejedelme Bogát gyula volt. Apja, Tétény kezdetben harka volt, később, 904 táján, amikor meghalt Kurszán fejdelem, és a gyula rangú Árpád család főfejedelmi tisztségbe került, a harka rangú Tétény elnyerte a gyula rangot. Az ő leszármazottjai lettek az Erdélyben uralkodó gyulák.
http://www.3szek.ro/load/cikk/52477/istvan_kiraly_es_kora_997%E2%80%931038_%E2%80%93_5

Tétény életében Bogát viselte a harka rangot. Ilyen minőségben vett részt a 921–922-es itáliai harcokban az Árpád-házból származó Tarhosszal együtt. Az Árpád-házi herceggel, „Dursac rex”-szel közösen vezetett hadjáratot „Bugát rex” – írja a német krónikás, Cremonai Liudprand.

Mivel 921 táján a harka méltóságát Bulcsú apja, Kál vette át, egyértelmű, hogy ezért Bogát harka gyula rangra emelése is ekkor történt.

a Maros és Szamos közötti térség öt magyar honfoglaló nemzetsége – Zsombor, Mikola, Borsa, Kalocsa és Agmánd – a Zsombor nemzetség vezető családjának irányításával egy törzsbe szerveződött. a Zsom­bor nemzetség oroszlános címerrel rendelkezett, amely a magyar törzsi fejedelmek címerállata, totemje volt.
...két-három nemzedékkel később, István király 1003-as erdélyi hadjárata idején a Zsombor nemzetség legtekintélyesebb vezetője, Doboka királyi megbízásból a Prokuj gyula elleni hadsereg parancsnoka lett

............................

II. Bazileiosz görög császár viszont már 992-ben, a bolgárok ellen indított első nagy offenzívája alkalmával szövetségeseket keresett a bolgárok háta mögött, és követeket küldött a horvát és diokleai szerb fejedelmekhez, megtisztelő címekkel és ajándékokkal halmozva el őket. Valószínűleg 1001-ben indított nagy balkáni támadása előtt került sor rá, hogy az Al-Duna mellett tanyázó Ajtonyt megkeresse. Ajtony ui. a görög hajók számára a Dunánál mindig elérhető volt.

Hasonló folyamat játszódhatott le Erdélyben. Ha a Havasalföld nagy részét a besenyők megszállva tartották is, a görög küldöttek a Dunán a Vaskapuig felhajózva biztos úton eljuthattak Gyula territóriumának központjába, Gyulafehérvárra. Bár nem maradt történeti feljegyzés Prokuj gyula görög orientációjáról, a görög egyház korábbi sikerei Gyula udvarában ezt nagyon valószínűvé teszik, a dézsma bevezetése elleni védekezésnek pedig ez volt az egyetlen legális módja. A krónika szavai szerint Gyula "sokféle módon" ellenszegült István királynak, ami egyaránt jelenti a világi és egyházi reformok bevezetésének megtagadását.

A dézsma 1001-i bevezetése és Bazileiosz 1002-i megjelenése az Al-Dunánál indokolni látszik Gyula ekkor bekövetkezett nyílt ellenszegülését. A Hildesheimit követő Altaichi Évkönyv, amelyből a Magyar Krónika is merített, az 1003. évnél közli, hogy "István magyar király sereggel ment anyai nagybátyja, Gyula király ellen; midőn őt elfogta feleségével és két fiával, országát erővel a kereszténységre hajtotta".
http://magyarokforrasa.hu/ajtony-vezer.html

............................

Bogát gyula utóda Zsombor gyula volt Erdélyben. 948 előtt elfoglalta Duna-Tisza-Maros közét Zsombor a bolgároktól. A magyarok így határosak lettek Bizánccal Orsovánál és Belgrádnál, Konstantin bizánci császár leírása szerint. Dráva folyót, Vaskaput is ellenőrizték a magyarok. 934, 943 Bizánc ellen támadtak a magyarok. Fajsz nagyfejedelem felesége Bogát lánya volt. A Küküllő mentén volt a szállása Fajsznak. Taksony nagyfejedelem a pápától kért római térítő püspököt, míg Zombor gyula bizánci keresztény volt. 972-ben Taksony háborút indított Bizánc ellen, Zombor ebben nem vett részt, sőt, kiváltotta a keresztény foglyokat saját pénzéből. Taksony, a fia Géza számára megkérte Zombor lányának Saroltának a kezét.

Géza fejedelem fia, Erdélyt elfoglalva megtörte a gyulák hatalmát. Az 5 erdélyi gyula önkéntesen behódolt, így nem veszítették el a birtokukat, 1/3-át megtarthatták és a nemzetségfők, ispánjai lettek a királyi vármegyéknek.

Marostól délre, Gyulafehérvár központtal Prokuj volt, gyula méltóságban, Szent István anyjának Saroltának testvére volt. Prokuj nagyapja Bogát volt, 952-ben keresztelkedett meg politikai okokból (?) ha bolgár támadás ellen esetleg bizánci segítség kell.

Bizánc akkoriban foglalta el a bolgár Viddin-t, számított a támogatásukra Prokuj, de István még a háború befejezése előtt bevonult Erdélybe 1003-ban. Prokuj gyula fiai Buja és Bonyha voltak. Vitéz Boleszláv lengyel fejedelemhez ment Prokuj gyula a lázadása és veresége után, feleségét István utána küldte.

Maros-Tisza-Duna köén és a Bánságban, Marosváon lakó Ajtony gyula ellenszegült Szent Istvánnak, aki erre haddal támadt rá. Csanád vitéz ölte meg Ajtonyt, ezért ő kapta meg a birtokát. –Csanádi püspökséget szervezte itt meg Szent István, mely egyházmegyének, Szent Gellért lett a püspöke. Marosváron görög szerzetesek telepedtek le esztelő Szent János kolostorban.

http://www.parochia.hu/1oldalelemek/HirekEsemenyek/tortmag0401.htm
(Módosította hun bod 2014.03.13. 11:43-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2014.02.18. 17:03(3.)
Annales Iuvavensibus-ban (Salzburgi Évkönyvek) a 881. évnél megemlítenek egy “ungris”-okkal vívott első csatát Bécs környékén (“Primum bellum cum Ungaris ad Weniam”)

s egy másodikat [“Secundum bellum cum Cowaris ad Culmite”], amelyben – mint látjuk – a Konstantin császár révén ismert “kavar”-ok az ellenfelek
 Válasz a beírásra

hun bod2014.02.18. 16:57(2.)
Hosszú ideig tartotta magát az a fölfogás, hogy Nagy Károly semmisítette meg az avar birodalmat. Az újabb kutatások azonban tisztázták, hogy az avarokat Krum bolgár kán roppantotta össze 803-ban, amikor hadseregével az uralkodása kezdetén az avar birodalom közepére tört (dél felől, ahol nem volt könnyen védhető) és végzetes csapást mért a főtörzsre, majd a keleti szárnyra. A birodalom nagyobbik felének pusztulása olyan nagy hatással volt a nyugati avarokra (tehát a Pannonia és attól még nyugatabbra élő avarokra), hogy fegyvereiket letéve Károly császár védelme alá vonultak. Nagy Károly életrajzírója így összegezi az eseményeket. “Az avarok, azaz hunok ellen viselt háború…nyolc év után végül is befejeződött… Ebben a háborúban a hunok egész nemessége elpusztult.

A Szent Wandregisilius kolostor évkönyvében erről – a 877. évnél – a következő bejegyzést találjuk: “Lajos kapta meg többek között az avaroknak, azaz a hunoknak vagy ungarorum-oknak az országát

Miután a svájci hunok – a Bajor Évkönyvek már idézett helye szerint – föltehetően a 791-es avar-frank háborúskodás idején menekültek mai hazájukba, ezért valószínűnek tarthatjuk azt, hogy az ‘ou’ hang valamelyik késő-avarkori etnikum nyelvi sajátossága lehetett.


a Fuldai Évkönyvek utolsó része
894. évnél így ír: “Ebben az időben az avarok, akiket ungari-knak neveznek, a Dunán túl kóborolva sok borzalmas dolgot vittek végbe.”
896-nál pedig így: “A görögök ebben az évben kötöttek békét az avarokkal, akiket ungarik-nak neveznek”.

"670-680 körüli időben Kuvrat negyedik fiának vezetésével a Kubán-Meotis vidéki Nagybulgáriából olyan népelemek Kárpát-medencébe költözéséről szólnak egyes bizánci források, amelyeknek on(o)gur elnevezése feltételezhető (tudjuk, hogy Nagybulgária vezető népe az onogur, másképpen onogundur volt), a most szóban forgó oklevélben ugyancsak az on(o)gur népnév származéka jelöl késői avar etnikumot. A két információ egybeesése aligha a véletlen játéka: egyik híradás a másiknak a vallomását megerősíti és aláhúzza” [Olajos (1969), XVI/1. 90].

Krobatos volt az ura az említett Bulgáriának és kotragosoknak; ez megvált az élettől és öt fiút hagyott maga után…az öt fiú osztozkodásba fogva, elvált egymástól kiki a saját hatalma alatt álló néppel… A Batbaian nevű első fiú…máig megmaradt az ősi földön. a második…akinek neve Kotragos, átkelve a Tanais folyón az első testvérrel szemben lakott. A negyedik és az ötödik átkelt az Isztros, vagy másképpen Danubius folyón, az előbbi az Avarországhoz tartozó Pannoniában az abarisok chaganosának (kagánjának – V.Gy.) alattvalója lett és ott maradt a maga hadával.”
[Hitvalló Theophanes (760-818)]
(Módosította hun bod 2014.02.18. 18:04-kor)
 Válasz a beírásra

hun bod2014.02.18. 16:41(1.)

"...az említett évig, vagyis Íszá próféta születésének 744. évéig, amely Mohamed próféta Hidzsrája után körülbelül a 157. évvel egyezik meg, a kétszázezer főnyi madzsar nép másodszor felkerekedett a Nagy Sztyeppről, és a régebbi hazájába, Madzsarisztánba költözött..."
1740. évi Névtelen "Magyar történet" (Madzsar Tarihi)

http://mek.oszk.hu/12400/12448/html/RMK_I_0585_0015.html

"a nagy dicsőségben elhunyt Liutpránd longobárd király sírköve őrizte meg Páviában. A királyról elég annyit tudnunk, hogy a békességet kereste minden szomszédjával. köztük az avarokkal is. A sírkövén az avar helyett az ungarus szó áll. Mindez 744-ben…"

"szabirjaink másik neve fehér magyar volt, Fehérvárat ők alapították a VIII. században,... szabir (fehér) magyarok hatalmas gyűrűket építettek, amelyeknek falait fából, kőből, agyagból emelték. A falakon belül voltak a falvak és majorok. Mivel gyűrű szavunk a kör alapszóból származik (amelynek van kor, kar és ker változata is: pl. korong, karika, kerít, kereng, stb.) és a szabirjaink régies kiejtésében győr-nek hangzott (vö. még: gyűr ), a Győr településneveink az egykori gyűrűk emlékét őrzik és szintén szabir ("kora-magyar") névadásról tanúskodnak. De a fehér magyaroknak nemcsak váraik voltak gyűrű (kör) alakúak, hanem településeik, temetőik és templomaik is!"

Az avarok országa élén a kagán (hagan), a legfőbb uralkodó állt, feleségét hatun címmel illették; mindkét cím belső-ázsiai eredetű. A kagán után a jugurrus következett, őt a tudum (todan) követte, kinek egy-egy országrész volt hatalmában. A tarchánok az adóbeszedést biztosították, a legalacsonyabb szintű vezetők a bégek voltak. A szellemi életet a főtáltos irányította. Az avarok 120-140 lelket számláló és 2-3 "szárnyra" oszló nemzetségekben éltek; egy-egy faluban 2-3 nemzetség élt együtt. Az avarok komoly állattenyésztéssel és földművességgel rendelkeztek, ismerték a szőlőtermesztést


Wacho három évtizeden át állt a langobardok élén, s országát nemcsak kiterjesztette, immáron a Cseh-medencétől egészen a Dunáig–Dráváig, de békéjét is mindvégig megőrizte.
200 évvel később Liutprand (712–744). Wacho az egyik langobard hagyomány (Historia Langobardorum) szerint nem költözött be Pannoniába, a türingekkel, frankokkal szomszédos Beovinidisban volt a palotája, ott is temették volna el, más langobard hagyományok azonban nem szólnak erről.
773 – 774-ben Nagy Károly frank király meghódította a Longobárd Királyságot
(Módosította hun bod 2014.04.04. 23:24-kor)
 Válasz a beírásra



 
    

 
Generálás ideje: 0.1 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
25 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 3418045 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:172
Látogatók összesen 1509 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
Ursulan
suhavulta
moroc
mocor
Judit1970