orosz vaszilij görög valamiből eredeztetik

vazul elvileg régen mondva vászoly, aztán ha szkíta ami találkozott göröggel, orosszal...

szakha

csanak csónak
:

1.
čaːnɲɨk čuguːn szakha (kettle, pot)
chawan cháwăn jap. kinai. (cup)
cangkir cawan indo. (pot)
čāʒ’-kārr’ kild.szaami (jug)
čaydan чашка avar (kettle, pot)
шанг dargwan (pot)

чашк adyghe (pot)
чакш erzya
шыныаяқ kazakh
чүлмәк tatar
шог tsez

cană roman
čugun rusz
jug ang.

2.(boat)

člun *čolnak čamac
船 chuan kinai

3.

čanaʁi avar (sledge)

szakha

http://wold.clld.org/vocabulary/19

süreχ 4.44 the heart : szív
emiːy 4.41 the breast : emlő
tɨl      4.26 the tongue
aỹaχ  4.24 the mouth : ajak

máz : mast 'kenőcs' mazat 'kenni'

maszk : más (ál-arc)

mész meszel

sziv szipoly szifon

szippant suck szop sob

szivar cigar szipog

szl. sopel 'takony' saje 'szív'

sajtol satu

ReSz.KeT ReZ.eG ReZ.DüL RiSz.ÁL 

-gat get ozgat -eg ög og ong ozong özöng -el ül all ál gál engél ongál ongül 

mordvin
śulmo ’csomó’

undo ’odu’
kele- ’átkel’
lov, loá ’hó’
pej ’fog’
keme ’kemény’
lovo- ’olvas’
pel ’felhő’
paro ’jó’
sod ’korom’
kelme ’hideg’
pelka ’hüvelyk’
sirńe ’arany’
śija ’ezüst’
eśke ’szög’
navolo ’nyálka’
śudo- ’átkoz’
lišme ’ló’  tatár alaša, orosz lošadj

NYÚL

litv. nusitęsti extend, stretch, linger, last, drag on, reach
nusižengti offend, transgress, be at fault, stretch
nutįsti extend, stretch, string out
nudriekti stretch, spread

finn. venyttää stretch, elongate, spin out, drag, drawl, drag out
venytellä stretch
venyä stretch, prolong itself

NYÍL
észt. nool arrow, boom, jib, bolt
finn. nuoli

NYEL
finn.     niellä swallow, devour, swallow up, choke back, choke down, eat up
nielaista swallow, engulf, devour, swallow up, lower, lap
nieltä swallow, gulp, chasm

litv. nuryti swallow, ingest, choke down, pocket
nukęsti bear, swallow, endure, take, pocket, sit down    
nugurkti swallow, gulp down

észt. neelama swallow, absorb, merge, bolt

NYELV
litv. nerija spit, neck, tongue

éj
permják komi вой voj
finn yö
lapp jijj éjj ijj
votj. uj
zürj. voj oj uj
oszt. eij jeij
vog. ji  ē-t, ī-, jī-

kas kosár

bolg.
кош basket, crate, gabion    
кошче basket

litv. kaušas bucket, scoop, ladle, dipper, basket, fishing bag
finn. kori basket
észt korv basket, wicker, hamper, gabion
dán. kurv
lengy. kosz basket, bin, brazier, corf, clothes basket, pad
cseh. koš košík basket, pannier

máz : mazat 'kenni, mázolni'

maszk

lazy slow : lajdák lagan lijen leni : lusta lajhár lassú (lanyha lagymatag)

rare rara raro : riedky rijedak : rets : ritka

perzsel pörsenés : scorch scar

blister / blister

felelősség : responsibility : zodpovednost
felelet : response : odpoved

man : manó

buzog buzdít buzgalom : busy business

SÖRTE SÖRÉNY SZŐR

AJAK AJÁNDÉK AJTÓ AJÁNLAT AJZ ÁJTAT ÁJUL

vaah áhít óhajt vágy

wish 'kíván' : vášeň 'vágy, szenvedély'

tadzsik хостан хоҳиш
üzbég xohish havas : shahvat hirs hohlamoq
orosz хотеть
cseh chtít : chuť chtíč
szlovak chcieť
horvat htjeti
(finn halu, mongol хүсэл хүсэх )

olasz augurio

pőre : pure
pór : poor
rúd : rod

fél : fear
levél : leaf
fal : wall

öszve : vszje vszjo vse vše všetky všetko

tepsi : ťapša
hüle : hlupák

káromol : hreši

elán : életigenlés, életerő

ki : qui : ki kto kdo tko ko koi
valaki : volakdo
bárki : bárskdo

hun. tokai : magy. keleti

Tokaido "eastern sea region" a Csendes óceán
https://en.wikipedia.org/wiki/T%C5%8Dkaid%C5%8D_(region)

a Japántól nyugatra, de Koreától keletre levő tenger koreaiul
Chosŏn Tonghae (조선동해, literally "Korean East Sea") in North Korea,
and Donghae (동해, literally "East Sea") in South Korea.
https://en.wikipedia.org/wiki/Sea_of_Japan

a Tokai térség a Chubu térség keleti része
a subregion of the Chūbu region

https://en.wikipedia.org/ wiki/T%C5%8Dkai_region
https://en.wikipedia.org/wiki/Ch%C5%ABbu_region

https://en.wikipedia.or g/wiki/T%C5%8Dkai,_Ibaraki

Tokai város
https://en.wikipedia.org/ wiki/T%C5%8Dkai,_Aichi
eredetileg Owari térség keleti részén,
Owari és Mikawa 1871-ben egyesült
https://en.wikipedia.org/w iki/Aichi_Prefecture

az eredeti Owari térség

http://www .romajidesu.com/dictionary/meaning-of-%E6%9D%B1.html

azuma highashi himukashi hingashi
toukai
    1. (n) region south of Tokyo on Pacific Ocean side of Japan; eastern sea
    2. East Sea (controversial name for the Sea of Japan proposed by Korea)
tougan
(n) eastern coast; east bank
touganzoini
(adv) along the east coast; along the eastern seashore
tougun
(n) the eastern army
toukei
(n) east longitude
toukou
(n, adj-no) sailing east; eastbound
eastern suburbs
tougoku
(n) eastern country; eastern provinces; Kanto provinces
toushin
(n, vs) proceeding east
touzai
(n, adj-no) east and west
touten
(n) the eastern sky

touhan
(n) the eastern half
toubu
(n) eastern part; the east (of a region)
touhou
(n) Oriental country; the Orient
toumen
(n, vs) facing the east; east face; east side; the east
toufuu
(n) east wind; spring wind

EZ AZ EMEZ AMAZ ITT OTT EMITT AMOTT ERRE ARRA EMERRE AMARRA

ebben abban ettől attól ennyi annyi amannyi

"marginal"

WIJU IJ

KARA KOROM

KORHOL HORKAN HARAG

guggol (gug 'pont' góc)
kuporog

lengy. kucać
bolg.   клеча клек
szlov. klik

gör. κύπτω küpto καλύπτω kalüpto κρύβω krivo szl. kryt sa 'cover' (cringe, crouch, cover)

boszn. horv. čučnuti (csüccsen ?)
szlovén. klečeplaziti
    
gudzs. ક્રોચ kroca
kannada ಕ್ರೌಚ್ krauc ಕುಗ್ಗಿ ನಿ೦ತುಕೊ kuggi ni0tuko

___

terpesz : szlov. drep

török - magyar egyezések
söz 'word'
sav 'word, assertion, statement'

sık 'dense'
https://en.wiktionary.org/wiki/Appendix:Turkish_monosyllabic_words

sürgü n  sürgün  pursuit, exile
http://faculty.wcas.northwestern.edu/~maw962/docs/glow-zazaki-handout.pdf

sıkı    compact
sıkı    tight

söylemek    to talk
söylenilen    said

KERT
Eurasiatic: *gVrdV
Meaning: enclosure
Indo-European: *ghArdh-
Uralic: ? *karta 'door, enclosure' (Khant., Mans., Hung.)
Dravidian: *gaṛ-[Vd-] (?)
References: ND 677 *gärdV 'encircle, surround, fence' (IE + Sem.?).

GAR
Eurasiatic: *gErV
Meaning: enclosure, yard
Indo-European: *g(')hort-
Altaic: *gĕrV
Uralic: Perm. *kar 'settlement'
Kartvelian: ? Georg. da-v-h-gurgur-eb 'ich hege um'
References: ND 659 *ge(ʕV)rV 'to fence around, encircle; enclosed place'.

kurd
şûr sword

SZUR
1.
Eurasiatic: *SUrV
Meaning: to rub, smear
Altaic: *ši̯ŭ́r[e]
Uralic: *sirV (*sürV) (cf. also *šera 1632)
Kartvelian: *sres- / sris- (cf. also *śer- 987)
Comments: Cf. *CVrV.
References: ND 2110 *sürV ~ *surE 'to rub, scratch' (+ dub. Drav.; + Chad.).

2.
Eurasiatic: *CVrV
Meaning: to scratch
Altaic: *či̯ŭru ( ~ -a) (or *č`iŕV)
Uralic: *šara ? (cf. also *serV 'to comb')
Kartvelian: *crec- (or *ć̣er- 231, *čxer- 289)
Dravidian: *Cīr- (+ Kann. cīraṇa 'small chisel')
Comments: Cf. *SUrV.
References: ND 365 *c̣iryV 'scratch/chisel' (Kartv. *ć̣er- + Alt. *č`iŕV + Kann. + ?Sem. *c̣ūr-/*c̣īr- 'fashion, shape'); ND 406 *č[i]GRV 'stop up, thrust' (Kartv. čxer- + Mong. čirɣa- + Sem.). Certainly more than one root, but hard to sort out.

SAVAS SÓS
Eurasiatic: *cwVwVrV
Meaning: salty, sour
Indo-European: *sūr- (also *serw-)
Altaic: *či̯obeŕV ( ~-i̯abu-) (+ *sū̀re 2037)
Uralic: *šOwV 'sauern' (or *čawV 'sauer')
Kartvelian: ? *ć̣ar-
Dravidian: *śovar
Comments: [But for PIE cf. also PA *sū̀re 'sour']. Esk.-Al. *civaʁa 'sorrel'.
References: ND 363 *c̣uyrV 'rot, stink, be spoiled/bitter' compares Kartv. with Alt. *č`ire (see *č̣irV) and FU *ć[uy]rV 'bitter, sour' (which - if it exists - is a better match for Alt. *či̯obeŕV and Drav. *śovar); ND 2113 *SuH/wErV 'sour, seasoned' compares IE *sūr-, Alt. *sūre and the same Ur. *ć[uy]rV. Obviously several roots.

CSAP
Eurasiatic: *cVṗV
Meaning: chop
Indo-European: *(s)kep-
Altaic: *č`ăp`a ( ~ -u, -i)
Uralic: *ćappV (cf. also *čappV)
Kartvelian: *c̣ḳeṗ- ?
Dravidian: SDR *savar- 'to cut off' (2049)
Comments: Other similar roots include: Kartv. *zeṗ- 'strike, thresh'; Drav. *cap- 'clap hands'; Ur. *sappV 'strike a heavy blow' (ND 2674); Alt. *sapV 'hit, throw', *ǯobá 'cut, crash'.
References: МССНЯ 361, ОСНЯ 1, 201; ND 347 *ć̣aP_V 'stalk, pointed stick, spear' (Alt.-IE), 351 *ć̣aṗ(ʕa 'beat, strike, chop' (Alt.-IE-Drav. + Sem.).

CSŰR CSAVAR
Eurasiatic: *CVrV
Meaning: to twist
Altaic: *sero
Uralic: *surmV; ObU *ćărǝk 'fest gedreht'?
Kartvelian: *ćar- (cf. also *c̣ur- 209, or rather *sr- 961)
Dravidian: ??? *ḱūr- 'revolve, twist'
References: ND 462 *ĉUŕ[i] 'twist, twine' (Kartv.-Drav.-Ural. + Ethiop.).

ATHA ANA : atya anya

Tibetan : Kang - Snow
Turkish : Kar - Snow
Tibetan : Chu - Water
Turkish : Su - Water
Tibetan : Ninni - Go To Sleep
Turkish : Ninni - To Sleep
Tibetan : Katsooe - How Much
Turkish : Katcha - How Much
Tibetan : Telek - Wish
Turkish : Dilek - Wish

JÓ
Tibetan : Tashe : Good
Turkish : Yahshe : good

ANYA
Tibetan : Ama - Mother
Turkish : Ana - Mother
Tibetan : Tsoung - Onion
Turkish : Tsogan - Onion

SOK
Tibetan : Chockh - Many
Turkish : Chockh - Many

http://tibeto-logic.blogspot.com/2014/12/turkish-mongolian-loanwords.html

tala, talla, tâla, tarlagh : arable field
(DS X, 3812)
 
tala : plain, level space, steppe
(MED, 771)

tabak, dabah, tabah, dabak : plate, dish
tabag :  plate, dish, platter, tray
(MED, 760)

tahal : crops  such  as  barley,  wheat, oat; cereal
(DS  X,  3800)

tarıy : corn,  wheat;
field, farm; inoculation, vaccination
(MED, 781)


talu : place between two scapulae
(DS X, 3815)

dalu : scapula
(MED, 226)

tavar,  davar  : general  name  given  to  cows,  oxen,  mules  and  donkey
(DS  X,  3845)

tavar, tabar : merchandise, goods; property,
(MED, 788)

TARLÓ TÁL TALLA (völgy)

TOVAAR ÁRU

http://www.sosyalarastirmalar.com/cilt7/sayi32_pdf/1dil_edebiyat/tokat _feyza.pdf

Kazakh --- Turkish

je ---- ye ------------------------- eat : enni eszik etet étel, szláv je
iş ---- iç -------------------------- drink : iszik
söyle ---- konuş -------------------- speak : szól
jür ---- yürü ----------------------- walk : jár
kayna ---- kayna ------------------- boil : kohó kályha konyha
toltır ---- doldur -------------------- fill : tölt tele telít

https://forum.unilang.org /viewtopic.php?t=42152

kazakh

toh : full (tele)
yssy : hot (izzó)
üq : tribe.
ui : son.
buqa : bull
inek : cow.

qysqa : short
u_zu_n, uzin : long (hosszú)

suba supsz zubbony zsuppol zsúp zseb (+süpped)

suba > szl. šup, šupa, župan (DE šúpať šu***'scuff' hámoz, foszt : ami a súrol, suvickol (šúchat))
zsúp :

téved Rocchi abban, h germán eredetű lenne
lásd http://etymonline.com/index.php?term=scoop
Middle Low German schope "ladle"
Middle Dutch schoepe "a scoop, shovel"
German schüppe "shovel"

magyar : lengyel

magyar : horvát

magyar : orosz

magyar : szlovák

DOB TOMBol TOPorzékol

TŐ TÖMB TÖNK

RÁG RÁNG RÁZ

RENG REMEG RESzKET REZEG

RÚG RONT RAGAD ROHAN

RÜGY RÜCSÖK
ROGY ROKKAN ROSKAD

SZÁLL SZÁRNY

LAPUL LAPPANG LOPAKODIK

LÓG LOHAD LANKAD

LENDíT LÓDíT

TÁR TÁG TÓDíT

SUHAN SURRAN SüVíT SWUNG

SUSOG SÚG SÁS

SZUSZOG SZUNDíT

SANYVAD SENYVED SANYAR SAVANY SZENVED

FOSZT FECNI FOSZLÁNY POZDORJA ORJA PERJE

JÁRT : GYÁRT GYARAP GYAKORI

        : GYÉR GYÉRíT IRT

a hmtl közé került szóköz

https://www.christopherculver.com/languages/hungarian-old-chuvash-contacts.html

(nem lehet tisztán bemásolni, ki kell törölni az üres szóközt)

szerintem is későbbiek a törökös szóalakok

A megadott Old Chuvas és Mansi oldalak nem találhatók, sajnos nem tudtam őket megnézni. Az a véleményem, hogy az old Chuvas nyelv egy eltörökösödött magyarhoz hasonló nyelv is lehetett eredetileg!

kutya cachorro

Hungarian-Old Chuvash
https://www.christopherculver.com/languages/hungarian-old-chuvash-contacts.htm l

bika ‘bull’ < *bïqa,
ökör ‘ox’ < *ökür, (Chuv. *văgăr but Old Turkic öküz)
tinó ‘steer’ < *tïnaɣ,
ünő ‘heifer’ < *inäɣ,
borjú ‘calf’ < *buraɣu,
kos ‘ram’ < *qoš,
ürü ‘sheep’ < *iriɣ,
toklyó ‘yearling’ < *toqlïɣ,
kecske ‘goat’ < *käčkä,
olló ‘kid of goat’ < *oɣlaɣ,
kölyök ‘whelp, young of an animal’ < *köläk.

ó-török
*köšäk ∼ kölyök

https://www.christopherculver.com/languages/the-migration-of-the-hungarians.ht ml
Hu. kőris ‘ash tree’ ~ West Old Turkic keürič

Hungarian and Mansi
https://www.christopherculver.com/languages/hungarian-and-mansi-connections.ht ml


alól     joløl     alta     ‘below’
alshagi

ló     luw     hevonen     
nyereg     nagør     satula     ‘saddle’
ostor     osytør     piiska

The early Kipchak source Codex Cumanicus exhibits [Mongolic] borrowings like abaɣa ‘uncle’, čïray ‘face’, ebäk ~ elpäk ‘very much’, yada‑ ‘to get tired’, qurulta ‘assembly, council’, manglay ‘forehead’, nögär ‘follower’, and qaburqa ‘rib’.

https://www.christopherculver.com/languages/various-turkic-mongolic-etymologic al-observations.html

-elb
ebäk ~ elpäk ‘very much’

telb több
rividelb rövidebb

kevély gőgös (?): Mongolic *köper > *köxer ‘proud’ > ‘happy’ vs. Turkic *küpez (> *kübez) ‘proud’,

RANG

orosz,. szerb. belorusz horvát, bolgár lengyel ранг
litván rangs
kazah ранг
maráthi रँक ram̐ka रांग rāṅga सैनिकांची आडवी रांग sainikān̄cī āḍavī rāṅga

érdekesség
macedónul, szlovénul csin és kurdul is csin

albán
ige    
renditet rank    
rendit rank, marshal, enumerate, collocate, sort out, dispose
radhit compose, rank, recite, align, aline, range    
rendis compose, sort out, collocate, enumerate, rank, marshal    
radhis rank, aline, align, range, recapitulate
rreshtoj line, align, line up, array, aline, rank

angol

szöveg text
szövedék textura
szövet textil

cseremisz

tüng   'tő'
jongezs  'íj'
kiske 'kígyó'

könyerwuj 'könyök'
kuzsu 'hosszú'

koja  'háj, hájas'

kok num 'két'
kum 'három'
nöl 'négy'
kut 'hat'
pel 'fél'

pöl 'felhő'
pölös sbs 'fül'
pözsasz sbs 'fészek'
pü 'fiú'
püj 'fog'

röze 'rész'
rozs 'rés'
rot 'rút'
sar 'szőr'

omo 'álom'
kol 'hal'
koles 'hall'
kola 'meghal'

lüjes 'lő'

müks 'méh'
sur 'szarv'
sura 'szúr'

lezg kaukázusi

https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4342261/
https://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC4342261/bin/pone.0116950.s001.xls x

'black' maˤyi-n, beχːˤˈe-tːu : pekte fekete
'round' kːankːoroy, gukːˈi-tːu : kunkori
'small' micːikː, kːicːi : kicsi
'who' šu, kʷi  : ki
'two' pːaˤ, qʼʷˤe : pár kettő
 
oszét
http://i.ironau.ru/ocherk/OssetianGrammar.pdf
mid méz
firt fia
hhid híd
ihh jég
hhohh hegy
nom név
bon nap (hun. bi)
hhosz szalma
hharin enni
hharinag ennivaló, harapnivaló
csi ki
ruvasz róka
avg üveg
ne ne
sztyali csillag
szikva szarv
cuhha hacuka kabát
kaef hal
hhaeznig hhaezdig kazdag
kuiszt kunszt 'work'
kard kard 'knife'
marg méreg


fad foot
zaegin sayin
arm arm, hand
mard halott murdered
mar 'to kill'
http://starling.rinet.ru/Texts/caucpref.pdf
Dargwa (qali  "house"

pige fog

hold κρατήστε kratíste κατέχω katécho
seize κατάσχω katáscho
pinch πρέζα préza

hit επιτυχία epitychía κτύπημα χτύπημα chtýpima
fist πυγμα pigma
box πυγμαχώ

keres : hreší hladá

kytka kytica : csokor 'köteg' virágkötészet

gyepál gyepül gyeplő
csap csepül csépel csápol

gyapju gyep
yapi tető, befed
yapışmak yapıştırmak fed

oi > voj > vagy
ai > aish > és, is

oi > 1. vai veja abo alebo aneb nebo 2. o u uel or ar 3. i ili ile čili
ai > 1. a va ba 2. i ja iar 3. o ac og och and

jász-alán ruvasz

dán ræv
észt rebane
galic. raposo
izlandi. refur
port. raposa
tadzsik.     рӯбоҳ
kurd rêvî

csak egy hangsor lehetséges V > B > P > F

ravasz 'róka' > rev revi > rebane ruboch > raposo raposa > refur

alsó, alatt

tör. aşağı altta altinda

finn. alas  alaspäin    alhaalla
észt. all alla allpool alamal
lett. lejā lejup

kwaj háj cseremisz koja, mordvin kuja
kwazdag gazdag kauk. kchezdig, osszét ghazdug, tag. khazdig, litv. gausus >  (?) gust 'sűrű' orosz. густой > szl. hustij
kwaz kovász élesztő szl. kvas закваска kvasac ang.yeast holl. gist norv. gjær örm. khmorich kmorum tadzs. хамиртуруш

deli
etelä     dienvidi
दक्षिण dakshin દક્ષિણ দক্ষিণ ದಕ್ಷಿಣ dakshina  ਦੱਖਣ dakhana തെക്ക് tekk taung
ír theas deisceart skót deas walesi de deau

teve a tű fokán

tüve tü
tüve tüven át türem

ujgur: tüä = teve;
csagatáj: tive;
oszét: tewa;
mandzsu: temen;
mongol: temegen;
gold: time;
szolon: temuɣe;
oszmán: deve;
szerb: deva, albán: deve;
szláv: tyava

tüve tünek tirren át türem

tőr hun. tirr
ujgur: tar;
kirgiz: tor, tora;
mongol: togur, tor;
mordvin: tuvör, tuvor, tuvur 'fogó, kelepcze rókák, nyulak fogására'
http://www.nytud.hu/nyk/reg/042.pdf
51.old

tűr : gyűr
csagatáj: tür-mek;
oszmán:  dür- = összehajtogat, felteker, összecsavar
jakut: tür- (gyűr-ni, göngyölni)

karga karran : károg काग કાગડો (crow corvus corax cuervo κοράκι : хэрээ )
havran vrana > vorona varna (raven varjú)

suhanc süvölvény : šuhaj švihák

***szorul : sračka srat sajrajt

iga
subiugare subjugate

kwaj háj cseremisz koja, mordvin kuja
kwazdag gazdag
kwaz kovász

hun. lozum 'megoldás'

losung 'megoldás' : lúštit louskat 'megoldani' : loose 'laza'

pön bűn
> gör. poine 'büntetés'
> lat. poena 'büntetés' poenalis > penalis > fr. peinal > pénal > ang. penal penalty
http://etymonline.com/index.php?term=penal
> lat. paenitentia 'bűnbánat' paenitentem > penitentialis > fr. penitence penance repentance
http://etymonline.com/index.php?term=penitence
> lat. punire punitus 'büntetés' > punitivus > fr. puniss- punitif > ang. punish punitive
http://etymonline.com/index.php?term=punish

pök bök bika
> picar picador
http://etymonline.com/index.php?term=picador
> pica piqua piek pik pique pike peck peak
http://etymonline.com/index.php?term=pike
> szl. pichat 'szúr'
> szl. špice špička шип шпичак 'csúcs, tüske'
> spica spicatus spicare spike > megspékel
http://etymonline.com/index.php?term=spicate
> pierce prick
http://etymonline.com/index.php?term=pierce
> poke

gyík kígyó : klik kila

oszét: kalm
moksha: kij
finn. lisko : käärme
török. kertenkele : yılan
horvát. gušter : guja zmija


altaji:
Tungus-Manchu: *kulī-n
Latin: colubra f.; coluber,

tunguz:
Evenki: kulikān 1, kulīn 2
Even: qụlịn 'mosquito'
Negidal: kolixān 1
Ulcha: qụla(n) 1
Orok: qola 1
Nanai: qolã 1
Oroch: kulǟ 1, 2
Udighe: kuliga 1, 2
Solon: xoĺexā̃ 1, xoĺē̃ 2

koreai:
Middle Korean: kùrjǝ̀ŋ'í

http://starling.rinet.ru/cgi-bin/etymology.cgi?single=1&basename=% 2Fdata%2Furalic%2Furalet&text_number=+444&root=config

és nagyon úgy néz ki h ez az alapja minden féreg/csúszómászó és gyík jelentésű szóalaknak
kaukázusban, kínában és dk-ázsiában
http://starling.rinet.ru/cgi-bin/etymology.cgi?single=1&basename= %2Fdata%2Furalic%2Furalet&text_number=+334&root=config

lej lija lado : lanyha lanka léha ledér lomha lajhár lassú : lahkij : light slow slight

vándor vánszorog vonszol : vandrovka вандраваць : crwydro : wander

mir 'vész' : mor мор : maras : murrain
(nincs a délszlávban, csak a bolgárban)

vata 'rossz' : vada : vato
(csak a szlovákban és a csehben)

töröl : tre uterák utierka 'törülköző' утирати изтривам трия : torka tørke tørre : trapu

tör : roztříštit roztrousit разтрошавам trieskať : θρυμματίζω thrymmatízo : triuškinti : trencar
> strach strašiti стресвам : тарсидан
tördel : drvit drven
durva : drvivý drzý dravý тромав(?) дерзкий : дөрекі : drošs drąsus : durus torvus

tart : trzymać držat държа держать трымаць тримати : tutmoq tutmak
tart (2) : trvať trwać тривати трајати trajati трая : trukti : διαρκώ durar dauern duren

szip szipog szipoly : sip
szop : suck sob*
szív : cigar

Old High German sufan "to draw breath," West Frisian sobje "to suck"
Old English supan (West Saxon), suppan, supian (Northumbrian) "to sip, taste, drink, swallow" (strong verb, past tense seap, past participle sopen), from Proto-Germanic *supanan (source also of Old Norse supa "to sip, drink"

吸います szuimaszu
ծծում ccum चूसना cūsanā
сисати ssać sať цица sisati ссати cucat
zuigen sorber suga insupa sjúga sutte

bata : bataila batalla : betejë : бой boj битка bitwa batalia : batalijos : bellum : batalj bataille battle

patera : patália csete-paté : պատերազմ paterazm

hörcsög : chrček hrčak hrček křeček škrečok хрчак хомяк хамяк chomik
kandúr : kocúr  kocour
szuka : suka сука suczka
kutya : куче (кучка куја ) : kuchuk
patkány : potkan podgana

kakas : kohút kokot kogut (kokoš kokoška кокошка кокошката ) : κόκορας (κότα ) : cock
kukorékol
tyúk: тауық тоок tavuk tovuq : тахиа
kotkodácsol
csibe csipog
pulyka :  пуйка ћурка pura puran
veréb : vrabec vrabac врабец врабче верабей воробей : värb varblane varpunen žvirblis
cinege : sinica sjenica sýkorka синигер синиця синица сеница
gólya : 鹳 guan

kacsa : kačica kaczka качка
gácsér :  káčer : ガチョウ gachō
gágog : gága
gúnár : gunár guska гусь : gâscă : goose
réce : raca rață
liba lúd :
hattyú : labuť labud лебідь лебедь лебед labod łabędź лебедзь lebădă : 白鳥 hakucho : 歌星 gēxīng

retek : retkovka репичка rotkvica rzodkiewka : retiisi redis ridikas : reddik rädisa radish
répa : шаргарепа
: řepa repa репка : rrepë
: ряпа rzepa repa репа : rapum rapa
uborka : огурец uhorka огірок агурок ogórek okurka : kurkku kurk gurķis agurkas
borsó : grašak grah грах грашок groszek hrášok hrášek : bizele : буурчак бұршақ bezelye
tök : tykev тыква тиква tekvica
dinnye : dýně dynia диња

füge : figa фига : ficus feige figue figo fig
szilva : slivka śliwka слива (маджарка
tömjén : тамян, тамянен

csiklandoz : šteklí tickle щитищ щекотать
suhog : šuchoce šušťať siktati šištati šikljati съскане свистя шыпенне шиштање : ышкыруу ысылдау ıslık vishillash : swish sizzle siffler sibilo siseo
súg susog : šuchot šum šepot šeptat šuškat šapat šepetati шепот шаптаць шепотіти шорох : шыбыроо shivirlash : шивнээ : sosin sahin čuksti čabēt : susurro chuchoter : şoaptă

szikla : скала skala skała : аска : scoglio

széna : seno сена сено сіно siano sijeno : sanë : sarale : siens šienas : saman : σανός sanós : सूखी घास sookhee ghaas
szalma : слама slama sláma słoma солома : сабан саман somon : salms salmu šiaudų
    
köhög : кашлям kašlat kašljati кашлять кашљати : kûxîn : 기침 gichim : köha : kuch cough
tüsszög : kichać kihati kýchnout кихам кивна : түшкіру : teshtij : tuse tuşi : tousser

ó-bolgár
BELEG – billog bélyeg - 'a scar, a mark' (turkic belgu, mong. belge)
BULKA – bula - 'a bride' old turkish (15th cent.) bula "mistress of the house," NB bulg. bula "turkish woman"
BUREN - burjánz 'a weed' szl.burina, Persian BURAN (‘quickly growing plant’) and the Talish BUREN,      turk. buran "that which twists"
GAJDA – gajdol 'a bagpipe'     Compare to the Sanskrit GAI (‘to sing’) from which is the Pamirian GAJDA (‘a song, a harmony’)
GJA! GJA! – gyia 'a driving call to horses'     Compare to the Eastern Caucasian GJAJ! (‘a driving call to horses’) [LRS, 97]

DZHIDZHEN – gyönyörű dzsineruj  'beautiful'      DZHIDZHE (‘beautiful’) [DIE, 229]     turk. cici (good, child's lang.) < ? (b. etym. dict.)  csecse
DZHODZHEN – mint, pennyroyal DZHöDZHöN in Ossetian

ZöZNA – zizeg 'to shiver, to shake with cold'     Compare to the Chechen ZU’Z (‘shivering’), ZU’ZANA Talish ZöJZ (‘fear, terror’) [TRS, 106] Wakhi ZöJSK (‘to shiver with cold’) [GASK, 365]

JOSA, JOSI – jószág 'a general name of the sheep’s offsprings'     JOS (‘young animals, lambs’) [IJa, 252; GASK, 511; etc.]
KARAM SE – to scold, to quarrel with s.o.     Compare to the Pamirian QAR (‘anger’) [Ija, 228] harag
KONTOSH – köntös 'an upper male and female garment in Western Bulgaria.'     The Eastern-Caucasian l-s provide the closest parallels: the Avar, Hvarshin, Bezhtin KUNTA (‘a type of upper garment’) [SH, 93]; the Andi KUANNO, KUANTO (the same) [SH, 93]
KOSH (GRöDEN KOSH) – mellkas a chest (anat. thorax)     In the Eastern Caucasus similar words – KESH, CHOZH, denote the abdominal cavity [SH, 12]
KOSH – kosár a basket     KESH, CHOZH (‘a receptacle’) [SH, 40]
KOSHER – méhkas a (bee)hive     From KOSH, see above.

KUCHE – kutya a dog     KUCHUK (‘a dog’) – Tadzhik [RTS, 711]  In the Katarkali language (in Hindu-Kush) KUCHUR is ‘a dog’, and KICHIR – ‘a bitch’. In the Eastern Caucasus the dogs are called KUCH and GUZHA.
SABJA – szablya a sword, a sabre     SHAB (‘a dagger’) [ARS, 336]

DOM     KöSHTA     a house kastély
JUNAK     LEVENT     a hero levente
http://groznijat.tripod.com/b_lang/bl_double.html

TOKH – a cock     TUKH – a hen (Sarikoli) tyúk
http://groznijat.tripod.com/b_lang/bl_phonet.html

ó-bolgár
a hun nyelvvel megegyező ragok

3. Suffixes -SI, -SKHI (-SHI) and -IN for the formation of possessive adjectives (ALHASI, KHUMSKHI, ESTROGIN, etc.).
5. Formation of plural forms by -AR (CHAKARAR, BOILAR, etc.).
6. Formation of possessive forms by the suffixes -I, -GI and -IGI (ZENTI, OKHSI, SUBIGI, TAGROGI, ITZIGI, etc.).
http://groznijat.tripod.com/b_lang/bl_gramm.html

hun ------ magyar ----- szláv ------ angol

-in ------- -ni  --------- - --------- -in(g)
-at ------- -tat, -tet --- -at ------- -ate
-eshi ---- -es, -as ----- -oš ------- -ish
-ile ------- -ul, -ül ------ - --------- -ile
-ov ------- - ----------- -ov ---------  of
-agh --- -ag(ó),-eg(ő) -- -ák ---- -

-ün ----- -an, -en --- -ne, -no ---- -

 -aath ---- - ott -------- - --------- - -ath, -outh, -ed

gyorsan : rýchlo : speedily
bőszen : besne zbesilo : обезумял : berserk
vadul : divoko : wildly
furcsán : divne : strangely
haragosan : roz-hnev-ane : гнев-но: angrily
udvar-ias-an : z-dvor-ilo : court-eous-ly

ír írott : wrítan wrát
habban (have) hath
ripe rath
catch caught
seek sought
bring brought

kilincs : klika kľučka kvaka kljuka     klamka ручка
kulcs : klíč kľúč ključ klucz ключ : kalit калид кілт ачкыч : key clue

lakat : lukk lukko : lacăt : lock

rozsda : ръжда іржа rđa rez  rdza hrdza hrđa rja ржавчина : rooste rūsa rūdys : rust rost
rács rost rostély : rošt rožeň ruszt решетка rešetka рашпер решітка : rooster rutnät rist raster : rester ristikko ritilä rasteri
acél : ocel oceľ : altzairu acer acero acciaio : oţel

ecet : ocot ocet ocat воцат оцет : aceto

csap csapos csapol : čap čapuje čep чеп
pincér : pincerna
mér mérték : merat miera mjera мярка мерило мірка міра мірило мера : määr mērs : modum mensura misura measure
borít borogat :  bourit bouřit búrať burzyć : buzmoq бұзылмақ

pék : peče pekar pece peći пече печь пячы пекти печиво : pişmek бышыруу : ψήνω psíno : bake backen
kohnya kohó : кок kuhar кухар kuchař kuchyna kuhinja кухня : kokk kokas keetma köök : kuvar kuzhinier : cocus coquina cook cake
parázs : praži pržiti 'süt' : pârjoli : parch
süt : süttima syttyä

becs : (>'törődés') cseh. péče : pažnja : апека опека : bakım
pecsét : pečat

hemzseg : hemží
raj : roj рояк рой rój рій : roi

hála : hvala chvala

pata : kopyto kopito копито копыто ратиця : päta peta пета pata пята : pata piede pied paw
talp : табан тагпоӣ tagcharm : taban табан tlapa (cseh-horv.)
csánk : članak členok чланак  щиколотка : шагай : shin ankle shank
térd : тізе тизе tizza diz
könyök : küünarnukk : чыканак шынтақ
szem-öldök : хөмсөг
köldök : кіндік kindik гиндик хүйс 臍 'heszo'
has : іш
kéz : käsi
ököl kujak : kułak кулак

___

térdel térdepel : drep

solution : megoldás

salvation : feloldozás

feloldozás : áldozás : oltár

zacskó szatyor szütyő zsák : sáčik : sack sockle socket
zokni : socks
bála báláz : balík (csomag) balas: bale ballen
batyu : batoh : bündel beutel bundle bunch
poggyász : batožina prtljag : бацоь bagaj : baggage
asztal : стол stôl stůl stol astal : үстел стол stol
szék : սեղան szeghan (asztal)
fiók : фиоки
szekrény : skriňa skříň : shkaf шкаф шафа skåp skab

pálca : palica палиця палица палка pałka
polc : polica police polička палка паліца полица полка : plank plaat
pipa : fajka : pipă : pilli pīpe pypynė pypkė : pipe
furulya : fujara píšťala : fluier : plystre fløjte pip : flute

vödör : vedro vědro ведр ведро вядро відро
bödön : bedňa debna
csöbör : čabar цебер
kád : kaďa káď kada кадка kadica
dézsa : dieža діжка
kanna : kanva konvice konev kanystr kanister кана (ang. can)
korsó : krčag krčah hrnek hrnček крюшон кружка горшок
kancsó : канче
pohár : pehar pohár
kupa : kubek kup kupa купа (ang. cup)
csésze : čaša číše чаша чашка
kosár : kôš koš košara кош кошык кошче кошница кошер

kasza : kosa коса каса
lapát : lopata
ásó : ašov

gatya : gate гащи gaće гаће hlače
csizma : čižmy čizme чизме : cizme : çizme chizilmasin щисмати
topán : topánky тапкі тапки тапок тапочки
cipő cipellő : cipele ципеле : cipici : cappali
bocskor : bačkory
papucs : papuče папуче : papuci : babouche : παπούτσια 'papoútsia'
palást : plášť плашт плащ плашч plašč płaszcz : plash palto
paplan : peplum πέπλος : парда perde пәрәнжі
kalap, kalpag : klobúk калпак колпак : калпак kalpak
bunda : bunda.
sapka : čapka čiapka шапка : shapka şapka : chape
sál : šál šal šála шаль szal : sall saali šalle šalikas : şal шаль : chal sjal sjaal schal shawl : σάλι
kabát : kabát kaput капут : kaban
suba zubbony : župan
zakó zeke : sako сако : sacou : ceket : chaqueta jacket
trikó : tričko trikot трикотаж : tricot
suhogós : šušťáky.

jár : gyal-og dzsal
jer : gyere - jöjj
jön : gyün

kotor

kotlik

katlan (szl. kotol 'üst', kotlina 'földr.')

capere = kap, fog > jelentésátvitel 'felfog' ol. capire sp. captar (latinban nem létezik!!)
capere captare captor captus capax captiosus : captive capacious capable capacity caption capture
capulum capistrum : cable capestre cabestant cabestan
> haban hæft 'handle' have hold
> cachier catch
> cachier chase
.............................
újlatin jelentések: kap
> megkapó (captiosus, captious)
> elfog, elzár (captor, captive, caption)
> képes (capax, capacious, capable)
> felfog, tart (capacity)
> összefog (cable)
>> elfog (catch)
>> üldöz (chase)
.............................
magyar jelentések: kap
> megfog (megkapó, megkap, kapdos, kaparint)
> felfog, tart (kaptár)
> felfog ésszel (kapisgál, kapcsol)
> összefog (kapocs, kapcsol)
kapar kaparász kapirgál kapircsál
.............................
szláv jelentések: chop (hangtanilag a gót haban)
chopit : хватать chvatat : chmat chmatat  (kapar : greba hrabe)
chabnúť    'decline languish' chabá chabosť  'esendőség', 'gyengeség'
chobot chobotnica 'ormány', 'polip'
s-chopnosť  'képesség'
chápat po-chopit 'megérteni'
s-kapať 'megdögleni'
kop kopat 'rúgás'
kopa 'kupac'

kap
finn. kaapaa-
észt. kapa- kaega kapama
mord. kapedje kapudje kapie

kapar
finn. kopara kaverla
lapp. kvepper 'köröm'
zürj. kur- kuran 'gereblye' kural

f: magyar-ugor összhas szótár (Budenz)

habáňí elragadás elhirgálás
f: lexicon slavicum (Bernolák)

török
kapmak kapma 'megragad'


cap cape chape : tör. kapak başlık şapka kep : üzb. shapka shlapa : kirg. калпак kalpak : kaz. шляпа : orosz. колпак шапка кепка : horv. kapa

kupola kupak : tör. kubbe kapak kap kuver : üzb. qopqoq : kirg. капкак kapkak : kaz. қақпақ кепка : orosz. кепка : horv. poklopac

.............................

hun jelentések:
kap kapcsolat     
kapatum kapcsolás     
kapatin  kapcsolni     
kapidin kapcsolódni   
kapidum kapcsolódás     
kapidogh kapcsolódó   
kapin kapni     
kapishi   képes vmire
kapishidi   felfogható (értelmileg)
kapishidin   felfogni (értelemmel) vmit
kapishum   felfogás, koncepció

választ válogat

finnugor:
sme válljet
smn valjiđ
sms vaalšed va´lljeed
fin valikoida
olo vallita
vep valita
ekk valima
liv vēļõ
sma veeljedh

szláv
szlk. volit
cseh. volit
szln. voliti

(nem létezik se az oroszban, se a beloruszban, se a bolgárban, se a délszlávban!)

https://hu.wikipedia.org/wiki/Török_jövevényszavak_a_magyar_nyelvben< /span>
"Rotacizmus: A szóbelseji -z a csuvasban és a magyarban is r-ré válik (magyar ökör = csuvas văkăr = köztörök öküz, ögüz)"

ökör
kaz. өгіз ögiz kirg. өгүз ögüz üzb. ho'kiz tör. öküz

bika
kaz. бұқа : kirg бука buka : üzb. byqa buqa : tör. buqa : orosz. бык (bik) : cseh. býk

tenger (türk. Tengri)
kaz. теңіз : kirg деңиз : üzb. dengiz : tör. deniz

térd
kaz. тізе : kirg. тизе : üzb. tiz, tizza : tör. diz

törökül:
tiz 'shrill, sharp, strident, clear'
dize 'line, verse'

tar
kaz. таз : kirg. takır : tör. ?

árpa
kaz. арпа : üzb. arpa : tör. arpa

söpör.
kaz. сыпыру : üzb. supurmoq : tör. süpürmek sürüklemek

borju
kaz. бұзау балтыр : üzb. buzoq : tör. buzağı

törökül.
buz buzul 'ice' : ergo a "buzagi" átvétel

borsó
kaz. бұршақ : kirg. буурчак : tör. bezelye
    
törökül. bez 'cloth,fabric'
beze 'meringue, gland'

azaz R > Z

bika bik bak
bival bivaly böllön bölény

bök pök pakk
tasz tosz
taszi lök

öklel ökör

szipp-ant szipka : ang. sip

szív : szl. sáva saje

pipp-ant pipa : ang. pipe : szl. fajka

pöpec pipogya pipul

mog:
moguće možda horv. lehetséges
možno

vel 'fel' : velenie 'parancsnokság' veličenstvo 'felség' velit 'parancsolni' velebit 'ajnározni' velmi 'nagyon'
utu út utca : ulica 'utca' (cesta 'út, "tisztás"', úl 'kas, "ól")

magy. tuhad duzzad dagad dobzódik tok toboz doboz dudor tukacs donga domb duda dunha
szl. tuk tučný tlsty nadúvať opuchať nadchnúť
szl. oteklina
cseh. naditý dmout
horv. debeo naduti oteći
bolg. debel
rusz. tluscs nabuchat opuchat dorodnij
ukr. tovsztij tucsnij
török. tombul dolgun
koreai. ttungttunghan
üzbég. dudlamoq

avar

görgő gurgen
krirk kör gor
ktü kettő klün kligo

gát ked'fal'
kád
jaath hát gjod
hátul chadu-b chadu-za
bocs boci becse
szarv szur
halvány chachl-ab
kuli кули bódé boude

bódé bouda abode

kobak koponya : kopf : cabeza : kafa kafatasi : kefali kranio : caput cranium
lebeny : lobanja : lebka

Hungarian and Yeniseian shared etymologies

https://www.academia.edu/7513297/J._Gao_2014._Huns_and_Xiongnu _identified_by_Hungarian_and_Yeniseian_shared_etymologies_Central_Asiatic_Journa l_Sample_version_

(Xiongnu *sak-dak ‘shoe’ ~ Ket sagdi ‘shoe’

tó tava hó hava szó szava só sava

matat mutat mozog mocorog
lat. muovere mobili
ang. move motion
baszk. mugitu
finn. muuttaa
szl. chmat hmat 'fogás, érintés'

választ
szl. volit volba (csak cseh és szlovák)
lat. volo

tánc dans dance angol-spanyol-ír-dán-finn-szláv-török-kurd (de nem latin, délszláv, görög)

huppan hopp
ang. hop
ném. hopsen hoppeln hüpfen
cseh. hopsa
svéd-dán. hoppa
finn. hyppiä hypähtää hypellä hypähdellä


hideg jég fagy
finn. kylmä : jää : halla huure
tadzsik. хунук : ях jach : сармо
szl. chlad холод : ľad ljad лед led лід : mraz мороз
spany. frio hielo helada
ang. cold ice frost
lat. gelu hiems frigo

mongol хүйтэн 'hideg'
kazah аяз ajaz török. ayaz
avesztan aexa- iszu- "frosty, icy;" afghan aszai

UR ARAD ARAT
URUK URUSHAG ORDA ORDU ARVAD
http://synonymus.cz/urozeny-846/
https://en.wiktionary.org/wiki/urozený
    "aristokratický, šlechtický, ušlechtilý, šlechetný, dobrého rodu"


urozenij = úri

...............................

úrad 'hivatal'
https://en.wiktionary.org/wiki/%C3%BA%C5%99ad
Proto-Slavic *urędъ. Compare with Polish urząd, Serbo-Croatian úred.

...............................

úroda

 Croatian urod.

orać oranie 'arat aratás'

Proto-Slavic *orati, from Proto-Indo-European *h₂erh₃-
https://en.wiktionary.org/wiki/orba#Czech
related to Lithuanian árti,
Gothic arjan, Middle High German erran,
Latin arāre (all of them meaning "to plough"),
Old Irish airim ‎(“I plough”),
Ancient Greek ἀρόω ‎(aróō, “I plough”),
Armenian արաւր ‎(arawr, “a plough”),
Tocharian āre

hun tuman : han hwan

hun : magyar : avar

görgő gurgen
krirk kör gor
ktü kettő klün kligo

jaath hát gjod
hátul chadu-b chadu-za

bocs boci becse
szarv szur

telb tele tlolgo tleze

teleshatin telishün teltatogo teltildum

magyar :  avar : darg : lezg

kettő, két  "два, две" - ав. кIи, кIиго
görgő - ав. гурген "кругло", гургенаб "круглый"
gurulni - ав. гури "поворот", гуризе "скатываться, сворачивать
089;я, загибаться; поворачиват
100;; скатывать".
gördül, gördülő, görnyedt - ав. горо "шарик; обруч; круглый хлеб; венок"; гордо "окно [значение "окно" связано с первоначаль
085;о

круглым отверстием в потолке, под которым вешали очаг], дыра, брешь"; герело "скалка"

gőg - лезг. кIукI "верхушка, вершина", дарг. къукъ [quq]"горб"
körül - удмуртскому гöгöр "вокруг, кругом, около"
kör - ав. гор "круг, обруч"

gát - ав. къед "стена"
hát "спина" - ав. гьод "позвоночный столб, хребет"
háttér, hátul - ав. хадуб [хаду-б]"сзади, позади", хадуса [хаду-са]"затем ; ;, потом, в следующий раз".

túró "творог" - ав. туризе "гнить"
teljes, telis-tele, telt - ав. тIезе[тIе-зе]"ли 90;ь, наливать",тIол го [тIол-го] "весь, вся, всё"
афг. t.el, t.ol "все, вся, всё"

szaru, szarv "rog"  - ав. сур "рог, труба"
tőr - дарг., лак. тур "меч". сюда же афг. тура "сабля, меч"
lap, láb - ав. лаб [также лабци]"подмёт& amp; #1082;а", лабч "наковальня". Ср. также лабал "косогор, склон, откос".

csorog, csurran- ав. чури "мойка, стирка"
ав. чордезе [чор-д-езе]"купk 2;ться, искупаться".
csökken, csuklik - ав. ччукIи "обвал", ччукIел "обвал; военная добыча, трофеи". Ср. также тур. чёкмек "падать, снижаться".
dal - дарг. далай "песня".
akarat "воля" - дарг. ахъри "мочь, сила"
atya - дарг. ада [диал. атта]

bocs, boci  - ав. бече "телёнок".
boka - бокIон "угол".
csomó - ав.чIум "бусина", чIумал "чётки".
csonka - ав.чункъи "обламывание края чего-л."
dől - ав. дализе [дал-изе]"свиса ; ;ть, клониться". Кит. dā "свисать, свешиваться".& lt; br />lé - ав. лъим [диал. лъин, хьин]"вода
makacs - ав. мекъаб [мекъ-аб]"упрям ; ;ый, непослушный; с норовом", мекъ "упрямо",мекъс а "неправильно; наоборот
mag - ав. мугь "зерно"

görcs - ав. гарацI "узел"
halvány - ав. хъахI "бело", хъахIаб [хъахI-аб]"белыl 1;".

kulipintyó - ав. кули "хутор".
Фин. maa "земля,край,ст орона" [kaukaiset maat "дальние страны"], хант.  muw "земля,област& amp; #1100;"
- дарг. мер "место",ав.марг ; ;ьу "поле"[=дарг. мащи].
иран. mareγa "луг" [=новоперс. marγ]

http://awarenland.blogspot.com

roman

gondol gondolkodik : gandire
baj : bai 'trouble'
bánat : bănat 'sorrow, trouble, annoyance, anger, spite, blame'

...

szl. hlas : glăsui 'speak, say, sing'
szl. glas, hlas : glas 'voice, utterance, sound, ringing, chimes, roar'

...
hun. bata patra : bate : 'beat' : bitka tep trep tlc takt
munka muncă muka 'mine' мина námaha
mog macht maká makačka 'make'
meli meló

ma-la a-ha-mesh

ma-la al-la a-ha-mesh

ma-la-al-la a-ha-mi-ish i-za-az-[mi]

mehret a-ha-mesh ushishun addu

ubanu rabitu shihirtu ma-la a-ha-mesh masha

(Meli Shihu)

Február 25.
van hátra. Névnapok: Géza + Cézár, Décse, Gécsa, Gyécsa, Tacitusz, Taráz, Tarcal, Tarcsa, Tarsa, Tege, Valda, Vanda. Szökőévben e napon 24-e névnapjai vannak

arpa arbait

az odor románul magyarul 'kincs'.

KAPUAJTÓ szanszkr. dvara/dvāra szlov. dvere orosz. дверь дверца belorusz. дзверы lengy. drzwi észt. durys, durelės ang. door német. tür (szerb-horv. vrata, bolg. врата (!), lat. ostium, gör. porta, magy. ajtó és kapu)
-Greek thyra, Latin foris, Gaulish doro "mouth," Gothic dauro "gate," Sanskrit dvárah "door, gate," Old Persian duvara- "door," Old Prussian dwaris "gate,"
Old Saxon duru, Old Norse dyrr, Danish dør, Old Frisian dure, Old High German turi, German Tür-

UDVAR bolg. orosz. двор szlov. dvor cseh. dvůr szerb-horv. dvorište lengy. podwórze

ezért ezen oldal levezetése nem igaz, az udvar nem az ajtóból jön
http://wikiszotar.hu/wiki/magyar_ertelmezo_szotar/Udvar

a magyarban udvar - odu/odvas (ódz-kod) - adu - utu
ugar parlag tarló
ugarolás: ugarszántás
ug = szkíta part

megemlítendő:
TVOR-DVOR
szlovák: tvor (alak, teremtmény) tvar (alakzat) tvár (arc)*
belorusz: tvor (termék)
horvát: tvor (görény)
orosz: tvor (megoldás) растворить (oldódni)
bolgár: tvorja (teremt) tvar (teremtmény)
lengyel: twór (teremtmény) twarz (arc)

TWRG TWRB (magy.TPR) > TWRD
TUM (hun. vas) TÖMÖR

török. vas : timur demir tomor
Dəmir Azerbaijani
Тимĕр [Timĕr] Chuvash
Темір [temir] Kazakh
Темир [Temir] Kyrgyz
Төмөр [tömör] Mongolian
Demir Turkish
تۆمۈر [tömür] Uyghur
Temir Uzbek

twerp szl. trpaslik 'törpe'
dwarf
Old English dweorh, dweorg (West Saxon), duerg (Mercian), "very short human being," from Proto-Germanic *dweraz (cognates: Old Frisian dwerch, Old Saxon dwerg, Old High German twerg, German Zwerg, Old Norse dvergr

(Módosította hun bod 2015.02.15. 01:24-kor)

Kr. e. 227 Három, egymással harcban álló királyság szomszédos a xiongnukkal; Li Mu hadvezér távol tartja a xiongnukat (egyes forrásokban hukat) Csao állam   határától.

hanul : hungnu hu (hsziungnu? Old Chinese reconstructed IPA: qʰoŋ na)

hunul : hunkh

guli (kuli, 'kings'), the army commanders, the great governors, the dunghu (tung-hu), the gudu (ku-tu). 'király, hadvezér, kormányzó' (gali tunkhu góta?)

"Wise", in Chinese 'tuqi' or 'tu-ch'i,

hun. tuk 'csúcs'

tükw 'kísérlet'

toku 'keleti'

https://en.wikipedia.org/wiki/Xiongnu

'menyegzős béke'

https://en.wikipedia.org/wiki/Heqin

called heqin Chinese: 和親; literally: "harmonious kinship");
Heqin (Chinese: 和親; pinyin: Héqīn; Wade–Giles: Ho-ch'in; literally: "peace marriage"

hun. hegin tisztelni  baar latta hegitha   bár magasra emelkedett (múltidejű participium)

hun. dod ítélet  dodin ítélni

hun. vata vétek

hezer ezer

kora 7.sz Mâdayân î hazâr dâdestân (thousand judgements)
https://archive.org/details/TheBookOfAThousandJudgements
Datastan-namak 'Book of Judgements'
MATAKDAN l HAZAR DATASTAN
hun. dod

da-ad-da-um, da-at-tam, da-tam, da-ad-da-(-ma) el.
ó-perzs. dāta- dātu
elámi. dātam
aveszt. dāta- Vidēv-dād
Late Babylonian da-a-ta/ti/tu,
Hebrew dt-,
biblical Aram. dʾt, dāt,
inscriptional Aram. [Xanthos] dt-h,
Syr. dt-ʾ,
Arm. dat
(cf. Mid. Pers., NPers. dād, etc.).


DĀDWAR, DĀDWARĪH
dātabara

Videvdat "Law driving away the daevas", 'vidév-ítélet'
magupatan magupat

atvadat (offence)
vinas: "damage, harm; offence,crime, guilt"
rusz.вина обвинение
bolg вина
lengy wina wada
cseh.szl. vina vada

6.század

1300 körül

azt tudtad, h a Shamiramakert = Semiramis Castle (Turkey)?
erre ez a könyv vezetett el

itt a könyv amiből a részlet
Medieval Armenian Manuscripts at the University of California, Los Angeles
szerző: Avedis Krikor Sanjian
http://books.google.sk/books?id=lQDE3cNnM7QC&pg=PR7&lpg=PR7&dq=Med ieval+Armenian+Manuscripts&source=bl&ots=ZOE5l7bWZ7&sig=4b010sQRR1T3 p5cqNLuqtS189xg&hl=hu&sa=X&ei=IHjRUo3zOYjNswbW6YD4Dw&ve d=0CHEQ6AEwDg#v=onepage&q=isfahan&f=false


itt írnak még az iszfaháni/aszpaháni kéziratokról

Treasures from the Ark: 1700 Years of Armenian Christian Art
szerző: Vrej Nersessian
http://books.google.sk/books?id=2vxGAgAAQBAJ&pg=PA216&dq=aspahan&h l=hu&sa=X&ei=_3jRUryWG8zn4gT5qYEQ&ved=0CEUQ6AEwAw#v=onepage&q=as pahan&f=false



és valahol még olvastam örmény kódexről, amelyik "perzsa" szövegeket tartalmaz, de nem tudom már melyikben

bizonyíték az iszfaháni kódex létezésére

Medieval Armenian Manuscripts at the University of California, Los Angeles
szerző: Avedis Krikor Sanjian

(Módosította hun bod 2014.01.10. 08:59-kor)