Visszalépés a portál Főoldalára

Főmenü
 Főoldalra
 Átértékelő nyilatkozat

 ŐSMAGYAR NYELVEK
   A szkíta nyelv
   A hun nyelv
   Etruszk titkok
   Anyanyelvünk
   Napkelet vándoraitól
   Édes Erdély
   Ararát népe
   Perelő
   Szent erdeinkben
   Ősbuda
   hodu utu rea
   Ősbuda Várvédői
   Gyöngyösbokréta
   Perkupa
   Kisbíró
   Kaleidoszkóp
 FORUM HUNGARORUM

  Keresés a honlapon
  Fotóalbumok
  Linkek, társoldalak
  TOP 10-es oldalak
  Napi olvasottság
  Honlap statisztika

Belépés
Felhasználónév:

Jelszó:

REGISZTRÁCIÓ

Keresés a honlapon


Könyvajánló
 
Tovább a megrendelő oldalára

Statisztika
Te vagy itt a(z)
3417695
látogató!
Ma  154,
ebben a hónapban
11396 látogató volt.
Jelenleg
5 regisztrált tag
és 4 vendég olvas minket.


Könyvajánló
 
Ugrás a cikk oldalára

Tárhelyszolgáltatónk
 

Unsoft.hu

Kapcsolat

Szerkesztő:
Perkupai Pető Imre


Webmester:
Szekeres Sándor



  
 

Ősmagyar nyelvek

 
    

  
 

Válasz(ok)....


milkapista Vendégként2009.06.01. 18:23(193.)
Sziasztok!

Ne haragudjatok, hogy ide kezdtem el a Pilis mint sziget témát, de a többi fórumhoz nem nagyon írt senki, itt remélhettem választ egyedül.
De ha titeket ez nem érdekel, csak a helynevekből akartok mindenre rájönni akkor hagyjuk.

Csak annyi még, hogy a Duna és a felsorolt baloldali mellékfolyói nem érték el az Adriát. A Móri-árokban pedig valószínűleg a Nyitra folyt. A Garam pedig valahol ott ahol ma a Duna választja el a Visegrádi-hegységet a Börzsönytől.

Én csak arra voltam kiváncsi mire alapozzátok, hogy a Pilis a Duna szigete volt. Mert a cikk amit itt olvastam, az ezt állítja, ráadásul még azt is állította, hogy legalább 500évvel ezelőtt is létezett még ez a Duna ág. De látom a Pilis Duna által közre fogott szigetében eléggé eltérő a véleménye itt mindenkinek.

De akkor itt egy nyelvi kérdés: honnan tudtok hunul?

....és előzmény(ek)

soproni2009.06.01. 10:46(190.)

Csatlakozva:
2009.01.15

Hozzászólások száma: 108
Ős-Duna, Pilis-sziget, Verőce, Kismaros, Nagymaros...
Se befejezni, se tovább folytatni nem szeretném azt a vitát, ami itt zajlott és kifulladt, de hiányérzetem van, kérdések maradtak válasz nélkül . Fórumunk inkább nyelvről, ősnyelvekről, őstörténetről szól, Magyarország természeti földrajza engem nem hoz tűzbe, lázba, de ez csak az én véleményem, mások bizonyára szívesen foglalkoznak ilyen témákkal is. Radnótit idézve: „Nekem nem térkép e táj”. Akit a téma érdekel, az interneten nagyon sok értékes írást, információt talál. Csak példának kettő: 1. Vörös Ildikó: Mitől szent a Pilis? 2. Szántai Lajos: Pálos Rend. Azt sajnálatosnak tartom, hogy a Fórumon kívül a feltett kérdésekre nem érkezik válasz! Dengisz hónapok óta várja Bognár Ferenc válaszát.
Úgy olvastam, az Ős-Duna a pliocén kor végén jelent meg a Nyugat-Dunántúlon, a Lajta hegységnél délre fordult és elérte az Adriát. A most Szlovákiában folyó Morva, Vág, Nyitra, Garam folyók a Duna hiányában átfolytak „Magyarországon” és szintén elérték az Adriát. Ha megnézzük a térképet, a Vág folytatása pont a Móri-árok, a Garamé pedig a Pilis nyugati oldalán van Dorog vonalában! Az Ipoly már akkor is megvolt, az ment Szobtól lefelé a Duna mostani vonalában egy darabig. Az Alpok felgyűrődése, a Dunántúli-hegység kiemelkedése és a folyók hordalékának feltöltő munkája mind szerepet játszott abban, hogy a folyók, így a Duna is változtatta medrét. Így a különböző helyeken található folyami hordalékok, kavicsok csak azt bizonyítják, hogy ott valamikor egy folyó folyt, de hogy melyik, azt mi itt nem tudjuk eldönteni. Arról van adat, hogy Aquincum és Békásmegyer környéke az i.e. első évezredig az év nagy részében szigetként szerepelt. Nyugat felől eliszaposodó mocsarak és mellékágak fogták körül. Azt is el tudom képzelni, hogy a Pilis nyugati oldala tele volt holt ágakkal, mocsárral, láppal, így a Pilis tényleg felfogható volt szigetként! Erről írt állítólag Thuróczy János a „Magyarok krónikájában”, megemlítve, hogy a környék mocsaras, mindenhol víz veszi körül, egy helyen van gázló, így nehéz bejutni a területre, sajnos én nem találtam meg. A Marcali-medence, a Móri-árok, a Tatai-árok és a Dorogi-medence mind azt bizonyítják, hogy amíg a Duna nem folyt végig a mai medrében, a Szlovákiából jövő folyók mentek ezeken keresztül! De nézzük meg, mit mond a történelem és a nyelv. Ha megnézzük a magyar gesztákat, a Pilis-szigetet egyik sem említi, Anonymus is csak a Csepel szigetről beszél, ahol Árpád vezér szállt meg: „Egyszersmind elhatározták, hogy ez lesz a vezéri sziget.” Majd Árpád kivonul Csepel szigetéről, Magyar-révnél átkel a Dunán, és „másnap pedig Árpád vezér meg minden főembere, Magyarország valamennyi vitézével együtt bevonult Attila király városába. (Ecilburg) Kézai Simon viszont nem említi Csepelt, Árpádról írja, aki átkelt a Dunán: azon helyt üté föl sátrait, hol most Fejérvár városa van telepítve. A Képes Krónika így ír Árpádról: Szvatoplukot legyőzte és megölte, táborba szálla a Noé hegyen közel Fejérvárhoz, s ez az első hely, melyet Árpád magának választott Pannóniában. Ha ezeket összevetjük, sajnos nem leszünk okosabbak, nem tudjuk, kinek hihetünk. Egy biztos, Pilis-szigetről egyik sem ír, jó lenne tudni, hol található, melyik Árpád kori dokumentumban az Insula Pilis leírva és milyen szövegkörnyezetben. Szerintem a legvalószínűbb, hogy a Pilist a Dunán kívül nyugat felől körbe egy vizenyős, lápos, átjárhatatlan mocsárvidék vette körül, de olyan Duna ág nem volt, mint a másik oldalon. A sziget elnevezés nem lehet alaptalan, de az is lehet, hogy a Szentendrei-sziget neve volt valamikor Pilis-sziget. Nézzünk meg néhány falunevet a környéken. Itt van például Kismaros, Nagymaros neve, de a Maros névvel máshol is találkozhatunk, mindig vízhez kötődik! A maros ősi szó, maró, elmaró, elkapó értelme volt, Kis és Nagymaros környéke is lápos, mocsaras lehetett. A szó megvan az angol nyelvben is! Marsh jelentése= mocsár. Ez nem véletlen egyezés, Varga Csaba írja a mar szóról, hogy az angolban: elront, megrongál,valójában szétmarcangol a jelentése. Dengisz is említette idézve Anonymust, hogy a Árpád magyarjai Verőce vizén átkelve tábort ütöttek az Ipoly folyó mellett. Verőce Kis és Nagymaros között van, s bár itt egy nagyobb vízről van szó, ami ma már nincs meg, ez is a környék vizenyős, mocsaras voltát bizonyította! De nézzük meg Verőce nevét is! Tudom, azt olvassuk, hogy szláv eredetű. De milyen szláv, itt csak a „tautok” éltek, a szótárukban pont ilyen szó nincsen, bár az interneten olvastam, hogy verőce szlovákul kaput jelent, vagyis ÁTJÁRÓT! De ha elhisszük a kettős honfoglalást, sőt hogy itt élt egy ősnép is aki nem ment sehova, végig itt volt (talán ezért van a magyar nyelvben több szó is ugyanarra a fogalomra), akkor Verőce és Verecke neve sem szláv, inkább ők vették át az itt élő őshonos néptől!! Köszönjük, hogy megőrizték. A szó eleje, de maga a szó is a vergődésre, átvergődésre, emlékeztet, vagyis egy olyan helyre, ahol nehézségek árán, de át lehet jutni! A magyar ver, vér, verés, vergődés, verejtékezés szavak mind erről szólnak. Az olasz primavera jelentése tavasz, de szó szerint első vért, vagyis rügyfakadást jelent, a növények nedveinek megjelenését tavaszkor. Verecke is egy olyan hely volt, ahol a hegyek között át lehetett vergődni, „átevickézni.” (verecke-evicke). Hogy a pilis szó miért nem szláv szerintem, arról most nem beszélnék, de néhány szót szolnék a Dömörkapuról. „Természetesen” ez sem magyar szó, az ótörökből eredeztetik (Demirkapi), de hol voltak az ótörökök a XVI. században? Jelentése: megerősített szoros, vaskapu. (Van a Mecsekben is). Mint tudjuk, a török sem őshonos nép itt Európában, jóval később érkeztek, mint Árpádék. Nyelvük keveredett a hun nyelvvel, a törökben megtalált „magyar” szavak bizonyára hun eredetűek! A dömör vasat jelent törökül, ez hasonló a magyar tömör szóra, a hun nyelvben a „tom” jelentése vas! A vase jelentése pedig: réz(fém). A példákkal csak azt szerettem volna bizonyítani, hogy ezer évvel ezelőtt más lehetett a táj a Duna és a Pilis környékén is, bárhol lehettek mocsarak, ennek emléke él a környék településeinek nevében, csak tudni kell olvasni. Magam több, mint húsz éve járok kismarosi telkemre, gyönyörködve a Duna-kanyar szépségeiben, és a visegrádi várban.




 
    

 
Generálás ideje: 0.11 mp 
Naptár

Fontosabb linkek
 Eltévedt időszámítás
 Európai Idő
 Varga Csaba honlapja
 Baranta harcművészet
 Index.hu-Fórum
 Ózdi Arvisura Társaság
 hun.lap.hu
 szkita.lap.hu
 etruszk.lap.hu

Szavazás
Hogy tetszik a honlap?

Hunos!

Elmegy
Nem tetszik


Szavazás állása
25 hozzászólás

Információ
Üdvözlöm oldalamon!


Oldalt eddig 3417695 alkalommal keresték fel.

Regisztrált felhasználók száma:172
Látogatók összesen 1509 alkalommal szóltak a fórum 17 témájához és a honlap cikkeihez.

Legutóbbi 5 felhasználónk:
Ursulan
suhavulta
moroc
mocor
Judit1970